Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Hatály: közlönyállapot (2016.XII.20.)
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

2016. évi CLXXIX. törvény

a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról * 

1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

1. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) IV. Fejezetének 12. Címe a következő Cím címmel egészül ki:

„A zártkörűen működő részvénytársaság működési formája megváltoztatásának - a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése előtti - bejegyzésére irányuló eljárás”

2. § A Ctv. IV. Fejezetének 12. Címe a következő 52. §-sal egészül ki:

„52. § (1) A zártkörűen működő részvénytársaság a működési formájának megváltoztatására irányuló változásbejegyzési kérelmét - a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése előtt - a működési formája megváltoztatásáról hozott döntésének meghozatalát követő harminc napon belül is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelméhez a 2. számú melléklet II. 2. d) pont da) és db) alpontjaiban meghatározott mellékleteket nem kell csatolnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a cégbíróság a benyújtott iratok megfelelősége esetén a változást a cégjegyzékbe bejegyzi, azonban - a cég részvényeinek tőzsdei bevezetéséig - a változás időpontját (hatályát) nem tünteti fel. A bejegyzett adatokat a cég cégkivonata nem tartalmazza, azonban a cégmásolatban feltüntetésre kerülnek.

(3) A (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven belül - a cég részvényei tőzsdei bevezetésének igazolására - a cég - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül - köteles a 2. számú melléklet II.2. d) pont da) és db) alpontjában meghatározott mellékleteket a cégbírósághoz benyújtani. Az iratok szabályszerű benyújtása esetén a cégbíróság - további vizsgálat nélkül - három munkanapon belül a cégjegyzékbe bejegyzi a (2) bekezdéssel bejegyzett adatok változásának időpontját (hatályát). Az e bekezdés szerinti bejegyzés napja a 2. számú melléklet II.2. d) pont da) alpontban meghatározott igazolásban meghatározott, a részvények tőzsdei bevezetésének időpontja, ezen adat hiányában vagy ellentmondásos adatok esetén a változás időpontja (hatálya) az e bekezdés szerinti bejegyzés napja.

(4) A zártkörűen működő részvénytársaság a (2) és a (3) bekezdés szerinti bejegyzés közötti időszakban is nyújthat be változásbejegyzési kérelmet. A nyilvánosan működő részvénytársaság (2) bekezdés szerint már bejegyzett adatait a cégbíróság a (3) bekezdés szerinti bejegyzéskor az időközben történt változásokkal jegyzi be, kivéve, ha a cég az időközbeni változásokra tekintet nélkül kéri a nyilvánosan működő részvénytársaság (2) bekezdés szerinti adatait hatályosítani.

(5) Ha a cég a (3) bekezdés szerinti bejelentéssel együtt a nyilvánosan működő részvénytársaság létesítő okiratát - a (4) bekezdés szerinti változások átvezetésén túl - módosítja, a cégbíróság a kérelmet a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint bírálja el, amelynek során a (2) bekezdés szerinti döntéséhez nincs kötve. A zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetére előírt illetéket azonban ismételten megfizetni nem kell.

(6) Ha a cég a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a (2) bekezdés szerinti eljárásban a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat a cégbíróság automatikusan meghozott végzéssel a (3) bekezdés szerinti egyéves határidő lejártának időpontjával a cégjegyzékből törli.”

3. § A Ctv. 2. számú melléklet II. 2. d) pont db) alpontjában a „szükséges tájékoztató” szövegrész helyébe a „szükséges tájékoztató (összefoglaló)” szöveg, az „idegen nyelvű tájékoztató” szövegrész helyébe az „idegen nyelvű tájékoztató (összefoglaló)” szöveg lép.

2. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

4. § (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 9/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye, ha

a) a bíróság a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét vagy

b) a bíróság a civil szervezetet törvényességi felügyeleti eljárásban megszünteti, feltéve, hogy az a) vagy b) pont szerinti eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a civil szervezetnek vagyona van vagy a civil szervezet fennállása során adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.”

(2) Az Ectv. 9/K. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a bíróság a civil szervezetet megszünteti vagy a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, a civil szervezetet nyilvántartó bíróság a határozat alapján a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi megszüntetés esetén a „megszüntetve”, a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztének megállapítása esetén pedig a „megszűnt” toldatot.”

5. § (1) Az Ectv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3)-(5) bekezdésébe ütközik.”

(2) Az Ectv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A feloszlatott egyesület a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.”

6. § Az Ectv. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Ha a szervezet működése felett az ügyészség vagy más szerv törvényességi ellenőrzést nem gyakorol, a felügyelő szerv a szervezetet nyilvántartó bíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.”

7. § Az Ectv.

a) 9/L. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ügyészséget” szövegrész helyébe az „az ügyészséget, amennyiben az ügyész a civil szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol” szöveg,

b) 30. § (5) bekezdésében az „a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget” szövegrész helyébe az „a bíróság a civil szervezetet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény 37. § (2) bekezdésében megállapított mértékű pénzbírsággal sújthatja” szöveg,

c) 47. §-ában a „feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint” szövegrész helyébe a „feletti törvényességi ellenőrzést, a közhasznú civil szervezet esetében a közhasznú minősítés követelményeinek való megfelelés ellenőrzését pedig a reá irányadó szabályok szerint” szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti az Ectv.

a) 4. § (6) bekezdése,

b) 9/J. § (2) bekezdése,

c) 11. § (1)-(3) bekezdése, (5)-(5b) bekezdése és a (7) bekezdése.

3. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

9. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban, ha

a) a kérelmező (a szervezet) nem biztosítja, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok kézbesíthetőek legyenek,

b) a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező (szervezet) a kérelem - ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet - benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp. 100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető,

c) az elektronikus útra kötelezett vagy elektronikus utat választó kérelmező (szervezet) nem biztosítja - külön jogszabályban meghatározott módon - azt, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek,

a bíróság az iratokat hirdetmény útján kézbesíti.

(4) Az irat nem minősül kézbesíthetőnek, ha a kérelmező (szervezet, képviselő, kézbesítési megbízott) lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a cím nem azonosítható, a címzett ismeretlen vagy elköltözött, a címzett meghalt vagy megszűnt és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv megkeresése nem járt eredménnyel.”

10. § A Cnytv. 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások során)

„j) a közalapítvány”

(a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, e rendelkezés irányadó e szervezetek nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtására is.)

11. § A Cnytv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárás során hozott végzéseket a szervezetnek is kézbesíteni kell. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészséget, ha a szervezet felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el törvényességi felügyeletet, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság.”

12. § A Cnytv. 19. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha e törvény az ügyész eljárás indítványozásának jogához a közérdek sérelme fennállása valószínűsítését írja elő, a közérdek sérelme fennáll, ha az indítványában az ügyész a nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg.”

13. § A Cnytv. 21. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A székhelyhasználat igazolása során a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosának, vagy a további használat engedélyezésére való joggal rendelkező használójának az ingatlan székhelyként való használathoz való hozzájárulását tartalmazó, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát kell csatolni. Ha a szervezet a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa, a tulajdonjogát igazoló okirat másolatát kell a kérelemhez csatolnia.”

14. § A Cnytv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő szabályszerű benyújtását követően a kérelmező a benyújtott változásbejegyzési kérelemben nem szereplő további adatot nem jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat be, kivéve, ha arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor.”

15. § A Cnytv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő a kérelem lajstromozásának napján kezdődik.”

16. § (1) A Cnytv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.”

(2) A Cnytv. 30. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben és a 29. § (2) bekezdésében megállapított határidőbe a törvényben meghatározott eseteken túlmenően nem számít bele]

„a) hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig terjedő idő,”

17. § A Cnytv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.

(2) A 34. § szerinti eljárásban, amennyiben a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, és a határidő leteltét követő 30 napon belül sem kerül sor a kérelem elbírálása körében bírósági intézkedésre, a nyilvántartásba vétel e határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelemben foglalt adatok szerinti tartalommal - megtörténik.”

18. § A Cnytv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a változásbejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet, alapítvány esetében az alapító (alapítók), elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a szervezetet, alapítvány esetében az alapítót, több alapító esetén az alapítókat egyetemlegesen.”

19. § A Cnytv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból

a) a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet megszüntetéséről szóló, elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján vagy

b) a szervezet feloszlatásáról rendelkező jogerős ítélet alapján kényszer-végelszámolás lefolytatását követően vagy

c) az egyszerűsített törlési eljárás befejezését követően.

(2) Ha a bíróság a szervezetet feloszlatja, a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak.

(3) Ha a szervezetet a bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.”

20. § A Cnytv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Cnytv. 19. alcíme a következő 46/A. és 46/B. §-sal egészül ki:

„46. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban az alábbi eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.

(2) A nem az ügy érdemében hozott fellebbezéssel megtámadható végzések elleni fellebbezést és az ahhoz csatolt mellékleteket az elektronikus útra kötelezett és az elektronikus utat választó kérelmezőnek elektronikus úton kell a bíróság részére megküldenie.

(3) Az első fokon eljárt bíróság az iratokat az informatikai rendszeren keresztül, közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bíróság részére.

(4) A másodfokú bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren keresztül küldi meg az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú bíróság határozatának papír alapú kiadmányát is megküldi az első fokon eljárt bíróság részére, ha a kérelmező az első fokon eljáró bírósághoz beadványát papír alapon nyújtotta be.

(5) Az ügyész, ha a bíróság határozata ellen fellebbezési jog illeti meg, a fellebbezést elektronikus úton küldi meg a bíróság részére.

(6) A másodfokú bíróság a fellebbezésről a felterjesztéstől számított hatvan napon belül dönt. Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke felhívja a bírói tanács elnökét, hogy nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a fellebbezés elbírálása érdekében. A bíró a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.

46/A. § (1) Az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(2) A per megindításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvan napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) A keresetlevélben, illetve az eljárás során a felperesnek meg kell jelölnie, hogy miért tartja a bíróság eljárását jogszabálysértőnek. Ha a keresetet az űrlap vagy kérelem mellékleteinek jogszabálysértő voltára alapítja, csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet az eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna.

(4) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét - az (1) és (3) bekezdésben vagy a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott ok megjelölése mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

(5) Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.

(6) Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést megváltoztatja és megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, illetve - indokolt esetben - törvényességi felügyeleti jogkörében hívja fel a szervezetet a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.

(7) Ha a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság (5) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(8) Ha a változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(9) Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt) elrendelő végzés vagy a meghozatalára vezető eljárás jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és nyilvántartási adatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja.

46/B. § (1) Ha a 46/A. § szerinti perben a felperes a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok, illetve az általa keletkezett érdeksérelem kiküszöbölését.

(2) A 46/A. § szerinti perben a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának csak a létesítő okirat teljes érvénytelenségét eredményező érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság az alapítás érvénytelenségének megállapítása mellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet kényszer-végelszámolásának lefolytatásáról vagy felszámolás kezdeményezéséről.

(3) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölésére nem került sor, és a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a bíróság a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést - az ítéletében megállapított időponttal - részben hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat érvénytelenségét részlegesen megállapítja. A bíróság ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.

(4) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölésére nem került sor, a bíróság a változásbejegyzési végzést egészben vagy részben az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A bíróság ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.

(5) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a bíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, szükség esetén pedig a 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”

21. § A Cnytv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A bíróság alapítvány nyilvántartásba vételi, valamint változásbejegyzési kérelmének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzését jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.

(2) Az OBH az (1) bekezdés alapján részére megküldött végzést az országos névjegyzék útján közzéteszi.”

22. § A Cnytv. 54. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kuratórium vagy kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból az eljárást megindíthatja, vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.”

23. § A Cnytv. 29. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás”

24. § A Cnytv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A bíróság az ügyész indítványára, az alapító (alapítók) vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha

a) az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],

b) az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],

c) az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],

d) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],

e) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].

(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott okok valamelyike mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.”

25. § (1) A Cnytv. 67. §-a a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az alapszabály az egyesület szerveinek elnevezését szabadon állapítja meg.

(1b) A változásbejegyzési eljárásban a tagjegyzéket nem kell becsatolni.

(1c) A bíróság az egyesület [4. § a) pont] nyilvántartásba vétele iránti eljárásban az egyesület létesítésére, ügyvezető és képviseleti szervére vonatkozó jogszabályi rendelkezések teljesülését, továbbá a létesítő okirat kötelező tartalmi elemeinek meglétét vizsgálja. A Ptk. 3:4. § (2) bekezdés alá tartozó létesítő okiratbeli rendelkezéseket a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására adnának okot.

(1d) Változásbejegyzési eljárásban a bíróság csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja a benyújtott iratokat.

(1e) Ha a változásbejegyzési kérelemhez egységes szerkezetű létesítő okiratot kell benyújtani, abban - a tagokra vonatkozó adatok kivételével - hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak az egyesület alapítása esetén ír elő az alapszabály tartalmaként.”

(2) A Cnytv. 67. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bíróság az egyesület és sportegyesület nyilvántartásba vételi, valamint változásbejegyzési kérelmének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzését jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.

(5) Az OBH a (4) bekezdés alapján részére megküldött végzést az országos névjegyzék útján közzéteszi.”

26. § A Cnytv. a következő 35/B. alcímmel egészül ki:

„35/B. Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás

68/B. § (1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. §(1) bekezdés b) pont],

c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],

d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.

(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.”

27. § A Cnytv. a következő 70. §-sal egészül ki:

„70. § (1) A sportról szóló törvény szerinti sportegyesületekre a 67. § (1b) és (1c) bekezdését is alkalmazni kell azzal, hogy a 67. § (1b) bekezdésében foglaltakon túlmenően a bíróság a létesítő okiratnak a sportról szóló törvénynek a sportegyesületre előírt szabályaival való összhangját vizsgálja.

(2) Az egyéb szervezetek esetében a bíróság a létesítő okiratnak az adott szervezettípusra irányadó törvények szabályaival való összhangját is vizsgálja.”

28. § A Cnytv. a 71. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. Fejezet

A törvényességi felügyeleti eljárás

36/A. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai

71/A. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a bíróság intézkedéseivel a szervezet törvényes működését kikényszerítse.

(2) A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. A törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező azon szervezet esetében sem, amely a 8. § alapján elektronikus útra kötelezett.

(3) Az eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak okirati bizonyításnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. A bizonyítás során a bíróság a szervezet képviselőjét, tagját, továbbá kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság a hivatalból indított eljárása során hivatalból szerzi be az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükségesek.

(4) Az eljárásra a szervezet székhelye, ennek hiányában az utolsó bejegyzett székhelye szerinti nyilvántartó bíróság illetékes.

(5) A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős bírósági intézkedéssel válnak az ügyben keletkezett iratok - az Ectv. szerint nem nyilvános iratok kivételével - az Ectv. szerinti civil szervezetek esetében nyilvánossá, továbbá nyilvánossá válnak az ügyben keletkezett iratok akkor is, ha a civil szervezet a bíróság felhívására a törvényes működését helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott.

(6) A törvényességi felügyeleti eljárás iratainak elektronizálására a 14. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

71/B. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.

(2) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46/A-46/B. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.

(3) Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a szervezet felszámolás, kényszer-végelszámolási vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt áll. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás folyamatban léte alatt a szervezet felszámolás alá kerül, vagy a kényszer-végelszámolást vagy az egyszerűsített törlési eljárás megindítását a bíróság jogerősen elrendeli, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni.

(4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére.

(5) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll.

(6) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.

36/B. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények

71/C. § (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, vagy a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,

b) a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,

c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,

d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,

e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

(2) Az (1) bekezdés a), és c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárásban részt vett.

36/C. A bíróság eljárása hivatalból

71/D. § (1) Hivatalból jár el a bíróság, ha

a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során maga szerez tudomást, vagy

b) az eljárást más bíróság kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a bíróság a kezdeményezőt értesíti.

(3) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt. Az eljárásban felmerült költségeket - így különösen a meghallgatás, a felügyelőbiztos költségeit - az állam előlegezi. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezet a törvényes működést helyreállítja, de az eljárásra okot adott, illetve a bíróság a szervezettel (képviselővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni.

(4) A költségviselést megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Behajthatatlanság esetén, illetve, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, a felmerült költségeket az állam viseli.

(5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt.

(6) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások azonos szervezet ellen indultak.

36/D. A bíróság eljárása kérelemre

71/E. § (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását

a) az ügyész indítványozza,

b) jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kéri,

c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagy

d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez.

(2) Az ügyészt - amennyiben a civil szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellenőrzést - a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - a 71/C. § (1) bekezdésében meghatározott ok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Amennyiben az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése.

(3) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha kérelme alaptalan volt.

(4) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. A bíróság a kérelmet elutasítja akkor is, ha megállapítja, hogy a kérelemben jelzett jogsértés nem áll fenn.

(5) Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező viseli.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a kérelem elutasítására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.

(7) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is.

36/E. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása

71/F. § (1) A bíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a szervezet valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő nyilvántartási adat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.

36/F. A bíróság felhívása és intézkedései

71/G. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható - írásban nyilatkozzon arról, hogy

a) vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve

b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és azt igazolja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének nincs helye, a törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

a) a szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szervezet képviselője adott okot, a képviselőt 10 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,

b) megsemmisíti a szervezet által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el,

c) ha a szervezet törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy ennek a feladatnak a végrehajtására - a szervezet költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,

d) ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki,

e) a szervezetet megszünteti.

(3) A bíróság a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a fél által kért intézkedéshez nincs kötve.

(4) A szervezet megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti felhívás vagy az első intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. A szervezet megszüntetését azonban ilyen esetben részletesen indokolni kell.

(5) A bíróságnak a felhívás kiadását követően - ha a szervezet nem igazolja, hogy törvényes működését helyreállította - valamelyik intézkedést az (1) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidő leteltét követő tizenöt napon belül alkalmaznia kell.

(6) Ha a törvényes állapot nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkésőbb az előző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg kell hozni.

36/G. A felügyelőbiztos jogköre

71/H. § (1) Ha a bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendel ki, e végzésben meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A szervezet vezető tisztségviselői (képviselői) a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A bíróság felügyelőbiztosként a szervezettől független, arra alkalmas személyt jelölhet ki az állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szereplő személyek közül - így különösen ügyvéd, közvetítő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő-, feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség Ptk.-ban foglalt szabályainak megfelelő alkalmazásával felel.

(2) Nem lehet felügyelőbiztos, akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa a szervezet tagja, vezető tisztségviselője (képviselője), felügyelőbizottsági tagja vagy könyvvizsgálója, valamint az, aki a szervezettel azonos tevékenységet folytató más szervezetben vezető tisztségviselő.

(3) A felügyelőbiztos feladata a szervezet törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében a vezető tisztségviselőktől (képviselőktől), illetve a szervezet vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A felügyelőbiztos a szervezet esetleges üzleti titkait köteles megőrizni és a birtokába jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. A felügyelőbiztos a bíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles tevékenységéről beszámolni.

(4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője (képviselője), a felügyelőbiztos - a bíróság végzésében meghatározottak szerint - a vezető tisztségviselő (képviselő) jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság a felügyelőbiztost - szükség esetén a korábbi vezető tisztségviselő (képviselő) törlésével egyidejűleg - a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi.

(5) A szervezet vezető munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyelőbiztos részére minden olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy a vezető tisztségviselői feladatait elláthassa. A felügyelőbiztos kérelmére a bíróság a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt a Pp. 120. §-ában meghatározott pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság többször is kiszabható.

(6) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő (képviselő) jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

(7) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs vezető tisztségviselője (képviselője), a bíróság a szervezetnek megküldendő végzését a szervezet székhelyére kézbesíti.

71/I. § (1) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felügyelőbiztos intézkedését megsemmisíti vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, illetve más felügyelőbiztost rendel ki, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

(2) Ha a felügyelőbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyelőbiztos költségeinek és díjának a bíróság által meghatározott várható összegét a kérelmező köteles előlegezni. Ha a törvényes működés helyreállt vagy a kirendelés határideje lejárt, a bíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli. Ha a szervezet terhére megállapított összeg behajthatatlannak bizonyul, a felügyelőbiztos költségét és díját a kérelmező, illetve hivatalból kirendelt felügyelőbiztos esetében az állam viseli. A felügyelőbiztos költségét és díját megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A felügyelőbiztos által felszámítható díjra a törvényességi felügyeleti eljárásban közreműködő felügyelőbiztos díjáról szóló 23/2006. (V. 18.) IM rendeletet kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a hivatalból kirendelt felügyelőbiztos díja és költsége behajthatatlannak bizonyul, a díjat és költséget a kirendelést elrendelő bíróság gazdasági hivatala téríti meg a felügyelőbiztos részére.”

29. § A Cnytv. 97. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„b) az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás és az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás esetében a kérelemhez csatolandó létesítő okirat mintaokiratát és a további mellékletek mintaokiratát, valamint az űrlapok közzétételének módját,”

(rendeletben állapítsa meg.)

30. § A Cnytv.

a) 8. § (1) bekezdés h) pontjában a „szakszövetség és” szövegrész helyébe a „szakszövetség,” szöveg,

b) 27. § nyitó szövegrészében az „esetén a kérelemhez” szövegrész helyébe az „esetén a törlési kérelemhez” szöveg,

c) 34. § (1) bekezdésében az „az egyesület [4. § a) pont] vagy az alapítvány” szövegrész helyébe az „az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület” szöveg,

d) 36. § (5) bekezdésében a „bíróság felhívja” szövegrész helyébe a „bíróság a hiánypótlás keretében felhívja” szöveg,

e) 40. § (4) bekezdésében a „szerinti képviselője küldi meg a bíróság részére” szövegrész helyébe a „szerinti - a szervezet nyilvántartásba bejegyzett képviselője kivételével meghatalmazással igazolt - képviselője küldi meg az OBH részére” szöveg,

f) 49. § (1) bekezdés c) pontjában a „felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv” szövegrész helyébe a „felügyelőbizottság esetén a felügyelőbizottság” szöveg,

g) 54. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a kezelő” szövegrész helyébe az „az ügyvezető” szöveg,

h) 63. § c) pontjában és a 67. § (2) bekezdésében az „ügyintéző” szövegrész helyébe az „ügyvezető” szöveg,

i) 64. §-ában a „Felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv” szövegrész helyébe a „Felügyelőbizottság esetén a felügyelőbizottság” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a Cnytv.

a) 21. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szöveg,

b) 34. § (4) bekezdésében a „kérelmező és ügyész részére történő” szöveg,

c) 35. § (3) bekezdése,

d) 40. § (7) bekezdése,

e) 30. és 31. alcíme.

4. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

32. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.”

33. § (1) A Ptk. 3:70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.”

(2) A Ptk. 3:70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályoktól eltér.”

34. § A Ptk. Harmadik Könyv VIII. Címének helyébe a következő cím lép:

„VIII. CÍM

AZ EGYESÜLET SZERVEI

3:71. § [Közgyűlés, a közgyűlés hatásköre. A küldöttgyűlés]

(1) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.

(2) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

(4) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3:72. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]

(1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály négy évnél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis. A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.

(2) A közgyűlési meghívó az általános tartalmi elemeken túl tartalmazza

a) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; és

b) küldöttgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást.

(3) A közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az egyesület székhelyétől.

(4) A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak - kérelmére - köteles felvilágosítást adni.

3:73. § [A napirend kiegészítése]

(1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

(2) A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

3:74. § [A közgyűlés ülésezése]

(1) A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

(2) A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.

(3) Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(4) A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

(5) A (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.

3:75. § [Jelenléti ív. Jegyzőkönyv]

(1) A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg - a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

(2) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

(4) Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

(5) Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

3:76. § [Határozathozatal megismételt közgyűlés]

(1) Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.”

3:77. § [Az ügyvezetés ellátása]

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.

3:78. § [Elnökség]

(1) Az elnökség három tagból áll. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú elnökség felállítását írja elő.

(2) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

(3) Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás]

(1) Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.

(2) Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.

(3) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

3:80. § [Az ügyvezetés feladatai] Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

3:81. § [A közgyűlés összehívása]

(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályoknál az egyesületre nézve enyhébb követelményeket ír elő.

3:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei]

(1) Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis

(2) A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.”

5. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

35. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 11. § (1) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:

„(1) A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét és azok lakóhelyét vagy székhelyét.”

(2) A Ptké. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti egyesületnek és alapítványnak a létesítő okirata (1) bekezdés szerinti módosításának napjától a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmaznia.”

36. § A Ptké. a következő XI. Fejezettel egészül ki:

„XI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

72. § A 11. §-nak a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény 35. §-ával megállapított rendelkezéseit arra az egyesületre és alapítványra kell alkalmazni, amely 2017. január 1-jéig jogerősen még nem tett eleget a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 11. §-ban foglalt létesítő okirat módosítási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha 2017. január 1. napján a 11. § (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelme még nem került benyújtásra.”

6. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 4-31. §-ai 2017. március 1. napján lépnek hatályba.