Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatály: közlönyállapot (2016.IX.16.)
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

62/2016. (IX. 16.) FM rendelet

a magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 3., 17. és 19. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. § tekintetében az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. § tekintetében az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) ex-situ megőrzés: a magyar ebfajta kialakulásakor jellemző, eredeti tartási, takarmányozási és szelekciós feltételektől eltérő technológiák és művi eljárások alkalmazása a tenyészállat-nevelésben és -tenyésztésben;

b) génbank: a szaporítóanyag és genetikai minta laboratóriumi körülmények közötti megőrzése céljából létrehozott in-vitro tároló;

c) génmegőrző intézmény: Haszonállat-génmegőrzési Központ;

d) in-situ megőrzés: a magyar ebfajta kialakulásakor jellemző, eredeti tartási, takarmányozási és szelekciós feltételek biztosítása a génmegőrzés során;

e) in-vitro megőrzés: szaporítóanyag megőrzése laboratóriumi körülmények között;

f) in-vivo megőrzés: a magyar ebfajta egyedének élő állapotban történő megőrzése;

g) kritikus helyzetbe került magyar ebfajta: az a magyar ebfajta, amely tenyésztésbe vont nőivarú egyedeinek száma 150 alatt van;

h) megőrzendő helyzetbe került magyar ebfajta: az a magyar ebfajta, amely tenyésztésbe vont nőivarú egyedeinek száma 1001-3000 között van;

i) tenyésztési hatóság: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal;

j) veszélyeztetett helyzetbe került magyar ebfajta: az a magyar ebfajta, amely tenyésztésbe vont nőivarú egyedeinek száma 151-1000 között van.

2. A magyar ebfajták körének megállapítása

2. § Magyar ebfajtának a következő ebfajták minősülnek:

a) drótszőrű magyar vizsla,

b) erdélyi kopó,

c) komondor,

d) kuvasz,

e) magyar agár,

f) mudi,

g) puli,

h) pumi,

i) rövidszőrű magyar vizsla.

3. A magyar ebfajták genetikai fenntartása

3. § (1) A magyar ebfajták megőrzését a fajta fenntartásáért felelős tenyésztő szervezetnek a magyar ebfajta kritikus, veszélyeztetett vagy megőrzendő helyzetét figyelembe vevő tenyésztési program kialakításával, valamint annak végrehajtásával kell biztosítania.

(2) A magyar ebfajta megőrzése történhet

a) in-vivo

aa) in-situ feltételek között,

ab) ex-situ feltételek között, amennyiben az aa) alpont szerinti megőrzés nem valósítható meg; valamint

b) in-vitro feltételek között.

4. § (1) A magyar ebfajták tenyésztési programját a génmegőrző intézmény és az Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa véleményezi.

(2) A tenyésztési programnak a tenyésztő szervezet általi végrehajtását a tenyésztési hatóság az általa elkészített, a génmegőrző intézménnyel egyeztetett és a tenyésztési hatóság honlapján közzétett felülvizsgálati szabályzat alapján évente legalább egyszer ellenőrzi.

(3) A tenyésztési hatóság az ellenőrzés eredményéről és a magyar ebfajták megőrzésének helyzetéről évente jelentést készít, amelyet legkésőbb a következő év március 15-ig megküld az agrárpolitikáért felelős miniszter részére.

5. § (1) A szaporítóanyag és genetikai minta in-vitro megőrzése céljából a tenyésztési hatóság, illetve a tenyésztési hatóság ellenőrzése mellett a génmegőrző intézmény

a) génbankot hoz létre és gondoskodik a működtetéséről,

b) nyilvántartást vezet a génbankban elhelyezett szaporítóanyagról és genetikai mintáról,

c) a tenyésztő szervezet számára - kérésére - a génbankban elhelyezett szaporítóanyag és genetikai minta tekintetében adatot szolgáltat, valamint hozzáférést biztosít a szaporítóanyaghoz és a genetikai mintához.

(2) A génmegőrző intézmény az in-vitro megőrzésről a tenyésztési programban foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésre álló források mértékéig gondoskodik.

6. § (1) A magyar ebfajta megőrzését szolgáló tenyésztési program végrehajtásáért felelős tenyésztő szervezet - mint fajtafenntartó - gondoskodik a magyar ebfajta származási, tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatainak gyűjtéséről, feldolgozásáról és nyilvántartásáról.

(2) A magyar ebfajták törzskönyvezendő egyedeinek származását DNS alapú származásellenőrzéssel kell igazolni, amelynek elvégzését a fajta fenntartásáért felelős tenyésztő szervezet tenyésztési programjával összhangban koordinálja.

(3) A tenyésztő szervezetnek törekednie kell arra, hogy a tenyésztésbe vont állatok számát az 1. § g) pontja szerinti kritikus szint felett tartsa.

(4) A magyar ebfajta egyedszámának kritikus szint alá süllyedése vagy a magyar ebfajta eredeti tulajdonságainak megváltoztatására irányuló tevékenység esetén a tenyésztési hatóság

a) a génmegőrző intézmény szakértői véleményét beszerzi,

b) az érintett tenyésztő szervezet bevonásával intézkedési programot dolgoz ki,

c) szükség esetén egyedi intézkedést hoz, amelynek keretében elrendelheti a tenyésztési program felülvizsgálatát.

4. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. szeptember 19-én lép hatályba.

(2) A 6. § (2) bekezdése 2017. július 1-jén lép hatályba.

8. § (1) A tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól szóló 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet [a továbbiakban: 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet] 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tenyészállat behozatalához a tenyésztési hatóság engedélye szükséges

a) a hazai védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és

b) a magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről szóló 62/2016. (IX. 16.) FM rendeletben meghatározott magyar ebfajták (a továbbiakban: magyar ebfajta)

esetében.”

(2) A 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A magyar ebfajták tenyészállatait, valamint szaporítóanyagát kivinni csak a kiszállításnak a tenyésztési hatóság részére történő írásbeli bejelentését követően lehet.”

(3) A 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet 1. § (3) bekezdésében az „átszállításához” szövegrész helyébe az „átszállításához, valamint a tenyészállat egyéb célú, hat hónapot meg nem haladó időtartamú behozatala és kivitele esetében,” szöveg lép.

(4) Hatályát veszti a 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése.

9. § (1) A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 98/2013. (X. 24.) VM rendelet [a továbbiakban: 98/2013. (X. 24.) VM rendelet] 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E rendeletet a magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről szóló 62/2016. (IX. 16.) FM rendeletben (a továbbiakban: Magyar ebfajta rendelet) meghatározott magyar ebfajták (a továbbiakban: ebfajta) tenyésztésére kell alkalmazni.”

(2) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

„1. kennelnév: a tenyésztő ebtenyészetének egyedi elnevezése;”

(3) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„4a. nukleusz állomány: a fajta fenntartásához szükséges tenyészállatok előállítását szolgáló, kiemelten szelektált állomány, amely legfeljebb 1000 tenyésztésbe vonható nőivarú egyedből és a hozzá rendelt apaállatból áll;”

(4) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ebfajták megőrzését szolgáló tenyésztési program végrehajtására egyesület vagy szövetség kérhet tenyésztőszervezeti elismerést. Fajtánként egy tenyésztőszervezet ismerhető el. Az egyesület vagy szövetség ugyanazon fajtacsoporton belül több fajtára is kaphat tenyésztőszervezeti elismerést.”

(5) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tenyésztőszervezet kizárólagos joga az elismerésében szereplő fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében.”

(6) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tenyésztési hatóság a tenyésztőszervezeti elismerésre irányuló eljárása során a következő fajták esetében kéri ki az Országos Magyar Vadászkamara véleményét:

a) erdélyi kopó,

b) drótszőrű magyar vizsla,

c) rövidszőrű magyar vizsla és

d) magyar agár.”

(7) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez csatolni kell)

a) a bélyegzőlenyomattal ellátott származási igazolás mintát;”

(8) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 8. § (4) bekezdése a következő l)-u) ponttal egészül ki:

(A tenyésztési programnak tartalmaznia kell)

l) a fajtaazonosság vizsgálat érdekében végzett DNS alapú származásellenőrzés rendjét;

m) nukleusz állomány kijelölésének elveit;

n) az in-vitro megőrzés feltételeit, a génbankban megőrzendő szaporítóanyag és genetikai minta meghatározását, begyűjtésének, előkészítésének és letárolásának szabályait;

o) a törzskönyvi részekbe és osztályokba sorolás rendjét, valamint a felderített egyedek törzskönyvbe emelésének előírását;

p) a tenyészvonalakat, illetve családokat, a párosítási terv készítésének elveit és a szelekció rendjét;

q) az apaállat használatának szabályait;

r) a fajta génkészletei felderítésének eljárását és hasznosítását;

s) a tenyészállat forgalmazása, kivitele és behozatala során követendő szabályokat;

t) az in-situ tartás feltételeit, indokolt esetben az ex-situ tartás feltételeit;

u) a kennel vagy részpopuláció megszüntetése esetén követendő szabályokat.”

(9) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 10. §-a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tenyésztési programnak biztosítania kell a fajta hosszú távú fenntartását, és a beltenyésztés elkerülésére, valamint a fajta eredeti tulajdonságainak megőrzésére kell irányulnia.

(1b) A tenyésztési program elkészítésénél törekedni kell a Magyar ebfajta rendelet szerint

a) kritikus helyzetbe került magyar ebfajta esetén a létszám növelésére, a tenyésztésbe vonható egyedek felderítésére, a génbankban történő tárolás céljából szaporítóanyag begyűjtésére, valamint az ezeket biztosító egyedi programok és intézkedések meghatározására;

b) veszélyeztetett helyzetbe került magyar ebfajta esetén a létszám további növelésére és a fajta szakszerű megőrzésére alkalmas tenyészetek kialakítására;

c) megőrzendő helyzetbe került magyar ebfajta esetén a létszám tervszerű növelésére vagy fenntartására, valamint az eredeti hasznosítási irány megtartására.”

(10) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tenyésztőt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén megilletik a tenyésztőszervezet által képviselt nemzetközi szakmai szervezeti tagságból eredő tenyésztői jogosultságok.”

(11) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 18. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tenyésztőszervezet elismerésének felfüggesztése tekintetében a tenyésztési hatóság beszerzi a génmegőrző intézmény véleményét.”

(12) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A magyar ebfajtákat fenntartó tenyésztőszervezetnek 2016. december 31-ig be kell nyújtania a tenyésztési hatósághoz e rendelet Magyar ebfajta rendelet által megállapított előírásainak és a Magyar ebfajta rendeletnek megfelelően módosított tenyésztési programját, és kérelmeznie kell a tenyésztőszervezeti elismerés módosítását.

(2) Amennyiben a magyar ebfajtát fenntartó tenyésztőszervezet az elismerés módosítása iránti kérelmét az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem nyújtja be, vagy a tenyésztőszervezeti elismerés módosítása iránti kérelemnek a tenyésztési hatóság nem ad helyt, a tenyésztési hatóság a tenyésztőszervezet elismerését visszavonja.”

(13) A 98/2013. (X. 24.) VM rendelet

a) 3. § (4) bekezdésében a „szervezetnek” szövegrész helyébe az „egyesületnek vagy szövetségnek” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében a „működő szervezet” szövegrész helyébe a „működő egyesület vagy szövetség” szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében az „a szervezet külön törvény” szövegrész helyébe az „az egyesület vagy szövetség törvény” szöveg,

d) 7. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szervezetet” szövegrész helyébe az „egyesületet vagy szövetséget” szöveg,

e) 7. § (2) bekezdés d) pontjában az „alkalmaz, és” szövegrész helyébe az „alkalmaz.” szöveg,

f) 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „szervezet” szövegrész helyébe az „egyesület vagy szövetség” szöveg,

g) 8. § (3) bekezdés d) pontjában az „a társadalmi szervezet” szövegrész helyébe az „az egyesület vagy szövetség” szöveg,

h) 8. § (4) bekezdés j) pontjában a „rendjét, és” szövegrész helyébe a „rendjét;” szöveg,

i) 8. § (4) bekezdés k) pontjában a „szabályozást.” szövegrész helyébe a „szabályokat, valamint a genetikai betegségekkel terhelt egyedek tenyésztésének tilalmát;” szöveg,

j) 10. § (1) bekezdésében a „szabályozza” szövegrész helyébe a „meghatározza” szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti a 98/2013. (X. 24.) VM rendelet

a) 2. § 2. pontja,

b) 3. § (3) bekezdése,

c) 4. § (4) bekezdése,

d) 5. §-a és 6. §-a,

e) 7. § (2) bekezdés e) pontja,

f) 8. § (3) bekezdés f) pontja,

g) 13. § (2) bekezdése,

h) 16. § (2) bekezdése,

i) 19. § (2) bekezdése,

j) 24. §-a és 24/A. §-a,

k) 1. melléklet 3.7. pontja.