Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.07.31.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2014. évi XXII. törvény

a reklámadóról * 

Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1. médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti médiaszolgáltatás,

2. médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti médiaszolgáltató,

3. médiatartalom: az Mttv. szerinti médiatartalom,

4. médiatartalom-szolgáltató: az Mttv. szerinti médiatartalom-szolgáltató,

5. *  nettó árbevétel: az olyan adóalany esetében, aki

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozik, az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,

b) az a) pont alá tartozik, de egyedi beszámolóját az Szt. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készíti, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,

c) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozik, az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,

d) nem tartozik az a)-c) pontok alá, az a) pont szerinti nettó árbevételnek megfelelő bevétel,

6. nyomtatott anyag: nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter,

7. reklám:

a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklámtv.) szerinti gazdasági reklám,

b) az Mttv. szerinti kereskedelmi közlemény,

8. *  reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját,

9. sajtótermék: az Mttv. szerinti sajtótermék,

10. saját célú reklám: a reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám,

11. *  reklámértékesítő ügynökség: az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön.

2. Az adókötelezettség, az adóalany

2. § *  (1) Adóköteles

a) a médiaszolgáltatásban,

b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,

c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,

d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,

e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon

reklám közzététele.

(2) *  Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,

b) a reklám közzétételének megrendelője

ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és

bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és

bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A. § szerinti nyilvántartásban.

(3) *  Nem adóköteles a reklám (1) bekezdés szerinti közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti

a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportszövetség)

aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével,

ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával,

ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy

b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány

ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy

bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel

összefüggésben végzi.

3. § *  (1) *  Az adó alanya - illetőségétől függetlenül -

a) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató,

b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,

c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,

d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

(2) *  A 2. § (2) bekezdés szerinti adókötelezettség esetén az adó alanya - illetőségétől függetlenül - a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) nyilatkoznia kell arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a (2) bekezdés szerinti adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni. A (2) bekezdés szerinti adóalanynak nem kell alkalmaznia az adókötelezettség teljesítése során a 7. § (1)-(8) bekezdésében és a 9. §-ban foglaltakat.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn, ha a megrendelés időpontjában szerepel a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.

3. Az adó alapja

4. § *  (1) Az adó alapja a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany esetén az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, növelve a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak járó ellenértéknek a különbözetével. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

(2) Az adó alapja a 3. § (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.

4. Az adó mértéke

5. § *  (1) *  Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén

- az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

- az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3%.

(2) *  Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap esetén az adóalap 5%-a.

(3) *  Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.

5. Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének megállapítása

6. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adószámítási mód szerint - a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel - kell megállapítani az adóelőleget is.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

(4) *  Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (1)-(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó - napi időarányosítással számított - a 4. § (1) bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni.

(5) *  Az (1)-(4) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni.

(6) *  Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követően, szétválással jött létre.

6. Eljárási rendelkezések

7. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

(2) Az adóalany az adóévre a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani.

(3) Az adóelőleg összege

a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,

b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,

c) az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,

d) *  átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.

(4) Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti.

(5) Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

(6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.

(7) A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetve a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(8) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be és teljesíti.

(9) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

(10) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai az irányadók.

(11) Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.

7/A. § *  (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító számáról a (2)-(5) bekezdés szerinti külön nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz.

(2) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyt - annak kérelmére - az állami adóhatóság akkor veszi nyilvántartásba, ha

a) adó-, adóelőleg-bevallási és adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettségét határidőben teljesítette, vagy

b) nyilatkozik az állami adóhatóságnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat megalapozottságát.

(4) Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett nyilvántartásból

a) az adóalany kérelmére,

b) ha az adóalany bevallás-benyújtási kötelezettségét elmulasztja vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,

c) ha az adóalanyt a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha e kötelezettségét e törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti,

d) a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végével,

e) ha az adóalany megszűnik,

f) ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult,

g) ha az adóalany adótartozása a - naptári hónap 1. napján - 100 000 forintot meghaladja.

(5) Az állami adóhatóság az adatváltozást az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson, és azt az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.

7. Záró rendelkezések

8. § * 

9. § (1) *  A 2014. évi adó összege - ha az adóalany e törvény hatálybalépését megelőzően kezdte meg a 2. § szerinti tevékenységét - az adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó adóalap, a 2. § (1) bekezdés szerinti tevékenység esetén a reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete, továbbá a 10. §-ban foglaltak alapulvételével az 5. § szerint számított összeg - e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része.

(2) *  A 2014. évi adóelőleg összege az adóalany 2013. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2013. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2013. évben járó ellenértéknek a különbözete, továbbá a 10. §-ban foglaltak alapulvételével az 5. § szerint számított összeg - e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része.

(3) Az adóalany a 2014. évi adóelőlegét - a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2014. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-áig és 2014. november 20-ig köteles megfizetni.

(4) A 2. § szerinti tevékenységét 2014. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2014. augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2014. évi adóelőleg összege a 2014. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.

(5) *  A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, 2015. január 1-jét megelőzően létrejött adóalany esetén a 2014. évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jétől az üzleti éve utolsó napjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben elért 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.

(6) *  Az átmeneti adóévre jutó adóelőleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.

(7) *  Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóelőlegét - a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2015. január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni.

(8) *  Az (5)-(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014. augusztus 15. és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott.

10. § *  Az adóalany csökkentheti a 2014. évben kezdődő adóév adóalapját - legfeljebb annak erejéig - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése vagy az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése szerinti elhatárolt veszteség 50%-ával, feltéve, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az adóalany adózás előtti eredményének összege nulla vagy negatív.

11. § *  (1) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany - döntése szerint - e törvénynek a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi LXII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított rendelkezései hatálybalépése napját (a továbbiakban: Mód. törvény hatálybalépése napja) megelőző napig kezdődő adóévei első napjától is alkalmazhatja a Mód. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés szerinti adómértéket.

(2) Ha a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a Mód. törvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévre az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazza, a Mód. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés szerinti adómértéket - a Mód. törvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévben - az adóalap olyan hányadára kell alkalmaznia, amilyen arányt az adóév Mód. törvény hatálybalépése napjától számított naptári napjainak száma az adóév naptári napjai számában képvisel.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a fizetendő adó

a) az adóalap és a (2) bekezdés szerinti adóalaprész különbözete 12 hónapos időszakra számított összegének alapulvételével a Mód. törvény hatálybalépése napját megelőzően hatályos 5. § (1) bekezdés szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. törvény hatálybalépése napját megelőző naptári napjaival arányos része, növelve

b) a (2) bekezdés szerinti adóalaprész 12 hónapos időszakra számított összegének alapulvételével a Mód. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. törvény hatálybalépése napjától kezdődő időszak naptári napjaival arányos részével.

(4) A 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a Mód. törvénnyel megállapított 6. § (6) bekezdésének rendelkezését a Mód. törvény hatálybalépése napját megelőző napig kezdődő adóéveiben fennálló adókötelezettsége megállapítása során is alkalmazhatja.