A Kormány
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában,
a 7. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) és h) pontjában,
a 8-12. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5., 6. és 27. pontjában,
a 13. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,
a 13. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 13. § (2)-(5) bekezdése, valamint a 14. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,
a 13. § (6) bekezdése tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 27. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése projekt keretében
a) az Alkotás utcai oktatási és sportlétesítmény, kollégium, valamint sporthotel kialakítására irányuló, a Budapest XII. kerület, 7667, 7668, 7669, 7670, 7671, 7672, 7673, 7674, 7675, 7676, 7804, 7805/1 helyrajzi számú ingatlanokon,
b) a Csörsz utcai oktatási és sportlétesítmény kialakítására irányuló, a Budapest XII. kerület, 7933/1 és 4818/2 helyrajzi számú ingatlanokon,
c) a Velencei vízisport-telep, a Velence, 1111 helyrajzi számú ingatlanon,
illetve ezen ingatlanokból telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított ingatlanokon megvalósuló beruházásokkal összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek az (1) bekezdés szerinti beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.
2. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások tekintetében
a) az 1. melléklet 1., 2. és 21. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben első fokon eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokon eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát,
b) az 1. melléklet 17. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben első fokon eljáró hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
jelöli ki.
(2) A Kormány az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások tekintetében az 1. melléklet szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben
a) építésügyi, településrendezési eszközöknek való megfelelőség, valamint örökségvédelmi szakkérdésben első fokú eljárásban eljáró szakhatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, másodfokú eljárásban eljáró szakhatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát,
b) tűzvédelmi szakkérdésben első fokú eljárásban eljáró szakhatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot
jelöli ki.
3. § A Kormány koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként
a) az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat,
b) az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben a Fejér Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat
jelöli ki.
4. § (1) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben a szakhatóság - a hatóság határozatának meghozataláig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki azzal, hogy a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (8) bekezdése szerint használja fel.
(2) A hatóságnak az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben a Ket. 45. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben úgy kell egyeztetnie a szakhatósággal, hogy az egyeztetésre és a felülvizsgált állásfoglalás kiadására legfeljebb 8 nap, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi tárgyú szakhatósági közreműködés esetén legfeljebb 15 nap áll rendelkezésre.
(3) A hatóságnak az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben az ügyintézésre a szakhatósági vélemények, engedélyek rendelkezésre állását követően legfeljebb 5 nap áll rendelkezésre.
5. § A gyámhatóság az 1. § (1) bekezdése szerinti hatósági ügyekben eljáró hatóság megkeresésére vagy a beruházó kérelmére az ismeretlen helyen tartózkodó vagy ismert helyen tartózkodó, de visszatérésben gátolt olyan természetes személy részére, akinek az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági eljárás jogát vagy jogos érdekét érintheti, ügygondnokot rendel ki. Ennek megfelelően a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki annak a természetes személynek, akinek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban lakcímeként szereplő valamennyi címre - címenként legfeljebb egy alkalommal - megküldött postai küldeményt a postai szolgáltató
a) „a címzett ismeretlen” vagy
b) „elköltözött”
megjelöléssel a feladónak visszakézbesítette.
6. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hirdetményi úton történő közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.
7. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházások esetében az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésében és a feltárási projekttervben foglalt régészeti feladatok ellátásában a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ jár el.
(2) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházások esetén az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek rendelkezésre állása tekintetében a beruházó nyilatkozata az irányadó.
8. § (1) A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében az építési követelményeket és a beépítés szabályait a telkekre és az azon található, illetve elhelyezésre kerülő építményekre vonatkozóan a 9-12. § szerint állapítja meg.
(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok telkeire hatályos településrendezési eszközöket a 9-12. §-ban meghatározott sajátos szabályok szerinti eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a településrendezési eszköz e sajátos szabályokkal ellentétes vagy azokkal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, azt nem lehet alkalmazni.
9. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: OTÉK) a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a Budapest XII. kerület, 7805/1 helyrajzi számú ingatlanon elkezdett „K” Központi épületet meglévő épületként kell figyelembe venni az épületszerkezetek hőtechnikai, energetikai méretezésénél és a tűzvédelmi követelmények szempontjából,
b) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított személygépkocsik számának legalább 50%-a elhelyezését kell biztosítani azzal, hogy a fennmaradó további parkolóhelyek szükségességének meghatározásáról, létesítésének helyéről és módjáról a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat és Testnevelési Egyetem között kötött településrendezési szerződés rendelkezik,
c) a kerékpártárolók kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 7. számú melléklete alapján számított kerékpárok számának legfeljebb 50%-a elhelyezését kell biztosítani.
(2) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az OTÉK-ot a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 4. számú melléklete alapján számított személygépkocsik számának legalább 50%-a elhelyezését kell biztosítani,
b) a kerékpártárolók kialakításánál az építmények, illetve önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt, az OTÉK 7. számú melléklete alapján számított kerékpárok számának legfeljebb 50%-a elhelyezését kell biztosítani.
10. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanokat egy tömbnek tekintve
a) a zöldfelület legkisebb mértéke 25%,
b) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 1,5 m2/m2 (terepszint alatt 0,3 m2/m2, terepszint felett 1,2 m2/m2),
c) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke 23 méter.
(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt beruházás tekintetében az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok telek részét egy tömbnek tekintve
a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%,
b) a zöldfelület legkisebb mértéke 25%,
c) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 0,7 m2/m2 (terepszint alatt 0,3 m2/m2, terepszint felett 0,4 m2/m2),
d) az építménymagasság megengedett legnagyobb mértéke - a Csörsz utca szintjéhez viszonyítottan - 18 méter.
11. § Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal érintett építmények, önálló rendeltetési egységek közutakról történő megközelítését és felszíni csatlakozásait a következő előírások figyelembevétele mellett kell biztosítani:
a) a Hegyalja úton az Alkotás utca és az Avar utca között a meglévő és újonnan létesítendő felszíni parkolók be és kihajtási csatlakozásai egymáshoz viszonyított távolsága 500 méter alatt létesül, az Alkotás utca, Hegyalja úton a kiszabályozandó keleti határ mellett pedig 15 méteren belül,
b) a Hegyalja úton az Alkotás utca és az Avar utca közötti szakaszon a meglévő és az új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,
c) a Hegyalja úton a kiszabályozandó keleti telekhatár melletti felszíni parkoló be- és kihajtója és az Alkotás utca közötti szakaszon 5 db busz várakozására alkalmas leállósáv létesül, a buszsávok mögötti járdaszakaszok a rendelkezésre álló hely figyelembevételével és a kerítések átépítése nélkül kerülnek kialakításra, a fővárosi településszerkezeti terv szerinti településkép-védelmi jelentőségű fák megtartása mellett,
d) az Alkotás utcán a Hegyalja út és a Kiss János altábornagy utca között a meglévő, valamint az újonnan létesítendő be és kihajtási csatlakozások (Hegyalja út, a mentőállomás be- és kihajtója, az Alkotás utcán létesítendő teremgarázs be- és kihajtója, Győri út, Csörsz utca, a „K” épület melletti tűzoltó kapu, a főporta, a sporthotel melletti tűzoltó kapu, Kiss János altábornagy utca) egymáshoz viszonyított távolságában 500 méter alatt létesülnek,
e) az Alkotás utcán a Hegyalja út és a Kiss János altábornagy utca közötti szakaszon, a meglévő és új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,
f) a Győri úton az Alkotás utca és a Kiss János altábornagy utca között meglévő és az újonnan létesítendő csatlakozások (Alkotás utca, a kampusz észak-nyugati sarkában kialakítandó parkoló be- és kijárata, Csörsz utca, Táltos utca, a tűzoltó kapu, Bán utca, Kapitány utca, a teherporta, a kollégium be- és kijárata, Kiss János altábornagy utca) és egymáshoz viszonyított távolsága 300 méter alatt létesül,
g) a Győri úton az Alkotás utca és a Kiss János altábornagy utca közötti szakaszon a meglévő és új csatlakozások a közút meglévő burkolatának felhasználásával, a meglévő sávokon túl, új többletsávok építése nélkül létesülnek,
h) a Kiss János altábornagy utcán a Győri út és az Alkotás utca között a meglévő, valamint az újonnan létesítendő csatlakozások (Győri út, a kollégiumi parkoló kijárata, a sporthotel be- és kihajtója, a kollégiumi parkoló bejárata, Alkotás utca) egymáshoz viszonyított távolságában 100 méter alatt létesülnek.
12. § Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt beruházás tekintetében elő- és oldalkert értékeket nem kell biztosítani.
13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházásokkal összefüggésben
a) nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni,
b) nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni, valamint
c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal érintett ingatlanon a beruházással összefüggő felvonulási építmény, valamint legfeljebb bruttó 300 m2 alapterületű, ideiglenes ideig fennálló építmény az OTÉK előírásainak figyelembevétele mellett építési engedély nélkül építhető azzal, hogy ezen építmények lebontása - kártalanítási igény nélkül - legkésőbb 2019. augusztus 20. napjáig, illetve az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokra vonatkozó, a 14. § (2) bekezdése szerinti végleges használatbavételi engedély kiadásáig kötelező.
(3) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlant érintő építési tevékenység engedélyezésekor a beépítési és zöldfelületi mutatók számítása során a (2) bekezdésben meghatározott építményeket figyelmen kívül kell hagyni.
(4) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon - az egyedileg védett építmények (műemlék, helyi egyedi védelem) kivételével - bontási tevékenység bontási engedély nélkül végezhető tevékenység, azzal, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.
(5) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások tekintetében az építési engedélyezési eljárás, valamint a használatbavételi engedélyezési eljárás során - a 14. § figyelembevételével - az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ingatlanokat rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a vonatkozó településrendezési eszközöknek és e rendeletnek megfelelő telekalakítás, illetve telekhatár-rendezés még nem történt meg.
(6) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházásokkal összefüggésben a beruházásokkal érintett földrészleteken lévő fás szárú növények kivágása esetén azok pótlásáról legkésőbb 2019. december 31. napjáig kell gondoskodni azzal, hogy a kivágott fák és cserjék pótlásának várható időpontját a kérelemben fel kell tüntetni.
14. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások esetében a használatbavételi engedély ideiglenesen adható ki, ha
a) a 13. § (5) bekezdése alapján a vonatkozó településrendezési eszközöknek és e rendeletnek megfelelő telekalakítás és telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint azok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése,
b) a rendeltetésszerű használathoz - a 9. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével - előírt, a személygépkocsik elhelyezésének biztosítása vagy
c) az építési, illetve a használatbavételi engedélyben meghatározott zöldfelület kialakítása
még nem történt meg.
(2) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt beruházások esetében a végleges használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak végrehajtása, valamint a 13. § (2) bekezdése alapján épített építmény lebontása megtörténik.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
16. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,
2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,
3. környezetvédelmi hatósági eljárások,
4. természetvédelmi hatósági eljárások,
5. útügyi hatósági eljárások,
6. vasúti hatósági engedélyezési eljárások,
7. vízügyi és vízvédelmi hatósági eljárások,
8. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,
9. az ágazati jogszabály alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok műszaki biztonsági hatósági feladat- és hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,
10. műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,
11. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,
12. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,
13. földmérési hatósági eljárások,
14. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,
15. hírközlési hatósági eljárások,
16. bányahatósági engedélyezési eljárások,
17. tűzvédelmi hatósági eljárások,
18. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,
19. közegészségügyi hatósági eljárások,
20. területrendezési hatósági eljárások,
21. fás szárú növények kivágásához szükséges engedélyezési eljárások,
22. az 1-21. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, melyek az 1. § (1) bekezdésében megjelölt beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzembe helyezéséhez közvetlenül szükségesek,
23. az 1-22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.
