Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.07.02.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

40/2002. (V. 24.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. §-ában foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el: * 

1. § (1) *  E rendelet mellékleteként kiadom a középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit.

(2) *  Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit.

(3) *  Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírása - külön a középszinten, illetve külön az emelt szinten tehető érettségi vizsgára - tartalmazza

a) az írásbeli vizsgák kidolgozásához rendelkezésre álló időt, ha az eltér a vizsgaszabályzat 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időtől,

b) azokat az eszközöket, amelyekről a vizsgaszabályzat 21. §-ának (2) bekezdése alapján az iskolának kell gondoskodnia,

c) több vizsgarész esetén - a vizsgaszabályzat 41. §-ának (2) bekezdése alapján - az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámokat.

1/A. § *  A vizsgabizottságot működtető intézménynek az érettségi vizsgával összefüggő, az általános és részletes követelményekből levezethető, a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie. Az október-novemberi vizsgaidőszakban a május-júniusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005-ben szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez * 

ANGOL NYELV

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

A követelmények az idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

Európa Tanács Érettségi vizsga
C2 Mesterszint
C1 Haladó szint
B2 Középszint Emelt szint
B1 Küszöbszint Középszint
A2 Alapszint
A1 Minimumszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása:

B2 Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket.
A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

A dokumentum az angol nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben.

Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk.

A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is.

A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY

A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK
1. Olvasott szöveg értése
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Készségek A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben
A2:
- a lényeget (a szöveg célját) megérteni,
- eseménysorokat követni,
- kulcsinformációkat megérteni,
B1:
- a gondolatmenet lényegét megérteni,
- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,
- egyes részinformációkat kiszűrni.
B2:
- a gondolatmenetet követni,
- véleményeket, érvelést követni,
- az információkat megfelelő részletességgel megérteni,
- a szerző álláspontjára következtetni,
- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.
1.2. A szöveg jellemzői A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg
- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,
- tartalma, szerkezete, nyelve világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
A2:
- rövid, egyszerű,
- hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
B1:
- rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,
- hétköznapi nyelven íródott.
B2:
- hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,
- konkrét vagy elvont témájú.
1.3. Szövegfajták - utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),
- tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),
- levelek,
- újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
- ismeretterjesztő szövegek,
- egyszerű elbeszélő szövegek.
- publicisztikai írások,
- (modern) szépirodalmi szövegek.
2. Nyelvhelyesség
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes
A2:
- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,
B1:
- gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
B2:
- változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
2.2. A szöveg jellemzői A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet A vizsgarészben használt szöveg
- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,
- autentikus, esetleg szerkesztett,
- tartalma, szerkezete, nyelve világos,
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
A2:
- rövid, egyszerű,
- hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
B1:
- rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,
- hétköznapi nyelven íródott.
B2:
- hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,
- konkrét vagy elvont témájú.
3. Hallott szöveg értése
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Készségek A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg
A2:
- témáját felismerni,
- lényegét megérteni,
- kulcsfontosságú szavait megérteni,
- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,
B1:
- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,
- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.
B2:
- gondolatmenetét részleteiben is követni,
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.
3.2. A szöveg jellemzői A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg
- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),
- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,
- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,
- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,
- akusztikai minősége kifogástalan,
- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,
- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
A2:
- hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
- lassú, de még normál beszédtempójú,
- a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,
- tisztán artikulált,
- tartalmilag kifejezetten egyszerű,
B1:
- hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,
- normál tempójú,
- a standard kiejtés(ek)hez közel álló,
- tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.
B2:
- változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,
- természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,
- tartalmilag és szerkezetileg összetett.
3.3. Szövegfajták - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),
- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),
- utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),
- médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),
- beszélgetések, telefonbeszélgetések,
- műsorrészletek,
- riportok, interjúk,
- beszámolók.
- általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.
4. Íráskészség
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes
- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),
A2:
- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,
- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,
- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,
= a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,
= néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,
B1:
- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,
- meglévő szókincsét változatosan használni,
- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,
- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.
B2:
- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,
- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,
- a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,
- a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.
4.2. Szövegfajták - rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),
- üdvözlőlap,
- meghívó,
- magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.
- olvasói levél,
- cikk (diák)újság számára.
5. Beszédkészség
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes
- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
A2:
- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,
- egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,
- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),
- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,
B1:
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.
B2:
- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,
- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,
- a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,
- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,
- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,
- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,
- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.
B) TÉMAKÖRÖK

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)
- Családi élet, családi kapcsolatok

- A család szerepe az egyén és a társadalom életében
- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése
- Személyes tervek
2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése
- Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)
- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése
- Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
- Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
- Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése
- Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A fogyasztói társadalom, reklámok
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Társadalmi viselkedésformák
3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
- A városi és vidéki élet összehasonlítása
- Növények és állatok a környezetünkben - A természet és az ember harmóniája
- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - A környezetvédelem lehetőségei és problémái
- Időjárás
4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
- A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága
- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban
5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás
- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
6. Életmód - Napirend, időbeosztás
- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
- Étkezési szokások a családban - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban
- Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban és más országokban
- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - A kulturált étkezés feltételei, fontossága
- Gyakori betegségek, sérülések, baleset - A szenvedélybetegségek
- Gyógykezelés (háziovos, szakorvos, kórházak) - A gyógyítás egyéb módjai
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
- A szabadidő jelentősége az ember életében
- A művészet szerepe a mindennapokban
- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok
- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai
- Kulturális események
8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
- Nyaralás itthon, illetve külföldön - Az idegenforgalom jelentősége
- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
- Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre
C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK
1. Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet Szerep
Áruházban, üzletben, piacon vevő
Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég
Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég
Iskolában tanuló, iskolatárs
Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy társaság tagja
Országhatáron turista
Orvosnál beteg, kísérő
Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) ügyfél
Szünidei munkahelyen munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) utas, útitárs
2. A kommunikációs szándékok listája

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.

A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that stb.

Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa
Megszólítás és arra reagálás Excuse me.
Pardon? etc.
Köszönés, elköszönés és arra reagálás Good morning.
Hello, Tom. Hi.
Hello, how are you? Fine, thank you. And you?
Good bye. See you later, etc.
Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás My name’s ...
Have you met Tom?
Nice to meet you, etc.
Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás XYZ, five two double one six eight.
Hello, this is Tom Smith speaking.
Can I speak to Mr Jones? Speaking.
Thanks for calling. Bye, etc.
Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Dear Tom,
Dear Sir/Madam
Best wishes
Love
Looking forward to hearing from you.
Yours sincerely, etc.
Szóbeli üdvözletküldés Give my regards to ..., etc.
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás How are you?
How are you doing? Fine./OK./ Not very well, I’m afraid. What’s the matter? Actually, I’m suffering from..., etc.
Köszönet és arra reagálás Thank you.
Thanks.
It’s very kind of you.
You’re welcome.
It’s all right.
My pleasure, etc.
Bocsánatkérés és arra reagálás I’m sorry.
I do apologize.
That’s all right.
Never mind, etc.
Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Merry Christmas.
Happy Birthday.
Congratulations. Thank you.
Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa
Hála It was most kind of you, etc.
Sajnálkozás, csalódottság Sorry to hear that.
I regret it, etc.
Öröm Great
I’m so glad, etc.
Elégedettség, elégedetlenség That’s fine.
I’m quite happy with that.
That wasn’t very good.
I’m tired of it, etc.
Csodálkozás I can hardly believe it.
Amazig, isn’t it? etc.
Remény I’m looking forward to...
I hope...
I can hardly wait for..., etc...
Félelem, aggodalom I’m worried about him.
It was really frightening, etc.
Bánat, elkeseredés I’m sorry to hear that.
I’m disappointed, etc.
Bosszúság Oh, no!
I’m fed up with it, etc.
Együttérzés I am sorry.
Oh, dear.
I’m sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa
Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás What do you think? I think it’s unfair, etc.
Érdeklődés, érdektelenség Are you interested in sports? I’m interested in ...
I’m not keen on it, etc.
Tetszés, nem tetszés I think it’s great.
I don’t like it, etc.
Valaki igazának elismerése, el nem ismerése You’re right.
You’re wrong, etc.
Egyetértés, egyet nem értés I agree.
I doubt it.
I don’t agree with it, etc.
Helyeslés, rosszallás That was fine.
It wasn’t very nice of you, etc.
Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása I don’t think so.
I’m afraid you are wrong, etc.
Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás That was really nice.
Well done. Thank you, etc.
Közömbösség I don’t mind, etc.
Ígéret I promise. I’ll do it, etc.
Akarat, szándék, terv I’d like an ice-cream.
I’m going to buy a house, etc.
Kívánság, óhaj I’d like to travel to ...
I want to pay, etc.
Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség I can understand French.
He may be at home.
People must sleep sometimes.
I have to leave now.
It’s time to go, etc.
Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired.
I’m not sure, etc.
Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt I prefer tea to coffee.
I’d rather have a rest.
What would you prefer? etc.
Kritika, szemrehányás You had better stay at home.
You shouldn’t have done it.

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa
Dolgok, személyek megnevezése It’s a pen.
The boy talking to Jane is my brother, etc.
Dolgok, események leírása First he talked to his parents, then he phoned his friend.
While waiting for the bus he saw an accident, etc.
Információkérés When will the plane land? At 6.40.
How do you spell your name? J-O-N-E-S.
Can you tell me the way to the station, please? etc.
Igenlő vagy nemleges válasz Did you see him? Yes, I did./No, I didn’t, etc.
Tudás, nem tudás Do you know his name? I have no idea, etc.
Válaszadás elutasítása Can you tell me the way to ...? I’m afraid, I can’t, etc.
Bizonyosság, bizonytalanság He must be at home.
He can’t be there.
Maybe he is right, etc.
Ismerés, nem ismerés Do you know Peter? Yes, I’ve already met him, etc.
Feltételezés I suppose I can come, etc.
Emlékezés, nem emlékezés I remember saying that.
I don’t remember where I put it, etc.
Indoklás (ok, cél) I didn’t go walking because it was raining.
We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa
Kérés, kívánság Could you give me a pen?
Would you pass me the sugar, please?
I’d like you to ..., etc.
Felszólítás, tiltás, parancs Keep off the grass.
You must not smoke here, etc.
Javaslat és arra reagálás Let’s go out tonight. Good idea.
Why don’t we go to the cinema? I’d prefer to stay at home.
I suggest going to Prague. I’d rather not, etc.
Rendelés I’ll have a Coke, please, etc.
Meghívás és arra reagálás Would you like to come to a party? Yes, I’d love to.
Let’s meet on Sunday. Sorry, I can’t make it ..., etc.
Kínálás és arra reagálás Have some cheese. Thank you.
Would you like another drink? No, thank you, etc.
Reklamálás This doesn’t work.
I have a complaint, etc.
Tanácskérés, tanácsadás What shall I do? Why don’t you...? I think you should ..., etc.
Figyelmeztetés I think you shouldn’t ..., etc.
Engedély kérése, megadása, megtagadása May I go out? Yes, of course./I’m afraid, not, etc.
Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc.
Segítség felajánlása és arra reagálás Shall I carry it for you? That’s very kind of you, etc.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Kommunikációs szándékok Példa
Visszakérdezés, ismétléskérés Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc.
Nem értés Sorry, I don’t understand, etc.
Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? etc.
Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? etc.
Beszélési szándék jelzése I’d like to say/tell you ...
I say..., etc.
Téma bevezetése I’ll tell you what...
The question is...
The trouble is ..., etc.
Témaváltás That reminds me...
Talking of holidays ..., etc.
Félbeszakítás Sorry to interrupt you.
Can I say something?
Could I come in here? etc.
Megerősítés, igazolás Yes, sure...
It is, isn’t it? etc.
Körülírás To put it in another way, etc.
Példa megnevezése A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus.
If I had, say, an hour to wait, etc.
Beszélgetés lezárása Right ...OK.
Well, it’s been nice talking to you, etc.
D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS
1. Nyelvtani szerkezetek
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A vizsgázó A vizsgázó
A2:
- általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,
- rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai,
- a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,
B1:
- megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,
- ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,
- az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.
B2:
- változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban,
- viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát,
- szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani,
- árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes.

Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják. Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata is megjelenik.

Pl. Articles: A2 szint - He is at school.
B1 szint - Being a teacher he spends half of his life at the school.
Present Continuous: A2 szint: I am watching television at the moment.
B2 szint: She is always complaining about her teachers.

A középszintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel jelöljük azokat a szerkezeteket, amelyeket csak B1 szinttől kell produktívan használni. Ezek is előfordulhatnak azonban az A2 szintű feladatokban, de aktív használatuk nem szükséges a feladatok megoldásához.

Az emelt szintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel szerepelnek azok a szerkezetek, amelyek produktív használata B2 szinten nem szükséges a feladatok megoldásához.

KÖZÉPSZINT

Nyelvtani szerkezet Példa
Articles (definite, indefinite, zero) Iron is a metal.
I love the seaside.
He is at school.
Nouns (singular and plural, countable uncountable) child, children, people, etc.
How many disks have you got?
a cup of tea, a piece of cake, etc.
There are some pencils in the bag.
Have you got any brothers?
There’s some water in the vase.
There isn’t any milk left.
I haven’t got much time.
He’s got a lot of friends.
Adjectives (regular and irregular, comparison) good, better, best, etc.
Tom is younger than Sue.
She is the most intelligent of all.
The town is less polluted now.
I’m as tall as you.
It’s too difficult. He isn’t old enough to drive.
Possession It’s my life.
Is this yours?
I didn’t have many friends at school.
He’s Kate’s brother.
the corner of the room etc.
Adverbs He drives fast.
This is a problem everywhere in the world.
I always make my bed.
She has just arrived.
Prepositions, prepositional phrases on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest,
along the river, etc.
Conjunctions, linking words and, or, but, because, so, therefore, that’s why, although, etc.
Forms of the verb (infinitives, gerund and participles) I don’t know how to get there.
I like reading.
Let me see, etc.
Auxiliaries/Modal verbs I am singing.
He has left.
Where do you live?
You should ask her.
I can swim.
May I open the window?
He could swim at the age of two.
Did you manage to pass the exam?
I must read it.
You needn’t come.
Do we have to be there?
Children mustn’t smoke.
Present Simple When do you get up?
I don’t drink milk.
Present Simple Passive This car was made in Britain.
Present Continuous Why is she crying?
I am watching television at the moment.
Present Perfect Simple Have you finished?
I’ve lived here for 10 years.
Present Perfect Passive The letters have been sent.
Present Perfect Continuous I have been learning French for 10 years.
Past Simple Where did you go yesterday?
Past Simple Passive When was this house built?
Past Continuous What were you doing at five yesterday?
Past Perfect He realised what he had done.
Future with will He’ll be 18 next month.
OK. I’ll take the dog for a walk.
I don’t think I’ll pass the exam.
Passive Future The exhibition will be closed on Monday.
Going to What are you going to do on Sunday?
Look at the sky, it is going to rain.
Reported Speech (with the reporting verb in the present) I don’t know where he lives.
Tell him to stop it.
Reported Speech (with the reporting verb in the past) She said she was tired.
I asked him if we had met before.
He told me he was very tired.
Conditional Clauses We’ll stay at home if it rains.
1st If I had time, I would go to the Zoo.
2nd
Conditional Clauses If you had come, we would have had a good time.
3rd
Relative clauses
defining
The book I am reading at the moment is very good.
Relative clauses
non-defining
Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford.
Time clauses with future meaning When Dad comes home, he’ll be angry with you.
Clauses of purpose I helped him so that he could pass his exam.
Wish I wish I had a dog.
Question-tags He is a teacher, isn’t he?
I’m a good girl, aren’t I?
They went to the cinema, didn’t they?

EMELT SZINT

Nyelvtani szerkezet Példa
Modal verbs with perfect infinitive You should have told her.
They may have come home.
It must have been a very good holiday.
Future Continuous This time tomorrow I’ll be flying over the ocean.
Future Perfect By the end of this year they will have been married for 20 years.
Past Perfect Continuous I was tired. I had been working all day.
Present Continuous Passive Our flat is being redecorated.
Past Continuous Passive We had to climb the stairs because the lift was being repaired.
Participle clauses Preparing for my test, I reviewed the last three chapters.
Having finished lunch, we went back to work.
Would (past habits) I would go to the river every day when I was a young girl.
Wish (state verbs/action verbs) I wish you would help me.
Wish (unfulfilled actions) I wish I hadn’t said that.
Gerund and infinitive in idiomatic expressions, It’s no use talking to him.
There’s no point in waiting here.
If we are to catch the train, we should leave immediately.
He went there only to find that everybody had left.
Conditionals - mixed type If we had bought a map, we would know where we are.
Inversion (for emphasis) Hardly had he arrived when he had to leave again.
Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present.
Subjunctive She insisted that she help her.
It’s funny that you should say that.
I suggest he go home.
We had better go home now.
I would rather have some coffee.
I would rather you didn’t do this.
It’s time we went home.
2. Szókincs
VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
A vizsgázó A vizsgázó
A2:
- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben.
B1:
- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével,
- jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,
- a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt.
B2:
- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról,
- a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz,
- kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc 240 perc 20 perc
117 pont 33 pont 120 pont 30 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja Nyomtatott szótár
(csak a IV. részhez)
NINCS Nyomtatott szótár
(csak a IV. részhez)
NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja CD lejátszó a III. részhez NINCS CD lejátszó a III. részhez NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az írásbeli vizsgarész egyes részeinek megoldására szánt időtartamot és ezek arányát az értékelésben.

Időtartam
(perc)
Arány
(%)
Pont
Írásbeli vizsgarész Olvasott szöveg értése 60 22 33
Nyelvhelyesség 30 12 18
15 perc szünet
Hallott szöveg értése 30 22 33
Íráskészség 60 22 33
Szóbeli vizsgarész Beszédkészség 15 22 33
Összesen: - 100 150

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2-B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A központi feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő vizsgázók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelés

- Az írásbeli vizsgarész egyes vizsgarész-összetevőinek értékelése egymástól független.

- Az írásbeli vizsgarész minden vizsgarész-összetevőjében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

- A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át.

- Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

- Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevők javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

- Az Íráskészség vizsgarész-összetevő és a Beszédkészség vizsgarész értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

- Az írásbeli vizsgarész-összetevőkben, illetve a szóbeli vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

- a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

- eseménysorokat követni,

- kulcsinformációkat megérteni,

B1:

- a gondolatmenet lényegét megérteni,

- véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

- egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

- tartalma, szerkezete, nyelve világos,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

- rövid, egyszerű,

- hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

- rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

- hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

- utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

- tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

- levelek,

- újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

- ismeretterjesztő szövegek,

- egyszerű elbeszélő szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- feleletválasztás,

- hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

- rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

- a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

- képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

- egymáshoz rendelés, pl.:

= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,

= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

= csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 900-1100 szó. A feladatsor 25-33 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2:

- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

- gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

- autentikus, esetleg szerkesztett,

- tartalma, szerkezete, nyelve világos,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

- rövid, egyszerű,

- hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

- rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

- hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 3-4 feladatból, összesen 18-30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 450-600 szó.

A feladatok szövegekre épülnek.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

- témáját felismerni,

- lényegét megérteni,

- kulcsfontosságú szavait megérteni,

- legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:

- gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

- egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

- akusztikai minősége kifogástalan,

- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

- hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

- lassú, de még normál beszédtempójú,

- a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

- tisztán artikulált,

- tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

- hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

- normál tempójú,

- a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

- tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

- utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

- médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

- beszélgetések, telefonbeszélgetések,

- műsorrészletek,

- riportok, interjúk,

- beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- feleletválasztás,

- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

- események sorrendjének megállapítása,

- nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

- táblázat kitöltése,

- hiányos mondatok kiegészítése,

- rövid választ igénylő nyitott kérdések,

- ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama. 5-8 perc. A feladatsor 18-25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

A2:

- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

- a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

- néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

- ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

- meglévő szókincsét változatosan használni,

- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

- szövegfajtája meghatározott,

- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

- rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

- üdvözlőlap,

- meghívó,

- magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:

- meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

- verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

- vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsga két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása megadott szempontok alapján. A vizsgázónak az első feladatban 50-80 szót, a második feladatban 100-120 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

- egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),

- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:

- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

- érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a tételek jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:

1. - társalgás,

2. - szituációs feladat,

3. - önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.

A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tétel három feladatból áll. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A tételhez készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden.

A második feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a tételben meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján.

A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két-három kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szaktanárnak a szóbeli tételeket úgy kell összeállítani, hogy azok minden témakört (9) lefedjenek. ha a vizsgázók száma 9-nél kevesebb, akkor minimum 9 tételt, ha 9 vagy annál több, akkor minimum 20 tételt kell készítenie. Az előző évben felhasznált szóbeli tételsor legalább 15%-át a tapasztalatok alapján frissíteni kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.

A feladatok értékelése egymástól független.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Időtartam
(perc)
Arány
(%)
Pont
Írásbeli vizsgarész Olvasott szöveg értése 70 20 30
Nyelvhelyesség 50 20 30
15 perc szünet
Hallott szöveg értése 30 20 30
Íráskészség 90 20 30
Szóbeli vizsgarész Beszédkészség 20 20 30
Összesen: - 100 150

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.

Értékelés

- Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

- Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

- A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át.

- Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutatók alapján történik.

- Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

- Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

- Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

- a gondolatmenetet követni,

- véleményeket, érvelést követni,

- az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

- a szerző álláspontjára következtetni,

- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

A felhasznált szöveg

- autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

- tartalma, szerkezete, nyelve világos,

- hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

- konkrét vagy elvont témájú,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

- utasítások (pl. használati utasítások),

- tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),

- levelek,

- újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

- ismeretterjesztő szövegek,

- publicisztikai írások,

- elbeszélő szövegek,

- (modern) szépirodalmi szövegek.

A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- feleletválasztás,

- hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

- rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

- a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

- képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

- egymáshoz rendelés, pl.:

= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szöveg-összefüggés alapján,

= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

= csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1300-1500 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

- nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

- autentikus, esetleg szerkesztett,

- tartalma, szerkezete, nyelve világos,

- hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

- konkrét vagy elvont témájú,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

Középszinten a vizsgázó képes az alapvető és gyakran használt nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

- hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

- megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,

- hibaazonosítás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 4-5 feladatból, 30-45 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 700-900 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

- gondolatmenetét részleteiben is követni,

- egyes tényszerű részinformációit megérteni,

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A vizsgán használt szöveg

- autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

- változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

- természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

- tartalmilag és szerkezetileg összetett,

- tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

- kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

- anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

- egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

- akusztikai minősége kifogástalan,

- hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

- autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

- közérdekű bejelentések, közlemények,

- rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),

- utasítások,

- médiaközlemények (pl. rövid hír),

- beszélgetések, telefonbeszélgetések,

- műsorrészletek,

- riportok, interjúk,

- beszámolók,

- általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.

Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.

Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

- feleletválasztás,

- egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

- események sorrendjének megállapítása,

- térképkövetés,

- űrlapok kitöltése,

- táblázatok kitöltése,

- hiányos mondatok kiegészítése,

- rövid választ (3-5 szó) igénylő nyitott kérdések,

- ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált felvételek együttes időtartama 7-10 perc. A feladatsor 20-30 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten angol nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,

- a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

- a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,

- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

- meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

- az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

- szövegfajtája meghatározott,

- tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

- megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

- magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,

- olvasói levél,

- cikk (diák)újság számára.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő:

- meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

- verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

- vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok) alapján történő szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Mindkét feladatot megadott szempontok alapján kell kidolgozni. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban 120-150 szót, a második feladatban 200-250 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás, és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

- a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát.

A feladatok és a tételek jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:

1. - társalgás,

2. - vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),

3. - önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.

A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tétel három feladatból áll. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A tételhez készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.

A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok stb.) kiindulva. Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szóbeli vizsgához vizsganaponként 20 szóbeli tétel készül. Az előző évben felhasznált szóbeli tételsor legalább 15%-át frissíteni kell, felhasználva a korábbi vizsgaidőszak tapasztalatait.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak. A feladatok értékelése egymástól független.

A vizsgát mindig egy kérdező tanár bonyolítja le, a vizsgáztatói példány előírásainak megfelelően. A másik két vizsgáztató értékel a központi értékelési útmutató alapján. A vitás esetekben a három tanár szótöbbséggel dönt.

BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY

1. Bevezetés a biológiába
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. A biológia tudománya
Vizsgálati szempontok Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.
Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.
Vizsgáló módszerek Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni. Ismertesse a modellalkotás lényegét.
1.2. Az élet jellemzői
1.2.1. Az élő rendszerek Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.
1.2.2. Szerveződési szintek Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei). Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).
Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).
Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal.
Tudja az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát. Magyarázza a kromatográfia elvi alapját.
Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok). Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium).
Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukor-érzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét. Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működéséhez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.
2. Egyed alatti szerveződési szint
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2.1.1. Elemek, ionok Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben.
Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+3+, HCO3-, a CO32- ionok természetes előfordulásait. Ismertesse a Na+, K+, Cl-, NO2-, NO3-, PO43- ionok természetes előfordulásait.
Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.
2.1.2. Szervetlen molekulák Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.
Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel
2.1.3. Lipidek Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak.
Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak).
Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).
Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét.
Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.
2.1.4. Szénhidrátok Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.
Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést.
Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.
Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.
Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal.
Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
2.1.5. Fehérjék Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől.
Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.
Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival.
Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás).
2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát.
Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.
Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok).
Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.
2.2.2. Felépítő folyamatok Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét. Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.
Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.
Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).
2.2.3. Lebontó folyamatok Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét.
Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a mindennapi felhasználását. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét.
Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.
Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt.
Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.
2.3.1. Elhatárolás Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.
2.3.2. Mozgás Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.
2.3.3. Anyagcsere Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).
2.3.4. Osztódás Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).
Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist.
Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.
2.3.5. A sejtműködések vezérlése Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás). Értelmezze a K-Na-pumpa fontosságát.
Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.
3. Az egyed szerveződési szintje
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Nem sejtes rendszerek
3.1.1. Vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát.
Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre.
Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).
Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet.
Hasonlítsa össze a priont a vírussal.
3.2. Önálló sejtek
3.2.1. Baktériumok Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra.
Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.
Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.
Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét.
Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.
3.2.2. Egysejtű eukarióták Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismertesse az endoszimbióta elméletet.
Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat. Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.
3.3. Többsejtűség
3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).
Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással.
A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
3.3.2. Sejtfonalak Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.
3.3.3. Teleptest és álszövet Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit.
Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.
Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat.
Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező.
Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét.
Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.
Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével.
Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.
Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.
Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.
Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.
Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát.
Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:
- szivacsok
- laposférgek
- gyűrűsférgek
- rovarok
- fejlábúak (lábasfejűek)
- a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).
Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.
3.4.3. A növények szövetei, szervei
- Szövetek Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.
- Gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre.
Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.
Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével.
Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével.
Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.
- Virág, termés Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.
Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között.
Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).
Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.
Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).
3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése
- Szövetek Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.
Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.
- Szaporodás-egyedfejlődés Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.
Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).
Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.
- Viselkedés Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés).
Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).
Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
4. Az emberi szervezet
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét. Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak.
Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.
4.2. Kültakaró
4.2.1. Bőr Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek).
Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.
Magyarázza a hám megújulását.
4.2.2. Szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban.
4.2.3. A bőr gondozása, védelme Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás
Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük.
Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés.
Tudjon égési sérülést ellátni.
4.3. A mozgás
4.3.1. Vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit.
Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját.
Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.
Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit.
Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be.
Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.
Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.
4.3.2. Izomrendszer Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.
Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.
Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét.
Értse az izomláz kialakulásának okait.
4.3.3. Szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus.
4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei.
Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit.
Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében.
Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.
4.4. A táplálkozás
4.4.1. Táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.
Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.
4.4.2. Emésztés Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit.
Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben.
Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet.
Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét.
Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában.
Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.
4.4.3. Felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét.
Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.
4.4.4. Szabályozás Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.
Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B1--, B6-, B12-C vitamin és folsav).
Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát.
Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.
4.4.5. Táplálkozás egészségtana Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével.
Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét
Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása).
Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően.
Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait.
4.5. A légzés
4.5.1. Légcsere Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát.
Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést.
Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő.
A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket.
4.5.2. Gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével.
Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát.
Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre.
Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.
4.5.3. Hangképzés Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok.
Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt.
Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével).
4.5.4. Szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.
4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását.
Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.
Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét.
Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.
Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.
4.6. Az anyagszállítás
4.6.1. A testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertese, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).
Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombi, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges.
Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.
Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.
4.6.2. A szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Ismertesse a nyirokrendszer felépítését.
Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben.
Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj.
Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.
4.6.3. A szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és működését. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást.
Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.
Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét.
Tudjon pulzust és vérnyomást mérni.
Ismertesse a lép helyét és szerepét.
4.6.4. Szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.
Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.
4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát.
Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását.
Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás
4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban.
Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).
Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait.
Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.
4.7.2. Szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában
4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben.
Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.
Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
4.8. A szabályozás
4.8.1. Idegrendszer Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép).
- Információelméleti vonatkozások Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban
- Sejtszintű folyamatok Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal.
Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit.
Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.
Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).
- Szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus).
Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás.
- Az idegrendszer általános jellemzése Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).
Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt) Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok.
Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával.
A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról.
Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.
- Gerincvelő Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége).
Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját.
- Agy Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a kómával.
Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet.
Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével.
- Testérző rendszerek Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).
Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait.
Értelmezzen kétpontküszöb térképet.
- Érzékelés Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.
Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.
- Látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése).
Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait.
Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Ismertesse a látórendszer kapcsolatait az egyensúlyérzékkel.
Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit.
Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.
- Hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).
Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.
Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.
Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását.
Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.
- Kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre.
Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.
- Testmozgató rendszerek Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció).
Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.
- Vegetatív érző és mozgató rendszerek Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.
Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.
4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai
- A magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat. Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.
- Öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak.
Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).
- Tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.
Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).
Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd).
Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.
- Emlékezés Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.
- A társas viselkedés alapjai Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).
Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.
- Pszichés fejlődés Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.
4.8.3. Az idegrendszer egészségtana Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát.
Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit.
Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával.
Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia).
Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.
- Drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit.
Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.
4.8.4. A hormonrendszer Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség)
- Hormonális működések Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét.
- Belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.
Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.
Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján - elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.
- A hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.
4.8.5. Az immunrendszer
- Immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt.
Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.
Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a vérszérum fogalmát.
Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.
Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát.
Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra.
Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.
Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.
- Vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert.
Ismertesse az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét.
Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.
Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat
- Az immunrendszer egészségtana Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.
Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.
4.9. Szaporodás és egyedfejlődés
4.9.1. Szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.
Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
4.9.2. Egyedfejlődés Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).
Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén.
Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között.
Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.
- A szaporodás, fejlődés egészségtana Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit.
Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).
Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.
Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).
Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. Populáció Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát.
Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás).
Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán.
Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.
5.1.1. Környezeti kölcsönhatások Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.
Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.
Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal.
Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését.
Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői - a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését.
Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit.
Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit.
Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja.
Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.
5.1.2. Kölcsönhatások
- Viselkedésbeli kölcsönhatások Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait. Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait.
Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét.
Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetéről, szerepéről, kiváltó okairól, megszüntethetőségéről.
- Ökológiai kölcsönhatások Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival.
Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.
5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)
5.2.1. Az életközösségek jellemzői Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát.
Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát.
Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában.
Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg.
Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása).
5.2.2. Hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás.
A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).
Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést.
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét.
Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.
Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait.
5.3. Bioszféra
- Globális folyamatok Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Ismertesse a városok ökológiai hatásait.
Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.
Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.
Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.
5.4. Ökoszisztéma Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként
5.4.1. Anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában.
Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Elemezzen táplálékhálózatot.
Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék).
Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.
5.4.2. Energiaáramlás Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől.
5.4.3. Biológiai sokféleség Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).
5.5. Környezet- és természetvédelem Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket.
Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit.
Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park)
Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.
Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát.
- Levegő Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról.
Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.
Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.
- Víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait.
Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.
- Energia, sugárzás Ismertesse a hagyományos és az „alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét.
Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről.
Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről.
- Talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát.
- Hulladék Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. Molekuláris genetika
6.1.1. Alapfogalmak Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat.
Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Használja a kodonszótárt.
Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.
Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.
6.1.2. Mutáció Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.
Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).
Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák).
Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.
6.1.3. A génműködés szabályozása Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismerje fel ábra alapján a laktóz-operon részeit, értelmezze szerepüket.
Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét. Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.
6.2. Mendeli genetika
6.2.1. Minőségi jellegek Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.
Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).
Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.
Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.
Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.
Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján.
Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból.
Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére.
Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.
6.2.2. Mennyiségi jellegek Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít.
Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).
Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.
6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok
6.3.1. Ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését.
Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.
Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén.
Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől.
Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).
6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.
Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.
Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.
Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás). Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát.
Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket.
Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit.
Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).
6.3.3. Biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát. Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.
Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.
6.3.4. Bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.
Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.
Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget.
Ismerje a Human Genom Program célját.
6.4. A bioszféra evolúciója
6.4.1. Prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket.
Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét.
Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását.
6.4.2. Az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.
Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.
Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc 240 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép NINCS szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja NINCS Állat és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök NINCS szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS NINCS NINCS A) feladat témakörei
Mikor? NINCS NINCS NINCS jogszabály szerint
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga 120 perc Szóbeli vizsga 15 perc
8-10 feladatból álló feladatsor
(80 részfeladat)
A) feladat:
projektmunka* vagy
gyakorlati feladat
B) feladat:
egy téma kifejtése
100 pont 25 pont 25 pont
*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

- a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

- a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége,

- szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

A feladatlap 8-10 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- igaz/ hamis állítás;

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- ábrakészítés vagy kiegészítés,

- egyszerű számítás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza.

A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. könyvet, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.

A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

- a helyi, ill. regionális problémák ismerete,

- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tétel jellemzői

Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet

projektmunka bemutatása

vagy

laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között). Ez utóbbi lehet

- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével

vagy

- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése

vagy

- nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag - videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.

Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) feladatot kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.

A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A két feladatra 25-25 pont adható.

Az A) feladat értékelése

Projektmunka esetén:

A beadott munka értékelése:

A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása 2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 3 pont
A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése 5 pont
Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) 2 pont
Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága 3 pont
15 pont
A munka bemutatásának értékelése:
A munka céljának pontos megfogalmazása 2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 3 pont
A tapasztalatok lényegre törő összefoglalása 3 pont
Koherens, logikus fölépítés 2 pont
10 pont
A projektmunkára összesen: 25 pont

Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

Az A) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:

A feladat megértése és helyes elvégzése 5-10 pont
Az értékelés tartalmi helyessége 15-10 pont
A felelet fölépítése, nyelvi kifejezőkészség 5 pont
Összesen: 25 pont

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

- Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő 5 pont
- Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz) 4 pont
- Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont
- Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont
- Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont
- Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont

A B) feladat értékelése

A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza. A felelet felépítésének és előadásának értékelésében az A) feladatban leírtak az irányadók.

A B) feladat értékelésének szempontjai

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 15-20 pont
A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése 5-0 pont
A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség 5 pont
Összesen 25 pont
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga 240 perc Szóbeli vizsga 20 perc
Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor Egy választható esszé- vagy problémafeladat Egy A és egy B feladat előadása
80 pont 20 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll.

A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszék, illetve problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:

A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan.

A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.

Az írásbeli vizsga feladatai az alábbi kompetenciák vizsgálatára helyezik a hangsúlyt:

- egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat);

- adatértés és -értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok);

- szövegértés és -elemzés;

- példamegoldás;

- problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése);

- halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével);

- képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- igaz/ hamis állítás;

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, ill. ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- számolásos feladat;

- ábrakészítés vagy -kiegészítés;

- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont.

Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tesz bizonyságot.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tételek jellemzői

A) feladat: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó feladat kifejtése megadott szempontok alapján.

B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Mind az „A”, mind a „B” feladat értékelésénél 20-20 pont adható a tartalomra és 5-5 pont a kifejtés módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20-20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.

DRÁMA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Színház- és drámatörténet
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Az ókori színház és dráma Az ókor színháza és néhány görög dráma Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia
A tanuló legyen képes bemutatni A tanuló legyen képes bemutatni
- a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait,
- Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
- az ókori görög és római színházművészetet,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait.
1.2. A középkori Európa színháza és drámája A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte
A tanuló ismerje
- a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait,
- a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’ arte jellegzetes vonásait.
1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma Shakespeare színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare
A tanuló ismerje
- Shakespeare Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés), - Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait,
- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. - az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház felépítését és működését.
1.4. A spanyol barokk dráma és színház A tanuló ismerje
- a barokk színház szcenikai jellemzőit.
A tanuló legyen képes
- egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderon) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait.
1.5. A francia klasszicista dráma Moliére néhány drámája Moliére művei és a klasszicista dráma
A tanuló legyen képes bemutatni A tanuló ismerje
- Moliére Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit, - Moliére legalább két komédiáját,
- az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat. - a klasszicista dráma sajátosságait.
1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása A tanuló ismerje
- a magyar drámairodalom általános jellemzőit,
- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály.
1.7. A XIX-XX. századi magyar színház és dráma A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása
A tanuló legyen képes bemutatni
A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása
A tanuló ismerje
- A XIX-XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit,
- Katona József Bánk bán, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit.
- az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája.
A tanuló legyen képes bemutatni A hazai színjátszás kezdetei
- Molnár Ferenc Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat. A tanuló ismerje
- a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit.
A XX. századi magyar dráma néhány alkotása
A tanuló ismerjen
- az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István.
A tanuló legyen képes bemutatni
- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
1.8. A modern polgári dráma és színház kialakulása A tanuló ismerje
- Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját.
A tanuló legyen képes bemutatni
- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza
A tanuló legyen képes bemutatni A tanuló ismerje
-a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait, - Csehov legalább két drámáját,
- a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit. - A Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését.
1.10. Brecht színháza és drámái Brecht színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
Brecht drámái és színháza
A tanuló ismerje
- Brecht Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait, - Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját.
- az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit.
1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói A tanuló ismerje
- a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait
(pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance),
- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, Camus, O’ Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov).
1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom A tanuló legyen képes bemutatni
- egy látott színházi előadás jellemzőit,
- egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl.: Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György: A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség).
A tanuló ismerje
- a mai magyar színházi struktúra jellemzőit
(pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás),
- a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit.
2. Színház- és drámaelmélet
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. A drámai műnem sajátosságai A tanuló legyen képes
- az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet,
A tanuló ismerje
- az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait,
- vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait,
- bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét.
- az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma).
2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció A tanuló ismerje
- a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét,
- a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás).
2.3. A dráma szerkezeti felépítése A tanuló ismerje fel
- a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát
(pl. jelenet, kép, szín, felvonás).
A tanuló ismerje
- a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát.
- a fordulatokat és a drámai csomópontokat.
2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:
- történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep. - karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő.
2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai A tanuló legyen képes bemutatni
- hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva.
A tanuló legyen képes elemzően bemutatni
- egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit.
2.6. Színházi szakmák Tudják felsorolni Legyenek képesek
- a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket (pl. rendező, díszlettervező, világosító). - szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes).
3. Színházi műfajok
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. A rituális játék / szertartásjáték A tanuló legyen képes
- a rituális és/vagy szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban.
3.2. A tragédia A tanuló legyen képes A tanuló legyen képes
- a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban. - a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban.
3.3. A komédia A tanuló legyen képes A tanuló legyen képes
- különbséget tenni a vidám műfajú művek között. - a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban.
3.4. A realista színjáték A tanuló ismerje fel A tanuló ismerje fel
- a realista előadásmódot. - a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben.
3.5. Az abszurd és a groteszk A tanuló ismerje fel
- az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban.
3.6. Bábjáték A tanuló legyen képes
- az alkalmazott bábtechnikák azonosítására.
3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház A tanuló legyen képes
- különböző zenés műfajú előadásokat
(pl. opera, operetta, musical) felismerni és azonosítani,
A tanuló legyen képes
- a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban.
- elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól.
4. Drámajáték
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. Helyzetgyakorlatok Legyenek képesek rögtönzések során Legyenek képesek
- a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére. - hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni és/vagy páros munkában.
4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése Legyenek képesek
- jelenetek összefűzésére.
Legyenek képesek
- különböző színházi formák és drámatechnikák
(pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására.
4.3. Improvizáció Legyenek képesek Legyenek képesek
- improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni és/vagy páros munkában. - megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus),
- etűdsorozat összeállítására önálló munkában.
4.4. Drámajáték Ismerjék és alkalmazzák
- a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait.
4.5. Drámapedagógia Ismerjék
- a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat.
5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral Legyenek képesek
- állókép és állóképsorozat létrehozására,
Legyenek képesek
- összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.
- egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.
5.2. Improvizáció zenére vagy témára Legyenek képesek
- a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére,
Legyenek képesek
- egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására.
- megadott mozgásmotívumok felhasználására.
5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása Legyenek képesek
- egyéni, páros és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy tánc-improvizációk bemutatására.
Legyenek képesek
- a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására,
- különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására.
6. Bábjáték
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában Legyenek képesek
- egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására.
Legyenek képesek
- a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra.
7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.1. A beszédtechnika alapjai Legyenek képesek Legyenek képesek alkalmazni
- drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait. - a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat - hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel.
7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása Legyenek képesek
- a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására.
Legyenek képesek
- színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait
(pl. erő, magasság, tempó).
7.3. Pódiumműfajok Vegyenek részt
- versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában.
7.4. Egyéni vagy közös daléneklés Legyenek képesek
- dallamot improvizálni, vagy dalt előadni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc/fő 15 perc 180 perc 20 perc/fő 20 perc
60 pont 60 pont 30 pont 60 pont 50 pont 40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja NINCS a produkcióhoz szükséges kellékek NINCS NINCS a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb. NINCS
A vizsga-
bizottságot működtető intézmény biztosítja
három példány
helyesírási szótár
a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon)
a tételeknek
megfelelő
technikai
segédeszközök
videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök)
a tételeknek megfelelő technikai
segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS NINCS tételcímek NINCS NINCS tételcímek
Mikor? NINCS NINCS jogszabály szerint NINCS NINCS jogszabály szerint
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga
120 perc 15 perc max. 15 perc/fő
Feladatsor megoldása Egy tétel kifejtése Háromból két gyakorlati feladat
Egyszerű, rövid
választ igénylő feladatok
Néhány soros jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések
kiscsoportos
(2-3 fős)
drámajátékos improvizáció a helyszínen
megadott témára
előkészített, egyéni színpadi produkció előkészített
közös
színpadi
produkció (színielőadás) bemutatása
30 pont 30 pont 30 pont 30 pont 30 pont
60 pont 30 pont 60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

Csehov: Három nővér, Sirály

Molnár Ferenc: Liliom

Brecht: Koldusopera

Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

- Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 30 pont
- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések 30 pont
Összesen: 60 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.

A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

A Gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése 8 pont
- Fantázia, ötletesség 12 pont
- Karakterábrázolás 10 pont
30 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) 10 pont
- Koncentráció 2 pont
30 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 10 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 12 pont
30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

- egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 30 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 10 pont
- Az ismeretek gazdagsága 10 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 pont
Összesen 30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga
180 perc 20 perc 20 perc/fő
Feladatsor megoldása Egy tétel
kifejtése
Háromból két gyakorlati feladat
Általános
színház- és drámaelméleti
kérdések
Néhány soros
jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések
Elemzést,
értelmezést,
reflektálást igénylő esszéfeladat
kiscsoportos
(2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott
témára
előkészí-
tett, egyéni színpadi produkció
előkészített
közös színpadi produkció
(színielőadás) bemutatása
20 pont 20 pont 20 pont 25 pont 25 pont 25 pont
60 pont 40 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl.: kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl.: képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, ill. DVD-re rögzített színházi anyaga, és/vagy azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

- az ókor színháza és a görög dráma;

- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

- Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;

Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések 20 pont
- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések 20 pont
- Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat 20 pont
Összesen 60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után - kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek és/vagy monológok és/vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

A gyakorlati feladatok értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése 5 pont
- Fantázia, ötletesség 10 pont
- Karakterábrázolás 5 pont
- Instrukciók követése 5 pont
25 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 5 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 8 pont
- Koncentráció 2 pont
25 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 10 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 7 pont
25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- előadáselemzés;

- színházi műfajok;

- drámajátékos ismeretek.

A tétel lehet:

- egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése

vagy

- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
- Az ismeretek gazdagsága 15 pont
- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 15 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 pont
Összesen 40 pont

ÉNEK-ZENE

A részletes követelmények használata és felépítése

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.

Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.

Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését.

Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.

A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a 11-12. évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt - óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép-, mind emelt szinten.

A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

1. Reprodukálás
TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Éneklés A helyes hangzóformálás
- A pontos szövegejtés és ritmus
- Az intonációs biztonság
- A stílusnak megfelelő, kifejező előadás
(Szemelvények a Műjegyzékben)
1.1.1. Népzene Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből. Harmincnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből.
Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. Ezen belül harminc magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található.
A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni.
A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.
1.1.2. Műzene Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése.
Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.
Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. Modális hangsorok éneklése szolmizálva.
Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből.
Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.
Barokk Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből.

Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.
Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.
Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
Három szemelvény éneklése emlékezetből szolmizálva.
Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után.
Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.
Bécsi klasszika Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
Három téma éneklése szolmizálva emlékezetből.
Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. Egy magyar hangszeres verbunkos dallam éneklése kottából, szolmizálva.
Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig). Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása (3#-3b-ig).
Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig).
Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3#-3b-ig).
Romantika Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Két szerző egy-egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.
Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).
Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. Két szemelvény éneklése szolmizálva vagy hangnévvel kottából.
Egészhangú skála éneklése hangnévvel.
XX. századi és kortárs zene Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Egy Bartók kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés).
Egy Kodály kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés).
A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#-3b-ig). Középnehéz dallam lapról olvasása hangnévvel vagy szolmizálva.
1.2. Műelemzés
1.2.1. Népzene Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
1.2.2. Műzene
Középkor Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása).
Reneszánsz Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).
Barokk Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).
Bécsi klasszika Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.
2. Befogadás
TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Zenetörténet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
2.1.1. Népzene A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem).
A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.
A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.
Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete.
2.1.2. Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása.
Középkor A gregorián zene általános jellemzése.
A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása.
Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang).
Reneszánsz A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál) Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése.
A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.
A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.
Barokk J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése.
A da Capo ária formai ismerete.
Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése.
A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
Bécsi klasszika Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák és a szonátaforma ismerete, egy-egy példával alátámasztva.
Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása.
A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.
Romantika A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete.
A romantikus dalciklus jellegzetes vonásainak ismerete.
A programzene jellemzése.
A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.
Liszt Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
A legjelentősebb romantikus operaszerzők, és főbb műveik felsorolása.
A nemzeti romantika jellemzése.
Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása.
Századforduló A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).
XX. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).
Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formái, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.
A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.
Komponálási technikák (dodekafónia, aleatória) felsorolása és lényegének ismerete.
Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.
Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.
Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.
2.2. Zenefelismerés A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján.
2.2.1. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése.
2.2.2. Műzene
Reneszánsz Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén
Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint
Barokk Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel
Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi
Bécsi klasszika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven
Romantika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.
Chopin, Wagner, Dvořák, Smetana, Brahms
Századforduló Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel
Debussy
XX. századi és kortárs zene Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin
Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor
2.3. Zeneelmélet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra. Hétfokú hangsorok 4#-4b-ig és az egészhangú skála lejegyzése. Hangközök decimáig, a hármashangzatok és megfordításaik, a domináns szeptim és megfordításai, a szűkített szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra.
A moduláció fogalma és értelmezése.
Minore - maggiore kapcsolat hallási felismerése.
A klasszikus funkciós rend (T-S-D) fogalmának ismerete.
A teljes kvintkör ismerete.
Az autentikus és plagális zárlatok ismerete.
2.4. Dallamírás
Barokk Nyolc-tíz ütem egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).
Bécsi klasszika Nyolc-tíz ütem egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#-2b-ig).
Stíluskörön kívül Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig).
MŰJEGYZÉK

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható.

Népdalok

Középszint Emelt szint
A bolhási kertek alatt...
A citrusfa levelestől, ágastól...
A csitári hegyek alatt...
A marosi füzes alatt...
A nagy bécsi kaszárnyára...
A Vidróczki híres nyája...
Annyi bánat a szívemen...
Az én lovam Szajkó...
Az hol én elmegyek...
Béres legény...
Beteg asszony...
Bújdosik az árva madár...
Bús a kis gerlice...
Csordapásztorok...
Duna parton van egy malom...
Elindultam szép hazámból...
Erdő mellett estvéledtem...
Este, este, de szerelmes...
Gyújtottam gyertyát...
Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...
Ha felülök...
Hej rozmaring, rozmaring...
Hej, csillag, csillag...
Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...
Katona vagyok én...
Kőmíves Kelemen balladája... /Magas Déva várát...
Körösfői kertek alatt...
Látod-e te babám...
Magos kősziklának...
Megkötöm lovamat...
Megrakják a tüzet...
Most jöttem Gyuláról...
Rákóci kocsmába...
Regőlés
Röpülj páva, röpülj...
Sok Zsuzsánna napokat...
Szép a gyöngyvirág egy csokorba...
Szivárvány havasán...
Tavaszi szél vizet áraszt...
Tiszán innen, Dunán túl...

Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok.

Műdalok, műzenei szemelvények

Középszint Emelt szint
Alleluja - választott gregorián dallam
Ut queant laxis.
Dies irae... - gregorián dallam
Moniot d’ Arras: Nyári ének
Neidhardt: Májusi ének
G. of. Fornsete: Nyárkánon
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének
Ungaresca (Édes rózsám ...)
Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen...
Áll előttem egy virágszál...
Esterházy Pál: Harmonia Caelestis - Jesu dulcedo;
Dulcis Jesu
Apor Lázár tánca
H. Purcell: Dido és Aeneas (Ne félj... - duett)
J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek
- korál dallam
J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel téma (8 ütem)
J. S. Bach: Musikaliches Opfer - téma
J. S. Bach: 15. Kantáta - duett (Ha köd lepi be a tájat...)
A. Corelli: La Folia - téma
G. F. Händel: Hímes rétek - első szakasz
G. F. Händel: Csordul a könnyem
G. F. Händel: Vízizene (F-dúr szvit) - Air
A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel témája
J. Haydn: Falusi jókedv
J. Haydn: Egykedvűség
J. Haydn: Évszakok - Simon gazda áriája (részlet)
J. Haydn: Szerenád
J. Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104)
- Menüett - téma
Ej, haj gyöngyvirág.
Ifjúság, mind sólyommadár
Kapuvári verbunk dallama
W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel - téma
W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa
W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után - 1. versszak


W. A. Mozart: Gyermekjátékok
L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala (Mormotás fiú dala)
L. van Beethoven: Százszorszép
L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása

L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny - egy választott téma
L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda
L. van Beethoven: V. („Sors”) szimfónia - I., II. és IV. tétel témái
Simonffy Emil: Három a tánc...
F. Schubert: A muzsikához
F. Schubert: Hová? - részlet
F. Schubert: A molnár virágai
F. Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia - I. tétel témák
R. Schumann: Zöld hímes rét
Erkel Ferenc: Hunyadi László (Hunyadi téma vagy Gara Mária búcsúja)
Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma
G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara
(a téma első része)
G. Verdi: Requiem - Lacrimosa
B. Smetana: Moldva - a folyó témája
J. Brahms: Bölcsődal - 1. versszak
Gaudeamus igitur
A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95) - II. és IV. tétel témái
C. Debussy: Három noktürn; Felhők - témák
M. Ravel: Bolero - a téma első része
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam
Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma
Bartók Béla: Concerto - egy választott téma
Bartók Béla: Cantata profana - témák: „Volt egy öregapó”, „Erdő sűrűjében”
Bartók Béla: Ne menj el
Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című opera az V. ajtó - téma
I. Sztravinszkij: Petruska - I. és IV. rész témái
C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna,
Semper crescis - részletek
G. Gershwin: Porgy és Bess című opera - Porgy dala
A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA
Középszint Emelt szint
Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról.
O. Lassus: Visszhang
Josquin: Ave vera virginitas
G. P. da Palestrina: Nigra sum, sed formosa
Bakfark Bálint: Lantfantázia
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének
C. Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja)
H. Purcell: Dido és Aeneas, - Dido búcsúja
Esterházy Pál: Harmonia Caelestis - részletek:
(Dormi Jesu, Jesu dulcedo)
A. Vivaldi: A négy évszak - Tavasz, Tél
J. S. Bach: h-moll szvit
J. S. Bach: Máté passió - nyitókórus, vezérkorál
J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny
G.F. Händel: Messiás - Halleluja kórus
A. Corelli: La Folia
J. Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92)
IV. tétel
W. A. Mozart: Figaro házassága
(F dúr kavatina)
W. A. Mozart: Requiem (Lacrimosa)
L. van Beethoven: V. szimfónia
L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel
J. Brahms: IV. szimfónia IV. tétel
F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4)
Liszt Ferenc: Les Préludes
Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám)
G. Verdi: Requiem - Lacrimosa
G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora
R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok -
Nyitány
B. Smetana: Moldva
M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
A. Dvorák: e-moll („Újvilág”) szimfónia
C. Debussy: A tenger
M. Ravel: Bolero
Bartók Béla: Concerto
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára - V. ajtó
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma
I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel
A. Honegger: Jeanne d’Arc a máglyán
G. Gershwin: Rhapsody in Blue
C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna
L. Bernstein: West Side Story (részlet)
Szokolay Sándor: Vérnász - II. felv. - De szép a menyasszony
SZAKKIFEJEZÉSEK

Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.

A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.

a capella

a tempo

accelerando

adagio

alaphang

aleatória

alla breve

allegro

allemande

alt

alteráció

álzárlat

ambitus

andante

ária

atonalitás

attacca

autentikus zárlat

ballada

bariton

basso continuo

basszus

bicinium

bitonalitás

bolgár ritmus

bővített hármashangzat

cantus firmus

coda

concerto

concerto grosso

crescendo

da capo

dalciklus

dalforma

daljáték

decrescendo

dinamika

divertimento

dodekafónia

dolce

domináns

dór

duett

duó

dúr

egészhangú skála

egynemű kar

előjegyzés

enharmónia

eol

expozíció

forte

fríg

fúga

giusto

hangköz

hangnem

hangnevek

hangsor

hangzat

hexachord

homofon

imitáció

improvizáció

induló

intermezzo

kadencia

kamarazene

kánon

kantáta

kidolgozás

korál

Köchel-jegyzék

kromatika

kvartett

kvintett

kvintkör

largo

legato

lento

líd

Lied

lokriszi

madrigál

maggiore

mazurka

melizma

metronóm

metrum

mezzoforte

mezzopiano

mezzoszoprán

minore

mise

mixolíd

mixtúra

moderato

moll

motetta

neuma

nőikar

nyitány

opera

opus

oratórium

orgonapont

organum

ostinato

partitúra

passacaglia

passió

pentatónia

periódus

piano

plagális zárlat

polifon

preludium

presto

quodlibet

recitativo

refrén

ritornello

rondó

rubato

scherzo

sostenuto

staccato

szekvencia

szextett

szillabikus

szimfónia

szimfónikus költemény

szonáta

szoprán

szubdomináns

szűkített hármashangzat

szvit

tenor

tercett

tonika

tranquillo

trió

tritonus

tutti

ungaresca

unisomo

variáció

vokális

vonósnégyes

zárlat

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc 180 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja NINCS NINCS NINCS NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja CD lejátszó Jól hangolt zongora CD lejátszó Jól hangolt zongora

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Középszint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc
I. Zenefelismerés II.
Zenetörténeti szövegalkotás,
Általános zenei alapismeretek,
Dallamátírás.
Éneklés, műelemzés,
lapról olvasás.
20 perc 100 perc
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat zenei szemelvény hallás utáni felismerése, megnevezése, a feladattól függően a hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű vagy a műfaj meghatározása.

A bejátszások időtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zenetörténeti szövegalkotás

Feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 4-5 oldal.

A dolgozat témája lehet például:

- egy adott zenetörténetikor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör, népszokások jellegzetes vonásainak leírása,

- egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében,

- egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

Általános zenei alapismeretek

Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések.

A feladattípusok lehetnek:

- fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),

- válaszok illesztése (pl. művek - zeneszerzők párosítása),

- rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,

- zeneelméleti ismeretek.

Dallamátírás

A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tétel három altételből áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.

A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből.

„B” altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő zenei-, és általános művészettörténeti ismeretek kifejtése.

Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplő műdalok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.

„C” altétel: egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:

„A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont

Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

„B” altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont

Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint

Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

„C” altétel: Lapról olvasás 10 pont

Feladat: Egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei

idézet lapról olvasása szolmizálva 2 #-2b-ig terjedő hangnemekben.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 20 perc
I. Dallamdiktálás
Zenefelismerés
II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás. Éneklés, műelemzés, zeneelmélet,
lapról olvasás.
60 perc 120 perc
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a tanulók közösen hallgatják meg.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Dallamdiktálás

A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott barokk vagy bécsi klasszikus zenei részlet lejegyzése. Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.

A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatsorban (CD-n rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni. A feladatsor 16 zenei szemelvényt tartalmaz.

A 16 szemelvényből 9 ismert műrészlet (lásd Műjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet. A tanult művekből válogatott 9 részletet egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell a szerzőt, a címet, a műfajt, a korszakot megneveznie. A 7 ismeretlen zenei anyagot 1-1,5 perces terjedelemben, egyszer hallja a vizsgázó. Ezen belül 4 ismeretlen műrészlet alapján a hangszert kell megneveznie, felismernie, és 3 ismeretlen műrészlet alapján a mű korszakba helyezése a feladat.

A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat, és meghatározza a feladatok megoldására biztosított időt is.

Zeneelmélet

Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a műfajelméleti ismeretek területein.

A feladatok lehetnek:

- hangsorok elméleti ismerete és kottázása,

- hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,

- formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.

Zenetörténeti szövegalkotás

A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme maximum 5-6 oldal.

A dolgozat témája lehet:

- egy adott zenetörténetikor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

- egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,

- egy zenetörténetikor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga anyagát az „Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények” mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A felkészülés során a tanuló a közép- és emelt szint anyagából egyaránt készül.

Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények „szakkifejezések” című fejezetében szereplő fogalmakat el kell sajátítania a tanulónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.

A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.

A tételsor jellemzői

A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, A és B altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az „A” altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A „B” altétel maga a 6. feladat.

Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét - stíluskörét tartalmazniuk kell.

A tétel jellemzői

Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz:

1. feladat:

Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint,

2. feladat:

Egy műdal éneklése emlékezetből szöveggel, zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján,

3. feladat:

Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva,

4. feladat:

Modális hangsorok éneklése szolmizálva,

5. feladat:

Adott hangnem egy-egy alaphelyzetű hármas-, illetve négyeshangzatának éneklése szolmizálva és hangnévvel, oldással.

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).

A „B” altétel egy feladatot tartalmaz:

6. feladat:

Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban:

„A” altétel:

1. feladat: Népdal 10 pont

Egy népdal éneklése emlékezetből szöveggel, két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

2. feladat: Műdal 10 pont

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, egy versszakkal

Az énekelt műdal elemzése kottából

3. feladat: Műzenei részlet 5 pont

Egy műzenei részlet éneklése emlékezetből, szolmizálva

4. feladat: Modális hangsorok 5 pont

Két modális hangsor éneklése szolmizálva felfelé és lefelé

5. feladat: Hármas- és négyeshangzatok 10 pont

Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel

Négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel

„B” altétel:

6. feladat: Lapról olvasás 10 pont

FILOZÓFIA

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:

- a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;

- a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;

- eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;

- a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;

- a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.

Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:

- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;

- az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;

- egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;

- a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK
Középszinten kötelező filozófiai problémák Emelt szinten kötelező filozófiai problémák
Mi a filozófia? Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés A létre vonatkozó kérdés
A test-lélek probléma A test-lélek probléma
Megismerhetőség, igazság, bizonyosság Megismerhetőség, igazság, bizonyosság
Az én problémája Az én problémája
Az idő filozófiai értelmezése
A végesség emberi problémája Végesség és végtelenség
Az érték problémája: a jó és a szép Az érték problémája: a jó és a szép
A szabadság kérdése A szabadság kérdése
Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus
A környezet- és bioetika problémái A környezet- és bioetika problémái
Globalizáció és társadalom Globalizáció és társadalom
Hit és tudás
1. Filozófiai problémák

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.

A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét.

Dőlt betűvel a választható filozófusok nevét és irányzatokat emeltük ki.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Mi a filozófia?
Filozófusok, irányzatok Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Marx, Bécsi Kör, Heidegger
A probléma megközelítése Eltérő felfogások a filozófia mibenlétéről (tudomány, nem tudomány); a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. Egy adott téma különböző megközelítési lehetőségei (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai). Platón: a filozófia szerepe a nevelésben, az állami életben; Arisztotelész: a végső okok önmagáért művelt tudománya; Kant: a filozófia négy fő kérdése, a kritikai filozófia; Jaspers: a filozófia forrásai: rácsodálkozás, kételkedés, bizonytalanságérzet, valódi kommunikációra törekvés; Wittgenstein: a filozófia mint a köznapi nyelv elemzése. Szent Ágoston: a „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; marxizmus: a világ értelmezésére és megváltoztatására törekvés; Bécsi Kör: a természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; Heidegger: a hermeneutikai kör.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek) Platón: Az állam (részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája (részletek).
Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek).
1.2. A létre vonatkozó kérdés
Filozófusok, irányzatok Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Descartes, Kant, Bécsi Kör, Heidegger Preszókratikusok, Szent Ágoston, Locke, Berkeley, Schopenhauer, Heidegger, Bécsi Kör
A probléma megközelítése Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét; Preszókratikusok: dinamikus és statikus létfelfogás;
Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; Arisztotelész: a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése. Szent Ágoston: a rossz mint léthiány; Descartes: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog mint szubsztanciák; Kant: a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a metafizikai állítások értelmetlensége; Heidegger: a metafizika kritikája; a létre vonatkozó kérdés újbóli feltétele. neoplatonizmus: emanáció, Egy - Szellem - Lélek; Locke: a kiterjedt szubsztancia, mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; Berkeley: a kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája, létezni annyi mint érzékelni vagy érzékelve lenni (esse et percipi); Schopenhauer: a magánvaló dolog és a jelenség, akarat, képzet; Heidegger: a létnek rejtőzködésből való kilépése, az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a létet feltáró művészet; Bécsi Kör: a metafizika kiküszöbölése, értelmes látszatállítások.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, lételmélet, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Hérakleitosz: Töredékek B1; Parmenidész: B8. 1-61. Locke: Értekezés az emberi értelemről (részletek).
Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). Heidegger: Mi a metafizika? (részletek).
Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek).
Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők).
1.3. Test-lélek probléma
Filozófusok, irányzatok Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Spinoza
A probléma megközelítése A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról. Spinoza: a test-lélek dualizmus monista megszüntetése; elmefilozófia: a test és lélek problematika 20. századi megközelítésben.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Platón: Állam (részletek). Spinoza: Etika (részletek).
Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek). Dennett: Micsoda elmék (részletek).
1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság
Filozófusok, irányzatok Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Locke, Kant, Comte, Bécsi Kör, K. Popper, Wittgenstein Preszókratikusok, hellenizmus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Locke, pozitivizmus, Mill, Bergson, Husserl, logikai pozitivizmus, Bécsi Kör, K. Popper, analitikus filozófia, Wittgenstein, Kuhn, a posztmodern
A probléma megközelítése Herakleitosz, Parmenidész: vélekedés és igazi tudás; szofisták: a világról való beszéd és gondolkodás; Platón, Arisztotelész: a megismerés és az ismeret mibenléte; hellenizmus: biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium; Aquinói Szent Tamás: hit és tudás viszonya; Descartes, Locke: biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, a szkeptikus és a módszeres kétely; Kant: „kopernikuszi fordulat”; Comte: az elméletalkotás stádiumai; Bécsi Kör, K. Popper: a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága; Wittgenstein: nyelv és valóság, az elmondható és a kimondhatatlan, a beszéd mint tevékenység és az életforma része, nyelvjátékok. Preszókratikusok: a létező nyelvi megközelítése, a létige egzisztenciális és kopulatív használata; szkeptikusok, hellenizmus: az igazság kritériumának tagadása, az ítéletek felfüggesztése (epokhé), szkeptikus érvelési módok; Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás: Isten a megismerés és az erkölcsiség alapja; skolasztikusok: az univerzália-vita; Comte / pozitivizmus: teológiai, metafizikai és pozitív stádium; Mill: a tudományok általános és egységes metodológiája; Bergson: a valóság statikus és dinamikus szemlélete, intuitív és fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret; Husserl: a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás; Bécsi Kör: a kijelentések igazságértéke, vertifikáció; K. Popper: fallibilis tudományfejlődési elméletek, hipotézis, kritikai vizsgálat, falszifikáció; Th. S. Kuhn: tudományos fejlődés, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere, paradigma, paradigmaváltás, tudományos forradalom; posztmodern: a tudás mint információ és hatalmi kérdés, a metanarratívák megkérdőjeleződése, diskurzusok integráló szerepe.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Parmenidész: B 8. 1-61. Gorgiász: A nemlétezőről (részletek).
Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). Comte: A pozitív szellem (részletek).
Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek). Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek).
Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek).
Lyotard-Habermas-Roty: A posztmodern állapot (részletek).
1.5. Az én problémája
Filozófusok, irányzatok Descartes, Locke, Kant, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Sartre, életfilozófiák Hume, német idealizmus, Heidegger, életfilozófiák
A probléma megközelítése Antropológiai fordulat az újkori filozófiában: az ember mint megismerő, gondolkodó lény; Descartes: gondolkodó és kiterjedt dolog; Kant: empirikus és transzcendentális én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya, élet, szenvedés, halál; Kierkegaard: az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; Heidegger: a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; Sartre, egzisztencializmus: az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül, egzisztencia és esszencia, szabadság, választás, felelősség. Hume: az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája és az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; német idealizmus: a szubjektum (Én) és a világ viszonya; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya; Kierkegaard: az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, az ismétlés; Camus: az emberi lét abszurditása; Heidegger: jelenvaló lét, világban való lét, szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét.
Filozófiai diszciplínák Ismeretelmélet, lételmélet, etika.
Ajánlott művek/műrészletek Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek). Kierkegaard: Vagy-vagy. Az ismétlés (részletek).
Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). Heidegger: Lét és idő. Bevezetés.
Sartre: Mi az egzisztencializmus? Camus: A lázadó ember. Sziszüphosz mítosza.
Egy vezér gyermekkora. A fal (novellák).
1.6. Az idő filozófiai értelmezése
Filozófusok, irányzatok Zénón, Szent Ágoston, Kant, Nietzsche, Bergson, Heidegger
A probléma megközelítése Zénón paradoxonai, Szent Ágoston: a szubjektív idő, idődimenziók, múlt, jelen, jövő - emlékezés, cselekvés, várakozás, az idő a lélek kiterjedése; Kant: az idő mint a priori szemléleti forma; Nietzsche: „ugyanannak örök visszatérése”; Bergson: mechanikus idő és tartam, Heidegger: lét és idő, időbeli lét.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet.
Ajánlott művek/műrészletek Szent Ágoston: Vallomások (részletek).
Bergson: Idő és szabadság.
Heidegger: Lét és idő.
1.7. A végesség emberi problémája 1.7. Végesség és végtelenség
Filozófusok, irányzatok Aquinói Szent Tamás, Descartes, életfilozófiák, Heidegger Preszókratikusok, Aquinói Szent Tamás, Kant, Hegel, Kierkegaard, Heidegger, életfilozófiák
A probléma megközelítése Aquinói Szent Tamás: a véges és a végtelen ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; életfilozófiák: az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; Heidegger: halálhoz viszonyuló lét. Preszókratikusok: apeirón; Kant a világ térben és időben véges és végtelen volta, antinómia; Hegel: a véges és a végtelen szellem ellentétének megszűnése (Abszolút Szellem), az ember végessége; Kierkegaard: a végtelen és a véges az emberi létezésben; Heidegger: az ember végessége lételméleti megközelítésben, a halál a létezőnek a végre irányuló léte, a halál színe előtt való lét az ember tulajdonképpeni létformája.
Filozófiai diszciplínák Természetfilozófia, lételmélet, ismeretelmélet, etika.
Ajánlott művek/műrészletek Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek). Kierkegaard: Vagy-vagy (részletek).
Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek). Heidegger: Lét és idő.
1.8. Az érték problémája: a jó és a szép
Filozófusok, irányzatok Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, Szent Ágoston Preszókratikusok, Szent Ágoston, Kant, analitikus filozófia
A probléma megközelítése Az értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról; etikai és esztétikai kérdésfelvetések az ítéletekről, a jóságról és a szépségről; Platón: a jó, a szép ideája, az erények és a lélekrészek; Arisztotelész: az erkölcsi jó, „két szélsőség közötti közép”; apikureizmus, sztoicizmus: hédoné, apatheia; Szent Ágoston: Isten felé irányuló szeretet, Isten mint a legfőbb jó, a rossz mint léthiány és bűn. Univerzalizmus és relativizmus; etika és esztétika; szofisták. phüszisz, nomosz; Kant: a szépség megítélésének egyetemes érvényessége, a szépség mint „az erkölcsi jó szimbóluma”, erkölcs és esztétika; analitikus filozófia: az esztétikai ítéletek általános kritériumának vitatása; metaetika, az emotivizmus: az értékítéleteknek nincs logikai igazságértéke.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, etika, esztétika.
Ajánlott művek/műrészletek Platón: Állam (részletek) Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek).
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6.
Szent Ágoston: Az Isten városáról XII. könyv, 4. F.
1.9. A szabadság kérdése
Filozófusok Szent Ágoston, felvilágosodás, Kant, Sartre Szent Ágoston, Spinoza, Hume, felvilágosodás, Rousseau, Kant, J. S. Mill
A probléma megközelítése Szent Ágoston: a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; felvilágosodás: a polgári szabadság; Kant: az ész nyilvános használatának szabadsága; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság. Spinoza: a szabad akarat determinista kritikája; Hume: a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása; Rousseau: természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság; Kant: a szabad akarat, Isten és a halhatatlan lélek mint erkölcsi posztulátumok, az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltételei; J. S. Mill: liberális állam, individuális szabadság és társadalmi pluralitás.
Filozófiai diszciplínák Etika, metafizika, lételmélet, politikai filozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv (részletek). Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (részletek).
Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? Rousseau: A társadalmi szerződés, I-II. könyv.
Sartre: Mi az egzisztencializmus? J. S. Mill: A szabadságról (részletek).
1.10. Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus
Filozófusok, irányzatok Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus, Spinoza, Hume, Kant, J. S. Mill, Nietzsche
A probléma megközelítése Preszókratikusok, szofisták: phüszisz, nomosz; Platón: a lélek részei és megfeleltetésük a kardinális erényeknek; Arisztotelész: az erény mint mérték (közép); epikureizmus, sztoicizmus: hédoné, apatheia, szabadság; Spinoza: racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”; Hume törvénye; Kant: hipotetikus és kategorikus imperatívusz; J. S. Mill: utilitarizmus, az erkölcsileg helyes cselekvés; Nietzsche: morál, erkölcsi jó és rossz, Übermensch, nihilizmus, gonosz, az úri és a szolga morál, ressentiment, aszketikus papi ideál.
Filozófiai diszciplínák Etika, politikai filozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6.
Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra (részletek),
A morál genealógiájához (részletek).
1.11. A környezet- és bioetika problémái
A probléma megközelítése A környezeti problémák vizsgálata (pl. globális felmelegedés, környezetszennyezés, ózonréteg, atomenergia...) - eltávolodás a tisztán tudományos-technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági és etikai dimenziók irányába. A probléma emelt szintű megközelítése.
Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, genetikai beavatkozások.
Az ember és környezete viszonyáról alkotott felfogások: a környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere, a környezet önmagában való érték, a természet a maga totalitásában erkölcsi értékkel rendelkezik.
Környezetvédelem - a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek).
Filozófiai diszciplínák Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Charles Susanne: Bioetikai olvasókönyv (részletek).
Tillmann József (Szerk.): A későújkor józansága.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne.
1.12. Globalizáció és társadalom
A probléma megközelítése A globalizáció problémáinak történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség. A globalizálás előnyei és hátrányai; a szabadkereskedelem biztosította jólét következményei.
Filozófiai diszciplínák Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Fukuyama: A történelem vége (részletek). Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (részletek).
Charles Susanne: Bioetikai olvasókönyv (részletek). Hans-Peter Martin-Harald Schumann: A globalizáció csapdája.
1.13. Hit és tudás
Filozófusok, irányzatok Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Kant, Kierkegaard, Wittgeustein
A probléma megközelítése Szent Ágoston: a „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; Kant: a tudomány határai, a tiszta ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról; Kierkegaard: választás, szorongás, az egzisztencia egzisztálása, a hit és a létezés paradoxonai, a hit abszurditása, etikai és vallási stádium; Wittgenstein: az elmondható és a kimondhatatlan.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, ismeretelmélet, etika, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek).
Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek).
2. FILOZÓFUSOK ALAPVETŐ GONDOLATAINAK ISMERETE
FILOZÓFUSOK
KÖZÉPSZINT EMELT SZINT
Kötelező (5) Választható (4) Kötelező (9) Választható (4)
Egy preszókratikus
Platón Platón
Arisztotelész Arisztotelész
Szent Ágoston Szent Ágoston
Aquinói Szent Tamás Aquinói Szent Tamás
Bacon Bacon
Descartes Descartes
Locke Locke
Berkeley
Hume Hume
Spinoza
Rousseau
Kant Kant
Hegel Hegel
Marx Marx
Comte Comte
Mill
Schopenhauer Schopenhauer
Kierkegaard Kierkegaard
Nietzsche Nietzsche
Bergson Bergson
Husserl
Heidegger Heidegger
Sartre Sartre
Bécsi Kör Bécsi Kör
Popper
Kuhn
Wittgenstein Wittgenstein
Egy posztmodern
Egy magyar filozófus

Megjegyzés: Középszinten a középkorból és a 20. századból egy-egy szerző kötelezően választandó.

2. Filozófusok
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Platón
Filozófiai problémák Az állandó megragadása a változó dolgokban, test és lélek, a lélek halhatatlansága, a lélekrészek megfelelése a kardinális erényeknek, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer. Metafizikai és antropológiai dualizmus, az igazságosság és az ideális állam, a művészet mimetikus jellege, szerelemfelfogások.
Fogalmak Idea, részesedés, visszaemlékezés, kardinális erények, boldogság. Idea (eidosz, ouszia), részesedés (methexis), visszaemlékezés (anamnézis), bölcsesség (phronézis), igazság (alétheia), mimézis.
Ajánlott művek/műrészletek Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). Állam VI. 508 c-511 e (Nap- és Vonalhasonlat),
Állam X. 596 b-597 d (A lét három formája). Phaidon Bevezetés 70a-77d, Lakoma,
Szókratész védőbeszéde.
Arisztotelész
Filozófiai problémák A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, az anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, jó és rossz kormányzati formák, az erkölcsi jó, „két szélsőség közötti közép”, erények, fogalom, ítélet, következtetés. A létező és a lét, mozgás - változás, lehetőség - valóság, mozdulatlan mozgató, a polisz és polgárai, a közjó, praktikus, poétikus és teoretikus tudás
Fogalmak Metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), zóon politikon, szillogizmus. Kategória, attribútum, szubsztrátum,
univerzálé, genus, potencialitás és aktualitás, katharzis.
Ajánlott művek/műrészletek Politika (részletek).
Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b-1107 a.
Metafizika Z 1029a-1033a (A szubsztancia, a mibenlét, Platón kritikája, a keletkezés és mozgás);
Nikomakhoszi Ethika I-II. könyv.
Szent Ágoston
Filozófiai problémák A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, lélek és Isten. A kereszténység világ- és Isten felfogása; Isten a megismerés és erkölcsiség alapja; lineáris idő- és történetfelfogás, a szubjektív idő.
A rossz mint léthiány; a szabad akarat és a bűn, a rossz mint etikai kérdés.
Fogalmak Patrisztika, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat. Illumináció, szeretet etika.
Ajánlott művek/műrészletek Vallomások VII. könyv III-V., VII., XI-XVI.;
(a szabad akarat és a rossz kérdései).
Vallomások XI. könyv (a teremtés és idő problémái).
Aquinói Szent Tamás
Filozófiai problémák Hit és tudás, értelmi és hitigazság, az általános fogalmak és az egyedi dolgok,
Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer.
Canterbury-i Szent Anzelm: ontológiai istenérv.
A lét és a létező Isten mint végtelen létteljesség, anyag - forma, lehetőség - valóság.
Fogalmak Skolasztika, univerzális - vita, mérsékelt realizmus, kozmológiai istenérvek, immanens és transzcendens világ, tomizmus. Létező - lét - lényeg, actus / energeia / valóság - potencia / dünamisz / lehetőség.
Ajánlott művek/műrészletek Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 1-2. Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 3-8;
A létezőről és a lényegről 1-2, 6. fejezet.
F. Bacon
Filozófiai problémák A természet és az elme újfajta vizsgálata, a megismerés útjában álló akadályok, biztos megismerés, természettudományos módszerek alkalmazása a filozófiában.
Fogalmak Empirizmus, racionalizmus, ködképek, indukció.
Művek/műrészletek Novum Organum (ködképek).
Descartes
Filozófiai problémák Az ismeretek eredete, tapasztalat és értelem, biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, kételkedés, test és lélek dualizmusa. Antropológiai fordulat, a tudományos kutatás módszertani problémái, a descartes-i istenbizonyíték; autonóm etika megalapozási kísérlete.
Fogalmak Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, az én mint gondolkodó dolog, velünk született ideák. A szkepszis és a módszeres kétely, res cogitans és res extensa, autonóm etika.
Ajánlott művek/műrészletek Elmélkedések a metafizikáról (1-3. Elmélkedés). Értekezés a módszerről (3-4. rész).
Locke
Filozófiai problémák Az ismeretek forrása és igazolásának eszközei, tapasztalat és értelem, a velünk született eszmék kritikája, érzékelés és reflexió. A polgári hatalom és a közjó. A kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; elsődleges és másodlagos minőségek; a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elmélete; vallási tolerancia, az állam és az egyház szétválasztásának elve.
Fogalmak Empirizmus, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, liberalizmus. Percepció és reflexió, idea, absztrakció és absztrakt idea.
Ajánlott művek/műrészletek Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról). (Második) Értekezés a polgári kormányzatról, II.; VII.; XI-XII. fejezet.
Berkeley
Filozófiai problémák Ismereteink forrása, tapasztalat és értelem, az ideák csak az elmében vannak, a külvilág anyagi voltának vitatása. A dolgok és tulajdonságaik egy univerzális isteni elme ideái. A kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája: létezni annyi, mint érzékelni vagy érzékelve lenni, az absztrakt ideák locke-i tézisének kritikája, nominalizmus.
Fogalmak Idea, empirizmus. Létezni annyi, mint érzékelve lenni: (esse et percipi).
Ajánlott művek/műrészletek Hülasz és Philonusz három párbeszéde (részletek).
Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről.
Bevezetés és I. rész 1-24.
Hume
Filozófiai problémák Ismereteink forrása a tapasztalat, megszokásokon alapuló hiedelmek és a tudás. Az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája; az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása. A kauzalitás mint szubjektív, a megszokáson alapuló asszociációs viszony (a törvények leíró vagy előíró jellege), Hume törvénye.
Fogalmak Empirizmus, tudás. Percepció, benyomások és ideák.
Ajánlott művek/műrészletek Értekezés az emberi természetről (részletek). Értekezés az emberi természetről I. könyv,
Az értelemről, III. I. 1.
Tanulmány az emberi értelemről, 7. Fejezet, 2.
Spinoza
Filozófiai problémák Monizmus: Isten: egyetlen szubsztancia (causa sui) és attribútumai (kiterjedés és gondolkodás); a test-lélek dualizmus (Descartes) monista megszüntetése; a kauzalitás, mint mindent determináló, objektív, analitikus viszony; a szabad akarat determinista kritikája; racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”.
Fogalmak Monizmus, dualizmus, causa sui, szubsztancia, attribútum.
Ajánlott művek/műrészletek Etika I. Istenről.
Rousseau
Filozófiai problémák A civilizáció fejlődése és az ember erkölcsi integritása, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval, a polgári szabadság, a közjó és az egyéni jó.
Fogalmak Természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság, a hatalom legitimitása, népszuverenitás, törvényesség.
Ajánlott művek/műrészletek A társadalmi szerződés I-II. könyv.
Kant
Filozófiai problémák A felvilágosodás: az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő kérdése, az empirizmus és racionalizmus egyoldalúságán való túllépés, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban való dolgok világa, a morális jó, a szép és a fenséges. A kritikai filozófia transzcendentális jellege; a metafizika kopernikuszi fordulata; az idő mint szemléleti forma, a végtelenség kérdésének antinomikus volta; a szabad akarat, mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; az istenérvek kritikája és a morális istenérv.
Fogalmak Sapere aude!; kopernikuszi fordulat, a priori és a posteriori ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, a priori szintetikus ítéletek, hipotetikus és kategorikus imperatíviusz. Ding für uns, Ding an sich, phenomenon, noumenon, transzcendentális filozófia, erkölcsi posztulátumok.
Ajánlott művek/műrészletek Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? A tiszta ész kritikája. Előszó az első és második kiadáshoz.
A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Bevezetés.
Az ítélőerő kritikája, 43-48.
Hegel
Filozófiai problémák Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben. A német idealizmus gondolatai az objektum és a szubjektum viszonyáról, egy transzcendentális szubjektum létezése: a fichtei Abszolút Én, a schellingi Abszolútum, a hegeli Szellem.
Fogalmak Abszolút Eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. Objektum, szubjektum, transzcendentális szubjektum.
Ajánlott művek/műrészletek Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (részletek).
Marx
Filozófiai problémák A hegelianizmus kritikája, a világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a praxis és a teória viszonya. A világ anyagi egysége, az elidegenedés és megszüntetése.
Fogalmak Dialektikus és történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”, praxis. Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet, elidegenedés, társadalmi-gazdasági alakulat.
Ajánlott művek/műrészletek Tézisek Feuerbachról. A politikai gazdaságtan bírálatához, Előszó; Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből (az elidegenült munka).
Comte
Filozófiai problémák A megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai.
Fogalmak Pozitivizmus, teológiai, metafizikai és pozitív stádium.
Ajánlott művek/műrészletek Beszéd a pozitív szellemről 1. rész (részletek).
J. S. Mill
Filozófiai problémák A tudományok általános és egységes metodológiája, a természet egyformaságának elve, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Az erkölcsileg helyes cselekvés, a cselekedetek hasznosság szerinti értékelése.
Fogalmak Liberalizmus, utilitarizmus.
Ajánlott művek/műrészletek A szabadságról (részletek).
Schopenhauer
Filozófiai problémák Az ész mindenható szerepének megkérdőjelezése; az egyéni létezés kérdései, a nem racionális szférák felé fordulás a Hegel utáni filozófiában. Az individuum és a világ viszonya, a művészetek és a zseni, élet, szenvedés, halál. A magánvaló dolog és a jelenség, akarat és képzet.
Fogalmak Akarat, képzet, idea, pesszimizmus.
Ajánlott művek/műrészetek A világ mint akarat és képzet III. 31-33. §.
Kierkegaard
Filozófiai problémák Az individuum létezése, választás, szorongás. Az individuum választási lehetőségei, az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, a hit és a létezés paradoxonjai.
Fogalmak Egzisztencializmus. Esztétikai, etikai, vallási stádiumok. Egzisztálás, paradoxon.
Ajánlott művek/műrészletek Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám-történetek). Félelem és rettegés: Lehetséges-e az etika teológiai felfüggesztése?
Az ismétlés. Halálos betegség.
Nietzsche
Filozófiai problémák A dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték „átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása. A morál, az erkölcsi jó és rossz.
Fogalmak Dionüszoszi, apolloni művészet, Übermensch, morál, nihilizmus. Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz (böse), az úri és a szolga-morál, ressentiment, aszketikus papi ideál.
Ajánlott művek/műrészletek Imígyen szóla Zarathusztra: Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről. A morál genealógiájához I. rész; Túl jón és rosszon 2. és 5. rész, A tragédia születése.
Bergson
Filozófiai problémák Az individuum létezése, az ösztönök béklyóitól való megszabadulás; életakarat, halál, Isten; szabadság és morál. Az idő. A századvég egyetemes sorskérdései: létezés, halál, Isten, a valóság statikus és dinamikus szemlélete, az intuitív és a fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret.
Fogalmak Intuíció, életlendület. Relatív és abszolút ismeret.
Ajánlott művek/műrészletek Teremtő fejlődés (részletek).
Husserl
Filozófiai problémák A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, a megismerés tárgya: az intencionális élményben adott fenomén.
Fogalmak Fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás.
Ajánlott művek/műrészletek A fenomenológia ideája (részletek).
Heidegger
Filozófiai problémák A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet - a létnek rejtőzködésből való kilépése. Az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a jelenvalólét, mint szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. A metafizikai kérdezés.
Fogalmak Lét (Sein), létező (Seiende), egzisztencia, ittlét / jelenvaló lét (Dasein), világban való lét (in-der-Welt-Sein). Phüszisz, logosz, alétheia.
Ajánlott művek/műrészletek A műalkotás eredete (részletek: - Van Gogh: Parasztcipők). Mi a metafizika?
Sartre
Filozófiai problémák Az individuum létezése, lényege, Én és Másik, szabadság, választás, felelősség, szorongás, az ember „szabadságra van ítélve”, „az amivé önmagát teszi”; „lenni nem más mint tenni”. A tudat és a semmi, a világ mint önmagában létező lét totalitása.
Fogalmak Egzisztencia, esszencia, szorongás. A magánvaló, a magáért való és a másokért való lét, tudat, Semmi, semmítés.
Ajánlott művek/műrészletek Az egzisztencializmus: humanizmus. A Lét és a Semmi (részletek). In: Tordai Zádor: Egzisztencia és valóság.
Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák).
Bécsi Kör
Filozófiai problémák A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága. A természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása, a metafizika kiküszöbölése, értelmes- és látszatállítások, értelem és jelentés.
Fogalmak Logikai pozitivizmus, verifikáció.
Ajánlott művek/műrészletek Schlick: A filozófia fordulata (részletek). Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (részletek).
K. Popper
Filozófiai problémák A kijelentések igaz, illetve hamis volta, a kritikai vizsgálat; nyitott és totalitáriánus társadalom.
Fogalmak Fallibilis tudományfejlődési elmélet, falszifikáció.
Ajánlott művek/műrészletek A historicizmus nyomorúsága (részletek).
Kuhn
Filozófiai problémák A tudományos fejlődés, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere.
Fogalmak Paradigma, paradigmaváltás, tudományos forradalom.
Ajánlott művek/műrészletek A tudományos forradalmak szerkezete (részletek).
Wittgenstein
Filozófiai problémák A filozófia feladata: a természetes, köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a világ, az elmondható és a kimondhatatlan. A kijelentések igaz, illetve hamis volta, igazságérték-táblázatok, a beszéd mint tevékenység vagy életforma része.
Fogalmak Köznapi nyelv. Nyelvjátékok.
Ajánlott művek/műrészletek Logikai-filozófiai értekezés (részletek).
3. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK

A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.

Középszint Emelt szint
Antik görög filozófia Antik görög filozófia
Patrisztika és skolasztika
Felvilágosodás Felvilágosodás
Német idealizmus
Életfilozófiák Életfilozófiák
Pozitivizmus; Logikai pozitivizmus; Analitikus filozófia
Posztmodern

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc 240 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS témakörök NINCS témakörök
Mikor? NINCS jogszabály szerint NINCS jogszabály szerint
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Középszint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc
Feladatsor Egy tétel kifejtése
A)
Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor
B)
Szövegértelmezés, reflektálás
A)
Egy téma kifejtése
B)
A filozófiával kapcsolatba hozható alkotás értelmezése
30 pont 70 pont 35 pont 15 pont
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) vizsgarész-összetevő között, illetve az egyes feladatok között. A vizsgázó a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A) vizsgarész-összetevő: 30 pont
Kérdéssora a vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagára épül.
- filozófiatörténeti alapismeretek
- alapfogalmak
- korszakok
- problémák
B) vizsgarész-összetevő: 70 pont (2x35 pont)
-
a megadott 3 szövegből 2 szöveg választása kötelező
- filozófiai szövegrészletek értelmezése
- reflektálás a felismert filozófiai problémára
- önálló vélemény megfogalmazása

Az A) vizsgarész-összetevőben a feladatsor a filozófiatörténeti tények ismeretét kéri.

Az A) vizsgarész-összetevő kérdéssora olyan ismeretek tudását méri, amelyek a részletes vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagát képezik. A kötelezően választható filozófusok (4 filozófus) esetében a feladatok is választást engednek meg. (Például a középkori filozófia esetében a feladat Szent Ágostonra vagy - választhatóan - Aquinói Szent Tamásra fog vonatkozni, a XX. századi filozófusok esetében is lesz lehetőség arra, hogy a vizsgázó az általa választott filozófushoz kapcsolja a kérdést.)

A kérdések lehetnek zárt- és nyílt végűek.

Feladattípusok

- fogalom értelmezése és alkalmazása

- egy korszak vagy egy irányzat felismerése

- filozófiai művek ismerete

- filozófusok jelentőségének ismerete, bemutatása

- a filozófia alapvető kérdéseinek ismerete

- a műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások felismerése

- filozófiai ábrák elemzése

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak megmutatása

- hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak megmutatása

A B) vizsgarész-összetevő a filozófiai szövegek értelmezését és az arra való reflektálás képességét méri.

A B) vizsgarész-összetevő feladatai egyrészt a filozófiai szövegek értelmezési képességét mérik, ez jelenti a filozófiai probléma felismerését és az adott szövegben megjelenő állásfoglalás megértését; másrészt a feladat a reflektálást, az önálló vélemény kifejtését várja el. A szövegekben megfogalmazott (és megértett) filozófiai problémára a reflektálás megmutatja a vizsgázó filozofálási, argumentációs képességét.

Szövegfajták

A vizsgán csak „elsődleges” művekből származó szövegek jelennek meg. A szövegrészletek jellemző gondolatmeneteket mutatnak be, melyekből kitűnik a szerző kérdésfeltevése, a filozófiai problémával kapcsolatos álláspontja. Egy-egy szövegrészlet hossza kb. 4000 karakter.

A B) vizsgarész-összetevőhöz tartozó 3 szemelvényt a feladatsor tartalmazza. A 3 szemelvényből kettőt kell a vizsgázónak választania.

Egy szöveg értelmezése és az arra való reflektálás átlagos terjedelme másfél-két oldal.

Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, melynek kidolgozásában az alábbi szempontok érvényesülnek.

A vizsgadolgozatra adható összpontszám 100 pont, melynek 30%-a az „A”, 70%-a a „B” vizsgarész-összetevő teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás alkalmazása az érvelésben,

- problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismeretének terjedelme és mélysége;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezési készség szintje;

- a vizsgázó véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése;

- az argumentálás nyelvi színvonala.

Ha a vizsgázó a B) vizsgarész-összetevőben található 3 választható szemelvényhez tartozó mindhárom feladatot kidolgozza, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szerelő sorrendben első és második feladatra kidolgozott választ kell figyelembe venni.

Az értékelés során csak egész pontszám adható.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.

A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell.

A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész „A” és „B” feladatai az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.

Minden tétel két feladatot („A” és „B”) foglal magába.

Az „A” feladat lehet

- egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;

- egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;

- egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;

- egy filozófiatörténeti korszak, ill. irányzat bemutatása.

Minden tételnek legalább két „A” feladatot kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.

A „B” feladat filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.

Az „A” és „B” feladatban a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak elsődleges szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, s a szövegből kitűnjenek a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

A szóbeli vizsga előtt a szóbeli tételsor témakörei a jogszabály szerint hozhatók nyilvánosságra.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészen 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezés szintje;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
240 perc 20 perc
Feladatsor Egy tétel kifejtése
A)
Feleletválasztós
kérdéssor
B)
Szövegértelmezés,
probléma-
meghatározás
C)
Esszé
„A”
Egy téma kifejtése
„B”
Szemelvény
elemzése
20 pont 30 pont 50 pont 35 pont 15 pont
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) vizsgarész-összetevő, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét kéri, 30%-ában az olvasottságot, a probléma felismerési és-értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

Az A) vizsgarész-összetevő az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII-XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX-XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

A B) vizsgarész-összetevő az olvasottság és a problémaértelmezési készség mérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII-XVIII. századból, a harmadik a XIX-XX. századból származik.

A C) vizsgarész-összetevő egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza.

Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három vizsgarész-összetevő között:

A) 20 pont
B) 30 pont
C) 50 pont

Ha a vizsgázó a C) vizsgarész-összetevő 3 választható témája közül egynél többet is kidolgoz, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő, sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Szóbeli vizsga

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.

A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül.

A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

- egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

- egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

- egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

- fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

- szövegértelmezés;

- a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

- szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

A tételsor „A” feladataiban az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).

Minden tétel két feladatból áll.

Az „A” feladat egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.

A „B” feladat egy - legfeljebb 2-3 gépelt oldal terjedelmű - elsődleges filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.

A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. A vizsgán csak elsődleges forrásból származó filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

A szóbeli vizsgarész előtt a szóbeli tételek témakörei és a szemelvények listája hozhatók nyilvánosságra a jogszabály által meghatározott időben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás;

- logikus gondolkodás, argumentációs készség;

- szövegértelmezési készség;

- a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

- a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő pontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

FIZIKA

KOMPETENCIÁK

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:

- ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével;

- az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;

- alapmennyiségek mérése;

- egyszerű számítások elvégzése;

- egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;

- grafikonok, ábrák értékelése, elemzése;

- mértékegységek, mértékrendszerek használata;

- a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;

- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése;

- időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

- az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;

- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása;

- a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;

- a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés megtervezése;

- az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;

- a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;

- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása;

- időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.

A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak.

1. Mechanika
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Newton törvényei
1.1.1. Newton I. törvénye
Kölcsönhatás
Mozgásállapot, -változás
Tehetetlenség, tömeg
Inerciarendszer
Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat.
Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben.
Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra.
Legyen jártas az erővektorok felbontásában.
Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban.
1.1.2. Newton II. törvénye
Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal
Lendület, lendületváltozás,
Lendületmegmaradás
Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán.
Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani.
Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát.
Zárt rendszer
Szabaderő, kényszererő
Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.
1.1.3. Newton III. törvénye Erőlökés Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában. Értelmezze az erőlökés fogalmát.
1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya
Forgatónyomaték Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát.
Erőpár
Egyszerű gépek:
Lejtő, emelő, csiga
Tömegközéppont
Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani.
Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.
1.3. Mozgásfajták
Anyagi pont, merev test Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően.
Vonatkoztatási rendszer Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát.
Pálya, út, elmozdulás Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.
Helyvektor, elmozdulásvektor
1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében.
Sebesség, átlagsebesség Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket. Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket.
1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége
Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.
Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát.
Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.
Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból.
Gyorsulás Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.
Négyzetes úttörvény Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást.
Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→ 5.1) Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.
1.3.3. Összetett mozgások
Függőleges, vízszintes hajítás Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.
1.3.4. Periodikus mozgások Jellemezze a periodikus mozgásokat.
1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás
Periódusidő, fordulatszám
Kerületi sebesség
Szögelfordulás, szögsebesség
Centripetális gyorsulás
Centripetális erő
Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani. Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani.
1.3.4.2. Mechanikai rezgések
Rezgőmozgás Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.
Harmonikus rezgőmozgás
Kitérés, amplitúdó, fázis
Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.
Rezgésidő, frekvencia
Csillapított és csillapítatlan rezgések
Rezgő rendszer energiája Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.
Szabadrezgés, kényszerrezgés
Rezonancia
Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.
Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát.
Matematikai inga
Lengésidő
Tudjon periódusidőt mérni. Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.
1.3.4.3. Mechanikai hullámok (→ 3.6, 3.7) Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.
Longitudinális, transzverzális hullám
Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.
Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.
Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató
Polarizáció
Interferencia Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit.
Elhajlás
Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.
Húrok
Hangforrás, hanghullámok
Hangerősség
A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.
Hangmagasság
Hangszín
Ultrahang, infrahang Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.
1.4. Munka, energia
Munkavégzés, munka
Gyorsítási munka
Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is.
Emelési munka Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.
Súrlódási munka
Energia, energiaváltozás
(→ 4.4)
Mechanikai energia:
Mozgási energia
Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat.
Rugalmassági energia
Helyzeti energia
Munkatétel Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével.
Energiamegmaradás törvénye (→ 2.5)
Konzervatív erők munkája
Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit.
Értelmezze a konzervatív erő fogalmát.
Teljesítmény
Hatásfok (→ 2.8)
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát. Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét.
1.5. A speciális relativitáselmélet elemei
(→ 4.2)
Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.
Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség.
Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot.
A tömeg, tömegnövekedés
2. Termikus kölcsönhatások
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése.
Egyensúlyi állapot
Hőmérséklet, nyomás, térfogat
Belső energia
Anyagmennyiség, mól
Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.
Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.
Avogadro törvénye (→ 4.1)
2.2. Hőtágulás
Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat.
Folyadékok hőtágulása Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel. Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.
2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)
Gay-Lussac I. és II. törvénye
Boyle-Mariotte törvénye
Egyesített gáztörvény
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat. Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.
Állapotegyenlet
Ideális gáz
Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás
2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→ 4.1)
Hőmozgás Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).
2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→ 1.4)
2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás
Hőmennyiség, munkavégzés Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát.
Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon.
Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget.
2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra. Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál.
Belső energia
Adiabatikus állapotváltozás
2.5.3. Körfolyamatok Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat.
Perpetuum mobile Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.
2.6. Kalorimetria
Fajhő, mólhő, hőkapacitás
Gázok fajhői
Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására. Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.
2.7. Halmazállapot-változások Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.
2.7.1. Olvadás, fagyás Értelmezze a fogalmakat.
Olvadáshő, olvadáspont
2.7.2. Párolgás, lecsapódás
Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére.
Párolgáshő
Forrás, forráspont, forráshő
Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét.
Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.
Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait.
Szublimáció Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét.
Cseppfolyósíthatóság
Telített és telítetlen gőz
2.7.3. Jég, víz, gőz
A víz különleges fizikai tulajdonságai Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).
A levegő páratartalma Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.
Csapadékképződés Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait.
Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.
2.8. A termodinamika II. főtétele
2.8.1. Hőfolyamatok iránya
Rendezettség, rendezetlenség Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.
Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma.
2.8.2. Hőerőgépek
(→ 1.5, 4.4)
Hatásfok
Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát.
Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor).
Másodfajú perpetuum mobile Ismerje a hűtőgép működési elvét.
3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Elektromos mező
3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek
Kétféle elektromos töltés
Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.
Vezetők és szigetelők
Elektroszkóp
Elektromos megosztás
Coulomb-törvény Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban.
A töltésmegmaradás törvénye
3.1.2. Az elektromos mező jellemzése
Térerősség
A szuperpozíció elve
Erővonalak, -fluxus
Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.
Feszültség
Potenciál, ekvipotenciális felület A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével.
Konzervatív mező (→ 1.5)
Homogén mező
Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.
Földpotenciál
3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (→ 1.2) Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.
3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön
Töltések elhelyezkedése vezetőkön
Térerősség a vezetők belsejében és felületén
Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.
Csúcshatás
Az elektromos mező árnyékolása
Földelés
3.1.5. Kondenzátorok
Kapacitás
Síkkondenzátor
Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását.
Permittivitás
Feltöltött kondenzátor energiája Ismerje a kondenzátor energiáját. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.
3.2. Egyenáram
3.2.1. Elektromos áramerősség
Feszültségforrás, áramforrás
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani.
Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség
Áramerősség- és feszültségmérő műszerek Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.
3.2.2. Ohm törvénye
Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás
Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert.
Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás
Változtatható ellenállás
Az ellenállás hőmérsékletfüggése
Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása
Az eredő