Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2001. (IX. 21.) önkormányzati rendelete

a Budapest VII. kerület Rákóczi út - Erzsébet körút - Dohány utca - Osvát utca által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyásáról

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 63/A. § a) pontja, valamint 65/A. § (2) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdése, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet, a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és a 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet alapján megalkotja a

Rákóczi út - Erzsébet körút - Dohány utca - Osvát utca által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat alkalmazása és hatálya

1. § (1) Jelen szabályzat hatálya a Budapest VII. kerület Rákóczi út - Erzsébet körút - Dohány utca - Osvát utca által határolt területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FSZKT rendelet), a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: BVKSZ), 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: a fővárosi településrendezési tervek összhangjáról szóló rendelet), valamint a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A szabályzat előírásai csak a szabályozási tervvel együtt érvényesek.

(4) A területen területet felhasználni, telekalakítást végrehajtani, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt megadni, valamint engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végezni, a közterületeken bármilyen rendezést végrehajtani csak a jelen rendelet, a hozzá tartozó szabályozási terv és a vonatkozó egyéb jogszabályok alapján lehet.

(5) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni a jelen rendeletben, illetve más jogszabályban meghatározott:

a) építési övezet jelét,

b) az építési hely határvonalát,

c) emeleti szinti építési határvonalat,

d) a kötelező építési vonalat,

e) a csatlakozó homlokzatmagasság eltérési értékeit,

f) a gerincmagasság - illetőleg lapostető esetén az attikamagasság csatlakozásának eltérési mértékét,

g) a meglévő, kötelezően megtartandó épületeket, épületrészeket,

h) a bontandónak jelölt épületeket,

i) a közhasználat céljára átadandó területsávot, a (7) bekezdés figyelembevételével,

j) a tetőkert kötelező kialakítását az emeleti szinteken,

k) zöldtető kialakítását a mélygarázs zárófödémén,

l) fasor, vagy hordós fák ültetési kötelezettségét.

(6) A védelem és korlátozás elemei közül kötelezőnek kell tekinteni a más jogszabályban meghatározott:

a) az országos egyedi védettség alatt álló épületeket,

b) a műemléki környezetet (a telekszomszédság alapján (mk),

c) fővárosi rendeletben helyi védelemmel érintett épületegyüttest Vft

d) az FSZKT-ban rögzített védelmi fasort

e) az FSZKT-ban rögzített metró védelmi zónáját

(7) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:

a) a javasolt nem kötelező telekösszevonást (irányadó megszüntető jel),

b) a meglévő épületek, illetve épületrészek megtarthatósági illetve bonthatósági javaslatát,

c) mélygarázs építésének lehetőségét,

d) a javasolt, nem kötelező passzázst,

e) irányadó építési vonalat,

f) a közhasználat céljára átadandó területsáv határvonalát.

(8) A területen csak az építési övezetben meghatározott rendeltetésű épületek, rendeltetési egységek létesíthetők.

(9) * 

Új épület létesítése

2. § (1) A területen csak a szabályozási terven e célból meghatározott építési helyen belül lehet új épületet, terepszint alatti építményt létesíteni, az építési vonal kötelező betartásával, ahol az rögzítésre került.

(2) Meglévő épületet lebontani csak akkor lehet, ha az épület nem áll védelem alatt.

(3) * 

(4) Meglévő épület bontása esetén új épület elhelyezésénél, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik:

a) a meglévő épület utcai építési vonalának betartása kötelező, kivéve az épület hátraléptetését,

b) az oldalsó és hátsó telekhatár az építési hely határának tekintendő,

c) az új épület szabályozási paramétereinél az építési övezet szabályozási határértékeit - az egyes telkekre vonatkozó engedmények figyelembevételével - be kell tartani akkor is, ha az eredetileg meglévő épület beépítési határértékei nagyobbak,

d) az építménymagasságot az övezeti előírások határozzák meg kivéve, ha a szabályozási terven a csatlakozó homlokzatmagasság eltérő mértéke külön rögzítésre került,

e) az épület egészére vonatkozó 100%-os beépítés nem megengedett.

(5) Új épület elhelyezésénél - ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik - a földszinti és első emeleti szintek intézményi hasznosítása esetén a földszinti és az első emeleti szint 100%-osan beépíthető, ha annak zárófödémén tetőkert létesül, vagy üvegtetővel lefedésre kerül.

(6) Új épület létesítése esetén a mélygarázs udvari zárófödéme tetőkertként alakítandó ki, melynek felső síkja - a tetőkert földtakarásával együtt mérten - az eredeti csatlakozó terepszinthez képest legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb.

(7) Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az építési hely által meghatározott oldal- és hátsókertben is elhelyezhető.

(8) Új épület létesítése esetén a szintterületi mutató az építési övezetben előírtnál csak akkor lehet nagyobb, ha a 15. § szerinti engedmény feltételei teljesülnek.

Meglévő épület bővítése, rendeltetésének megváltoztatása

3. § (1) Meglévő épületnek a beépítési mérték megváltozásával járó bővítése, emeletráépítése csak az övezeti előírások és a szabályozási terven rögzítettek szerint lehetséges.

(2) * 

(3) A fővárosi területi védelemmel érintett épületegyüttesek épületei esetében (VFT) azok belső épületszárnyai bonthatók vagy átalakíthatók, de az utcára néző homlokzatot eredeti formájában meg kell tartani a földszinti üzletportálok átalakítására vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.

(4) Az utcai homlokzati oldal meglévő tetőzetén új nyílászárót csak tetősík-ablakként lehet kialakítani meglévő tetőtér beépítése, illetőleg meglévő tetőzet átépítése és annak beépítése során, kivéve az épület eredeti tervei szerinti tetőátépítés során kialakítható nyílászárókat. A telekbelső felé tetőtéri ablakok létesíthetők.

(5) * 

(6) Magastető átalakításával, vagy emeletráépítéssel kialakuló magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével. A magastetők fedési anyaga cserép, pala vagy ahhoz hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet.

(7) A külön előírással nem érintett, meglévő épület esetében bármely, az épület tömegét, homlokzati kialakítását érintő beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjen a környezetben levő épületekhez.

(8) A területen az épület közterületi homlokzatának teljes felületét üveghomlokzatként kialakítani nem lehet. Az üvegfalas felületképzés nem haladhatja meg a homlokzat felületének 50%-át.

(9) A területen üveggel fedett udvar akkor létesíthető, ha

a) a földszinten lakásrendeltetésű egység már nem található,

b) egyéb rendeltetési egység használatát nem zavarja, illetőleg kedvezőtlenül nem befolyásolja, azok továbbra is megfelelnek a hatályos építési előírásoknak,

c) az udvaron meglévő, megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetőleg annak megfelelő megtartása és védelme biztosítható.

(10) A területen meglévő udvar lefedése tetőfödémként csak tetőkerti kialakítás mellett valósítható meg.

Egyes funkciók korlátozásai

4. § (1) A területen önálló kereskedelmi rendeltetésű egység bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 4000 m2-t.

(2) A területen parkolóház, illetőleg üzemanyagtöltő állomás parkolóházban, mélygarázsban, egyéb rendeltetésű épületben nem létesíthető.

Az építési munka végzése, építési tevékenység

5. § * 

Telekalakítására vonatkozó rendelkezések

6. § (1) A szabályozással érintett területen a meglévő telkek összevonhatók a szabályozási terv módosítása nélkül is.

Közművesítettség, mérnöki létesítmények

7. § (1) * 

(2) Ha műszakilag nincs más megoldás az övezet területén elhelyezhetők:

a) a forrásfoglalás,

b) a szennyvízátemelők,

c) az energia-átalakítók,

d) a gáznyomás szabályozók,

a közművezetékek nyomvonalai, műtárgyai és építményei, amelyek csak épületben, vagy közterület esetén a terepszint alatt helyezendők el.

(3) A (2) bekezdés c) pont szerinti energia-átalakítók csak telken, meglévő vagy tervezett épületen belül helyezhetők el. Oszloptranszformátor nem létesíthető.

(4) A KL-KT keretövezetek területein a BVKSZ 5. § (4) bekezdés szerinti hulladékudvar nem helyezhető el.

II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A VÁROSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Az épületek közterületről látható homlokzatainak színezésére vonatkozó általános rendelkezések

8. § * 

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések

9. § * 

A homlokzaton elhelyezhető hirdető-berendezések és cégérek

10. § * 

A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések

11. § * 

Rendelkezések a közterületeken elhelyezhető hirdető-berendezésekre, köztárgyakra, egyéb létesítményekre vonatkozóan

12. § * 

A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések, a természeti elemek védelme

13. § (1) Az utcai burkolatok átépítése során legalább az egyik oldalon fasort, vagy egyéb növényzetet kell telepíteni és fenntartani, kivéve, ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé, illetőleg azokon a szakaszokon, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné.

A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez a közterület tulajdonosának védő - fasor, vagy -sövény létesítéséről kell gondoskodni, a parkolóhelyek kialakításával egy időben. Amennyiben ennek egyéb műszaki vagy közlekedésbiztonsági akadálya van, akkor egyéb növényzet (hordós fák, -cserjék) elhelyezését kell biztosítani. Az edényes növényzet tartója egy-egy utcaszakaszon egységes kivitelű legyen.

(2) Önálló zöldsáv hiányában, a burkolt járdafelületeken a már meglévő fákat faveremráccsal kell ellátni e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül, de legkésőbb a járda felújítása során. Új fák csak faveremráccsal telepíthetők, melyek átmérője legalább 1,0 m legyen.

(3) A BVKSZ szerint az Erzsébet körúti védett fasort a közterület tulajdonosának folyamatosan karban kell tartani, rekonstrukcióját 5 évenként felül kell vizsgálni, és ha szükséges, faegyedekkel kell pótolni.

(4) A területen fát kivágni csak akkor lehet,

a) ha a faegyed növény-egészségügyi szempontból való kivágását kertészeti szakvélemény igazolja,

b) ha kertrekonstrukció során a besűrűsödött faállomány a növényegyedek életképességét negatívan befolyásolja, és ezt kertészeti szakvélemény rögzíti,

c) ha mélygarázs létesítése a fa egyed(ek) megtartását műszaki indokok alapján nem teszi lehetővé.

Az a)-b) esetben a kivágott fák visszapótlásának törzsátmérő aránya azonos legyen a kivágott fákéval.

A c) pont szerinti esetben a fák visszapótlásának mértéke az eredetileg kivágott fa törzsátmérőjének háromszorosa.

A környezet védelme

14. § (1) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(2) Veszélyes hulladék a területen nem tárolható, elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell a vonatkozó hatályos jogszabályok és a szakhatóságok előírásai szerint. Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenység csak a szakhatóság előírásainak betartása mellett folyatható.

(3) * 

(4) A levegőtisztaság-védelem, valamint a zaj- és rezgés elleni védelem biztosítására, a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéket meghaladó tevékenységű rendeltetési egység, épület, építmény nem létesíthető.

(5) Mélygarázsok szellőzését a szakhatóságok előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(6) A meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító út-, vasútépítési technológiákat kell alkalmazni.

(7) Épületek díszkivilágításánál nem alkalmazható az ultraibolya fény.

Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások

15. § (1) Az önkormányzat és a tulajdonos közötti megállapodás alapján meg kell határozni azokat a földszinti területeket, passzázsokat és a tömbbelsőn belüli zöldfelületeket, melyeket a gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kell kialakítani. Ezek kialakításáról az önkormányzat és a tulajdonos külön erről szóló szerződést kötnek. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A közhasználat céljára átadandó területek irányadó területi lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A közhasználat céljára átadott területek kialakítása esetén - az átadott terület arányában - az övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke legfeljebb 0,5-tel növelhető az övezeti előírások figyelembevételével, az (1) bekezdésben meghatározott szerződésben rögzítve.

(3) Fedett udvar kialakításával kapcsolatosan létrejövő közhasználat céljára átadott földszinti területek kialakításakor a BVKSZ 39. §-a szerinti 0,5-ös többlet szintterületi mutató kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az udvarlefedés során - üvegtető kivételével - annak tetőfödémén tetőkert kerül kialakításra, a zárófödém legalább 75%-án.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

A közhasználat céljára átadott területrész:

a) teljes egészében beépíthető a terepszint alatt,

b) üvegtetővel, födémmel lefedhető,

c) fölé nyúlhat teljes egészében épület, vagy épületrész, illetőleg árkád létesíthető,

d) a fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 4,0 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak,

e) területe nem számít be a beépítés mértékébe, ha meglévő vagy újonnan létesülő udvar lefedésével létesül,

f) födémmel való lefedése esetén annak tetőkerti kialakítása kötelező,

g) egyéb közterületi építménnyel nem építhető be,

h) vendéglátó terasz elhelyezhető, legalább 4,0 m-es gyalogosforgalmi sáv biztosítása mellett.

A kötelező zöldfelületi minimum előírásai

16. § (1) A zöldfelület általános esetben egyébként előírt arányának biztosítása az udvari vagy emeleti szinten kialakuló udvar zárófödémének tetőkerti kialakításával is megengedett a (2) bekezdés figyelembevételével:

a) a pinceszinten kialakított mélygarázs 100%-os terepszint alatti beépítése, valamint

b) az udvar földszinti illetve I. emeleti 100%-os beépítése esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az udvari zárófödém tetőkerti kialakítása és annak folyamatos fenntartása kötelező. A tetőkertet, illetőleg zöldtetőt úgy kell kialakítani, hogy

a) a létrejövő zöldfelület nagysága a szabadon maradó udvari zárófödém felületéhez viszonyított legalább 75%-os,

b) a közhasználat céljára átadott udvar esetén - amennyiben részletes előírások másként nem rendelkeznek - az 50%-os arányt elérje.

(3) A kötelező zöldfelület előírt mértékébe, illetve a tetőkerti zöldfelület (2) bekezdés szerinti mértékébe a létesített medence, szökőkút vízfelület területe beszámítható.

Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges előírások

17. § * 

Az építménymagasság és csatlakozó homlokzatmagasság meghatározása, az illeszkedés szabályai

18. § * 

A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

19. § (1) A területen nem lehet elhelyezni parkolóterületet vagy garázst a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) *  Több, egymás melletti telken a terepszint alatt egymással összeköthető módon is kialakítható mélygarázs önálló rendeltetési egységként, a katasztrófavédelmi szakhatóság előírásainak figyelembevételével.

(3) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül

a) pinceszinti mélygarázsban, vagy

b) önálló terepszint alatti építményben

kell biztosítani, a vonatkozó hatályos helyi rendelet figyelembe vételével.

Földszinti teremgarázs, vagy telken belüli felszíni parkoló a területen nem létesíthető.

III. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A zártsorú beépítésű VK-VII-9 városközponti területek általános övezeti előírásai

20. § (1) Az építési övezet területén a zártsorú beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani.

(2) Az építési övezetek területén, a lakóépületeken kívül:

a) közintézmény épület,

b) szálláshely-szolgáltató épület,

c) irodaház,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület

e) mélygarázs

helyezhető el.

(3) A (2) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a (2) bekezdésben felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként:

a) vendéglátási,

b) kiskereskedelmi,

c) irodai,

d) szolgáltatási,

e) kulturális, művelődési és oktatási célú,

f) szórakoztatási,

g) egészségügyi,

h) egyházi,

i) szociális,

j) nem zavaró hatású kézműipari

funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások figyelembevételével.

(4) Az építési övezetek területén

a) önálló ipari, önálló raktározási,

b) önálló kis- és nagykereskedelmi rendeltetésű épület,

c) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet is tartalmazó épület,

d) nem a fő rendeltetést, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási helyiség - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel -,

e) parkolóház,

f) üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy más rendeltetésű épületben

nem létesíthető, meglévő épület illetve rendeltetési egység használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(5) Az építési övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületek - a terepszint alatt létesíthető önálló járműtárolók kivételével - nem létesíthetők.

(6) * 

(7) A földszinti helyiségek használati módjának megváltoztatásakor lakásrendeltetésű helyiséget kialakítani nem lehet.

(8) Meglévő lakóépület tetőtere - az épületek üzemeltetéséhez szükséges mellékhelyiségeinek kivételével - csak lakásfunkció vagy műterem céljára építhető be.

Egyéb rendeltetésű épület tetőtere az épület rendeltetésének megfelelő funkció céljára is beépíthető.

(9) A területen a melléképítmények közül

a) közműbecsatlakozási-műtárgy,

b) kerti építmény,

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20,0 m2-es vízszintes vetülettel,

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas zászlótartóoszlop

helyezhető el.

(10) Kereskedelmi rendeltetési egység csak a pince-, földszinti, I.-II. emeleti szinteken létesíthető.

(11) Az épületek földszinti és első emeleti beépítési mértéke - az építési hely figyelembe vételével - túllépheti az övezetben előírt 80%-ot amennyiben ott kereskedelemi, vendéglátási, szolgáltatási, szórakoztatási, kulturális rendeltetési egység, közforgalmú iroda kerül elhelyezésre. A felső emeleti szintek beépítési mértéke nem haladhatja meg a 80%-ot.

(12) Udvar üvegtetővel az épület bármely szintjén lefedhető, mely beleszámít a beépítés mértékébe. Amennyiben a lefedett udvar területe közhasználat céljára átadott terület, akkor területe nem számítható be a beépítés illetve a szintterületi mutató mértékébe.

A VK-VII-9 építési övezet telkeinek:

a) legkisebb kialakítható méreteit,

b) a beépítés legnagyobb mértékét,

c) a megengedett legnagyobb szintterületi mutató értékét,

d) a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértékét,

e) a kötelezően előírt legkisebb zöldfelület mértékét

f) és a telken építhető épület építménymagasságának előírt legkisebb illetve legnagyobb értékét - a szabályozási tervben foglaltak figyelembevételével - az 1. sz. táblázat alkalmazásával kell meghatározni.

1. számú táblázat

az építési telek az épület
legkisebb kialakítható legnagyobb megengedett legkisebb kötelező legkisebb kötelező legna-
gyobb
megenge-
dett
az építési övezet jele területe szélessége beépítési mértéke szint-
területi
mutatója
terepszint alatti beépítési mértéke zöld-
felületi
mértéke
építménymagassága
m2 % m2/m2 % % m
VK-VII-9 1000 18 80 5,0
5,5*
100 10** 16 27
* Közhasználat céljára átadott terület miatt, az önkormányzattal kötött szerződés alapján
** mélygarázs, ill. meglévő pinceszint + terepszint alatti építmény 100%-os beépítése esetén a 16 § figyelembevételével tetőkertként biztosítandó.

KL-KT-VII közlekedési célú közterületek

21. § (1) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű, jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. A területen a BVKSZ 51. § vonatkozó előírásain túlmenően a jelen rendeletben a közterületeken megengedett építmények helyezhetők el

(2) Az övezet területén önálló üzemanyagtöltő állomás, illetőleg egyéb autós szolgáltató építmény nem létesíthető.

IV. A SZABÁLYOZÁS ALÁ VONT TERÜLETRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

22. § (1) A New York palota épületének műemléki helyreállítása kötelező. Az épület udvara üvegtetővel fedhető.

Az Erzsébet körút felől az üzletbejárat átalakítása révén passzázst kell kialakítani, melyet a tömbbelsőbe kell bevezetni a szabályozási terv szerinti nyomvonalon.

(2) A New York palota épületével szomszédos 33661 hrsz, Osvát utca 8. számú épület bontható. A telek a 33662 és 33663 hrsz. telkekkel összevonható, a meglévő épület bontható.

(3) A szabályozási terv szerinti irányadó telekösszevonás révén létrejövő telek a terepszint alatt 100%-os mértékben mélygarázs céljára beépíthető. A mélygarázs bejáratát az Osvát utca felől kell megközelíteni.

(4) Az New York palotával szomszédos új épület csatlakozó homlokzatmagassága legfeljebb azzal egyező legyen, attól csak lefelé lehet eltérni. A New York palotához való csatlakozás eltérési mértéke: -1,5 m lehet. Az Osvát utca 2 szám eredeti telekhatárának vonalától a homlokzat magassága a Rákóczi út felőli épületsor magasságát kell kövesse.

(5) Az Osvát utca 2, 4-6, 8. számú telkeken a New York palota Erzsébet körút felől megnyitott passzázsát folytatni kell, a szabályozási terv szerinti irányadó nyomvonalon, melyet közhasználat céljára átadott területként kell kezelni és fenntartani. A passzázs - Rákóczi úti árkádon kívüli része az éjszakai órákra - 23 órától reggel 6 óráig - lezárható.

A közhasználat céljára átadott terület nagysága a mindenkori telekterülethez képest legalább annak 30%-a legyen.

(6) Az Osvát utcai új épületek hátsó telekhatárra néző épületszárnyai a második emelet magasságáig a szomszédos telek épületének homlokzati vonalát legfeljebb 16 m-re, illetőleg a szabályozási terven rögzített határvonalig közelíthetik meg, a szomszédos tűzfalasan csatlakozó épületek kivételével. A felső szinteken a szabályozási tervlapon jelölt emeleti szinti építés hely határvonalát kell figyelembe venni. Egyéb helyeken az építési hely határvonala a szomszédos telkek határa. A New York palota déli udvari homlokzatától való távolság minimum 13 m legyen. Az épülettömegen belül további belső udvart kell kialakítani az emeleti szinteken a szabályozási terv szerint meghatározott helyeken.

(7) Az Osvát utcai építési vonal az Osvát utca 8. és 2. számú telek jelenlegi szélességében azonos az utcai telekhatárral, a tömb középső szakaszán az építési hely határa az utcai telekhatár vonala.

A harmadik emeleti szinttől felfelé a szabályozási tervlapon jelölt emeleti szinti építési vonal mentén, az emeleti szinteken azok hátraléptetése kötelező. A hátraléptetés legkisebb mélysége 1,0 m, legkisebb átlagos mélysége 1,5 m.

(8) Az Osvát utcai új épületek esetében legalább 50 cm földtakarású tetőkertet kell kialakítani és fenntartani a belső emeleti szintű udvarok felületének legalább 75%-án, valamint a közhasználat céljára átadott, a gyalogos átjárást biztosító udvarterületek legalább 30%-án.

(9) Ahol a szabályozási terv a szomszédos épülettől az építési hely határát meghatározta, ott a szomszédos udvarra néző kétszintes épületrész magassági méretei nem nyúlhatnak a telekhatáron, az építendő épület felé húzott 45ş-os sík fölé az Erzsébet körút 3 számú épület hátsó udvari épületrészének szélességében.

(10) Az Erzsébet körút 3, 5, 7 számú fővárosi védettségű épületsor utcai traktusa nem bontható, hátsó fronti épületszárnyai szükség esetén lebontásra kerülhetnek. Az Erzsébet körút 5 és 7. szám alatti épület új építési határvonala ez esetben a telek hátsó és oldalsó határa, a zártudvaros beépítési mód szabályai szerint. Az Erzsébet körút 3 szám alatti épület hátsó építési határvonalát a szabályozási terv rögzíti.

(11) Az Erzsébet körút 5. számú épület tetőkialakítása megváltoztatható, a szomszédos épület hajlásszögének megfelelően.

(12) Az Erzsébet körút és az Osvát utcai járda átépítése esetén fasort kell létesíteni. Amennyiben a járdában húzódó vezetékek ezt nem teszik lehetővé, akkor hordós fák kiültetéséről kell gondoskodni.

(13) A volt Atheneum Nyomda egyes helyiségeinek bontásakor, funkcióváltásakor keletkező építési törmelék veszélyes hulladékként kezelendő, elszállításáról, szükséges ártalmatlanításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(14) * 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

24. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

dr. Kálmán Zsuzsanna
jegyző
dr. Szabó Zoltán
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2001. szeptember 21-én a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából egyidejűleg megküldésre került az Erzsébetváros című lap kiadója részére.

dr. Kálmán Zsuzsanna
jegyző

Szabályozási Terv