Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.10.21.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2014. évi VIII. törvény

a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

NAGOYA PROTOCOL ON ACCESS TO GENETIC RESOURCES AND THE FAIR AND EQUITABLE SHARING OF BENEFITS ARISING FROM THEIR UTILIZATION TO THE CONVENTION ON BIOLOGICAL DIVERSITY

The Parties to this Protocol,

Being Parties to the Convention on Biological Diversity, hereinafter referred to as „the Convention”,

Recalling that the fair and equitable sharing of benefits arising from the utilization of genetic resources is one of three core objectives of the Convention, and recognizing that this Protocol pursues the implementation of this objective within the Convention,

Reaffirming the sovereign rights of States over their natural resources and according to the provisions of the Convention,

Recalling further Article 15 of the Convention,

Recognizing the important contribution to sustainable development made by technology transfer and cooperation to build research and innovation capacities for adding value to genetic resources in developing countries, in accordance with Articles 16 and 19 of the Convention,

Recognizing that public awareness of the economic value of ecosystems and biodiversity and the fair and equitable sharing of this economic value with the custodians of biodiversity are key incentives for the conservation of biological diversity and the sustainable use of its components,

Acknowledging the potential role of access and benefit-sharing to contribute to the conservation and sustainable use of biological diversity, poverty eradication and environmental sustainability and thereby contributing to achieving the Millennium Development Goals,

Acknowledging the linkage between access to genetic resources and the fair and equitable sharing of benefits arising from the utilization of such resources,

Recognizing the importance of providing legal certainty with respect to access to genetic resources and the fair and equitable sharing of benefits arising from their utilization,

Further recognizing the importance of promoting equity and fairness in negotiation of mutually agreed terms between providers and users of genetic resources,

Recognizing also the vital role that women play in access and benefit-sharing and affirming the need for the full participation of women at all levels of policymaking and implementation for biodiversity conservation,

Determined to further support the effective implementation of the access and benefit-sharing provisions of the Convention,

Recognizing that an innovative solution is required to address the fair and equitable sharing of benefits derived from the utilization of genetic resources and traditional knowledge associated with genetic resources that occur in transboundary situations or for which it is not possible to grant or obtain prior informed consent,

Recognizing the importance of genetic resources to food security, public health, biodiversity conservation, and the mitigation of and adaptation to climate change,

Recognizing the special nature of agricultural biodiversity, its distinctive features and problems needing distinctive solutions,

Recognizing the interdependence of all countries with regard to genetic resources for food and agriculture as well as their special nature and importance for achieving food security worldwide and for sustainable development of agriculture in the context of poverty alleviation and climate change and acknowledging the fundamental role of the International Treaty on Plant Genetic Resources for Food and Agriculture and the FAO Commission on Genetic Resources for Food and Agriculture in this regard,

Mindful of the International Health Regulations (2005) of the World Health Organization and the importance of ensuring access to human pathogens for public health preparedness and response purposes,

Acknowledging ongoing work in other international forums relating to access and benefit-sharing,

Recalling the Multilateral System of Access and Benefit-sharing established under the International Treaty on Plant Genetic Resources for Food and Agriculture developed in harmony with the Convention,

Recognizing that international instruments related to access and benefit-sharing should be mutually supportive with a view to achieving the objectives of the Convention,

Recalling the relevance of Article 8(j) of the Convention as it relates to traditional knowledge associated with genetic resources and the fair and equitable sharing of benefits arising from the utilization of such knowledge,

Noting the interrelationship between genetic resources and traditional knowledge, their inseparable nature for indigenous and local communities, the importance of the traditional knowledge for the conservation of biological diversity and the sustainable use of its components, and for the sustainable livelihoods of these communities,

Recognizing the diversity of circumstances in which traditional knowledge associated with genetic resources is held or owned by indigenous and local communities,

Mindful that it is the right of indigenous and local communities to identify the rightful holders of their traditional knowledge associated with genetic resources, within their communities,

Further recognizing the unique circumstances where traditional knowledge associated with genetic resources is held in countries, which may be oral, documented or in other forms, reflecting a rich cultural heritage relevant for conservation and sustainable use of biological diversity,

Noting the United Nations Declaration on the Rights of Indigenous Peoples, and

Affirming that nothing in this Protocol shall be construed as diminishing or extinguishing the existing rights of indigenous and local communities,

Have agreed as follows:

ARTICLE 1

OBJECTIVE

The objective of this Protocol is the fair and equitable sharing of the benefits arising from the utilization of genetic resources, including by appropriate access to genetic resources and by appropriate transfer of relevant technologies, taking into account all rights over those resources and to technologies, and by appropriate funding, thereby contributing to the conservation of biological diversity and the sustainable use of its components.

ARTICLE 2

USE OF TERMS

The terms defined in Article 2 of the Convention shall apply to this Protocol. In addition, for the purposes of this Protocol:

(a) „Conference of the Parties” means the Conference of the Parties to the Convention;

(b) „Convention” means the Convention on Biological Diversity;

(c) „Utilization of genetic resources” means to conduct research and development on the genetic and/or biochemical composition of genetic resources, including through the application of biotechnology as defined in Article 2 of the Convention;

(d) „Biotechnology” as defined in Article 2 of the Convention means any technological application that uses biological systems, living organisms, or derivatives thereof, to make or modify products or processes for specific use;

(e) „Derivative” means a naturally occurring biochemical compound resulting from the genetic expression or metabolism of biological or genetic resources, even if it does not contain functional units of heredity.

ARTICLE 3

SCOPE

This Protocol shall apply to genetic resources within the scope of Article 15 of the Convention and to the benefits arising from the utilization of such resources. This Protocol shall also apply to traditional knowledge associated with genetic resources within the scope of the Convention and to the benefits arising from the utilization of such knowledge.

ARTICLE 4

RELATIONSHIP WITH INTERNATIONAL AGREEMENTS AND INSTRUMENTS

1. The provisions of this Protocol shall not affect the rights and obligations of any Party deriving from any existing international agreement, except where the exercise of those rights and obligations would cause a serious damage or threat to biological diversity. This paragraph is not intended to create a hierarchy between this Protocol and other international instruments.

2. Nothing in this Protocol shall prevent the Parties from developing and implementing other relevant international agreements, including other specialized access and benefit-sharing agreements, provided that they are supportive of and do not run counter to the objectives of the Convention and this Protocol.

3. This Protocol shall be implemented in a mutually supportive manner with other international instruments relevant to this Protocol. Due regard should be paid to useful and relevant ongoing work or practices under such international instruments and relevant international organizations, provided that they are supportive of and do not run counter to the objectives of the Convention and this Protocol.

4. This Protocol is the instrument for the implementation of the access and benefit-sharing provisions of the Convention. Where a specialized international access and benefit-sharing instrument applies that is consistent with, and does not run counter to the objectives of the Convention and this Protocol, this Protocol does not apply for the Party or Parties to the specialized instrument in respect of the specific genetic resource covered by and for the purpose of the specialized instrument.

ARTICLE 5

FAIR AND EQUITABLE BENEFIT-SHARING

1. In accordance with Article 15, paragraphs 3 and 7 of the Convention, benefits arising from the utilization of genetic resources as well as subsequent applications and commercialization shall be shared in a fair and equitable way with the Party providing such resources that is the country of origin of such resources or a Party that has acquired the genetic resources in accordance with the Convention. Such sharing shall be upon mutually agreed terms.

2. Each Party shall take legislative, administrative or policy measures, as appropriate, with the aim of ensuring that benefits arising from the utilization of genetic resources that are held by indigenous and local communities, in accordance with domestic legislation regarding the established rights of these indigenous and local communities over these genetic resources, are shared in a fair and equitable way with the communities concerned, based on mutually agreed terms.

3. To implement paragraph 1 above, each Party shall take legislative, administrative or policy measures, as appropriate.

4. Benefits may include monetary and non monetary benefits, including but not limited to those listed in the Annex.

5. Each Party shall take legislative, administrative or policy measures as appropriate, in order that the benefits arising from the utilization of traditional knowledge associated with genetic resources are shared in a fair and equitable way with indigenous and local communities holding such knowledge. Such sharing shall be upon mutually agreed terms.

ARTICLE 6

ACCESS TO GENETIC RESOURCES

1. In the exercise of sovereign rights over natural resources, and subject to domestic access and benefit-sharing legislation or regulatory requirements, access to genetic resources for their utilization shall be subject to the prior informed consent of the Party providing such resources that is the country of origin of such resources or a Party that has acquired the genetic resources in accordance with the Convention, unless otherwise determined by that Party.

2. In accordance with domestic law, each Party shall take measures, as appropriate, with the aim of ensuring that the prior informed consent or approval and involvement of indigenous and local communities is obtained for access to genetic resources where they have the established right to grant access to such resources.

3. Pursuant to paragraph 1 above, each Party requiring prior informed consent shall take the necessary legislative, administrative or policy measures, as appropriate, to:

(a) Provide for legal certainty, clarity and transparency of their domestic access and benefit sharing legislation or regulatory requirements;

(b) Provide for fair and non-arbitrary rules and procedures on accessing genetic resources;

(c) Provide information on how to apply for prior informed consent;

(d) Provide for a clear and transparent written decision by a competent national authority, in a cost-effective manner and within a reasonable period of time;

(e) Provide for the issuance at the time of access of a permit or its equivalent as evidence of the decision to grant prior informed consent and of the establishment of mutually agreed terms, and notify the Access and Benefit-sharing Clearing-House accordingly;

(f) Where applicable, and subject to domestic legislation, set out criteria and/or processes for obtaining prior informed consent or approval and involvement of indigenous and local communities for access to genetic resources; and

(g) Establish clear rules and procedures for requiring and establishing mutually agreed terms. Such terms shall be set out in writing and may include, inter alia:

(i) A dispute settlement clause;

(ii) Terms on benefit-sharing, including in relation to intellectual property rights;

(iii) Terms on subsequent third-party use, if any; and

(iv) Terms on changes of intent, where applicable.

ARTICLE 7

ACCESS TO TRADITIONAL KNOWLEDGE ASSOCIATED WITH GENETIC RESOURCES

In accordance with domestic law, each Party shall take measures, as appropriate, with the aim of ensuring that traditional knowledge associated with genetic resources that is held by indigenous and local communities is accessed with the prior and informed consent or approval and involvement of these indigenous and local communities, and that mutually agreed terms have been established.

ARTICLE 8

SPECIAL CONSIDERATIONS

In the development and implementation of its access and benefit-sharing legislation or regulatory requirements, each Party shall:

(a) Create conditions to promote and encourage research which contributes to the conservation and sustainable use of biological diversity, particularly in developing countries, including through simplified measures on access for non-commercial research purposes, taking into account the need to address a change of intent for such research;

(b) Pay due regard to cases of present or imminent emergencies that threaten or damage human, animal or plant health, as determined nationally or internationally. Parties may take into consideration the need for expeditious access to genetic resources and expeditious fair and equitable sharing of benefits arising out of the use of such genetic resources, including access to affordable treatments by those in need, especially in developing countries;

(c) Consider the importance of genetic resources for food and agriculture and their special role for food security.

ARTICLE 9

CONTRIBUTION TO CONSERVATION AND SUSTAINABLE USE

The Parties shall encourage users and providers to direct benefits arising from the utilization of genetic resources towards the conservation of biological diversity and the sustainable use of its components.

ARTICLE 10

GLOBAL MULTILATERAL BENEFIT-SHARING MECHANISM

Parties shall consider the need for and modalities of a global multilateral benefit-sharing mechanism to address the fair and equitable sharing of benefits derived from the utilization of genetic resources and traditional knowledge associated with genetic resources that occur in transboundary situations or for which it is not possible to grant or obtain prior informed consent. The benefits shared by users of genetic resources and traditional knowledge associated with genetic resources through this mechanism shall be used to support the conservation of biological diversity and the sustainable use of its components globally.

ARTICLE 11

TRANSBOUNDARY COOPERATION

1. In instances where the same genetic resources are found in situ within the territory of more than one Party, those Parties shall endeavour to cooperate, as appropriate, with the involvement of indigenous and local communities concerned, where applicable, with a view to implementing this Protocol.

2. Where the same traditional knowledge associated with genetic resources is shared by one or more indigenous and local communities in several Parties, those Parties shall endeavour to cooperate, as appropriate, with the involvement of the indigenous and local communities concerned, with a view to implementing the objective of this Protocol.

ARTICLE 12

TRADITIONAL KNOWLEDGE ASSOCIATED WITH GENETIC RESOURCES

1. In implementing their obligations under this Protocol, Parties shall in accordance with domestic law take into consideration indigenous and local communities’ customary laws, community protocols and procedures, as applicable, with respect to traditional knowledge associated with genetic resources.

2. Parties, with the effective participation of the indigenous and local communities concerned, shall establish mechanisms to inform potential users of traditional knowledge associated with genetic resources about their obligations, including measures as made available through the Access and Benefit-sharing Clearing-House for access to and fair and equitable sharing of benefits arising from the utilization of such knowledge.

3. Parties shall endeavour to support, as appropriate, the development by indigenous and local communities, including women within these communities, of:

(a) Community protocols in relation to access to traditional knowledge associated with genetic resources and the fair and equitable sharing of benefits arising out of the utilization of such knowledge;

(b) Minimum requirements for mutually agreed terms to secure the fair and equitable sharing of benefits arising from the utilization of traditional knowledge associated with genetic resources; and

(c) Model contractual clauses for benefit-sharing arising from the utilization of traditional knowledge associated with genetic resources.

4. Parties, in their implementation of this Protocol, shall, as far as possible, not restrict the customary use and exchange of genetic resources and associated traditional knowledge within and amongst indigenous and local communities in accordance with the objectives of the Convention.

ARTICLE 13

NATIONAL FOCAL POINTS AND COMPETENT NATIONAL AUTHORITIES

1. Each Party shall designate a national focal point on access and benefit-sharing. The national focal point shall make information available as follows:

(a) For applicants seeking access to genetic resources, information on procedures for obtaining prior informed consent and establishing mutually agreed terms, including benefit-sharing;

(b) For applicants seeking access to traditional knowledge associated with genetic resources, where possible, information on procedures for obtaining prior informed consent or approval and involvement, as appropriate, of indigenous and local communities and establishing mutually agreed terms including benefit-sharing; and

(c) Information on competent national authorities, relevant indigenous and local communities and relevant stakeholders.

The national focal point shall be responsible for liaison with the Secretariat.

2. Each Party shall designate one or more competent national authorities on access and benefit sharing. Competent national authorities shall, in accordance with applicable national legislative, administrative or policy measures, be responsible for granting access or, as applicable, issuing written evidence that access requirements have been met and be responsible for advising on applicable procedures and requirements for obtaining prior informed consent and entering into mutually agreed terms.

3. A Party may designate a single entity to fulfil the functions of both focal point and competent national authority.

4. Each Party shall, no later than the date of entry into force of this Protocol for it, notify the Secretariat of the contact information of its national focal point and its competent national authority or authorities. Where a Party designates more than one competent national authority, it shall convey to the Secretariat, with its notification thereof, relevant information on the respective responsibilities of those authorities. Where applicable, such information shall, at a minimum, specify which competent authority is responsible for the genetic resources sought. Each Party shall forthwith notify the Secretariat of any changes in the designation of its national focal point or in the contact information or responsibilities of its competent national authority or authorities.

5. The Secretariat shall make information received pursuant to paragraph 4 above available through the Access and Benefit-sharing Clearing-House.

ARTICLE 14

THE ACCESS AND BENEFIT-SHARING CLEARING-HOUSE AND INFORMATION SHARING

1. An Access and Benefit-sharing Clearing-House is hereby established as part of the clearing house mechanism under Article 18, paragraph 3, of the Convention. It shall serve as a means for sharing of information related to access and benefit-sharing. In particular, it shall provide access to information made available by each Party relevant to the implementation of this Protocol.

2. Without prejudice to the protection of confidential information, each Party shall make available to the Access and Benefit-sharing Clearing-House any information required by this Protocol, as well as information required pursuant to the decisions taken by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol. The information shall include:

(a) Legislative, administrative and policy measures on access and benefit-sharing;

(b) Information on the national focal point and competent national authority or authorities; and

(c) Permits or their equivalent issued at the time of access as evidence of the decision to grant prior informed consent and of the establishment of mutually agreed terms.

3. Additional information, if available and as appropriate, may include:

(a) Relevant competent authorities of indigenous and local communities, and information as so decided;

(b) Model contractual clauses;

(c) Methods and tools developed to monitor genetic resources; and

(d) Codes of conduct and best practices.

4. The modalities of the operation of the Access and Benefit-sharing Clearing-House, including reports on its activities, shall be considered and decided upon by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol at its first meeting, and kept under review thereafter.

ARTICLE 15

COMPLIANCE WITH DOMESTIC LEGISLATION OR REGULATORY REQUIREMENTS ON ACCESS AND BENEFIT-SHARING

1. Each Party shall take appropriate, effective and proportionate legislative, administrative or policy measures to provide that genetic resources utilized within its jurisdiction have been accessed in accordance with prior informed consent and that mutually agreed terms have been established, as required by the domestic access and benefit-sharing legislation or regulatory requirements of the other Party.

2. Parties shall take appropriate, effective and proportionate measures to address situations of non compliance with measures adopted in accordance with paragraph 1 above.

3. Parties shall, as far as possible and as appropriate, cooperate in cases of alleged violation of domestic access and benefit-sharing legislation or regulatory requirements referred to in paragraph 1 above.

ARTICLE 16

COMPLIANCE WITH DOMESTIC LEGISLATION OR REGULATORY REQUIREMENTS ON ACCESS AND BENEFIT-SHARING FOR TRADITIONAL KNOWLEDGE ASSOCIATED WITH GENETIC RESOURCES

1. Each Party shall take appropriate, effective and proportionate legislative, administrative or policy measures, as appropriate, to provide that traditional knowledge associated with genetic resources utilized within their jurisdiction has been accessed in accordance with prior informed consent or approval and involvement of indigenous and local communities and that mutually agreed terms have been established, as required by domestic access and benefit sharing legislation or regulatory requirements of the other Party where such indigenous and local communities are located.

2. Each Party shall take appropriate, effective and proportionate measures to address situations of non-compliance with measures adopted in accordance with paragraph 1 above.

3. Parties shall, as far as possible and as appropriate, cooperate in cases of alleged violation of domestic access and benefit-sharing legislation or regulatory requirements referred to in paragraph 1 above.

ARTICLE 17

MONITORING THE UTILIZATION OF GENETIC RESOURCES

1. To support compliance, each Party shall take measures, as appropriate, to monitor and to enhance transparency about the utilization of genetic resources. Such measures shall include:

(a) The designation of one or more checkpoints, as follows:

(i) Designated checkpoints would collect or receive, as appropriate, relevant information related to prior informed consent, to the source of the genetic resource, to the establishment of mutually agreed terms, and/or to the utilization of genetic resources, as appropriate;

(ii) Each Party shall, as appropriate and depending on the particular characteristics of a designated checkpoint, require users of genetic resources to provide the information specified in the above paragraph at a designated checkpoint. Each Party shall take appropriate, effective and proportionate measures to address situations of non-compliance;

(iii) Such information, including from internationally recognized certificates of compliance where they are available, will, without prejudice to the protection of confidential information, be provided to relevant national authorities, to the Party providing prior informed consent and to the Access and Benefit-sharing Clearing-House, as appropriate;

(iv) Check points must be effective and should have functions relevant to implementation of this subparagraph. They should be relevant to the utilization of genetic resources, or to the collection of relevant information at, inter alia, any stage of research, development, innovation, pre-commercialization or commercialization.

(b) Encouraging users and providers of genetic resources to include provisions in mutually agreed terms to share information on the implementation of such terms, including through reporting requirements; and

(c) Encouraging the use of cost-effective communication tools and systems.

2. A permit or its equivalent issued in accordance with Article 6, paragraph 3 (e) and made available to the Access and Benefit-sharing Clearing-House, shall constitute an internationally recognized certificate of compliance.

3. An internationally recognized certificate of compliance shall serve as evidence that the genetic resource which it covers has been accessed in accordance with prior informed consent and that mutually agreed terms have been established, as required by the domestic access and benefit-sharing legislation or regulatory requirements of the Party providing prior informed consent.

4. The internationally recognized certificate of compliance shall contain the following minimum information when it is not confidential:

(a) Issuing authority;

(b) Date of issuance;

(c) The provider;

(d) Unique identifier of the certificate;

(e) The person or entity to whom prior informed consent was granted;

(f) Subject-matter or genetic resources covered by the certificate;

(g) Confirmation that mutually agreed terms were established;

(h) Confirmation that prior informed consent was obtained; and

(i) Commercial and/or non-commercial use.

ARTICLE 18

COMPLIANCE WITH MUTUALLY AGREED TERMS

1. In the implementation of Article 6, paragraph 3 (g) (i) and Article 7, each Party shall encourage providers and users of genetic resources and/or traditional knowledge associated with genetic resources to include provisions in mutually agreed terms to cover, where appropriate, dispute resolution including:

(a) The jurisdiction to which they will subject any dispute resolution processes;

(b) The applicable law; and/or

(c) Options for alternative dispute resolution, such as mediation or arbitration.

2. Each Party shall ensure that an opportunity to seek recourse is available under their legal systems, consistent with applicable jurisdictional requirements, in cases of disputes arising from mutually agreed terms.

3. Each Party shall take effective measures, as appropriate, regarding:

(a) Access to justice; and

(b) The utilization of mechanisms regarding mutual recognition and enforcement of foreign judgments and arbitral awards.

4. The effectiveness of this article shall be reviewed by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol in accordance with Article 31 of this Protocol.

ARTICLE 19

MODEL CONTRACTUAL CLAUSES

1. Each Party shall encourage, as appropriate, the development, update and use of sectoral and cross-sectoral model contractual clauses for mutually agreed terms.

2. The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall periodically take stock of the use of sectoral and cross-sectoral model contractual clauses.

ARTICLE 20

CODES OF CONDUCT, GUIDELINES AND BEST PRACTICES AND/OR STANDARDS

1. Each Party shall encourage, as appropriate, the development, update and use of voluntary codes of conduct, guidelines and best practices and/or standards in relation to access and benefit-sharing.

2. The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall periodically take stock of the use of voluntary codes of conduct, guidelines and best practices and/or standards and consider the adoption of specific codes of conduct, guidelines and best practices and/or standards.

ARTICLE 21

AWARENESS-RAISING

Each Party shall take measures to raise awareness of the importance of genetic resources and traditional knowledge associated with genetic resources, and related access and benefit sharing issues. Such measures may include, inter alia:

(a) Promotion of this Protocol, including its objective;

(b) Organization of meetings of indigenous and local communities and relevant stakeholders;

(c) Establishment and maintenance of a help desk for indigenous and local communities and relevant stakeholders;

(d) Information dissemination through a national clearing-house;

(e) Promotion of voluntary codes of conduct, guidelines and best practices and/or standards in consultation with indigenous and local communities and relevant stakeholders;

(f) Promotion of, as appropriate, domestic, regional and international exchanges of experience;

(g) Education and training of users and providers of genetic resources and traditional knowledge associated with genetic resources about their access and benefit-sharing obligations;

(h) Involvement of indigenous and local communities and relevant stakeholders in the implementation of this Protocol; and

(i) Awareness-raising of community protocols and procedures of indigenous and local communities.

ARTICLE 22

CAPACITY

1. The Parties shall cooperate in the capacity-building, capacity development and strengthening of human resources and institutional capacities to effectively implement this Protocol in developing country Parties, in particular the least developed countries and small island developing States among them, and Parties with economies in transition, including through existing global, regional, subregional and national institutions and organizations. In this context, Parties should facilitate the involvement of indigenous and local communities and relevant stakeholders, including non-governmental organizations and the private sector.

2. The need of developing country Parties, in particular the least developed countries and small island developing States among them, and Parties with economies in transition for financial resources in accordance with the relevant provisions of the Convention shall be taken fully into account for capacity building and development to implement this Protocol.

3. As a basis for appropriate measures in relation to the implementation of this Protocol, developing country Parties, in particular the least developed countries and small island developing States among them, and Parties with economies in transition should identify their national capacity needs and priorities through national capacity self-assessments. In doing so, such Parties should support the capacity needs and priorities of indigenous and local communities and relevant stakeholders, as identified by them, emphasizing the capacity needs and priorities of women.

4. In support of the implementation of this Protocol, capacity-building and development may address, inter alia, the following key areas:

(a) Capacity to implement, and to comply with the obligations of, this Protocol;

(b) Capacity to negotiate mutually agreed terms;

(c) Capacity to develop, implement and enforce domestic legislative, administrative or policy measures on access and benefit-sharing; and

(d) Capacity of countries to develop their endogenous research capabilities to add value to their own genetic resources.

5. Measures in accordance with paragraphs 1 to 4 above may include, inter alia:

(a) Legal and institutional development;

(b) Promotion of equity and fairness in negotiations, such as training to negotiate mutually agreed terms;

(c) The monitoring and enforcement of compliance;

(d) Employment of best available communication tools and Internet-based systems for access and benefit-sharing activities;

(e) Development and use of valuation methods;

(f) Bioprospecting, associated research and taxonomic studies;

(g) Technology transfer, and infrastructure and technical capacity to make such technology transfer sustainable;

(h) Enhancement of the contribution of access and benefit-sharing activities to the conservation of biological diversity and the sustainable use of its components;

(i) Special measures to increase the capacity of relevant stakeholders in relation to access and benefit-sharing; and

(j) Special measures to increase the capacity of indigenous and local communities with emphasis on enhancing the capacity of women within those communities in relation to access to genetic resources and/or traditional knowledge associated with genetic resources.

6. Information on capacity-building and development initiatives at national, regional and international levels, undertaken in accordance with paragraphs 1 to 5 above, should be provided to the Access and Benefit-sharing Clearing-House with a view to promoting synergy and coordination on capacity-building and development for access and benefit-sharing.

ARTICLE 23

TECHNOLOGY TRANSFER, COLLABORATION AND COOPERATION

In accordance with Articles 15, 16, 18 and 19 of the Convention, the Parties shall collaborate and cooperate in technical and scientific research and development programmes, including biotechnological research activities, as a means to achieve the objective of this Protocol. The Parties undertake to promote and encourage access to technology by, and transfer of technology to, developing country Parties, in particular the least developed countries and small island developing States among them, and Parties with economies in transition, in order to enable the development and strengthening of a sound and viable technological and scientific base for the attainment of the objectives of the Convention and this Protocol. Where possible and appropriate such collaborative activities shall take place in and with a Party or the Parties providing genetic resources that is the country or are the countries of origin of such resources or a Party or Parties that have acquired the genetic resources in accordance with the Convention.

ARTICLE 24

NON-PARTIES

The Parties shall encourage non-Parties to adhere to this Protocol and to contribute appropriate information to the Access and Benefit-sharing Clearing-House.

ARTICLE 25

FINANCIAL MECHANISM AND RESOURCES

1. In considering financial resources for the implementation of this Protocol, the Parties shall take into account the provisions of Article 20 of the Convention.

2. The financial mechanism of the Convention shall be the financial mechanism for this Protocol.

3. Regarding the capacity-building and development referred to in Article 22 of this Protocol, the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol, in providing guidance with respect to the financial mechanism referred to in paragraph 2 above, for consideration by the Conference of the Parties, shall take into account the need of developing country Parties, in particular the least developed countries and small island developing States among them, and of Parties with economies in transition, for financial resources, as well as the capacity needs and priorities of indigenous and local communities, including women within these communities.

4. In the context of paragraph 1 above, the Parties shall also take into account the needs of the developing country Parties, in particular the least developed countries and small island developing States among them, and of the Parties with economies in transition, in their efforts to identify and implement their capacity-building and development requirements for the purposes of the implementation of this Protocol.

5. The guidance to the financial mechanism of the Convention in relevant decisions of the Conference of the Parties, including those agreed before the adoption of this Protocol, shall apply, mutatis mutandis, to the provisions of this Article.

6. The developed country Parties may also provide, and the developing country Parties and the Parties with economies in transition avail themselves of, financial and other resources for the implementation of the provisions of this Protocol through bilateral, regional and multilateral channels.

ARTICLE 26

CONFERENCE OF THE PARTIES SERVING AS THE MEETING OF THE PARTIES TO THIS PROTOCOL

1. The Conference of the Parties shall serve as the meeting of the Parties to this Protocol.

2. Parties to the Convention that are not Parties to this Protocol may participate as observers in the proceedings of any meeting of the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol. When the Conference of the Parties serves as the meeting of the Parties to this Protocol, decisions under this Protocol shall be taken only by those that are Parties to it.

3. When the Conference of the Parties serves as the meeting of the Parties to this Protocol, any member of the Bureau of the Conference of the Parties representing a Party to the Convention but, at that time, not a Party to this Protocol, shall be substituted by a member to be elected by and from among the Parties to this Protocol.

4. The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall keep under regular review the implementation of this Protocol and shall make, within its mandate, the decisions necessary to promote its effective implementation. It shall perform the functions assigned to it by this Protocol and shall:

(a) Make recommendations on any matters necessary for the implementation of this Protocol;

(b) Establish such subsidiary bodies as are deemed necessary for the implementation of this Protocol;

(c) Seek and utilize, where appropriate, the services and cooperation of, and information provided by, competent international organizations and intergovernmental and nongovernmental bodies;

(d) Establish the form and the intervals for transmitting the information to be submitted in accordance with Article 29 of this Protocol and consider such information as well as reports submitted by any subsidiary body;

(e) Consider and adopt, as required, amendments to this Protocol and its Annex, as well as any additional annexes to this Protocol, that are deemed necessary for the implementation of this Protocol; and

(f) Exercise such other functions as may be required for the implementation of this Protocol.

5. The rules of procedure of the Conference of the Parties and financial rules of the Convention shall be applied, mutatis mutandis, under this Protocol, except as may be otherwise decided by consensus by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol.

6. The first meeting of the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall be convened by the Secretariat and held concurrently with the first meeting of the Conference of the Parties that is scheduled after the date of the entry into force of this Protocol. Subsequent ordinary meetings of the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall be held concurrently with ordinary meetings of the Conference of the Parties, unless otherwise decided by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol.

7. Extraordinary meetings of the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall be held at such other times as may be deemed necessary by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol, or at the written request of any Party, provided that, within six months of the request being communicated to the Parties by the Secretariat, it is supported by at least one third of the Parties.

8. The United Nations, its specialized agencies and the International Atomic Energy Agency, as well as any State member thereof or observers thereto not party to the Convention, may be represented as observers at meetings of the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol. Any body or agency, whether national or international, governmental or non-governmental, that is qualified in matters covered by this Protocol and that has informed the Secretariat of its wish to be represented at a meeting of the Conference of the Parties serving as a meeting of the Parties to this Protocol as an observer, may be so admitted, unless at least one third of the Parties present object. Except as otherwise provided in this Article, the admission and participation of observers shall be subject to the rules of procedure, as referred to in paragraph 5 above.

ARTICLE 27

SUBSIDIARY BODIES

1. Any subsidiary body established by or under the Convention may serve this Protocol, including upon a decision of the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol. Any such decision shall specify the tasks to be undertaken.

2. Parties to the Convention that are not Parties to this Protocol may participate as observers in the proceedings of any meeting of any such subsidiary bodies. When a subsidiary body of the Convention serves as a subsidiary body to this Protocol, decisions under this Protocol shall be taken only by Parties to this Protocol.

3. When a subsidiary body of the Convention exercises its functions with regard to matters concerning this Protocol, any member of the bureau of that subsidiary body representing a Party to the Convention but, at that time, not a Party to this Protocol, shall be substituted by a member to be elected by and from among the Parties to this Protocol.

ARTICLE 28

SECRETARIAT

1. The Secretariat established by Article 24 of the Convention shall serve as the secretariat to this Protocol.

2. Article 24, paragraph 1, of the Convention on the functions of the Secretariat shall apply, mutatis mutandis, to this Protocol.

3. To the extent that they are distinct, the costs of the secretariat services for this Protocol shall be met by the Parties hereto. The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall, at its first meeting, decide on the necessary budgetary arrangements to this end.

ARTICLE 29

MONITORING AND REPORTING

Each Party shall monitor the implementation of its obligations under this Protocol, and shall, at intervals and in the format to be determined by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol, report to the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol on measures that it has taken to implement this Protocol.

ARTICLE 30

PROCEDURES AND MECHANISMS TO PROMOTE COMPLIANCE WITH THIS PROTOCOL

The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall, at its first meeting, consider and approve cooperative procedures and institutional mechanisms to promote compliance with the provisions of this Protocol and to address cases of noncompliance. These procedures and mechanisms shall include provisions to offer advice or assistance, where appropriate. They shall be separate from, and without prejudice to, the dispute settlement procedures and mechanisms under Article 27 of the Convention.

ARTICLE 31

ASSESSMENT AND REVIEW

The Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol shall undertake, four years after the entry into force of this Protocol and thereafter at intervals determined by the Conference of the Parties serving as the meeting of the Parties to this Protocol, an evaluation of the effectiveness of this Protocol.

ARTICLE 32

SIGNATURE

This Protocol shall be open for signature by Parties to the Convention at the United Nations Headquarters in New York, from 2 February 2011 to 1 February 2012.

ARTICLE 33

ENTRY INTO FORCE

1. This Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit of the fiftieth instrument of ratification, acceptance, approval or accession by States or regional economic integration organizations that are Parties to the Convention.

2. This Protocol shall enter into force for a State or regional economic integration organization that ratifies, accepts or approves this Protocol or accedes thereto after the deposit of the fiftieth instrument as referred to in paragraph 1 above, on the ninetieth day after the date on which that State or regional economic integration organization deposits its instrument of ratification, acceptance, approval or accession, or on the date on which the Convention enters into force for that State or regional economic integration organization, whichever shall be the later.

3. For the purposes of paragraphs 1 and 2 above, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not be counted as additional to those deposited by member States of such organization.

ARTICLE 34

RESERVATIONS

No reservations may be made to this Protocol.

ARTICLE 35

WITHDRAWAL

1. At any time after two years from the date on which this Protocol has entered into force for a Party, that Party may withdraw from this Protocol by giving written notification to the Depositary.

2. Any such withdrawal shall take place upon expiry of one year after the date of its receipt by the Depositary, or on such later date as may be specified in the notification of the withdrawal.

ARTICLE 36

AUTHENTIC TEXTS

The original of this Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorized to that effect, have signed this Protocol on the dates indicated.

DONE at Nagoya on this twenty-ninth day of October, two thousand and ten.

Annex

MONETARY AND NON-MONETARY BENEFITS

1. Monetary benefits may include, but not be limited to:

(a) Access fees/fee per sample collected or otherwise acquired;

(b) Up-front payments;

(c) Milestone payments;

(d) Payment of royalties;

(e) Licence fees in case of commercialization;

(f) Special fees to be paid to trust funds supporting conservation and sustainable use of biodiversity;

(g) Salaries and preferential terms where mutually agreed;

(h) Research funding;

(i) Joint ventures;

(j) Joint ownership of relevant intellectual property rights.

2. Non-monetary benefits may include, but not be limited to:

(a) Sharing of research and development results;

(b) Collaboration, cooperation and contribution in scientific research and development programmes, particularly biotechnological research activities, where possible in the Party providing genetic resources;

(c) Participation in product development;

(d) Collaboration, cooperation and contribution in education and training;

(e) Admittance to ex situ facilities of genetic resources and to databases;

(f) Transfer to the provider of the genetic resources of knowledge and technology under fair and most favourable terms, including on concessional and preferential terms where agreed, in particular, knowledge and technology that make use of genetic resources, including biotechnology, or that are relevant to the conservation and sustainable utilization of biological diversity;

(g) Strengthening capacities for technology transfer;

(h) Institutional capacity-building;

(i) Human and material resources to strengthen the capacities for the administration and enforcement of access regulations;

(j) Training related to genetic resources with the full participation of countries providing genetic resources, and where possible, in such countries;

(k) Access to scientific information relevant to conservation and sustainable use of biological diversity, including biological inventories and taxonomic studies;

(l) Contributions to the local economy;

(m) Research directed towards priority needs, such as health and food security, taking into account domestic uses of genetic resources in the Party providing genetic resources;

(n) Institutional and professional relationships that can arise from an access and benefit sharing agreement and subsequent collaborative activities;

(o) Food and livelihood security benefits;

(p) Social recognition;

(q) Joint ownership of relevant intellectual property rights.

NAGOJAI JEGYZŐKÖNYV A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT, A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRŐL, VALAMINT A HASZNOSÍTÁSUKBÓL SZÁRMAZÓ HASZNOK IGAZSÁGOS ÉS MÉLTÁNYOS MEGOSZTÁSÁRÓL

A Jegyzőkönyv Részes Felei

a Biológiai Sokféleség Egyezmény (a továbbiakban: az „Egyezmény”) Részes Feleiként,

emlékeztetve arra, hogy a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása az Egyezmény három fő célkitűzésének egyike, és felismerve, hogy a Jegyzőkönyv célja ennek a célkitűzésnek a megvalósítása az Egyezmény keretén belül,

újólag megerősítve az Államoknak saját természeti erőforrásaik feletti és az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban fennálló szuverén jogait,

emlékeztetve továbbá az Egyezmény 15. cikkére,

felismerve, hogy a fenntartható fejlődést jelentős mértékben támogatja a technológiaátadás és az együttműködés, amelynek célja a fejlődő országok genetikai erőforrásainak értékét növelő kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése, az Egyezmény 16. és 19. cikkében foglaltaknak megfelelően,

felismerve, hogy az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség gazdasági értékének társadalmi szintű ismerete, valamint ennek a gazdasági értéknek a biológiai sokféleség letéteményeseivel való igazságos és méltányos megosztása a biodiverzitás megőrzésének és a biodiverzitást alkotó összetevők fenntartható használatának kulcsfontosságú ösztönző faktora,

elismerve, hogy a hozzáférés és a hasznok megosztásának biztosítása potenciális szerepet játszhat a biológiai sokféleség megőrzésében és fenntartható használatában, a szegénység felszámolásában, valamint a környezeti fenntarthatóság biztosításában, és ezáltal elősegítheti a millenniumi fejlesztési célok megvalósítását,

elismerve a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az ilyen erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása közötti összefüggést,

felismerve a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésre, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztására vonatkozó jogbiztonság megteremtésének jelentőségét,

felismerve továbbá a méltányosság és igazságosság jelentőségét a genetikai erőforrásokat biztosító és azokat hasznosító Felek közötti kölcsönösen elfogadott feltételek megvitatása során,

felismerve továbbá a nők alapvető szerepét a hozzáférésben és a hasznok megosztásában, valamint megerősítve a nők teljes körű részvételének szükségességét a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos szakpolitikák kialakításának és megvalósításának minden szintjén,

elhatározva az Egyezmény hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos rendelkezései hatékony végrehajtásának további támogatását,

felismerve, hogy innovatív megoldás szükséges az olyan genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására, amelyek a határokon átnyúlnak, vagy amelyek esetében nem adható vagy szerezhető be előzetesen közölt hozzájárulás,

felismerve a genetikai erőforrások jelentőségét az élelmezésbiztonság, a közegészségügy, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás vonatkozásában,

felismerve a mezőgazdasági biodiverzitás speciális természetét, sajátos jellemzőit és egyedi megoldásokat igénylő problémáit,

felismerve valamennyi ország egymástól való kölcsönös függését az élelmezésügy és a mezőgazdaság genetikai erőforrásai tekintetében, továbbá azok különleges jellegét és jelentőségét a globális élelmezésbiztonság elérése, illetve a szegénység enyhítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló fenntartható mezőgazdasági fejlődés szempontjából, valamint elismerve ebben a tekintetben az élelmezési és mezőgazdasági növényi genetikai erőforrásokról szóló nemzetközi egyezmény, valamint az élelmezési és mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal foglalkozó FAO Bizottságának alapvető szerepét,

figyelemmel az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatára (2005), valamint a közegészségügyi felkészültségi és a vészhelyzeti intézkedési célokat szolgáló emberi kórokozókhoz való hozzáférés biztosításának jelentőségére,

elismerve a hozzáféréssel és a haszonmegosztással foglalkozó egyéb nemzetközi fórumok folyamatban lévő munkáját,

emlékeztetve az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi genetikai erőforrásokról szóló nemzetközi egyezmény keretében létrehozott hozzáférési és haszonmegosztási multilaterális rendszerre, amelyet az Egyezményben foglaltakkal összhangban dolgoztak ki,

felismerve, hogy a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos nemzetközi dokumentumoknak kölcsönösen támogatniuk kell egymást, szem előtt tartva az Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítását,

emlékeztetve az Egyezmény 8. cikke j) pontjának jelentőségére, mivel ez a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudásra, valamint e tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására vonatkozik,

hangsúlyozva a genetikai erőforrások és a hagyományos tudás közötti kölcsönös kapcsolatot, ezek egymástól elválaszthatatlan jellegét az őslakos és helyi közösségek számára, és a hagyományos tudás jelentőségét a biológiai sokféleség megőrzése és elemeinek fenntartható használata, valamint ezeknek a közösségeknek a fenntartható megélhetése szempontjából,

felismerve azon körülmények sokféleségét, amelyek között az őslakos és helyi közösségek őrzik vagy birtokolják a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudást,

figyelemmel arra, hogy az őslakos és helyi közösségek joga a genetikai erőforrásaikhoz kötődő hagyományos tudásuk jogos birtoklóinak meghatározása saját közösségükön belül,

felismerve továbbá, hogy az egyes országok egyedi, sajátos körülmények között őrzik a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudást szóbeli, dokumentált vagy egyéb formában, tükrözve a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható használata szempontjából jelentős gazdag kulturális örökséget,

figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezetének nyilatkozatát az őslakos népek jogairól, és

megerősítve, hogy a Jegyzőkönyv egyetlen része sem csorbítja vagy teszi semmissé az őslakos és helyi közösségek meglévő jogait,

a következőkben állapodtak meg:

1. CIKK

CÉLKITŰZÉS

A Jegyzőkönyv célja a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó technológiák megfelelő átadását a kérdéses erőforrásokhoz és technológiákhoz való jogok figyelembevételével, valamint a megfelelő finanszírozást, elősegítve ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését és elemeinek fenntartható használatát.

2. CIKK

FOGALMAK HASZNÁLATA

A Jegyzőkönyv vonatkozásában az Egyezmény 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezen felül, e Jegyzőkönyv alkalmazásában:

a) „Részes Felek Konferenciája”: az Egyezmény Részes Feleinek Konferenciája;

b) „Egyezmény”: a Biológiai Sokféleség Egyezmény;

c) „genetikai erőforrások hasznosítása”: a genetikai erőforrások genetikai és/vagy biokémiai összetételével kapcsolatos kutatás és fejlesztés, beleértve az Egyezmény 2. cikkében meghatározott biotechnológiai alkalmazásokat;

d) „biotechnológia”: az Egyezmény 2. cikkében meghatározottak szerint bármely olyan technológiai alkalmazás, amely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy ezek származékait használja fel meghatározott felhasználási célú termékek vagy technológiai folyamatok előállítására vagy módosítására;

e) „származék”: olyan természetes előfordulású biokémiai komponens, amely biológiai vagy genetikai erőforrások génkifejeződésének vagy anyagcseréjének a terméke, abban az esetben is, ha önmaga nem tartalmazza az öröklődés funkcionális egységeit.

3. CIKK

HATÁLY

Ezen Jegyzőkönyvet az Egyezmény 15. cikkének hatálya alá tartozó genetikai erőforrásokra, valamint ezen erőforrások hasznosításából származó hasznokra kell alkalmazni. A Jegyzőkönyv vonatkozik továbbá az Egyezmény hatálya alá tartozó genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudásra, valamint az ilyen tudás hasznosításából származó hasznokra.

4. CIKK

KAPCSOLAT MÁS NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL ÉS JOGI ESZKÖZÖKKEL

1. A Jegyzőkönyv rendelkezései nem érintik a Felek hatályos nemzetközi megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit, kivéve azokat az eseteket, ahol ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek a gyakorlása súlyosan károsítaná vagy veszélyeztetné a biológiai sokféleséget. Jelen bekezdésnek nem célja hierarchikus sorrendet felállítani a Jegyzőkönyv és más nemzetközi jogi eszközök között.

2. A Jegyzőkönyv egyetlen része sem akadályozza a Feleket egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában, beleértve más kifejezetten a hozzáférésről és hasznok megosztásáról szóló megállapodásokat, feltéve hogy azok összhangban vannak az Egyezmény és a Jegyzőkönyv célkitűzéseivel, és nem hátráltatják azokat.

3. A Jegyzőkönyvet a hozzá kapcsolódó egyéb nemzetközi jogi eszközökkel összhangban, azokkal egymást kölcsönösen támogató módon kell végrehajtani. Kellő figyelmet kell szentelni az ilyen nemzetközi jogi eszközök és a kapcsolódó nemzetközi szervezetek keretében jelenleg folyó hasznos és kapcsolódó tevékenységeknek vagy gyakorlatoknak, feltéve hogy azok összhangban vannak az Egyezmény és a Jegyzőkönyv célkitűzéseivel, és nem mondanak ellent azoknak.

4. A Jegyzőkönyv az Egyezménynek a hozzáférés és a hasznok megosztása tekintetében való végrehajtását szolgáló okirat. Azokban az esetekben, ahol egy, az Egyezmény és a Jegyzőkönyv célkitűzéseivel összhangban lévő, azoknak nem ellentmondó, a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó speciális nemzetközi jogi eszköz van érvényben, e Jegyzőkönyv nem alkalmazandó a kérdéses speciális okiratot aláíró Félre vagy Felekre annak a specifikus genetikai erőforrásnak a tekintetében, amely az adott speciális okirat hatálya alá tartozik.

5. CIKK

A HASZNOK IGAZSÁGOS ÉS MÉLTÁNYOS MEGOSZTÁSA

1. Az Egyezmény 15. cikk 3. és 7. bekezdésében foglaltak szerint a genetikai erőforrások hasznosításából, valamint a további alkalmazásokból és kereskedelmi hasznosításból származó hasznokat igazságos és méltányos módon meg kell osztani az ilyen erőforrásokat biztosító Féllel, vagyis az adott erőforrás származási országával, vagy azzal a Féllel, amely az Egyezményben foglaltakkal összhangban megszerezte a genetikai erőforrásokat. A hasznok megosztása kölcsönösen elfogadott feltételek alapján történik.

2. Minden Fél megteszi a megfelelő jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket azzal a céllal, hogy az őslakos és helyi közösségek által birtokolt genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos módon, kölcsönösen elfogadott feltételek alapján kerüljenek megosztásra az érintett közösségekkel, az adott őslakos és helyi közösségeknek a kérdéses genetikai erőforrások feletti, megalapozott jogaira vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban.

3. Az 1. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az egyes Felek megteszik a megfelelő jogi, adminisztratív és szakpolitikai intézkedéseket.

4. A hasznok lehetnek pénzbeli és nem pénzbeli hasznok, beleértve a Mellékletben felsoroltakat, de nem csupán azokra korlátozódva.

5. Az egyes Felek megteszik a megfelelő jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos módon megosztásra kerüljenek az ilyen tudást birtokló őslakos és helyi közösségekkel. A hasznok megosztása kölcsönösen elfogadott feltételek alapján történik.

6. CIKK

A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

1. A természeti erőforrások feletti szuverén jogok gyakorlása során, a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályoknak vagy szabályozási követelményeknek megfelelően a genetikai erőforrásokhoz a hasznosításuk érdekében történő hozzáférés alapfeltétele az az előzetesen közölt hozzájárulás, amelyet az ilyen forrásokat biztosító Fél, vagyis az adott erőforrás származási országa, vagy az a Fél ad, amely az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban megszerezte a genetikai erőforrásokat.

2. A nemzeti jogszabályoknak megfelelően minden Fél meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az őslakos és a helyi közösségek előzetesen közölt hozzájárulását vagy jóváhagyását és részvételét a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében, azokban az esetekben, ahol az adott közösségek számára az ilyen erőforrásokhoz való hozzáférés engedélyezésére jogot állapítottak meg.

3. A fenti 1. bekezdésben foglaltak értelmében az előzetesen közölt hozzájárulást előíró Felek mindegyike meghozza a megfelelő jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket azzal a céllal, hogy:

a) gondoskodjon a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó saját nemzeti jogszabályainak vagy szabályozási követelményeinek jogbiztonságáról, egyértelműségéről és átláthatóságáról;

b) gondoskodjon a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó igazságos és pártatlan szabályok és eljárások létrehozásáról;

c) tájékoztatást nyújtson arról, hogyan kell előzetesen közölt hozzájárulást igényelni;

d) költséghatékony módon, ésszerű időn belül gondoskodjon egy illetékes nemzeti hatóság által kiadott egyértelmű és átlátható írásos határozatról;

e) egy adott engedély hozzáférhetővé válásának időpontjában biztosítsa az engedély vagy azzal egyenértékű dokumentum kiadását, amely bizonyítja az előzetesen közölt hozzájárulásra vonatkozó döntést, valamint a kölcsönösen elfogadott feltételek megteremtését, és ennek megfelelően értesíti a hozzáféréssel és hasznok megosztásával foglalkozó információs központot;

f) ahol szükséges, a nemzeti jogszabályokkal összhangban kidolgozza azokat a kritériumokat és/vagy folyamatokat, amelyek az őslakos és helyi közösségek genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos, előzetesen közölt hozzájárulásának vagy jóváhagyásának és részvételének megszerzésére vonatkoznak, valamint

g) egyértelmű szabályokat és eljárásokat hozzon létre a kölcsönösen elfogadott feltételek előírására és meghatározására vonatkozóan. Ezek a feltételek, amelyeket írásban kell rögzíteni, magukban foglalhatják többek között:

i. a vitarendezési záradékot;

ii. a hasznok megosztására vonatkozó feltételeket, beleértve azokat is, amelyek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkoznak;

iii. a harmadik Fél általi, későbbi használatra vonatkozó feltételeket, amennyiben vannak ilyenek, valamint

iv. a szándékmódosítások feltételeit, ha vannak ilyenek.

7. CIKK

A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ KÖTŐDŐ HAGYOMÁNYOS TUDÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

A nemzeti jogszabálynak megfelelően minden Fél meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az őslakos és helyi közösségek által őrzött, a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás ezeknek az őslakos és helyi közösségeknek az előzetesen közölt hozzájárulásával vagy jóváhagyásával és részvételével, kölcsönösen elfogadott feltételek létrehozása mellett legyen hozzáférhető.

8. CIKK

EGYEDI MEGFONTOLÁSOK

A hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó jogszabályok vagy szabályozási követelmények kidolgozása és végrehajtása során minden Fél:

a) megteremti a feltételeket - különösen a fejlődő országokban - az olyan kutatási tevékenység elősegítéséhez és ösztönzéséhez, amely hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható használatához, többek között a nem kereskedelmi, hanem kutatási célokat szolgáló hozzáféréssel kapcsolatos intézkedések egyszerűsítése révén, figyelembe véve azt, hogy kezelni szükséges az ilyen jellegű kutatás szándékának módosítását;

b) kellő figyelmet fordít azokra a jelenleg fennálló vagy fenyegető vészhelyzetekre, amelyek nemzeti vagy nemzetközi szinten veszélyeztetik vagy károsítják az emberek, állatok vagy növények egészségét. A Felek tekintetbe vehetik a genetikai erőforrásokhoz való gyors hozzáférésre, valamint az ilyen genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok gyors, eredményes, igazságos és méltányos megosztására vonatkozó igényt, beleértve a megfizethető kezelésekhez való hozzáférést a rászorulók számára, különösen a fejlődő országokban;

c) szem előtt tartja az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrások jelentőségét és azok különleges szerepét az élelmezésbiztonság szempontjából.

9. CIKK

A MEGŐRZÉS ÉS A FENNTARTHATÓ HASZNÁLAT TÁMOGATÁSA

A Felek arra ösztönzik a felhasználókat és a szolgáltatókat, hogy a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznokat a biológiai sokféleség megőrzésének és komponensei fenntartható használatának elősegítésére fordítsák.

10. CIKK

A HASZNOK MEGOSZTÁSÁT SZOLGÁLÓ GLOBÁLIS MULTILATERÁLIS MECHANIZMUS

A Felek megvizsgálják egy hasznok megosztását szolgáló globális multilaterális mechanizmus szükségességét és módjait azzal a céllal, hogy megoldást találjanak az olyan genetikai erőforrások, valamint a hozzájuk kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására, amelyek a határokon átnyúlnak, vagy amelyek esetében nem adható, illetve nem szerezhető be előzetesen közölt hozzájárulás. A genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználói által e mechanizmuson keresztül megosztott hasznokat globálisan a biológiai sokféleség megőrzésének és komponensei fenntartható használatának támogatására kell fordítani.

11. CIKK

HATÁROKON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. Azokban az esetekben, ahol ugyanazok a genetikai erőforrások egynél több Fél területén in-situ találhatók meg, az érintett Felek a Jegyzőkönyv végrehajtása során adott esetben megfelelő együttműködésre törekszenek, amennyiben szükséges az érintett őslakos és helyi közösségek bevonásával.

2. Azokban az esetekben, ahol ugyanazt a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudást több Fél országában egy vagy több őslakos és helyi közösség birtokolja, az érintett Felek a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtása során - amennyiben szükséges az érintett őslakos és helyi közösségek bevonásával - megfelelő együttműködésre törekszenek.

12. CIKK

A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ KÖTŐDŐ HAGYOMÁNYOS TUDÁS

1. A Jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeik teljesítése során a Felek a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás vonatkozásában nemzeti jogszabályaiknak megfelelően adott esetben figyelembe veszik az őslakos és helyi közösségek szokásjogát, közösségi protokolljait és eljárásait.

2. A Felek az érintett őslakos és helyi közösségek hatékony részvételével mechanizmusokat dolgoznak ki arra, hogy a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás felhasználóit tájékoztassák kötelezettségeikről, beleértve a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ által közzétett intézkedéseket, amelyek az ilyen tudás hasznosításából eredő hasznokhoz való hozzáférésre és azok igazságos és méltányos megosztására vonatkoznak.

3. A Felek arra törekszenek, hogy megfelelő módon támogassák az őslakos és helyi közösségeket - köztük ezen közösségek női tagjait - az alábbiak kidolgozásában:

a) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudáshoz való hozzáférést és az ilyen tudás használatából származó hasznok igazságos és méltányos megosztását szolgáló közösségi protokollok;

b) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztását biztosító, kölcsönösen elfogadott feltételekre vonatkozó minimális követelmények, valamint

c) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás használatából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására vonatkozó szerződési záradék-minták.

4. A Felek a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtása során, az Egyezmény célkitűzéseivel összhangban arra törekednek, hogy amennyire csak lehetséges, ne korlátozzák a genetikai erőforrásoknak és a hozzájuk kötődő hagyományos tudásnak az őslakos és helyi közösségeken belüli, illetve az ilyen közösségek közötti szokásos használatát és cseréjét.

13. CIKK

NEMZETI KAPCSOLATTARTÓ PONTOK ÉS ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK

1. Minden Fél kijelöl egy, a hozzáférés és a hasznok megosztásának kérdésében illetékes nemzeti kapcsolattartó pontot. A nemzeti kapcsolattartó pont az alábbiak szerint nyújt tájékoztatást:

a) a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést kérelmezőknek tájékoztatást nyújt az előzetesen közölt hozzájárulás megszerzésére és a kölcsönösen elfogadott feltételek kidolgozására vonatkozólag, beleértve a hasznok megosztását is;

b) a genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudáshoz való hozzáférést kérelmezők számára - ahol lehetséges - tájékoztatást nyújt az őslakos és helyi közösségek előzetesen közölt hozzájárulásának vagy jóváhagyásának és részvételének megszerzésével kapcsolatos eljárásokra, valamint a kölcsönösen elfogadott feltételek kidolgozására vonatkozólag, beleértve a hasznok megosztását is, valamint

c) tájékoztatást nyújt az illetékes nemzeti hatóságokról, az érintett őslakos és helyi közösségekről, illetve az egyéb érdekeltekről.

A nemzeti kapcsolattartó pont feladata a Titkársággal való kapcsolattartás.

2. Minden Fél kijelöl egy vagy több, a hozzáférés és a hasznok megosztása tekintetében felelős, illetékes nemzeti hatóságot. Az illetékes nemzeti hatóságok feladata, hogy a hatályos nemzeti jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedésekkel összhangban engedélyezzék a hozzáférést, vagy - ahol szükséges - írásos igazolást adjanak ki arról, hogy a hozzáférési feltételek teljesültek, valamint tájékoztatást nyújtsanak az előzetesen közölt hozzájárulás megszerzéséhez és a kölcsönösen elfogadott feltételek létrehozásához szükséges, hatályos eljárásokról és követelményekről.

3. A Feleknek az is jogában áll, hogy egyetlen szervezetet jelöljenek meg, amely mind a kapcsolattartó, mind az illetékes nemzeti hatóság funkcióit ellátja.

4. Minden Fél - legkésőbb addig az időpontig, amikor számára a Jegyzőkönyv hatályba lép - tájékoztatja a Titkárságot az általa kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont és illetékes nemzeti hatóság vagy hatóságok részletes adatairól. Ha valamely Fél egynél több illetékes nemzeti hatóságot jelöl meg, akkor átadja a Titkárságnak - egy erről szóló értesítéssel együtt - az ezen hatóságok kijelölt feladatköreire vonatkozó információkat. Utóbbi esetben az ilyen információknak minimumkövetelményként meg kell határozniuk, hogy melyik illetékes hatóság felelős az igényelt genetikai erőforrásokért. Minden Fél haladéktalanul értesíti a Titkárságot bármely, az általa kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontot, illetve az illetékes nemzeti hatóság vagy hatóságok adatait (elérhetőségeit) vagy feladatkörét érintő változásról.

5. A Titkárság a kapott információkat a 4. bekezdés értelmében a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központon keresztül bocsátja rendelkezésre.

14. CIKK

A HOZZÁFÉRÉSSEL ÉS A HASZNOK MEGOSZTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS AZ INFORMÁCIÓK MEGOSZTÁSA

1. Az Egyezmény 18. cikk 3. bekezdése szerinti információcsere-mechanizmus részeként létrehozzák a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központot. Ennek feladata a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos információk megosztása. Az információs központ legfőképpen azokhoz az információkhoz enged hozzáférést, amelyeket a Felek bocsátanak rendelkezésre a Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban.

2. A bizalmas információk védelmének megsértése nélkül minden Fél a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ rendelkezésére bocsátja a Jegyzőkönyv által előírt információkat, valamint azokat az információkat, amelyek a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciáján meghozott határozatok értelmében szükségesek. Az információk az alábbiakat foglalják magukban:

a) a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos jogi, adminisztratív és szakpolitikai intézkedések;

b) a nemzeti kapcsolattartó pontra és az illetékes nemzeti hatóságra vagy hatóságokra vonatkozó információk; valamint

c) a hozzáférhetővé válás időpontjában kiadott engedélyek vagy azokkal egyenértékű dokumentumok, amelyek bizonyítják az előzetesen közölt hozzájárulás megadásáról szóló döntést és a kölcsönösen elfogadott feltételek meglétét.

3. A további információk - amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak, adott esetben - az alábbiakat foglalhatják magukban:

a) az őslakos és helyi közösségek illetékes hatóságai és az ezekhez kapcsolódó információk;

b) szerződési záradék-minták;

c) a genetikai erőforrások nyomon követése céljából kifejlesztett módszerek és eszközök; valamint

d) magatartási kódexek és követendő gyakorlatok.

4. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája első ülésén vitatják meg és határozzák meg a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ működési feltételeit - ideértve az információs rendszer tevékenységére vonatkozó beszámolókat -, amelyeket a későbbiekben folyamatosan ellenőrznek.

15. CIKK

A HOZZÁFÉRÉSRE ÉS A HASZNOK MEGOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOKNAK VAGY SZABÁLYOZÁSI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

1. Valamennyi Fél meghozza a megfelelő, hatékony és ésszerű jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a joghatóságán belül használt genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés előzetesen közölt hozzájárulás alapján történjen, és a kölcsönösen elfogadott feltételeket a másik Félnek a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályaival vagy szabályozási követelményeivel összhangban dolgozzák ki.

2. A Felek megfelelő, hatékony és ésszerű intézkedéseket hoznak az 1. bekezdés értelmében elfogadott intézkedéseknek ellentmondó helyzetek megoldása érdekében.

3. A Felek - amennyire ez lehetséges és ésszerű - együttműködnek a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos, az 1. bekezdésben foglalt nemzeti jogszabályok vagy szabályozási követelmények állítólagos megsértésének eseteiben.

16. CIKK

A GENETIKAI ERŐFORRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ HAGYOMÁNYOS TUDÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRE ÉS A HASZNOK MEGOSZTÁSÁRA VONATKOZÓ NEMZETI JOGSZABÁLYOKNAK VAGY SZABÁLYOZÁSI KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

1. Valamennyi Fél meghozza a megfelelő, hatékony és ésszerű jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedéseket annak érdekében, hogy a joghatóságán belül használt genetikai erőforrásokhoz kötődő hagyományos tudás az őslakos és helyi közösségek előzetesen közölt hozzájárulásával vagy jóváhagyásával és részvételével összhangban hozzáférhető legyen, illetve azokon a helyeken, ahol ilyen őslakos és helyi közösségek találhatók, a kölcsönösen elfogadott feltételeket a másik Félnek a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályaival vagy szabályozási követelményeivel összhangban dolgozzák ki.

2. Valamennyi Fél megfelelő, hatékony és ésszerű intézkedéseket hoz az 1. bekezdés értelmében elfogadott intézkedések megsértésével járó helyzetek megoldására.

3. A Felek - amennyire ez lehetséges és ésszerű - együttműködnek a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos, az 1. bekezdésben foglalt nemzeti jogszabályok vagy szabályozási követelmények állítólagos megsértésének eseteiben.

17. CIKK

A GENETIKAI ERŐFORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK NYOMON KÖVETÉSE

1. A megfelelés elősegítése érdekében valamennyi Fél meghozza a genetikai erőforrások hasznosításának nyomon követéséhez és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartoznak:

a) egy vagy több ellenőrzési pont kijelölése az alábbiak szerint:

i. A kijelölt ellenőrzési pontok összegyűjtik vagy megkapják az előzetesen közölt hozzájárulásra, a genetikai erőforrás eredetére, a kölcsönösen elfogadott feltételek létrehozására és/vagy a genetikai erőforrások hasznosítására vonatkozó lényegi információkat.

ii. Adott esetben, egy kijelölt ellenőrzési pont egyedi jellemzőitől függően minden Fél megköveteli a genetikai erőforrások hasznosítóitól, hogy egy kijelölt ellenőrzési ponton adják meg a fenti bekezdésben foglalt információkat. Minden Fél meghozza a megfelelő, hatékony és ésszerű intézkedéseket az előírások megsértésével járó helyzetek megoldására.

iii. Az ilyen információk - beleértve a nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítványokat, ha ilyenek rendelkezésre állnak - a bizalmas információk védelmének megsértése nélkül megfelelő módon továbbításra kerülnek az illetékes nemzeti hatóságoknak, az előzetesen közölt hozzájárulást nyújtó Félnek és a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak.

iv. Az ellenőrzési pontoknak hatékonyan kell működniük, és az a) pont végrehajtásához kapcsolódó feladatokat kell ellátniuk. Kapcsolódniuk kell a genetikai erőforrások hasznosítási folyamatához, illetve vonatkozó információk gyűjtéséhez, többek között a kutatás, a fejlesztés, az innováció, a kereskedelmi forgalomba hozatal és annak előkészítése folyamatának bármely pontján.

b) A genetikai erőforrások hasznosítóinak és szolgáltatóinak ösztönzése arra, hogy a kölcsönösen elfogadott feltételekbe foglalják bele az ilyen feltételek végrehajtására vonatkozó információk megosztását szolgáló rendelkezéseket, részben a jelentéstételi előírások révén, valamint

c) költséghatékony kommunikációs eszközök és rendszerek használatának támogatása.

2. A 6. cikk 3 bekezdés e) pontja szerint kiadott, a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központ rendelkezésére bocsátott engedély vagy azzal egyenértékű dokumentum nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítványnak tekintendő.

3. A nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány igazolja, hogy azt a genetikai erőforrást, amelyre vonatkozik, előzetesen közölt hozzájárulás alapján bocsátották rendelkezésre, valamint azt, hogy kölcsönösen elfogadott feltételeket dolgoztak ki az előzetesen közölt hozzájárulást nyújtó Fél hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó nemzeti jogszabályainak vagy szabályozási követelményeinek megfelelően.

4. A nemzetközileg elismert megfelelőségi tanúsítvány az alábbi minimális információkat tartalmazza, amennyiben azok nem bizalmas jellegűek:

a) a kibocsátó hatóság;

b) a kibocsátás időpontja;

c) a genetikai erőforrást szolgáltató Fél;

d) a tanúsítvány egyedi azonosítója;

e) az a személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek részére az előzetesen közölt hozzájárulást kiadták;

f) a tanúsítvány tárgya vagy az a genetikai erőforrás, amelyre vonatkozik;

g) annak igazolása, hogy kölcsönösen elfogadott feltételeket dolgoztak ki;

h) annak igazolása, hogy beszerezték az előzetesen közölt hozzájárulást; valamint

i) a kereskedelmi és/vagy nem kereskedelmi használat.

18. CIKK

A KÖLCSÖNÖSEN ELFOGADOTT FELTÉTELEKNEK VALÓ MEGFELELÉS

1. A 6. cikk 3. bekezdés g) pontjának i. alpontjában és a 7. cikkben foglaltak végrehajtása során minden Fél arra ösztönzi a genetikai erőforrásokat és/vagy a hozzájuk kötődő hagyományos tudást szolgáltatókat és felhasználókat, hogy kölcsönösen elfogadott feltételeikbe foglalják bele az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az alábbiakat:

a) az a szerv, amelynek illetékességébe a jogviták rendezését utalják,

b) az irányadó jog, és/vagy

c) a jogviták alternatív rendezésének lehetőségei, mint például a közvetítés és a választottbírósági eljárás.

2. Minden Fél biztosítja, hogy jogrendszere keretében lehetőség legyen jogorvoslat igénylésére a kölcsönösen elfogadott feltételekből fakadó jogviták esetén, a vonatkozó igazságszolgáltatási előírásokkal összhangban.

3. Adott esetben minden Fél hatékony intézkedéseket hoz az alábbiakkal kapcsolatban:

a) az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, valamint

b) a külföldön hozott ítéletek és választottbírósági ítéletek kölcsönös elismerésére és érvényesítésére vonatkozó mechanizmusok használata.

4. E cikk hatékonyságát a Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája ellenőrzi a Jegyzőkönyv 31. cikkében foglaltaknak megfelelően.

19. CIKK

SZERZŐDÉSI ZÁRADÉK-MINTÁK

1. Adott esetben valamennyi Fél támogatja az ágazaton belüli és ágazatok közötti szerződési záradék-minták kidolgozását, aktualizálását és alkalmazását a kölcsönösen elfogadott feltételekre.

2. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája bizonyos időközönként számba veszi a szektoron belüli és szektorok közötti szerződési záradék-minták alkalmazását.

20. CIKK

MAGATARTÁSI KÓDEXEK, IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KÖVETENDŐ GYAKORLATOK ÉS/VAGY SZABVÁNYOK

1. Adott esetben valamennyi Fél támogatja az önkéntes magatartási kódexek, iránymutatások és követendő gyakorlatok és/vagy szabványok kidolgozását, aktualizálását és alkalmazását a hozzáférés és a hasznok megosztása vonatkozásában.

2. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája bizonyos időközönként számba veszi az önkéntes magatartási kódexek, iránymutatások és követendő gyakorlatok és/vagy szabványok kidolgozását, aktualizálását és alkalmazását, valamint megvitatja a specifikus magatartási kódexek, iránymutatások és követendő gyakorlatok és/vagy szabványok elfogadását.

21. CIKK

ISMERETTERJESZTÉS

Valamennyi Fél intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás, valamint a kapcsolódó hozzáférési és haszonmegosztási kérdések jelentőségére. Ezek az intézkedések magukban foglalják többek között a következőket:

a) a Jegyzőkönyv és célkitűzésének népszerűsítése;

b) találkozók szervezése az őslakos és helyi közösségekkel, valamint az egyéb érdekeltekkel;

c) ügyfélszolgálat létrehozása az őslakos és helyi közösségek, valamint az egyéb érdekeltek számára;

d) az információk terjesztése egy nemzeti információs központ közvetítésével;

e) önkéntes magatartási kódexek, iránymutatások, követendő gyakorlatok és/vagy szabványok terjesztése az őslakos és helyi közösségekkel, valamint egyéb érdekeltekkel egyeztetve;

f) adott esetben a nemzeti, regionális és nemzetközi tapasztalatcsere támogatása;

g) a genetikai erőforrások és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás felhasználóinak és szolgáltatóinak oktatása és képzése a hozzáférésre és a hasznok megosztására vonatkozó kötelezettségeik tekintetében;

h) az őslakos és helyi közösségek, valamint az egyéb érdekeltek bevonása a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásába; valamint

i) az őslakos és helyi közösségek közösségi protokolljainak és eljárásainak megismertetése.

22. CIKK

KAPACITÁS

1. A Felek együttműködnek az emberi erőforrások és intézményi kapacitások építésében, fejlesztésében és erősítésében azzal a céllal, hogy hatékonyan valósítsák meg a Jegyzőkönyvben foglaltakat a fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis fejlődő szigetállamok, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek tekintetében a meglévő globális, regionális, szubregionális és nemzeti intézményeken és szervezeteken keresztül. Ebben az összefüggésben a Feleknek elő kell segíteniük az őslakos és helyi közösségek és egyéb érdekeltek bevonását, beleértve a nem kormányzati szervezeteket és a magánszektort.

2. A fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országok és a kis fejlődő szigetállamok, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek pénzügyi források iránti igényét az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően teljes mértékben figyelembe kell venni a Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósítása érdekében zajló kapacitásépítés és -fejlesztés vonatkozásában.

3. A Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításával kapcsolatos megfelelő intézkedések alapja, hogy a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Feleknek meg kell határozniuk nemzeti kapacitásbeli szükségleteiket és prioritásaikat saját nemzeti kapacitásaik értékelésével. Ennek során az érintett Feleknek támogatniuk kell az őslakos és helyi közösségek és egyéb érdekeltek kapacitásbeli igényeit és prioritásait az általuk meghatározottak szerint, kiemelt hangsúlyt fektetve a nők kapacitásbeli igényeire és prioritásaira.

4. A Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításának támogatása érdekében a kapacitásépítés és -fejlesztés fő területei lehetnek többek között:

a) kapacitás a Jegyzőkönyvben foglaltak megvalósításának és a benne foglalt kötelezettségeknek a teljesítésére;

b) kapacitás a kölcsönösen elfogadott feltételek tárgyalására;

c) kapacitás a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos nemzeti jogi, adminisztratív vagy szakpolitikai intézkedések kidolgozására, végrehajtására és érvényesítésére; valamint

d) az országok kapacitása saját genetikai erőforrásaik értékét növelő belső kutatási képességük fejlesztésére.

5. A fenti 1-4. bekezdéssel összhangban álló intézkedések lehetnek többek között:

a) jogi és intézményi fejlesztés;

b) a méltányosság és igazságosság érvényesítése a tárgyalások során, például képzés a kölcsönösen elfogadott feltételekről folytatott tárgyalás elsajátítására;

c) a megfelelés nyomon követése és érvényesítése;

d) az elérhető legjobb kommunikációs eszközök és internetalapú rendszerek alkalmazása a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos tevékenységek során;

e) értékelési módszerek kidolgozása és alkalmazása;

f) a genetikai erőforrások felkutatása, valamint az ehhez kapcsolódó kutatás és taxonómiai vizsgálatok;

g) technológiaátadás, valamint az ilyen átadás fenntarthatóságát biztosító infrastruktúra és technikai kapacitás;

h) a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos tevékenységek hozzájárulásának fokozása a biodiverzitás megőrzéséhez és komponenseinek fenntartható használatához;

i) az egyéb érdekeltek kapacitásait növelő intézkedések a hozzáférés és a hasznok megosztásának tekintetében; valamint

j) a genetikai erőforrásokhoz és/vagy a hozzájuk kötődő hagyományos tudáshoz való hozzáférés vonatkozásában az őslakos és helyi közösségek kapacitásait növelő speciális intézkedések, különös tekintettel a nők lehetőségeinek javítására ezeken a közösségeken belül.

6. A hozzáféréssel és a hasznok megosztásával kapcsolatos kapacitásépítés és -fejlesztés során a fenti 1-5. bekezdés értelmében végzett nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kapacitásépítő és -fejlesztő tevékenységekre vonatkozó információkat továbbítani kell a hozzáféréssel és a hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak a szinergiák és a koordináció előmozdítása, valamint a hozzáférés és a hasznok megosztásának javítása érdekében.

23. CIKK

TECHNOLÓGIAÁTADÁS, KÖZREMŰKÖDÉS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az Egyezmény 15., 16., 18. és 19. cikke értelmében a Felek technikai és tudományos kutatási és fejlesztési programok keretében közreműködve és együttműködve tevékenykednek, beleértve a biotechnológiai kutatásokat, amelyek a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérését szolgálják. A Felek vállalják, hogy elősegítik és ösztönzik a technológiákhoz való hozzáférést, illetve azok átadását a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Feleknek azzal a céllal, hogy lehetővé váljon az Egyezmény és a Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérését szolgáló szilárd és működőképes technológiai és tudományos alap kidolgozása és megerősítése. Ahol lehetséges és szükséges, az ilyen együttműködési tevékenységeket a genetikai erőforrásokat nyújtó Féllel vagy Felekkel, vagyis az ilyen erőforrások származási országával vagy országaival, illetve származási országában vagy országaiban, vagy azzal a Féllel vagy azokkal a Felekkel együttműködve végzik, amely vagy amelyek a genetikai forrásokat - az Egyezményben foglaltakkal összhangban - megszerezte vagy megszerezték.

24. CIKK

NEM RÉSZES FELEK

A Felek arra ösztönzik a nem Részes Feleket, hogy tartsák magukat a Jegyzőkönyvben foglaltakhoz, és biztosítsák a megfelelő információkat a hozzáféréssel és hasznok megosztásával foglalkozó információs központnak.

25. CIKK

PÉNZÜGYI MECHANIZMUS ÉS ERŐFORRÁSOK

1. A Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges pénzügyi források áttekintése során a Felek figyelembe veszik az Egyezmény 20. cikkének rendelkezéseit.

2. A Jegyzőkönyv pénzügyi mechanizmusaként az Egyezmény által meghatározott pénzügyi mechanizmus szolgál.

3. A Jegyzőkönyv 22. cikkében tárgyalt kapacitásépítés és -fejlesztés tekintetében a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája a 2. bekezdésben tárgyalt pénzügyi mechanizmusra vonatkozóan nyújtott útmutatás során figyelembe veszi a fejlődő országnak minősülő Feleknek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Feleknek a pénzügyi forrásokra vonatkozó igényeit, valamint az őslakos és helyi közösségek - köztük ezen közösségek nőtagjainak - kapacitásbeli igényeit és prioritásait.

4. A fenti 1. bekezdéssel összefüggésben a Felek tekintetbe veszik a fejlődő országnak minősülő Felek, közülük különösen a legkevésbé fejlett országoknak és a kis fejlődő szigetállamoknak, valamint a gazdasági átalakulás alatt álló országoknak minősülő Felek igényeit is az e Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges kapacitásépítési és -fejlesztési követelmények meghatározása és megvalósítása során.

5. Az Egyezmény pénzügyi mechanizmusára vonatkozó útmutatást, amely a Felek Konferenciájának vonatkozó határozataiban szerepel, beleértve azokat is, amelyekről e Jegyzőkönyv elfogadása előtt állapodtak meg, értelemszerűen alkalmazni kell e cikk rendelkezéseire.

6. A Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtása céljából a fejlett országnak minősülő Felek nyújthatnak, a fejlődő országnak és a gazdasági átalakulás alatt álló országnak minősülő Felek pedig igénybe vehetnek pénzügyi és egyéb erőforrásokat, kétoldalú, regionális és többoldalú csatornákon keresztül.

26. CIKK

A JEGYZŐKÖNYV RÉSZES FELEINEK TALÁLKOZÓJÁUL SZOLGÁLÓ FELEK KONFERENCIÁJA

1. A Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál.

2. Az Egyezménynek a Jegyzőkönyvet alá nem író Részes Felei megfigyelőként részt vehetnek a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája bármely ülésén. Amikor a Részes Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál, a Jegyzőkönyv értelmében kizárólag annak Részes Felei hozhatnak határozatokat.

3. Ha a Részes Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgál, a Részes Felek Konferenciája Hivatalának azon tagjai helyett, akik az Egyezményben Részes, de ugyanakkor a Jegyzőkönyvben nem Részes Felet képviselnek, a Jegyzőkönyvben Részes Felek maguk közül új tagot választanak.

4. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája rendszeresen ellenőrzi a Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtását és mandátumán belül meghozza a hatékony végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket. Ellátja a Jegyzőkönyv által ráruházott feladatokat, és:

a) ajánlásokat tesz a Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges bármely kérdésben;

b) létrehozza a Jegyzőkönyv végrehajtásához szükségesnek ítélt kiegészítő testületeket;

c) adott esetben felkutatja és igénybe veszi az illetékes nemzetközi szervezetek, kormányközi és nem kormányzati szervek által nyújtott szolgáltatásokat, együttműködési lehetőségeket és információkat;

d) meghatározza a Jegyzőkönyv 29. cikke szerint szolgáltatandó információk formáját és átadásának idejét, és megvizsgálja az ilyen információkat, valamint azokat a jelentéseket, amelyeket valamely kiegészítő testület nyújt be;

e) szükség szerint megfontolja és elfogadja a Jegyzőkönyv és melléklete módosításait, valamint a Jegyzőkönyv bármely egyéb, járulékos mellékletét, amelyek a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásához szükségesek; valamint

f) ellát egyéb, a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges feladatokat.

5. A Jegyzőkönyv vonatkozásában a Részes Felek Konferenciájának eljárási szabályzatát és az Egyezmény pénzügyi szabályait kell alkalmazni, kivéve ha a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Részes Felek Konferenciája közös megegyezéssel másként határoz.

6. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülését, amelyet a Titkárság hív össze, a Részes Felek Konferenciájának a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja után tervezett első ülésével egyidejűleg tartják. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája soron következő rendes üléseit a Részes Felek Konferenciája rendes üléseivel egyidejűleg tartják, feltéve ha a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája másképpen nem határoz.

7. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának rendkívüli üléseit a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által szükségesnek tartott egyéb időpontokban vagy valamely Fél írásos kérésére hívják össze, feltéve hogy a kérést legalább a Felek egyharmada támogatja, attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor azt a Titkárság a Felek felé közvetítette.

8. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, annak szakosított ügynökségei és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint e szervezetek bármely tagállama vagy megfigyelője, amely az Egyezménynek nem Részes Fele, megfigyelőként képviseltetheti magát a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának ülésein. Bármely nemzeti vagy nemzetközi, kormányzati vagy nem kormányzati szerv vagy ügynökség, amely a Jegyzőkönyv által érintett kérdésekben illetékes, és amely tájékoztatta a Titkárságot arról az igényéről, hogy megfigyelőként képviseltetni kívánja magát a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája egyik ülésén, megfigyelőként részt vehet az ülésen, kivéve ha a jelen lévő Felek legalább egyharmada kifogást emel ez ellen. Amennyiben e cikk másképp nem rendelkezik, a megfigyelőkénti részvétel engedélyezése és maga a részvétel az eljárási szabályzat alapján történik, a fenti 5. bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

27. CIKK

KIEGÉSZÍTŐ TESTÜLETEK

1. Az Egyezmény által vagy értelmében létrehozott bármely kiegészítő testület szolgálhatja ennek a Jegyzőkönyvnek a céljait, többek között a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciájának határozata alapján. Ezekben a határozatokban meghatározzák az elvégzendő feladatokat.

2. Az Egyezmény azon Részes Felei, amelyek a Jegyzőkönyvnek nem Részes Felei, megfigyelőként részt vehetnek az ilyen kiegészítő testületek bármely ülésén. Azokban az esetekben, amikor az Egyezmény valamely kiegészítő testülete a Jegyzőkönyv kiegészítő testületeként működik, a Jegyzőkönyv keretében hozandó határozatokat csak annak Részes Felei hozhatják meg.

3. Azokban az esetekben, amikor az Egyezmény valamely kiegészítő testülete a Jegyzőkönyv kérdéseivel kapcsolatosan végzi feladatait, az adott kiegészítő testület hivatalának azon tagjai helyett, akik az Egyezményben Részes, de ugyanakkor a Jegyzőkönyvben nem Részes Felet képviselnek, a Jegyzőkönyvben Részes Felek maguk közül új tagot választanak.

28. CIKK

TITKÁRSÁG

1. Az Egyezmény 24. cikke értelmében létrehozott Titkárság a Jegyzőkönyv titkárságaként működik.

2. A Jegyzőkönyv vonatkozásában az Egyezmény 24. cikkének a Titkárság feladatairól szóló 1. bekezdését erre a Jegyzőkönyvre értelemszerűen kell alkalmazni.

3. A Jegyzőkönyvvel kapcsolatos titkársági szolgáltatások költségei - azok elkülöníthetőségének mértékéig - e Jegyzőkönyv Részes Feleit terhelik. A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésén határoz az e célból szükséges költségvetési intézkedésekről.

29. CIKK

NYOMON KÖVETÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

Minden Fél nyomon követi a Jegyzőkönyv rendelkezéseiből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, és a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által meghatározandó időközönként és formában tesz jelentést a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája számára a Jegyzőkönyv végrehajtása érdekében saját maga által tett intézkedésekről.

30. CIKK

A JEGYZŐKÖNYV RENDELKEZÉSEINEK BETARTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK ÉS MECHANIZMUSOK

A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája első ülésén áttekinti és jóváhagyja azokat az együttműködési eljárásokat és intézményi mechanizmusokat, amelyek segítik a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek betartását, és megoldást nyújtanak a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megsértésével járó esetekben. Ezen eljárások és mechanizmusok közé tartoznak adott esetben a tanácsadásra vagy segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezések. Ezek elkülönítendők a jogviták rendezésével kapcsolatos, az Egyezmény 27. cikkében tárgyalt eljárásoktól és mechanizmusoktól, és azokat nem befolyásolják.

31. CIKK

ÉRTÉKELÉS ÉS FELÜLVIZSGÁLAT

A Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája a Jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított négy év elteltével, majd a későbbiekben a Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójául szolgáló Felek Konferenciája által meghatározott időközönként kiértékeli a Jegyzőkönyv hatékonyságát.

32. CIKK

ALÁÍRÁS

A Jegyzőkönyv az Egyezmény Részes Felei számára 2011. február 2-tól 2012. február 1-jéig írható alá az ENSZ New York-i székházában.

33. CIKK

HATÁLYBALÉPÉS

1. A Jegyzőkönyv a megerősítésről, az elfogadásról, a jóváhagyásról vagy a csatlakozásról szóló ötvenedik okiratnak az Egyezmény Részes Feleit képviselő államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek általi letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. E Jegyzőkönyv az azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó, illetve ahhoz csatlakozó állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára a fenti 1. bekezdésben foglaltak szerinti ötvenedik okirat letétbe helyezése után, kilencven nappal azon időpontot követően lép hatályba, amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet letétbe helyezi megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát, vagy amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára az Egyezmény hatályba lép, attól függően, melyik következik be később.

3. A fenti 1. és 2. bekezdés értelmezésében egy regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okirat nem tekintendő az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratok kiegészítésének.

34. CIKK

FENNTARTÁSOK

A Jegyzőkönyvvel szemben nem lehet fenntartással élni.

35. CIKK

VISSZALÉPÉS

1. Két évvel a Jegyzőkönyv egy adott Fél számára történő hatálybalépése után a kérdéses Fél bármely időpontban visszaléphet a Jegyzőkönyvben való részvételtől, a letéteményesnek átadott írásos értesítés révén.

2. Az ilyen visszalépés a vonatkozó értesítés letéteményes általi kézhezvételét követő egy év letelte után, vagy a visszalépési értesítésben meghatározott későbbi időpontban lép hatályba.

36. CIKK

HITELES SZÖVEGEK

A Jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál helyezik letétbe.

ENNEK HITELÉÜL az alulírottak, kellő meghatalmazás birtokában a Jegyzőkönyvet a megjelölt napokon aláírásukkal hitelesítették.

KELT Nagojában, kétezertíz október hó huszonkilencedik napján.

Melléklet

PÉNZBELI ÉS NEM PÉNZBELI HASZNOK

1. Pénzbeli hasznok többek között, de nem csupán ezekre korlátozva:

a) hozzáférési díj vagy díjak begyűjtött vagy más módon megszerzett mintánként;

b) előlegfizetések;

c) részteljesítési fizetések;

d) jogdíjak fizetése;

e) licencdíjak a kereskedelmi forgalomba hozatal esetén;

f) a biodiverzitás megőrzését és fenntartható használatát támogató letéti alapoknak fizetendő különleges díjak;

g) kölcsönösen elfogadott fizetések és kedvezményes feltételek;

h) kutatásfinanszírozás;

i) közös vállalkozások;

j) a vonatkozó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok közös tulajdonlása.

2. Nem pénzbeli hasznok többek között, de nem csupán ezekre korlátozva:

a) a kutatási és fejlesztési eredmények megosztása;

b) közreműködés és együttműködés a tudományos kutatási és fejlesztési programokban, valamint az azokhoz való hozzájárulás, különös tekintettel a biotechnológiai kutatási tevékenységekre, lehetőleg a genetikai erőforrást szolgáltató Fél országában;

c) részvétel a termékfejlesztésben;

d) közreműködés, együttműködés és hozzájárulás az oktatás és képzés területén;

e) bejutás a genetikai erőforrásokkal kapcsolatos ex situ létesítményekbe és adatbázisokba;

f) a tudás és technológia igazságos, és a legkedvezőbb feltételek melletti átadása a genetikai erőforrásokat szolgáltató Félnek, beleértve a megegyezés alapján kialakított koncessziós és kedvezményes feltételeket, különös tekintettel arra a tudásra és technológiára, amely a genetikai erőforrások hasznosításához szükséges - ideértve a biotechnológiát -, vagy arra, amely a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható hasznosítása szempontjából lényeges;

g) a technológiaátadás lehetőségeinek növelése;

h) az intézményi kapacitások kiépítése:

i) emberi és anyagi erőforrások a hozzáférési szabályok adminisztrációjához és érvényesítéséhez szükséges kapacitások erősítése céljából;

j) a genetikai erőforrásokkal kapcsolatos képzés, a genetikai erőforrásokat szolgáltató országok teljes körű részvételével, lehetőleg ezekben az országokban;

k) a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához szükséges tudományos információkhoz való hozzáférés, beleértve a biológiai nyilvántartásokat és taxonómiai vizsgálatokat;

l) hozzájárulások a helyi gazdasághoz;

m) az elsőbbséget élvező szükségletekre - mint például az egészségügyre és az élelmezésbiztonságra - irányuló kutatások, figyelembe véve a genetikai erőforrást szolgáltató Fél országában a genetikai erőforrások nemzeti hasznosítását;

n) a hozzáférési és haszonmegosztási megállapodásból és az ehhez kapcsolódó együttműködési tevékenységekből eredő intézményi és szakmai kapcsolatok;

o) élelmezés- és megélhetésbiztonsági hasznok;

p) társadalmi elismerés;

q) a vonatkozó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok közös tulajdonlása.”

4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § a Jegyzőkönyv 33. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba. * 

(3) A Jegyzőkönyv, illetve a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. * 

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és a hasznosításukból származó hasznok megosztásának részletes szabályait, a szabályok megszegésének jogkövetkezményeit, valamint kijelölje az eljáró hatóságot és a nemzeti kapcsolattartó szervet. * 

(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a természetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.