Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.06.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

az elektronikus ügyintézés részletszabályairól

A Kormány az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), c)-f), h)-n) pontjában, (2) bekezdés c) és e) pontjában, (3) bekezdés a)-g), k), m) és n) pontjában, (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5) bekezdés b) pontjában,

a 157. § tekintetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 15. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,

a 158. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (4) bekezdésében,

a 158. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus ügyintézésre, az annak során eljáró szervezetekre és ügyfeleikre, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtóira és igénybe vevőire, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és más szervek közötti informatikai együttműködésre terjed ki.

(2) A III. Fejezet hatálya a papíralapú közokiratról, papíralapú magánokiratról és papíralapú számviteli bizonylatról történő elektronikus másolat készítésére, az annak során eljáró személyekre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. digitalizálás: olyan eljárás, amely az analóg felépítésű információt számítástechnikai eszközök számára feldolgozható, digitális információvá alakítja át;

2. elektronikus űrlap: minden olyan elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület, amelynél a megadandó adatok formája és tartalmi köre előre rögzített, és a kitöltést követően a megadott tartalommal elektronikus dokumentum jön létre;

3. folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósuló védelem;

4. hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes;

5. képi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely biztosítja a papíralapú dokumentum - joghatás kiváltása szempontjából lényeges - tartalmi és formai elemeinek megismerhetőségét;

6. kockázattal arányos védelem: olyan védelem, mely biztosítja, hogy egy kellően nagy időintervallumban a védelem költségei arányosak legyenek a potenciális kárértékkel;

7. másolatkészítő rendszer: a másolatkészítés során alkalmazott hardver, szoftver, valamint ezek együttese;

8. nyilvános kulcsú infrastruktúra: kriptográfiai kulcspárral működő informatikai rendszertechnológia, amelynek működési elve, hogy ha egy elektronikus adatot, illetve dokumentumot a megadott kulcspár egyik kulcsának segítségével átalakítanak, akkor azt csak az adott kulcspár másik kulcs tagjával lehet az eredeti állapotába visszaállítani;

9. rendelkezésre állás: az elektronikus információs rendszerek az arra jogosult személyek számára történő elérhetőségének és az abban kezelt adatok felhasználhatóságának az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti biztosítása;

10. rendelkezésre állás célértéke: a rendelkezésre állási követelményhez rendelt, számmal és mértékegységgel meghatározott, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által vállalt, kötelezően teljesítendő érték;

11. tartalmi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely szerint az − a hozzá kapcsolódó metaadatokkal együttesen − biztosítja a papíralapú dokumentum − a joghatás kiváltása szempontjából lényeges − tartalmi elemeinek megismerhetőségét, de nem biztosítja a képi megfelelést;

12. teljes körű védelem: a rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem;

13. visszavonási állapotinformáció szolgáltatás: hiteles, visszavonási állapotinformációkat tartalmazó szolgáltatás;

14. zárt védelem: az összes számításba vehető fenyegetést figyelembe vevő védelem;

15. zárt rendszer: rendeltetése szerint elkülönült elektronikus információs rendszer, amely kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra létrehozott szervezet és technika működését szolgálja, működése jogszabályon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodáson alapul, és harmadik felet nem érint.

II. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLAT TARTÁS

3. Az elektronikus ügyintézés biztosításának feltételei

3. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét az E-ügyintézési tv. 25. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) által kiadott műszaki irányelvekre is figyelemmel kialakított informatikai rendszer útján biztosítja.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel azért, hogy az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító informatikai rendszer a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfeleljen.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azzal rendelkezik, vagy azt használja - közzétehet olyan nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő nyilvános kulcsot vagy az ilyen kulcsot tartalmazó tanúsítványa nyilvántartásának elérhetőségére történő hivatkozást, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére beadványait titkosítva küldje meg. Ilyen esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ilyen módon titkosított küldemények fogadását és feldolgozását.

(4) Az E-ügyintézési tv. 17. § (2) bekezdésben foglalt esetekben e rendelet rendelkezéseit jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4. Az elektronikus kapcsolattartás egyes módjaival kapcsolatos részletszabályok

4. § (1) Elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosított ügyfél esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton indított ügyet egyedi azonosítóval ellátni, az egyedi azonosítóról az ügyfelet tájékoztatni.

(2) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus út több ügyfél egyidejű részvételével akkor alkalmazható, ha a hangkapcsolat során egyértelműen elkülöníthetők és azonosíthatók az ügyfelek és az általuk tett jog- és egyéb nyilatkozatok, valamint minden ügyfél tekintetében teljesülnek az (1) bekezdésben és más jogszabályban előírt tájékoztatási és egyéb követelmények.

5. § Ha az elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton elektronikus ügyintézést biztosító szerv végez lekérdezést, úgy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a lekérdezést végző elektronikus ügyintézést biztosító szerv is köteles biztosítani a lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét.

6. § (1) Az elektronikus kézbesítés vagy adattovábbítás során az adatot küldő, illetve fogadó, azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek azonosítása, amelyek elektronikus ügyintézését központi vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által működtetett információs rendszer segíti, ezen információs rendszerekben alkalmazott azonosító alapján történik.

(2) Vélelmezni kell, hogy az E-ügyintézési tv. 57. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elérhetőségről, illetve az (1) bekezdés szerinti információs rendszertől érkezett elektronikus dokumentumokat az abban megjelölt elektronikus ügyintézést biztosító szerv küldte, valamint azt, hogy az ezekre és az E-ügyintézési tv. 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elérhetőségekre, illetve az (1) bekezdés szerinti információs rendszernek küldött elektronikus dokumentumok a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szervhez érkeztek meg.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv joghatás kiváltására alkalmas küldeményét a (2) bekezdés szerinti elérhetőségéről vagy a (2) bekezdés szerinti információs rendszer útján küldi meg, ha nem vesz igénybe központi kézbesítési ügynök szolgáltatást. Tájékoztatást más elektronikus elérhetőségről, elektronikus levélben vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is nyújthat.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (3) bekezdés szerinti küldeményt nem tartalmazó elektronikus dokumentumokat megküldés helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti, vagy a 154. § (1) bekezdés szerinti címre megküldheti az ügyfél, az ügyfél képviselője, az eljárás egyéb résztvevője vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.

(5) Ha az ügyben az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles és nem köteles ügyfél is részt vesz, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles digitalizálni a papír alapon keletkezett iratokat az elektronikus ügyintézésre köteles félnek történő továbbításuk érdekében.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikusan keletkezett iratokról hiteles papíralapú másolatot készíteni vagy készíttetni, ha az az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfélnek történő kézbesítésük érdekében, az ügyfél kérelmére vagy más okból szükséges.

(7) Ha a papír alapon keletkezett iratok elektronikus továbbítása szükséges elektronikus ügyintézést biztosító szervek között, a digitalizálásról az az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles gondoskodni, amelynek eljárása során az irat keletkezett.

(8) A digitalizálást vagy az elektronikus iratról hiteles papíralapú másolat készítését az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek 5 - különösen nagy mennyiségű irat esetén 10 - munkanapon belül kell elvégeznie, kivéve, ha az ügy intézési határideje ennél rövidebb.

(9) Ha az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfelet az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján vagy azon keresztül kell megkeresnie, a megkeresést - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - papír alapon kell megküldeni.

(10) Ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, vagy azt vállalta, és az elektronikus kapcsolattartáshoz való joga nem szünetel, valamint jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján kell őt megkeresni, a megkeresést elektronikusan kell továbbítani, és azt az ügyfél által megkeresett szerv a címzettnek elektronikusan továbbítja. A biztonságos kézbesítési szolgáltatás szolgáltatója ilyen esetben a kézbesítéssel kapcsolatos hiteles igazolásokat az ügyfél által megkeresett szervnek történt kézbesítésről küldi meg a feladónak.

(11) Ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, de az elektronikus ügyintézéshez való joga törvényben előírt okokból szünetel, ügyeit nem elektronikusan is intézheti. E jogosultság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem illeti meg akkor, ha az adott ügyet természetes személy is csak elektronikusan intézheti.

7. § (1) Ha az ügyfél úgy kíván az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt (a továbbiakban együtt: beadvány) benyújtani, hogy az adott beadvány esetében az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség, vagy az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, a beadványt hatálytalannak kell tekinteni, és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - erről az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartást általa rendszeresített interaktív alkalmazás útján is biztosíthatja, amelyet úgy kell kialakítani, hogy annak alkalmazásával

a) maradéktalanul megtehetőek legyenek azok a nyilatkozatok, melyek megtételére jogszabály alapján a formanyomtatvány vagy az elektronikus űrlap szolgál,

b) valamennyi nyilatkozat esetében ellenőrizhető és utólag igazolható legyen, hogy azokat az ügyfél tette meg.

5. Elektronikus azonosítási kötelezettség

8. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus azonosításnak az E-ügyintézési tv. 18. § (8) bekezdése szerint megállapított, az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az egyes ügyek vagy ügyintézési cselekmények tekintetében előzetesen, az ügyleírásban tesz közzé tájékoztatást.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltaknál magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg.

(3) Az életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személy a Kormány által kijelölt szervnél az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába való felvétel iránti kérelemmel egyidejűleg a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz szükséges ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét is előterjesztheti.

6. Képviseleti jog igazolása

9. § Elektronikus ügyintézés esetén - ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a jogszabályban meghatározott módok mellett a képviseleti jog igazolására jelen alcímben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

10. § (1) Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az ügyfél az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) vezető szerv által rendelkezésre bocsátott azonosító megadásával igazolja.

(2) Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott ügyben a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tartalmazza.

(3) Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazásra az ügyfél és meghatalmazottja nem elektronikus ügyintézés esetén is hivatkozhat, a meghatalmazás nyilvántartási azonosítójának közlésével vagy a meghatalmazás képi formátumú papíralapú másolatának bemutatásával. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásra irányadó szabályok szerint a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a meghatalmazás érvényességét, amely ellenőrzéshez igénybe veheti a rendelkezési nyilvántartás erre vonatkozó ügynök szolgáltatását.

(4) Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazás ellenőrzésének eredményét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rögzíti az ügy iratanyagában.

(5) Elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak olyan meghatalmazottat vehet igénybe, aki szintén elektronikusan jár el.

(6) Meghatalmazás akkor jelenthető be az elektronikus ügyintézést biztosító szerv telefonos ügyfélszolgálatán vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton (a továbbiakban együtt: telefonos ügyfélszolgálat) keresztül, ha

a) a meghatalmazó személye a részleges kódú telefonos azonosítási szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézést biztosító más szerv által alkalmazott, telefonon is felhasználható azonosítási eszköz útján azonosításra kerül,

b) a meghatalmazó az ügyintézési rendelkezésben a telefonos ügyintézést nem zárta ki, valamint az azonosításra nem írt elő a telefonon alkalmazhatónál magasabb biztonsági szintet, és

c) a meghatalmazásban szereplő eljárásban a hangkapcsolatot biztosító elektronikus út alkalmazása nem kizárt.

(7) A meghatalmazásról az ügyintézési rendelkezésben megadott elektronikus értesítési címen - gazdálkodó szervezet esetében a hivatalos elérhetőségén - a meghatalmazó, illetve - ha elektronikus elérhetősége az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából megállapítható - a meghatalmazott soron kívül értesítést kap.

11. § (1) A jogi képviselő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az általa készített és részére adott meghatalmazás elektronikus formába alakítására. Az elektronikus formába alakított meghatalmazást a jogi képviselő hitelesíti. A jogi képviselő az eredeti meghatalmazás megőrzéséről köteles a meghatalmazás megszűnését követő 5 évig gondoskodni.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ellenkező bizonyításig köteles a képviseleti jog igazolásaként elfogadni a jogi képviselő által e rendelet szerint elektronikus formába alakított meghatalmazást abban az eljárásban, amelyben előterjesztették, de a jogi képviselő az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát köteles bemutatni azon elektronikus ügyintézést biztosító szervnek a felhívására, amely előtt azt felhasználta.

(3) Ha a meghatalmazás űrlaphoz kötött, úgy a jogi képviselő az űrlapon rögzíti a meghatalmazás előírt adatait, és az űrlapot hitelesíti.

(4) Ha az ehhez szükséges ügynöki szolgáltatás ezt lehetővé teszi, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a képviseleti jogosultságot az egyes képviseleti jogosultságokat tartalmazó nyilvántartásokból automatizált formában is ellenőrizheti.

7. Dokumentumhitelesítés

12. § (1) Hiteles az elektronikus dokumentum, ha

a) az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,

b) a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv - illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,

c) iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,

d) az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette,

e) kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy

f) jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.

(2) Az (1) bekezdés szerint hitelesített elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy az a megtétele óta változatlan.

(3) Az E-ügyintézési tv. 21/A. § (4) bekezdése szerinti esetben az ügyfél a beadványát digitalizálja, és azt az (1) bekezdés a) és d) pontja szerint hitelesíti.

(4) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint hiteles irat akkor közokirat, ha megfelel a törvényben meghatározott, a közokiratra vonatkozó további feltételeknek.

(5) Törvény az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt is megkövetelhet.

13. § (1) Ha a dokumentum az iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, úgy a másolat és az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentum egyezése és az elektronikus dokumentum hitelessége akkor állapítható meg, ha

a) az elektronikus irat egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal,

b) a papíralapú irat tartalmi egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal a képi megjelenés alapján.

(2) Zárt rendszerben azonosítás alapján feljegyzett hitelesítési adat vagy hozzárendelés alapján létrehozott elektronikus dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha az informatikai biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően auditálással igazolt

a) a rendszer zártsága,

b) az azonosítás alapján történő hozzárendelés megfelelősége, valamint c) a hitelességi információk megváltoztatása észlelhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti zárt rendszerben hitelesnek tekintett dokumentumok zárt rendszeren kívüli felhasználását az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hitelesmásolat-készítés szabályai szerint készített másolattal teszi lehetővé.

14. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadhatja el az ügyfél más elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt tett nyilatkozatát vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt adatot, ha a másik elektronikus ügyintézést biztosító szerv igazolja, hogy

a) a nyilatkozat megtételére, az adat rögzítésére az ügyfél azonosítását követően került sor,

b) a nyilatkozat vagy adat zárt rendszerben került tárolásra úgy, hogy a nyilatkozat, illetve adat megváltoztatása észlelhető.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti adatkapcsolat és az annak keretében továbbított adat vagy dokumentum a 12. § (1) bekezdés e) pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadható el, ha

a) az adattovábbítás automatikus információátadási felületének biztosítása olyan zárt rendszerek között történik, ahol a továbbított adat a zárt rendszeren belül mind az információ átadását biztosító szerv, mind az információt átvevő szerv oldalán hitelesként kezelt, vagy

b) jogszabály az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és az adatok vagy dokumentumok megjelölésével kifejezetten így rendelkezik.

15. § (1) Zárt rendszer esetében hitelesnek kell tekinteni a dokumentumot, ha az a zárt rendszerben jön létre és kizárólag - harmadik felet nem érintve - a zárt rendszerben kerül kezelésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentum zárt rendszeren kívüli hitelesítéséhez a 12. § (1) bekezdés szerinti hitelesítése szükséges.

16. § A 12. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével, valamint ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, több nyilatkozattevő nyilatkozatát tartalmazó dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha a 12. és 13. § rendelkezéseinek alkalmazásával azt valamennyi nyilatkozattevő hitelesítette, vagy azt valamennyi nyilatkozattevő tekintetében hitelesítették.

8. Beadványok formátumai

17. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ebben az alcímben foglalt rendelkezések és a rá vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg, hogy - az 1. mellékletben meghatározott, kötelezően elfogadandó - formátumokon túlmenően az elektronikus kapcsolattartás keretében milyen formátumú elektronikus dokumentumokat fogad el.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint elektronikus úton közzéteszi az (1) bekezdés szerinti fájlformátumokat.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (2) bekezdés szerint közzétett formátumoktól eltérő dokumentumformátumot is elfogadhat az ügyféllel kötött megállapodása alapján, az abban meghatározott feltételekkel. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a megállapodásban igényelheti a megállapodás szerinti egyedi formátum elfogadásával járó költségek megtérítését.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan formátumú dokumentumokat küld az ügyfél részére, amelyeket az ügyfél ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhető program segítségével olvasni tud. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ettől eltérő formátumban is küldhet az ügyfélnek dokumentumot, ha az ügyféllel ebben megállapodott.

18. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv megtagadhatja az olyan elektronikus dokumentum elfogadását, amely aktív vagy változó adattartalmat tartalmaz. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ilyen dokumentumot akkor fogadhatja el, ha

a) az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint annak változó tartalmat nem tartalmazó dokumentummá alakításáról gondoskodik,

b) az adott eljárástípusban ez nincs kizárva,

c) a változó tartalom az ügy szempontjából releváns adatot nem tartalmaz, és

d) szükség esetén az ügyintézéshez szükséges mértékben, a felhasználására vonatkozó megállapításairól hivatalos feljegyzést készít.

19. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak olyan elektronikus űrlap és fájlformátum alkalmazása írható elő, amelynek a kitöltéséhez szükséges programok ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhetőek.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az együttműködés során űrlapot és egyéb dokumentumformátumú dokumentumokat együttesen tartalmazó összetett adatszerkezetet előíró dokumentumformátumokat is alkalmazhat.

20. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan űrlapot, amelynek adattartalma ember által olvasható és értelmezhető formában a széles körben elterjedt irodai vagy böngészőprogramokkal közvetlenül nem jeleníthető meg, és értelmezéséhez speciális program szükséges, csak akkor továbbíthat, ha

a) a címzett ennek fogadásához hozzájárult, vagy

b) jogszabály ezt írja elő.

(2) Ha az űrlap továbbításának az (1) bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az irat megküldését az űrlapról készített, annak elektronikus képi formáját vagy egyéb, teljes tartalmi egyezését biztosító elektronikus formáját tartalmazó, az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint készített hitelesített másolattal teljesíti. Ez esetben a másolatkészítés költségeinek megtérítésére nem jogosult.

(3) Az elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy az azonos hatáskörben vagy feladatkörben eljáró szervek azt - saját egyedi jellegükre utaló eltérésen túl - egységesen használhassák.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus űrlap adatszerkezetét köteles úgy kialakítani, hogy az a kitöltéskor megadott adatokon túl az egyes adatok értelmezéséhez szükséges információt, mezőnevet tartalmazza, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet e feltételt nem kielégítő elektronikus űrlap vagy elektronikus űrlapkezelő rendszer alkalmazását írja elő.

21. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú másolat készíthetőségét. A másolaton minden olyan, az elektronikus űrlapon feltüntetett adatelemek értelmezéséhez szükséges információt fel kell tüntetni, amely a kitöltéskor is megjelenítésre került. Nem kell a másolat részeként feltüntetni a kitöltést segítő segédinformációkat, amelynél külön dokumentumban történő képi formátumú elektronikus vagy papíralapú másolat létrehozhatóságát kell biztosítani.

22. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolatot készíteni. A másolat tartalmi egyezése esetén a szerv azt a dokumentumon vagy kísérő iraton záradékolja, feltüntetve a formátumváltás tényét, idejét, a készítő nevét vagy gépi szolgáltatás igénybevétele esetén azonosítóját, valamint az eredeti irat hitelesítésével kapcsolatos információkat.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(3) A másolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni.

9. Az ügyfél rendelkezési joga

23. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elektronikus úton lekérdezni az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából az ott tárolt információt

a) az elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása tekintetében az ügyféllel történő első kapcsolatfelvételt megelőzően minden ügyben, ide nem értve azokat az eseteket, ahol az elektronikus kapcsolattartás alkalmazása jogszabály alapján kötelező,

b) az elektronikus azonosítási mód megválasztása tekintetében az elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekmény elvégzését megelőzően,

c) a kapcsolattartási mód megválasztása tekintetében az ügyféllel történő kapcsolatfelvételt megelőzően, valamint az informatikai rendszer útján küldött üzenet befogadását megelőzően,

d) az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény tekintetében iratok kézbesítését megelőzően,

e) a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, valamint természetes személy hivatalos elérhetősége tekintetében iratok kézbesítését megelőzően,

f) az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdése szerinti kézbesítést kizáró rendelkezés tekintetében az ilyen ismert elérhetőségre történő kézbesítést megelőzően,

g) az E-ügyintézési tv. 15. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatási célú használatot kizáró rendelkezés tekintetében az ilyen tájékoztatási célú használatot megelőzően,

h) az arra vonatkozó kizáró nyilatkozat tekintetében, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az E-ügyintézési tv. 16. § (3) bekezdése szerinti, a kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a megtett nyilatkozatokról készített összefoglalót elektronikus úton küldje meg, az ilyen összefoglaló kiküldését megelőzően.

24. § Az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igényre vonatkozó rendelkezés érvényességének feltétele, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzítse a szolgáltató által meghatározott, az Európai Unió szabványosító szervezete által legalább 3 évre előreláthatóan biztonságosnak minősített, nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő titkosító algoritmushoz alkalmas, titkosítási célú nyilvános kulcsot.

25. § (1) Ha a nem gazdálkodó szervezet ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározta a hivatalos elérhetőség használatának körét, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyintézési rendelkezésben foglaltak szerint választja meg a kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőséget.

(2) Ha a kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőségre történő kézbesítés során derül ki, hogy a megadott hivatalos elérhetőség hibás, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult a kézbesítendő iratot bármely hivatalos elérhetőségre kézbesíteni, és egyúttal értesíti a rendelkezési nyilvántartást vezető szervet a hibás elérhetőség tényéről. Ha nincs olyan hivatalos elektronikus elérhetőség, amelyre az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kézbesíteni tudja a kézbesítendő iratot, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az iratot nem elektronikus úton kézbesíti.

10. Az iratok megismerése, másolatkészítés

26. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a folyamatban lévő ügyben az ügyfél által megismerhető irat, kép-, hangfelvétel (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: irat) elektronikus úton történő megismerését és az arról való másolatkészítést (e § alkalmazásában együtt: az irat elektronikus úton történő megismerése)

a) azonosítást követően az irat, az irat hiteles vagy az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése szerinti másolata közvetlen letöltését vagy megtekintését biztosító megoldással,

b) az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján az iratnak az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése szerinti másolata kézbesítésével,

c) az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján, az elektronikus formában rendelkezésre álló irat vagy az irat hiteles elektronikus másolata kézbesítésével vagy

d) a (3) bekezdés szerinti esetben, illetve az ügyfél kérelmére az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által biztosított helyszínen terminál alkalmazásával

biztosítja.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megismerhető iratok listájának a megismerését az ügy lefolytatása során az (1) bekezdés a) pontja szerint folyamatosan biztosítja, vagy azt az ügyfél erre irányuló kérelmének az előterjesztésétől számított egy munkanapon belül az ügyfél részére kézbesíti.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kizárólag az (1) bekezdés d) pontja szerinti módon biztosíthatja az olyan irat elektronikus úton történő megismerését, amelyről nem lehet másolatot készíteni.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, ha annak a jogszabályi feltételei fennállnak, és jogszabály eltérően nem rendelkezik, az erre irányuló kérelem előterjesztését - ha jogszabály azt költségtérítés vagy díj fizetéséhez köti, ennek a megfizetését vagy a várható költségek előlegezését - követő tizenöt napon belül biztosítja

a) az elektronikus formában rendelkezésre nem álló irat, valamint

b) az ügyfél által meg nem ismerhető adatot is tartalmazó irat ügyfél által megismerhető tartalmának elektronikus úton történő megismerését.

(5) Az ügyfél által megismerhető iratok listájának és a hiteles elektronikus formában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló irat megismerésének biztosításáért, valamint az elektronikus formában már az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló, az ügyfél által megismerhető irat megismerésének az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti biztosításáért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - költségtérítés vagy díj nem kérhető.

27. § (1) Ha jogszabály, ügyészség, bíróság vagy hatóság valamely elektronikus dokumentum zárt vagy elkülönített kezeléséről rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentum elektronikus megismerését csak olyan informatikai megoldás útján teheti lehetővé, amely

a) az elektronikus dokumentumba betekintő személyének, jogosultságának, valamint a betekintés időpontjának a naplózásával biztosítja az elektronikus dokumentum megismerése jogszerűségének az ellenőrzését, vagy

b) az elektronikus dokumentum titkosításával biztosítja azt, hogy az elektronikus dokumentumot csak az arra jogosult ismerhesse meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti titkosítást az elektronikus ügyintézést biztosító szervhez mint szervezethez rendelt titkosító kulcs útján kell elvégezni.

11. Másolatok felhasználása

28. § (1) Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az iratot hiteles papíralapú másolatként kézbesíti, és a másolatkészítésre szolgáltatót vesz igénybe, akkor

a) az ügyintézési határidő számítása szempontjából a hiteles papíralapú másolat postára adásának az időpontja irányadó,

b) a döntés akkor minősül kézbesítettnek, amikor a hiteles papíralapú másolat kézbesítésre kerül, vagy azt jogszabály alapján kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papíralapú kiadmányt vagy másolatot készíthet vagy készíttethet.

29. § (1) A papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a szolgáltató úgy is nyújthatja, hogy egyúttal vállalja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére benyújtandó irat átvételét, majd az erről készített elektronikus másolatnak az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő továbbítását. A szolgáltató köteles rögzíteni és a papíralapú irat átvételekor igazolni az átvétel időpontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a beadvány az ilyen szolgáltató részére történő átadással előterjesztettnek minősül.

Az elektronikus másolat elkészítését követően a szolgáltató az eredeti papíralapú iratot

a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv eltérő rendelkezése hiányában visszaadja vagy visszaküldi az ügyfélnek,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott rendszerességgel átadja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által a jogszabályi előírások figyelembevételével meghatározott esetekben és feltételekkel megsemmisíti, vagy

d) ha a szolgáltató ilyen szolgáltatást is nyújt, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára megőrzi.

12. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló adatok igazolása

30. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a nála keletkezett vagy egyébként a rendelkezésére álló adatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját maga által hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratnak vagy a záradéknak jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tartalmaznia kell

a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy képviselője legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét,

b) elektronikus időbélyegzőt,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolt adat az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az irat záradékolásakor és hitelesítésekor a rendelkezésére álló adattal megegyezik, valamint

d) szükség esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az igazolás felhasználásának korlátozására vagy feltételeire vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e § szerinti igazolást, ha annak a jogszabályi feltételei fennállnak, az erre irányuló kérelem előterjesztését - ha jogszabály azt illeték vagy díj fizetéséhez köti, ennek megfizetését - követő tíz napon belül biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíti az ügyfél részére.

(4) Zárt rendszerek közötti kapcsolat esetén az információátadási felületen kiadott információnál nincs szükség a (2) bekezdés szerinti záradékolásra, ha az üzenetközvetítő csatorna garantálja a közvetített információ, adat megváltoztathatatlanságát.

31. § (1) Az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése alkalmazásában az irat elektronikus formában akkor is az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére áll, ha azt informatikai eszköz alkalmazásával maga szerkesztette.

(2) Az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése szerinti irattovábbításért illeték, díj vagy más ellenérték az ügyféltől nem kérhető.

13. Az elektronikus dokumentumra történő rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés

32. § Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történő feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik, az az elektronikus irat esetében történhet

a) az eredeti irathoz elektronikus formában történő csatolással úgy, hogy a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon történik, majd az irat a csatolt adatokkal együtt felülhitelesítésre kerül, vagy

b) - ha az eredeti elektronikus irat lehetővé teszi - az adatszerkezetének kiegészítésével és felülhitelesítésével, feltéve, hogy ezzel az eredeti hitelesítési információk nem sérülnek.

14. Iratkezelés, megőrzési kötelezettség teljesítése

33. § (1) Elektronikus ügyintézés esetén az egyes iratkezelési feladatok olyan szakrendszerben is megvalósíthatóak, amelynek alapfunkciója nem az iratkezelési műveletek végrehajtásának támogatása.

(2) Önmagában az (1) bekezdés szerinti szakrendszerben végzett csoportmunka - ideértve az e célra történő szignálást - nem minősül a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerinti tanúsítás köteles tevékenységnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakrendszer úgy is megvalósítható, hogy több elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére együttes (közös) iratkezelést valósít meg.

(4) A közfeladatot ellátó szervnek nem minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyben keletkezett iratot, kép- és hangfelvételt [a (4)-(7) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: elektronikus irat] - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e rendelet szerint köteles megőrizni. A megőrzést az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltató igénybevételével is megvalósíthatja.

(5) Az elektronikus iratokat az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás szabályai szerint vagy más olyan irattárolási megoldás alkalmazásával kell megőrizni, amely az elektronikus irat hitelességének tartós megőrzését is biztosítja.

(6) A (4) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelési szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább:

a) az elektronikusan tárolt iratok körének meghatározását,

b) az elektronikus iratkezelés, irattárolás szabályait,

c) az elektronikusan tárolt iratok megőrzési idejét,

d) az elektronikus iratok selejtezésének rendjét.

(7) A (4) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv esetében, ha a papíralapú iratról hiteles elektronikus másolat készült, és annak megőrzése biztosított, az eredeti papíralapú irat selejtezhető, kivéve, ha:

a) a papíralapú iratot az ügyfél számára vissza kell szolgáltatni,

b) az elektronikus másolat nem tartalmaz minden, a joghatás kiváltása és a bizonyító erő szempontjából lényeges tartalmi és formai elemet,

c) a papíralapú irat megőrzését jogszabály előírja.

15. Az elektronikus tájékoztatás szabályai

34. § (1) A jogszabály által előírt nyilvános elektronikus tájékoztatást az interneten keresztül, a széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal olvasható, folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon kell közzétenni. A nyilvános elektronikus tájékoztatás felületeit minden esetben akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenni fogyatékossággal élő személyek számára is.

(2) A tájékoztatást a tájékoztatás tartalmától függően legalább az alábbi kormányzati honlapokon kell közzétenni:

a) a magyarorszag.hu honlapon az elektronikusan intézhető ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások összesített listáját, valamint az elektronikusan intézhető ügyekre vonatkozó tájékoztatást magyar és angol nyelven, az üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenységre vonatkozó tájékoztatást, az elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók listáját, az általuk nyújtott szolgáltatásokat és az EFER csatlakozáshoz a pénzforgalmi szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszert,

b) a kormany.hu honlapon a kormányzati szintű hivatali tájékoztatást, amely elsősorban nem ügyintézéshez kötődő információ,

c) a kormanyablak.hu honlapon az ott közvetlenül intézhető elektronikus ügyek teljes körű tájékoztatóját, az ott közvetlenül nem intézhető elektronikus ügyek tájékoztatóit a szükséges hivatkozások elhelyezésével, a személyes ügyfélkiszolgálás elérhetőségét és a 38. § szerinti tudástár kormányablakos ügyintézésre vonatkozó tájékoztatóit.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatókat a személyre szabott ügyintézési felületen is elérhetővé kell tenni.

(4) Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatókat az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében a 38. § szerinti tudástárra alapozva kell megjeleníteni.

(5) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási felületen kívül elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatás csak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási felületeken elérhető tájékoztatással azonos tartalom garantálása mellett tehető elérhetővé.

35. § (1) A tájékoztatásban szereplő információk körét úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló feladatot ellátó intézmények tájékoztatásával összhangban legyen, és ne eredményezzen azonos tárgyra indokolatlanul párhuzamos tájékoztatást.

(2) Ha azonos adatkör közzétételére több, azonos hatáskörű hatóság is köteles, a tájékoztatásról a központi illetékességű, legmagasabb fokon eljáró hatóság útján is gondoskodhatnak.

36. § A közzétett hivatalos tájékoztatás aktuális vagy korábbi − legfeljebb 5 évre visszamenő - tartalmáról - a kért információkörre kiterjedően - kérelemre hiteles elektronikus igazolást kell kiállítani a kérelmező részére.

37. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az E-ügyintézési tv. 26. § (1) bekezdése szerint tájékoztatni az ügyfeleket

a) elektronikus elérhetőségeiről;

b) ügyfélszolgálata elérhetőségéről;

c) az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről;

d) az üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrendről;

e) az E-ügyintézési tv. 10. § b) pontja szerint igénybe vehető elektronikus útról;

f) az E-ügyintézési tv. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerint igénybe vehető elektronikus azonosítási szolgáltatásokról;

g) az elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető eljárásokról, az elektronikus űrlapok elérhetőségeiről;

h) az eljárásért fizetendő terhek elektronikus megfizetésének módjáról.

38. § (1) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által intézhető és intézni tervezett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az országos telefonos ügyfélszolgálat általi előzetes tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében digitális adatbázist (a továbbiakban: tudástár) működtet. A tudástár alkalmazásszintű üzemeltetésén kívüli informatikai üzemeltetését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi.

(2) A tudástár tekintetében:

a) formai hiba: a tudástár szakmai tartalmát, az ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság;

b) tartalmi hiba: a tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló probléma.

(3) A tudástár szakmai csoportosításban, a csoportok egyedi sajátosságainak figyelembevételével tartalmazza

a) a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó, a b) és c) pontba nem tartozó feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

b) a közterhek beszedésével kapcsolatos feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

c) az önkormányzati feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

d) az igazságszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

e) az egyéb közszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat.

(4) A tudástár tartalmazza az országos telefonos ügyfélszolgálat előzetes tájékoztatási, ügyindítási és ügyintézési szolgáltatásaihoz szükséges információkat is.

(5) A tudástár működtetője gondoskodik

a) a nyilvántartás vezetéséhez, az adattartalom feltöltéséhez és szelektív eléréséhez szükséges programok működtetéséről,

b) a jogszabályban kijelölt vagy önként vállalt adatkörre vonatkozó adatmenedzselési feladatok ellátásáról.

39. § (1) A tudástár tartalmának feltöltéséért, módosításáért, a tartalom naprakészen tartásáért felelős:

a) a 38. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az adott hatósági eljárás szabályozásáért felelős szakminiszter,

b) a 38. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az állami adóhatóság,

c) a 38. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter,

d) a 38. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében - az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyész véleményének kikérésével - az igazságügyért felelős miniszter,

e) a 38. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az egyéb közszolgáltatási feladatkör szabályozásáért felelős szakminiszter.

(2) Köztestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a szakminiszter a köztestület véleményét kikéri.

(3) Ha egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az ügykörhöz kapcsolódóan a tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni.

(4) A tudástárba új ügykör bejegyzésére, a tudástárban lévő ügykörök tartalmának módosítására, illetve törlésére a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor.

(5) Formai hiba észlelése esetén a formai hibát a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti felelős egyidejű értesítése mellett kijavítja.

(6) Tartalmi hiba észlelése esetén a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti felelőshöz fordul, aki köteles a tartalmi hiba kijavításáról a megkeresés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül gondoskodni. Tartalmi hiba kijavítására csak a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor.

(7) Ha tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter és az (1) bekezdés szerinti felelős szakminiszter között, a felek kötelesek a vitát egyeztetés keretében megkísérelni rendezni.

16. Országos telefonos ügyfélszolgálat

40. § A 16. alcím vonatkozásában:

1. csatlakozott ügyfélszolgálat: 1818-as számon hívható, a Kormányzati Ügyfélvonalhoz csatlakozott olyan telefonos ügyfélszolgálat, mely a 8. pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásában közvetlenül vesz részt, és a Kormányzati Ügyfélvonal működtetője által meghatározott szolgáltatási szabályok alapján működik;

2. kapcsolattartási csatorna: a 8. pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat és az ügyfelek között rendelkezésre álló szóbeli és elektronikus kapcsolattartási formák, ilyen különösen a telefon, internetprotokollon alapuló telefon (VoIP), telefax, rövid szöveges üzenet (SMS), azonnali válaszadást lehetővé tevő chatszolgáltatás, a fórum és az elektronikus levél (e-mail);

3. Kormányzati Ügyfélvonal: 1818-as rövidített hívószámon elérhető telefonos ügyfélszolgálat, mely a 8. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat bázisaként működik;

4. központi időpontfoglaló rendszer: a kormányablakok, okmányirodák és a csatlakozott ügyfélszolgálatok személyes ügyfélfogadására időpontfoglalást központilag biztosító rendszer;

5. közreműködő: azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek és elektronikus ügyintézési szolgáltatók, melyek együttműködnek a 8. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálattal, de közvetlenül nem vesznek részt a telefonos ügyfélszolgálati feladatok ellátásban;

6. második szintű szakmai háttértámogatás: csatlakozott ügyfélszolgálatot működtető szerv, valamint a közreműködő által biztosított szakmai segítségnyújtó szolgáltatás;

7. működtető: a Kormány által az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetésére kijelölt felelős szerv;

8. országos telefonos ügyfélszolgálat: online hozzáférés lehetőségét is biztosító telefonos ügyfélszolgálati hálózat, amely a Kormányzati Ügyfélvonalból és a csatlakozott ügyfélszolgálatokból áll.

41. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - országos illetékességgel jár el.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetéséért felelős szervként a Kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.

42. § Az országos telefonos ügyfélszolgálat

a) elektronikus úton a www.1818.hu honlapon, valamint más elektronikus felületeken keresztül,

b) telefonon, Magyarországról a 1818 rövidített hívószámon, valamint a www.1818.hu honlapon vagy az ügyfelek részére más felületeken közzétett további hívószámokon érhető el.

43. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásait, kapcsolattartási csatornáit, valamint az ügyfélfogadási időt honlapján, valamint a magyarorszag.hu honlapon is közzéteszi.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat közvetlen kétoldalú telefonos kapcsolatot tart fenn a 112-es hívószámú egységes európai telefonos segélyhívóval.

44. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) elektronikus ügyintézés támogatása;

b) általános tájékoztatás keretében:

ba) a teljes körű államigazgatási ügyintézésre vonatkozó információnyújtás,

bb) honlapján megjelölt, konkrét ügykörökre vonatkozó tájékoztatás;

c) egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltatások.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat - a Kormányzati Ügyfélvonal és az ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel kötött megállapodása alapján - a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

a) központi időpontfoglalás biztosítása;

b) az ügyfelek által kezdeményezett egyes hatósági ügyekben

ba) telefonos azonosítás,

bb) telefonos ügyindítás vagy ügyintézés;

c) egyedi hatósági ügyekben a folyamatban lévő ügy aktuális állapotával kapcsolatos tájékoztatás nyújtása (a továbbiakban: státuszinformáció).

(3) Az országos telefonos ügyfélszolgálat közigazgatási hatósági jogkör ellátására jogosult a (2) bekezdés b) és c) pontja vonatkozásában.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése során az ügyfél olyan bejelentést tesz, amely a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasznak minősül, az az országos telefonos ügyfélszolgálat rendszerében kerül rögzítésre, kezelése a törvény rendelkezései szerint történik, továbbítását az érintett szervhez és erről az ügyfél értesítését az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv ügyintézője is elláthatja.

(5) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás keretében - ha a feladat- és határkörrel rendelkező szervvel erről megállapodott -

a) a hívást a feladat- és határkörrel rendelkező szerv telefonos ügyfélszolgálatára továbbkapcsolhatja, vagy

b) kezdeményezheti, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv az ügyfelet visszahívja.

(6) A feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a Kormányzati Ügyfélvonallal a (2) bekezdés szerinti megállapodást - ha rendelkezik ilyennel - csak a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó szerv jóváhagyásával kötheti meg.

45. § (1) A 44. §-ban foglalt szolgáltatások biztosítása a telefonos ügyfélszolgálati rendszerén keresztül valósul meg az alábbi rendszerek, valamint információ- és adatforrások igénybevételével:

a) tudástár;

b) Kormányzati Ügyfélvonal munkafolyamat-támogató rendszere;

c) kormányhivatalok munkafolyamat-kezelő rendszerei, valamint az okmánynyilvántartás;

d) központi időpontfoglaló rendszer;

e) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által átadott és elektronikus honlapján közzétett információk;

f) a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és közreműködő szervek nyilvántartásai, szakrendszerei, valamint az általuk szolgáltatott adatok, információk;

g) a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és elektronikus ügyintézési szolgáltatók által átadott tudásanyag, szakmai ismeretek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok és információk helytállóságáért és pontosságáért az információ- és adatforrást biztosító szerv önállóan felel.

46. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat egységes tevékenységének ellátásában

a) részt vesz

aa) a Kormányzati Ügyfélvonal,

ab) a csatlakozott ügyfélszolgálat;

b) együttműködik a közreműködő.

(2) Olyan államigazgatási szerv, amely az (1) bekezdésben nem szerepel, az e rendeletben meghatározott adatok, információk szolgáltatásával hozzájárul az országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásához.

47. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat feladatai ellátásának biztosítására a szerv működtetője a csatlakozni kívánó szervvel és az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel egyedileg együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza különösen:

a) az ügyfélszolgálatot működtető szerv

aa) adatait,

ab) tevékenységének meghatározását,

ac) az ügyfélfogadásra vonatkozó információkat, valamint

ad) a kapcsolattartó személyének és elérhetőségének megjelölését;

b) a 44. §-ban foglalt szolgáltatások nyújtására vonatkozó és ahhoz kapcsolódó adminisztratív, műszaki, valamint adatvédelmi követelményeket és feltételeket;

c) az együttműködésből eredő felelősségi szabályokat;

d) a képzések, oktatások részletszabályait;

e) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti biztonsági esemény bekövetkezése esetén értesítendő személyek megnevezését, beosztását, elérhetőségét;

f) továbbá az e rendeletben és a szolgáltatási szabályzatban nem szabályozott, ügyfélszolgálati és informatikai együttműködéshez szükséges részletszabályokat.

(2) Az együttműködési megállapodásban foglaltak a szolgáltatási szabályzatban meghatározottaktól kizárólag az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetőjének szakmai mérlegelése eredményeképpen történő jóváhagyásával térhetnek el.

48. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat a hét minden napján 0-24 órában működik, az egyes feladatok ellátásáról a szolgáltatási szabályzatban és az együttműködési megállapodásokban rögzített rend szerint gondoskodik.

(2) A 44. §-ban foglalt szolgáltatások nyújtását

a) hivatali munkaidőben a 46. § (1) bekezdés a) pontja aa) és ab) alpontjában foglalt ügyfélszolgálatok együttesen,

b) azon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja aa) alpontjában foglalt ügyfélszolgálat önállóan végzi.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a Kormányzati Ügyfélvonal ügyintézője az országos telefonos ügyfélszolgálat ügyintézőjeként úgy jár el, mint a hatáskörrel rendelkező szerv ügyintézője.

(4) A csatlakozott ügyfélszolgálat köteles a Kormányzati Ügyfélvonal számára a szolgáltatási szabályzatban foglalt módon rendelkezésre bocsátani az egységes működés biztosításához szükséges adatokat, információkat, így különösen

a) az általános tájékoztatáshoz szükséges általános ügy- és folyamatleírásokat;

b) elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó felhasználói leírásokat;

c) az általa használt időpontfoglalási rendszerre vonatkozó ismertetőt;

d) az általa biztosított telefonos ügyindításra, telefonos ügyintézésre vonatkozó szabályozást;

e) folyamatban lévő ügyek státuszára vonatkozó információkat;

f) adatvédelemmel kapcsolatos információkat.

(5) A csatlakozott ügyfélszolgálat a (4) bekezdésben felsorolt adatokban és dokumentumokban bekövetkező változásokról haladéktalanul tájékoztatja a Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik az a)-d) pontok vonatkozásában a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről.

(6) A csatlakozott ügyfélszolgálat a 44. §-ban meghatározott feladatok ellátását vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is érintő váratlan üzemzavarról vagy tervezett üzemszünetről elektronikus úton tájékoztatja a Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik legalább a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről.

(7) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szerv köteles értesíteni a Kormányzati Ügyfélvonalat a megadott elektronikus levelezési címen a leállásokról, ha az kihatással lehet bármely kapcsolattartási csatornán az ügyfelek kiszolgálására.

(8) A (7) bekezdésben foglalt értesítésnek tartalmaznia kell a Kormányzati Ügyfélvonal által történő ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információkat.

49. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat - a hívás fogadásával egyidejűleg - a hívásmenedzselő automata hívásfogadó rendszere által tájékoztatja az ügyfelet, amely kiterjed különösen

a) a nem 0-24 órában nyújtott szolgáltatások esetén az egyes szolgáltatások nyújtására vonatkozó hívásfogadási időre,

b) a hangfelvétel készítésére és az adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulásra.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat belső adatvédelmi szabályzatát köteles a hivatalos honlapján elérhetővé tenni. A szabályzatban az adatkezelés időtartamaként öt évnél hosszabb adatkezelési időt nem lehet megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

(3) Az országos telefonos ügyfélszolgálat szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatosan keletkezett adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók.

50. § (1) Általános tájékoztatás nyújtásához az ügyfél azonosításra nem kötelezhető.

(2) Tájékoztatás nyújtása során az országos telefonos ügyfélszolgálat ügyintézője az ügyfél kérésére a szolgáltatási szabályzatban foglaltak szerint felvilágosítást ad az ügyfél által választott kommunikációs csatornán.

(3) Ha a kért információ nem áll közvetlenül rendelkezésre, és további különleges szakértelem szükséges, az ügyintéző második szintű szakmai háttértámogatást vesz igénybe.

(4) A második szintű szakmai háttértámogatást biztosító szerv elektronikus úton fogadja az ügyintéző megkeresését, és 1 munkanapon belül

a) szakszerűen tájékoztatja az ügyfelet, melyről egyidejűleg az ügyintézőnek elektronikus úton visszajelzést küld, vagy

b) szakszerű tájékoztatást küld az ügyintéző részére további ügyfél-tájékoztatás céljából.

(5) Az 46. § (2) bekezdésében foglalt szervek kötelesek az országos telefonos ügyfélszolgálat megkeresésére haladéktalanul tájékoztatást nyújtani, ha a rendelkezésre álló információk nem elegendőek a 44. §-ban foglalt feladatok teljesítéséhez.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt feladat ellátásához az 46. § (2) bekezdésében foglalt szervek az országos telefonos ügyfélszolgálat felé megjelölik a kapcsolattartó személy vagy szervezeti egység megnevezését és elérhetőségét.

51. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfél kérelmére ügyének intézése érdekében:

a) meghatározott ügyekben telefonos ügyindítás;

b) meghatározott ügyekben telefonos ügyintézés;

c) elektronikus ügyintézés támogatása

szolgáltatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat automata hívásfogadó rendszeren keresztül vagy ügyintéző közreműködésével biztosítja.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyeket a tájékoztatójában a honlapján közzéteszi. Hatósági ügyek tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálatot közreműködő hatóságnak, egyéb ügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének kell tekinteni.

(4) Ha az országos telefonos ügyfélszolgálat közreműködő hatóságként jár el, a döntéseivel szemben az ügyben eljáró hatóságra irányadó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

(5) Az országos telefonos ügyfélszolgálat egyedi ügyekben történő státuszinformáció nyújtása, ügyindítás és ügyintézés során az ügyfél azonosítása tekintetében a külön jogszabályban irányadó rendelkezések figyelembevételével köteles eljárni.

17. Üzemszünet, üzemzavar

52. § (1) Ha jogszabály a rendelkezésre állásra vonatkozó célértéket nem határozza meg, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikus ügyintézési szolgáltatása elérhetőségének biztosítása érdekében a rendelkezésre állásra vonatkozó célértékeket vállalni.

(2) A rendelkezésre állás vállalt célértékét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az adott ügyre vonatkozó tájékoztatójában feltüntetni.

53. § (1) Az E-ügyintézési tv. 27. § (2) bekezdése szerinti, előre tervezett - üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó - technikai tevékenységre vonatkozó tájékoztatást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint - ha rendelkezik ilyennel - saját honlapján köteles a technikai tevékenység tervezett kezdő időpontja előtt 3 nappal közzétenni, továbbá arról értesíteni a felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

a) a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját (nap, óra, perc pontossággal),

b) a technikai tevékenységgel pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat,

c) ha a tervezett technikai tevékenység az elektronikus ügyintézés módosulásával jár, a módosítás pontos leírását, valamint a felhasználásban bekövetkező változások leírását,

d) ha az elektronikus ügyintézés olyan elektronikus felületen is elérhető, amelyet a technikai tevékenység nem érint, a felület elérhetőségét.

(2) Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (a továbbiakban együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul az elektronikus ügyintézés elérhetőségére szolgáló felületen, a magyarorszag.hu honlapon, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni, továbbá értesíteni a felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:

a) az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkezett változásokat,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyfélszolgálati elérhetőségét,

c) ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elvégzett (1) bekezdés szerinti tevékenységekről, illetve a (2) bekezdés szerinti üzemzavarokról köteles az elektronikus ügyintézés felületén és magyarorszag.hu felületén is elérhető nyilvántartást hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenységek, illetve az üzemzavarok pontos időpontját és időtartamát, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kiadott tájékoztatást.

54. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a törvény, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszerének működését.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha az ügyfelet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: KEÜSZ) használatát érintette.

III. FEJEZET

A PAPÍRALAPÚ DOKUMENTUMOKRÓL ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ MÁSOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

18. Általános szabályok

55. § (1) A papíralapú dokumentumról történő digitalizálás során a másolatkészítő biztosítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, és azt, hogy minden - az aláírás vagy bélyegző elhelyezését követően az elektronikus másolaton tett - módosítás érzékelhető legyen.

(2) Papíralapú dokumentumról történő digitalizálás során a másolat készítője elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd ellátja az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal − „Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező” − és a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és ha az időpont feltüntetése szükséges, elektronikus időbélyegzővel látja el.

(3) Ha a papíralapú dokumentum tulajdonságai miatt az elektronikus másolat nem tartalmazza a papíralapú dokumentum teljes tartalmát, a (2) bekezdésben foglaltakon túl azt is fel kell tüntetni, hogy a másolat a digitalizálás alapjául szolgáló papíralapú dokumentumot mely részében tartalmazza. Az igénylő ilyen rendelkezése esetén a másolatkészítő elektronikus kivonatot is készíthet a papíralapú dokumentumról, a másolaton rögzítve azt, hogy a készített elektronikus kivonat a papíralapú dokumentumot mely részében, a dokumentumba foglalt információtartalmat milyen korlátozásokkal tartalmazza.

(4) A másolaton minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt vagy olyan, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell elhelyezni, amelyre vonatkozóan a bizalmi szolgáltató kizárja az álnév használatát, és igazolja, hogy a regisztráció alapjául szolgáló személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban foglalt névvel betű szerint azonos a tanúsítványba foglalt név.

(5) Több dokumentumon is elhelyezhető egy elektronikus aláírás vagy bélyegző, illetve egy időbélyegző, valamint a (2) bekezdés szerinti megjelölések több dokumentumon együttesen is elhelyezhetőek. Ez esetben a dokumentumok a továbbiakban csak együtt kezelhetőek.

(6) A másolatkészítéssel megbízott vagy arra feljogosított személyek körét belső szabályzatban kell meghatározni.

(7) A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítő rendszer olyan részletességű dokumentációjával, amelyből a rendszerrel szemben e rendeletben megállapított követelmények teljesülése megállapítható, vagy a rendszer gyártója/forgalmazója által kiállított, a megfelelésre vonatkozó igazolással.

(8) A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítés eljárási és műszaki feltételeit, valamint a kapcsolódó felelősségi kérdéseket tartalmazó másolatkészítési szabályzattal. A másolatkészítő a másolatkészítési szabályzatot nyilvánosan, elektronikus úton közzéteszi.

19. Automatikus másolatkészítés

56. § (1) A másolat automatikusan is elkészíthető, ha

a) a másolatkészítés külső beavatkozástól mentes zárt rendszerben történik;

b) a másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást;

c) a záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.

(2) Automatikus másolatkészítés esetén a dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható. Ha jogszabály az eredeti dokumentum megsemmisítését lehetővé teszi, az eredeti dokumentum megőrzését ilyen esetben is legalább addig biztosítani kell, amíg a másolat olvashatóságát (megnyithatóságát) a másolatkészítő vagy a másolatot felhasználó nem ellenőrizte és vissza nem igazolta.

(3) Az automatikusan készített másolatot elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel kell ellátni.

(4) Automatikus másolatkészítés esetében az 55. § rendelkezései alkalmazandóak.

20. Elektronikus másolatkészítés a közokirat kiállítására jogosult által

57. § (1) Papíralapú közokiratról vagy papíralapú magánokiratról történő elektronikus másolat készítése során a közokirat vagy arról hiteles másolat kiállítására jogosult az 55. és 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az elektronikus másolatot

a) olyan elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látja el, amely megfelel az e rendeletben és az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében dokumentum hitelesítésére alkalmazható elektronikus aláírással vagy bélyegzővel szemben meghatározott követelményeknek, vagy

b) az e rendelet II. Fejezetében meghatározott egyéb módon hitelesíti.

(2) Ha a közokirat vagy arról hiteles másolat kiállítására jogosult az 56. § szerinti automatikus másolatkészítési eljárást ügyfelek vagy más szervek számára megküldendő iratok esetében alkalmazza, köteles egyedileg ellenőrizni a másolatok egyezőségét.

21. Elektronikus másolatkészítés gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról

58. § (1) Ha a papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy egyéb magánokiratot a gazdálkodó szervezet állította ki, akkor az erről az okiratról készített elektronikus másolat esetén e gazdálkodó szervezetnek mint másolatkészítőnek a papíralapú okiratnak való képi vagy tartalmi megfelelést kell biztosítania. A másolatkészítő az elektronikus másolatot az 55. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel vagy elektronikus aláírással látja el, és arra elektronikus időbélyegzőt helyez el.

(2) Ha a papíralapú közokiratot, a más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy egyéb magánokiratot a gazdálkodó szervezet őrzi, akkor az erről az okiratról készített elektronikus másolat esetén e gazdálkodó szervezetnek mint másolatkészítőnek a papíralapú okiratnak való képi megfelelést kell biztosítania. A másolatkészítő az elektronikus másolatot az 55. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel vagy elektronikus aláírással látja el, és arra elektronikus időbélyegzőt helyez el.

IV. FEJEZET

A SZABÁLYOZOT T ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

22. Általános követelmények

59. § (1) A SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltató (a IV. és V. Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) e szolgáltatásának nyújtása során köteles teljesíteni az e Fejezetben meghatározott követelményeket.

(2) A szolgáltató a szolgáltatás nyújtásához az alábbi követelményeknek megfelelő informatikai eszközöket, rendszereket és termékeket köteles használni:

a) az eszközök, rendszerek és termékek megbízhatóak, teljesítik a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeket, és biztosítják a jogszabályban foglalt további követelményeknek, különösen a műszaki előírásoknak és személyi feltételeknek való megfelelést,

b) a rendszerek, berendezések és termékek biztosítják, hogy a SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtása során keletkezett adatokhoz arra jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá.

60. § Ha valamely kijelölt szolgáltató által nyújtott SZEÜSZ vagy KEÜSZ igénybevételét jogszabály valamely elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára kötelezően előírja, a szolgáltatás csak olyan elérhetőség és rendelkezésre állás mellett nyújtható, amely az elektronikus ügyintézést biztosító szerv eljárási cselekményeit nem akadályozza.

61. § (1) A szolgáltató a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ működésével kapcsolatos panaszok, kérdések fogadására telefonos ügyfélszolgálatot tart fenn, valamint erre szolgáló elektronikus űrlapon vagy elektronikus levélben vagy az ügyfél és a szolgáltató közötti kölcsönös és összefüggő adatcserét és kétirányú kapcsolatot biztosító elektronikus rendszerben a bejelentések fogadását biztosítja. A szolgáltató telefonos ügyfélszolgálata az országos telefonos ügyfélszolgálathoz csatlakozhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a szolgáltató 30 napon belül köteles

a) ha az alapos, megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ rendeltetésszerűen igénybe vehető, használható legyen, és erről a bejelentőt tájékoztatni,

b) ha az nem alapos, a bejelentés elutasításáról és annak indokairól, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárás lehetőségéről a bejelentőt tájékoztatni.

(3) Ha a szolgáltató nem biztosítja az általános szerződési feltételek teljesülését, és az igénybevevő az (1) bekezdés szerinti bejelentése alapján a hibát határidőben nem javítja ki, vagy a bejelentést elutasítja, az igénybevevő a felügyeletnél panaszt tehet.

(4) A felügyelet a panaszt az E-ügyintézési tv. 47. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával bírálja el, és ha a panasz alapos, a szolgáltatót határozatban kötelezi a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásra.

(5) A szolgáltató a SZEÜSZ, illetve a KEÜSZ nyújtása során tett nyilatkozatait és az egyéb ezzel összefüggő iratokat a jogszabályban foglaltak, valamint a hatósággal, illetve az ügyféllel kötött megállapodás szerint köteles megőrizni.

62. § Vélelmezni kell, hogy a SZEÜSZ-t, valamint KEÜSZ-t az arra feljogosított személy használja.

Egységes működés, együttműködési képesség

63. § (1) A szolgáltatók a SZEÜSZ-öket, KEÜSZ-öket úgy alakítják ki és úgy szolgáltatják, hogy azok alkalmasak legyenek az elektronikus ügyintézést biztosító és az együttműködő szervek informatikai rendszerei közötti együttműködésre.

(2) A felügyelet az (1) bekezdés szerinti együttműködés előmozdítása érdekében ajánlásokat bocsát ki, valamint együttműködik a szolgáltatóval a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ e követelménynek megfelelő kialakítása érdekében.

Általános szerződési feltételek

64. § (1) SZEÜSZ, illetve KEÜSZ a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételek alapján nyújtható. A szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője közös megegyezéssel eltérhetnek a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételekben foglaltaktól.

(2) Ha a szolgáltató több SZEÜSZ-t, illetve KEÜSZ-t együttesen nyújt, a szolgáltatások tekintetében jogosult egységes, összevont általános szerződési feltételek, illetve szolgáltatási szabályzat készítésére.

(3) Az általános szerződési feltételek tartalmazzák legalább az alábbiakat:

a) a szolgáltatási időszakot, rendelkezésre állást,

b) a szolgáltatások elérhetőségét, jogosultsági kérdéseket,

c) a felhasználói támogatás feltételeit,

d) a funkcionalitást,

e) az igénybevétel technikai feltételeit, ideértve a műszaki és adminisztratív feltételeket,

f) az igénybevétel pénzügyi feltételeit,

g) a bejelentések, panaszok kezelésének rendjét,

h) a szolgáltató felelősségére vonatkozó rendelkezéseket.

(4) A felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételeket a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

(5) Ha a KEÜSZ, SZEÜSZ bizalmi szolgáltatásnak minősül, a (3) bekezdésben előírt információkat az általános szerződési feltételek helyett a szolgáltatási szabályzat is tartalmazhatja.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételek

65. § (1) A szolgáltató a SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtásához köteles kijelölni és a felügyelet felé bejelenteni az alábbiakat:

a) a szolgáltatásért felelős vezető személyét,

b) a szolgáltatás ellenőrét,

c) a szolgáltatás biztonsági felelősét.

(2) Ha a SZEÜSZ, KEÜSZ jellege megköveteli, a szolgáltató műszaki, technikai jellegű kérdésekben illetékes kapcsolattartót is kijelöl, akinek elérhetőségét az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

66. § A SZEÜSZ-t, KEÜSZ-t - az adott SZEÜSZ-re, KEÜSZ-re vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - legalább félévente a biztonsági felelős útján, évente pedig az az ellenőr útján az általános szerződési feltételeknek vagy szolgáltatási szabályzatnak megfelelés szempontjából ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét és eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági követelmények

67. § (1) A SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtásához alkalmazott informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy:

a) a rendszerben található adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen (törvényes adatkezelés),

b) a rendszerben kezelt, tárolt adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek annak felhasználásáról (bizalmasság),

c) a rendszerben kezelt adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek - ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik, és a származás ellenőrizhetőségét, bizonyosságát is -, továbbá a rendszerelemek a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak legyenek (sértetlenség),

d) a rendszerben kezelt adatokat, illetve az informatikai rendszer elemeit az arra jogosultak a szükséges időpontban és időtartamra használhassák (rendelkezésre állás),

e) érvényesüljenek a zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem követelményei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a szolgáltatónak meg kell felelnie az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény és végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feltételeknek, és a szolgáltatást - valamint, ha elkülönült egységet alkotnak, a részszolgáltatást - nyújtó informatikai rendszert is e jogszabályok szerinti biztonsági osztályba kell sorolni.

23. Kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások

68. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványok befogadását, ha az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott.

24. Az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések

Elektronikus azonosítási szolgáltatás

69. § (1) Ügyfelek számára elektronikus azonosítás SZEÜSZ az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendelete (a továbbiakban: eIDAS rendelet) szerinti alacsony biztonsági szintű elektronikus azonosítási rendszer keretében is nyújtható.

(2) A központi azonosítási ügynök (a továbbiakban: KAÜ) KEÜSZ szolgáltatója köteles elérhetővé tenni a KAÜ-n keresztül az általa közzétett technikai specifikációnak megfelelő, a felügyelet által nyilvántartásba vett elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.

(3) Az azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos, nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az azonosítás biztonsági szintjére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia.

(4) Az azonosítási szolgáltatás SZEÜSZ szolgáltatója köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni:

a) az alkalmazott azonosításnak az eIDAS rendelet szerinti biztonsági szintjéről, valamint

b) az alkalmazott azonosítási technikáról.

70. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviseletében eljáró természetes személyek közül - e tevékenységük ellátása során -

a) fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott személyek kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szervtől vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől,

b) az a) pontban megjelölt személyeken kívül az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont a)−i) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szervtől, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezettől

vehetnek igénybe elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv

a) a szerv nevében jognyilatkozat-tételhez felhasznált vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet,

b) egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szervtől vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltatótól

vehetnek igénybe elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.

A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás

71. § (1) A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás alkalmazása esetében az ügyfél

a) a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében a kártya tárolóelemén található azonosító adat olvasásával és az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód,

b) részleges kódú telefonos azonosítás esetében felhasználói azonosító és jelszó,

c) ügyfélkapu esetében a felhasználói neve és jelszava vagy ezek mellett még a választott második hitelesítési tényező

alkalmazásával azonosítja magát.

(2) Tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást a tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásával lehet igényelni.

(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú önállóan is jogosult az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eszköz igénylésére.

(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást (a továbbiakban: KÜNY) vezető szerv megállapodás alapján, a kihelyezéssel kapcsolatos költségei teljes megtérítése mellett jogosult munkahelyen vagy nyilvános eseményen kihelyezett ideiglenes regisztrációt működtetni.

(5) A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatásra való felhasználási jogosultság megszűnik

a) a KÜNY-ben való regisztráció megszűnésével,

b) a felhasználó ez irányú kérelmére.

72. § (1) A felhasználó ügyfélkapu létesítését a 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány birtokában elektronikusan is kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges személyes adatokon túl meg kell adni a felhasználó 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolványának okmányszámát és a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendelet szerinti regisztrációs kódot (a továbbiakban: regisztrációs kód).

(3) A regisztrációs adatbázis adatkezelője a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, továbbá ellenőrzi a személyazonosító igazolvány érvényességét és a regisztrációs kód megfelelőségét.

Biztonságos kézbesítési szolgáltatás

73. § (1) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatban biztosítja az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését:

a) az üzenet fogadásának igazolása: ha a küldőtől átvett üzenetet a kézbesítési rendszer átvette, akkor erről a feladó számára feladást igazoló elektronikus okirat (e § alkalmazásában a továbbiakban: okirat) áll rendelkezésre;

b) sértetlenség: az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem változtatható meg sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően;

c) az átvevő igazolása: az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a feladó számára a tényleges átvevőt az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja;

d) sikertelen kézbesítés igazolása: a feladónak okirat áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott határidőn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha azonosítható - okát tartalmazza.

(2) A biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak továbbá biztosítania kell, hogy a címzett számára az üzenet elkülönített, a szolgáltató felügyelete alatt álló informatikai rendszerben legalább az (1) bekezdés d) pontja szerinti okirat kiállításáig hozzáférhető.

(3) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás alapjául szolgáló informatikai rendszernek biztosítania kell a rendszer zártságát, a jogosulatlan változtatások kizárását. A szolgáltató köteles e követelményeknek való megfelelést a felügyelet részére tanúsítvánnyal igazolni, majd a szolgáltatás nyújtása során a tanúsítványt annak lejárta előtt folyamatosan megújítani, az új tanúsítványt a felügyeletnek benyújtani.

74. § A biztonságos kézbesítési szolgáltató köteles általános szerződési feltételeiben szabályozni az üzenet feladásának és fogadásának feltételeit, így különösen, hogy

a) a feladó mely címzettnek küldhet üzenetet,

b) a feladó milyen formátumú üzeneteket küldhet (különösen mellékletek csatolhatósága, méret- és formátummegkötések),

c) a feladó az üzenetet hol és milyen módon adhatja fel,

d) a szolgáltató az üzenetet mikor és milyen módon bocsátja a címzett rendelkezésére,

e) a címzett miként rendelkezhet a nevében az üzenet fogadására jogosult helyettes átvevőről,

f) a címzett miként rendelkezhet arról, hogy a meghatározott időtartam alatt vagy a jövőben részére érkező üzeneteket másik biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz tartozó címre továbbítsák, az üzenet fogadását visszautasítsák,

g) a szolgáltatás során a címzettet vagy a feladót a másik fél, illetve a szolgáltató milyen módon azonosíthatja,

h) az üzenet feladása és fogadása milyen esetben és milyen módon igényli a szolgáltató közreműködését,

i) az üzenet feladását, illetve az átvételt igazoló igazolást ki állítja ki, és ahhoz milyen módon jut hozzá a feladó, illetve a címzett,

j) melyek a kézbesítéssel, illetve a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzésével kapcsolatos időbeli korlátok, és ezek túllépésének mi a következménye,

k) a szolgáltató az általa továbbított üzenet tartalmát megismerheti-e, helyre tudja-e állítani, és ha igen, milyen esetben,

l) mi az át nem vett üzenet sorsa, megsemmisítésének vagy visszaküldésének módja és ütemezése,

m) milyen informatikai és nem informatikai eszközökkel biztosítja a szolgáltató a levéltitok megőrzését, valamint

n) a szolgáltatón, a feladón és a címzetten kívül ki és milyen esetben ismerheti meg az üzenet tartalmát.

75. § (1) A 73. § (1) bekezdése szerinti kézbesítéssel kapcsolatos események tekintetében a szolgáltató haladéktalanul olyan igazolást köteles kiállítani a feladónak az általa megadott elektronikus elérhetőségére, amely a kézbesítési események adatait megfelelően igazolja. A szolgáltató a kézbesítési események adatait - kiállított igazolásonként vagy együttesen - tárolja.

(2) A szolgáltató az igazolásokat alapvetően elektronikus formában biztosítja, de - ha a vonatkozó KEÜSZ nyújtására jogosult - a kézbesítést kérő vagy címzett kérésére a rájuk vonatkozó igazolásról hiteles papíralapú másolatot készít.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolás a szolgáltató részéről legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel hitelesített és időbélyegzővel ellátott, valamint tartalmazza a feladó megnevezését, az üzenet lenyomatát és az érkeztetőszámot.

76. § A biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 5 napot kell biztosítani. Ha a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, és az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítésről - az első kézbesítési kísérletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az 5. nap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap.

77. § Jogszabály egyes beadványok benyújtását biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása esetén is lehetővé teheti, ha az az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőség feltételeinek megfelel.

Kormányzati hitelesítésszolgáltatás

78. § Az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat a kormányzati hitelesítésszolgáltató nyújtja.

79. § (1) Kormányzati hitelesítésszolgáltatás nyújtójaként csak állami szerv vagy kizárólag állami tulajdonban lévő szervezet jelölhető ki.

(2) Központi államigazgatási szerv - az autonóm államigazgatási, valamint az önálló szabályozó szervek kivételével -, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek kizárólag a kormányzati hitelesítésszolgáltatótól igényelheti az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatásokat. A kormányzati hitelesítésszolgáltató más elektronikus ügyintézést biztosító szervnek is nyújthatja e szolgáltatásokat.

80. § (1) A kormányzati hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a kibocsátástól számított 4 évet.

(2) A kormányzati hitelesítésszolgáltató szolgáltatási szabályzata, illetve hitelesítési vagy időbélyegzési rendje elkülönített mellékletben tartalmazhat minősített adatot.

Kormányzati elektronikusaláírás-ellenőrzési szolgáltatás

81. § (1) A szolgáltatás keretében a szolgáltató biztosítja az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző érvényességének ellenőrzését.

(2) A szolgáltató köteles biztosítani az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző ellenőrzését az elektronikus dokumentum alapján, függetlenül attól, hogy az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző a dokumentumhoz kapcsolt, vagy külön adatszerkezetként kezelendő.

(3) Az ellenőrzés részeként a szolgáltató

a) ellenőrzi az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző érvényességét, valamint

b) a dokumentum ellenőrizhetősége esetén ellenőrzi a dokumentum sértetlenségét,

c) az ellenőrzés eredményéről igazolást állít ki.

(4) A tanúsítvány érvényességét a szolgáltató

a) ha az rendelkezésre áll és ingyenes, azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással, vagy

b) ha az azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatás nem érhető el, a visszavonási állapotinformációk segítségével

ellenőrzi.

(5) A szolgáltató biztosítja az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2011/130/EU határozat módosításáról szóló 2014/148/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott szabványformátumok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseknek történő megfelelést.

Kézbesítési szolgáltatás

82. § (1) A kézbesítési szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató közreműködik valamely elektronikus nyilatkozat (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: üzenet) kézbesítésével összefüggő egy vagy több alábbi tevékenységben, illetve ezen tevékenységek bizonyításában:

a) az üzenet átvétele a feladótól,

b) az üzenet továbbítása a címzettnek vagy a kézbesítésben közreműködő köztes harmadik személynek,

c) az üzenetnek a címzett rendelkezésére bocsátása olyan módon, hogy a címzett a kézbesített üzenet tartalmát értelmezhető módon megismerhesse, és így az üzenetről tudomást szerezhessen (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet fogadása),

d) az üzenet tárolása a címzett számára legfeljebb az általános szerződési feltételekben meghatározott időpontig,

e) az üzenet titkosítása vagy egyéb módon történő olvashatatlanná tétele az üzenet fogadásáig, valamint az üzenet fogadása végett az üzenet titkosításának feloldása vagy az üzenet olvashatóvá tétele,

f) a feladó vagy a címzett értesítése a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tényekről,

g) a feladó vagy a címzett kézbesítési szolgáltatással kapcsolatos egyes nyilatkozatainak tárolása.

(2) Kézbesítési szolgáltatásnak minősül a felügyelet által kiadott ajánlásban megadott műszaki követelményeket kielégítő, internetes felületen biztosított dokumentum le-, illetve feltöltés biztosítása is, ha

a) feltöltés esetén a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szerv a felületen egyértelműen azonosított, illetve

b) letöltés esetén a letöltést csak azonosítás mellett, kizárólag a címzettnek teszik lehetővé.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy SZEÜSZ szolgáltató is végezheti. Az egyes tevékenységek több SZEÜSZ szolgáltató között is megoszthatóak.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató a kézbesítési szolgáltatáshoz külön szolgáltatásokat biztosíthat, így különösen

a) címlistára történő továbbítást,

b) üzenet illetéktelen megismerés elleni fokozott védelmét biztosító szolgáltatást, valamint

c) időponthoz kötött kézbesítést.

83. § (1) A kézbesítési szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a feladó megadja a címzettnek a SZEÜSZ szolgáltató által értelmezhető és kezelhető kézbesítési címét.

(2) Kézbesítési címként az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által küldött értesítéseknél az ügyfél ügyintézési rendelkezésében megadott hivatalos vagy annak megfelelő elérhetőség vehető figyelembe. Ha az ügyfél ilyet nem adott meg, vagy a megadott cím hibás, a kézbesítés céljára felhasználható

a) az eljárás során az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőség vagy

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a SZEÜSZ szolgáltató által egyébként nyilvántartott elektronikus elérhetőség.

(3) A címzett által megadott kézbesítési cím létezéséről, működőképességéről a SZEÜSZ szolgáltató a feladást megelőzően nem köteles meggyőződni.

(4) Arról az üzenetről, amelyet a SZEÜSZ szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek nem lehet kézbesíteni, a feladó részére igazolást szükséges kiállítani, és számára elérhetővé tenni.

(5) Ha a kézbesíthetetlen üzenet a feladó részére nem küldhető vissza, a SZEÜSZ szolgáltató az üzenetet törli.

Hivatali tárhely

84. § (1) A kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó hivatali tárhely a kijelölt szolgáltató által az elektronikus ügyintézést biztosító szervek számára nyújtott hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím.

(2) A hivatali tárhely biztosítja

a) az ügyfél vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által az erre szolgáló alkalmazáson vagy internetes felületen keresztül elküldött elektronikus űrlapok és elektronikus dokumentumok elérését, valamint

b) az ügyfél vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elektronikus küldemény feladását.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles gondoskodni arról, hogy a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.

(4) Költségvetési szervnek vagy nonprofit szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára a hivatali tárhely létesítése és fenntartása díjmentes.

(5) A szolgáltató a hivatali tárhelyre érkezett üzeneteket az átvétel napját követő 5. napon - a gépi automatizált letöltések esetén az átvételt követően azonnal - a tárhelyről törli. Átvétel hiányában az üzenetet a szolgáltató a - második megkereséstől számított 5 nap elteltével - meghiúsulást követően törölheti.

85. § (1) A hivatali tárhely használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző

a) az E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással (a továbbiakban: KASZ) rendelkező és e KASZ segítségével magát azonosító természetes személy,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek a hivatali tárhelyhez csatlakozott regisztrált programja, informatikai rendszere vagy

c) jogszabályban erre alkalmasnak megjelölt, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosultságkezelő rendszerével azonosított, a jogosultságkezelő rendszerrel erre feljogosított természetes személy

lehet.

(2) A szolgáltató és a szervezet nyilvántartja a hivatali tárhely kezelésére az adott szervezetnél felhatalmazott képviselőt és az adott szervezeten belüli további felhasználókat (a továbbiakban együtt: a szervezet nevében eljárni jogosult személyek). A szervezet esetében a szervezet nevében eljárni jogosult személyek nyilvántartását a szervezet által a hivatali tárhely kezelésére felhatalmazott képviselő végzi.

(3) A hivatali tárhely igénybevételéhez az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.

(4) A szolgáltató a hivatali tárhely kezelésére felhatalmazott képviselőkről történeti nyilvántartást vezet, hogy megállapítható legyen, adott időszakban ki volt feljogosítva a hivatali tárhely kezelésére és az adott szervezet nevében eljárni jogosult személyek nyilvántartására.

(5) A hivatali tárhellyel rendelkező szervezetek teljes nevét, rövidített nevét és a hivatali tárhely rendszerben használt azonosítóját a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

(6) A gazdálkodó szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa kijelölt, központi jellegű hivatali tárhelyét az E-ügyintézési tv. 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségként a rendelkezési nyilvántartásba bejelenti.

(7) Ahol e rendelet a dokumentum megküldését az ügyfél hivatalos elérhetőségére írja elő, ott hivatali tárhellyel rendelkező ügyfél esetén a hivatalos elérhetőség alatt hivatali tárhelyet kell érteni.

86. § A szolgáltató a biztonságos kézbesítési szolgáltatás SZEÜSZ-re vonatkozó szabályokon túl biztosítja, hogy

a) az ügyfelek az erre szolgáló alkalmazással készített elektronikus űrlapot és elektronikus dokumentumokat tudjanak küldeni az elektronikus ügyintézést biztosító szervek hivatali tárhelyére, valamint

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek elektronikus dokumentumot tudjanak küldeni az ügyfelek és más elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus tárhelyére.

87. § (1) A hivatali tárhely megszűnik, ha

a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatali tárhely megszüntetését igényli,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv megszűnik.

(2) A hivatali tárhely az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, illetve a tárhely megszűnésének bejelentésétől, illetőleg a megszűnésnek a szolgáltató tudomására jutásától nem fogad dokumentumokat, és a bejelentéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30. napon megszűnik.

KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely

88. § (1) Az E-ügyintézési tv. 35. § (3) bekezdése szerint a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója az ügyfél részére a biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő tárhelyet biztosít. Vélelmezni kell, hogy a KÜNY-tárhelyről érkező küldemény feladója a KÜNY-ben szereplő, a tárhely használatára jogosult természetes személy.

(2) Ha az ügyfél a Kormány által kötelezően biztosítandó azonosítási szolgáltatásokra vonatozó valamennyi regisztrációját megszünteti, a szolgáltató felfüggeszti a szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg az ügyfél ismételten regisztrál valamely Kormány által kötelezően biztosítandó azonosítási szolgáltatásra.

(3) A felhasználó megszüntetés iránti kérelme esetén annak beérkezését követően a KÜNY-t vezető szerv tájékoztatja a szolgáltatót, aki

a) ha megállapítja, hogy a tárhely üres, haladéktalanul megszünteti a tárhelyet, és erről a felhasználót tájékoztatja;

b) ha a tárhely nem üres, a szolgáltató haladéktalanul figyelmeztető üzenetet küld a felhasználó hivatalos elérhetőségére, melyben 5 napos határidővel kéri a tárhely kiürítését. E határidő leteltével megszünteti a tárhelyet.

(4) A megszüntetésre kerülő tárhelyen tárolt adatokat a szolgáltató helyreállíthatatlan módon törli.

(5) Ha a KÜNY-t vezető szerv arról szerez tudomást, hogy a felhasználó elhalálozott, kezdeményezi a szolgáltatónál az elhunyt személy tárhelyének vizsgálatát.

(6) Ha a szolgáltató a tárhelyvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhalálozott tárhelyén nem található dokumentum, haladéktalanul gondoskodik a tárhely megszüntetéséről.

(7) Ha a szolgáltató a tárhelyvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhunyt tárhelyén található dokumentum, a dokumentumok letárolását követően az ügyfél tárhelyen elérhető összes adatát visszavonhatatlanul törli, és a tárhelyet haladéktalanul megszünteti.

(8) A megszüntetéssel egyidejűleg a szolgáltató tájékoztatja a KÜNY-t vezető szervet a megszüntetésről és a dokumentumok letárolásának tényéről, aki a dokumentumok átvételének módjáról és helyéről tájékoztatja a hagyatéki leltár felvételére hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, amely a hagyatékátadás jogerőre emelkedéséről szolgáltatót a KÜNY-t vezető szerv útján értesíti.

(9) A szolgáltató a hagyatékátadás jogerőre emelkedésétől számított 1 évig őrzi meg a dokumentumokat, melyeket az örökös kérelmére, e jogosultságának igazolását követően bocsátja rendelkezésére. Ha a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a szolgáltatóhoz nem érkezik ilyen kérelem, a szolgáltató gondoskodik a korábban a tárhelyről letárolt dokumentumok helyreállíthatatlan módon való törléséről.

Gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely

89. § (1) A kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (a továbbiakban: cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések a e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik.

(2) Gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti.

(3) A cégkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: cégkapumegbízott) tartja nyilván, az adott gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu igénybevételével elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók (a továbbiakban: a gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyek) regisztrációját a cégkapumegbízott végzi.

(4) A szolgáltató a (3) bekezdés szerinti személyeket nyilvántartja és biztosítja számukra a hozzáférést a KAÜ-n keresztüli azonosítást követően a cégkapuhoz.

(5) A cégkapu szolgáltató - ha a gazdálkodó szervezet ezzel ellentétesen nem rendelkezik - a gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu címet a rendelkezési nyilvántartásba, mint a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, bejelenti. Ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele szükséges, a cégkapu szolgáltató e jogosultságával csak akkor él, ha a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásban szerepel.

(6) A cégkapu használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző, az E-ügyintézési tv. 35. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti KASZ-szal rendelkező és e KASZ segítségével magát azonosító természetes személy vagy a gazdálkodó szervezetnek a cégkapuhoz csatlakozott informatikai rendszere lehet.

(7) A cégkapu szolgáltató a szolgáltatást megszünteti, ha azt a gazdálkodó szervezet kéri, vagy ha annak a cégkapu használatára vonatkozó jogosultsága megszűnt.

(8) A cégkapu-megszüntetésre vonatkozó állapot bekövetkezéséről a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a cégkapu szolgáltatót tájékoztatja.

(9) A gazdálkodó szervezetnek a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot vagy tértivevényt (küldeményt) fogadó személyt, aki részére a cégkapumegbízott az adott cégkapuhoz hozzáférést biztosított. Vélelmezni kell azt is, hogy a cégkapuról érkező küldemény az adott cégkapu használatára jogosulttól származik.

(10) A gazdálkodó szervezet nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a cégkapumegbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.

(11) A gazdálkodó szervezet a cégkapumegbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új cégkapumegbízott bejelentésével egyidejűleg köteles értesíteni a szolgáltatót.

(12) A szolgáltató a cégkapumegbízottakról történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, adott időszakban ki volt feljogosítva a cégkapu kezelésére.

90. § (1) A gazdálkodó szervezet - ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező - a nyilvántartásba vételét megelőzően is igényelhet cégkaput.

(2) A cégkapu szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt esetben a szolgáltatást az igénylést követő 60. napon megszünteti, ha a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban nem szerepel.

(3) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § m) pontjában kijelölt szolgáltató - közszolgáltatási szerződés alapján - az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tartós tárhelyet 300 MB méretig díjmentesen biztosítja minden gazdálkodó szervezet számára. A szolgáltató biztosítja, hogy a küldemények mérettől függetlenül is beérkezzenek a tárhelyre.

91. § Egyéni ügyvéd, valamint szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során cégkaput is használhat. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, valamint a szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztrációnál a saját nevében jár el.

25. Az egyes központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések

Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása

92. § (1) A rendelkezési nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatója legalább az alábbi tárgykörökben biztosítja az ügyfél számára jognyilatkozat, rendelkezés tételének lehetőségét:

a) elektronikus kapcsolattartás megengedhetőségére vonatkozó rendelkezés,

b) ügyfél által lehetővé tett elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási formák,

c) azonosítással kapcsolatos követelmények,

d) hivatalos kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek,

e) elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,

f) elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylése,

g) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

(2) Az ügyintézési rendelkezésben tehető jognyilatkozatok körét - ideértve az (1) bekezdésben nem szereplő lehetséges jognyilatkozatok körét - a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

(3) A rendelkezési nyilvántartás szolgáltatója biztosítja, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzítse a 24. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő titkosítási célú nyilvános kulcsot.

93. § (1) Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyes megjelenés mellett tehető. Az első alkalommal történő ügyintézési rendelkezéstétel során az ügyintézési rendelkezés tételét biztosító szerv

a) természetes személy esetében

aa) a nyilatkozattevő személyazonosságát személyazonosító okmánnyal ellenőrzi, valamint

ab) közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a nyilatkozattevő által használt okmányokat és adatokat,

b) szervezet esetében

ba) a szervezetnek megfelelő közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a szervezet adatait,

bb) a szervezet nevében nyilatkozó személyt az a) pont szerint azonosítja, és ellenőrzi a képviseleti jogosultságát, valamint

bc) a nyilatkozattételt követően a szervezetet haladéktalanul értesíti a szervezet képviseletében tett ügyintézési rendelkezésről.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az első rendelkezés az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásának felületén, elektronikus úton is megtehető

a) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítóeszközzel vagy

b) természetes személy ügyfél esetében, ha rendelkezik KASZ-szal, és azzal azonosítja magát,

c) gazdálkodó szervezet és egyéb nem természetes személy esetében, ha az önálló képviseletre jogosult képviselője vagy meghatalmazottja rendelkezik KASZ-szal, és azzal azonosítja magát, és képviseleti jogosultságát is igazolja.

(3) Az ügyintézési rendelkezést a nyilatkozatot tevő személy - a telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozat kivételével - aláírásával vagy az elektronikus dokumentumhitelesítésre vonatkozó rendelkezések szerint hitelesíti. A telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozatot az ügyfél azonosítását követően az ügyfélszolgálat írásban rögzíti, a személyhez rendelést záradékban igazolja, és azt az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(4) A szolgáltató az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása alapján kiállított, általa hitelesített igazolásban automatikus információátadás útján, ügynöki szolgáltatás igénybevételével vagy más, automatizált feldolgozásra alkalmas módon tájékoztatja az elektronikus ügyintézést biztosító szervet vagy más szolgáltatót az ügyintézési rendelkezés tartalmáról.

94. § (1) Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tekintetében a meghatalmazás terjedelmét meghatározhatja

a) a szolgáltató által közzétett lista használatával vagy

b) szabadszöveges meghatározással.

(2) Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás automatizált ügyintézés céljára kizárólag az (1) bekezdés a) pontja szerinti meghatalmazás esetében használható fel.

(3) Az ügyintézési rendelkezésben meghatalmazás telefonon is adható, valamint elfogadható. A szolgáltató a meghatalmazással kapcsolatos jognyilatkozatokat telefonos ügyfélszolgálatán, a Kormány által kötelezően nyújtott, telefonos személyazonosításra alkalmas azonosítási szolgáltatások közül a szolgáltató által lehetővé tett azonosítási technikák közül, az ügyfél ügyintézési rendelkezésében engedélyezett azonosítás megkövetelése mellett fogadja.

(4) Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető szerv ügynöki szolgáltatás útján az e-ügyintézést biztosító szerv kérelme alapján ellenőrizheti, és - sikeres ellenőrzés esetén - igazolhatja a képviseleti jogosultságot az egyes képviseleti jogosultságokat tartalmazó nyilvántartásokból.

(5) A meghatalmazott az ügyben a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezések nyilvántartására hivatkozással is igazolhatja. A meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy más szolgáltató a meghatalmazás azonosítójának vagy a meghatalmazott azonosító adatainak megadásával kérdezheti le.

95. § Nem elektronikus ügyintézés esetén az elektronikus űrlapon adott meghatalmazásról az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - az ügyfél vagy meghatalmazottja kérelmére - az eljáró szerv számára a meghatalmazás érvényességének e rendeletben előírt, a rendelkezési nyilvántartásban történő lekérdezése céljából képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú hiteles vagy nem hiteles másolat készítését biztosítja. A papíralapú másolaton a meghatalmazás nyilvántartási azonosítóját is fel kell tüntetni.

96. § A szolgáltató a halál, illetve a jogutód nélküli megszűnés időpontjától számított 10 év elteltével törli a személyre vonatkozó adatokat.

Iratérvényességi nyilvántartás

97. § (1) Az iratérvényességi nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által készített elektronikus dokumentumok, illetve az elektronikus dokumentumokról készített papíralapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás, amely a nyilvántartásban elhelyezett iratok hitelességét jelen alcím szerinti megoldásokkal biztosítja.

(2) A nyilvántartásba bejegyzést csak

a) az adott iratot kiadmányozó elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

b) az iratról hiteles másolatot készítő szervezet, valamint

c) az irat hitelességéről igazolás kiállítására jogosult szerv vagy szervezet tehet.

(3) A szolgáltató a nyilvántartásra vonatkozó általános szerződési feltételekben rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmához történő hozzáférés milyen feltételekkel lehetséges.

(4) Az iratérvényességi nyilvántartás igénybevétele legfeljebb az E-ügyintézési tv. 18. § (6) bekezdése szerinti azonosításhoz köthető.

(5) A szolgáltató köteles gondoskodni az illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról.

98. § (1) Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása kijelölt szolgáltató általi nyújtása során a nyilvántartás az eredeti elektronikus irat elérhetőségi adatait, az irat lenyomatát, valamint az irat szöveges tartalmának lenyomatát tartalmazza. Ebben az esetben az eredeti elektronikus irat megőrzéséről és elérhetőségéről az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása KEÜSZ-t igénybe vevő csatlakozott szervezet gondoskodik. Az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása kijelölt szolgáltatója a hiteles másolaton köteles elhelyezni az irat lenyomatát, az irat szöveges tartalmának lenyomatát, valamint az eredeti elektronikus irat, illetve az iratérvényességi nyilvántartásban tárolásra kerülő lenyomatok elérhetőségi adatait. A lenyomatokat és a dokumentum elérhetőségét az iratérvényességi nyilvántartásban is el kell helyeznie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a papíralapú másolat hitelesnek tekintendő, ha az ellenőrzési folyamat során a papíralapú irat egyezése megállapítható az eredeti elektronikus dokumentummal, és az eredeti irat lenyomatának és az iratérvényességi nyilvántartásban rögzített lenyomatnak az egyezése is megállapítható. Ha az ellenőrzés során az egyezés nem állapítható meg, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt elektronikus dokumentum, valamint a papíralapú másolat hitelessége az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt elektronikus dokumentum tartalma, a papíralapú másolat tartalma, valamint az ezek alapján képzett, illetve a nyilvántartásban tárolt lenyomatok összevetése alapján állapítandó meg.

Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer

99. § Jelen alcím alkalmazásában

1. célszámla: jogszabály által a fizetés teljesítésére meghatározott fizetési számla;

2. csatlakozott szervezet: az a szervezet, amely az EFER KEÜSZ szolgáltatásainak igénybevétele érdekében teljesíti a 101. § (1) bekezdése szerinti feltételeket;

3. EFER elszámolási számla: a csatlakozott szervezetnek a Magyar Államkincstár által vezetett pénzforgalmi számlája, amely az EFER igénybevételével indított fizetések elszámolására szolgál;

4. EFER működtetője: jogszabályban az EFER működtetésére kijelölt közigazgatási szerv;

5. EFER üzemeltetője: jogszabályban az EFER üzemeltetésére kijelölt jogi személy vagy más szervezet;

6. elfogadó: az a csatlakozott szervezet vagy a csatlakozott szervezet által képviselt szervezet, amellyel a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató POS (point of sale) végfelhasználói szerződést köt a feléje teljesítendő fizetési kötelezettségek ellenértékének a pénzforgalmi szolgáltató elfogadási körébe tartozó fizetőkártyákkal történő kiegyenlítésére;

7. elfogadóhely: az elfogadó használatában álló, POS terminállal felszerelt helyiség;

8. csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltató, amely az EFER működtetőjével kötött megállapodás alapján vállalja, hogy fizetési megbízásokat az EFER igénybevételével is teljesít;

9. fizető fél: az a természetes személy vagy szervezet, amely a csatlakozott szervezet felé teljesítendő fizetési kötelezettséget az EFER igénybevételével teljesít;

10. kormányablak: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának integrált ügyfélszolgálata;

11. okmányiroda: a nyilvántartást vezető szervnek, a Kormány rendeletében kijelölt kormányhivatalnak, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) okmányirodai feladatokat ellátó szervezeti egysége, amely útján a járási hivatal ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú közigazgatási hatósági feladatait;

12. POS terminál: a pénztárba épített vagy különálló elektronikus berendezés, amely az elfogadóhelyen a bankkártyás fizetés lebonyolításának eszköze;

13. POS Végfelhasználói Nyilatkozat: az elfogadóknak a POS Végfelhasználói Szerződés szempontjából legfontosabb adatait tartalmazó adatlap.

100. § Az EFER működtetője az EFER igénybevételével történő fizetés érdekében megállapodást köt azzal a pénzforgalmi szolgáltatóval, aki a megállapodásban vállalja, hogy az EFER-rel és a csatlakozott szervezetekkel való kapcsolattartásra az erre a célra biztosított csatlakozófelületet használja, továbbá vállalja, hogy megfelel a magyarorszag.hu honlapon a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszernek.

101. § (1) Az EFER-hez az a szervezet csatlakozhat, amely az EFER működtetőjével a csatlakozás műszaki jellemzőinek meghatározása és - ahol ez felmerül - a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatókat megillető tranzakciós díjak megtérítése érdekében megállapodást kötött, és ezt követően teljesítette a jogszabályban és a megállapodásban a csatlakozásra meghatározott kötelezettségeket.

(2) Az EFER szolgáltatásainak nyújtása és igénybevétele során az EFER és a csatlakozott szervezetek közötti kapcsolattartásra az EFER-en erre a célra biztosított csatlakozófelület és biztonságos csatorna szolgál.

102. § (1) Az EFER-en keresztül a fizetési számlák közötti fizetési mód azon típusai érhetők el, amelyekre az EFER működtetője és a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató megállapodást kötött.

(2) A magyarorszag.hu honlapon történő közzététel érdekében az EFER üzemeltetője folyamatosan adatot szolgáltat a honlap működtetője részére a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatókról és az általuk az EFER igénybevételével nyújtott szolgáltatásokról.

103. § A csatlakozott szervezet lehetőséget biztosíthat több fizetési kötelezettség egy fizetési tranzakcióvá történő összevonására. A fizetési kötelezettség teljesítése során részteljesítés nem lehetséges.

104. § (1) Az EFER igénybevételével történő fizetés kezdeményezésekor a csatlakozott szervezet az alábbi adatokat adja át az EFER részére:

a) a fizetendő összeget, a célszámla számát, a 103. § szerinti esetben pedig a fizetendő összeget és annak bontását jogcímek, összegek és célszámlák szerint,

b) a csatlakozott szervezet által képzett, az adott fizetési folyamathoz rendelt fizetési ügyazonosítót,

c) a fizetés EFER elszámolási számlájának számát, a POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés kivételével,

d) a fizető fél által a fizetési kötelezettség teljesítése céljából megadott fizetési adatokat,

e) az előkészített fizetési megbízás csatlakozott szervezet által meghatározott érvényességi idejét,

f) a fizetési megbízás elszámolásához szükséges további adatokat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosító első 8 karaktere a csatlakozott szervezetnek az EFER működtetője által megadott egyedi azonosítója. A fizetési ügyazonosító képzési szabályait egyebekben a csatlakozott szervezet határozza meg azzal, hogy annak egyedinek kell lennie, és személyes adatot kizárólag törvény felhatalmazása alapján tartalmazhat. A fizetési ügyazonosító legfeljebb 23 karakterből állhat.

(3) Az EFER az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az alábbi adatokat adja át a fizetetési kötelezettségét az EFER igénybevételével teljesítő fizető fél csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatója részére:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetendő összeget, valamint a fizető félnek a fizetési folyamat kezdeményezésekor a csatlakozott szervezet felé irányuló kifejezett kérése esetén az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt további adatokat,

b) az (1) bekezdés b)−e) pontja szerinti további fizetési adatokat.

(4) A csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató a csatlakozási megállapodásban vállalja, hogy az általa az EFER-en keresztül teljesítendő fizetési megbízás jóváhagyását vagy elutasítását a fizető fél részére legfeljebb az (1) bekezdés e) pontja szerinti időpontig teszi lehetővé az EFER-től a (3) bekezdés szerint átvett adatoknak megfelelően.

105. § (1) A csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízás fizető fél általi jóváhagyását követően a csatlakozási megállapodásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő elektronikus igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza:

a) a fizetett összeget,

b) a fizetés jóváhagyásának időpontját,

c) a 104. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosítót,

d) a fizetés EFER elszámolási számlájának számát, a POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés kivételével, valamint

e) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató azon nyilatkozatát, hogy az igazolásban megjelölt fizetési megbízás teljesítését elindította.

(2) Ha a fizető fél elutasítja a 104. § (1)−(3) bekezdése szerint előkészített fizetést, vagy a 104. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvényességi idő lejár, a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolás a pénzforgalmi szolgáltató erre vonatkozó nyilatkozatát, a 104. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetendő összeget, valamint a 104. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosítót tartalmazza.

(3) Átutalással történő fizetés esetén a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolást az EFER részére elektronikus úton küldi meg. Az EFER a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által átadott igazolást a csatlakozott szervezet részére elektronikus úton továbbítja.

(4) POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés esetén a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolást közvetlenül a csatlakozott szervezet részére küldi meg. A csatlakozott szervezet a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által átadott igazolást az EFER részére elektronikus úton továbbítja.

106. § (1) A 104. § (1) bekezdése szerinti adatokat az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi. Ha az adatokban hibát, eltérést észlel - ideértve, ha az átutalandó főösszeg számszakilag nem egyezik meg a jogcímek szerinti részösszegek összegével -, akkor az adatokat a hiba, eltérés megjelölésével visszaküldi a csatlakozott szervezetnek. A hiba kijavítása, az eltérés megszüntetése után a csatlakozott szervezet a 104. § (1) bekezdése szerinti adatokat adja át az EFER részére.

(2) A 105. § (1) bekezdése szerinti adatokat az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi. Ha az adatokban hibát, eltérést észlel - ideértve, ha az átutalandó főösszeg számszakilag nem egyezik meg a jogcímek szerinti részösszegek összegével -, akkor az adatokat a hiba, eltérés megjelölésével visszaküldi a pénzforgalmi szolgáltatónak. A hiba kijavítása, az eltérés megszüntetése után a pénzforgalmi szolgáltató a 105. § (1) bekezdése szerinti adatokat adja át az EFER részére.

107. § (1) Az EFER igénybevételével a csatlakozott szervezet elszámolási számlájára teljesített fizetések célszámlákra történő elszámolása érdekében az EFER működtetője a 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján átadott bontásnak megfelelően, a kincstári számlavezető rendszer által feldolgozható formátumban az EFER útján előkészíti az EFER elszámolási számlára jóváírt összegek célszámlákra való átvezetését.

(2) A csatlakozott szervezet gondoskodik az EFER elszámolási számlára jóváírt összegek célszámlákra való átvezetéséről.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a Magyar Államkincstár megállapodást köthet a csatlakozott szervezettel, ha a csatlakozott szervezet tíznél több célszámla felett rendelkezik rendelkezési jogosultsággal, és a csatlakozott szervezet és a célszámla felett rendelkezésre jogosult szervezet eltér egymástól.

108. § Az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi a pénzforgalmi szolgáltató által a 105. § (1) bekezdése szerint elektronikus igazolásban igazolt összeg EFER elszámolási számlán történő jóváírását.

109. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatót a 100. § szerinti megállapodás alapján megillető díjakat az erre vonatkozóan kiállított, ellenőrzött számla alapján az EFER működtetője fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjaknak a csatlakozott szervezetek felé teljesített fizetésekre eső részét az EFER működtetője a csatlakozási megállapodás, valamint a csatlakozott szervezet erre vonatkozó, a csatlakozott szervezet pénzforgalmi szolgáltatójához benyújtott felhatalmazó levele alapján beszedési megbízás útján továbbhárítja a csatlakozott szervezetekre.

110. § (1) A kormányablakok és okmányirodák tekintetében a csatlakozott szervezet a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., amely az informatikai rendszerén keresztül biztosítja a kormányablakok és okmányirodák számára az EFER szolgáltatáshoz szükséges fizetési feltételeket.

(2) A járási hivatal a fizetési kötelezettség POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetéssel történő teljesítésének lehetőségét az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer igénybevételével, a kormányablakok tekintetében a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeiről miniszteri rendeletben, az okmányirodák esetében az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott technikai feltételeknek megfelelően biztosítja.

(3) A POS terminálok használatára, valamint a bankkártyás fizetés lebonyolítására vonatkozó szabályokat tartalmazó POS Végfelhasználói Nyilatkozatot a pénzforgalmi szolgáltató részére a (2) bekezdés szerinti, az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti elfogadók egyénileg írják alá. A POS Végfelhasználói Nyilatkozat aláírásáig az elfogadóhelyeken a fizetőkártya-elfogadó szolgáltatás nem vehető igénybe.

Az elektronikus fizetések és elszámolások részletes szabályai

111. § (1) Az EFER szolgáltatáshoz nem csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint kötelesek közzétenni bankszámlaszámukat, és lehetővé tenni az eljárásukkal összefüggő illeték- és díjfizetési kötelezettségek bankkártyával vagy banki átutalással erre a bankszámlaszámra történő megfizetését.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek kötelesek a fizető fél által megadott adatok alapján intézkedni a befizetett összegnek a célszámlára történő elszámolása érdekében. Ha a fizető fél által megadott adatok ehhez nem elegendőek, és a hiányzó adatokat hiánypótlás útján sem lehetett beszerezni, a befizetett összeget visszautalják a fizető félnek.

Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés

112. § (1) Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVDH) KEÜSZ keretében a szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba vagy az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja, és azt - a hitelesítendő nyilatkozattal együtt - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel, valamint minősített időbélyegzővel hitelesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza

a) az ügyfél nevét és a rendelkezésére álló azonosító adatok közül az ügyfél által megjelölt és az AVDH szolgáltatója által az azonosítási szolgáltatónál, a központi azonosítási ügynök, a rendelkezési nyilvántartás vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

(3) Ha a nyilatkozatot több személyhez kell rendelni, a szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) Az e § rendelkezései szerint kiállított okirat teljes bizonyító erejű magánokirat.

113. § (1) Az AVDH KEÜSZ elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel nyújtható.

(2) A szolgáltató részére a nyilatkozattevő személyére vonatkozó azonosító adatokat a hitelesítést kérő hivatali programrendszer adja át a hivatali programrendszerben alkalmazott felhasználó azonosítási rendszer adatai alapján.

(3) A szolgáltató által kiállított igazolás tartalmazza

a) a nyilatkozattevő nevét, beosztását, szervezeti egységét, a szervezet megnevezését és a nyilatkozattevő szervezeten belüli egyedi azonosítóját,

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

(4) Az e § szerint hitelesített okirat közokirat, ha azt bíróság, közjegyző, ügyész vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állította ki.

Űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás

114. § (1) Az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás biztosítja a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását.

(2) Az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás

a) az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás,

b) az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás.

ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás

115. § (1) Az ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás a szolgáltató által elérhetővé tett, letölthető alkalmazás használatával biztosítja a szolgáltató által meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok megtervezését, ügyfél általi kitöltését és az azonosított ügyfél általi benyújtását.

(2) A szolgáltató

a) az elektronikus űrlapokat érkeztetőszámmal és időbélyeggel látja el a befogadás időpontjában,

b) az ügyfél utólagos viszontazonosításának elvégzését lehetővé tevő ügyfél-azonosító kódot csatolja az elektronikus űrlaphoz,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára visszaigazolja az általa az ügyfélnek küldött elektronikus dokumentum átvételét,

d) a befogadott elektronikus űrlapról a befogadás időpontját és a befogadott elektronikus űrlap érkeztetőszámát és lenyomatát igazoló befogadási igazolást állít ki az elektronikus küldemény feladójának.

(3) A szolgáltató elvégzi a benyújtott elektronikus űrlap, dokumentum sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzését. Biztonsági kockázat vagy az átvitel hiányosságának észlelése esetén megtagadja az elektronikus űrlap, dokumentum befogadását, és a megtagadás tényéről - a megtagadás okának feltüntetése mellett - tájékoztatja a feladót.

Elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás

116. § (1) Az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldással azonosított ügyfél számára érhető el.

(2) A szolgáltató az elektronikus űrlapot olyan formátumban állítja elő,

a) amelynek adattartalma ember által olvasható és értelmezhető formában a széles körben elterjedt irodai vagy böngészőprogramokkal közvetlenül megjeleníthető, és

b) amely automatizált feldolgozásra alkalmas, strukturált módon tartalmazza az űrlap adattartalmát.

(3) A szolgáltató biztosítja az űrlaphoz elektronikus dokumentumok, beleértve az e § szerinti elektronikus űrlapok csatolhatóságát.

(4) A szolgáltatás része a kitöltött űrlapot és csatolmányait tartalmazó elektronikus dokumentum hivatali tárhelyre történő kézbesítésre átadása a biztonságos kézbesítési szolgáltatás részére.

Központi érkeztetési ügynök

117. § (1) A központi érkeztetési ügynök (a továbbiakban: KÉÜ) KEÜSZ szolgáltatója biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által egyenként is igénybe vehető alábbi részszolgáltatásokat:

a) közfeladatot ellátó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben az elektronikus úton érkezett küldemények átvétele, felbontása és érkeztetése tekintetében meghatározott egyes feladatok ellátása;

b) az elektronikus dokumentumnak az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kijelölt kapcsolattartási módon történő átvétele;

c) ha ez lehetséges, a feladó ügyintézési rendelkezésének való megfelelés ellenőrzése;

d) a dokumentum biztonsági ellenőrzése;

e) a dokumentum formátumának ellenőrzése;

f) elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott küldemény esetén az elektronikus aláírás vagy bélyegző érvényességének ellenőrzése, valamint jogszabály rendelkezése vagy a közfeladatot ellátó szervvel kötött megállapodás alapján a hosszú távú letagadhatatlansághoz szükséges kellékek biztosítása;

g) a dokumentum elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében történő átvételének hivatalos visszaigazolása vagy - az igénybevevő által meghatározott esetekben - az átvétel hivatalos megtagadása;

h) a dokumentum, valamint az érkeztetési nyilvántartás adatainak a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő átadása.

(2) A KÉÜ szolgáltatója a küldemény átvétele, felbontása és érkeztetése során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv adatfeldolgozójaként jár el.

(3) A KÉÜ a küldemény átvételét, felbontását és érkeztetését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére az érkeztetési nyilvántartás adataival együtt, ha ez lehetséges, olyan formában adja át, hogy azt a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelő rendszere automatikusan érkeztetni tudja. A KÉÜ az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezése alapján az érkeztetési nyilvántartás adatait közvetlenül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelő rendszere számára adja át, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelő rendszere - ha az iratkezelési szabályzata ezt lehetővé teszi - az érkeztetési nyilvántartás adatait automatikusan is bevezetheti iratkezelő rendszerébe.

Központi kézbesítési ügynök

118. § (1) A központi kézbesítési ügynök (a továbbiakban: KKÜ) KEÜSZ szolgáltatója biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által részlegesen is igénybe vehető alábbi részszolgáltatásokat:

a) közfeladatot ellátó szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott egyes elektronikus úton történő küldemény küldésével kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az adathordozó fajtájának meghatározása;

b) a küldeménynek az elektronikus ügyintézést biztosító szervtől történő átvétele;

c) a küldemény kiküldés előtti biztonsági ellenőrzése;

d) a jogszabályoknak és - ha a címzett személye automatikusan megállapítható, valamint a rendelkezési nyilvántartással a kapcsolat biztosított - a címzett ügyintézési rendelkezésének megfelelő kézbesítési forma, mód és cím megválasztása;

e) a küldemény elektronikus bélyegzővel való hitelesítése;

f) a küldemény d) pont szerinti kézbesítési mód és forma szerinti, kézbesítési címre történő kézbesítése iránti intézkedés;

g) a küldemény elküldését, valamint kézhezvételét igazoló visszaigazolás átvétele és az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek történő átadása, ha a kézbesítési szolgáltatás részeként ilyen kiállításra kerül;

h) a kézbesítés iránt történő intézkedés időpontjának és módjának az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való haladéktalan közlése.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a küldeményt az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásához szükséges adatokkal együtt adja át a KKÜ szolgáltató részére.

(3) A KKÜ szolgáltató a kézbesítésre átadott küldemények kézbesítési rendszerben használt azonosítójáról nyilvántartást vezet.

(4) Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a KÉÜ szolgáltatást a KKÜ szolgáltatással közösen veszi igénybe,

a) a KKÜ szolgáltató a kézbesítésre átadott küldemények kézbesítési rendszerben használt azonosítójáról vezetett nyilvántartást a KÉÜ szolgáltató számára hozzáférhetővé teszi annak érdekében, hogy a KÉÜ szolgáltató a kézbesítés eredményéről érkező visszajelzéseket a kézbesítésre átadás adataihoz csatoltan tudja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára megadni,

b) a KÉÜ szolgáltató a kézbesítések eredményéről érkező igazolásokat a KKÜ szolgáltató által hozzáférhetővé tett nyilvántartás alapján a küldésre vonatkozó adatokhoz csatoltan adja át az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek.

(5) A KKÜ szolgáltatója a szolgáltatás nyújtása során az igénybevevő adatfeldolgozójaként jár el.

Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről

119. § (1) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározhatja azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek körét, amelyek tekintetében a szolgáltató elektronikus úton, az ügyfél által a (7) bekezdés szerinti keretek között meghatározott időszakonként összesítve, egy vagy több meghatározott elektronikus elérhetőségen tájékoztatást nyújtson az adott időszak alatt az ügyfél nevében történt elektronikus ügyintézési cselekményekről.

(2) Az ügyfél az értesítést csak azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében igényelheti, amelyek a jelen alcímben szabályozott KEÜSZ-höz csatlakoztak.

(3) A szolgáltatáshoz történő csatlakozást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a felügyelet felé bejelenti.

(4) A felügyelet közzéteszi a csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek jegyzékét.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyfél az értesítés keretében igényelheti azt is, hogy a szolgáltató értesítse különösen

a) a KASZ igénybevételével történő azonosítási cselekményekről,

b) az ügyfél ügyintézési rendelkezésére vonatkozó lekérdezésekről (ide nem értve az ügyfél képviselője általi bejelentkezéseket),

c) az ügyfélre vonatkozó, az adott időszakban elektronikus ügyintézést biztosító szerv részéről és részére történt adattovábbításokról,

d) az iratkezelési rendszerekben az ügyféltől érkeztetett iratokról, valamint e) az iratkezelési rendszerekből az ügyfélnek küldött iratokról.

(6) Az ügyfél kérheti, hogy az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza:

a) csak a szervezet megnevezését, az esemény megjelölését és időpontjának meghatározását vagy

b) ahol ismert, ott az esemény azonosítását és adatait is.

(7) Az ügyfél az időszakos értesítésről szóló ügyintézési rendelkezésben legalább 15, legfeljebb 90 napos értesítési időszakot határozhat meg. Az első időszakos értesítés határidejét az ügyintézési rendelkezés megtételétől kell számítani.

(8) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lefolytatott eljárási cselekmények tényét az ügyfél elektronikus ügyintézési cselekményekre vonatkozó időszaki értesítése az ügyfél ilyen irányú kérése esetén tartalmazza.

120. § (1) Az értesítéshez szükséges adatokat a szolgáltató kéri le a csatlakozott szervektől és az érintett más szolgáltatóktól. A csatlakozott szervek és szolgáltatók kötelesek az adott időszakban történt, a 119. § szerinti eseményekről az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv általi időszaki értesítés szolgáltatás nyújtóját elektronikus úton tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőzően a szolgáltató a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi az adatközléshez a hozzájárulást.

Papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá

121. § (1) A papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása KEÜSZ kijelölt szolgáltatója a III. Fejezetben foglaltak szerint jár el az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az elektronikus másolatot a következő metaadatok elhelyezésével kell létrehozni, és azt egyértelműen az eredeti papíralapú dokumentumhoz rendelni:

a) a papíralapú dokumentum megnevezése;

b) a papíralapú dokumentum fizikai méretei;

c) a másolatkészítő szervezet elnevezése és - ha a másolatkészítés nem az automatikus másolatkészítés 55. §-ban meghatározott szabályai szerint történik - a másolat képi vagy tartalmi egyezéséért felelős személy neve;

d) a másolatkészítő rendszer, illetve a másolatkészítési szabályzat pontos megnevezése és verziószáma;

e) a másolatkészítés időpontja;

f) az irányadó másolatkészítési rend elérhetősége.

(3) A szolgáltató másolatkészítés során tartalmi megfelelés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzést nem alkalmazhat.

(4) A szolgáltató a szolgáltatás során az igénybevevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv adatfeldolgozójaként jár el.

Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása

122. § (1) Az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítását az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, valamint a Kormány által kijelölt szervezet jelen alcím rendelkezései szerint végezheti.

(2) Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történő hiteles megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell:

a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát,

b) kiadmányozott dokumentum esetén záradékban az eredeti iratot kiadmányozó személy, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevének és az aláírás időpontjának szöveges megjelenítését, elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum esetén a bélyegzőhöz tartozó tanúsítvány szerint a bélyegző létrehozóját meghatározó adatokat,

c) záradékban az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat, amelyek az a) pont szerinti tartalomból nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérő erre vonatkozóan megfelelő adatot szolgáltatott,

d) „az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat” záradékszöveget,

e) a papíralapú másolat keltezését,

f) a másolat hitelesítésének módja szerint a másolatkészítő szervezet elnevezését és a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerinti hitelesítését vagy a (4) bekezdés szerinti hitelesítésre történő utalást.

(3) Ha az elektronikus dokumentum jellemzőire tekintettel arról papíralapú másolat nem készíthető, vagy a készített papíralapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes tartalmát, a másolatot készítő elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha az műszakilag megvalósítható - olyan papíralapú kivonatot készít az elektronikus dokumentumról, amely hivatalos felhasználásra alkalmas. A másolatot készítő elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyen esetben más elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy az ügyfél számára biztosítja az elektronikus dokumentum megismerését.

(4) A papíralapú másolat úgy is elkészíthető, hogy a szolgáltató a teljes, hitelesített elektronikus dokumentumot elhelyezi a papíralapú másolaton, az adatok elektronikus leolvashatóságát biztosító kód formájában. A papíralapú másolat e kód alapján hiteles, ha a kód alapján visszaállított eredeti elektronikus dokumentum megegyezik a papíralapú másolattal.

(5) A másolatkészítő a másolat elkészítését megelőzően köteles ellenőrizni azt, hogy az eredeti elektronikus irat az aláírás és a másolatkészítés időpontja között megváltozott-e, továbbá, hogy az aláírás időpontjában az azt hitelessé tevő tanúsítvány érvényes volt-e. A (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok tartalmazzák a sértetlenség ellenőrzését igazoló, valamint a hitelesség ellenőrzését lehetővé tevő információkat.

123. § Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása szolgáltatást olyan szervezet végezhet, amely teljesíti az alábbi személyi követelményeket:

a) a másolatkészítésért felelős személy büntetlen előéletű, és

b) a szolgáltató által bevezetett ellenőrzési rendszerben a szolgáltató szabályzata szerint független ellenőr végzi a másolatkészítés szabályszerűségének ellenőrzését.

124. § (1) A másolat automatikusan is elkészíthető, ha

a) a másolatkészítés zárt rendszerben történik, amelynek külső beavatkozástól mentes, az eredeti és a másolat összerendelését tekintve garantáltan hibamentes működését auditálás igazolja,

b) a másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást.

(2) Automatikus másolatkészítés esetén a dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható.

(3) Automatikus másolatkészítés esetén a záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.

125. § Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerből történő irattovábbítás során az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása esetén a szolgáltató a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére is biztosítja a másolatkészítés során a technikai ellenőrzés lehetőségét.

126. § (1) A szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy szolgáltatási szabályzatában köteles rögzíteni az elektronikus dokumentum átvételének, a másolatkészítésnek a rendjét, valamint a másolatkészítés teljesítésének feltételeit. A másolatkészítés vállalt határideje legfeljebb 1 munkanap lehet, és - ha az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítását megrendelő elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy ügyfél a papíralapú másolat postai küldeményként való feladását igényli - a szolgáltatónak a papíralapú másolatot az elkészítését követő munkanapon postára kell adnia.

(2) A szolgáltató általános szerződési feltételeiben, illetve a hatósággal kötött megállapodásában köteles szabályozni a másolatkészítésre átvett elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos teendőit.

(3) A szolgáltató a szolgáltatás során az igénybevevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv adatfeldolgozójaként jár el.

Központi Azonosítási Ügynök

127. § (1) A KAÜ KEÜSZ keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhetővé teszi a vele együttműködő azonosítási szolgáltatásokat, ideértve

a) az azonosítási mód azonosítandó személy általi megválasztásának lehetővé tételét,

b) az azonosítandó személy által kiválasztott azonosítási szolgáltatónál a konkrét azonosítás szükség szerinti végrehajtatását.

(2) A KAÜ KEÜSZ-ön keresztül elérhető legalább

a) valamennyi, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatás,

b) az elektronikus azonosítási SZEÜSZ-ök, valamint

c) az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítás.

(3) A KAÜ KEÜSZ igénybevételével történő azonosítás során szükség szerint

a) az ügyfél a KAÜ KEÜSZ által elérhetővé tett lehetőségek közül az igénybe venni kívánt azonosítási módot megválasztja,

b) az ügyfél az általa megválasztott módon azonosítja magát,

c) a KAÜ szolgáltatója megadja az azonosítást kérő felé az eIDAS rendelet és az ügyfél hozzájárulása alapján az azonosítási szolgáltató által átadott adatokon kívül az azonosítás eredményeképpen megkapott azonosítót, vagy jelzi az azonosítás sikertelenségét az azonosítást kérőnek,

d) a KAÜ szolgáltatója, ha az ügyfél ügyintézési rendelkezésében erre feljogosította, és az azonosítást kérő ezt igényli, az összerendelési nyilvántartás, a rendelkezési nyilvántartás és az egyedi azonosítást nyilvántartó szerv adatszolgáltatása alapján az azonosítást kérőnek az igényelt egyedi azonosítót, illetve az annak megfelelő összerendelési nyilvántartásban szereplő bejegyzés elemet, illetőleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv ügynöki szolgáltatása révén megkapott azonosítót adja meg.

(4) A KAÜ szolgáltatója felel az általa nyújtott azonosítási mozzanatok és kapcsolódó szolgáltatások megfelelőségéért. A szolgáltatás nyújtása során az elektronikus azonosítás igénybevétele esetén az azonosítás megfelelőségéért az azonosítási szolgáltató felel.

(5) A KAÜ szolgáltatója az azonosítást kérő felé megadhatja a képviseleti jogosultságra vonatkozó információkat az ehhez szükséges, 94. § (4) bekezdés szerinti ügynöki szolgáltatás révén.

Személyre szabott ügyintézési felület

128. § (1) A személyre szabott ügyintézési felület (a továbbiakban: SZÜF) KEÜSZ-t az ügyfelek 127. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítóeszközök használata mellett vehetik igénybe.

(2) A SZÜF-ön keresztül elérhető elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatói - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyfélnek a saját szolgáltatásuk megkezdéséhez szükséges azonosításához elfogadják a SZÜF-re történő belépéskor alkalmazott azonosítást.

(3) Ha az elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója a SZÜF-re történő belépéskor alkalmazottnál magasabb biztonsági szintű azonosítóeszköz használatát követeli meg, az elektronikus ügyintézési szolgáltatás használatának megkezdésekor kötelezheti az ügyfelet a magasabb biztonsági szintű azonosítóeszköz alkalmazására.

(4) A SZÜF-ön elérhető SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltatója részére, valamint az igénybe vett elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére, erre irányuló kérésük esetén a SZÜF szolgáltatója az azonosítási szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatot azonosítási célból elérhetővé teszi.

(5) A (4) bekezdés szerinti eseten kívül SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltató, illetve elektronikus ügyintézést biztosító szerv az érintett adatok szolgáltatását az ügyféltől csak akkor kérheti, ha a SZÜF szolgáltatója által rendelkezésre bocsátott adatok valóságtartalma tekintetében kétsége merül fel, vagy annak igazolását jogszabály előírja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem terjed ki a szolgáltató azon azonosítás kéréseire, amikor biztonsági megfontolásból szükséges az ügyfél ismételt azonosítása, függetlenül annak biztonsági szintjétől.

Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás

129. § (1) Az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás (a továbbiakban: EDT) KEÜSZ önállóan nyújtható részszolgáltatása

a) az átmeneti tárolás, ahol a szolgáltató a tárolásra használt megoldás technológiai korlátaiból adódó kockázat figyelembevételével meghatározza a megőrzés vállalt leghosszabb idejét,

b) az elektronikus irattári szolgáltatás, valamint

c) a tartós tárolás, ahol a szolgáltató köteles gondoskodni a tárolási technológia korlátai miatt a dokumentum tárolásának szükség szerinti megújításáról.

(2) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére nyújtott, az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás esetén az EDT szolgáltatója a tárolt dokumentumokhoz kapcsolódó egyes iratkezelési műveleteket is elvégezheti, ennek részeként

a) a tárolásra átvételt és a visszaadást az iratformátumokra, az ott előírt járulékos kísérő és metaadatokra is kiterjedően, az irattári kezelés szabályai szerint végezheti,

b) a tárolt iratok levéltárba adását és selejtezését az elektronikus ügyintézést biztosító szerv konkrét rendelkezése alapján elvégezheti, valamint

c) a tárolást a levéltári kezelés dokumentummegőrzési informatikai szolgáltatási hátterére vonatkozó szabályok szerint is biztosíthatja.

(3) Ha a szolgáltató az EDT-t több elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére is nyújtja, az iratok tárolását köteles elkülönítetten végezni.

(4) Az elektronikus dokumentum tartós tárolásra történő átvételekor a szolgáltató ellenőrzi az elektronikus dokumentum hitelesítésének érvényességét. Az elektronikus okirat kiadásakor a szolgáltató elektronikus bélyegzővel hitelesíti az elektronikus dokumentumot. Az így hitelesített elektronikus dokumentum változatlanságát - ha az elektronikus bélyegző ellenőrzésének eredményéből más nem következik - vélelmezni kell.

(5) Ha a tartós tárolásra átvett elektronikus dokumentum dokumentumformátuma miatt az elektronikus dokumentum megnyithatósága nem biztosítható, a szolgáltató jogosult az elektronikus dokumentum más dokumentumformátumba alakítására. A szolgáltató az átalakított dokumentumot záradékolja, feltüntetve a formátumváltás tényét, idejét, a készítő nevét vagy gépi szolgáltatás igénybevétele esetén azonosítóját, valamint az eredeti irat hitelesítésével kapcsolatos információkat. A szolgáltató az átalakított elektronikus dokumentumot a záradékkal együtt elektronikus bélyegzővel hitelesíti.

130. § (1) A szolgáltató - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve - meghatározhatja azokat a formátumokat, amelyekben az elektronikus dokumentumokat átveszi és tárolja. Jogszabály meghatározhatja azon formátumokat, amelyeket a szolgáltató tárolásra átvenni köteles.

(2) A tárolásra átvett dokumentumokon bármilyen fajta, nem technikai jellegű keresési vagy összekapcsolási művelet csak az adott adatkörre, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által adott ilyen irányú kifejezett hozzájárulás alapján végezhető.

(3) A szolgáltató köteles biztosítani

a) az egyes dokumentumok egyértelmű azonosítottságát,

b) az átvett dokumentumokon végzett valamennyi műveletnek olyan megoldással történő naplózását, amely az utólagos észlelhetetlen módosítás lehetőségét kizárja, valamint

c) az iratok átvételének és visszaadásának az elektronikus iratok kezelésére vonatkozó szabályoknak megfelelő dokumentálását.

Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés

131. § (1) Az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés KEÜSZ keretében az elektronikus felületen átadott, elektronikus iktatókönyvben nyilvántartott irat, ügyirat, irategyüttes (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: irat) akkor minősül átadottnak, amikor a szolgáltató - az átvevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendszerének elektronikus értesítése mellett - az átvevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhetővé teszi

a) az iratot elektronikus formában, valamint

b) az elektronikus iktatókönyv iratra vonatkozó iktatási adatait.

(2) Az iratáthelyezésről a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szerv az iratkezelési rendszerén keresztül igazolást ad a szolgáltató részére, amely igazolást vagy - annak 3 napon túli elmaradása esetén - az iratáthelyezés sikertelenségéről szóló, a szolgáltató által kiállított igazolást a szolgáltató az átadást kezdeményező elektronikus ügyintézést biztosító szervnek megküldi.

(3) Az iratot átadó elektronikus ügyintézést biztosító szerv az iratáthelyezés megtörténtére vonatkozó (2) bekezdés szerinti igazolás átvételét követően az iratáthelyezés sikerességét iratkezelő rendszerében rögzíti.

(4) Az iratot átvevő elektronikus ügyintézést biztosító ellátó szerv az átvett iratot az elektronikus iratkezelő rendszer átadott adatai alapján a saját iratkezelő rendszerében - ha ezt az iratáthelyezésben érintett elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelési szabályzata lehetővé teszi, automatikus iktatás útján - elhelyezi.

(5) Az elektronikus iktatórendszernek az irattal együtt továbbított adatait az iratot átvevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közvetlenül értelmezhető formában kell az irathoz mellékelni.

Központi dokumentumhitelesítési ügynök

132. § (1) A központi dokumentumhitelesítési ügynök (a továbbiakban: KDÜ) KEÜSZ keretében a szolgáltató az ügyfél és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhetővé teszi dokumentumhitelesítési szolgáltatások használatát, ideértve

a) valamely dokumentum hitelesítését a kiválasztott dokumentumhitelesítéssel, ideértve legalább az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés KEÜSZ használatát és az elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítést,

b) a hitelesített dokumentum biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján e rendelet szerinti elektronikus tárhelyre történő továbbítását és

c) az igénybevevő által megjelölt adaton vagy dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy bélyegző érvényességének ellenőrzését, valamint

d) az ellenőrzés eredményéről igazolás kiállítását.

(2) A szolgáltató biztosítja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához szükséges magánkulcsot a szolgáltatáson belül biztonságosan tárolja, és megfelelő azonosítás után a tárolt magánkulcs használatával hitelesítse az elektronikus dokumentumot.

(3) A szolgáltató biztosítja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a KDÜ KEÜSZ-ön keresztüli automatizált dokumentumhitelesítési megoldást is alkalmazhassanak.

(4) A KDÜ szolgáltatója az általa nyújtott hitelesítési mozzanatok és kapcsolódó szolgáltatások megfelelő elérhetővé tételéért felel.

Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás

133. § (1) Az e-Papír szolgáltatás KEÜSZ keretében a szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél az E-ügyintézési tv. 18. § (2) bekezdése szerinti azonosítását követően az elektronikus ügyintézést biztosító szervhez szabad szöveges beadványt terjesszen elő, ha a beadvány elektronikus úton történő előterjesztését a jogszabály nem zárja ki, és a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére jogszabály további formai követelményt nem állapít meg.

(2) Az e-Papír szolgáltatás keretében előterjesztett beadványhoz a szolgáltató által meghatározott formátumban a szolgáltató által meghatározott méretkorláton belül melléklet csatolható.

(3) Közüzemi szolgáltató esetén az e-Papír szolgáltatás keretében az elektronikus űrlap kötelező eleme az ügyfél ügyfélazonosítója, ha rendelkezik ilyennel.

(4) Az e-Papír szolgáltatás keretében előterjesztett beadvány, illetve a válasz kézbesítéséről vagy annak eredménytelenségéről a szolgáltató legalább a beadvány előterjesztését, időpontját és tartalmát igazoló visszaigazolást tesz letölthetővé az ügyfél számára, vagy a biztonságos kézbesítés szabályai szerint kézbesít az ügyfél kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére.

Összerendelési nyilvántartás

134. § (1) Az összerendelési nyilvántartás SZEÜSZ szolgáltatója összerendelési nyilvántartást vezet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, valamint az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásában szereplő valamennyi élő természetes személyre vonatkozóan (a továbbiakban: természetes személyek összerendelési nyilvántartása).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban kezelt adatok változásáról, így különösen az érintett személy haláláról nyilvántartást vezető szervek értesítik az összerendelési nyilvántartást kezelő szervet.

(3) A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából a természetes személyt

a) halála,

b) magyar állampolgárságának megszűnése,

c) nem magyar állampolgár magyarországi tartózkodási státuszának megszűnése

esetén, az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő 5 éven belül törölni kell.

(4) Az összerendelési nyilvántartáshoz csak a felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott programozott felületen lehet hozzáférést biztosítani.

(5) Az összerendelési nyilvántartásból csak előzetesen regisztrált szervezetek számára, kizárólag automatizált interfész útján, a jogosultságuk ellenőrzését követően, a jogosultságuknak megfelelő adatokra vonatkozóan szolgáltatható adat.

(6) Az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás

a) időpontját,

b) az érintett azonosításához szükséges adatokat,

c) a szolgáltatott adatok megjelölését,

d) az adatszolgáltatás címzettjét,

e) az adatszolgáltatás címzettjének jogosultságát megalapozó jogszabályi rendelkezést és az adatszolgáltatás célját

naplózni kell.

(7) A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából az arra jogosult személy részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján a kérelemben megjelölt nyilvántartásban szereplő ugyanazon természetes személy titkosított kapcsolati kódja szolgáltatható.

(8) Az összerendelési nyilvántartás SZEÜSZ szolgáltatója attribútum szolgáltatási ügynöki szolgáltatásként a (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatáson túl az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:

a) az arra jogosult személy részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján a természetes személy természetes személyazonosító adatainak szolgáltatása, az érintett nyilvántartásokat kezelő szervek bevonásával,

b) egy egyedi azonosítóhoz tartozó más nyilvántartásban alkalmazott egyedi azonosító vagy a természetes személyazonosító adatok szolgáltatása, a természetes személy egyedi vagy az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzített hozzájárulása alapján.

(9) Az attribútum szolgáltatási ügynöki szolgáltatást igénybe vevő szerv az összerendelési nyilvántartás szolgáltatója részére a szolgáltatás igénybevétele céljának megjelölésével egyidejűleg igazolni köteles

a) az érintett adatok kezelésének jogszerűségét a vonatkozó jogszabályi rendelkezés megjelölésével, vagy

b) az ügyfél hozzájárulását az azonosított ügyfél ügyintézésének lefolytatásához szükséges leíró adatainak (a továbbiakban: attribútum) kezeléséhez.

(10) Az attribútum szolgáltatási ügynöki szolgáltatás

a) közvetlen szolgáltatáseléréssel vagy

b) elektronikus ügyfélazonosítás esetén - közvetetten a KAÜ KEÜSZ szolgáltatáson keresztül érhető el.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénybevevő a választott azonosítási módtól függő azonosító adattal igényelheti az érintett ügyfél attribútumait.

V. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI FELÜGYELET

26. A felügyelet eljárására és a felügyeleti vizsgálatra vonatkozó részletes szabályok

135. § A felügyelet feladata:

a) a SZEÜSZ-ökre és KEÜSZ-ökre vonatkozó jogszabályok megalkotásának, módosításának kezdeményezése;

b) az elektronikus ügyintézést érintő jogszabálytervezetek véleményezése;

c) a SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök, az elektronikus ügyintézési szolgáltatások, az elektronikusan intézhető ügyek és az elektronikus ügyintézést biztosító szervek nyilvántartása;

d) a SZEÜSZ-ök és KEÜSZ-ök ellenőrzése;

e) a hozzá érkező bejelentések kivizsgálása;

f) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése;

g) az információforrások regiszterének, az adat- és iratmegnevezések jegyzékének a vezetése;

h) az információátadási szabályzatok és információátadási megállapodások bejelentésének fogadása;

i) műszaki irányelvek elfogadása;

j) az együttműködő szervek az E-ügyintézési tv.-ben szabályozott tevékenységeinek felügyelete.

136. § (1) A felügyelet ellenőrzi, hogy a szolgáltató és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályban, foglalt követelményeknek megfelel-e, a szolgáltató a nyilvánosságra hozott tájékoztatóiban és általános szerződési feltételeiben foglaltakat, valamint - ha van ilyen - szerződési feltételeit betartja-e, valamint ellenőrzi a felügyelet korábbi döntéseinek végrehajtását.

(2) A felügyelet az E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdése szerinti intézkedés megtétele során figyelembe veszi a megállapított mulasztásnak az ügyfelekre és az érintett szervek működésére, továbbá intézkedésének az ügyfelekre gyakorolt hatását, valamint - adott esetben - más szolgáltatásra való átállás lehetőségét, annak költségét és időigényét.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az E-ügyintézési tv. 28. § (1) bekezdése szerint a következő adatokat köteles bejelenteni a felügyeletnek:

a) nevét, székhelyét, hivatalos elektronikus elérhetőségét;

b) kapcsolattartójának nevét és elektronikus elérhetőségét, ha a kapcsolattartó az adatai kezeléséhez hozzájárult;

c) azon ügyfajtákat, amelyekben az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosítja, és ennek kezdő időpontját, valamint

d) az általa nyújtott elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások megnevezését.

27. Elektronikus ügyintézés vállalásának bejelentése

137. § (1) Az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szervek bejelentése során a felügyelet a szolgáltatásnyújtás bejelentése szabályai szerint jár el, e §-ban foglaltak szerinti eltéréssel.

(2) Az elektronikus ügyintézést vállaló szerv (a továbbiakban: vállaló szerv) a bejelentésében megjelöli azon ügyeket (a továbbiakban: vállalt ügy), amelyek intézése során az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendeleteinek szabályainak alkalmazását vállalja.

(3) A bejelentés során a szolgáltató alatt a vállaló szervet, szolgáltatás alatt a vállalt ügyeket kell érteni.

(4) A bejelentést a vállalás megkezdését legalább 60 nappal megelőzően kell megtenni.

(5) A vállaló szerv által vállalt ügy jóerkölcsbe nem ütközhet.

(6) A vállaló szerv az ügy felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően 30 napon belül köteles a vállalásához szükséges SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatásokhoz csatlakozni. A vállaló szerv a csatlakozást követően bejelenti a felügyeletnek, hogy az E-ügyintézési tv.-ben foglalt feltételeknek megfelel.

28. A szolgáltatásnyújtás bejelentése

138. § (1) A szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját elektronikusan, a felügyelet által közétett tájékoztatás szerint bejelenteni.

(2) A szolgáltató a bejelentéshez köteles csatolni:

a) a szolgáltatás részletes műszaki leírását,

b) a szolgáltatás pontos meghatározásához szükséges eljárási, adminisztrációs szabályokat, szabályzatokat, folyamatleírásokat, hitelesítési rendet, ahol az értelmezett,

c) a szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket,

d) a szolgáltató katasztrófaelhárítási eljárásra vonatkozó szabályzatát,

e) a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és egyéb műszaki követelményeknek való megfelelést alátámasztó dokumentumokat, valamint

f) a független tanúsító szerv által kiadott, jogi, informatikai minőségügyi és informatikai biztonsági vizsgálat alapján készült teljes körű jogi és informatikai audit jelentést.

(3) A bejelentés szükség esetén intézkedési tervet tartalmaz, amelyben foglaltak teljesülését a felügyelet ellenőrzi.

(4) A felügyelet megkeresése alapján a szolgáltatás nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásban a szolgáltatás információbiztonságának véleményezése érdekében a bejelentést a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság - a megkereséstől számított 8 napon belül - véleményezi.

(5) A felügyelet - ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának indoka nem áll fenn - a szolgáltatót a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi a szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és - ha hiánypótlás nem szükséges - a bejelentés időpontjától számított 8 napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja.

(6) A felügyelet megtagadja a nyilvántartásba vételt, ha

a) a bejelentésben foglalt adatok a hiánypótlás ellenére a szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak,

b) a szolgáltatás nyújtása a benyújtott információk alapján nem alkalmas a biztonságos igénybevételhez.

(7) A szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint a szolgáltatás nyújtásának megszüntetését 30 napon belül köteles bejelenteni a felügyeletnek.

(8) A felügyeletnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatókról szóló nyilvántartását a felügyelet a honlapján közzéteszi, és abba bárki betekinthet.

(9) A felügyelet vizsgálata kiterjed

a) a műszaki követelmények,

b) az eljárási feltételek,

c) a biztonsági követelmények,

d) a szolgáltatási feltételek,

e) az a) és d) pontok teljesülését garantáló szolgáltatási képesség,

f) a szolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos feltételeknek való megfelelés és

g) a szolgáltatás jogszabályoknak való megfelelése

vizsgálatára.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti valamely követelményre rendelkezésre áll a felügyelet által közzétett ajánlás, és a szolgáltató az ajánlás alkalmazásáról nyilatkozik, a felügyelet az ellenőrzés során az ajánlásban rendezett kérdésekben kizárólag az ajánlásnak való megfelelést ellenőrzi.

(11) A szolgáltató a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontját köteles a bejegyzés iránti kérelem benyújtását követő 3 hónapon túli időpontban megjelölni.

139. § A bejelentésben foglalt adatok változására, valamint a szolgáltatás megszüntetésére a 137. § rendelkezései megfelelően irányadóak.

140. § (1) A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során mérlegelési jogkörében figyelembe veszi az érintett szolgáltatásra irányadó műszaki előírásokat és a kérelemben foglalt szolgáltatás egyedi sajátosságait.

(2) A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során helyszíni szemlét is lefolytathat, és kérheti a szolgáltatás műszaki jellemzőinek, működésének részletes bemutatását.

(3) A felügyelet döntésében köteles a figyelembe vett műszaki előírásokat nevesíteni, és ha a szolgáltatásra irányadó műszaki előírásoktól eltért, köteles az eltérést megindokolni.

141. § (1) Az E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdése szerinti esetben a felügyelet tízezertől ötvenmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) A felügyelet az E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazása esetében - az E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével - ismételt ellenőrzéssel köteles meggyőződni az intézkedés eredményességéről, a jogszabálysértésnek az elektronikus ügyintézést biztosító szerv általi megszüntetéséről.

142. § A felügyelet a bizalmi szolgáltatásnak is minősülő SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatások ellenőrzése tekintetében minden esetben egyeztet az E-ügyintézési tv. 91. § (1) bekezdése szerinti bizalmi felügyelettel. A felügyelet nem vizsgálja a szolgáltatásnak a bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségét.

29. A szolgáltatásnyújtás megszüntetése

143. § (1) A szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megszüntetése előtt legalább 90 nappal a szolgáltatás befejezését bejelenteni, és azt az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni.

(2) A bejelentés nem mentesíti a szolgáltatót a megállapodások alapján vállalt vagy jogszabály által kötelezően előírt szolgáltatási időszak biztosításától.

(3) Ha a szolgáltatás nyújtását nem jogszabály írja elő kötelezően, a felügyelet jogosult a szolgáltatás megszüntetésének idejét legfeljebb 6 hónappal elhalasztani, ha a szolgáltatás nyújtásának megszüntetése az elektronikus ügyintézés során zavarokat okozhat. A szolgáltató - ha a szolgáltatást nem jogszabályi kötelezés alapján nyújtja - mentesülhet e szolgáltatási kötelezettsége alól, ha teljes értékűen azonos, a felügyelet nyilvántartásában szereplő szolgáltatás az igénybevevők rendelkezésére áll, az átállásra elegendő időt biztosít, és az igénybevevők esetleges átállási költségét a tevékenységét megszüntető szolgáltató viseli.

30. A koordinációs eljárás részletes szabályai

144. § (1) A koordinációs eljárás a felügyelet speciális, az elektronikus ügyintézést biztosító, illetve az együttműködő szervet szakmailag segítő, e szerv kérelmére vagy hivatalból indítható eljárása, amely nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.

(2) A felügyelet a koordinációs eljárás során javaslatainak előkészítése érdekében információkat kér az elektronikus ügyintézést biztosító vagy együttműködő szervtől, az érintett szervekkel konzultációt folytat, a helyszínen felméri az E-ügyintézési tv. és e rendeletben foglalt feltételek teljesüléséhez szükséges adatokat.

(3) A felügyelet munkatársai a koordinációs eljárás során tudomásukra jutott információkat a (4) bekezdés szerinti kivétellel kötelesek bizalmasan kezelni.

(4) Ha a felügyelet a koordinációs eljárás során olyan információ birtokába jut, amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító vagy együttműködő szerv - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - nem köteles a felügyelet javaslatában foglaltak végrehajtására, de jeleznie és indokolnia kell a felügyeletnek a javaslatban foglaltaktól történő eltérést.

(6) A felügyelet a koordinációs eljárás eredményéről összefoglalót készít, amelyet az elektronikus ügyintézést biztosító vagy együttműködő szervnek megküld.

31. Műszaki irányelvek elfogadására és közzétételére vonatkozó szabályok

145. § (1) A felügyelet az E-ügyintézési tv. 78. § (1) bekezdése szerinti műszaki irányelvek tervezetét véleményezésre elektronikus úton megküldi az informatikáért felelős miniszternek és a szolgáltatóknak.

(2) A felügyelet a műszaki irányelvek előkészítése során indokolt esetben egyeztet a nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványügyi vagy szabványkibocsátó szervekkel.

(3) Az elfogadott műszaki irányelveket a felügyelet a honlapján nyilvánosan közzéteszi.

(4) A felügyelet a műszaki irányelvek előkészítése során figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyek egyenlő esélyű hozzáférésének másokkal azonos alapon történő biztosítására.

VI. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT EGYÉB SZERVEK INFORMATIKAI EGYÜT TMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

32. Együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szervek

146. § Az E-ügyintézési tv. 105. § (5) bekezdés b) pontja alapján az E-ügyintézési tv. Harmadik Része szerinti együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szervek a felsőoktatási intézmények.

33. Az együttműködő szervek közzétételi kötelezettségének teljesítése

147. § (1) Az együttműködő szerv az E-ügyintézési tv. Harmadik Része szerinti közzétételi kötelezettségeinek saját, az együttműködő szervek tájékoztatására szolgáló honlapján keresztül, az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon tesz eleget.

(2) Az együttműködő szervek tájékoztatására szolgáló honlapot egyértelműen meg kell különböztetni az ügyfelek tájékoztatására szolgáló honlaptól.

(3) Az E-ügyintézési tv. 67. §-a szerinti egységes információátadási szabályzatot az azt elfogadó együttműködő szerv teszi közzé az (1) bekezdés szerint. Az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó együttműködő szervek közzétételi kötelezettségük teljesítése során az egységes szabályzat internetes elérhetőségét teszik közzé.

34. Az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemszünet, üzemzavar

148. § (1) Az együttműködő szerv köteles az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatása elérhetőségének biztosítása érdekében a rendelkezésre állásra vonatkozó célértékeket vállalni.

(2) Az együttműködő szerv köteles az információátadási szabályzatában feltüntetni:

a) a rendelkezésre állás vállalt célértékét, számítási módját;

b) a rendelkezésre állást érintő események kezelési eljárásának leírását.

149. § (1) Az E-ügyintézési tv. 56. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásban fel kell tüntetni legalább:

a) a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját, nap, óra és perc pontossággal;

b) a technikai tevékenységgel pontosan érintett informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat;

c) ha a tervezett technikai tevékenység az informatikai együttműködésben változást, korlátozást vagy akadályt eredményez, a változás, korlátozás vagy akadály pontos leírását, valamint az informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás igénybevételében bekövetkező változások leírását;

d) a technikai tevékenység ideje alatt alkalmazható egyéb informatikai és nem informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás leírását.

(2) Az E-ügyintézési tv. 56. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásban fel kell tüntetni legalább:

a) az üzemzavar leírását;

b) az üzemzavar elhárításának várható időtartamát;

c) az informatikai együttműködés egyéb lehetőségét.

35. Automatikus információátadásra köteles együttműködő szervek

150. § Az alábbi nyilvántartások és adatbázisok közhiteles adatai tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelezik - a nyilvántartást vagy adatbázist vezető együttműködő szervek kötelesek automatikus információátadási szolgáltatást nyújtani, vagy azt központi szolgáltatásként igénybe venni, amelynek keretében biztosítják az alábbi nyilvántartásokban szereplő adatok automatikus információátadás útján történő átadásának lehetőségét:

1. a központi címregiszter;

2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása;

3. az ingatlan-nyilvántartás;

4. a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis;

5. az állami foglalkoztatási szerv feladatainak ellátásához szükséges adatbázis;

6. az egységes szociális nyilvántartás;

7. az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás;

8. a földhasználati nyilvántartás;

9. a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképek;

10. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás;

11. az egészségbiztosítási nyilvántartás;

12. a központi útiokmány-nyilvántartás;

13. a közúti közlekedési nyilvántartás;

14. a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány tulajdonosainak nyilvántartása;

15. a kulturális örökségvédelmi nyilvántartás;

16. a cégnyilvántartás;

17. civil szervezetek nyilvántartása;

18. a központi idegenrendészeti nyilvántartás;

19. a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt nyilvántartási rendszerek;

20. a kötvénynyilvántartás;

21. az egyéni vállalkozók nyilvántartása;

22. az egységes örökbefogadási nyilvántartás;

23. a természetes személyek közhiteles országos adósságrendezési nyilvántartása;

24. a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás;

25. hitelbiztosítéki nyilvántartás;

26. gondnokoltak nyilvántartása;

27. elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartása.

36. Az információátadási szabályzat

151. § (1) Az információátadási szabályzatnak - függetlenül attól, hogy azokat közhitelesen tartják-e nyilván - az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott adatokon túl ki kell terjednie azon információkra is, amelyek tekintetében az együttműködő szerv automatikus információátadás útján történő információátadási szolgáltatás működtetésére köteles.

(2) Az információátadási szabályzat az E-ügyintézési tv.-ben meghatározottakon túlmenően tartalmazza:

a) az információátadási szolgáltatás keretében átvehető információk hitelességét biztosító ügyviteli, ellenőrzési és adattisztítási megoldások összefoglaló leírását;

b) az információátadási szolgáltatás keretében átvehető információk adat- és iratmegnevezések jegyzéke szerinti megnevezését;

c) ha az információátadási szabályzat egyes részeinek nyilvános közzététele veszélyeztetné az információbiztonságot, e részek indokolással ellátott megjelölését;

d) az információátadási szabályzat módosítása esetén követendő eljárást, valamint ezen belül az információátadási szolgáltatás igénybevevői tájékoztatásának a rendjét, valamint

e) az egyes információátadási szolgáltatások megszüntetésének a rendjét.

37. Az információátadási szabályzat és megállapodás bejelentése

152. § (1) Az együttműködő szerv az információátadási szabályzatot az E-ügyintézési tv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi és megküldi a felügyeletnek.

(2) A felügyelet az E-ügyintézési tv. 75. § (4) bekezdésében foglaltak érvényesülése érdekében a szabályzatot haladéktalanul megküldi az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságnak.

(3) A szabályzattal kapcsolatban hatósági határozatában kifogással élhet

a) a felügyelet az E-ügyintézési tv. rendelkezéseinek érvényesülése érdekében,

b) az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóság az információbiztonságot érintő rendelkezések tekintetében.

(4) Az együttműködő szerv köteles a szabályzatot 30 napon belül a kifogásnak megfelelően módosítani.

(5) E § rendelkezéseit az információátadási megállapodás bejelentése, az információátadási szabályzat és megállapodás módosításának bejelentése során megfelelően alkalmazni kell.

VII. FEJEZET

AZ ELSŐDLEGES INFORMÁCIÓFORRÁSBÓL RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ INFORMÁCIÓK AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2015. ÉVI CCXXII. TÖRVÉNYBEN NEM SZABÁLYOZOT T KÖRE

153. § Az E-ügyintézési tv. 60. § (3) bekezdés c) pontja szerinti elsődleges információforrásnak minősül az E-ügyintézési tv. hatálya alá nem tartozó állami intézménynél keletkezett, közhiteles nyilvántartásban nem szereplő információ.

VIII. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLAT TARTÁSRA VONATKOZÓ ELÉRHETŐSÉGEK AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2015. ÉVI CCXXII. TÖRVÉNYBEN NEM SZABÁLYOZOT T TÍPUSAI

154. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elérhetőségeknek az E-ügyintézési tv.-ben nem szabályozott típusai a következők:

a) rövid szöveges üzenet (SMS) fogadására szolgáló elérhetőség,

b) elektronikus levél (e-mail),

c) telefax,

d) elektronikus azonosítási szolgáltatás nélkül használt telefon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elérhetőségek igénybevételével történő elektronikus kapcsolattartásra

a) az ügyfél kérésére vagy

b) azonnali beavatkozást igénylő esetekben (súlyos kár vagy életveszély fennállása vagy bekövetkezésének lehetősége)

kerülhet sor.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekre jogkövetkezménnyel járó iratot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem küldhet.

(4) Az ügyfél az E-ügyintézési tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekről és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (1) bekezdés szerinti elérhetőségeire is hitelesítés nélkül megküldheti.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

155. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 158. § (1) bekezdés c) pontja akkor lép hatályba, amikor a 38. és 39. § szerinti tudástárfejlesztés elkészül, és beüzemelésre kerül. Ennek bekövetkezéséről a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter - az e-közigazgatásért felelős miniszter egyetértésével - a bekövetkezés naptári napjának megjelölésével a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak, valamint a III. Fejezet kivételével e rendelet rendelkezéseit 2018. január 1-jétől kötelező alkalmazni.

(4) E rendelet rendelkezéseit az elektronikus ügyintézést biztosító szerv 2018. január 1-jét megelőzően akkor köteles alkalmazni, ha az elektronikus ügyintézést az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése szerint vállalta.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével, ha jogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott elektronikus kapcsolattartási szabályok alkalmazását rendeli el, 2017. december 31-ig a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SZEÜSZ r.), valamint az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2016. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni, a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(6) A SZEÜSZ r. szerinti SZEÜSZ szolgáltatásokat a szolgáltatók legkésőbb 2017. december 31-ig a SZEÜSZ r. 2016. december 31-én hatályos szabályai szerint nyújthatják.

(7) A SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatók a szolgáltatás megkezdését megelőző legalább 30 nappal felügyeletnek bejelentik, ha a SZEÜSZ r. szerinti SZEÜSZ szolgáltatás helyett e rendelet szerinti SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltatás nyújtását megkezdik. A bejelentésben a megszűnő szolgáltatást a SZEÜSZ r.-nek, az új szolgáltatást e rendeletnek megfelelően meg kell jelölni. Az új szolgáltatásra e rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(8) A felügyelet a (7) bekezdés szerinti új szolgáltatás megindítását a Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

(9) Ha a 128. § (1) bekezdés vagy a 133. § (1) bekezdés szerinti KEÜSZ még nem működik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ezekhez való csatlakozás hiányában is megteheti az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése szerinti bejelentést azzal a feltétellel, hogy vállalja, hogy az érintett KEÜSZ-ök működésének megkezdésétől számított 15 napon belül biztosítja a KEÜSZ-ök alkalmazásának lehetőségét.

(10) A (2) bekezdésben megjelölt feltétel bekövetkeztéig, ahol e rendelet tudástárat említ, ott a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. alcíme szerinti tudástárat kell érteni.

(11) A cégkapu-regisztrációra jogosult kérheti, hogy a SZEÜSZ r. szerinti perkapu szolgáltatás - az adott perkapu megbízott jóváhagyásával - a cégkapuba integrálódjon.

(12) A SZEÜSZ r. szerinti ügyfélkapus tárhely a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó szolgáltatás megkezdését követően az adott KÜNY-ben szereplő személy tárhelyébe integrálódik.

(13) Az a szervezet, amely a SZEÜSZ r. szerinti hivatali kapuval rendelkezik, és hivatali tárhely használatára nem jogosult, 2017. december 31-ig kérheti, hogy a hivatali kapuja a cégkapuba integrálódjon. 2018. január 1-jétől e szerv a hivatali kapu szolgáltatást nem használhatja.

(14) 2017. december 31-ig e rendelet rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálya alá tartozó ügyekben - a (15) bekezdésben foglaltak kivételével - nem kell alkalmazni, e törvények hatálya alá tartozó ügyekben a SZEÜSZ r. szabályait kell alkalmazni.

(15) A (7) bekezdésben foglalt esetben - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a (14) bekezdésben foglalt ügyekben e rendeletnek a SZEÜSZ-re és KEÜSZ-re vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(16) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés során a kézbesítésre és a kézbesítési vélelemre a dokumentum küldésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

39. Az Európai Unió jogának való megfelelés

156. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6−8. cikkeinek, valamint az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2011/130/EU határozat módosításáról szóló 2014/148/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott szabványformátumokra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja.

40. * 

157. § * 

41. Hatályon kívül helyező rendelkezések

158. § (1) Hatályát veszti

a)-b) * 

c) * 

(2) * 

1. melléklet a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok

A dokumentum jellege Fájlkiterjesztés Alapul vett szabvány
formázás nélküli szöveg .txt
szöveges dokumentum (formázással), beágyazott képpel vagy más információval .pdf ISO 32000-1:2008
ISO 19005-1:2005
szöveges dokumentum (formázással), beágyazott képpel vagy más információval .docx ISO/IEC 29500-1:2016
szöveges dokumentum (formázással), beágyazott képpel vagy más információval .odt ISO/IEC 26300:2006
ISO 26300-1:2015
táblázat .xlsx ISO/IEC 29500-1:2016
táblázat .ods ISO/IEC 26300:2006
ISO 26300-1:2015
tömörítetlen kép .tif, .tiff ISO 12639:2004
tömörített kép .jpg, .jpeg ISO/IEC 10918-1:1994
ábra .png ISO/IEC 15948:2004
videó .mp4, .m4a ISO/IEC 14496-10:2003
ISO/IEC 14496-14:2003
videó .mpeg, .mpg ISO/IEC 13818
hang .mp3 MPEG-1: ISO/IEC 11172-3
hang .wav