1. A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: KÉF) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 198. §-a alapján létrejövő, országos ágazati érdekegyeztetés fóruma.
2. A KÉF működésének célja a közszolgálati munkáltatók, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek és törekvéseinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, megállapodások és ajánlások kialakítása, az információcsere és a véleményezés biztosítása a munkavállalókat érintő jövedelmi, szociális és munkaügyi kérdésekben, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják a közszolgálati tisztviselők élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatásuk feltételeit.
3. A KÉF szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium állami vezetője, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, valamint a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezetei közötti jelen Megállapodás tartalmazza.
1. A KÉF tagjai:
a) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium állami vezetője által kijelölt tárgyalócsoport (a továbbiakban: kormányzati oldal);
b) a kormánytisztviselők és a köztisztviselők országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja (a továbbiakban: szakszervezeti oldal), szervezetenként 1-1;
c) az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek tárgyalócsoportja (a továbbiakban: önkormányzati oldal), szervezetenként 1-1 fő
(a továbbiakban oldalak együttesen: Felek).
2. Az 1. pontban rögzítetteken túl a tárgyalócsoportok összetételét és a képviselet rendjét az oldalak ügyrendje határozza meg.
3. A KÉF munkájában állandó vagy eseti meghívottként tanácskozási joggal részt vehet más országos igazgatási szakmai érdekképviselet képviselője. Az állandó meghívásról, valamint az eseti meghívásról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium állami vezetője dönt.
4. A KÉF oldalai szakértői csoportokat hozhatnak létre.
Egyeztetési tárgykörök:
a) a közigazgatásban foglalkoztatott kormánytisztviselők és köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök.
1. Jogosultságok
1.1. A KÉF a hatáskörébe utalt tárgykörökben a következő jogosultságokkal rendelkezik:
- tájékoztatás kérése,
- véleményezés,
- javaslattétel,
- ajánlás kiadása,
- megállapodás.
1.2. A tájékoztatáskéréssel, a véleményezéssel és a javaslattétellel kapcsolatos jogosítványokat az oldalak önállóan gyakorolják, az ajánlás kiadása és a megállapodás valamennyi fél egyetértésével jön létre.
2. Tájékoztatás kérése
2.1. A tájékoztatás tartalma: a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a kormányzati szolgálati, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő információ átadása, annak megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tevő módon. A tájékoztatás a kormányzat és az érdekképviseletek között az álláspontok megismerésére és a párbeszédre irányul. A tájékoztatást a célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen a Felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes véleménycsere, valamint az érdemi tárgyalás.
2.2. A KÉF tájékoztatás kérésére jogosult az alábbi tárgykörökben:
a) a KÉF feladatkörébe tartozó tárgykörökben készült törvény- és rendelettervezetek, statisztikai adatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében;
b) a KÉF megállapodások végrehajtásának áttekintése céljából;
c) a közszolgálati tisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a közszolgálati tisztviselők számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos jogszabályok megalkotásában;
d) a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásainak, a közigazgatási képzési és továbbképzési rendszernek a munkáltatókat és a munkavállalókat érintő kérdéseiről;
e) a tárgyalópartnerek kölcsönös érdeklődésére számot tartó - ilyen céllal napirendre tűzött - kérdések megtárgyalása érdekében.
3. Véleményezés
3.1. A véleményezés tartalma: a KÉF véleményét kell kikérni az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben. A véleményezés során a kormányzati oldal a 3.2. pontban meghatározott tárgykörökben előkészített előterjesztéseket - a Kormány döntését megelőzően, a társadalmi egyeztetéssel összhangban - előzetesen megküldi az érdekképviseletek részére, lehetőleg olyan időpontban, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre az oldalak számára álláspontjuk kialakítására.
3.2. Az előzetes véleményezés tárgykörei:
a) a közszolgálati tisztviselők jogállására vonatkozó - a KÉF hatáskörébe tartozó - törvényalkotás, kormányrendeleti szabályozás, valamint szakmai koncepciók;
b) az előmeneteli (életpálya-) rendszer és az illetményrendszer, valamint a minősítési és teljesítményértékelési rendszer továbbfejlesztése;
c) a bér- és jövedelempolitikai átfogó intézkedések.
4. Javaslattétel
4.1. A javaslattétel tartalma: KÉF javaslattételi jogot gyakorol az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodásnak a véleményezési jogkörbe tartozó tárgykörökön túlmenő egyéb kérdéseiben.
4.2. A javaslattételi jog tárgykörei:
- az előmeneteli és illetményrendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetési források tervezése;
- a munkahelyi közszolgálati érdekegyeztetés megoldásai, területei, illetve az eljárási rend továbbfejlesztése;
- a szakmai konferenciák, tudományos tanácskozások, felkészítő továbbképzések szervezése.
5. Ajánlás kiadása
a. Az ajánlás kiadásának tartalma: a KÉF oldalai együttes döntéssel ajánlást adhatnak ki az alábbi tárgykörökben:
a) az Országgyűlésnek, a Kormánynak, valamint az érdekkörébe tartozó területeken működő ágazati, területi érdekegyeztető fórumoknak a közszolgálati tisztviselők nagyobb csoportját érintő intézkedésekre;
b) a közszolgálati tisztviselők élet- és munkakörülményeit, valamint foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotására, illetve módosítására;
c) a kormányzati szolgálati jogviszonnyal és a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő munkáltatói szintű gyakorlat megváltoztatására;
d) a közszolgálati tisztviselők élet- és munkakörülményeit érintő jogszabályok egységes értelmezésére.
6. Megállapodás
A KÉF szervezetével és működésével kapcsolatban a Felek megállapodást kötnek, a megállapodás módosításával és az éves munkaprogrammal összefüggésben gyakorolják a döntési jogosultságot.
1. A KÉF plenáris üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. A KÉF üléseinek időpontját és napirendjét a Felek előzetesen egyeztetik.
2. A KÉF határozatképességéhez minden oldalra vonatkozóan legalább a soros ügyvivő jelenléte szükséges.
3. Az oldalak munkáját a soros ügyvivő vezeti. A soros ügyvivő jogosult az oldal nevében szavazásra, valamint nyilatkozattételre. A soros ügyvivő személyéről, illetve személyének megváltoztatásáról a Felek értesítik egymást.
4. Az oldalak egy-egy szavazattal rendelkeznek. A KÉF hatáskörébe tartozó ügyekben kötött megállapodás, illetve ajánlás kiadása a Felek egyetértő/igen szavazatával jön létre.
5. A KÉF titkára köteles a részt vevő szervezeteket az ülések időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről - az ülés napja előtt legalább 10 munkanappal - értesíteni. Az ülés napirendjére bármelyik oldal vagy annak tagja javaslatot tehet. Ezen kezdeményezéseket a KÉF titkára útján írásban kell előterjeszteni. Írásbeli napirend esetén - legalább az ülés előtt 5 munkanappal, sürgős esetben 3 munkanappal - az oldalak tagjainak az írásbeli előterjesztéseket el kell juttatni.
6. A KÉF rendkívüli összehívását az oldal nevében a soros ügyvivő indítványozza. Az indítványt a KÉF titkárához kell eljuttatni. Az indítványozónak az összehívásra irányuló nyilatkozattal egyidejűleg az írásos előterjesztését is be kell nyújtani. A rendkívüli ülés összehívásáról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium állami vezetője határoz.
7. Amennyiben a szakszervezeti vagy az önkormányzati oldal részéről kezdeményezett rendkívüli ülés nem kerül összehívásra, úgy az annak napirendjére javasolt kérdésben a kormányzati oldal az indítványtól számított 15 munkanapon belül írásos választ köteles adni.
8. Az ülést a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium állami vezetője vezeti (a továbbiakban: levezető elnök).
9. A napirendről az ülés levezető elnökének előterjesztése, javaslata alapján az oldalak az ülésen döntenek.
10. Az oldalak képviselői vagy szakértői véleményüket az ülésen szóban ismertetik, amelyet írásban is átadhatnak.
11. Adott szakkérdések megvitatására, egyeztetésére a KÉF szakértői konzultáció [II. 5. pont] összehívásáról dönthet. A szakértők személyéről az oldalak előzetesen tájékoztatják egymást. Az oldalak felelősek a szakértőknek a konzultáción való részvételéért, illetve az ott elhangzó szakvéleményekért. A szakértői konzultáció feladata az oldalak közös szakértői álláspontjának kialakítása és a KÉF elé terjesztésének előkészítése, amely a kérdés jellegétől függően a KÉF ülésének összehívásával vagy a KÉF oldalainak való megküldéssel történhet.
12. A KÉF keretein belül elhangzottak kommunikációjáról a Felek témánként közösen egyeztetnek.
1. A KÉF működési feltételeit, a titkársági feladatok ellátását a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztérium állami vezetője biztosítja. A titkári feladatot ellátó személyében bekövetkezett változásról 5 munkanapon belül tájékoztatja az oldalakat.
2. A KÉF tikár feladata az ülések előkészítése, az ülések tárgyi feltételeinek biztosítása, valamint az írásos dokumentumok eljuttatása az oldalak részére.
3. A KÉF üléseiről hangfelvétel és annak alapján legkésőbb 30 napon belül emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az oldalak soros ügyvivői aláírásukkal hitelesítik.
1. A Felek magukra nézve kötelezőnek tartják, hogy a konzultáció, tájékoztatás keretében tudomásukra jutott minősített adatokat megőrzik. Tudomásul veszik, hogy a KÉF tárgyalások során felmerült, közérdekű adatnak nem minősülő információkat, valamint munkaanyagokat csak belső egyeztetés során használják fel, azokat nem hozzák nyilvánosságra. Ez utóbbi rendelkezés nem érinti a szakszervezeti és önkormányzati oldalaknak a tagságuk belső tájékoztatásához, érdek-képviseleti tevékenységük folytatásához való - jogszabályokban biztosított - jogosultságát.
2. Az aláíró Felek rögzítik, hogy a Megállapodás nyitott, ahhoz bármely érdek-képviseleti szervezet a későbbiekben is csatlakozhat, amennyiben megfelel a Kttv. 198. § (1) bekezdésben rögzített feltételeknek.
3. Ez a Megállapodás az aláírása napján lép hatályba, azt a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
4. A Megállapodás felülvizsgálatát bármelyik oldal kezdeményezheti. Ennek előterjesztésére az általános szabályok az irányadók.
Budapest, 2015. október 9.
Kormány képviseletében
Dr. Latorcai Csaba s. k.,
helyettes államtitkár
Szakszervezeti oldal képviseletében
Fehér József s. k.,
soros ügyvivő
Önkormányzati oldal képviseletében
Lipovits Szilárd s. k.,
az MJVSZ képviselője
