1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 87. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„87. Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.”
2. § Az Szja tv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, közös tulajdon esetén – a tulajdonosok eltérő rendelkezése, vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában – az ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, azzal, hogy a tulajdonostársak közössége esetén az említett tevékenységekből származó bevétellel szemben – e törvény szerint elismert – költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható. Házassági vagyonközösség fennállása alatt – az előzőekben említetteket kivéve – ezen időszakban a felek tevékenységéből származó és minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, vagy aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.”
3. § Az Szja tv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 28. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.
(6) Egyéb jövedelemnek minősül az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog átruházásából származó bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a megfizetett illetéket meghaladó része (e § alkalmazásában: számított összeg), ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő évben történik. Ha az átruházás a praxisjog megszerzését követő második évben vagy azt követően történik, a jövedelem a számított összeg
1. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
2. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
3. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
4. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és az azt követő években.”
4. § Az Szja tv. 50. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.”
5. § Az Szja tv. 63. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet (vagy annak egy részét) bármely EGT-államban a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (pl. ápolási) intézményben férőhely – visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére használja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj előre történő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megállapított és bevallott adóból azt a részt nem kell megfizetnie, amely megegyezik a felhasznált jövedelem adójával.
(3) Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem (2) bekezdés szerinti felhasználása a bevallás benyújtását követően történt, a magánszemély a megfizetett adóból a felhasznált jövedelem adójával megegyező összeget – a felhasználás igazolásával egyidejűleg – az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházását követő második adóév végéig visszaigényelheti.”
6. § Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni
a) osztalék]
„aa) a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;”
7. § Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése a következő c) és d) pontokkal egészül ki:
(Egyes meghatározott juttatásnak minősül:)
„c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;
d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.”
8. § Az Szja tv. a következő 92. §-sal egészül ki:
„92. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 28. § (5) és (6) bekezdés, 50. § (8) bekezdés, 63. § (2) és (3) bekezdés, 66. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, 70. § (4) bekezdés c) és d) pontja, 1. számú melléklet 2. pont 2.12. alpontja, 3. pont 3.3. alpontja, 4. pont 4.7. és 4.33–4.37. alpontja, 6. pont 6.1. alpont a) alpontja, 7.35. pontja a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
(2) A mobilitási célú lakhatási támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.11. pont a)–c) alpont szerinti időtartam számítása során a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.
(3) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 3. pontja és 7. pont a) alpontja a hatálybalépését követően megkezdett kiküldetések esetében alkalmazható.”
9. § Az Szja tv.
1. 1. számú melléklete az 1. melléklet,
2. 3. számú melléklete a 2. melléklet
szerint módosul.
10. § Az Szja tv.
1. 9. § (6) bekezdésében a „munkabér” szövegrész helyébe a „munkabér és a magánszemély által igényelt támogatás” szöveg,
2. 57/A. § (2) bekezdésében a „lévő egy” szövegrész helyébe a „lévő, legfeljebb három” szöveg,
3. 65. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,18-szorosa, vagy – ha a kamatjövedelmet egészségügyi hozzájárulás is terheli – 1,27-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg,
4. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 17. pontjában az „Igazolás nélkül elszámolható költségek” szövegrész helyébe az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek” szöveg,
5. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 6. pontjában a „saját személygépkocsi” szövegrész helyébe a „saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is)” szöveg,
6. 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 1. pontjában az „a házastárs tulajdonát képező, illetve a házastárs által” szövegrész helyébe az „a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által” szöveg,
7. 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 9. pontjában az „a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel” szövegrész helyébe az „a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással” szöveg,
8. 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 1. pontjában az „a házastárs tulajdonát képező, illetve a házastárs által” szövegrész helyébe az „a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által” szöveg,
9. 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 12. pontjában az „a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel” szövegrész helyébe az „a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással” szöveg,
10. 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 9. pontjában az „és egészségbiztosítási járulék” szövegrész helyébe az ,„ egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti az Szja tv.
1. 63. § (4) és (5) bekezdése,
2. 81. § (6) bekezdése,
3. 83/A. §-a.
12. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (részesedés értékének a növekedése), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a további részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a részesedés szerzését bejelentette az adóhatósághoz; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;”
(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 10c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„10c. elektromos töltőállomás: olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére;”
(3) A Tao. törvény 4. § 11. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
(11. ellenőrzött külföldi társaság:)
„i) az a) alpontban foglalt részesedés fennállását akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az adózó adóévének a többségében fennáll;”
13. § (1) A Tao. törvény 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 10. §-ban foglalt, az iskolaszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.”
(2) A Tao. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
b) a (6)–(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.”
14. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig
ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege,
kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,
kc) az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében,”
(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„l) az adózó választása szerint az elektromos töltőállomás bekerülési értéke, de legfeljebb az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó becslése szerinti, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet, a beruházás befejezésének adóévében figyelemmel a (31)–(32) bekezdésre,”
(3) A Tao. törvény 7. §-a a következő (30) bekezdéssel egészül ki:
„(30) Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja akkor alkalmazható, ha az épület olyan legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és ennek vele együtt lakó közeli hozzátartozója elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, továbbá, akinek lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy akinek a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja. Az (1) bekezdés k) pont kc) alpontja nem alkalmazható, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.”
(4) A Tao. törvény 7. §-a a következő (31) és (32) bekezdéssel egészül ki:
„(31) Amennyiben az (1) bekezdés l) pontja szerinti csökkentés összege meghaladja az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt ténylegesen elért pozitív működési eredmény különbözetének összegét, az (1) bekezdés l) pontja szerinti, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosítható.
(32) Az (1) bekezdés l) pontja szerint elektromos töltőállomásonként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 20 millió eurónak a 19. § szerinti adókulccsal számított értékének megfelelő forintösszegnél.”
15. § A Tao. törvény 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában az adóalapba beszámítandó jövedelmet az adózó a 4. § 11. pont a) alpont aa)–ac) pontjai szerinti, az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló, tulajdoni részesedése vagy az adózott nyereségből az adózót megillető rész arányában határozza meg.”
16. § A Tao. törvény 15. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit a II/A. Fejezetben foglaltak figyelembevételével alkalmazza.
(11) A (10) bekezdés hatálya alá tartozó adózó a 18/D. § rendelkezéseit kizárólag a (7)–(9) bekezdések vonatkozásában alkalmazza.”
17. § A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó immateriális jószágának, tárgyi eszközének az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenése az 1. számú és a 2. számú melléklet szerint nem határozható meg, akkor ezen eszköz értékcsökkenése az IFRS-ek szerint elszámolt értékcsökkenéssel megegyező összegben érvényesíthető az adóalapnál.
(9b) Az 1. számú melléklet alkalmazásában a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni az IFRS-ek szerint megállapított értékcsökkenést.”
18. § A Tao. törvény 18/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó fizetendő adója az áttérés adóévében és az azt követő adóévben nem éri el az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adóját, akkor – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – az áttérés adóévében és az azt követő adóévben fizetendő adója az áttérés adóévét megelőző adóévi fizetendő adó összege. Amennyiben az áttérés adóévét megelőző adóév nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóévét megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegét kell fizetendő adónak tekinteni. Amennyiben az áttérés adóéve, vagy az áttérés adóévét követő adóév nem éri el a 12 hónapot, akkor e rendelkezés alkalmazásában az áttérés adóéve, vagy az áttérés adóévét követő adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegét kell fizetendő adónak tekinteni.”
19. § A Tao. törvény 26/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőlegre, adóra vonatkozó általános fizetési határidő szerinti esedékesség napját követő naptól kezdődően a (3), (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő szerinti esedékesség napjáig, vagy ha a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget, adót a (3), (4), (6), (6a) bekezdés szerinti fizetési határidő lejáratát megelőzően fizeti meg, akkor a megfizetés napjáig, kamatot fizet. A kamat mértéke minden naptári nap után az adott napon érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, amelyet az önellenőrzési pótlékra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni. A kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó, a (8) bekezdés szerinti kedvezménnyel csökkentett adóelőlegre, adóra kell felszámítani, esedékes részletenként külön-külön. Az adózó az adott részlethez tartozó kamatot a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg, adó adott részletének megfizetésével egyidejűleg, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára fizeti meg. Az adózó a kamat összegéről bevallás benyújtására nem köteles.”
20. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (54)–(55) bekezdéssel egészül ki:
„(54) Az adózó a 2017-ben kezdődő adóévére, továbbá az (53) bekezdés szerinti választás esetén a 2016-os adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 8. § (9) bekezdése szerint teljesíti.
(55) Az ellenőrzött külföldi társaság 2017. január 18-át megelőzően keletkezett jövedelmére vonatkozóan e törvény 2017. január 17-én hatályos rendelkezéseit az adózó választása szerint utoljára a 2018. december 31-én végződő adóévben alkalmazhatja, feltéve, hogy az (53) bekezdés szerinti választással nem élt.”
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (56) bekezdéssel egészül ki:
„(56) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés l) pontját, (31)–(32) bekezdését első alkalommal a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.”
(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (57) bekezdéssel egészül ki:
„(57) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 26/A. § (14) bekezdését a hatálybalépését követően megtett, a 26/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni, azzal hogy az adózó ezt megelőzően tett nyilatkozata vonatkozásában a 26/A. § (14) bekezdését választása szerint alkalmazza és a kamatot a növekedési adóhitelre jutó adó utolsó részletével egyidejűleg fizeti meg.”
21. § A Tao. törvény 30. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az el nem számolható költségek részletezésének, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának és az adózó adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.”
22. § (1) A Tao. törvény a következő 30/G. §-sal egészül ki:
„30/G. § E törvény 26/A. § (8)–(13) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
(2) A Tao. törvény a következő 30/H. §-sal egészül ki:
„30/H. § E törvény 7. § (1) bekezdés l) pontjában, (31)–(32) bekezdésében meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) I. és II. fejezete és 56. cikke hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.”
23. § A Tao. törvény
1. 4. § 11. pont g) alpontjában a „külföldi személy abban” szövegrész helyébe a „külföldi személy (ideértve a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelyét is) abban” szöveg,
2. 4. § 33. pont d) alpontjában az „alapot,” szövegrész helyébe az „alapot, nyugdíjalapot,” szöveg,
3. 22/E. § (6) bekezdésében az „az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet” szöveg,
4. 22/E. § (8) bekezdés b) pontjában az „az energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe az „az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben” szöveg
lép.
24. § Hatályát veszti a Tao. törvény 4. § 30. pont a) alpontjában az „és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősül,” szövegrész.
25. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve a mérlegben kimutatott osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.”
26. § Az Eva tv. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 18. § (2) bekezdését a 2017-ben kezdődő adóévben is alkalmazni kell.”
27. § Az Eva tv. 8. § (6) bekezdésében a „társasági adó vagy” szövegrész helyébe a „társasági adó, kisadózó vállalkozások tételes adója vagy” szövegrész lép.
28. § (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alkalmazható a közterhek ekho szerinti megfizetése az egyéni vállalkozó tevékenységi körében szereplő, (3) és (3c) bekezdésben említett foglalkozás szerinti tevékenységre, ha az egyéni vállalkozó az adóévben a kisadózók tételes adója szerinti adózást választotta.”
(2) Az Ekho tv. 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben említett összeghatár]
„d) az a)–b) pontban említett összeghatár helyett
da) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,
db) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya)
azzal, hogy ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.”
29. § Az Ekho tv. a következő 14/E. §-sal egészül ki:
„14/E. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (4) bekezdés d) pontját a 2017. január 1-jétől megszerzett bevételekre kell alkalmazni.”
30. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll.”
31. § (1) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
„l) az adózó választása szerint az elektromos töltőállomás bekerülési érték, de legfeljebb az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elért (elérhető), az adózó bekerüléskori becslése szerinti, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet összege, a beruházás befejezésének adóévében, figyelemmel a (13)–(17) bekezdésekre.”
(2) A Távhő. tv. 6. §-a a következő (13)–(17) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Amennyiben a (3) bekezdés l) pontja szerinti csökkentés összege meghaladja az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt ténylegesen elért pozitív működési eredmény különbözetének összegét, a (3) bekezdés l) pontja szerinti, az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosítható.
(14) Az adóalany a (3) bekezdés l) pontjának alkalmazása során az elektromos töltőállomás bekerülési értékeként veheti figyelembe a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása által a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerint nem érvényesített összeget, amennyiben az adóbevallás benyújtásáig rendelkezik az érintett kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely szerint a kapcsolt vállalkozás a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kedvezményt nem érvényesíti, és amely tartalmazza a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt az elektromos töltőállomás által elért üzemi eredményről.
(15) A (3) bekezdés l) pontjában meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) I. és II. fejezete és 56. cikke hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.
(16) A (3) bekezdés l) pontja szerinti kedvezmény és a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti kedvezmény nem érvényesíthető ugyanazon elektromos töltőállomás bekerülési értéke alapján.
(17) A (3) bekezdés l) pontja szerint elektromos töltőállomásonként érvényesített összeg 7. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 20 millió eurónak a 7. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értékének megfelelő forintösszegnél.”
32. § A Távhő. tv. 10. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában)
„12. elektromos töltőállomás: olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére.”
33. § A Távhő. tv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés l) pontját, (13)–(17) bekezdését és 10. § 12. pontját első alkalommal a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.”
34. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
(8. főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:)
„i) a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat;”
35. § A Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)
„j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja;”
36. § A Katv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.”
37. § (1) A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.”
(2) A Katv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik. Az üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.”
38. § A Katv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló
a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;
b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét;
csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett, csökkentve továbbá a mérlegben kimutatott, a társasági adóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 15 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.”
39. § A Katv. 32/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel módosított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2013. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható.”
40. § A Katv.
1. 5. § (1) bekezdés h) és i) pontjában a „napjával” szövegrészek helyébe a „hónapja utolsó napjával” szöveg,
2. 6. §-ában az „évében” szövegrész helyébe az „évére” szöveg, a „hónapban” szövegrész helyébe a „hónapra” szöveg
lép.
41. § Hatályát veszti a Katv. 2. § 6. pontja.
42. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) 16. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Amennyiben az adóalany az éves beszámolóját a számviteli törvény 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint állítja össze, járulékkötelezettsége megállapításakor köteles a Htv. 40/J–40/L. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni.”
43. § A KFI törvény a következő 49. §-sal egészül ki:
„49. § (1) A 16. § (14) bekezdését első alkalommal a 2018. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.
(2) A 16. § (14) bekezdését a 2017. adóév vonatkozásában az adózó választása szerint alkalmazza.”
44. § A KFI törvény 15. § (1) bekezdésében a „számvitelről szóló törvény hatálya” szövegrész helyébe a „számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) hatálya” szöveg lép.
45. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az adót nem kell megfizetni
a) a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CD betűjelű különleges rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;
b) külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt gépjármű kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén;
c) CD betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó, az a) pontban meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint
d) ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, az e törvény szerinti adót meg kell fizetni;
e) muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.”
46. § Hatályát veszti a Rega tv. 2. § 1. pont c) alpontjában az „és b)” szövegrész.
47. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 7/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/B. internet-hozzáférési szolgáltatás: csomagkapcsolt módon felépülő, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2120/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatás. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti hálózati szolgáltatás nem minősül e törvény alkalmazásában internet-hozzáférési szolgáltatásnak.”
48. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„j) a számla, egyszerűsített adattartalmú számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit.”
49. § Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gk) alponttal egészül ki:
[Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: g) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
„gk) a Tanács 2016/856/EU irányelve (2016. május 25.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség időtartama tekintetében történő módosításáról.”
50. § (1) Az Áfa tv. a következő 311. §-sal egészül ki:
„311. § A 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód7 törvény) megállapított 55–58. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
(2) Az Áfa tv. a következő 312. §-sal egészül ki:
„312. § A 3. számú melléklet II. részének a Mód7 törvénnyel megállapított 4. pontját
a) az olyan 2017. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”
51. § Az Áfa tv. a következő 313. §-sal egészül ki:
„313. § E törvénynek a Mód7 törvénnyel módosított 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja, 8. § (3) bekezdés második mondata, (5), (9), (10) és (12) bekezdése, 57. § (2) bekezdése, 85. § (5) bekezdés a)–c) pontjai és (6) bekezdése, 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontja, 137. §-a, 142. § (1) bekezdés g) pontja, 156. § (5) és (6) bekezdései, 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontja vonatkozásában véglegessé vált döntés alatt a 2018. január 1-jét megelőzően jogerőre emelkedett határozatot, valamint véglegessé válás alatt a 2018. január 1-jét megelőzően történt jogerőre emelkedést is érteni kell.”
52. § Az Áfa tv.
a) 3. számú melléklet I. része a 3. melléklet szerint,
b) 3. számú melléklet II. része a 4. melléklet szerint
módosul.
53. § Az Áfa tv.
1. 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában, 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „jogerőre emelkedése” szövegrész helyébe a „véglegessé válása,”;
2. 8. § (3) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntéssel”;
3. 8. § (5), (9), (10) és (12) bekezdésében, 85. § (6) bekezdésében és 137. § (1)–(3) bekezdéseiben a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának”;
4. 57. § (2) bekezdésében a „jogerős határozatnak (végzésnek)” szövegrész helyébe a „jogerős határozatnak (végzésnek) vagy véglegessé vált döntésnek”;
5. 85. § (5) bekezdés a)–c) pontjában a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától”;
6. 142. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogerősen” szövegrész helyébe a „jogerősen vagy véglegessé vált döntéssel”;
7. 156. § (5) bekezdésében a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált”;
8. 156. § (6) bekezdésében a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a „véglegessé válásának”;
9. 4. számú melléklet 19. pontjában a „minősített adózó” szövegrész helyébe a „megbízható adózó”
szöveg lép.
54. § Hatályát veszti az Áfa tv. 3/A. számú melléklet II. rész 3. pontja.
55. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az
a) e törvény szerinti adókötelezettségre, adófizetési kötelezettségre, adó-visszaigénylésre, e kötelezettségek ellenőrzésére és a velük kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
b) – az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adóügynek nem minősülő – e törvényben és az e törvény végrehajtásáról szóló, az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) megállapított egyéb kötelezettség ellenőrzésére, az e kötelezettséggel kapcsolatos hatósági és végrehajtási eljárásra, valamint jogkövetkezményekre,
az e törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-ot kell alkalmazni.”
56. § (1) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 42. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában)
„42. pénzügyi biztosíték: az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia, fedezetigazolás és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;”
(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)
„7. ellenőrzött energiatermék:
a) a 2707 10 00–2707 30 00, a 2707 50 00, a 2711 12 11–2711 19 00, a 2901 10 00, a 2902 20 00–2902 44 00, a 3811 11 10–3811 19 00 és a 3811 90 00 KN-kód szerinti termék,
b) – az ezen alpontban felsorolt, etil-alkoholt tartalmazó termékek kivételével – a 2710 12 21, 2710 12 25 és 2710 19 29 KN-kód szerinti ömlesztetten szállított termék, valamint a 2710 12 11,2710 12 15, 2710 12 31–2710 19 25, 2710 19 31–2710 19 68 és a 2710 20 11–2710 20 39 KN-kód szerinti termék,
c) a 1507 10 10–1518 00 99, a 2710 12 11–2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó termék, a 3824 84 00–3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86–3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90, és a – szintetikus eredetű termék kivételével – 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,
d) a 2207 20 00 KN-kód szerinti, részlegesen vagy teljesen denaturált, üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék;”
(3) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„17. kisüzemi sörfőzde: évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár;”
(4) A Jöt. 3. § (4) bekezdés 6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
„6. elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta és utántöltő flakon;”
57. § A Jöt. 7. § (1) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Adófizetési kötelezettség keletkezik)
„h) ha az importáló az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti, vagy harmadik országból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül hoz be,”
58. § (1) A Jöt. 9. § (1) bekezdés i) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)
„i) a mentesített szervezet a harmadik országból vámmentesen behozható mennyiségű jövedéki termékre,”
(2) A Jöt. 9. § (3) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti személy, ha a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása belföldön következik be,]
„a) haladéktalanul bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz,”
(3) A Jöt. 9. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Belföldön az állami adó- és vámhatóság)
„b) legfeljebb a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.”
(4) A Jöt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az adófizetési kötelezettség alól mentesült termékre nem alkalmazandóak a VI. és VII. Fejezet rendelkezései.”
59. § A Jöt. 13. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját, vagy a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes más állam fegyveres erejét, polgári állományát megillető adó-visszaigénylési jogosultságot a Magyar Honvédség képviselőjeként a Magyar Honvédség pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve gyakorolja, ha a termékbeszerzés a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből történt.”
60. § A Jöt. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az engedélyezési eljárás során eredeti példányban szükséges az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére bocsátani
a) a nem készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték esetében a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratot,
b) – a nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat, az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, valamint a szabad forgalomban nem szabadforgalomba bocsátáskor vagy nem tagállami szállítás esetén alkalmazott bizonylat kivételével – a 90. § szerinti okmányok aláírására jogosult személy közokiratba foglalt aláírásmintáját, kivéve, ha a végrehajtási rendelet ettől eltérést enged, és
c) a 92. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt.”
61. § (1) A Jöt. 21. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege
a) ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,
b) egyébként az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 30%-kal
csökken.”
(2) A Jöt. 21. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a légiközlekedési tevékenységet végző légijármű kiszolgálását végző adóraktár engedélyesének a tárolt repülőgép-üzemanyag készletére legfeljebb 200 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtani.”
62. § A Jöt. 24. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az adatszolgáltatásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra, ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat, ha az adóraktár engedélyese a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásáról az EKO adattartalmával megegyező, és a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokkal kiegészített adatokat, a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.”
63. § (1) A Jöt. 28. § (3) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az (1) bekezdéstől eltérően a nyújtandó jövedéki biztosíték összege, ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét kizárólag]
„g) LPG-vel, egyéb ellenőrzött ásványolajjal, megfigyelt termékkel és repülőgép-üzemanyaggal folytatja, 120 millió forint.”
(2) A Jöt. 28. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolajat importál vagy hoz be másik tagállamból és felhasználói engedéllyel is rendelkezik, jövedéki biztosítékot csak a felhasználói engedélyéhez kapcsolódóan kell nyújtania.”
64. § A Jöt. 29. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben végezhet azonos telephelyen és időben jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet is, ha a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi tevékenysége keretében végzett értékesítéseiről nyilvántartást vezet, amely alapján a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi készletek egyértelműen elkülöníthetőek.”
65. § A Jöt. 31. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Felhasználói engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályain kívül – olyan személy jogosult, aki a tevékenységéről elektronikus nyilvántartást vezet.”
66. § A Jöt. 64. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„64. § (1) Az adóraktár engedélyese és a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállíthat kereskedelmi céllal szabadforgalomban belföldi címről belföldi címzett részére vagy bocsáthat szabadforgalomba a jövedéki termék közvetlen átadásával.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóraktár engedélyese a repülőgép-üzemanyag 112. § (1) bekezdés a) pontjától eltérő szabadforgalomba bocsátása esetén a végrehajtási rendeletben a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiszolgálásra meghatározott okmányt alkalmazza.”
67. § A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható)
„a) a
aa) szabadforgalomba bocsátott ellenőrzött energiatermékkel – kivéve az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű és az 1 liter vagy 1 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat, valamint az 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű LPG-t –,
ab) kenőolajjal,
ac) szabadforgalomba bocsátott sörrel, csendes és habzóborral, egyéb csendes és habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel és alkoholtermékkel – kivéve a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti terméket –, valamint
ad) szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmánnyal
a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység – ide nem értve az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak –, továbbá – az adóraktár engedélyesét kivéve – üzemanyagnak nem a 69. § és 72. § szerinti értékesítése,”
68. § (1) A Jöt. 72. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Jövedéki kiskereskedő – figyelemmel a 69. §-ra –
a) üzemanyagot – a 108. §-tól eltérően ideértve az üzemanyagcélú földgázt is – üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítés útján,
b) tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajat kiskereskedelmi tárolótelepen vagy üzemanyagtöltő állomáson
forgalmazhat.”
(2) A Jöt. 72. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba és a § a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról – a 108. §-tól eltérően ideértve az üzemanyagcélú földgáz forgalmát is – a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet, melynek adatait havonta lezárja és a havi zárás alapján – a végfelhasználók felé értékesített üzemanyagok mennyiségéről – adatszolgáltatást teljesít a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az állami adó- és vámhatóság részére.
(4) Az üzemanyagtöltő állomáson – az üzemanyagcélú földgáz és az LPG kivételével – a forgalmazott üzemanyag tárolására hitelesített tárolótartályt kell alkalmazni.”
69. § A Jöt. 74. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve
a) a töltőfolyadékot,
b) a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti alkoholterméket,
c) az 5,5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 literes kiszerelésű terméket,
d) a 2207 10 00–2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket, ha azt
da) laboratóriumi vizsgálatok céljára;
db) kísérleti, kutatási, fejlesztési célra;
dc) kísérleti termékek próbagyártására;
dd) laboreszközök, gépek mosására, tisztítására;
de) szolgáltató tevékenységek, gyógyszer-nagykereskedelem céljára, kórházak, rendelőintézetek, gyógyszertárak részére;
df) a fermentált dohányvágat aromásítására;
dg) az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra értékesítik adózottan,
e) a teljesen denaturált terméket,
f) a 2207 10 00–2207 20 00 KN-kód szerinti, nyomdaipari célokat szolgáló hígítót, oldószert,
g) a 2207 10 00–2208 90 99 KN-kód szerinti, a 3. § (3) bekezdés 1. pont c) alpontja szerinti alkoholtermék előállítására adózottan értékesített alkoholterméket,
h) a 2208 20 12–2208 90 99 KN-kód szerinti, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, az adófizetési kötelezettség alól mentesült terméket,
i) a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint értékesített jövedéki terméket, akkor is, ha az utas vagy a repülőgép úti célja tagállam, és
j) az új dohánytermék-kategóriákat.”
70. § A Jöt. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgynapja és az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság által a 145. § (5) bekezdése szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”
71. § A Jöt. 80. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„80. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a tárgyhót követő hónap 10. napjáig tájékoztatásul megküldi az adózónak – a tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált földgázra, valamint a szénre és a villamos energiára vonatkozó adatok kivételével – az adóbevallás alapját képező adatokat. Az adóalany ezen adatok beérkezésétől számított 5 napon belül helyesbítéssel élhet, amelyet megküld az állami adó- és vámhatóság részére.
(2) Az adózó az adó előlegének és a megállapított nettó adónak a különbözetét havonta
a) a tárgyhót követő hónap 20. napjáig,
b) az a) ponttól eltérően a kizárólag dohánygyártmányt előállító, forgalmazó adózó a 2 milliárd forintot meg nem haladó adó összegét a tárgyhót követő második hónap 20. napjáig
fizeti meg.”
72. § A Jöt. 82. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3a) Az adó-visszaigénylésre jogosult a 12. § c) és i) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultságot a (3) bekezdéstől eltérően az egyes, az általános forgalmi adót és a jövedéki adót érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítésének végrehajtásáról szóló 11/2010. (III. 31.) PM rendeletben meghatározott időpontban érvényesítheti.”
73. § A Jöt. 84. § (2) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:
[Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető]
„f) a 112. § (5) bekezdése szerinti, állami adó- és vámhatósági ellenjegyzés iránti eljárás.”
74. § A Jöt. 90. §-a a következő (2) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási rendeletben meghatározott szigorú számadású bizonylatok esetében kérelemre, elszámolási kötelezettség mellett sorszámtartományt adhat ki.”
75. § A Jöt. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Art. szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyre az Art. adóügyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
76. § A Jöt. 93. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék, berendezés vagy tevékenység megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély hatályosságára vonatkozó adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és vámhatóság ezen adatokat az ellenőrzés érdekében, az engedély hatályvesztését vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig kezeli.”
77. § A Jöt. 95. §-a a következő szöveggel lép hatályba és a § a következő (6)–(12) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„95. § (1) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, az Európai Bizottság SA. SA.46672. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(2) A 113. § (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés az Európai Bizottság SA.46672. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.
(3) A 113. § (5) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.
(4) A 115. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.
(5) A 117. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás.
(6) A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 369/37, 2014. 12. 14., a továbbiakban: halászati csoportmentességi rendelet) I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozások esetén a halászati csoportmentességi rendelet 45. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás.
(7) A 117. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adó-visszaigénylés a halászati csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti nagyvállalkozás esetén az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190, 2014. 6. 18.) szerinti csekély összegű támogatásnak minősül.
(8) A 94. § (1)–(2) bekezdése, illetve a (3)–(6) bekezdés szerinti támogatások nem nyújthatók az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés b) pontja, az (5)–(6) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozások, továbbá olyan vállalkozások részére, amelyekkel szemben érvényben van teljesítetlen visszafizetési felszólítás olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
(9) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés mértéke nem haladhatja meg éves szinten a szállítás összköltségének harminc százalékát, továbbá a közúti szállításhoz képest felmerülő externálisköltség-megtakarítás ötven százalékát.
(10) A 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés azonos elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható más, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatással.
(11) Amennyiben a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés és a hozzá kapcsolódó adó-visszaigénylés, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti adó-visszaigénylés mértéke éves szinten meghaladja a (9) bekezdés szerinti határértéket, a visszaigényelt adó határértékeket meghaladó részét visszafizetni, valamint a mentesség határértékeket meghaladóan igénybe vett részét az adózó köteles megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak.
(12) A (9) bekezdés szerinti költségek megállapításának, a határértékeket meghaladóan visszaigényelt adó visszafizetésének, valamint a határértékeket meghaladóan igénybe vett mentesülés megfizetésének módját a végrehajtási rendelet szabályozza.”
78. § (1) A Jöt. 100. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, a természetes személy által elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 20 ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 28 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 20 ezer forint, dohánygyártmány esetén 28 ezer forint. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.”
(2) A Jöt. 100. §-a a következő (10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(10) A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett az állami adó- és vámhatóság vezetője által tájékoztatásban kiadott, a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.”
79. § (1) Jöt. 103. § (1) bekezdése a következő c) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(El kell kobozni)
„c) a jogosulatlanul megszerzett és lefoglalt adóügyi jelzést.”
(2) A Jöt. 103. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az elkobzott termékre nem kell az adót kivetni, kivéve ha)
„b) a jövedéki jogsértést megvalósító személy ezzel a magatartásával a Btk. 396. §-a szerinti költségvetési csalás bűncselekményt követett el és – a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével megegyező összeget az Art. szerinti elkülönített számlára fizetett meg vagy a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében – a büntetés enyhítését eredményezően – az Art. szerinti elkülönített számlára befizetést teljesített.”
(3) A Jöt. 103. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt
a) (5) bekezdés a) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, ha az gyors romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan,
b) (5) bekezdés b) pontja szerinti dolog előzetes megsemmisítésére, a lefoglalt (5) bekezdés c) pontja szerinti dolog előzetes értékesítésére, ha annak kezelése, tárolása, őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna,
c) energiatermék előzetes, (6) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti célra történő átadására, valamint a (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználására, ha annak kezelése, tárolása, őrzése – különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna.”
80. § (1) A Jöt. 112. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A jelölt gázolajat az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszolgáló adóraktárnak tekintendő az adóraktár területét hajótöltési céllal elhagyó tartályautó és a közforgalmú kikötőben állomásozó, és azt hajótöltési céllal a végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint elhagyó hajó.”
(2) A Jöt. 112. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az adóraktár engedélyese az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést, valamint a légijárműből lefejtett repülőgép-üzemanyag készletre vételét igazoló, a végrehajtási rendeletben meghatározott bizonylatot ellenjegyzés céljából köteles benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.”
81. § A Jöt. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) Az 52. § szerinti bejelentésről az állami adó- és vámhatóság soron kívül tájékoztatja a műszaki biztonsági hatóságot és a földgáz ellátását biztosító szolgáltatót.”
82. § A Jöt. 134. § (4) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az egyszerűsített adóraktári engedély megadásának nem feltétele:)
„a) a 14. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti feltétel teljesítése,”
83. § (1) A Jöt. 137. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelőtől indított belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől eltérően borkísérő okmány alkalmazandó vagy a szállítmány az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.”
(2) A Jöt. 137. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelő által végzett értékesítésekor, exportálásakor és másik tagállamba a 62. § szerinti kereskedelmi céllal történő szállításakor nem kell alkalmazni a 67. § (1) bekezdésének rendelkezését.”
84. § A Jöt. 138. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) Hivatalos zár előállítására jogosító engedélyre – az engedélyek megadásának általános szabályain kívül – olyan személy jogosult, aki rendelkezik
a) a hivatalos zár követelményeit teljesítő eszköz előállításához szükséges műszaki, technikai és technológiai feltételekkel,
b) zárt rendszerű, a szigorú elszámolást lehetővé tevő technológiai-szervezeti rendszerrel és azt szabályozó biztonsági szabályzattal,
c) a tevékenység jellegének megfelelő belső ellenőrzési rendszerrel, biztonsági személyzettel és technikai berendezéssel, és
d) az előállítás során keletkezett selejt és hulladék anyag megsemmisítéséhez szükséges berendezéssel vagy a megsemmisítést más módon biztosító eljárási renddel.”
85. § A Jöt. 140. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az adóraktárban a bérfőzető részére előállított párlat utáni adó összegét az adóraktár engedélyese állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől a párlat bérfőzető részére történő átadásának időpontjáig. Az adóraktár engedélyese az adófizetési kötelezettség és az adófizetésre kötelezett személyének megállapítása céljából a bérfőzetőt és képviselőjét személyazonossága igazolására hívhatja fel, a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja. A bérfőzető és képviselője személyazonosságát hatósági igazolvánnyal igazolja. A bérfőzető a párlat átvételének időpontjáig készpénzzel vagy átutalással fizeti meg az adóraktárnak az átvett bérfőzött párlat utáni adót. Ha a bérfőzető ezen adófizetési kötelezettségét nem teljesíti vagy személyazonossága nem állapítható meg, részére a bérfőzött párlat nem adható ki. A bérfőzetőtől beszedni elmulasztott adót – abban az esetben is, ha a bérfőzető személyazonossága nem állapítható meg – az adóraktár engedélyese fizeti meg, ha azonban az adóraktár engedélyese a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető fizeti meg az adókülönbözetet és az adókülönbözettel azonos összegű jövedéki bírságot.”
86. § A Jöt. 145. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A zárjegy nélküli dohánygyártmány esetében – kivéve a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti terméket –, ha ugyanazon termékválasztékot
a) belföldön is forgalmazzák, az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adót tartalmazó árat,
b) belföldön nem forgalmazzák, az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat
kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.”
87. § A Jöt. 147. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az általánosforgalmiadó-alany az általános forgalmi adót a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok után a jövedéki adóval azonos időpontban köteles bevallani és megfizetni.
(2) Az az általánosforgalmiadó-alany, aki a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok után e törvény szerint köteles általános forgalmi adót fizetni, e tevékenysége tekintetében az áfatörvénynek az alanyi adómentességre vonatkozó szabályait nem alkalmazhatja.”
88. § A Jöt. 148. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„f) a zárjegyre, a hivatalos zárra és a párlat adójegyre vonatkozó részletes szabályokat, a hivatalos zár előállításának engedélyezési eljárásának részletes szabályait és a hivatalos zár előállítója általi adatszolgáltatás adattartalmára vonatkozó szabályokat;”
89. § (1) A Jöt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvényt – a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a 2017. július 1-jén vagy azt követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.”
(2) A Jöt. 150. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a 136. § (3) bekezdés, a kisüzemi bortermelő a 137. § (3) bekezdés szerinti, 2017. augusztus 15-én esedékes adóbevallását a 2016. december 1–2017. július 31. időszak tekintetében nyújtja be és a 2017. augusztus 15-én esedékes jövedéki adatszolgáltatását és a 138. § (5) bekezdés szerinti hivatalos zár elszámolást a 2017. június 30-án hatályos jövedéki szabályok szerint nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.”
90. § A Jöt.
1. 3. § (1) bekezdés 30. pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe az „általános közigazgatási rendtartás szerinti” szöveg,
2. 3. § (1) bekezdés 50. pont b) alpontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló” szövegrész helyébe az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló” szöveg,
3. 15. § (9) bekezdés b) pontjában, 102. § (9) bekezdésében, 103. § (1) bekezdés a) pontjában és a 105. § (4) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegessé vált döntésben” szöveg,
4. 92. § (3) bekezdés a) és b) pontjában és a 118. § (1) bekezdésében az „eljárás jogerős befejezéséig” szövegrész helyébe az „eljárásban hozott érdemi vagy eljárást lezáró döntés véglegessé válásáig” szöveg,
5. 103. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg
lép.
91. § Hatályát veszti a Jöt. 91. § (2)–(3) bekezdése.
92. § A Jöt. 20. § (5) bekezdése és a 67. § (6) bekezdés a) pontja nem lép hatályba.
93. § Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény 87. §-a
94. § Hatályát veszti a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXI. törvény 4. §-a.
95. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:)
„f) ha az adó mértékét határozott időre állapította meg, akkor a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt az adó mértékét növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 50%-át.”
96. § A Htv. 7. §-a a következő h)–i) ponttal egészül ki:
(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
„h) ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára
ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti,
hb) a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel (a továbbiakban: viszonyítási bevétel) 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,
i) ha a h) pont hb) alpont alkalmazásával az adó mértékét növelte, akkor az adó mértékét a határozott időszakra eredetileg megállapított adómértékkel egyező mértékben kell megállapítani azon naptári évtől kezdődően, amelyet megelőző – és a h) pont hb) alpont alkalmazását követő – naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel eléri a viszonyítási bevételt.”
97. § A Htv. 39/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság megszűnik vagy a vállalkozó az átalányadózást megszünteti, akkor az adó alapját – az adóév egészére – a 39. § (1) bekezdése vagy az adózó döntésétől függően a (3) bekezdés szerint kell megállapítani.”
98. § A Htv. 40/C–40/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„40/C. § (1) Az 52. § 22. pont a) alpontjától eltérően a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozónak nem minősülő vállalkozó esetén a nettó árbevétel – a (2)–(4) bekezdésben felsorolt tételekkel korrigált – az üzleti évben az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint elszámolt és a más standardok által az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard szerint bevételként elszámolni rendelt bevétel (árbevétel) (a továbbiakban együttesen: bevétel).
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
a) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 5. bekezdésének d) pontja szerint az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard hatókörén kívül eső nem monetáris csere esetén az elcserélt áru vagy szolgáltatás számlázott értékével, ennek hiányában valós értékével,
b) a számvitelről szóló törvény szerinti – nem számlázott – utólag adott (fizetendő) szerződés szerinti engedmény összegével,
c) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60–65. bekezdése alapján elszámolt kamatbevétel összegével,
d) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 51. bekezdése alapján a vevőtől várt ellenérték csökkentéseként figyelembe vett kötbér összegével,
e) az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügylet esetén a közvetített szolgáltatás, valamint az adóalany által saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi szerződéssel értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapított bekerülési értékének megfelelő összeggel,
f) az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az (1) bekezdés szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) szereplő értéket az IFRS-ek szerint a bevételt (árbevételt) – annak elszámolásakor – csökkenteni kell,
g) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
h) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétellel,
i) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – az átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértékkel,
j) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,
k) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 70–71. bekezdése alapján az ügyleti ár csökkenéseként elszámolt, vevőnek fizetendő ellenérték összegével,
l) az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítóként a biztosítási szerződésből kapott bevétellel,
m) azzal az (1) bekezdés vagy az a), e) és g)–l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton (számlán) feltüntetett – általános forgalmi adó nélküli – összeggel (vevőtől várt ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint bevételként (árbevételként) vagy az a)–l) pontok szerinti bevételnövelő tételként nem számolhat el,
feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
a) a jogdíjjal,
b) a felszolgálási díjjal,
c) az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó, valamint a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével a jövedéki adó, a regisztrációs adó, az energiaadó, a népegészségügyi termékadó alanya esetén,
d) az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel című standard 60–65. bekezdése alapján elszámolt kamatráfordítás összegével,
e) az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az (1) bekezdés szerinti ügyletről kiállított számlán szereplő értéket az IFRS-ek szerint a bevétel (árbevétel) elszámolásakor növelni kell
feltéve, ha az az IFRS-ek alkalmazásával az (1) bekezdés szerint bevételnek, vagy a (2) bekezdés szerint bevételt növelő tételnek minősül.
40/D. § (1) Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás esetén – az 52. § 22. pontjának b), d) alpontjától eltérően – nettó árbevétel az IFRS-ek szerint kamatként elszámolt bevétel (2)–(3) bekezdések szerinti korrigált összege.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:
a) a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt fizetett, fizetendő díjak, jutalékok összegével,
b) a nyújtott szolgáltatások után az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek című standard alapján elszámolt bevétellel (kapott, járó díjak, jutalékok összegével),
c) az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás című standard 11. bekezdése szerinti pénzügyi instrumentum üzleti évben való eladása esetén, az elért nyereséggel, nyereségjellegű különbözettel,
d) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti pénzügyi lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingfutamidő kezdetének adóévében a lízingbe (visszlízingbe) adónál a lízingfutamidő kezdetekor megjelenített követelés kezdeti közvetlen költségeket nem tartalmazó értékével,
e) az IAS 17 Lízingek című standard szerinti operatív lízingnek megfelelő szerződés esetén a lízingbe (visszlízingbe) adónál az (1) bekezdésben foglaltak alapján figyelembe nem vett, az IAS 17 Lízingek című standard 50. bekezdése szerint árbevételként elszámolt összeggel,
f) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétellel.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
a) az üzleti évben ráfordításként elszámolt (fizetett, járó) kamattal,
b) az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a lízingbeadónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével,
c) a saját követelés értékesítéséből keletkezett, az üzleti évben elszámolt nyereség összegével.”
99. § A Htv. 40/J. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az áttérés adóéve nem azonos az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazásának adóévével, az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazása adóévének adóalapját:
a) növelni kell az áttérés adóévében vagy azt követően, de az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazásának adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó azon, az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazása adóévében vagy azt követő bármely adóévben a 40/C–40/E. § szerinti nettó árbevételnek nem minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának számításakor az áttérés adóévében, vagy ezt követően az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazását megelőző bármely más adóévben nettó árbevételként még nem vett figyelembe, és ha a vállalkozó az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standardot nem alkalmazná, akkor az bármely adóévben nettó árbevételnek minősülne;
b) csökkenteni kell az áttérés adóévében vagy azt követően, de az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazásának adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés adóévében vagy azt követően, de az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazásának adóévét megelőzően figyelembe vett, és az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek standard első alkalmazásának adóévében vagy azt követően nettó árbevételként figyelembe kell venni.”
100. § A Htv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) Az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára tekintettel előrehozott adót fizethet.
(2) Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti bevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót – vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét – az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig.
(4) A (2) bekezdés szerinti bevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető.
(5) Az előrehozott adót a 6. § f) pontjában, a 7. § h) pont hb) alpontjában és i) pontjában a bevétel számításánál a (3) bekezdés szerinti esedékességkor, az akkor beszámított összegben kell figyelembe venni.”
101. § A Htv. 42/B. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba lépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára:)
„f) határozott időszakra megállapított adómérték, adómentesség, adókedvezmény esetén a határozott időszak lejártának időpontjáról.”
102. § A Htv. 42/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati rendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról szóló bevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló pénzügyminiszteri rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) melléklete szerinti, az adónemre vonatkozó nyomtatványon is teljesítheti az önkormányzati adóhatóság részére. A helyi iparűzési adóalany az adóbevallását, az adóbevallása kijavítását, annak önellenőrzéssel való helyesbítését a PM rendelet adóévre vonatkozó melléklete szerinti bevallási nyomtatványon is teljesítheti az önkormányzati adóhatóság részére.”
103. § A Htv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/D. § (1) Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést – és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) a PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, az általános nyomtatványkitöltő program használatával is teljesítheti.
(2) Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, (1) bekezdés szerinti adóbevallást – az adóbevallásbenyújtásra kötelezett azonosítását követően, tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása mellett – az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul, elektronikus úton megküldi.
(3) Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.”
104. § A Htv. V. Fejezete a következő 42/E. §-sal egészül ki:
„42/E. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton, haladéktalanul megküldi, feltéve, hogy az önkormányzat helyi iparűzési adórendelete hatályos.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő cég:
a) bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni,
b) a Htv. 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.
(3) Ha a bejelentkezéssel egyidejűleg adóelőleget vagy jogszabály alapján az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot kell bejelenteni, akkor e bejelentés megtételére a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adózót.”
105. § A Htv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § A 6. § f) pontját és a 7. § h) pontját az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény hatálybalépését követően megállapított, határozott időre szóló adómértékre kell alkalmazni.”
106. § (1) A Htv. 52. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Újonnan létrehozott építmény tulajdonjogának – a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását, használatba vétel tudomásulvételét, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását megelőző – átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának, használatba vétel tudomásulvételének, egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;”
(2) A Htv. 52. § 22. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(22. nettó árbevétel:)
„f) lakásszövetkezet, társasház, köztestület, alapítvány, egyesület, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, iskolaszövetkezet, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek, a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft., a KHVT Közhasznú Nonprofit Kft. esetében a vállalkozási tevékenységből származó, a) pont szerinti nettó árbevétel. Alapítvány, egyesület esetében a nettó árbevételbe tartozik továbbá az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg is. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,”
107. § A Htv.
1. 7. § a) pontjában az „adótárgy esetében” szövegrész helyébe az „adótárgy (épület, épületrész, telek) esetében” szöveg;
2. 52. § 9. pontjában az „a belmagasság legalább” szövegrész helyébe az „a belmagasság – a padlószint (járófelület) és az afelett levő épületszerkezet (födém, tetőszerkezet) vagy álmennyezet közti távolság – legalább” szöveg;
3. 52. § 31. pont a) alpontjában az „az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye” szövegrész helyébe az „az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana)” szövegrész, a „szélerőművet (szélkereket)” szövegrész helyébe a „szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet” szöveg;
lép.
108. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) „Az adó megállapítása és kezelése” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben – az 5. § valamely rendelkezése alapján – mentes az adó alól. Az önkormányzati adóhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.”
109. § A Gjt. 18. § 10. pontjában az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény” szövegrész helyébe az „az állam, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény” szöveg lép.
110. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a a következő (14)–(19) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az adózó az (1)–(13) és a (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó összegét választása szerint – adóvisszatartás formájában – csökkentheti az általa a (16) bekezdésben meghatározott kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével, ha a támogatás alapján jogosult lenne a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti adókedvezményre, azonban az adócsökkentés alapjául szolgáló támogatási összeget a társasági adó terhére adókedvezményként még nem vette igénybe. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén megfizetett összeget az adózó adócsökkentésként nem érvényesítheti.
(15) A (14) bekezdés szerint igénybe vett adócsökkentés összege nem haladhatja meg az (1)–(13) és a (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó 50 százalékát.
(16) A (14) bekezdés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül a látvány-csapatsport Tao. törvény
a) 22/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
b) 22/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr sportszervezetek, valamint a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
c) 22/C. § (1) bekezdés c) pont ca), cc), cd) alpontjában meghatározott jogcímek támogatása, és a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcím támogatása azzal, hogy a hivatásos sportszervezetek sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatása esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
d) 22/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató közhasznú alapítvány, valamint a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
e) 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása.
(17) Amennyiben az adózó a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegére tekintettel a (14) bekezdés szerinti adócsökkentést érvényesíti, akkor a továbbiakban az adócsökkentésként figyelembe vett támogatás összegére a társasági adó terhére adókedvezményt nem vehet igénybe.
(18) A (14) bekezdés szerinti adócsökkentés érvényesítésének – a Tao. törvény rendelkezéseitől eltérően – nem feltétele a kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetése. Az adócsökkentés érvényesítése esetén az alapjául szolgáló támogatási összeghez kapcsolódóan valamely korábbi üzleti évben megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatás ráfordításként elszámolt összege az érintett üzleti év társaságiadó-alapjának megállapításakor a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.
(19) Ha az adózó az adócsökkentés érvényesítését megelőző valamelyik üzleti év adózás előtti eredményének terhére számolta el ráfordításként az adócsökkentés alapjául szolgáló támogatási összeget, akkor – a társasági adóban már keletkezett adóelőny utólagos megfizetése céljából – a támogatás nyújtása és az adócsökkentés elszámolása üzleti éveire vonatkozó társasági adó adóalapjának megállapításakor úgy kell eljárnia (az adózás előtti eredmény módosítása révén), mintha a támogatást az adócsökkentés üzleti évében számolta volna el ráfordításként. Ilyen esetben az adózó az adócsökkentés érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtását követő 30 napon belül köteles az érintett üzleti évre (adóévre) vonatkozó társaságiadó-bevallását – a (18) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – módosítani. A módosítás során az adózó egyebekben az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótléknak megfelelő mértékkel állapítja meg.”
(2) A Különadó törvény 4/A. § (38) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(38) A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz vagy kötelező intézményvédelmi szervezethez csatlakozott hitelintézet csökkentheti az (1)–(7) bekezdés szerint fizetendő különadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba vagy a kötelező intézményvédelmi szervezetbe az adóévben befizetett összeggel, ha az önkéntes intézményvédelmi alap vagy a kötelező intézményvédelmi szervezet és tagjai – ide nem értve a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló tagokat – együttesen megfelelnek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7) bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülő összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap vagy kötelező intézményvédelmi szervezet létesítő okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel.”
111. § A Különadó törvény 7. §-a a következő 1. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„1. korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény: olyan létesítmény, amely esetén a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának húsz százalékát;”
112. § A Különadó törvény a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § A 4/A. § (14)–(19) bekezdésének rendelkezéseit az adózó 2017. adóév vonatkozásában választása szerint alkalmazza, azzal, hogy e választás esetén az adózó a 2017. adóévre vonatkozóan már benyújtott adóbevallását 2017. szeptember 10-éig pótlékmentesen önellenőrzi.”
113. § A Különadó törvény 7. § 22. pontjában a „Tao. tv.” szövegrész helyébe a „Tao. törvény” szöveg lép.
114. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja
a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok
b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon
– terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.”
115. § Az Itv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a (2) és a (4) bekezdésben, valamint a 26. § (1) bekezdés y) pontjában említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig
a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket – az eladott lakás forgalmi értékétől függően – a (2) bekezdés vagy a 26. § (1) bekezdés y) pontja alkalmazásával állapítsa meg,
akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást – döntés közlése nélkül – felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a (2) bekezdésben vagy a 26. § (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – nem igazolja, az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.”
116. § Az Itv. 23/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nem lehet a (6) bekezdés szerinti illetékkülönbözet kétszeresét előírni, ha a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó igazolja, hogy a pénzügyi lízingbeadásról szóló szerződés azért nem ment teljesedésbe, mert a lízingbevevő meghalt, jogutód nélkül megszűnt, vagy a szerződés a lízingbevevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg.”
117. § Az Itv. 26. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentességet:
a) ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, akként kell alkalmazni, hogy minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni,
b) a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor is megfelelően alkalmazni kell,
c) a 21. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni,
azzal, hogy az (1) bekezdés y) pontja szerinti mentesség és e bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.”
118. § Az Itv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül.
(2) A vagyonszerző a forgalmi értékről nyilatkozhat.
(3) Az állami adóhatóság a forgalmi értéket elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján állapítja meg, de – összehasonlító értékadatok hiányában – más értékmeghatározó módszert (nettó pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat.
(4) Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása során a vagyonszerző nyilatkozatát figyelembe veheti, szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, külső szakértőt vonhat be, továbbá felhasználhatja az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat.
(5) Az állami adóhatóság az összehasonlító értékadatok kimunkálása érdekében nyilvántartást vezet az illetékkiszabásra bejelentett visszterhes ügylethez kapcsolódó illetékkötelezettség keletkezésének napjáról, az ügylet tárgyát képező ingatlan vételáráról, vételártól eltérő forgalmi érték esetén a forgalmi értékéről, címéről, helyrajzi számáról, fajtájáról, rendeltetéséről (pl.: lakás, garázs, üzlet, szálloda, iroda, gyár, üzemcsarnok, műhely, termőföld, telek) ismert fizikai jellemzőiről (pl.: alapterület, falazat, építés éve, felújítás ténye, állag).
(6) A forgalmi érték megállapítása során az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból azon ingatlan – 2 évnél nem régebbi – forgalmi értékadata használható fel összehasonlító értékadatként, mely a településrészen található és az értékelendő ingatlannal azonos fajtájú, rendeltetésű. Ilyen ingatlan hiányában a település más részén vagy hasonló adottságú más településen, településrészen lévő, azonos fajtájú, rendeltetésű ingatlan forgalmi értékadata is felhasználható.
(7) Ingó szerzése esetén az azonos rendeltetésű ingódolog kereskedelmi, piaci árát kell figyelembe venni.
(8) A vagyoni értékű jog forgalmi értékének a 72. § alapján számított értéket kell tekinteni.”
119. § Az Itv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség – a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügylet, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat ingyenes megszerzése, valamint a 26. § (1) bekezdés g), h), o) pontja és a 26. § (1a) bekezdés e) pontja alá eső ügylet kivételével – az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.”
120. § Az Itv. a következő 99/P. §-sal egészül ki:
„99/P. § A 17. § (1) bekezdés h) pontjának, a 26. § (1a) bekezdés e) pontjának, a 78. § (1) bekezdésének és a 91. § (5) bekezdésének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépése napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”
121. § Az Itv. 102. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, továbbá az ezeknek megfelelő külföldi jogalany;”
122. § Az Itv. 103. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(7) A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
123. § Az Itv.
1. 17. § (1) bekezdés h) pontjában a „földhasználat megszerzése” szövegrész helyébe a „földhasználat megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés” szöveg;
2. 20. § (1) bekezdésében az „alapított haszonélvezet, használat” szövegrész helyébe az „alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat” szöveg;
3. 26. § (1a) bekezdés e) pontjában a „megszerzése” szövegrész helyébe a „megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés” szöveg;
4. 26. § (16) bekezdés b) pontjában a „87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet – HL L 214/3., 2008.8.9.) szerinti regionális beruházási támogatásnak” szövegrész helyébe a „107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti, sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásnak (a továbbiakban: sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás)” szöveg;
5. 26. § (17) bekezdésében a „regionális beruházási” szövegrész helyébe a „sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott” szöveg;
6. 26. § (18a) bekezdésében a „vállalásáról” szövegrész helyébe a „fennállásáról és vállalásáról” szöveg;
7. 33. § (2) bekezdés 48. pontjában a „bejegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése, döntése” szöveg;
8. 33. § (2) bekezdés 57. pontjában a „népi iparművészeti” szövegrész helyébe a „népművészeti és népi iparművészeti” szöveg;
9. 78. § (1) bekezdésében az „a 26. § (1) bekezdése alapján” szövegrész helyébe az „a 26. § (1) és (1a) bekezdése alapján” szöveg; az „y) pontjai” szövegrész helyébe az „y) pontjai, valamint a 26. § (1a) bekezdés a)–d) pontjai” szöveg lép.
124. § Hatályát veszti az Itv.
1. 11. § (2) bekezdésében „Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § az irányadó.” szövegrész;
2. 33. § (2) bekezdés 44. pontjában az „a kincstár által” szövegrész;
3. 70–71. §-a;
4. Melléklete IV. Címének 2. pontjában az „– az elektronikus úton benyújtott adóbevallások kivételével –” szövegrész.
125. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés b) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
b) az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ideértve a fizetési számla és az ügyfélszámla között végrehajtott fizetési műveletet abban az esetben, ha]
„2. a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon, a Hpt. szerinti önkéntes intézményvédelmi alap, vagy a Hpt. szerinti kötelező intézményvédelmi szervezet tagja,”
(feltéve mindkét esetben, hogy a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik,)
126. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
1. 19. § (4) bekezdésében a „havi összege 7110 forint (napi összege 237 forint)” szövegrész helyébe a „havi összege 7320 forint (napi összege 244 forint)” szöveg,
2. 26. § (5) bekezdésében a „havonta 5790 forint” szövegrész helyébe a „havonta 7320 forint” szöveg,
3. 38. § (1) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg
lép.
127. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem, amelyet a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja a szövetkezet tevékenységében kifejtett személyes közreműködésének ellenértékeként a közérdekű nyugdíjas szövetkezettől szerzett.”
128. § Az Eho tv. Eljárási szabályok alcíme a következő 11/D. §-sal egészül ki:
„11/D. § Az egészségügyi hozzájárulás mértékének változása esetén a hozzájárulás fizetésére kötelezett a megváltozott hozzájárulás mértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban, adóévben a megváltozott egészségügyi hozzájárulás mértéke hatályba lép.”
129. § Hatályát veszti az Eho tv.
1. 3. § (3) bekezdés e) pontja,
2. 11. § (3) és (4) bekezdése.
130. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 456. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha]
„a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy”
(2) Az Eat. 456. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés a) pontjában az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 7/B. §-a szerint kell igazolni.”
131. § (1) Az Eat. 458. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.”
(2) Az Eat. 458. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Az (5) bekezdésben az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a Tbj. vhr. 7/B. §-a szerint kell igazolni.”
132. § Az Eat. IX. fejezete a következő 467/K. §-sal egészül ki:
„467/K. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 456. § (4) bekezdés a) pontja és a 458. § (5) bekezdése 2011. november 26-ától visszamenőlegesen is alkalmazható.”
133. § Az Eat. IX. fejezete a következő 467/L. §-sal egészül ki:
„467/L. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 466. § 11. pontja az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen is alkalmazható.”
134. § Az Eat.
1. 462/C. § (2) bekezdésében az „évében, de legfeljebb” szövegrész helyébe az „évében, és legfeljebb” szöveg;
2. 462/D. § (2) bekezdésében a „munkabér,” szövegrész helyébe a „munkabér, de legfeljebb” szöveg, az „és 100 ezer forint” szövegrész helyébe az „és legfeljebb 100 ezer forint” szöveg;
3. 462/D. § (3) bekezdésében az „és 100 ezer forint” szövegrész helyébe az „és legfeljebb 100 ezer forint” szöveg;
4. 462/E. § (2) bekezdésében az „évében, 100 ezer forint után” szövegrész helyébe az „évében, és legfeljebb 100 ezer forint után” szöveg
5. 462/H. § (1) bekezdésében a „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól” szövegrész helyébe a „társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól – e hónapot az érvényesítésre nyitva álló időtartam első hónapjának tekintve –”szöveg
lép.
135. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A borítékon vagy a rendelkező nyilatkozaton szerepelnie kell a magánszemély adóazonosító jelének is. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is.”
(2) Az Szftv. 5. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)
„b) ha a munkáltató vállalja, a munkáltatója útján,”
(3) Az Szftv. 5. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:)
„e) az a)–c) ponttól eltérően lezárt postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.”
136. § Az Szftv. 6/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok adataiból az átutalt, illetve köztartozásra visszatartott támogatás, a felhasznált vagy tartalékolt támogatás, valamint a visszafizetendő támogatás összegét honlapján közzéteszi, továbbá a dokumentumokat és a (3) bekezdés szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus úton – az e célra kialakított számítógépes rendszeren keresztül – a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.”
137. § Az Szftv. a következő 8/E. §-al egészül ki:
„8/E. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdését első alkalommal a 2017. évi rendelkező nyilatkozat szerinti felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.”
138. § Az Szftv. a következő 8/F. §-al egészül ki:
„8/F. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 5. § (2) bekezdését, a (3) bekezdés b) és e) pontját, valamint (5) bekezdését első alkalommal a 2018. évi rendelkező nyilatkozatnál kell alkalmazni.”
139. § Az Szftv. a következő 8/G. §-al egészül ki:
„8/G. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 6/C. § (6) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kiutalt összegekről benyújtott közleményekre vonatkozóan kell alkalmazni azzal, hogy az adóhatóság első alkalommal 2018. január 1-jét követően teszi közzé honlapján az adatokat, majd ezt követően az adatokat havonta frissíti.”
140. § Az Szftv. 3. § (3) bekezdésében az „a 100 forintot” szövegrész helyébe az „az 1000 forintot” szöveg lép.
141. § Hatályát veszti az Szftv.
1. 4. § (1) bekezdés d) pont 4. alpontja,
2. 5. § (5) bekezdésében az „adóazonosító jelével ellátott,” szövegrész.
142. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben e törvény vagy adótörvény alapján az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, – ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést – úgy a kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.”
143. § Az Art. 16. § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó:)
„r) a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját.”
144. § Az Art. 17. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti a 16. § (3) bekezdés r) pontjában megjelölt adatokat.”
145. § Az Art. 24/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes)
a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely
aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy
ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy
ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2) bekezdésében, illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,
b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy
c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.”
146. § Az Art. a 24/F. §-át követően a következő alcím címmel és 24/G–24/H. §-sal egészül ki:
„Adófizetési biztosíték
24/G. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a 24/C. §-ban meghatározott eljárás keretében megvizsgálja, hogy az adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 1 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 2 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és a 24/C. §-ban meghatározott eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján vagy egyéb úton nem térült meg.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a csődeljárási és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.
(4) Az adófizetési biztosíték összege az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás összegének megfelelő összeg. Ha az adózó esetében több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.
(5) Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó
a) az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, vagy
b) a kiállításától számított 12 hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság mint kedvezményezett javára, a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél benyújtásával
tehet eleget. A biztosíték befizetését vagy a bankgarancialevél benyújtását az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő 30 napon belül kell teljesíteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(6) Az adófizetési biztosíték (5) bekezdésben meghatározott teljesítési módjai közül az adózó szabadon választhat azzal, hogy a kötelezettség egy részének az állami adó- és vámhatóság számlájára történő befizetése, fennmaradó részének bankgarancia révén történő biztosítása nem lehetséges.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által előírt adófizetési biztosíték letétbe helyezési kötelezettségének az (5) bekezdésben meghatározott határidőben nem tett eleget.
(8) Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének 12 hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott értesítés kézbesítését követően az adózó az adófizetési biztosíték összegét haladéktalanul kiegészíti a (2) bekezdés alapján meghatározott összegre. A kiegészítés elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli. Amennyiben az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak jogerőre emelkedéséig tesz eleget az adófizetési biztosíték kiegészítésére irányuló kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.
(10) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított 12 hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó 12 hónapos időszak leteltét követő 30 napon belül visszafizeti az adózó részére, amennyiben nem dönt az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó részének visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.
(11) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat adózó által történt kézhezvételétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a 24/C. § (4) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 24/C. § (5)–(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(12) Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték jogerős megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg.
24/H. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a 24/G. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a személyi változás miatt adófizetési biztosítékot írhat elő, ennek során a 24/G. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el.”
147. § Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság)
„o) megkeresésre tájékoztatja az AFE beszerzéséhez nyújtandó támogatás kezelő szervét arról, hogy az AFE üzembehelyezési folyamata sikeresen befejeződött.”
148. § Az Art. 55. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akik áfabevallási kötelezettségüknek több mint két – egymást követő, a rá irányadó – bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.”
149. § Az Art. 55/C. §-a a következő (7)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107–108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 1388/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(8) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március 15-éig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a) az adózó neve, székhelye, adószáma,
b) az adózónak a 1388/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(9) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:
a) a 0,03–0,2 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b) a 0,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,4 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c) a 0,4 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,6 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d) a 0,6 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 0,8 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e) a 0,8 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.
(10) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az SA.46672. számú bizottsági határozat, valamint a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja és 113. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az SA.46672. számú bizottsági határozat szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.
(11) A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március 15-éig kell teljesíteni az alábbi adatokról:
a) az adózó neve, székhelye, adószáma,
b) az adózónak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti típusa, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,
c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,
d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.
(12) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:
a) a 0,5–1 millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;
b) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
c) a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
d) az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
e) a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;
f) a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.”
150. § Az Art. 120. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti.”
151. § Az Art. a következő 136/C. §-sal egészül ki:
„136/C. § (1) A fellebbezést a 136. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat (e § alkalmazásában határozat) közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(2) A 137. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 8 napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez.
(3) A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat elbírálására nyitva álló határidő 15 nap.
(4) A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs halasztó hatálya.”
152. § Az Art. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta. Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb 18 hónapon belül hozható meg. Az egyéves időtartam vizsgálatánál az átadás és a postára adás tekintetében csak a 104. § (1) bekezdésében meghatározott, az ellenőrzés (felülellenőrzés) megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv minősül ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvnek.”
153. § Az Art. 172. §-a a következő (20j) bekezdéssel egészül ki:
„(20j) Az állami adó- és vámhatóság 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja azt az adózót, aki a 16. § (3) bekezdés r) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan teljesíti vagy nem teljesíti.”
154. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany e törvény szerint központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, választása szerint jogosult a 9. számú melléklet 2. címében szabályozott elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz (változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával bejelenti.”
(2) Az Art. 175. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a menedékes felügyeleti szolgáltatásra és a menedékes felügyeleti szolgáltató kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint
b) jelölje ki a menedékes felügyeleti szolgáltatót.”
(3) Az Art. 175. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:
„(36) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adófizetési biztosíték megállapításával, teljesítésével és visszafizetésével, illetve felszabadításával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.”
155. § Az Art. 176/I. §-a a következő (2a)–(2f) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 230. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek folyamatos biztosítása érdekében a Kormány jogosult rendeletben ideiglenes jelleggel – legfeljebb 2 éves időtartamban – menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölni az e törvény szerinti felügyeleti szolgáltatói feladatok ellátására, amennyiben az engedélyező hatóság arról tájékoztatja, hogy a felügyeleti szolgáltatói engedély kiadására a 230. § (1) bekezdésében foglalt határidőig nem kerülhet sor.
(2b) Menedékes felügyeleti szolgáltatóként olyan személy vagy szervezet jelölhető ki, amely
a) rendelkezik telephely biztonsági tanúsítvánnyal,
b) folyamatosan rendelkezik magyarországi székhelyű, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban letelepedett biztosítónál legalább 1 000 000 000 forint összegű felelősségbiztosítással,
c) informatikai rendszere érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik a logikai, fizikai és adminisztratív védelmi intézkedéseinek, valamint külön jogszabályban foglalt informatikai követelményeknek való megfelelőségéről, amelyet arra feljogosított független tanúsító szervezet adott ki,
d) valamennyi 2000 fő lakosságszám feletti településen a felügyeleti szolgáltatói szerződésekkel kapcsolatos ügyintézési tevékenység ellátása érdekében ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgálatot működtet,
e) teljesíti a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó – jogszabályban meghatározott – hardver követelményeket, és
f) az a)–e) pontban meghatározott feltételek fennállását az engedélyező hatóság felé legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.
(2c) Ha a kijelölés időtartama alatt a menedékes felügyeleti szolgáltató kérelmére az engedélyező hatóság a menedékes felügyeleti szolgáltató részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki, erről a körülményről az engedélyező hatóság az engedély kiadásával egyidejűleg tájékoztatja a Kormányt.
(2d) A Kormány a (2c) bekezdés szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul gondoskodik a menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölő kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.
(2e) A menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségét nem érinti, ha az engedélyező hatóság más – menedékes felügyeleti szolgáltatónak nem minősülő személy vagy szervezet – részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki.
(2f) A menedékes felügyeleti szolgáltatóra – e törvényben valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel – a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A menedékes felügyeleti szolgáltatót megilletik mindazon jogok, amelyek jogszabály alapján a felügyeleti szolgáltatót megilletik.”
156. § Az Art. 178. § 25a. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(178. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„25a. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,”
157. § Az Art. X. fejezete a következő 181/D. §-al egészül ki:
„181/D. § (1) A 176/I. § (2b) bekezdés d) pontja a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(2) A 176/I. § (2b) bekezdés d) pontjának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”
158. § (1) Az Art. 230. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, 2017. december 1-ig mentesül az üzemeltető a 22/D. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha a 22/D. § (6) bekezdése szerinti szerződést a felügyeleti szolgáltatóval 2017. július 31. napjáig megköti.”
(2) Az Art. 230. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:
„(3) Ha a 22/D. § (6) bekezdése szerinti szerződést az automataberendezés üzemeltetője a menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést a menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségének megszűnéséig
a) az automataberendezés üzemeltetője – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató részére 24 havi – ha a szerződés megkötése óta legalább 12 hónap eltelt, abban az esetben 12 havi – felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget megfizet;
b) rendes felmondással nem szüntetheti meg.”
(3) Az Art. 230. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:
„(4) Az automata üzemeltetője mentesül a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettség alól, ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy az automataberendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette.”
(4) Az Art. 230. §-a a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, 2017. december 1-jétől kizárólag AFE-val ellátott automataberendezés üzemeltethető.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően, 2017. december 31-ig mentesül az üzemeltető a 22/D. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató – amennyiben van kijelölt menedékes felügyeleti szolgáltató, abban az esetben a menedékes felügyeleti szolgáltató is – nyilatkozik arról, hogy az automataberendezést – az automataberendezés műszaki adottságai miatt – nem képes AFE-val ellátni.
(7) A (6) bekezdés szerinti automataberendezés 2017. december 31-ig üzemeltethető.
(8) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából 2017. július 1. napjáig a menedékes felügyeleti szolgáltató részére átadja
a) az automataberendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára,
b) az automataberendezések regisztrációs számára és
c) az automataberendezések üzemeltetési helyére
vonatkozó adatot.
(9) A (8) bekezdés szerinti adatok átadását követően az állami adó- és vámhatóság a változással érintett adatokat havonta – tárgyhót követő hónap 5. napjáig – átadja a menedékes felügyeleti szolgáltatónak.
(10) A menedékes felügyeleti szolgáltató a (8)–(9) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében kapott adatokat az üzemeltetővel kötött menedékes felügyeleti szolgáltatói szerződés megszűnésével törli.”
159. § Az Art. a következő 233. §-sal egészül ki:
„233. § Az állami adó- és vámhatósághoz 2017. január 1-jét megelőzően adószám megállapítása érdekében bejelentkezett egyéni vállalkozó, valamint cégbejegyzésre kötelezett adózó, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe, és a székhelyszolgáltató személyében 2016. december 31-jét követően nem következett be változás, a székhelyszolgáltatónak az Art. 16. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatait 2017. szeptember 29-éig az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti.”
160. § Az Art. a következő 234. §-sal egészül ki:
„234. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 16. § (3) bekezdés r) pontja szerinti, 2018. január 1-jén érvényes külföldi számlaszámokat az adózó 2018. január 31-éig az állami adó- és vámhatósághoz írásban, formanyomtatványon bejelenti.”
161. § Az Art. a következő 236. §-sal egészül ki:
„236. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvénynek Módtv.7-tel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(2) A Módtv.7-tel megállapított 142. § (1) bekezdésének rendelkezését a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A Módtv.7 által megállapított 6/C. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezést a hatálybalépést követően elkövetett mulasztások, illetve adókülönbezet megállapítása esetén kell alkalmazni.”
162. § Az Art. 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
163. § Az Art.
1. 6/C. § (4) bekezdésében az „illetve adóhiány megállapítás esetén” szövegrész helyébe az „illetve adókülönbözet megállapítása esetén” szöveg,
2. 6/I. § (1) bekezdésében az „illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában” szövegrész helyébe az „illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában” szöveg,
3. 24. § (2) bekezdésében a „bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdésének d) pontja” szöveg,
4. 24/A. § (8) bekezdésében, 24/B. § (7) bekezdésében a „bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe a „bekezdés d) pontja” szöveg,
5. 24/C. § (6b) bekezdés b) pontjában a „megtett az akadály fennállásának” szövegrész helyébe a „megtett az akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának” szöveg,
6. 24/D. § (3) bekezdésében a „számított 8 napos” szövegrész helyébe a „számított 15 napos” szöveg,
7. 52. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „egészségbiztosítási szerv, az állami” szövegrész helyébe az „egészségbiztosítási szerv, a Magyar Államkincstár, az állami” szöveg,
8. 52. § (7) bekezdés n) pontjában a „szervezetnek.” szövegrész helyébe a „szervezetnek,” szöveg,
9. 216. §-ában a „2017. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2018. január 1-jén”, valamint a „2017. június 30-a” szövegrész helyébe a „2017. december 31-e” szöveg
lép.
164. § Hatályát veszti az Art.
1. 21. § (1) bekezdése,
2. 126. §-a,
3. 2. számú melléklet IV. pont B) alpontjában az „, illetve ettől az időponttól igényelheti” szövegrész.
165. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 14. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az e törvényen alapuló kötelezettség vagy jogosultság csak adószám, vagy adóazonosító jel birtokában teljesíthető, illetve érvényesíthető.”
166. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”
167. § A Készpénztörvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Rendelet 3. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján a készpénz tulajdonosának teljes nevét és címét, c) pontja alapján a készpénz tervezett címzettjének teljes nevét és címét, e) pontja alapján a készpénz tervezett felhasználásának részletes leírását, valamint g) pontja alapján az alkalmazott szállítóeszköz fajtáját, gépjármű esetén a rendszámát kell megadni.”
168. § A Készpénztörvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A vámhatóság a készpénzforgalom ellenőrzése érdekében, a Rendelet 3. cikkében meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából vámellenőrzés keretében jogosult a természetes személyek, poggyászuk és szállítóeszközük ellenőrzésére.”
169. § A Készpénztörvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adat pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a készpénz büntetendő cselekményből való származására utal, továbbá a készpénz származásának vizsgálata érdekében, a vámhatóság jogosult azt haladéktalanul a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak továbbítani és a készpénz 80%-át 30 napig visszatartani.”
170. § A Készpénztörvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak részletes szabályait, valamint a kiszabott bírság bevételezésének rendjét.”
171. § Hatályát veszti a Készpénztörvény
a) 1/A. §-a,
b) 3/A. §-a.
172. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 13. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A NAV)
„l) végzi az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.”
173. § A NAV tv. 19/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője az e törvény 18/E. §, 19/A. § (1) bekezdésében és 19/B. § (1) bekezdésében előírt felsőfokú iskolai végzettség követelménye alól egyedi ügyben, indokolt esetben felmentést adhat.”
174. § A NAV tv. 33/S. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a fegyelmi eljárás megindításától jogi képviselőt vehet igénybe. A jogi képviselő mellett vagy helyett a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő kérelmére a NAV-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szervnek a részvételét, képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni a fegyelmi eljárás során.
(2) A vizsgálat során a fegyelmi eljárás alá vont meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon – a jogi képviselő személyének bejelentését követően – jogi képviselője, illetve – a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő ilyen irányú kérését követően – a NAV-nál működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.”
175. § A NAV tv. 36/C. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából]
„c) a csomagküldemények jövedéki törvény szerinti ellenőrzése során azokat csomagátvizsgáló berendezéssel átvilágíthatja, szolgálati keresőkutyával vagy más alkalmas módon felbontás nélkül átvizsgálhatja.”
176. § A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Létesítmény őrzés-védelmi intézkedés
37. § (1) A pénzügyőr által őrzött létesítményben az abban tartózkodók biztonsága érdekében a pénzügyőr a 36/A. § (1) bekezdésében és 36/B. § (2) bekezdésében rögzített intézkedéseken túl a (2) bekezdés szerinti intézkedésekre is jogosult. A létesítmény őrzés-védelmét ellátó szerv vezetője a pénzügyőr által őrzött létesítménybe való be- és kilépésre – a nem NAV kezelésében lévő létesítmény esetén az ott elhelyezett szerv vezetőjével egyetértésben –, illetve a képfelvétel készítésére a (2) bekezdés és a 78/B. § figyelembevételével szabályokat állapíthat meg.
(2) A pénzügyőr az általa őrzött létesítmény biztonsága érdekében az (1) bekezdésben megállapított szabályok szerint megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti, a létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését, továbbá jogosult az általa őrzött létesítmény területére belépő vagy onnan kilépő személyt a csomagja tartalmának, járművének, szállítmányának, valamint szállítási okmányának bemutatására felhívni.”
177. § A NAV tv. 46. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[46. § (1) A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult:]
„i) a pénzügyőr által őrzött létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására.”
178. § A NAV tv. 78. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[78. § (1) A NAV feladatainak ellátása céljából – az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül – kezeli még továbbá:]
„d) a NAV kezelésében lévő létesítménybe be- és kilépő személyek, illetve a 37. § (1) bekezdés alapján igazoltatott személyek személyes adatait, továbbá a beléptető rendszer működtetése során keletkezett adatokat az adat keletkezésétől számított legfeljebb egy évig.”
179. § A NAV tv. 78. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A belépő személyek és a belépési adatbázis adatai bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.”
180. § A NAV tv. V. Fejezete a következő 78/B. §-sal egészül ki:
„78/B. § A NAV kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében – az emberi méltóság védelme érdekében megfigyelés elől elzárt területeket kivéve – a NAV képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. A képfelvétel készítésének és az adatkezelésnek a tényéről, továbbá a képfelvevő által megfigyelt területről a belépő személyek tájékoztatása érdekében figyelemfelhívó tájékoztatót kell elhelyezni. Az e § alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. § (3) bekezdését és a 36/P. § (1) bekezdését kell alkalmazni.”
181. § (1) A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„b) azon vagyontárgyak, magáncélú elérhetőséget biztosító telekommunikációs eszközök körét, amelyekre vonatkozóan, valamint a készpénz, készpénzt helyettesítő eszköz esetében azt az értékhatárt, amelyet meghaladóan a hivatásos állomány tagja és a kormánytisztviselő korlátozható abban, hogy azokat a szolgálati feladatok ellátása, illetve munkavégzés során magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá a magáncélú elérhetőséget biztosító telekommunikációs eszközök szolgálatellátás, illetve munkavégzés során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat;”
(2) A NAV tv. 82/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel és a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait, valamint a NAV tisztjelöltjeinek egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos szabályokat;”
182. § A NAV tv.
a) 13. § (2) bekezdés k) pontjában a „végrehajtásában.” szövegrész helyébe a „végrehajtásában,” szöveg,
b) 18. § (1) bekezdésében a „13–25. §-a, 40. §-a,” szövegrész helyébe a „13–25. §-a, 29. § (6) bekezdés o) pontja, 40. §-a” szöveg,
c) 36/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „állomásokon.” szövegrész helyébe az „állomásokon,” szöveg,
d) 36/K. § (1) bekezdésében az „áru” szövegrész helyébe a „dolog” szöveg,
e) 36/K. § (2) bekezdésében az „Az áru” szövegrész helyébe az „A dolog” szöveg,
f) 46. § (1) bekezdés h) pontjában az „elhárítására.” szövegrész helyébe az „elhárítására,” szöveg
g) 78. § (1) bekezdés c) pontjában az „évig.” szövegrész helyébe az „évig,” szöveg
lép.
183. § Hatályát veszti a NAV tv.
a) 33/U. § (8) bekezdésében, a 33/Y. § (3a) bekezdésében, a 34/A. § (5) bekezdésében, a 34/D. § (6) bekezdésében az „MKK, MRK képviselőjével vagy”,
b) 34. § (3) bekezdésében az „, illetve az MKK, MRK” szövegrész, valamint
c) 82. § b) pontja.
184. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. vámhiány: a keletkezett vámok és egyéb terhek és az annál kisebb összegben közölt vámok és egyéb terhek különbözete, továbbá a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét; a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok és egyéb terhek összege, továbbá a 85. § (7) bekezdése alapján megállapított egyéb teher különbözete,”
185. § A Vtv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 6. cikk (2) bekezdésének kivételével – a (9) bekezdésre figyelemmel – valamennyi, gazdálkodónak nem minősülő személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben, amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papíralapon vám-árunyilatkozatot, vagy a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.”
186. § (1) A Vtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható. A gazdálkodó által adott állandó meghatalmazás vagy megbízás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha a képviselet tényét az ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített – a NAV honlapján közzétett – formanyomtatvány alkalmazásával papíralapon vagy elektronikusan jelenti be.”
(2) A Vtv. 20. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a vámjogi képviselet a Vámkódex 22. cikke szerinti kérelem benyújtására vonatkozik, akkor a képviseletet elektronikusan kell bejelenteni.”
187. § A Vtv. 46. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az áruátengedést követő ellenőrzéssel érintett személyt, az ellenőrzés tárgyát képező vámeljárások során közvetett képviselő képviselte a vámhatóság előtt, úgy az áruátengedést követő ellenőrzés során a közvetett képviselőt ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint az ellenőrzött személyt.
(4) Ha a közvetett vámjogi képviselet az áruátengedést követő ellenőrzésre is kiterjed, akkor a (3) bekezdésben leírtak abban az esetben is alkalmazandóak.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az (1) bekezdés szerinti értesítést valamennyi ügyfélnek egyidejűleg meg kell küldeni.
(6) Ha az áruátengedést követő ellenőrzés során az ügyfelek nyilatkozata egymásnak ellent mond, úgy a vámhatóság a nyilatkozatok, valamint a rendelkezésére álló egyéb bizonyítási eszközök segítségével tisztázza a tényállást.”
188. § A Vtv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kérelemre indult eljárásban a felmerülő díjat – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképp nem rendelkezik – a kérelmezőnek kell megfizetnie. Hivatalból indult eljárások esetén felszámítható díjak megfizetésére az adott ügyben érintett személy köteles. Ha több személy érintett az adott eljárásban vagy az eljárást több személy kérelmezi, úgy a felmerülő díjakat érintett személyenként vagy kérelmezőnként külön-külön kell felszámítani.”
189. § A Vtv. 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„23. A Vámkódex 84. cikkéhez
55. § (1) Ha egyetemlegesség keretében több adós felel egyetlen vámtartozás megfizetéséért, akkor a (3) bekezdés kivételével a vámhatóság a teljesítést valamennyi érintett adóstól kéri oly módon, hogy a vám- és egyéb teher fizetési kötelezettségről szóló határozatot valamennyi érintett adós részére külön-külön, ugyanazon a napon, postai úton vagy adott esetben elektronikusan kell megküldeni.
(2) Ha a fizetésre kötelezett adósok közül az egyik teljesíti a közölt határozatban megállapított fizetési kötelezettséget, úgy a vámhatóság a teljesítésről és ez alapján a további fizetési kötelezettség megszűnéséről a többi adóst tájékoztatja.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az FJA 6. cikk (2) bekezdésében szabályozott esetekben nem kell alkalmazni.”
190. § A Vtv. VII. Fejezete a következő 23/A. alcímmel egészül ki:
„23/A. A Vámkódex 86. cikkéhez
56. § (1) A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a vámjogszabályok és a Magyarországon alkalmazandó nemzetközi szerződések határozzák meg.
(2) Ha az árukat az FJA 141. cikke szerinti cselekménnyel jelentik be, az egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Ha a vámhatóság a bejelentést elfogadja, azt a vám-árunyilatkozat elfogadásával egyenértékűnek kell tekinteni.
(3) Ha a vámjogszabályok a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt írnak elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.
(4) A (2) és a (3) bekezdést alkalmazni kell a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.
56/A. § (1) A vámmentességi rendelet 41. cikke alkalmazásában a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló, 2007. december 20-i 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt kell érteni.
(2) A vámmentességi rendelet 107. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok szabványos tartályaiban az Európai Unió vámterületére vámmentesen behozott üzemanyag Magyarország területén a vám és egyéb terhek megfizetése nélkül nem idegeníthető el.”
191. § A Vtv. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás jóváhagyása esetén e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az engedély jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl írásban kötelezettséget vállal a vámeljárás jogosultja tekintetében felmerült tartozások megfizetésére.”
192. § A Vtv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a vámtartozás közlésétől. Ebben az esetben a 3. § 7. ponttól eltérően nem keletkezik vámhiány.”
193. § A Vtv.
a) 23. § (1) és (2) bekezdésében a „minősül,” szövegrész helyébe a „minősül többek között az az eset,” szöveg,
b) 24. §-ában az „akkor kerül sor, ha” szövegrész helyébe a „többek között akkor kerül sor, ha” szöveg,
c) 29. § (1) bekezdésében az „utólagos könyvelésbe vételére” szövegrész helyébe az „a közlésre” szöveg,
d) 60/B. § (6) bekezdésében a „(6) bekezdés” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés” szöveg,
e) 99. §-ában az „árutovábbítás vámeljárás során vám-árunyilatkozatként használható.” szövegrész helyébe az „árutovábbítási vámeljárásban kizárólag a harmadik országból érkező szállítmányok érkeztetésekor fogadható el vám-árunyilatkozatként.” szöveg
lép.
194. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 3. § 4. pontja,
b) 94. § (4) bekezdésében az „a kötelező képviselet meglétét és” szöveg,
c) 119. § (2) bekezdése.
195. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 19. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés megállapítása a (3) bekezdés előírása alapján elszámolásra került, de azt a következő üzleti év(ek)ben, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig az illetékes hatóság, bíróság jogerősen megváltoztatta, akkor ennek hatását a tárgyévre vonatkozóan kell elszámolni.”
196. § Az Szt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47–51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás ráfordításkénti elszámolásakor is.”
197. § Az Szt. 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A származékos leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni az eszköz besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.”
198. § Az Szt. 84. § (7) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti – nyereségjellegű – különbözet teljes összegét, beleértve a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő – 47. § (12) bekezdése szerinti – átértékelése miatt keletkező nyereségjellegű – különbözet összegét is, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;”
199. § Az Szt. 85. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A–59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti – veszteségj ellegű – különbözet teljes összegét, beleértve a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő – 47. § (12) bekezdése szerinti – átértékelése miatt keletkező veszteségjellegű – különbözet összegét is, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;”
200. § Az Szt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölésének, a nyilvántartás vezetésének, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának, továbbá a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési eljárásának a részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.”
201. § Az Szt. 152/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„152/A. § Az engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartásból való törlésért, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért, valamint a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért, valamint szakmai szervezetként történő elismerésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
202. § Az Szt. 177. §-a a következő (65)–(67) bekezdéssel egészül ki:
„(65) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a) bekezdését, 45. § (2) bekezdését, 47. § (12) bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését, 84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3) bekezdés j) pontját először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(66) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (9) bekezdés 11. pontját, 19. § (3a) bekezdését, 45. § (2) bekezdését, 47. § (12) bekezdését, 59/B. § (14) és (15) bekezdését, 84. § (7) bekezdés j) pontját, 85. § (3) bekezdés j) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(67) A szövetkezeti hitelintézet és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb hitelintézet – függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák – e törvény 9/A. §-át először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazza azzal, hogy a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra történő alkalmazás is megengedett.”
203. § (1) Az Szt. 178. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza:)
„d) a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. § szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartásba vételt végző szervezet kijelölését, a nyilvántartás vezetésének, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének és a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési eljárásának a részletes szabályait;”
(2) Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy – az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásáért, a nyilvántartásból való törlésért, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő eljárásért, valamint a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a szakmai továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásáért, a továbbképzési programok és szakmai kiadványok kreditpont-minősítési eljárásáért és a szakmai szervezetként történő elismerés eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait.”
204. § Az Szt. 156. § (5) bekezdés i) pontjában a „bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés” szövegrész helyébe a „bármilyen lényeges hibás állítás”, a „szóban forgó hibás közlés” szövegrész helyébe a „szóban forgó hibás állítás” szöveg lép.
205. § Hatályát veszti az Szt.
1. 3. § (9) bekezdés 11. pontjában a „különösen” szövegrész,
2. 59/B. § (14) és (15) bekezdése.
206. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kamara felügyeletet ellátó szervként a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők részére kiadja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti, kötelező jellegű útmutatót. Az útmutató részét képező egységes szabályzatot a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzők az előző törvények szerinti belső szabályzatként fogadhatják el.”
207. § A Kkt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamarai hatósági eljárás során a kapcsolattartás kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével történhet.”
208. § A Kkt. 9/H. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem adható meg az 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás, annak a természetes személynek,]
„f) akit a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától meghatározott ideig eltiltott, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől a határozatban szereplő időtartamig,”
209. § A Kkt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Egyéni vállalkozóként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet folytató kamarai tag könyvvizsgálónál az egyéni vállalkozói jogviszony nem minősül az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogviszonynak.”
210. § A Kkt. 36. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem adható jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére engedély annak a gazdálkodó szervezetnek (szervezetnek),]
„b) amelynek engedélyét visszavonták az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől a határozatban szereplő időtartamig,”
211. § A Kkt. 41. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgáló cég 35. § szerinti engedélyét visszavonja)
„e) a közfelügyeleti hatóság vagy a kamara minőségellenőrzési bizottsága által hozott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló jogerős határozat alapján.”
212. § A Kkt. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül
a) legalább három éven vagy három üzleti éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS-minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint összeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább kétéves vagy két üzleti évre kiterjedő gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy
b) legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és a kérelmezett minősítéssel egyező minősítéssel rendelkező minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig vagy két üzleti éven át közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály a kérelmezett minősítés meglétét előírja, vagy
c) legalább három éven vagy három üzleti éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett – vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven vagy három üzleti éven át közreműködött kamarai tag könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában – és sikeresen teljesítette a kérelmezett minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”
213. § (1) A Kkt. 111. § d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés)
„d) elfogadja a kamara – egyes területi szervezetek pénzügyi tervét, valamint a főtitkár javadalmazását önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi tervét és az – egyes területi szervezetek pénzügyi beszámolóját önállóan is tartalmazó – éves pénzügyi beszámolót (annak részeként a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót),”
(2) A Kkt. 111. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés)
„f) meghatározza személyenként külön-külön az elnök, az alelnökök, az elnökség további tagjai, a területi szervezetek elnökei, a fegyelmi megbízott és a kamara alapszabálya szerint díjazásban részesíthető bizottsági elnökök és tagok díjazását”
214. § (1) A Kkt. 173/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bizottság ellenőrzi a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek
a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,
b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint
c) az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a kamara által kiadott útmutatóban foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).”
(2) A Kkt. 173/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég megszegte a (2) bekezdés szerinti törvényekben vagy az annak végrehajtására kiadott útmutatóban foglalt kötelezettségeit, a bizottság a (2) bekezdés szerinti törvényekben foglalt intézkedések alkalmazásáról dönt. Ha a bizottság intézkedésként eltiltást alkalmaz, az eltiltás időtartama 3 évig terjedhet.”
215. § (1) A Kkt. 173/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közfelügyeleti hatóság a minőségellenőrzéseket éves minőségellenőrzési terv alapján végzi, amelyet legkésőbb a tárgyév március 31-ig nyilvánosságra hoz a kormányzati portálon”
(2) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A Rendelet 21. cikke alapján, ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek, döntéshozatalban nem vesznek részt. A közreműködőnek a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot kell adnia az ellenőrzöttnek.”
(3) A Kkt. 173/B. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) Az ellenőrnek, a közreműködőnek és az ellenőrzöttnek a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt nyilatkozatot kell tennie a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek való megfelelésről.”
216. § A Kkt. a következő 208/L. §-al egészül ki:
„208/L. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított , 50. § (2) bekezdését és 1. mellékletét a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 173/A. § (2) és (6) bekezdését a 2017. június 26-át követően indult eljárásokra kell először alkalmazni.
(3) E törvénynek az egyes adótörvények és már kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 173/A. § (5), és (9) bekezdését a 2017. június 26-át megelőzően indult eljárásokra még alkalmazni kell.
(4) A Mód2 törvény hatálybalépésekor érvényben lévő 35. § szerinti kamara által kiállított engedélyek ugyanazon joghatás kiváltására alkalmasak, mint a Mód2 törvény hatálybalépését követően a 35. § szerinti közfelügyeleti hatóság által kiállított engedélyek.”
217. § A Kkt. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
218. § A Kkt.
a) 5. § l) pontjában, 67. § (1) bekezdésében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg,
b) 9/B. §-ában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek” szövegrész helyébe az „a 7. § (2) bekezdésének” szöveg,
c) 52. § (1) bekezdés f) pontjában az „illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény” szöveg,
d) 67. § (1) bekezdésében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényből” szövegrészek helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényből” szöveg,
e) 112. § h) pontjában a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására”szöveg,
f) 152. § (1) bekezdés j) pontjában a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásának” szöveg
lép.
219. § Hatályát veszti a Kkt. 173/A. § (5) és (9) bekezdése.
220. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 2. § 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„7. szabad pénzeszköz: a látra szóló és a lekötött bankbetéteknek (ide nem értve azon pénzeszközöket, amelyek felett a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk rendelkezési joga korlátozott), az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama által kibocsátott állampapíroknak, a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és az elismert tőkepiacra bevezetett értékpapíroknak a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, továbbá a projekttársaságuk esetében a projekttársaság éves beszámolójának mérlegében kimutatott értéke,
8. elvárt osztalék: a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként történő nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért eredményének 90%-a, továbbá a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás projekttársasága esetében a projekttársaság jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető, a projekttársaságként történő nyilvántartásba vételtől a nyilvántartásból való törlésig elért eredményének 100%-a, ide nem értve a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) rendelkezéseivel összhangban az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő áttérés kapcsán elszámolt egyszeri áttérési különbözet eredménytartalékban kimutatott összegét,”
221. § (1) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés a) pont ab)–ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely a) kizárólag]
„ab) saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (TEÁOR 6820-ból beleértve különösen az épületberuházás saját üzemeltetés céljából; a használatban lévő állami, kormányzati tulajdonú ingatlan bérbeadása és üzemeltetése; a saját raktár, tároló üzemeltetése, az üres raktár, tároló bérbeadása tevékenységeket);
ac) ingatlankezelés (TEÁOR 6832) és építményüzemeltetés (TEÁOR 8110),”
(2) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
„f) legalább ötmilliárd forint összegű – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) mérlegben kimutatott – induló tőkével rendelkezik;”
(3) A Szit. tv. 3. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely)
„h) esetében a teljes jegyzett tőke össznévértékéhez viszonyítottan
ha) legalább 25%-ot tesz ki azon részvények mértéke – a szabályozott ingatlanbefektetési társaságként történő nyilvántartásba vétel időpontjában –, amelyek tulajdonosai egyenként – közvetve vagy közvetlenül – a teljes jegyzett tőke össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják, amennyiben – a dolgozói részvények kivételével – kizárólag szabályozott piacra bevezetett részvénnyel rendelkezik; vagy
hb) legalább 25%-ot tesz ki azon részvénysorozat mértéke (közkézhányad), amelynek tulajdonosai egyenként – közvetve vagy közvetlenül – a teljes jegyzett tőke össznévértékének legfeljebb 5%-át tulajdonolják (a továbbiakban: közkézhányad-részesedési korlát), azzal, hogy amennyiben bármely részvényes a közkézhányad-részesedési korlátot meghaladó tulajdoni hányadot szerez, úgy ebben az esetben a (3a) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni, és ezen részvényes a részvénysorozattal gyakorolható szavazati jogok legfeljebb 5%-át gyakorolhatja;”
222. § A Szit. tv. 3. § (7) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet,)
„b) amelynek – konszolidációba be nem vont társaság esetén – a számviteli beszámolójában kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai nem haladják meg a számviteli beszámolójában kimutatott ingatlanok és beruházások értékének 70%-át, és
c) amely – a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződés kivételével – nem köt olyan szerződést, nem vállal olyan egyoldalú kötelezettséget, amely az osztalék kifizetését korlátozza, és
d) amely az ingatlanok 10. § (1) bekezdése szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58–59. §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírások szerint, illetve – amennyiben éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti – az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell elveivel összhangban határozza meg, és”
223. § A Szit. tv. 3. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (7) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága az éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken kívül a követő értékelés kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési modelltől.”
224. § A Szit. tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnál és társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)
„a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik,”
225. § (1) A Szit. tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében a konszolidációba bevont valamennyi társaság összevont – portfóliójában egyetlen ingatlan, vagy más szabályozott ingatlanbefektetési társaságban fennálló részesedés értéke sem haladhatja meg a szabályozott ingatlanbefektetési társaság számviteli jogszabályok szerinti mérlegfőösszegének a harminc százalékát.”
(2) A Szit. tv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság éves beszámolójában – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) éves beszámolójában – kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai (ide nem értve a kapott óvadék összegét) nem haladhatják meg az éves beszámolójában – összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett társaság esetében az összevont (konszolidált) éves beszámolójában – kimutatott ingatlanok és beruházások összértékének 65%-át.
(5a) A (2), (3) és (5) bekezdések alkalmazásakor az ingatlanok értékét növeli a számviteli törvény szerint az ingatlanokra tekintettel kimutatott értékhelyesbítés összege. Éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készítő szabályozott ingatlanbefektetési társaság esetében az ingatlanok értéke tartalmazza a bekerülési értéken kívül a követő értékelés kapcsán elszámolt tételeket, függetlenül az alkalmazott értékelési modelltől.”
226. § A Szit. tv. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabályozott ingatlanbefektetési társaság az ingatlanok (1) bekezdés szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja. Az elszámolás során köteles alkalmazni a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58–59. §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírásokat. Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás vagy a projekttársaságuk az éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti, az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell elveivel összhangban határozza meg.”
227. § A Szit. tv.
1. 1. §-ában a „Magyarország” szövegrész helyébe a „Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más állam” szöveg,
2. 3. § (3) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető tárgyévi adózott eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,
3. 3. § (3) bekezdés e) pontjában az „együttesen” szövegrész helyébe az „együttesen közvetlenül” szöveg,
4. 3. § (3) bekezdés g) pontjában a „törzsrészvényt bocsát ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál” szövegrész helyébe a „törzsrészvényt és dolgozói részvényt bocsáthat ki” szöveg,
5. 3. § (3a) bekezdésében a „h) pontjában” szövegrész helyébe a „h) pont hb) alpontjában” szöveg,
6. 3. § (7) bekezdés a) pontjában „a külön jogszabályban meghatározottak szerint osztalékként kifizethető eredményének” szövegrész helyébe az „az elvárt osztalék” szöveg,
7. 6. § (3) bekezdésében „a szavazatok legalább 90%-ával rendelkező részvényesek ettől eltérően döntenek” szövegrész helyébe „az alapszabály másként rendelkezik” szöveg
lép.
228. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 206. §, 214. §, 218. § a) és 218. § d)–f) pontja, 219. § 2017. június 26-án lép hatályba.
(3) A 12. § (2) bekezdése, 13. §, 14. § (2) és (4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése, 31–33. §, 127. §, 186. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 5. §, 7. §, 10. § 1. pontja, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 35. §, 36. §, 42–44. §, 128. § a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(5) A 110. § (2) bekezdése és a 125. § 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) A 103. § 2017. november 1-jén lép hatályba.
(7) Az 1. §, 2. §, 10. § 2. pont, 5–10. pontja, 12. § (1) bekezdése, 14. § (1) és (3) bekezdése, 17. §, 18. §, 28. § (1) bekezdése, 30. §, 34. §, 45. §, 46. §, 48. §, 50–55. §, 60. §, 75. §, 90. §, 91. §, 97–99. §, 104. §, 106–109. §, 114–118. §, 121. §, 124. § 3. pontja, 126. § 1–2. pontja, 129. §, 142–144. §, 146–147. §, 151. §, 153. §, 154. § (3) bekezdése, 160. §, 164. § 1–2. pontja, 171. § a) pontja, 195–199. §, 204–205. §, 207. §, 215. §, 218. § b) pontja, 1. melléklet 1. pontja, 9–11. pontja, 3. melléklete és 4. melléklete 2018. január 1-jén lép hatályba.
229. § E törvény
a) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a minimális általános adómérték tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség időtartama tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i (EU), 2016/856 tanácsi irányelvnek
b) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek,
c) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelvnek, és
d) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
230. § (1) E törvény 22. § (1) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(2) E törvény 12. § (2) bekezdése, 14. § (2) és (4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 22. § (2) bekezdése és 31–33. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) I. és II. fejezete és 56. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(3) E törvény 24. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
231. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 2016. évi LXVI. törvény) 262. § (1) bekezdésében az „a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a (2)–(6) és (8)–(10) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg lép.
(2) A 2016. évi LXVI. törvény 262. § (7) bekezdése hatályát veszti.
(3) A 2016. évi LXVI. törvény 262. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 161. § és a 200. § 15–16. pontja 2018. július 1-jén lép hatályba.”
(4) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: 2016. évi CXXV. törvény) 318. § (1) bekezdésében az „a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a (2)–(4) és (6)–(7) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg lép.
(5) A 2016. évi CXXV. törvény 318. § (5) bekezdése hatályát veszti.
(6) A 2016. évi CXXV. törvény 318. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 187. § 2018. július 1-jén lép hatályba.”
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjában a 2.10. alpontot követő 2.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes)
„2.11. az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből
a) a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékát,
b) a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
c) a foglalkoztatás b) pont szerinti időszakát követő 12 hónapban a minimálbér 20 százalékát
meg nem haladó összeg, figyelemmel a 9. pont 9.7. alpont előírásaira is, azzal, hogy az ugyanazon munkáltatóval létrejött új munkaviszony esetén az a)–c) pont szerinti időtartamot a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni.”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontjában a 3. A közcélú juttatások körében adómentes: pontot megelőző 2.11. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.12. a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
„3.3. a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj (ideértve a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor Díjat is);”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő g) alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„g) az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak”
(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.33–4.37. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.33. az Európai Unió forrásaiból a Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzési programok keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított motivációs ösztöndíj;
4.34. az Európai Unió forrásaiból az Ápoló tanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíj program keretében egészségügyi államigazgatási szerv által biztosított ösztöndíj;
4.35. a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj;
4.36. a Bolyai János kutatási ösztöndíj;
4.37. a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)
„a) mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint, közadakozásból, vagy a munkáltatójától segélyként, támogatásként elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása miatt a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa (pl. környezeti vészhelyzet), tűzkár, baleset esetén, különösen lakás helyreállítása, újjáépítése céljából,”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.17. alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.17. az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, munkaerőpiaci képzésben, munkaerőpiaci programban, társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás;”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.35. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.35. az eredeti jogosult magánszemélynél az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti praxisjog (megszerzésekor működtetési jog) átruházásáért kapott ellenérték.”
9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.36. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes)
„7.36. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 156. § (5) bekezdése alapján megszűnt követelés;”
10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont 9.7.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)
„9.7.2. A munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás abban az esetben tekinthető mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
a) akivel legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetben a lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és a lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja,
b) aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.”
11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.7. pont 9.7.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)
„9.7.5. A munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok alkalmazásában
a) ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása,
b) munkaerő-kölcsönzés esetében az a) pont rendelkezését a kölcsönvevő és kapcsolt vállalkozásaira kell alkalmazni,
c) nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.”
1. Az Szja tv. 3. számú melléklet nyitó szövegrésze a I. Jellemzően előforduló költségek fejezetet megelőzően a következő rendelkezéssel egészül ki:
(Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről)
„Közös tulajdonban álló ingatlan, ingó vagyontárgy bérbeadása esetén a költségek igazolására bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat figyelembe vehető.”
2. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezenkívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható;”
3. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet 7. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:
7. külföldi kiküldetés esetén)
„a) a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály vagy más erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, abban árukísérőként közreműködő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag az e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában az engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatással esik egy tekintet alá az a saját célra folytatott (saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy részére jogszerűen csak engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásként lenne nyújtható;”
4. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezet a következő 10. ponttal egészül ki:
(Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők:)
„10. a magyar nyelv és a kultúra külföldi felsőoktatási intézményekben történő oktatásának és megismertetésének, valamint a külföldi hungarológiai oktatás és kutatás hatékonyabb támogatásának biztosítása érdekében működtetett vendégoktatói ösztöndíj program keretében a vendégoktató által végzett tevékenységre tekintettel juttatott, a Kormány rendeletében meghatározott mértékű költségtérítés összege.”
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 55–58. ponttal egészül ki:
| (Sor- szám | Megnevezés | vtsz.) | |
| „55. | Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével | 0301-ből | |
| 56. | Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével | 0302-ből 0303-ból | |
| 57. | Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével | 0304-ből | |
| 58. | Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva | 0206 30-ból 0206 41-ből 0206 49-ből” |
Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a következő 4. ponttal egészül ki:
| (Sorszám | Megnevezés) | |
| „4. | Internet-hozzáférési szolgáltatás” |
Az Art. 3. számú melléklet C) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Megyei (fővárosi) kormányhivatalok díjmentesen szolgáltatnak adatot az állami adó- és vámhatóság részére a földműves nyilvántartásból az adózó földműves minőségének megállapítása céljából.”
A Kkt. 1. melléklet 10. pont I. alpontja a következők szerint módosul:
„I. Az 50. § (2) bekezdés a) pontjára alapozott kérelem esetén az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1. az igazolás tartalmazza az igazolást kibocsátó gazdálkodó cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló (a kérelmező) kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait,
2. az igazolást kibocsátó gazdálkodó a kérelmező által kért minősítésnek megfelelő tevékenységet végez, illetve végzett,
3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4. azt a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodó részéről a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy írta alá.
Az 50. § (2) bekezdés b) pontjára alapozott kérelem esetén alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1. az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak az adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,
2. az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyekre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja, s amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,
3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4. az igazolást kibocsátó, adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.
Az 50. § (2) bekezdés c) pontjára alapozott kérelem esetén a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás.
Az 50. § (2) bekezdés c) pontjára alapozott IFRS minősítés esetén, amennyiben a kérelmező a minősítés megszerzését közreműködésre hivatkozva kérelmezi, a kamara oktatási bizottsága által kiállított, a szakmai minősítő vizsga követelményeinek való megfelelésre vonatkozó igazolás, valamint az alábbiaknak megfelelő igazolás benyújtása szükséges:
1. az igazolás tartalmazza a kérelmezőnek, valamint annak a kamarai tag könyvvizsgálónak a kamarai nyilvántartással megegyező azonosító adatait, akinél a kérelmező megfelelően közreműködött,
2. az igazolás tartalmazza azoknak a gazdálkodóknak a cégnyilvántartás szerinti azonosító adatait, amelyek tekintetében a kérelmező a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában közreműködött,
3. az igazolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelmező eleget tett a minősítés feltételéül a Kkt.-ben meghatározott követelményeknek,
4. az igazolást kibocsátó kamarai tag könyvvizsgáló írta alá.”
