Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.27.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet

a felsőoktatási felvételi eljárásról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. A felvételi eljárás részei, lebonyolítója

1. § (1) A felsőoktatási felvételi eljárás része a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 39. § (5)-(6) bekezdése szerint a jelentkezők besorolása, valamint a felvételi döntés.

(2) *  A központi felsőoktatási felvételi eljárást - a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervként - az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) bonyolítja le.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az Nftv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre, szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

(2) *  E rendelet hatálya - a 41. § kivételével - nem terjed ki az egyházi felsőoktatási intézmények által folytatott hitéleti képzésekre, valamint - a 7. § és a 41. § kivételével - az államközi megállapodás alapján Magyarországon folytatott tanulmányokra.

3. A felsőoktatási felvételi tájékoztató

3. § (1) *  A felsőoktatási intézmény adatot szolgáltat a felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a jelentkezési kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához a Hivatal számára.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a felsőoktatási intézmény vezetője a felelős.

(3) Az adatszolgáltatás határideje

a) *  a februárban induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év szeptember 30. napja;

b) *  a szeptemberben induló képzésekre vonatkozó közlemények tekintetében a képzés indítását megelőző év október 31. napja.

(4) A Hivatal gondoskodik

a) a februárban induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év október 15. napjáig;

b) a szeptemberben induló képzésekre vonatkozóan a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig

a Tájékoztató elektronikus formában történő közzétételéről.

(5) A Hivatal a Tájékoztatóban megjelentetett felvételi hirdetményeket kiegészítő, módosító közleményt - a felsőoktatási intézmények által legkésőbb a jelentkezési határidőt 30 nappal megelőzően közölt adatok alapján - legkésőbb a jelentkezési határidőt 15 nappal megelőzően tehet közzé.

(6) *  Az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a Hivatal a Tájékoztató teljes tartalmát a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján mindenki számára nyilvánosan hozzáférhető formában közzéteszi.

(7) A minisztérium és a Hivatal a Tájékoztató kiegészítését tartalmazó közleményt - amennyiben ilyen megjelenik - teljes terjedelemben, hivatalos honlapján mindenki számára hozzáférhető formában közzéteszi.

(8) A Tájékoztató könyv formában is megjelentethető.

(9) A Hivatal gondoskodik arról, hogy a tájékoztató teljes tartalma legalább 10 évig visszakereshető legyen.

4. § A Tájékoztató tartalmazza, hogy mely, a miniszter által meghatározott, a felsőoktatási intézmények által folytatott alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben, mesterképzésben vehető igénybe a magyar állami (rész)ösztöndíj (a továbbiakban: állami ösztöndíj), továbbá az adott felvételi eljárás során meghirdetésre kerülő szak állami ösztöndíjjal támogatott képzésére történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot), valamint az 5. § (1) bekezdés szerinti szakos hallgatói kapacitást.

5. § (1) *  A Tájékoztatóban megjelenő felvételi hirdetmény tartalmazza azt a hallgatói kapacitást, amelyet a felsőoktatási intézmény - a különböző finanszírozási formákban együttesen, figyelembe véve az Nftv. 73. § (3) bekezdés h) pont hb) alpontja szerinti fenntartói hozzájárulást, valamint a rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket - szakonként, az adott évben meghirdet. A Tájékoztató szakos hallgatói kapacitásként a Hivatal által képzési területi szinten - a februárban induló képzések esetében legkésőbb a megelőző év október 10-ig, a szeptemberben induló képzések esetében legkésőbb a megelőző év december 10-ig - megállapított létszámkereteken belüli, a fenntartó által is jóváhagyott létszámot tartalmazhat.

(2) A Tájékoztató a felsőoktatási intézmény által meghirdetett minden egyes felsőoktatási szakképzésre, alapképzési szakra és osztatlan képzésre vonatkozóan tartalmazza

a) az adott szak munkarendjére, a képzés szervezésére, finanszírozási formájára (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) vonatkozó információkat,

b) a képzés időtartamát félévekben kifejezve,

c) *  a képzés helyét, amennyiben a képzést meghirdető intézmény, kar, tanárképző központ azt több településen hirdeti,

d) a képzés során megszerzendő kreditek számát,

e) az adott képzés önálló szakképzettséget eredményező szakirányait,

f) az állami ösztöndíjas formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,

g) az önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő díjakkal, költségekkel, illetve a nekik nyújtható juttatásokkal kapcsolatos információkat,

h) *  a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumok felsorolását,

i) a jelentkezők rangsorolásának elveivel, a rangsorolás módjával kapcsolatos információkat,

j) a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar,

k) a pontozási rendszerrel és a többletpontokkal kapcsolatos információkat,

l) a képzésen belül, amennyiben van összefüggő szakmai gyakorlat, annak idejét,

m) a képzésen belül az intézmények által indítani tervezett specializációkat.

(3) A felvételi hirdetmény az intézmény döntése alapján a meghirdetett képzéseket intézményenkénti vagy a képzésért felelős karok szerinti bontásban tartalmazza. A több karú intézmények esetén a tanárképzés - összetettségére tekintettel - intézményenként külön egységként is hirdethető.

(4) A felvételi követelmények sajátosságaira tekintettel az egyes meghirdetett képzések felvételi követelményeinek tartalmi ismertetése a felvételi eljárás általános szabályaitól és a jelentkezésre vonatkozó információktól elválasztva - erre történő külön utalás mellett - más kiadványban is megjelentethető.

(5) *  A Tájékoztató tartalmazza az elektronikus jelentkezés benyújtásával kapcsolatos adatokat, valamint a Hivatal azon postai címét, ahova a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jelentkezési kérelmet be kell küldeni.

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti hallgatói kapacitás összlétszáma nem haladhatja meg a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámnak az intézménnyel - a szeptemberben induló képzések esetén legkésőbb szeptemberig, a februárban induló képzések esetében legkésőbb februárig - hallgatói jogviszonyban álló személyek várható számával csökkentett számát.

(7) A fizetési kötelezettségeket és a lehetséges juttatásokat Magyarország törvényes fizetőeszközében kell közölni.

6. § (1) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett felsőoktatási szakképzésre vonatkozóan tartalmazza az adott felsőoktatási intézmény által a felvétel feltételéül meghatározott

a) érettségi vizsgatárgyakat és a vizsga szintjét, a szakképesítést;

b) egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit.

(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az osztatlan képzésekre vonatkozóan tartalmazza

a) a 3. melléklet alapján azt, hogy milyen érettségi vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát teljesíteni jelentkezési feltételként;

b) a jelentkezés feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően, valamint a két évvel későbbi felvételi eljárásokra vonatkozóan a 2. mellékletben felsorolt érettségi vizsgatárgyak közül meghatározott - és a minisztérium hivatalos lapjában nyilvánosságra hozott - érettségi vizsgatárgyakat;

c) az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a felvétel feltételéül meghatározott, az adott évi felvételi eljárásokat legalább két évvel megelőzően közölt, az 1. mellékletben szakos bontásban meghatározott szóbeli alkalmassági vizsgakövetelményeket;

d) az 1. melléklet alapján az adott intézmény által meghatározott egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket, szakmai alkalmassági vizsgakövetelményeket, gyakorlati vizsgakövetelményeket;

e) *  az adott képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények által a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével az adott képzési területre, szakra meghatározott többletpontokat.

(3) Az osztatlan tanárszakon az adott tanárszaknak megfelelő alapképzési szakok emelt szintű érettségi követelményeit kell alkalmazni, azzal, hogy a jelentkező csak egy emelt szintű érettségi vizsga letételére kötelezhető.

7. § (1) A Tájékoztató oly módon tartalmazza a felvételi lehetőségekről szóló hirdetményt, hogy az az adott évre vonatkozóan teljes körű információt nyújtson a jelentkezőknek az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésekről, azok szintjéről, valamint formáiról.

(2) * 

(3) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban nyilvánosságra hozza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a meghirdetett képzést nem indítja.

(4) *  A Tájékoztató nem tartalmazza a nemzetközi közös képzésekre és a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésekre vonatkozó információkat. A felsőoktatási intézmény ezeket az információkat honlapján közzéteszi, egyebekben a közzétételről a felsőoktatási intézmény a szabályzatában meghatározottak szerint gondoskodik, és a képzésekről a Hivatalt tájékoztatja.

(5) *  A jelentkezők számára előírt egyes határidőket a Tájékoztató a - 26. § (1) bekezdése alapján megállapított - besorolási döntés időpontjához igazodva tartalmazza.

(6) *  A Tájékoztató tartalmazza a jelentkező adataiban bekövetkezett változás kötelező bejelentési módját.

3/A. *  A felvételi eljárások általános szabályai

7/A. § *  (1) Az elektronikusan feltöltött dokumentumok megküldési időpontja a dokumentum elküldésének napja.

(2) Az üzemzavarral érintett napokkal a határidők, határnapok meghosszabbodnak.

7/B. § *  Az elsőfokú eljárásban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Aki a fellebbezési eljárás során valamely határnapot, határidőt - ide értve a fellebbezésre nyitva álló határidőt is - önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő.

7/C. § *  (1) A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - ha csak jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Fordítás nélkül is el kell fogadni az angol, német, francia nyelven, valamint az adott eljárásra a Hivatal honlapján és a Tájékoztatóban közzétett egyéb nyelven benyújtott okiratokat.

(2) A nem magyar nyelven kiállított irat csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

4. A felvételi eljárások

8. § (1) Minden évben két felvételi eljárás hirdethető:

a) a februárban induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: keresztféléves felvételi eljárás) határideje - minden képzési szintre vonatkozóan - a képzés indítását megelőző év november 15. napja;

b) *  a szeptemberben induló képzésekre történő jelentkezés (a továbbiakban: általános felvételi eljárás) esetén a jelentkezés határideje a képzés indítása szerinti év február 15. napja.

(2) Az általános felvételi eljárást követően, a miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján - a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel - pótfelvételi eljárást engedélyezhet.

(2a) *  A pótfelvételi eljárásban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az általános felvételi eljárás szabályai alkalmazandók. A pótfelvételi eljárás - az (5) és a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - elektronikus eljárás.

(3) *  A pótfelvételi eljárás során

a) az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az általános felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt;

b) a jelentkező kizárólag egy felsőoktatási intézmény egy képzésére adhat be jelentkezési kérelmet;

c) nem vehető fel az a jelentkező, akinek az összpontszáma nem éri el az általános felvételi eljárás során az ugyanazon intézményben, szakon, munkarendben, finanszírozási formában hirdetett képzésre megállapított ponthatárt;

d) *  a meghirdetett szakokat, jelentkezési határidőt és feltételeket a minisztérium és a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján kell az általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárainak megállapítását követő egy héten belül nyilvánosságra hozni;

e) *  a jelentkezési határidő a meghirdetést követő 10. nap;

f) a jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egyidejűleg kell feltölteni;

g) a Hivatal a ponthatárok megállapítását megelőző 5. napig hiánypótlásra szólít fel; a hiánypótlásra nyitva álló határidő 2 nap;

h) *  a felsőoktatási intézmény a felvételről a jelentkezési határidőt követő 20. napig döntést hoz.

(4) A felsőoktatási intézmény szabályzatában a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő határidőt is megállapíthat.

(5) *  A felvételi jelentkezési kérelem határidőig történő benyújtása alatt kell érteni azt az esetet is, amikor a jelentkező a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti módon történő jelentkezés során az adatokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőig rögzíti és 5 napon belül postára adja a kinyomtatott, aláírással hitelesített jelentkezési kérelmet.

(6) A keresztféléves felvételi eljárásban állami ösztöndíjas alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre jelentkezést meghirdetni nem lehet.

(7) *  A magyar felsőoktatási intézmények a határon túli kihelyezett képzéseiket a (3) bekezdésben szabályozott eljárás során hirdetik meg. Ennek során állami ösztöndíjas képzést is hirdethetnek. Ebben az esetben a jelentkezési kérelmet be lehet nyújtani a felsőoktatási intézmények által biztosított papír alapú nyomtatványon, valamint - e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseitől eltérően - papír alapon benyújtható a többi dokumentum is. A felvettekről legkésőbb október 1-jéig értesítik a Hivatalt.

(8) * 

5. A felvételi jelentkezési kérelem

9. § (1) *  A jelentkezési kérelmet a Hivatalhoz a Hivatal által e célra biztosított informatikai rendszer segítségével kitöltött elektronikus nyomtatványon

a) kinyomtatva, aláírva, postai úton könyvelt küldeményként beküldve, vagy

b) ügyfélkapun keresztül történő hitelesítéssel

lehet benyújtani.

(2) *  A jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell - az Nftv. 3. melléklet II/D. alcímének megfelelően - a jelentkező személyes adatai közül

a) a nevét,

b) a születési nevét,

c) az anyja születési nevét,

d) a születési helyét (ország, település),

e) a születési idejét,

f) az állampolgárságát,

g) a nemét,

h) *  az elérhetőségeit [lakóhelye és tartózkodási helye (értesítési) címe, valamint elektronikus levelezési címe],

i) az oktatási azonosító számát, amennyiben 2005-ben vagy azt követően magyar rendszerű középiskolában érettségizett.

(3) *  A jelentkezési kérelemnek tartalmaznia kell továbbá legalább egy jelentkezési hely megjelölését a 10. § (2) bekezdés a) pontja szerint, valamint a kiegészítő díj befizetésének igazolását az átutalás igazolásának a másolatával.

(4) *  A jelentkező a jelentkezési kérelem benyújtásakor rendelkezésére álló (korábban kézhez kapott) - a jelentkezési kérelem elbírálásához benyújtandó - dokumentumokat mellékelni köteles.

(5) *  A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzések esetében a jelentkezési kérelmet a felsőoktatási intézménynek kell megküldeni, amelyik gondoskodik a felvételi eljárás lebonyolításáról, továbbá a jelentkezők adatairól és a felvételi eredményekről a képzés indításáig, legkésőbb október 15-éig tájékoztatja a Hivatalt.

(6) * 

10. § (1) *  A jelentkező egy felvételi eljárásban - függetlenül a korábban megszerzett végzettségeitől, szakképzettségeitől és szakképesítéseitől - legfeljebb hat meghirdetésre - felsőoktatási intézménybe, karra, szakra, szakképzésre, képzési helyre és munkarendre - jelentkezhet, amelyeken belül megjelölhető több finanszírozási forma.

(2) Amennyiben a jelentkező az (1) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élni kíván, a felvételi jelentkezési kérelem benyújtásakor fel kell tüntetnie, hogy

a) mely felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra, szakképzésekre - ha van, mely önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, mely képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, mely képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, továbbá milyen finanszírozási formára jelentkezik, és

b) milyen sorrendben kéri felvételi jelentkezéseinek elbírálását.

(3) *  A jelentkező az általa meghatározott jelentkezési sorrendet a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül - elektronikus úton - egy alkalommal módosíthatja. Az egyes jelentkezési helyeit a jelentkező a felvételi eljárás során a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül visszavonhatja. Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a visszavont jelentkezési helyre új jelentkezés nem nyújtható be.

11. § (1) *  Az adatfeldolgozás során - a jelentkezési kérelem hiányos benyújtása esetén - a Hivatal az általános felvételi eljárásban legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, de legkésőbb a tárgyév január 3-áig, a jelentkezőt a jelentkezési kérelmében megadott elektronikus levelezési címén hiánypótlásra szólítja fel. Elektronikus levelezési cím hiánya esetén, a Hivatal telefonon, ennek sikertelensége esetén postai úton szólítja fel a jelentkezőt hiánypótlásra. Hiánypótlásra felszólítás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) *  A jelentkezési kérelem hiányos benyújtásának minősül

a) a 9. § (2) bekezdése szerinti adatok hiánya;

b) alapképzésre, osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi bizonyítvány kibocsátásának évére és a kibocsátó középiskolára vonatkozó adat, illetve az érettségi bizonyítvány másolatának hiánya;

c) mesterképzésre történő jelentkezés esetén a várható felsőoktatási végzettség, szakképzettség megjelölésének, illetve a korábbi felsőoktatási végzettség, szakképzettség igazolásának hiánya;

d) a jelentkezési helyek adatainak hiánya, továbbá - a meghirdetett lehetőségektől eltérő vagy annak nem minden adatát tartalmazó - helytelensége;

e) *  a jelentkező által a jelentkezési kérelemben megjelölt, a tanulmányi pontok számításához szükséges középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolatok hiánya;

f) *  ha a benyújtás módja - a 8. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - nem felel meg a 9. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjának.

(3) *  A jelentkező a hiányt haladéktalanul pótolni köteles. A hiánypótlás határideje - a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pótfelvételi eljárás kivételével - a felszólítás kézhezvételétől számított 8. nap. A hiánypótlás elmaradása, elégtelen volta esetén, a rendelkezésre álló adatok alapján kell a felvételi eljárást lefolytatni, illetve azok elégtelensége esetén az eljárás megszüntethető és a jelentkező számára felvételi összpontszám nem számítandó vagy egyes jelentkezési helyei kizárandók.

(4) Az általános felvételi eljárás esetén a felvételi eljárás statisztikai adatait a jelentkezési határidőt követő 50. napig kell nyilvánosságra hozni.

(5) A felsőoktatási intézmény, amennyiben a jelentkező az intézmény által meghatározott - csak az adott intézményben kötelező - mellékletet nem nyújtja be, a besorolási döntés időpontja előtt 45 nappal - keresztféléves felvételi eljárás esetében 30 nappal - hívja fel a jelentkezőt ennek pótlására.

6. A jelentkezők központi nyilvántartása

12. § (1) *  Az elektronikus jelentkezés során, valamint a jelentkezési lapon megadott és hitelesített adatok, valamint a beküldött dokumentumokon feltüntetett adatok alapján a Hivatal létrehozza a jelentkezők központi nyilvántartását.

(2) * 

(3) *  A Hivatal a felsőoktatási intézmény számára az általános felvételi eljárásban legkésőbb a jelentkezési határidőt követő 50. napig, a keresztféléves felvételi eljárásban 15. napig továbbítja az adott felsőoktatási intézménybe jelentkezők természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi adatait és az adott intézményt érintő jelentkezési adatait (képzés neve, szintje, munkarendje, finanszírozási formája).

(4) *  Az általános és a keresztféléves felvételi eljárásban a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges azon adatokat, igazolásokat, okiratokat, amelyek a jelentkezési kérelem benyújtásakor még nem álltak a jelentkező rendelkezésére, a besorolási döntés időpontját megelőző 50. napig terjedő határidőn belül kell elektronikusan benyújtani. A besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül kell benyújtani a jelentkezési kérelem benyújtását követően megszerzett nyelvvizsgára, érettségi bizonyítványra, érettségi tanúsítványra, oklevélre, szakképzettséget igazoló okiratra, illetve egyéb jogcímekre vonatkozó adatokat, okiratokat, igazolásokat. Az adott eljárás évében külföldi középiskolában érettségizett, valamint oklevelet szerzett jelentkező hiánypótlását ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig teheti meg.

(5) *  A dokumentumok a felvételi eljárásban egyszerű másolatban benyújthatók, azonban a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az eredeti okiratok bemutatása.

(6) *  A felvételi eljárás során a felsőoktatási intézmény, illetve a Hivatal a jelentkezési kérelem elbírálásához szükséges további adatokat, igazolásokat kérhet a jelentkezőtől.

(7) * 

(8) *  A besorolási döntést megelőző 28. napig a Hivatal az adatokat feldolgozza és egységes tájékoztatást küld a jelentkezőknek, amelyben értesít a különböző pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról, továbbá felhívja a jelentkezőket az általuk kívánt pontszámításhoz szükséges mellékletek benyújtásának ellenőrzésére. A tájékoztatást azon jelentkezőknek is meg kell küldeni, akik hiánypótlásra felszólítást kaptak.

13. § (1) *  A Hivatal - a jelentkezők központi nyilvántartásának létrehozása után - a 12. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt követő 14. napjától biztosítja a jelentkezők számára, hogy a róluk nyilvántartott adatokat és a benyújtott dokumentumaik feldolgozottsági állapotát az elektronikus szolgáltatás keretében - a felvételi eljárás hivatalos honlapján nyújtott személyes ügyintézési felületen keresztül - folyamatosan megismerjék. A jelentkező a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérheti a megfelelő igazolások alapján a róla rögzített adatok kijavítását. Az adatok folyamatos ellenőrzése a jelentkező felelőssége.

(2) *  A jelentkező kérelmére az adatok 30 napon belül történő javítását - ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat - a Hivatal az eljárás minden szakaszában köteles biztosítani.

(3) Ha a felsőoktatási intézmény a beiratkozáskor - a jelentkezéshez benyújtott egyszerű másolatok eredeti példányának vizsgálatakor - megállapítja, hogy a felvételi eredményének megállapítását befolyásoló valótlan adatszolgáltatás történt, a felsőoktatási intézmény vezetője a felvételről szóló döntést megsemmisíti.

7. Pontszámítás a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén

14. § (1) Felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a 15-24. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) *  A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét az alábbiak szerint kiszámított felvételi pontszámmal kell értékelni:

a) a középiskolai teljesítmény alapján kapott pontok (a továbbiakban: tanulmányi pontok) kétszerezésével,

b) a tanulmányi pontok és az érettségi eredmények alapján kapott pontok (a továbbiakban: érettségi pontok) összeadásával, vagy

c) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindhárom esetben az esetleg szerzett emelt szintű érettségi eredményért járó többletpontok (a továbbiakban: érettségi többletpontok) és egyéb többletpontok hozzászámításával.

(3) A (2) bekezdés szerinti három számítási módszer közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára a legelőnyösebb.

(4) A felsőoktatási szakképzésre jelentkezők érettségi pontját - ha a felsőoktatási intézmény a 6. § (1) bekezdése alapján másként nem rendelkezik - az érettségi bizonyítványában, illetve a tanúsítványaiban szereplő érettségi vizsgatárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell megállapítani.

(5) *  Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az érettségi többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri, vagy meghaladja a 240 pontot.

15. § (1) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a (6) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

b) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két számítási mód közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

(3) A felvételi eljárásban a jelentkező összesen

a) a középiskolai osztályzatai és az érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján legfeljebb 200 tanulmányi pontot;

b) a jelentkezés feltételéül meghatározott érettségi vizsgaeredményei alapján legfeljebb 200 érettségi pontot;

c) az emelt szinten teljesített érettségi vizsgákért legfeljebb 100 érettségi többletpontot;

d) *  a felsőoktatási szakképzés befejezését igazoló oklevél megszerzését követően, azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén

da) *  jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpontot,

db) jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpontot,

dc) közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpontot;

e) az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a 24. §-ban meghatározott többletpontokat;

f) egyéb, a 20-21. §-ban meghatározott többletpontokat

szerezhet.

(4) A (3) bekezdés c)-f) pontja alapján adható többletpontok összege legfeljebb 100 pont lehet. A jelentkező abban az esetben is csak 100 pontra jogosult, ha a különböző jogcímek alapján elért többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

(5) Amennyiben egy jelentkező több olyan szakra, képzésre, intézménybe jelentkezik, ahol azonosak a szóbeli alkalmassági vizsga követelményei, a vizsgát csak egyszer, a jelentkezéskor meghatározott elbírálási sorrendben legelőbb jelzett intézményben, szakon kell letenni. Ebben az esetben a szóbeli alkalmassági vizsga eredményét a többi intézményben, szakon is el kell fogadni.

(6) *  A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket - amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek - a felsőoktatási intézmények a Tájékoztatóban közzétett módon a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél alapján, az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben az oklevélért adható pontot az oklevél minősítése szerint a 23. § (1) bekezdésében megállapított ponthatár és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az így kapott pontszámhoz a jelentkező által elért összpontszám meghatározása érdekében hozzá kell adni a 20-21. §-ban és a 24. § (1) bekezdésében meghatározott többletpontokat. A jelentkezési kérelem csak akkor minősül a 11. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerint hiányosnak, ha a jelentkező az érettségi bizonyítványa és a középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését.

16. § (1) A tanulmányi pontokat a jelentkező 9-12. (nyelvi előkészítő esetén 9-13.) évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből a következő módon kell kiszámolni: * 

a) *  öt tantárgy: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak, valamint egy legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy utolsó két (tanult) év végi eredményeinek, vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy utolsó (tanult) év végi osztályzatainak - a (2) és (3) bekezdésekre figyelemmel megállapított - összegét kettővel meg kell szorozni;

b) *  az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni.

(2) *  Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzetiségi nyelv és irodalomból osztályzatként évente a megfelelő nyelv és irodalom tantárgyak osztályzatainak számtani átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgy a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk) és a természettudomány tantárgyak.

(4) Amennyiben a középiskola pedagógiai programjában a (3) bekezdésben megnevezett tantárgy közül nincs kettő, amelyet a tanulóknak legalább egy tanéven keresztül, vagy nincs egy, amelyet a tanulóknak legalább két tanéven keresztül tanulniuk kell, a középiskolának a Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szerepelő eredményei közül melyek azok, amelyek az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek.

(5) A középiskola - pedagógiai programját és helyi tantervét tartalmazó - kérelmére a Hivatal elnöke azt vizsgálja, hogy a pedagógiai programban és a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül melyek azok, amelyek a Nemzeti alaptanterv szerinti az „Ember a természetben” és a „Földünk és környezetünk” műveltségi területek fejlesztési feladatainak teljesítését szolgálják. A Hivatal elnöke határozatában megjelöli a középiskola pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő azon tárgyakat, amelyeknek a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából természettudományos tantárgyakból elért eredménynek minősülnek. A határozat a középiskola által az adott naptári évben kiállított bizonyítványokban szereplő tantárgyak eredményeire vonatkozik.

(6) *  Amennyiben a jelentkező érettségi bizonyítványában az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgatárgyakból ötnél kevesebb vizsgatárgyból szerzett osztályzatot, akkor az átlag megállapításakor csak ezeket kell figyelembe venni.

(7) Amennyiben a jelentkező külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányokat követően jelentkezik felsőoktatási intézménybe és ezért az (1)-(6) bekezdésben meghatározott módon pontszáma nem állapítható meg, a Hivatal dönt a tanulmányok során szerzett osztályzatok tanulmányi pontként történő figyelembevételéről.

17. § (1) *  Az érettségi pontokat a képzési területre vagy szakra vonatkozóan meghatározott két érettségi vizsgatárgy, vagy az így meghatározott érettségi vizsgatárgyak listájából a jelentkező számára legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámolni, ebben figyelembe kell venni a 3. melléklet szerint a jelentkezés meghatározott feltételeként teljesített emelt szintű érettségi vizsga eredményét.

(2) Az érettségi pontok száma - a közép- és az emelt szintű érettségi vizsga esetén egyaránt - egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel.

(3) Az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményét az érettségi bizonyítvány, illetve a tanúsítványok alapján kell figyelembe venni.

(4) *  Ha ugyanabból a tárgyból a jelentkező több, különböző eredménnyel is rendelkezik, a számára legelőnyösebb eredményt kell figyelembe venni az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) *  A nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való megfeleltetését a jelentkező által a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg előterjesztett kérelmére az érettségi vizsga letételének időpontjában hatályos és a felvételi jelentkezés időpontjában hatályos vizsgakövetelmények szakmai tartalmának összevetése alapján a Hivatal állapítja meg. A Hivatal köteles a tantárgyi megfeleltetésre, amennyiben a vizsgakövetelményeknek legalább 75 százaléka megegyezik, illetve az elutasításra, amennyiben az egyezés nem éri el az 50 százalékot. A megfeleltetett érettségi vizsgatárgyak jegyzékét a Hivatal a felvételi eljárás honlapján közzéteszi.

(6) Azon érettségi vizsgaeredmény alapján, amelynél ezt jogszabály kizárja, érettségi pont nem számítható.

(7) A nyelvvizsga-bizonyítvány alapján megállapított érettségi eredmény nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az emelt szintű érettségi az adott nyelvből jelentkezési feltétel.

(8) * 

(9) Nem számítható érettségi pont az érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből, amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolta, és az érettségi bizonyítványt, illetve a tanúsítványt az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése alapján ennek megfelelően záradékkal látták el.

17/A. § *  (1) A központi felsőoktatási felvételi eljárásban részt vevő jelentkező az érettségi bizonyítványa által tanúsított végzettségi szint elismerésére vonatkozó, továbbtanulási célból indított, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény II. fejezete szerinti eljárásra az a felsőoktatási intézmény rendelkezik hatáskörrel, amelyiket a jelentkező a jelentkezési kérelmében az első sorban jelölt meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásra irányuló kérelmet a jelentkező a Hivatalhoz a jelentkezési kérelmével együtt nyújtja be. A Hivatal a kérelmet a hatáskörrel rendelkező felsőoktatási intézménynek szakvéleménye ismertetésével továbbítja.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény által érettségi bizonyítványként elismert bizonyítványban szereplő vizsgatárgyat a Hivatal emelt szintűnek ismeri el, ha tartalmi vizsgakövetelményei legalább 75 százalékban tartalmazzák a magyar vizsgatárgy emelt szintű tartalmi követelményeit. Az emelt szinten való elismerés további feltétele, hogy a vizsgarendszerben a vizsgakérdéseket a vizsgáztató, vizsgára felkészítő intézménytől függetlenül határozzák meg, valamint, hogy a vizsgateljesítményeket a vizsgáztató, vizsgára felkészítő intézménytől független személyek, szervezetek bírálják el és értékeljék.

(4) *  A Hivatal az emelt szintűnek el nem ismert, azonos megnevezésű külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgatárgyat automatikusan középszintű érettségi vizsgatárgynak számítja. Eltérő megnevezésű vizsgatárgy esetén a Hivatal a jelentkező kérelmére megvizsgálja a külföldi vagy külföldi rendszerű vizsgatárgy és a magyar rendszerű vizsgatárgy egyezőségét, és ha az egyezőség a tartalmi elemek legalább 50%-ára fennáll, akkor az középszinten teljesített vizsgatárgyként beszámítható. Automatikus a pontszámítás, amennyiben egy adott ország vagy középiskola érettségi vizsgatárgya egy korábbi eljárásban már elismerésre került.

18. § (1) Az alapképzés és az osztatlan képzés felvételi eljárása során az 1. mellékletben meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában normatív módon meghatározva

a) egészségügyi vizsgálat,

b) pályaalkalmassági vizsgálat,

c) gyakorlati vizsga,

d) a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsga,

e) szóbeli alkalmassági vizsga

szervezhető.

(2) Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja alapján végzett vizsgálat, illetve vizsga értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés lehet. A „nem felelt meg” minősítés esetén a jelentkező összpontszáma nulla.

(3) *  A művészet és művészetközvetítés képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű egyszakos, illetve kétszakos osztatlan tanárképzésre történő jelentkezés esetében, ahol gyakorlati vizsga van, a 14-17/A. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e képzésekre jelentkezők esetében a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ebben az esetben a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsga pontszámának - amelynek maximális értéke 200 pont - megkettőzésével, többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni. A kétszakos osztatlan tanárképzésben a művészeti jellegű szakon a gyakorlati vizsgán 100 pont, a közismereti tanárszakon az érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján ugyancsak 100 pont szerezhető. A jelentkező összpontszámát ebben az esetben is - az érettségi többletpontokat ide nem értve - többletpontok nélkül kell megállapítani.

(4) *  Amennyiben a jelentkező több osztatlan tanárszakra és több intézménybe jelentkezik, a kötelező pályaalkalmassági vizsgálaton abban az intézményben kell részt vennie, amelyik a 13. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban az elbírálási sorrendjében a legkisebb sorszámmal szerepel.

19. § (1) Amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített legalább 45 százalékos eredményű érettségi vizsgáért érettségi többletpontra jogosult.

(2) Ha a jelentkező az (1) bekezdés alapján jogosult az érettségi többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 50 érettségi többletpontra jogosult.

20. § (1) A jelentkező az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, magyartól eltérő idegen nyelvből tett nyelvvizsgáért nyelvenként

a) középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga esetén 28 többletpontra vagy

b) felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga esetén 40 többletpontra

jogosult.

(2) A jelentkező az (1) bekezdés alapján legfeljebb 40 többletpontot kaphat akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjainak összege ezt meghaladná. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

(3) Államilag elismert középfokú (B2) írásbeli vagy szóbeli típusú, illetve felsőfokú (C1) írásbeli vagy szóbeli típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkező akkor jogosult 28, illetve 40 többletpontra, ha a sajátos nevelési igénye miatt igazoltan nem tudja a komplex típusú nyelvvizsgát letenni.

(4) A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségi vizsgával rendelkező akkor jogosult 20 többletpontra, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.

(5) *  Amennyiben a jelentkező egy adott idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsga alapján is jogosult lenne többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számára kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapja meg.

21. § (1) A jelentkező a következő jogcímeken, a 6. § (2) bekezdés e) pontja szerint a felvételi eljárás során

a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság vagy a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége, illetve a Magyar Sakkszövetség által kiadott igazolás alapján - a 22. § (1) bekezdésében foglaltakat kivéve -

aa) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon,

ab) 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián,

ac) a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián

való részvétel esetén 50 többletpontra,

b) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján

ba) világbajnokságon,

bb) Európa-bajnokságon

elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra,

c) az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban

ca) a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon,

cb) az Universiadén,

cc) a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon,

cd) az Ifjúsági Olimpián

elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra,

d) *  az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban az országos sportági szakszövetség által - a szakszövetségnek a jelentkezési határidő napján hatályos versenyszabályzatában meghatározottak szerinti, a Magyar Olimpiai Bizottság által igazoltan - felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpontra,

e) a Magyar Diáksport Szövetség igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a Magyar Diáksport Szövetség által, vagy közreműködésével szervezett Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpontra

f) a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra;

g) tárgyanként legfeljebb egy, a ga)-gb) alpont szerinti tanulmányi versenyeken elért eredmény alapján, ha a jelentkező a versenyeredményt azon tárgyak valamelyikéből érte el, amelyeket a felsőoktatási intézmények a 16. § (1) bekezdése alapján érettségi pontot adó tárgyként a szakra vonatkozóan meghatároztak,

ga) az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra,

gb) a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 20 többletpontra;

h) az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra;

i) egyéb, a g) pont alá nem tartozó tantárgyból Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményért, ha olyan tárgyból érte el, amelynek elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek, az 1-10 helyezés esetén 20 többletpontra;

j) *  az 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért a 4. melléklet szerinti szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpontra;

k) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 73. § (2) bekezdés h) pontja szerint a szakképesítésért felelős miniszter által szervezett országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján a szakmai vizsga egésze (minden része) alól felmentést kapott jelentkező szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra

jogosult.

(2) Az (1) bekezdés b)-e) pont alapján a többletpontot csak abban az esetben kaphatja meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.

(3) Az (1) bekezdés ga) alpontja alkalmazása során a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt - a verseny szervezőjének igazolása alapján - a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.

(4) *  Az (1) bekezdés alkalmazása során jogcímenként legfeljebb egy-egy többletpontra jogosító eredmény alapján jogosult többletpontra a jelentkező. Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott jogcímek közül csak a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb jogcím után kaphat többletpontot a jelentkező.

22. § (1) A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1-6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen - amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint elérik a 14. § (5) bekezdésében, illetve 23. §-ban meghatározott pontszámot - 500 pont.

(2) * 

23. § (1) *  Alapképzésre, osztatlan képzésre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az a jelentkező vehető fel, akinek a 19. §, 20. § és a 21. § (1) bekezdés j) pontja szerint járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot.

(2) *  A levelező munkarendben közszolgálati ösztöndíjas képzésként meghirdetett közigazgatás-szervező alapképzési szakra - a Tájékoztatóban meghatározott létszámban - az a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott képzésről kiállított bizonyítvánnyal rendelkező jelentkező vehető fel, aki teljesíti a felsőoktatási intézmény által meghatározott felvételi követelményt. Az ilyen jelentkezőt a többletpontok nélkül szerezhető maximális pontszámmal kell figyelembe venni.

8. Esélyegyenlőség biztosítása

24. § (1) *  Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az a jelentkező, aki a Tájékoztató megjelenése és a 12. § (4) bekezdésében foglalt határidő közötti időszak során

a) *  a hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;

b) a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra;

c) *  gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül, és ezt ezen időszakban kiállított igazolással bizonyítja, minden jelentkezési helyén 40 többletpontra

jogosult.

(2) A jogosultságot (a kedvezményre jogosító feltételek meglétét) a 12. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig kell igazolni.

(3) A felvételi eljárás lebonyolítása során a Hivatal és a felsőoktatási intézmények kötelesek biztosítani a fogyatékossággal élő jelentkező számára a felvételi eljárásban való részvétel feltételeit.

(4) A fogyatékossággal élő jelentkezőt a felvételi eljárás során ugyanazok a kedvezmények illetik meg, mint amelyek a közoktatásról illetve a köznevelésről szóló jogszabályok alapján megillették.

(5) Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények illetve felmentések.

(6) A (3)-(5) bekezdés alapján nyújtott kedvezménynek vagy mentesítésnek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodnia, és nem vezethet a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.

9. A besorolási döntés

25. § (1) *  A besorolási döntés előkészítésében a Hivatal és a felsőoktatási intézmények vesznek részt.

(2) A miniszter az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát a felvételi eljárást megelőző év november 30-ig hozza meg.

(3) A felsőoktatási intézmények a (4) bekezdésben meghatározott besorolási döntés elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit.

(4) A besorolási döntés előkészítéseként a Hivatal - a rendelkezésre álló adatok alapján - az Nftv. 39. §-ában foglaltak alapján tervezetet készít az egyes szakok ponthatárára.

(5) A javaslat alapján a felsőoktatási intézmények kezdeményezhetik

a) az egyes szakokra a Tájékoztatóban közzétett legmagasabb létszám növelését;

b) az egyes szakokra a Tájékoztatóban közzétett legalacsonyabb létszám csökkentését,

c) * 

(6) A felsőoktatási intézmények döntései alapján a Hivatal újabb tervezetet készít.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárása besorolási döntés napjáig többször ismételhető.

(8) A felsőoktatási intézmények a (5) bekezdésben meghatározott javaslat elkészítésének a Hivatal által meghatározott időpontjáig kötelesek továbbítani a Hivatalnak a jelentkezők általuk meghatározott eredményeit.

26. § (1) A Hivatal a besorolási döntést

a) a keresztféléves felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év január 25. napjáig;

b) *  az általános felvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 5. napjáig;

c) *  a pótfelvételi eljárás esetén legkésőbb a képzés indítása szerinti év augusztus 28. napjáig

hozza meg.

(2) *  Besorolási döntésben a Hivatal azt állapítja meg, hogy a jelentkező a jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül melyik az az első képzés, amelynél elérte a felvételhez szükséges ponthatárt. Egyazon felvételi eljárásban a jelentkező által meghatározott rangsor alapján csak egy jelentkezési helyre sorolható be.

(3) A Hivatal a besorolásról a felsőoktatási szakképzésre, az alapképzésre és az osztatlan képzésre a jelentkező felvételéről szakonként (önálló szakképzettséget eredményező szakirányonként) egységes rangsor, a mesterképzésre, valamint a már oklevéllel rendelkező jelentkezők esetében intézményi rangsor és a miniszter által az adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám szakos hallgatói kapacitása alapján dönt.

(4) A jelentkezők rangsorba állításakor figyelembe kell venni

a) a 10. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jelentkező által meghatározott jelentkezési sorrendet, beleértve a mesterképzésre benyújtott jelentkezést is;

b) a miniszternek az Nftv. 46. § (4) bekezdésében meghatározott határozatát;

c) a felsőoktatási intézmények működési engedélyében szereplő intézményi kapacitást.

(5) *  A jelentkezőkről egységes rangsorolás alapján ponthatár alkalmazásával kell dönteni. Az adott képzésre ponthatár alatti eredménnyel senki nem sorolható be. Azt, aki a ponthatárt elérte vagy meghaladta - kivéve, ha az elbírálási sorrendben előbb szereplő helyre már besorolták -, kötelező besorolni.

27. § *  (1) A Hivatal a besorolásról szóló döntését legkésőbb a 26. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig közli a jelentkezővel a felvételi eljárás hivatalos honlapján, a személyes ügyintézési felületen keresztül.

(2) A besorolási döntés tényéről, és a megtekintésének módjáról

a) elektronikus levélben, vagy

b) *  az elektronikus levél sikertelen kézbesítése esetén postai úton

írásban tájékoztatja a Hivatal a jelentkezőt.

10. A felvételi döntés

28. § (1) A felsőoktatási intézmény a felvételről szóló döntését

a) a keresztféléves felvételi eljárásban a besorolási döntés időpontját követő nyolc napon belül;

b) *  az általános felvételi eljárásban augusztus 8-áig,

c) a pótfelvételi eljárásban augusztus 31-éig

határozatban közli a jelentkezővel. A felsőoktatási intézmény azt a jelentkezőt veszi fel, aki - a Hivatal értesítése alapján - hozzá lett besorolva.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosítóját;

b) a jelentkező által választott képzés pontos megnevezését;

c) a jelentkező nevét, lakóhelyét, ha van, akkor az oktatási azonosító számát;

d) az igénybe vehető jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást;

e) a hallgatói jogviszony létesítésére szóló felhívást, a beiratkozás elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést;

f) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a felsőoktatási intézmény a döntést hozta;

g) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának nevét, hivatali beosztását.

(3) A határozat tartalmazhatja

a) a hallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó további információkat;

b) a nem magyar állampolgárságú jelentkezők számára az előkészítő évfolyamra történő felvétel felajánlását.

(4) Amennyiben a jelentkező rendelkezik elektronikus levelezési címmel, a határozat elektronikus levélben is kiküldhető.

11. Elektronikus ügyintézés a felvételi eljárás során

28/A. § *  (1) *  A Hivatal a jelentkező azonosítására a természetes személyazonosító adatoktól eltérő felvételi azonosítót képez. A felvételi azonosító jelentkezővel való közlését megelőzően regisztrációs kódot hoz létre, azt a felvételi azonosítóhoz rendelten nyilvántartásba veszi.

(2) *  A Hivatal az elektronikus szolgáltatás nyújtása során biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve védett adatok védelmét.

29. § (1) *  A jelentkezők a felvételi eljárás során tett egyes cselekményeket elektronikusan végzik.

(2) *  Az elektronikus ügyintézést támogató információs rendszer létrehozásáról és üzemeltetéséről a Hivatal gondoskodik oly módon, hogy a rendszerben elvégzett minden egyes műveletre - különösen az adatok módosítására - vonatkozóan ellenőrizhető legyen a művelet elvégzésének időpontja és megállapítható legyen a műveletet végző személye.

(3) *  A Hivatal teljes körű tájékoztatást ad a jelentkezők és a felsőoktatási intézmények számára az elektronikus ügyintézés feltételeiről, módjáról, illetve teljes körű útmutatást ad a rendszer szolgáltatásairól, funkcióiról, használatáról.

30. § (1) *  A felsőoktatási intézmények a Tájékoztató összeállításához szükséges adatszolgáltatást és a felvételi eljárás teljes folyamatát a Hivatal által rendelkezésre bocsátott elektronikus rendszeren keresztül intézik.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges feladatokat a felsőoktatási intézmény vezetője vagy általa erre feljogosított személy végzi.

31. § (1) A Hivatal a jelentkezők központi nyilvántartását elektronikus formában hozza létre és vezeti.

(2) *  A jelentkező az adataiban bekövetkezett változásról köteles a Hivatalt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 8 napon belül a felvételi Tájékoztatóban meghatározottak szerint értesíteni.

(3) *  Az érettségi vizsgára vonatkozó adatokat a Hivatal - a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok keretei között - a köznevelési intézménytől, a köznevelés információs rendszeréből elektronikusan szerzi be. Az így beszerzett adatok valódiságáért az azt szolgáltató szerv felel.

12. Mesterképzés

32. § A mesterképzést hirdető intézmények, illetve a mesterképzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-okat a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

33. § (1) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas mesterképzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását.

(2) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett mesterszakokra vonatkozóan az 5. §-ban meghatározottakon felül tartalmazza

a) azon alapképzési szakokon szerzett alapfokozatok, illetve korábbi végzettségek és szakképzettségek megjelölését, amelyeket az intézmény a mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz;

b) a felvehető létszámot;

c) az alapképzési, mesterképzési szakokon, illetve a korábbi egyetemi vagy főiskolai képzésben nyújtott teljesítmény értékelésének módját, elveit;

d) a tanári mesterképzési szakra történő jelentkezés, illetve felvétel speciális szabályait;

e) az intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

34. § (1) A 14-23. §-ban foglaltak a mesterképzésre történő jelentkezésre nem alkalmazhatók.

(2) *  A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a (3) bekezdésben meghatározott pontszám 50 százalékát eléri. Az Nftv. 40. § (4) bekezdése szerinti oklevél és nyelvvizsga meglétét, a hátrányos helyzetet, a fogyatékosságot, a gyermek gondozása céljából fennálló fizetés nélküli szabadságot, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban való részesülést igazoló dokumentumokat a felsőoktatási felvételi eljárásban a Hivatal vizsgálja.

(3) A jelentkező teljesítményét pontozásos rendszerben kell értékelni a felvételi teljesítményért és a többletteljesítményért kapható maximális pontszám meghatározásával, amelyek összege legfeljebb 100 pont.

(4) A többletteljesítményekért adható többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét, az intézmény a szabályzatában határozza meg azzal, hogy az esélyegyenlőség biztosítására meghatározott többletpont nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.

(5) *  A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is meg lehet állapítani.

35. § *  Amennyiben a jelentkező adott be jelentkezési kérelmet a 26. § (3) bekezdésében meghatározott képzésekre is, a felvételi döntés során azok sorrendjét is figyelembe kell venni.

13. Szakirányú továbbképzés

36. § (1) A szakirányú továbbképzést hirdető intézmények, illetve a szakirányú továbbképzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje szakirányú továbbképzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja.

(3) A szakirányú továbbképzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítását megelőző év december 31. napjáig jelenteti meg.

37. § (1) A szakirányú továbbképzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény végzi el.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

(3) A szakirányú továbbképzésre történő jelentkezés határidejét, módját és a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(4) A felsőoktatási intézmény az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat.

14. Doktori képzés

38. § (1) A doktori képzést hirdető intézmények, illetve a doktori képzésre jelentkezők tekintetében a 3-31. §-t a jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3-7. §-ban foglaltak szerinti adatszolgáltatás határideje doktori képzések tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja.

(3) A doktori képzésekre vonatkozó Tájékoztatót a Hivatal elektronikus formában a képzés indítása szerinti év január 31. napjáig jelenteti meg.

(4) A Tájékoztatóban közzé kell tenni az állami ösztöndíjas doktori képzésre felvehető hallgatói létszám - miniszter által meghatározott - intézmények közötti elosztását.

(5) A Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza

a) azon mesterképzési szakon szerzett szakképzettségek, illetve az Nftv. 40. § (7) bekezdésében meghatározott egyetemi szintű szakképzettségek megjelölését, amelyeket az adott intézmény a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz;

b) az állami ösztöndíjas és az önköltséges formában felvehető létszámot;

c) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit.

39. § (1) A doktori képzésre történő jelentkezés határidejét, módját a felsőoktatási intézmény szabályzata határozza meg.

(2) A felsőoktatási intézmény a Hivatalnak az elindított képzésekről és a felvettekről a Hivatal által meghatározott formában statisztikai adatot szolgáltat.

40. § (1) A doktori képzésre jelentkezők eredményeinek összesítését, a jelentkezők rangsorolását a felsőoktatási intézmény köteles elvégezni.

(2) A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg.

(3) Az intézmény a felvettekről a képzés indítása szerinti év szeptember 15-éig tájékoztatja a Hivatalt.

15. Egyéb eltérő szabályok

41. § (1) *  A külföldi hallgatók részére, idegen nyelven, valamint a harmadik országbeli állampolgárok számára államközi megállapodás alapján meghirdetett képzésekre, a hitéleti képzésekre, a nemzetközi közös képzésekre és a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények képzéseire történő jelentkezés határidejét, módját, valamint a felvételi eljárást és követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(2) *  A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés szerinti képzésekről és a felvettekről a Hivatalnak az általa meghatározott formában, a képzés indítása szerinti év október 15-ig statisztikai adatot szolgáltat.

(3) *  Fel kell venni önköltséges képzésre azt, aki megfelel a felvételi követelményeknek, és akit a felsőoktatási intézménnyel kötött - az Nftv. 83. § (5) bekezdése szerinti - megállapodás alapján a szerződő fél megjelöl, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény az adott szakot indítja, és az adott képzési területen rendelkezik kapacitással. A megállapodásban tanévenként meg kell állapítani az adott képzésre felvételre kerülők számát, amely nem lehet kevesebb öt főnél.

(4) *  A jelentkező az Nftv. 108. § 1a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a duális képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján duális képzésben vehet részt.

16. Felvételi eljárási díjak

42. § (1) *  A felvételi eljárás során a jelentkezőnek kiegészítő díjat, valamint - amennyiben az intézmény szabályzata így rendelkezik - intézményi eljárási díjat, külön eljárási díjat kell fizetnie.

(2) *  Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező díjmentesen egyidejűleg három képzésre irányuló jelentkezési kérelmet nyújthat be.

(3) * 

(4) A (2) bekezdésben meghatározott három képzésre irányuló jelentkezést követő minden újabb jelentkezésért további 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni, amelyből képzésenként 1000-1000 forint az érintett felsőoktatási intézményt illeti.

(5) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy ennek mértéke jelentkezésenként legfeljebb 9000 forint lehet.

(6) Gyakorlati, egészségügyi alkalmassági, pályaalkalmassági, szóbeli és nyelvi alkalmassági vizsga, valamint a mesterképzésben szervezett felvételi vizsga esetén a felsőoktatási intézmény a vizsga megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségei fedezésére külön eljárási díjat határozhat meg azzal, hogy annak mértéke jelentkezésenként legfeljebb 4000 forint lehet.

(7) A (2)-(6) bekezdés alkalmazása során ugyanazon képzés több finanszírozási formájára való egyidejű jelentkezés egy jelentkezésnek minősül.

43. § (1) *  A felvételi eljárás során a kiegészítő díjat a Hivatalhoz, az intézményi díjat és a külön eljárási díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni.

(2) *  A 42. § (4) bekezdése alapján az intézményeket illető részt a Hivatal a jogorvoslati eljárások lezárását követő 90 napon belül utalja át az intézményeknek.

(3) *  A 42. §-ban, a 44. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott díjak befizetésének módját, a bizonylatadás szabályait, a visszaigénylés szabályait a Tájékoztatóban közzé kell tenni.

44. § (1) *  A 8. § (3) bekezdésében szabályozott pótfelvételi eljárás díjmentes.

(2) A külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzésre történő jelentkezés esetén a felsőoktatási intézmény intézményi eljárási díjat határozhat meg. A díjat a felsőoktatási intézmény részére kell befizetni és teljes egészében a felsőoktatási intézményt illeti meg.

(3) * 

(4) *  A felsőoktatási felvételi eljárásért fizetendő felvételi eljárási díj visszatérítendő, ha a jelentkező

a) legkésőbb a jelentkezési határidő lejártáig visszavonja jelentkezési kérelmét;

b) elkésett jelentkezési kérelme elutasításra kerül;

c) a meghatározott felvételi eljárási díjnál magasabb összeget fizetett be, a különbözet erejéig;

d) nem nyújtott be jelentkezési kérelmet.

17. Záró rendelkezések

45. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 2013. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal a 2013. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban kell alkalmazni. A 2013. évi keresztféléves felvételi eljárásban és az azzal kapcsolatos megismételt eljárásban a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

(2)-(3) * 

(4) *  A 47. § (5) bekezdése 2014. december 15-én lép hatályba.

(5) *  A 6. § (2) bekezdés c) pontja, a 15. § (3) bekezdés d) pontja, a 15. § (5) bekezdése és a 18. § (1) bekezdés e) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba.

(6) * 

46. § * 

47. § *  (1) * 

(2) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (6) bekezdés b) pontjában a „március 1-ig” szövegrész helyébe a „február 15-ig” szöveg, a 12. § (11) bekezdés a) pontjában a „március 8-ig” szövegrész helyébe a „március 1-ig” szöveg lép.

(3) A 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „március 1.” szövegrész helyébe a „február 15.” szöveg lép.

(4) * 

(5) * 

(6) * 

48. § *  (1) A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 6. §-ával módosított 15. § (6) bekezdését először a 2015. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

(2) *  Az Nftv. 40. § (4) bekezdése szerinti felvételi feltétel a Magyarország területén kívül működő, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított, a jelentkező befejezett tanulmányait tanúsító dokumentummal igazolható, melyet legkésőbb a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napig kell benyújtani a Hivatalnak. A felvételt nyert jelentkező oklevelét legkésőbb a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozásakor köteles a felsőoktatási intézménynek bemutatni.

49. § *  Ahol e rendelet csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

49/A. § *  Ahol e rendelet gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

50. § *  E rendeletnek az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelettel megállapított 9. § (3) bekezdését először a 2016. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.

51. § *  E rendeletnek az egyes hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló 392/2015. (XII. 11.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 42. § (1) és (2) bekezdését, 43. § (1) és (2) bekezdését, valamint 44. § (1) bekezdését először a 2016. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni, továbbá e rendeletnek a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 42. § (3) bekezdését és 44. § (3) bekezdését először a 2016. évi általános felvételi eljárásban nem kell alkalmazni.

52. § *  E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel megállapított 5. § (1) bekezdését, 15. § (3) bekezdés d) pont da) alpontját, 15. § (6) bekezdését, 21. § (1) bekezdés j) pontját, 27. § (2) bekezdését először a 2017. évi keresztféléves felvételi eljárásban kell alkalmazni.

1. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Azon alapképzési szakok és osztatlan mesterképzési szakok felsorolása, amelyek esetében a felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket írhatnak elő, illetve gyakorlati vizsgát szervezhetnek

I. Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon:

1. Agrár képzési terület: állatorvosi;

2. Műszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki;

3. Művészet képzési terület: minden szakon;

4. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon;

5. *  Államtudományi képzési terület: minden szakon;

6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon;

7. Pedagógusképzés képzési terület: minden szakon;

8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon;

9. Társadalomtudomány képzési terület: szociális munka és szociálpedagógia szakon.

II. Pályaalkalmassági vizsgálat a következő szakokon

A) tartható:

1. Agrár képzési terület: tájrendező és kertépítő mérnöki;

2. Műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki;

3. Művészet képzési terület: minden szakon;

4. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon;

5. *  Államtudományi képzési terület: minden szakon;

6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon;

7. Pedagógusképzés: minden szakon;

8. Sporttudomány képzési terület: minden szakon;

B) kötelező:

1. az osztatlan tanárszakokon.

III. Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon:

1. Művészet képzési terület: minden szakon;

2. Művészetközvetítés képzési terület: minden szakon;

3. Művészet és művészetközvetítés képzési területekhez kapcsolódó osztatlan tanárszakokon;

4. *  Osztatlan tanárképzésben, amennyiben a szak, vagy szakpár legalább egyike művészeti jellegű.

2. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak

1. a kötelező érettségi vizsgatárgyak

a) magyar nyelv és irodalom

b) nemzetiségi nyelv és irodalom

c) nemzetiségi nyelv

d) magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett történelem

e) magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett matematika

az élő idegen nyelv vizsgatárgy esetében az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvekből, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti nemzetiségek által használt nyelvként elismert nyelvből tett vizsga, amennyiben az adott idegen nyelvből az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján érettségi vizsga tehető;

2. a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

a) fizika

b) kémia

c) biológia

d) földrajz

e) informatika

f) testnevelés

g) természettudomány

h) társadalomismeret

i) belügyi rendészeti ismeretek

j) katonai alapismeretek

k) gazdasági ismeretek

l) latin nyelv;

3. *  a választható szakmai előkészítő vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

a) egészségügyi alapismeretek

b) elektronikai alapismeretek

c) építészeti és építési alapismeretek

d) gépészeti alapismeretek

e) informatikai alapismeretek

f) környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek

g) közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan), közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

h) kereskedelmi és marketing alapismeretek

i) közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika), közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel)

j) mezőgazdasági alapismeretek

k) oktatási alapismeretek

l) vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek

m) *  faipari alapismeretek;

4. *  a választható élő idegen nyelvek közül a(z)

a) portugál nyelv,

b) arab nyelv,

c) héber nyelv,

d) japán nyelv,

e) kínai nyelv,

f) holland nyelv,

g) finn nyelv.

3. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák jegyzéke szakonként, képzési területenként

1. Agrár képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mester-képzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. állatorvosi Emelt szinten kell teljesíteni: biológia és kémia
2. erdőmérnöki A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
biológia, fizika, kémia, matematika, szakmai
előkészítő tárgy.

2. Bölcsészettudomány képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mester-képzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. magyar Emelt szinten kell teljesíteni: magyar nyelv és irodalom.
2. történelem (önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: történelem, régészet) Emelt szinten kell teljesíteni: történelem.
3. néprajz A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
magyar nyelv és irodalom, történelem.
4. anglisztika (önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: angol, amerikanisztika) Emelt szinten kell teljesíteni: angol nyelv.
5. *  germanisztika (önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: német, német nemzetiségi, néderlandisztika, skandinavisztika) A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
német nyelv, német nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv és irodalom, angol nyelv (csak a néderlandisztika és a skandinavisztika szakirányra történő jelentkezés esetén választható).
6. *  romanisztika (önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: francia, olasz, portugál, román, román nemzetiségi, spanyol) A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
a szakiránynak megfelelően francia nyelv, olasz nyelv, portugál nyelv, román nyelv, román nyelv és irodalom, spanyol nyelv.
7. romológia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, beás nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, francia nyelv, latin nyelv, lovári nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv.
8. *  szlavisztika (önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: orosz, bolgár, cseh, lengyel, horvát/nemzetiségi,
szerb/ nemzetiségi, szlovák/ nemzetiségi, szlovén/ nemzetiségi, ukrán/ nemzetiségi)
A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, francia nyelv, horvát nyelv, horvát nyelv és irodalom, latin nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, szerb nyelv, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv, szlovák nyelv és irodalom, szlovén nemzetiségi nyelv, román nyelv,
román nyelv és irodalom.
9. *  ókori nyelvek és kultúrák (önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: klasszika-filológia, asszíriológia, egyiptológia) A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, francia nyelv, latin nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, újgörög nyelv, arab nyelv, japán nyelv.
10. *  keleti nyelvek és kultúrák (önálló szakképzettséget eredményező szakirányok: altajisztika, arab, indológia, iranisztika, tibeti, mongol, hebraisztika, japán, kínai, koreai, török, újgörög) A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, francia nyelv, latin nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, újgörög nyelv, arab nyelv, héber nyelv, japán nyelv, kínai nyelv.
11. andragógia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, biológia, francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, orosz nyelv, történelem.
12. pedagógia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, biológia, francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, orosz nyelv, történelem.
13. pszichológia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, biológia, francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, orosz nyelv, történelem.
14. szabad bölcsészet A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, francia nyelv, latin nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv.

3. Jogi képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mester-képzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. jogász A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, latin nyelv.

4. Gazdaságtudományok képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mester-képzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. alkalmazott közgazdaságtan Emelt szinten kell teljesíteni: matematika.
2. *  gazdaság- és pénzügy-
matematikai elemzés
Emelt szinten kell teljesíteni:
matematika.

5. Műszaki képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mester-képzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. energetikai mérnöki A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
fizika, matematika.
2. építészmérnöki A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
fizika, matematika, építészeti és építési
alapismeretek.
3. *  építészmérnöki A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
fizika, matematika, építészeti és építési alapismeretek.

6. Orvos- és egészségtudomány képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mester-képzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. általános orvos Emelt szinten kell teljesíteni: biológia és fizika vagy kémia.
2. fogorvos Emelt szinten kell teljesíteni: biológia és fizika vagy kémia.
3. gyógyszerész Emelt szinten kell teljesíteni: biológia és fizika vagy kémia.

7. *  Sporttudomány képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mester-képzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. testnevelő-edző Emelt szinten kell teljesíteni:
testnevelés

8. *  Társadalomtudomány képzési terület

A B C
Alapképzési szakok Osztatlan mester-képzési szakok Emelt szintű érettségi követelmény
1. nemzetközi tanulmányok A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv,
magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
2. politológia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv,
magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
3. szociális munka A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv,
magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
4. szociálpedagógia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv,
magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
5. *  informatikus könyvtáros A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német
nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret, történelem, informatikai alapismeretek, informatika.
6. kommunikáció és médiatudomány A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv,
magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
7. kulturális antropológia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
földrajz, magyar nyelv és irodalom, társadalomismeret, történelem.
8. szociológia A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv,
magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.
9. társadalmi tanulmányok A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv,
magyar nyelv és irodalom, matematika,
társadalomismeret, történelem.

9. *  Természettudomány képzési terület

A
Alapképzési szakok
B
Osztatlan mesterképzési szakok
C
Emelt szintű érettségi követelmény
1. matematika A felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni:
biológia, fizika, földrajz, kémia, matematika.

4. melléklet a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelethez * 

Szakiránynak megfelelő továbbtanulás meghatározása felvételi pontszámítás szempontjából

A B
1. Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy
55-ös szakmaszámú szakképesítések, szakmacsoportok
Szakiránynak megfelelő továbbtanulásnak minősülő képzési területek, alapképzési szakok
2. egészségügy orvos- és egészségtudomány
3. szociális szolgáltatások pedagógusképzés
társadalomtudomány
4. oktatás (oktatás, pedagógia), kivéve: fitness-wellness instruktor; sportedző; személyi edző bölcsészettudomány
pedagógusképzés
5. művészet, közművelődés, kommunikáció bölcsészettudomány
művészet
művészetközvetítés
társadalomtudomány
6. gépészet műszaki
7. elektrotechnika-elektronika műszaki
informatika
8. informatika informatika; műszaki szakoktató alapképzési szak
informatika szakirány
9. vegyipar műszaki
természettudomány
10. építészet műszaki
11. könnyűipar műszaki
12. faipar agrár
műszaki
13. nyomdaipar műszaki
14. közlekedés műszaki
15. környezetvédelem-vízgazdálkodás agrár
gazdaságtudományok
műszaki
16. közgazdaság gazdaságtudományok
17. ügyvitel (kivéve a rendészeti asszisztens) bölcsészettudomány
gazdaságtudományok
jogi
társadalomtudomány
18. kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció gazdaságtudományok
19. vendéglátás-idegenforgalom; vendéglátás-turisztika gazdaságtudományok
20. egyéb szolgáltatások (a 23. sorban meghatározottak kivételével) gazdaságtudományok
műszaki
21. mezőgazdaság agrár
22. élelmiszeripar agrár
23. *  közszolgálat; egyéb szolgáltatások [az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti OKJ-rendeletek egyéb szolgáltatások szakmacsoportja szerinti honvéd, rendészeti
és privátbiztonsági (pl. személy- és vagyonőr, biztonsági őr) szakképesítések, amelyeket az Oktatási Hivatal a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján közzétesz] rendészeti asszisztens; társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítés
jogi
államtudományi
24. sportkommunikátor; fitness-wellness
instruktor; sportedző; személyi edző, rekreációs mozgásprogram-vezető
sporttudomány
25. osztatlan tanári mesterképzési szak: a tanári szakképzettségnek megfelelő alapképzési szak képzési területe az irányadó a szakirányú továbbtanulás meghatározása szempontjából (szakképzettség-páron is csak egyszer kapható többletpont)