Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.12.15.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában,

a 6., 8. és 11. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában,

a IV. fejezet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A KÖRNYEZET VÉDELEMÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOT T ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

1. * 

1-4. § * 

2. * 

5. § * 

3. Nemzeti Park Igazgatóság

6. § (1) *  A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve a Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: NPI).

(2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az NPI-t az igazgató vezeti, aki - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - gyakorolja a munkáltatói jogokat az NPI foglalkoztatottjai felett.

(4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét.

7. § Az NPI a természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik.

II. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS, A TERÜLETI ÉS A JÁRÁSI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁG ILLETÉKESSÉGE, VALAMINT A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE * 

4. *  Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság

8. § *  Országos illetékességű környezetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos környezetvédelmi hatóság), és országos illetékességű természetvédelmi hatóságként (a továbbiakban: országos természetvédelmi hatóság) (a továbbiakban együtt: országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) - kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyekben - a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

4/A. *  A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság

8/A. § *  (1) Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel - e bekezdésben foglalt kivétellel - a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala jár el.

(2) A környezetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el.

4/B. *  A járási környezetvédelmi hatóság

8/B. § *  A kormányrendelettel hatáskörébe utalt ügyekben környezetvédelmi hatóságként járási illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási környezetvédelmi hatóság) jár el.

4/C. *  Egyes felügyeleti, törvényességi és szakszerűségi hatáskörök gyakorlása

8/C. § *  (1) Az országos és a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a járási környezetvédelmi hatóság - a (2) bekezdésbe nem tartozó - környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(2) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásaiban, és a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatósági eljárásaiban az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság gyakorolja.

(3) A miniszter az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakszerűségi ellenőrzéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ) közreműködőként veheti igénybe.

(4) Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság eljárásával, mulasztásával, döntéseivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott felügyeleti eljárás lefolytatására felügyeleti szervként a miniszter jogosult.

5. Környezetvédelmi hatóságok kijelölése

9. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) *  a Pest Megyei Kormányhivatalt,

c) * 

d) *  a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) járási hivatalát,

e) az OMSZ-t,

f) a főpolgármestert,

g) a polgármestert,

h) a fővárosi főjegyzőt,

i) a települési önkormányzat jegyzőjét,

j) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az f)-j) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság],

jelöli ki.

(2) *  Környezetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el.

(3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában

a) *  az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a területi környezetvédelmi hatóság,

b) *  a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az országos környezetvédelmi hatóság.

(4) *  Az önkormányzati környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatósági ügyben hozott elsőfokú döntése esetén másodfokon a területi környezetvédelmi hatóság jár el.

9/A. § *  A miniszter jár el elsőfokon országos illetékességgel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként.

10. § Az országos környezetvédelmi hatóság jár el elsőfokon országos illetékességgel * 

a) *  a Kvt. 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként gyorsforgalmi út építése esetén,

b) * 

c) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 3/A. §-ában és 27. § (2) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként,

d)-e) * 

f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerinti környezetvédelmi hatóságként,

g) *  a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. § (2) bekezdésében, 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárásban környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem több területi környezetvédelmi hatóság hatáskörét érintő illetékességi területére terjed ki,

h) a Ht. 20., 29., 68., 69., valamint 81. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként,

i) a Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, ha a bírság jogalapja a Ht. 20. §-ában, 29. §-ában és 81. §-ában meghatározottak megsértése,

j) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény

ja) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá

jb) *  9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a Kvt. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71. § (3) bekezdésében, valamint 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az országos környezetvédelmi hatóság csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.

11. § (1) A Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint megállapításának és kiszabásának módjáról szóló kormányrendeletben foglalt esetekben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző jár el.

(2) *  A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerint illetékes területi környezetvédelmi hatóság jár el környezetvédelmi hatóságként, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése több, területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területére terjed ki.

(3) *  A hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti területi környezetvédelmi hatóság az illetékes, ha a hulladékkezelés egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység.

(4) A települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző - jár el a Ht. 61. § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa vagy az, aki a hulladéktól jogellenesen megvált vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat.

12. § *  A Kormány a Ht. 29. §-a szerinti közvetítő szervezetek tevékenysége tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az országos környezetvédelmi hatóságot jelöli ki.

6. Természetvédelmi hatóságok kijelölése

13. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) *  a Pest Megyei Kormányhivatalt,

c) *  a kormányhivatal járási hivatalát,

d) a fővárosi főjegyzőt,

e) a települési önkormányzat jegyzőjét

jelöli ki.

(2) *  Természetvédelmi hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi természetvédelmi hatóság jár el.

(3) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában

a) *  az elsőfokon eljáró természetvédelmi hatóság a területi természetvédelmi hatóság,

b) *  a másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság az országos természetvédelmi hatóság.

(4) *  A fővárosi főjegyző és a települési önkormányzat jegyzője által természetvédelmi hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés esetén másodfokon a területi természetvédelmi hatóság jár el.

14. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 67. § (3) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el.

15. § (1) *  Az országos természetvédelmi hatóság jár el elsőfokú országos illetékességgel rendelkező természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több területi természetvédelmi hatóság illetékességi területére irányul.

(2) *  Az országos természetvédelmi hatóság jár el a Tvt. 13. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 42. § (4) bekezdésében foglalt elsőfokú természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel.

(3) *  Fokozottan védett növényfaj esetén az országos természetvédelmi hatóság jár el elsőfokú természetvédelmi hatóságként a Tvt. 42. § (3) bekezdés c) és e)-h) pontjában meghatározott esetben országos illetékességgel.

(4) *  Fokozottan védett állatfaj esetén - ha a védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az országos természetvédelmi hatóság jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)-k) és m) pontjában foglalt elsőfokú természetvédelmi hatóságként, valamint a Tvt. 78. § (4) bekezdésében foglaltak esetén országos illetékességgel.

(5) *  Az országos természetvédelmi hatóság jár el a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 21. § (4) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként.

16. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt.

a) 26. § (1) és (2) bekezdésében,

b) 27. § (1) bekezdésében,

c) 33. § (4) bekezdésében,

d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében,

e) 37. § (1)-(4) bekezdésében,

f) 38. § (1) és (3) bekezdésében,

g) 72. § (5) bekezdésében,

h) 77. §-ában, valamint

i) 78. § (1) bekezdésében

foglalt természetvédelmi hatóságként.

(2) Helyi jelentőségű védett fasor esetében a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként.

17. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként

a) *  az országos természetvédelmi hatóság,

b) *  a területi természetvédelmi hatóság, valamint

c) a jegyző

jár el.

(2) Az országos természetvédelmi hatóság elsőfokú természetvédelmi hatóságként országos illetékességgel akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja * 

a) *  a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az országos természetvédelmi hatóság egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén fokozottan védett természeti érték jogellenes veszélyeztetése, károsítása, elpusztítása;

c) *  a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén az országos természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

(3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja

a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése;

b) a Tvt. 80. § (1) bekezdés b) pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása;

c) a Tvt. 80. § (1) bekezdés c) pontja esetén a helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása;

d) a Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése.

18. § *  Ha a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység engedélyezése több területi természetvédelmi hatóság illetékességi területéhez tartozik, az engedélyező hatóság az országos természetvédelmi hatóság.

19. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként természetvédelmi őrök esetén az NPI, önkormányzati természetvédelmi őrök esetében a települési önkormányzat jegyzője vagy a fővárosi főjegyző jár el.

19/A. § *  Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 21. § (1)-(3), (7) és (8) bekezdésében, 22. és 23. §-ában, 39. §-ában, 40. § (5) bekezdésében, valamint 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a területi természetvédelmi hatóság jár el.

III. FEJEZET

KÖRNYEZET VÉDELMI IGAZGATÁSI SZERV ÉS A VÉDET T TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZET VÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE

7. Környezetvédelmi igazgatási szerv kijelölése

20. § (1) *  A Kormány környezetvédelmi igazgatási szervként

a) a minisztert,

b) az országos környezetvédelmi hatóságot,

c) a területi környezetvédelmi hatóságot,

d) a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot és

e) az OMSZ-t

jelöli ki.

(2) *  Környezetvédelmi igazgatási szervként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el.

20/A. § *  A miniszter ellátja a Magyarország tagságával összefüggő feladatokat a Környezetvédelmi Jog Átültetéséért és Végrehajtásáért tevékenykedő Európai Uniós Hálózat (IMPEL) szervezetében.

21. § (1) *  A Ht. 73. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként az országos környezetvédelmi hatóság jár el.

(2) *  A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet számára meghatározott környezetvédelmi igazgatási feladatokat a miniszter látja el.

22. § A Kvt. 49. § (3) bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként

a) a mérő-, észlelő-, ellenőrző hálózat működtetése vonatkozásában

aa) országos illetékességgel az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló rendelet szerinti feladatkörében az OMSZ,

ab) * 

b) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetése vonatkozásában a feladatköréhez tartozó ügyekben

ba) *  országos illetékességgel az országos környezetvédelmi hatóság,

bb) *  a 8/A. § (1) bekezdése szerinti területi környezetvédelmi hatóság

jár el.

23. § *  A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése, 15. § (3) bekezdése, 16. §-a, 17. §-a és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat a 4. melléklet 2. pontjában kijelölt területi környezetvédelmi hatóság látja el.

8. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése

24. § A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki.

25. § A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként az NPI szervezetén belül működő Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki.

IV. FEJEZET

SZAKKÉRDÉSEK VIZSGÁLATA ÉS A SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE

9. Környezetvédelmi szakhatóságok kijelölése

26. § (1) A Kormány környezetvédelmi szakhatóságként

a) *  a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint

b) *  a területi környezetvédelmi hatóságot

jelöli ki.

(2) *  Környezetvédelmi szakhatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi környezetvédelmi hatóság jár el.

10. Természetvédelmi szakhatóságok kijelölése

27. § (1) A Kormány természetvédelmi szakhatóságként

a) a minisztert,

b) *  az országos természetvédelmi hatóságot,

c) *  a területi természetvédelmi hatóságot,

d) a fővárosi főjegyzőt,

e) a települési önkormányzat jegyzőjét

jelöli ki.

(2) *  Természetvédelmi szakhatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a területi természetvédelmi hatóság jár el.

11. A környezetvédelmi hatóság eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések és a közreműködő szakhatóságok kijelölése, szakértő igénybevétele

28. § (1) *  A területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha az 5. melléklet I. táblázata szerinti előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint az egységes környezethasználati engedélynek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (4) és (6) bekezdése szerinti felülvizsgálatára irányuló eljárásban (a továbbiakban: felülvizsgálati eljárásban) az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2) Az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az 5. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, melynek eldöntéséhez - szakértő igénybevétele esetén - az 5. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként.

(3) A Kormány az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban az 5. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén az 5. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként.

(4) Az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

29. § (1) *  A területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 6. melléklet I. táblázata szerinti környezetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 6. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2) A 6. melléklet I. táblázata szerinti környezetvédelmi eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a 6. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez - szakértő igénybevétele esetén - a 6. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként.

(3) A Kormány a 6. melléklet II. táblázata szerinti környezetvédelmi eljárásokban a 6. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén a 6. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként.

30. § (1) *  Az országos környezetvédelmi hatóság, illetve a területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon a 7. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 7. melléklet I. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban a 7. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2) *  A 7. melléklet I. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a 7. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 7. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja.

(3) A Kormány a 7. melléklet II. táblázata szerinti hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban a 7. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 7. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként.

31. § (1) *  Az országos környezetvédelmi hatóság, illetve a területi környezetvédelmi hatóság elsőfokon a 8. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 8. melléklet I. táblázata szerinti, a nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezésével összefüggő eljárásokban a 8. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2) A 8. melléklet I. táblázata szerinti, a nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a 8. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 8. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez - szakértő igénybevétele esetén - a 8. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként.

(3) A Kormány a 8. melléklet II. táblázata szerinti, a nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásokban a 8. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 8. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat jelöli ki szakhatóságként.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell.

12. A természetvédelmi hatóság eljárásában vizsgálandó szakkérdések és a közreműködő szakhatóságok kijelölése, szakértő igénybevétele

32. § Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos feladatkörében, vagy a 27. § szerinti hatóság a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e * 

a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása,

b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint

c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése

jogszabályokban és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában rögzített követelményeinek.

33. § (1) *  A területi természetvédelmi hatóság elsőfokon a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdéseket is vizsgálja, ha a 9. melléklet I. táblázat szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 9. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek fennállnak.

(2) A 9. melléklet I. táblázata szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban, ha elsőfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vagy a kormányhivatal vizsgálta, a másodfokon eljáró természetvédelmi hatóság a 9. melléklet I. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, amelynek eldöntéséhez - szakértő igénybevétele esetén - a 9. melléklet I. táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként.

(3) A Kormány a 9. melléklet II. táblázata szerinti természetvédelemmel összefüggő eljárásokban a 9. melléklet II. táblázatában megjelölt feltételek esetén a 9. melléklet II. táblázatában meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(4) A különösen és közepesen veszélyes állat országba való behozatalához az Európai Unió jogi aktusaiban teljeskörűen nem szabályozott állatfajok esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jogszabályban meghatározott előzetes állategészségügyi engedélye is szükséges.

V. FEJEZET

A HATÓSÁGOK, VALAMINT AZ IGAZGATÁSI SZERVEK EGYÉB FELADATAI

13. Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság feladatai * 

34. § Az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében * 

a) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;

b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

c) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket;

d) hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

e) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat;

f) * 

g) ellátja a továbbképzési feladatokat és

h) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel.

14. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság feladatai

35. § (1) *  A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állami alaptevékenysége körében

a) összegyűjti és az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az annak működéséhez szükséges - feladatkörével összefüggő - adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel;

b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában;

c) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

d) hozzáférhetővé teszi a környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról;

e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában.

(2) *  A területi környezetvédelmi hatóság a levegőtisztaság-védelmi emisszió mérés, a mobil mérőegységekkel elvégezhető levegőminőségi mérés és zajmérés vonatkozásában a 8/A. § szerinti általános illetékességi területére a hatósági ellenőrzési terv előkészítése céljából az ellenőrzési időszakot megelőző 30. napig hatósági mérési tervet készít. A hatósági mérési terv - a 2. melléklet szerint - az adott területen a regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal bevonásával és jóváhagyásával készül.

(3) * 

(4) *  A vízvédelmi hatóság, valamint a vízvédelmi és vízügyi igazgatási szerv részére a 22. § a) pont ab) alpontja szerinti területi környezetvédelmi hatóság biztosítja az (1) bekezdés a) pontja és a 36. § szerinti rendszerben rögzített, a vizekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférést.

(5) *  A vízvédelmi hatósági és a vízügyi igazgatási tevékenység ellátáshoz szükséges a 36. § b) és c) pontja szerinti feladatok finanszírozása - a hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások kivételével - önköltségi alapon, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a vízvédelemért, illetve vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti megállapodásban foglaltak szerint történik. A hivatalból indult és kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások esetében a 36. § b) és c) pontja szerinti tevékenység költségét - a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló kormányrendelet szerint - a kötelezett viseli.

15. *  A regionális laboratóriumok működtetése

36. § *  A 2. melléklet szerinti kormányhivatal - a víz, mint környezeti elem tekintetében a vízvédelemért felelős miniszter szakmai irányítása mellett - regionális laboratóriumot működtet, amely mintavétellel, laboratóriumi, illetve egyéb műszeres vizsgálati tevékenységével üzemelteti

a) a környezet állapotértékeléshez szükséges monitoring-rendszert,

b) az igazgatási és hatósági tevékenység ellátásához szükséges mérőrendszert, valamint

c) a rendkívüli környezeti eseményekhez és a helyreállítási intézkedésekhez kapcsolódó mérőrendszert.

16. Az NPI feladatai

37. § Az NPI állami alaptevékenysége körében

a) ellátja

aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni,

ab) a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében,

ac) a természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat,

ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat,

ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint

af) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat;

b) vezeti a működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek, valamint az egyedi tájértékek nyilvántartását, gondoskodik a természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel;

c) közreműködik

ca) az erdővagyon-védelmi tevékenységben,

cb) a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében;

d) véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket;

e) együttműködik a kulturális örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában;

f) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel;

g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak;

h) kapcsolatot tart a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén.

VI. FEJEZET

ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK

38. § (1)-(2) * 

(3) *  A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében szakhatóságként másodfokon az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság jár el.

(4) *  Abban a másodfokú eljárásban, amelyben az eljáró hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés eldöntéséhez szakértőt vesz igénybe, ha

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal eljárásában a szakkérdést elsőfokon a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vizsgálta, másodfokú eljárásban szakértőként a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatalt,

b) a szakkérdést elsőfokon a kormányhivatal vizsgálta, másodfokú eljárásban szakértőként az OKTF-et kell kirendelni.

(5) * 

39. § *  A területi természetvédelmi hatóság által folytatott természetvédelmi hatósági eljárás, szakhatósági közreműködés vagy szakkérdés vizsgálata során, ha a döntéshez vagy a tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a területi természetvédelmi hatóság illetékességi területén működő NPI vagy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság rendelkezik, a területi természetvédelmi hatóság megkeresi az említett szervet.

40. § * 

40/A. § *  A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi ügyek elintézésében csak olyan személyek vehetnek részt, akik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba.

42. § *  (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet - a közfeladatok hatékonyabb ellátása és a költségcsökkentés érdekében - a Herman Ottó Intézetbe 2015. július 1-jével beolvad. A beolvadást követően a Herman Ottó Intézet, mint a Nemzeti Környezetügyi Intézetnek általános és egyetemes jogutódja látja el a beolvadó költségvetési szerv közfeladatait.

(2) A Nemzeti Környezetügyi Intézet 2015. június 30-áig vállalhat kötelezettséget.

43. § Ez a rendelet

a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 3. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjának,

b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdésének, 3. cikk (1) bekezdésének, 9. cikkének, 11. cikkének, 17. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének,

c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

I. A nemzeti park igazgatóságok elnevezése és székhelye

1. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Csopak

3. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

4. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

5. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Esztergom

6. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród

7. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

9. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

10. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter

II. A nemzeti park igazgatóságok működési köre

1. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből

a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület a Sajó kisvízi medrével együtt, továbbá

Abaújalpár,

Abaújkér,

Abaújszántó,

Abaújvár,

Alsóberecki,

Alsódobsza,

Alsóregmec,

Arka,

Baskó,

Bekecs,

Bodroghalom,

Bodrogkeresztúr,

Bodrogkisfalud,

Bodrogolaszi,

Boldogkőújfalu,

Boldogkőváralja,

Bózsva,

Cigánd,

Dámóc,

Erdőbénye,

Erdőhorváti,

Felsőberecki,

Felsődobsza,

Felsőregmec,

Filkeháza,

Fony,

Füzér,

Füzérkajata,

Füzérkomlós,

Füzérradvány,

Gesztely,

Golop,

Gönc,

Göncruszka,

Györgytarló,

Háromhuta,

Hejce,

Hercegkút,

Hernádbűd,

Hernádcéce,

Hernádkércs,

Hollóháza,

Karcsa,

Karos,

Kéked,

Kenézlő,

Kishuta,

Kisrozvágy,

Komlóska,

Korlát,

Kovácsvágás,

Lácacséke,

Legyesbénye,

Mád,

Makkoshotyka,

Megyaszó,

Mezőzombor,

Mikóháza,

Mogyoróska,

Monok,

Nagyhuta,

Nagykinizs,

Nagyrozvágy,

Nyíri,

Olaszliszka,

Pácin,

Pálháza,

Pányok,

Pere,

Pusztafalu,

Rátka,

Regéc,

Révleányvár,

Ricse,

Sárazsadány,

Sárospatak,

Sátoraljaújhely,

Semjén,

Sima,

Sóstófalva,

Szegi,

Szegilong,

Szentistvánbaksa,

Szerencs,

Tállya,

Tarcal,

Telkibánya,

Tiszacsermely,

Tiszakarád,

Tiszaladány,

Tokaj,

Tolcsva,

Újcsanálos,

Vágáshuta,

Vajdácska,

Vámosújfalu,

Vilmány,

Vilyvitány,

Viss,

Vizsoly,

Zalkod,

Zemplénagárd,

Zsujta települések közigazgatási területe.

2. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Veszprém megye.

b) Győr-Moson-Sopron megye területén:

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések közigazgatási területe.

c) Zala megye területe - kivéve

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések közigazgatási területén az Őrségi Nemzeti Park területe.

d) Somogy megye területén:

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs

települések közigazgatási területe, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.

3. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe - kivéve az Aggteleki és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

b) Heves megye - kivéve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.

c) Nógrád megye - kivéve a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe.

d) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:

a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.

e) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban.

4. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Baranya megye.

b) Somogy megye területe - kivéve

Ádánd,

Nagyberény,

Nyim,

Som,

Szőkedencs, valamint

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó

települések közigazgatási területe, Marcali település közigazgatási területe nélkül.

c) Tolna megye.

d) Bács-Kiskun megye területén:

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle

települések közigazgatási területe, illetve

Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe.

e) Fejér megye területén:

a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet területe Alsószentiván, Cece, Vajta településhatárokban

5. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Budapest főváros.

b) Fejér megye.

c) Komárom-Esztergom megye - kivéve

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatásban

d) Pest megye területe - kivéve

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.

e) Nógrád megye területén:

a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak településhatárokban.

f) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban.

6. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Győr-Moson-Sopron megye területe - kivéve

Bakonygyirót,

Bakonyszentlászló,

Fenyőfő,

Románd,

Sikátor,

Veszprémvarsány

települések közigazgatási területét.

b) Komárom-Esztergom megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom településhatárban.

c) Vas megye területén:

a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.

d) Veszprém megye területén:

a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Gic településhatárban.

7. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Hajdú-Bihar megye.

b) Jász-Nagykun-Szolnok megye, kivéve a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területe Jászivány településhatárban, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területe Újszász településhatárban, a Körös-Maros Nemzeti Park területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.

c) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, kivéve a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe Tiszadob településhatárban.

d) Heves megye területén:

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Kisköre és Pély településhatárban,

valamint a Tisza-tó területe Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána és Kisköre településhatárban.

e) Bács-Kiskun megye területén:

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug településhatárokban.

f) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

a Tiszatelek-tiszaberceli ártér Természetvédelmi Terület területe Tiszakarád, Tiszacsermely településhatárokban,

a Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület területe Tiszadorogma községhatárban,

a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk településhatárokban.

8. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Bács-Kiskun megye területe - kivéve

Bátmonostor,

Csátalja,

Dávod,

Dunafalva,

Hercegszántó,

Nagybaracska,

Szeremle,

települések közigazgatási területe, illetve

Baja,

Érsekcsanád,

Fajsz,

Sükösd

településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park területe,

kivéve továbbá

a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet területe Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug településhatárokban.

b) Csongrád megye területén:

Algyő,

Ásotthalom,

Baks,

Balástya,

Bordány,

Csanytelek,

Csongrád,

Csengele,

Dóc,

Domaszék,

Felgyő,

Forráskút,

Kistelek,

Mórahalom,

Ópusztaszer,

Öttömös,

Pusztamérges,

Pusztaszer,

Röszke,

Ruzsa,

Sándorfalva,

Szatymaz,

Szeged, kivéve a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban,

Tiszasziget,

Tömörkény,

Újszentiván,

Üllés,

Zákányszék,

Zsombó települések közigazgatási területe, valamint a

Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe Mindszent, Mártély és Hódmezővásárhely településhatárokban, továbbá a

a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe Szentes településhatárban.

c) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Tiszasas településhatárban, valamint a Tisza jobb partjára eső területek Tiszasas településhatárban.

d) Pest megye területén:

a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi településhatárokban.

9. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Békés megye.

b) Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár településhatárokban.

c) Csongrád megye területén:

Ambrózfalva,

Apátfalva,

Árpádhalom,

Csanádalberti,

Csanádpalota,

Derekegyház,

Deszk,

Eperjes,

Fábiánsebestyén,

Ferencszállás,

Földeák,

Hódmezővásárhely, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Királyhegyes,

Kiszombor,

Klárafalva,

Kövegy,

Kübekháza,

Magyarcsanád,

Makó,

Maroslele,

Mártély, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Mindszent, kivéve a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe,

Nagyér,

Nagylak,

Nagymágocs,

Nagytőke,

Óföldeák,

Pitvaros,

Szegvár,

Szentes, kivéve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területe,

Székkutas,

települések közigazgatási területe, valamint

a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged II. kerület Tápé településhatárban.

10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

Működési köre

a) Vas megye területe - kivéve

a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd településhatárok közé eső területét.

b) Zala megye területén:

Csöde,

Felsőszenterzsébet,

Magyarföld,

Szentgyörgyvölgy,

Zalalövő

települések közigazgatási területéből a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kívül eső területek.

2. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

A 36. § bekezdés szerinti feladatokat ellátó regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatalok illetékességi területe

A B
1. Megyei kormányhivatal Illetékességi terület
2. Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal
Győr-Moson-Sopron megye,
Komárom-Esztergom megye,
Vas megye,
Zala megye
3. Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér megye,
Tolna megye,
Veszprém megye
4. Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya megye,
Somogy megye
5. Pest Megyei Kormányhivatal Budapest főváros,
Pest megye,
Nógrád megye
6. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdú-Bihar megye,
Békés megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
7. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye
8. Csongrád Megyei Kormányhivatal Csongrád megye,
Bács-Kiskun megye

3. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok különös illetékessége

1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség:

A B
1. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság Különös illetékességi terület
2. Veszprém Megyei Kormányhivatal
Veszprémi Járási Hivatala
a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe
3. Pest Megyei Kormányhivatal
Érdi Járási Hivatala
A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként
1. Budapest főváros,
2. Pest megye,
3. Nógrád megye,
4. Győr-Moson-Sopron megye,
5. Komárom-Esztergom megye,
6. Vas megye,
7. Veszprém megye,
8. Zala megye,
9. Somogy megye,
10. Fejér megye,
11. Tolna megye,
12. Baranya megye
közigazgatási területe
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal
Miskolci Járási Hivatala
A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
3. Hajdú-Bihar megye,
4. Jász-Nagykun-Szolnok megye,
5. Békés megye,
6. Csongrád megye,
7. Bács-Kiskun megye,
8. Heves megye
közigazgatási területe

2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség:

A B
1. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság Különös illetékességi ügytípus
2. Pest Megyei Kormányhivatal
Érdi Járási Hivatala
A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartására, hasznosítására, bemutatására irányuló eljárás során solymászmadarak esetében
[a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
17. § (2) bekezdés a) pont; 19. § (3) bekezdés]
Eredetigazolás kiállítására vonatkozó eljárás
[a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a) pontja]
3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatala
A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági ügyek
4. Baranya Megyei Kormányhivatal
Pécsi Járási Hivatala
Kiemelt létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági ügyek
[az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet
2. § i) pontja szerinti kiemelt létesítmények (atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló, A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló)]

4. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

Környezetvédelmi igazgatási szervek különös illetékességi területe

1.1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség

A B
1. Területi környezetvédelmi hatóság Különös illetékességi terület
2. Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe

1.2. A vizsgálat típusához kötött különös illetékesség

1.2.1. A területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában

A B
1. Területi környezetvédelmi hatóság Illetékességi terület
(megye)
2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Győri Járási Hivatala
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Győr-Moson-Sopron megye
Komárom-Esztergom megye
3. Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Vas megye
Zala megye
4. Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Fejér megye
Tolna megye
Veszprém
5. Baranya Megyei Kormányhivatal
Pécsi Járási Hivatala
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Baranya megye
Somogy megye
6. Pest Megyei Kormányhivatal
Érdi Járási Hivatala
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Budapest
Pest megye
Nógrád megye
7. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Hajdú-Bihar megye
8. Békés Megyei Kormányhivatal
Békéscsabai Járási Hivatala
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Békés megye
9. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
Nyíregyházi Járási Hivatala
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Miskolci Járási Hivatala
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Heves megye
11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Szolnoki Járási Hivatala
a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az ország egész területe:
Jász-Nagykun-Szolnok megye
12. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának vizsgálata kivételével:
Csongrád megye
Bács-Kiskun megye

1.2.2. *  A regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal, illetve a területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában

A B
1. Regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal/Területi környezetvédelmi hatóság Illetékességi terület(megye)
2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdú-Bihar megye,
Békés megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye,
Csongrád megye
3. Fejér Megyei Kormányhivatal Győr-Moson-Sopron megye,
Komárom-Esztergom megye,
Vas megye,
Zala megye,
Fejér megye,
Tolna megye,
Veszprém megye,
Baranya megye,
Somogy megye,
Bács-Kiskun megye
4. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Budapest,
Pest megye,
Nógrád megye

1.2.3  * A radiológiai vizsgálatokat valamennyi környezeti elem vonatkozásában országos illetékességi területtel a Baranya Megyei Kormányhivatal végzi.

2. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó járási hivatalok

A B
1. Területi környezetvédelmi hatóság a feladatellátás területi lehatárolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében kijelölt zónák és agglomerációk alapján
2. Baranya Megyei Kormányhivatal
Pécsi Járási Hivatala
a) a „6. Pécs környéke” légszennyezettségi zóna,
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Baranya megye közigazgatási területe,
3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Kecskeméti Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Bács-Kiskun megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Baja és Kecskemét közigazgatási területe
4. Békés Megyei Kormányhivatal
Békéscsabai Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Békés megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Békéscsaba közigazgatási területe
5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala a) a „8. Sajó Völgye” légszennyezettségi zóna,
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Borsod-
Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe,
6. Csongrád Megyei Kormányhivatal
Szegedi Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Csongrád megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szeged közigazgatási
területe
7. Fejér Megyei Kormányhivatal
Székesfehérvári Járási Hivatala
a) az „5. Dunaújváros környéke” légszennyezettségi zóna,
b) a „4. Székesfehérvár-Veszprém” légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe
c) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Fejér megye közigazgatási területe,
8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala a) a „2. Győr-Mosonmagyaróvár” légszennyezettségi zóna,
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Győr-Moson-
Sopron megye közigazgatási területe,
c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Sopron közigazgatási területe
9. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala a) a „9. Debrecen környéke” légszennyezettségi zóna,
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe
10. Heves Megyei Kormányhivatal
Egri Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Heves megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Eger közigazgatási területe
11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Jász-
Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szolnok közigazgatási területe
12. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala a) a „3. Komárom-Tatabánya-Esztergom” légszennyezettségi zóna,
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Komárom-
Esztergom megye közigazgatási területe,
13. Nógrád Megyei Kormányhivatal
Salgótarjáni Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Nógrád megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Salgótarján közigazgatási területe
14. Pest Megyei Kormányhivatal
Érdi Járási Hivatala
a) az „1. Budapest és környéke” légszennyezettségi agglomeráció területe,
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Pest megye közigazgatási területe,
15. Somogy Megyei Kormányhivatal
Kaposvári Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Somogy megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Kaposvár közigazgatási területe
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Nyíregyháza közigazgatási területe
17. Tolna Megyei Kormányhivatal
Szekszárdi Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Tolna megye közigazgatási területe,
18. Vas Megyei Kormányhivatal
Szombathelyi Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Vas megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Szombathely közigazgatási területe
19. Veszprém Megyei Kormányhivatal
Veszprémi Járási Hivatala
a) a „4. Székesfehérvár-Veszprém” légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe,
b) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Veszprém megye közigazgatási területe,
c) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Ajka közigazgatási területe
20. Zala Megyei Kormányhivatal
Zalaegerszegi Járási Hivatala
a) a „10. Az ország többi területe” légszennyezettségi zónából Zala megye közigazgatási területe,
b) a „11. Kijelölt városok” légszennyezettségi zónából Zalaegerszeg közigazgatási területe

5. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

I. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

A B C
1. Vizsgálat feltétele
2. Előzetes vizsgálat Környezeti hatásvizsgálat Egységes környezet-
használati engedélyezés
Szakkérdés Másodfokon kirendelhető szakértő
3. Minden esetben. A környezet- és település-
egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően.
4. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. Az egységes környezet-
használati engedély megszerzésé-
re irányuló eljárás nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint.
Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. a kulturális örökség védelméért felelős miniszter
5. Ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata.
6. Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták. a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata,
b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata.
7. Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. Ha az egységes környezet-
használati engedély megszerzésé-
re irányuló eljárás termőföldet érint.
Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében.
8. *  Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. Magyar Bányászati és
Földtani Szolgálat
9. Ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. területrendezésért felelős miniszter
10. Gyorsforgalmi út esetén. A környezet- és település-
egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az
emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően.
-
11. Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezet-
veszélyeztetés
fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja.
Gyorsforgalmi út esetén, ha a környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárás
nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet vagy műemléki területet érint.
Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően. kulturális örökség védelméért felelős miniszter
12. Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás, illetve tevékenység engedélyezésére irányul. A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata.
13. Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás erdőt
érint, és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták.
a) Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata
b) ha az eljárás során vizsgált beruházás vagy tevékenység erdő igénybevételével jár, akkor az a) pontban foglaltakon túl az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálata.
-
14. Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatás-
körükbe tartozik, azt érinti, vagy olyan
Gyorsforgalmi út esetén, ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás termőföldet érint. Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében. -
környezet-
veszélyeztetés
fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja.
15. *  Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából. Magyar Bányászati és
Földtani Szolgálat
16. Gyorsforgalmi út esetén, ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. területrendezésért felelős miniszter
17. Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg. Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően. egészségügyért felelős miniszter

II. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok

A B C D
1. Bevonás és közreműködés feltétele
2. Előzetes vizsgálat Környezeti hatásvizsgálat Egységes környezet-
használati engedélyezés
Szakkérdés Elsőfok Másodfok
3. Minden esetben. Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék-
és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
4. Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja. Az egységes környezet-
használati engedély megszerzésére irányuló eljárás nukleáris anyagot érint.
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-
elhárítással kapcsolatos kérdésben.
Országos Atomenergia Hivatal
5. *  - Minden esetben. - a) az ipari baleseti kockázatok tekintetében:
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteknek való kitettségből eredő várható hatások elbírálása
b) a természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében: annak elbírálása, hogy a kérelem megfelelően tartalmazza-e a telepítési hely környezetében feltárt kockázatokat és azok várható hatásait.
a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv területi szerve a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv központi szerve

6. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

I. Egyes környezetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

A B C D

1.

Eljárás megnevezése
Vizsgálat
feltétele

Szakkérdés
Másodfokon
kirendelhető
szakértő
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti,
- a tényfeltárásra kötelezésre,
- a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására,
- az „(E) egyedi szennyezettségi határérték”
megállapítására,
minden esetben A felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálata.
- a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére,
- a beavatkozási terv elfogadására
- a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására,
- a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére,
- a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére,
- a kármentesítési monitoring elrendelésére,
- a kármentesítés befejezésére,
- a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására
irányuló döntése meghozatala iránti eljárás.
Termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén vizsgálja, hogy a tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek.
3. A kivitelező részére a zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása. minden esetben Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások vizsgálata.
4. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a VOC diffúz kibocsátási határértékek betartása alóli, felmentés megadása iránti eljárás minden esetben Az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata.
5. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendelet alapján indított, a zárt körülmények között nem végezhető bevonatfelviteli, festési tevékenységek esetében a VOC kibocsátási határértékek betartása alóli felmentés megadása iránti eljárás. minden esetben Az emberi egészségre gyakorolt hatás vizsgálata.

II. Egyes környezetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok

A B C D E

1.

Eljárás megnevezése
Bevonás és
közreműködés
feltétele

Szakkérdés

Elsőfok

Másodfok
2. Környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárás. minden esetben A felülvizsgálat elvégzése felszíni és felszín alatti vizek minősége védelme szempontjából indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízvédelmi tartalmának meghatározása. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
A felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási, vízbázis-
védelmi és vízkár-elhárítási szempontból indokolt-e, továbbá a benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási tartalmának meghatározása.
Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
3. Környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás (felülvizsgálat, teljesítményértékelés alapján) környezetvédelmi teljesítményértékelés jóváhagyása. minden esetben A felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)

Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
4. A felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti, a tényfeltárásra kötelezésre a tényfeltárási terv elfogadására, a tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, az „(E) egyedi szennyezettségi határérték” megállapítására, a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a beavatkozási terv elfogadására a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendelésére, a beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezésére, a kármentesítési monitoring elrendelésére, a kármentesítés befejezésére, a kármentesítési monitoring záródokumentáció elbírálására irányuló döntése meghozatala iránti eljárás. minden esetben A felszín alatti vizek védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)

Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva
5. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti területi terv és üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárás. minden esetben A tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálata. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
A tevékenységnek, létesítménynek vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskörében eljárva)
6. A környezetvédelmi nyilatkozat elbírálására, a környezeti állapotvizsgálatra kötelezésre és állapotvizsgálat eredményének elbírálására irányuló eljárás. minden esetben A felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt környezeti hatások megállapítása. Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a honvédelmi és katonai célú sajátos építményekkel összefüggő eljárásban országos illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
7. A helyhez kötött 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéshez kapcsolt kibocsátás-csökkentő berendezés meghibásodása esetén a tüzelőberendezés továbbműködtetésének engedélyezésére irányuló eljárás. minden esetben Az energiaellátás fenntartása, beleértve a hőszolgáltatást is, a tüzelőberendezés működése nélkül, más módon biztosítható-e. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
8. A hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló rendelet alapján indított eljárás. minden esetben A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műre vonatkozó engedély szennyvíz-kibocsátási követelményeinek megállapítása. Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)

7. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

I. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

A B C D

1.

Eljárás megnevezése
Vizsgálat
feltétele

Szakkérdés
Másodfokon
szakkérdés
vizsgálata
2. Hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában. állati hulladék esetén Annak vizsgálata, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti HP9 veszélyességi jellemzővel.
3. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában
(a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével, a területi környezetvédelmi hatóság elsőfokú eljárása).
minden esetben Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata.
4. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével, az országos környezetvédelmi hatóság elsőfokú eljárása). minden esetben Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítésének vizsgálata.

II. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban kijelölt szakhatóságok

A B C D E

1.

Eljárás megnevezése
Bevonás és
közreműködés
feltétele

Szakkérdés

Elsőfok

Másodfok
2. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). helyi jelentőségű védett természeti terület esetén A helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés vizsgálata. települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző
3. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában hulladék-kezelési tevékenység engedélyezése esetén (a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével). minden esetben Katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata. létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szerve Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
4. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén. minden esetben A tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvíz-
elvezetésének, valamint a szennyvíz tisztításának a vízbázisra, a vizek lefolyására gyakorolt hatás vizsgálata.
a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízgazdálkodási hatáskör)
A tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatás vizsgálata. a hulladékkezelés helye szerint illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskör) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskör)

8. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

I. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

A B C D E F


1.


Vizsgálat feltétele


Szakkérdés

Másodfokon kirendelhető szakértő
Kereske-
delem, közvetítés, szállítás, gyűjtés
Hasznosítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás Ártalmatla-
nítás, illetve kapcsolódó előkezelés, tárolás
2. Minden esetben (a területi környezet-
védelmi hatóság elsőfokú eljárása).
Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. IGEN IGEN IGEN
3. *  Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek érintettsége, ásványi nyersanyag kitermelése és annak használata, értékesítése, hasznosítása esetén. Földtani környezet, földtani veszélyforrások, földgátak és az ásványvagyon-védelem értékelése, a fizetendő bányajáradék mértékének meghatározása, az építésföldtani megalapozottság vizsgálata, a földtani veszélyeztetettség vizsgálata, figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződményekre, a felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat NEM IGEN IGEN
4. Kereskedelem, közvetítés, szállítás, gyűjtés engedélyezése (az országos
környezetvédelmi hatóság eljárása).
Környezet-egészségügyi szakkérdésekre, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően. IGEN NEM NEM

II. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában kijelölt szakhatóságok

A B C D E F G


1.

Bevonás és közre-
működés feltétele


Szakkérdés


Elsőfokú eljárásban


Másodfokú eljárásban
Kereske-
delem,
közvetítés,
szállítás,
gyűjtés
Hasznosítás, illetve
kapcsolódó
előkezelés,
tárolás
Ártalmat-
lanítás,
illetve
kapcsolódó
előkezelés, tárolás
2. Minden esetben. Annak elbírálása, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e. Katasztrófa-
védelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófa-
védelmi Főigazgatóság (vízvédelmi hatáskörében eljárva)
NEM IGEN IGEN
Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék-
és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a jég
levonulására gyakorolt hatás vizsgálata.
Katasztrófa-
védelmi Igazgatóság (vízgazdál-
kodási hatáskörében eljárva)
BM Országos Katasztrófa-
védelmi Főigazgatóság (vízgazdál-
kodási hatáskörében eljárva)
3. Ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint. Annak elbírálása, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző IGEN IGEN IGEN

9. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez * 

I. Egyes természetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

A B C D

1.

Eljárás megnevezése
Vizsgálat
feltétele

Szakkérdés
Másodfokon
kirendelhető
szakértő
2. A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a beavatkozás megvalósítási tervének minden esetben A bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározásának erdővédelmi kérdésében.
elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a további tényfeltárás elrendeléséről, a beavatkozásnak a záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban minden esetben A kár naturáliákban meghatározható mértékének, a szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a meghatározása.
3. Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában. minden esetben Az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében.
A takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az állatvédelmi, valamint az állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében.
4. A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában. minden esetben Az állategészségügyi és állatvédelmi szabályoknak való megfelelés kérdésében.
5. A Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárás. minden esetben Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében.

II. Egyes természetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok

A B C D E

1.

Eljárás megnevezése
Bevonás és
közreműködés
feltétele

Szakkérdés

Elsőfok

Másodfok
2. Állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában. minden esetben Településrendezési eszköznek és településfejlesztési tervnek való megfelelés kérdésében. települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző
3. A különösen és közepesen veszélyes állat tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, illetve bemutatására irányuló engedélyezési eljárásában. minden esetben Az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében. települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

10. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez *