A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) a nyílt hozzáférésű, nem saját célú vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra (a továbbiakban: pályahálózat-működtető),
b) a hozzáférésre jogosultra,
c) a kapacitásfoglalásra jogosultra,
d) a vasúti igazgatási szervre,
e) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ).
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) elszámolási pont: az a mérési pont, amelynek az adatai a teljesítményösztönző rendszerben a pénzügyi előnyök és hátrányok megállapítása során figyelembevételre kerülnek;
b) hálózathatár pont: nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatok kapcsolódási pontja;
c) hálózati zavar: olyan nem várt esemény, amely a vasúti pályahálózat kapacitásának rendelkezésre állását előre nem tervezhető módon korlátozza;
d) kapacitás-elosztó szervezet:
da) a nem független vasúti pályahálózat-működtető esetében a VPSZ,
db) a da) pontba nem tartozó pályahálózat-működtető esetén a pályahálózat-működtető;
e) késés: az az esemény, amikor egy vonat nem a menetvonal kiutalásához tartozó menetrendnek megfelelően közlekedik, és ezáltal a menetvonalhoz tartozó menetrendben kijelölt helyeket a menetrendben tervezetthez képest későbbi időpontban érinti, a közlekedési tényidőpont és a menetrendben tervezett időpont különbözete egész percekben mérve;
f) elsődleges késés: a vonatközlekedéshez kapcsolódóan a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult viszonyában bekövetkezett zavartatás okozta késés, amely közvetlenül valamelyik félnek bizonyítottan felróható;
g) másodlagos késés: az a késés, amelyet egy másik késett vonat akár elsődleges késés következményeként, akár attól függetlenül okozott, továbbá amely a hozzáférésre jogosult saját érdekkörében merült fel, és saját vonatát érinti;
h) kódolás: az a tevékenység, amelynek keretében a pályahálózat-működtető a hálózati zavarhoz annak okát, és a felelős hozzáférésre jogosultat hozzárendeli;
i) mérési pont: az a kijelölt pályahálózati pont, amelyre vonatkozólag a vonatközlekedési adatokat - az elemzések és értékelések szempontjából - a pályahálózat-működtető rögzíti;
j) termékcsoport: a mindenkori Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott vonatkategóriák valamilyen megosztásban történt egymás mellé állításából kialakított csoportok. Egy vonatkategória önállóan is tekinthető termékcsoportnak. A termékcsoportok menetrendi időszakonként eltérőek lehetnek. Az alkalmazandó termékcsoportok mindig az adott menetrendi időszakra vonatkozó teljesítményösztönző rendszerben kerülnek meghatározásra;
k) tűréshatár: a termékcsoportonként meghatározott olyan nagyságú késés, amely esetén nem következik be pénzügyi hátrány alkalmazásának kötelezettsége.
3. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet a hálózati zavarok csökkentése és a vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében teljesítményösztönző rendszert határoz meg, amelynek alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak.
(2) A teljesítményösztönző rendszer a késések kezelésére, valamint egyéb, a vonat közlekedtetéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi paraméterekre terjedhet ki.
(3) A teljesítményösztönző rendszerben a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult áll egymással jogviszonyban.
(4) A pályahálózat-működtető a kapacitásfoglalásra jogosulttal kizárólag abban az esetben kerülhet jogviszonyba a teljesítményösztönző rendszerben, ha a teljesítményösztönző rendszerben rögzített bármely ösztönző elemből származó pénzügyi hátrány hozzáférésre jogosulttal szembeni érvényesítése vagy pénzügyi előny hozzáférésre jogosult számára történő biztosítása a hozzáférésre jogosult kijelölésének elmaradásából származóan nem lehetséges.
4. § (1) A teljesítményösztönző rendszer elemei lehetnek különösen a hálózati zavart okozó tevékenységért kiszabott pénzügyi hátrányok, valamint a terv feletti teljesítményért járó pénzügyi előnyök. A pénzügyi hátrány egyértelműen a pályahálózat-működtető vagy egy hozzáférésre jogosult által okozott hálózati zavarhoz kötődik. A teljesítményösztönző rendszer megkülönböztetés-mentesen állapít meg pénzügyi előnyöket és hátrányokat mind a pályahálózat-működtetőre, mind a hozzáférésre jogosultra vonatkozóan.
(2) A kapacitás-elosztó szervezet úgy határozza meg a teljesítményösztönző rendszer elemeinek mértékét és alkalmazásuk feltételeit, hogy a teljesítményösztönző rendszer működtetéséből származó haszon mértéke a működtetés ráfordításainak mértékével arányos legyen, valamint a hálózati zavar okai azonosításának adminisztratív költsége ne rójon aránytalanul magas terhet a zavar okainak azonosítását végző pályahálózat-működtetőre.
(3) A pénzügyi előnyök és hátrányok elszámolásába bármely fél által vitatott tétel - a vita végleges rendezéséig - nem vonható be.
(4) A pénzügyi előnyök és hátrányok elszámolása a teljesítményösztönző rendszer alapján nem érinti a felek polgári jog szerinti jogait, kötelezettségeit.
(5) A teljesítményösztönző rendszer alapján meghatározott pénzügyi előnyök és hátrányok a hálózat-hozzáférési díjak pénzügyi elszámolásának keretében is elszámolhatók, de azok a hálózati zavarokból származó károk rendezésébe nem vonhatók be. A teljesítményösztönző rendszer alapján teljesítendő fizetési kötelezettségekre a pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatában rögzített fizetési feltételeket kell alkalmazni, az e rendeletben rögzített eltérésekkel.
5. § (1) A teljesítményösztönző rendszer nyilvánosságra hozatalát megelőzően a kapacitás-elosztó szervezet a pályahálózat-működtető bevonásával tárgyalást folytat a kapacitásigénylőkkel az alkalmazni tervezett ösztönző elemek bemutatása és a kapacitásigénylőkkel történő, a teljesítményösztönző rendszer fő paramétereire vonatkozó megállapodás céljából.
(2) A teljesítményösztönző rendszer fő paraméterei:
a) a teljesítményösztönző rendszerben alkalmazandó késések mértéke,
b) a teljesítményösztönző rendszer alapján történő kifizetések egyes közlekedtetett vonatokra vonatkozó küszöbértékei,
c) a teljesítményösztönző rendszernek az egyes hozzáférésre jogosultak összes közlekedtetett vonatára egy adott időszakon belül vonatkozó küszöbértéke.
6. § (1) A késés mérését, rögzítését és kódolását a pályahálózat-működtető végzi. A késés kódolására a pályahálózat-működtető az 1. melléklet szerinti kódolási rendszert alkalmazza. Minden késésnek a hivatkozott kódolási rendszer szerinti késési kategóriák és alkategóriák egyikébe besorolhatónak kell lennie.
(2) A késés számításának alapjául a kapacitás-elosztó szervezet által a kapacitás-igénylő számára kiutalt menetrend szolgál.
(3) A teljesítményösztönző rendszerben a késés mérése, rögzítése és kódolása a mérési pontokon történik. Hálózathatár pont esetén a saját vasúti pályahálózat szempontjából a teljesítményösztönző rendszer a másik vasúti pályahálózatról hozott késést másodlagos késésként kezeli.
(4) A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben tűréshatárt állapít meg.
(5) A hozzáférésre jogosult - többletfizetés ellenében - a teljesítményösztönző rendszer szabályai szerint kérheti, hogy részére a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott elszámolási pontokon túl az általa meghatározott további mérési pontokon a késés mérésén, rögzítésén és kódolásán túl köztes elszámolásra is sor kerüljön.
(6) A késést a zavar okozáshoz kapcsolódó felelősségnek és a rendes forgalmi helyzet helyreállítása képességének figyelembevételével - lehetőség szerint - egy szervezetnek kell tulajdonítani.
7. § (1) Az elszámolási ponton a rögzített késési időadatok és késési kódok alapján történik a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult késésért való felelősségének, és a felelősségük arányának megállapítása a késés teljes időtartamának figyelembevételével.
(2) A termékcsoporthoz tartozó tűréshatár percben meghatározott értéke az elszámolás során az elszámolási ponton mért késési időtartamból levonásra kerül. A késés teljes időtartamára megállapított felelősségi arányokat a tűréshatár értékével csökkentett késési időtartamra megfelelően alkalmazni kell.
(3) A másodlagos késést a teljesítményösztönző rendszer elszámolásai figyelmen kívül hagyják.
(4) Az a késés, amelyhez a pályahálózat-működtető a számára rendelkezésre álló idő alatt kódot nem rögzített, a pályahálózat-működtető oldalán felmerült késésnek minősül.
(5) A késéshez rendelt ösztönzőelem elszámolásakor a hasonló késési követelmények alá tartozó vonatok átlagos késésének mértékét is figyelembe kell venni, amely történhet előzetesen a tűréshatár teljesítményösztönző rendszerben történő megállapításával, vagy a teljesítményösztönző rendszerben rögzített egyéb módon.
8. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben a hozzáférésre jogosultak részére a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igények benyújtására olyan határidőket állapíthat meg, amelyekhez eltérő összegű pénzügyi előnyök és hátrányok tartoznak (többletfizetési kötelezettség a menetvonalak megfelelő tervezhetőségéhez kapcsolódóan). A határidőket, a pénzügyi előnyöket és a pénzügyi hátrányokat a kapacitáselosztó szervezet úgy állapítja meg, hogy azok a hozzáférésre jogosultakat a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényeik tervezett közlekedéshez viszonyított minél korábbi benyújtására ösztönözzék.
(2) A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben meghatározza a foglalási díj alkalmazásának szabályait.
(3) A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben a vonatközlekedtetéshez vagy szolgáltatás igénybevételhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi paraméterekre a hálózati zavarok elkerülése és a terv feletti teljesítmények ösztönzése céljából további előnyöket alkalmazhat.
9. § (1) Az elszámolási ponton mért időadat rögzítésétől számított - a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott - időtartamra a pályahálózat-működtető elektronikus úton hozzáférési és kifogásolási jogot biztosít a hozzáférésre jogosult részére a kódolás tekintetében a hozzáférésre jogosult saját adatai vonatkozásában.
(2) A tárgyhónapra vonatkozó hálózati zavarok kódolását követően a pályahálózat-működtető a tárgyhónapot követő 10 munkanapon belül a kódolt adatokat, pénzügyi elszámolásokat a hozzáférésre jogosult részére - saját adatai vonatkozásában - megküldi.
(3) A pályahálózat-működtető - a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott formátumban és adattartalommal - megküldi a kapacitás-elosztó szervezet részére a hozzáférésre jogosultakkal egyeztetett, az eredetileg rögzítetthez képest módosult késési adatokat.
(4) A teljesítményösztönző rendszerben szabályozni kell a kódolt adatokkal, elszámolásokkal kapcsolatos vitarendezési eljárás szabályait oly módon, hogy az ne gátolja a hozzáférésre jogosultaknak a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 79/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogvitás eljárás kezdeményezési jogát. Ezen eljárás alkalmazása esetén a döntést 10 munkanapon belül meg kell hozni.
10. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet az alkalmazott teljesítményösztönző rendszer tapasztalatait - így különösen a hálózati zavarok csökkentésére gyakorolt hatásait - minden menetrendi időszakra vonatkozóan a pályahálózat-működtetők, az érintett hozzáférésre jogosultak és a vasúti igazgatási szerv bevonásával értékeli.
(2) A kapacitás-elosztó szervezet az alkalmazott teljesítményösztönző rendszer értékeléséről készített jelentését a menetrendi időszakot követő 90 napon belül honlapján közzéteszi.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit először a 2016. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi időszaktól kell alkalmazni.
12. § Ez a rendelet - a Vtv.-vel együtt - az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 35. cikkének, 36. cikkének és VI. melléklet 2. pontjának való megfelelést szolgálja.
1. A pályahálózat-működtetőnek tulajdonítható üzem-/tervezésirányítás
1.1. Menetrendszerkesztés
1.2. Vonatösszeállítás
1.3. Hibák az üzemeltetési eljárásban
1.4. Az elsőbbségi szabályok helytelen alkalmazása
1.5. Személyzet
1.6. Egyéb okok
2. A pályahálózat-működtetőnek tulajdonítható infrastrukturális létesítmények
2.1. Jelzőrendszerek
2.2. A vasúti átjáróknál található jelzőrendszerek
2.3. Távközlési berendezések
2.4. Energiaellátó berendezés
2.5. Vágány
2.6. Építmények
2.7. Személyzet
2.8. Egyéb okok
3. A pályahálózat-működtetőnek tulajdonítható magas- és mélyépítési okok
3.1. Tervezett építkezési munkálatok
3.2. Szabálytalanságok az építkezés kivitelezésében
3.3. Hibás vágány miatti sebességkorlátozás
3.4. Egyéb okok
4. Más pályahálózat-működtetőknek tulajdonítható okok
4.1. Az előző pályahálózat-működtető okozta
4.2. A következő pályahálózat-működtető okozta
5. A vállalkozó vasúti társaságnak tulajdonítható kereskedelmi okok
5.1. A megállási időtartam túllépése
5.2. A vállalkozó vasúti társaság kérelme
5.3. Rakodási műveletek
5.4. Rakodási szabálytalanságok
5.5. A vonat kereskedelmi előkészítése
5.6. Személyzet
5.7. Egyéb okok
6. A vállalkozó vasúti társaságnak tulajdonítható, járművel kapcsolatos okok
6.1. Szolgálatbeosztás tervezése/új szolgálatbeosztás
6.2. A vállalkozó vasúti társaság általi vonatösszeállítás
6.3. A kocsikat érintő problémák (személyszállítás)
6.4. A kocsikat érintő problémák (árufuvarozás)
6.5. A személykocsikat, mozdonyokat és villamos motorkocsikat érintő problémák
6.6. Személyzet
6.7. Egyéb okok
7. Más vállalkozó vasúti társaságoknak tulajdonítható okok
7.1. A következő vállalkozó vasúti társaság okozta
7.2. Az előző vállalkozó vasúti társaság okozta
8. Sem a pályahálózat-működtetőnek, sem a vállalkozó vasúti társaságnak nem tulajdonítható külső okok
8.1. Sztrájk
8.2. Ügyintézési eljárásrendek
8.3. Külső befolyás
8.4. Az időjárás és a természeti okok hatásai
8.5. A következő hálózaton fennálló külső okok miatti késés
8.6. Egyéb okok
9. Sem a pályahálózat-működtetőnek, sem a vállalkozó vasúti társaságnak nem tulajdonítható másodlagos okok
9.1. Veszélyes események, balesetek és kockázatok
9.2. Ugyanazon vonat késése miatti vágányfoglaltság
9.3. Másik vonat késése miatti vágányfoglaltság
9.4. Fordulás időszükséglete
9.5. Csatlakozás
9.6. További vizsgálatra van szükség
