Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2003. (IX. 5.) önkormányzati rendelete

Dózsa György út - István út - Hernád utca - Garay utca - Garay tér - Alpár utca által határolt terület helyi építési szabályzatáról és kerületi szabályozási tervéről

Budapest Főváros VII. ker. Erzsébetváros Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 16. § (1), valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bek. c) pont és 12. § (2) bek. felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja és jóváhagyja a szabályozási tervet

I. FEJEZET

HELYI ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen szabályzat a Budapest VII. kerület Dózsa György út - István út - Hernád utca - Garay utca - Garay tér - Alpár utca által határolt területre (továbbiakban: terület) vonatkozik.

(2) Jelen rendelet előírásai csak a mellékelt M=1:1000 méretarányú Kerületi Szabályozási Tervvel (KSZT-1, továbbiakban: KSZT) együtt érvényesek.

(3) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak a mindenkor hatályos egyéb vonatkozó jogszabályok előírásainak a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel együtt történő alkalmazásával lehet.

A szabályozás elemei

2. § (1) A Kerületi Szabályozási Terven (KSZT) kötelezőnek kell tekinteni, és meg kell tartani:

a) építési övezet, övezet határa, jele és paraméterei

b) tervezett szabályozási vonal

c) építési vonal

d) kötelező fásítás

e) közhasználat céljára átadandó terület

f) beültetési kötelezettség

(2) A kötelező szabályozási elemektől csak a rendelet módosítása esetén lehet eltérni.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett, a KSZT-en feltüntetett irányadó szabályozási elemek a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.

Sajátos jogintézmények

3. § (1) A területen a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a törvényben biztosított sajátos jogintézmények alkalmazandók.

(2) A településrendezési kötelezés körében a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje, és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a jelenleg üres telkekre a rendelet hatályba lépésétől számított, illetve a bontás által üressé váló telkekre az épületek bontásától számított 5 éven belüli beépítési kötelezettség vonatkozik.

(3) Beültetési kötelezés vonatkozik az I-VII/2 jelű építési övezetben kialakuló építési telek 20%-ra, a KSZT-ben meghatározott helyen.

Értelmező rendelkezés

4. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Kisipar: a lakosság igényeinek kielégítésére végzett, termék-előállító, javító és karbantartó szolgáltató tevékenységek összessége.

(2) Lakódominancia: az épületben a lakások és a lakófunkciót kiszolgáló helyiségek által elfoglalt rész bruttó szintterületének és a teljes épület bruttó szintterületének aránya százalékban kifejezve.

Területfelhasználás

5. § (1) Beépítésre szánt területek:

a) Az 1. §(1) bekezdésében lehatárolt terület lakó és intézményi felhasználású, amely pontosan határai a KSZT-ben kerültek lehatárolásra.

b) Az L1 keretövezet két építési övezetbe sorolt a Kerületi Szabályozási Terven jelölt lehatárolással:

- L1-VII/4 - nagyvárosias zártsorú beépítésű építési övezet,

- L1-VII/5 - nagyvárosias zártsorú beépítésű építési övezet.

c) Az I keretövezet egy építési övezetbe sorolt:

- I-VII/2 - intézményterület.

(2) Beépítésre nem szánt területek:

A Kerületi Szabályozási Terv beépítésre nem szánt területein az alábbi két övezet létesül:

KL-KT-VII - közlekedési célú közterület,

H-KL-KT-VII -keretövezetbe nem sorolt helyi közlekedési célú közterület.

Szerkezetalakítás

6. § (1) Az I keretövezetbe tartotó terület (Garay tér) terven jelölt tervezett szabályozási vonallal lehatárolt része építési telekké válik, amely I-VII/2 jelű (intézményi) építési övezeti besorolást kap. Az építési telek körül kialakuló közterületek szabályozási szélessége a térre befutó utcákéval megegyezően, határai azok folytatásában, a KSZT-ben meghatározott módon alakítandók ki.

(2) Az I-VII/2 jelű építési övezet területén kialakított építési teleknek - a földfelszín fölötti - legalább 20%-át kitevő összefüggő részét beépítetlenül kell hagyni, nagy gyalogosforgalmú parkosított térként kell kialakítani és időbeli korlátozás nélkül közhasználat céljára át kell adni az Önkormányzat és a tulajdonos között kötött megállapodás alapján.

(3) A (2) pont szerint közhasználat céljára átadandó területrészt a Kerületi Szabályozási Terven meghatározottak szerint kell kialakítani.

Telekalakítás

7. § (1) A területen az L1 -VII/4 és L1-VII/5 jelű építési övezetekben 750 m2-nél kisebb új telek nem alakítható ki.

(2) A területen nyeles telek nem alakítható ki.

(3) Az L1 keretövezetben 3000 m2-nél nagyobb telek nem alakítható ki.

(4) Az I-VII/2 jelű építési övezet területén a Kerületi Szabályozási Tervben meghatározott tervezett szabályozási vonalnak megfelelően kötelező építési telket kialakítani.

Engedélyezés

8. § * 

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

L1 jelű lakóövezetek

9. § (1) L1-VII/4 és az L1-VII/5 jelű építési övezetek területén önálló rendeltetési egységben az alábbi funkciók helyezhetők el:

- lakó;

- szálláshely-szolgáltatás;

- egyéb szolgáltatás;

- vendéglátás;

- oktatási;

- kulturális;

- sport;

- iroda;

- kiskereskedelem, ahol a kereskedelmi célú bruttó szintterület a 2000 m2-t nem haladja meg.

- gépkocsitárolás,

- kisipar.

(2) Az övezetek területén jelentős forgalomvonzással és környezetterheléssel járó funkció, különösen kisipari tevékenységet meghaladó ipari tevékenység, raktározás, nagykereskedelem nem létesíthető, meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.

(3) Az építési övezetek előírásai a következők:

Az építési telek
Övezeti jel Beépítési mód legnagyobb beépítettsége
%
építmények
legkisebb/
legnagyobb
magassága
m
legkisebb
területe
m2
legnagyobb szintterületi mutató
m
2/m2
legkisebb zöldfelület
%
L1-VII/4 zártsorú, keretes beépítési mód 70 12,5-20,0 750 4,0 20
L1-VII/5 zártsorú, keretes beépítési mód 70 12,5-24,0 750 4,5 20

I-VII/2 jelű intézményi építési övezet

10. § (1) Az építési övezetben max. 10.000 m2 kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület helyezhető el.

(2) 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi célú bruttó szintterület elhelyezhetőségét a vonatkozó fővárosi rendeletben meghatározott hatástanulmányokkal kell igazolni.

(3) Az övezet területén önálló rendeltetési egységben vagy más, az övezetben megengedett funkcióval kombinálva az alábbi funkciók helyezhetők el:

- kereskedelem az (1) és a (2) bekezdések szerint;

- lakó;

- szálláshely-szolgáltatás;

- egyéb szolgáltatás;

- vendéglátás;

- oktatási;

- kulturális;

- sport;

- iroda;

- gépkocsi tároló;

- kisipar.

(4) Az övezetben zártsorú beépítést kell alkalmazni a következő paraméterek szerint:

Az építési telek
Övezeti jel Beépítési mód legnagyobb beépítettsége
%
építmények
legkisebb/
legnagyobb
magassága
m
legkisebb
területe
m2
legnagyobb szintterületi mutató
m
2/m2
legkisebb zöldfelület
%
I-VII/2 zártsorú, keretes beépítési mód 80 12,5-20,0 5000 4,0 20

(5) Az övezetbe tartozó telek KSZT-n jelölt része, amely a telek min. 20%-a, közhasználat céljára kötelezően átadandó.

(6) Az I-VII/2 övezetben a parkolás telken belül, terepszint alatt oldandó meg. A felszín alatti parkolóban az épület funkciójának és a hatályos jogszabályoknak megfelelő férőhelyszám biztosításán túl az összes férőhelyek legalább 20%-ának mértékéig lakossági igényeket szolgáló többletkapacitást kell létrehozni.

KL-KT-VII jelű közlekedési célú közterületek

11. § (1) A Dózsa György út és az István út - területen található szakasza - közlekedési célú közterület (KL-KT-VII), amelynek előírásait a vonatkozó fővárosi-, és jelen rendelet közterületekre vonatkozó előírásai tartalmazzák.

(2) A közlekedési célú közterületek (KL-KT) szabályozási szélessége a Kerületi Szabályozási Terven szabályozási vonallal meghatározott.

(3) A KL-KT övezetbe sorolt közutak - tervezett állapot szerinti - besorolása:

II. rendű főút: Dózsa György út

Gyűjtőút: István út

(4) Az övezetben üzemanyagtöltő és kocsimosó nem helyezhető el.

H-KL-KT-VII jelű (közlekedési célú) közterületek

12. § (1) A Hernád utca, a Murányi utca, a Cserhát utca, a Péterfy Sándor utca, a Sajó utca, a Garay utca az Alpár utca valamint a Garay tér KSZT-n szabályozási vonallal határolt területei H-L-KT-VII jelű övezetbe sorolt helyi közlekedési célú közterületek.

(2) A helyi közlekedési célú közterületek (H-KL-KT) szabályozási szélessége a Kerületi Szabályozási Terven szabályozási vonallal meghatározott.

(3) A H-KL-KT övezetbe sorolt közutak - tervezett állapot szerinti - besorolása:

Lakó- és kiszolgáló utak:

Hernád utca

Sajó utca

Cserhát utca

Murányi utca

Garay utca

Alpár utca

Garay térnek a KSZT-n szabályozási vonallal helyi közlekedési célú területként határolt része.

(4) Az övezetben üzemanyagtöltő és kocsimosó nem helyezhető el.

RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Épület elhelyezés, épületkialakítás

13. § (1) A területen lévő építési telkeket zártsorú beépítési mód szerint kell beépíteni, a szomszédos tűzfalakhoz csatlakozóan.

(2) A kötelező utcai építési vonal a mindenkori szabályozási vonallal azonos, kivéve a Garay téren kialakítandó telek Péterfy Sándor utcai építési vonalát, továbbá a Sajó utca 4-8. számú telken jelölt, új beépítés esetén kötelező utcai építési vonalat, amelyet a KSZT meghatároz.

(3)-(12) * 

(13) Új épület építése esetén a beépítés mértéke a földszinten elérheti a 100%-ot, ha ezeken a szinteken intézmény kerül kialakításra, valamint ha a lefedett udvari tetőszinten - üvegtető kivételével - az övezetben előírt minimális zöldfelület biztosított, de az e feletti emeletek szintenkénti bruttó alapterülete és a telek területének aránya nem lehet több 70%-nál.

(14) A meglévő épületek udvarainak lefedésével kialakított járműtároló, illetve intézményudvar esetén a földszinti beépítés mértéke elérheti a 100%-ot, ha a lefedett udvari tetőszinten - üvegtető kivételével - zöldtető kerül kialakításra, figyelembe véve az építési övezetben előírt minimális zöldfelületet.

(15) Amennyiben részletes statikai vizsgálatok alátámasztják, a meglévő épületek, az övezetben előírt paraméterek és az illeszkedés szabályainak betartása mellett, emeletráépítéssel továbbépíthetők.

(16) Meglévő, felújításra szoruló épület tetőterének meglévő rendeltetési egység bővítését szolgáló beépítése esetén, az építési övezetre előírt szintterületi mutató a BVKSZ határértékéig túlléphető, ha a beépítéssel egyidejűleg az épület teljes szakvizsgálata alapján indokolt megerősítésekre, beavatkozásokra, továbbá legalább a közterületről látható homlokzatok és tetőzet indokolt felújítására is egyidejűleg sor kerül.

(17) Meglévő és felvonó nélküli épületek esetében utólagosan, ha arra az épületen belül más műszaki megoldás nincs, felvonó építése a kialakult beépítettségtől függetlenül engedélyezhető.

(18) Parkolóház csak a KL-KT-VII jelű övezet (közterület) mentén elhelyezkedő építési telken létesíthető. Parkolóház elhelyezése esetén zártsorú beépítési mód alkalmazandó, a max. szintterületi mutató 8,5 m2) m2, a telek legnagyobb beépítettsége minden szinten elérheti a 100%-ot, az épület magasságának meghatározásánál az illeszkedés szabályait kell figyelembe venni.

(19) Az L1-VII/4 építési övezetben, meglévő lakóépületek átalakítása, rendeltetés-módosítása esetén az épületben 51%-os lakódominanciát biztosítani kell.

(20) * 

(21) Mélygarázs építése a talajvíz szintjének káros mértékű megváltoztatását nem okozhatja.

Benapozás

14. § * 

Közterületek

15. § (1) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak beláthatóságát ne akadályozzák.

(2) A területen új létesítmények megközelítési lehetőségeit a forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével kell megtervezni.

(3) * 

(4) A Garay térnek a Garay utca és az Alpár utca közötti szakaszán a trolibusz-közlekedést a jelenlegi állapotnak megfelelően biztosítani kell. A közterület felújítását megelőzően készítendő forgalomtechnikai tervben a trolibuszmegállónak a tervezett beruházással összehangolt kialakítását meg kell oldani.

(5) A Szinva utcát közterület-rendezési és kertépítészeti tervek alapján forgalomcsillapított lakó-pihenő övezetként kell kialakítani, melyben az utcabútorozással és zöldfelületek kialakításával kell a forgalomcsillapítást érvényre juttatni.

(6) A Murányi utcát, a Péterfy Sándor utcát és a Sajó utcát ütemezetten, közterület-rendezési és kertépítészeti kiviteli tervek alapján korlátozott sebességű övezetként kell kialakítani, legalább egyoldali növényzetesítéssel.

(7) Közutak építése, átépítése, korszerűsítése a kerékpáros és gyalogos közlekedés biztonságos lefolytatása érdekében az alábbiak szerint történhet:

a) Az István út mentén elválasztott kerékpárút kiépítésének lehetőségét a Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve alapján vizsgálni kell, és amennyiben a közút számára biztosított terület lehetővé teszi, a kerékpárút építését az út fejlesztésére irányuló beruházással együtt kell megvalósítani.

b) Gyűjtő és kiszolgáló utak átépítésekor a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságos közlekedését figyelembe vevő megoldást kell kialakítani.

c) A Garay tér és a Szinva utca forgalomcsillapított övezetében a kerékpárral történő kétirányú átjárhatóságot biztosítani kell.

(8) A közterületek, átépítése, korszerűsítése során, - az adottságok figyelembevételével - a gyalogos forgalmú területeken egyidejűleg gondoskodni kell az akadálymentes használat feltételeinek biztosításáról.

(9)-(16) * 

(17) A terület közterületein a tűzoltó gépjárművek működése érdekében a vonatkozó hatályos jogszabályok részletes előírásainak figyelembe vételével kell megtervezni a közterületek rehabilitációját.

(18) A területen létesülő középmagas épület esetén a vonatkozó jogszabályok szerint a megfelelő tűzoltási felvonulási területet biztosítani kell.

Hirdető felületek

16. § * 

Építészeti értékek védelme

17. § (1) A területen az alábbi épületek különleges építészeti értéket képviselnek, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott előírások vonatkoznak:

- épületegyüttesként:

1. hrsz.: 33217 Garay tér 16./Cserhát utca 12. (sarokház),

hrsz. 33216 Garay tér 17.,

hrsz. 33201 Garay tér 18.,

hrsz. 33200 Garay tér 19./Murányi utca 19. (sarokház).

2. hrsz. 33046/2 Szinva utca 6-8./Sajó utca 5/a./Alpár utca 6.

hrsz. 33046/3 Szinva utca 5-7./Sajó utca 7./Alpár u. 8.

- egyedi épület:

hrsz.: 33043 Dózsa György út 38. (lakóépület)

(2) Az (1) bekezdésben szereplő, meglévő épületek utcai homlokzata ill. tetősíkjainak hajlásszöge csak akkor változtatható, ha az, az eredeti állapothoz közelít, vagy javítja a városképi összhangot.

(3) A Garay téri piac épületének lebontása esetén a főbejárat fölötti plasztikát, a bejárati tornyokat és kerékvetőket az új épület részeként vagy a közhasználat céljára átadandó fásított tér kertépítészeti részleteként meg kell őrizni.

(4) A területen a meglévő épületállomány magas tetőin a közterület felőli homlokzatszakaszon csak tetősíkban elhelyezett ablak, bevilágító felület helyezhető el.

(5) * 

(6) * 

(7) A területen az épületek közterületről látható földszinti és alsó emeleti homlokzatainak részleges homlokzat felújítása és átszínezése nem megengedett.

(8) * 

Járművek elhelyezése

18. § (1) Új épület esetében a hatályos jogszabályokban előírt mennyiségű gépjárművek tárolását telken belül kell megoldani.

(2) Meglévő épület bővítése, rendeltetésmódosítása esetén az előírt mennyiségű gépjármű tárolását a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően kell elhelyezni.

(3) * 

Kerítések

19. § * 

Egyéb építmények

20. § * 

Zöldfelület kialakítása

21. § (1) Új épületeknél a telek legalább 20%-a zöldfelületként alakítandó ki.

(2) Meglévő épületeknél a szintterület növeléssel járó építés vagy az épület meglévő szintterülete több, mint 50%-ának használati mód változása esetén az övezetben meghatározott minimális zöldfelületet az udvaron, illetve annak lefedése esetén - üvegtető kivételével - a tetőszinten kell biztosítani.

(3) Az I-VII/2 övezetbe sorolt telek területének a KSZT-ben meghatározott min. 20%-át a vele érintkező közterületekkel egységes kertépítészeti terv szerint fásított térként kell kialakítani és azt a 2. § (1/h pontja szerint közhasználat céljára át kell adni.

(4) A Murányi utca, a Péterfy Sándor utca, valamint a Sajó utca tervezési területre eső szakaszán a közterületi rehabilitáció során a közműadottságokat figyelembe véve kis lombkoronájú, egyoldali fasort kell telepíteni. A telepítendő fasorok tengelyének távolságát az épületek homlokzatától a KSZT jelöli. A fasorok tengelyétől mért 1,0-1,0m-en belül közművet fektetni tilos.

(5) A területen telepítendő fák legalább 18/20 cm-es törzskörméretű, kétszer iskolázott faiskolai egyedek lehetnek.

(6) A telepítendő fák szabadon maradó, burkolatlan földtányérja legalább 1,5 m x 1,5 m, vagy R=1,5 m, és azokat a környező burkolatból kiemelt szegéllyel kell kialakítani.

(7) * 

(8) A terepszint alatti építmények felső, tetőkertként kialakított és fenntartott területe az alábbiak szerint vehető figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során:

a) 2,0 m földfeltöltés esetén: 100%

b) 1,0-2,0 m földfeltöltés esetén: 75%

c) 0,5-1,0 m földfeltöltés esetén: 50%

d) 0,2-0,5 m földfeltöltés estén 25%

(9) A burkolt felület az alábbiak szerint vehető figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során:

a) gyephézagos burkolat esetében 10%

b) gyepráccsal kialakított gyepfelület (stabilizált gyepfelület): 90%

(10) A vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során:

a) mesterséges és természetes vízfelületek, vízmedencék: 100%

b) mozgó vízfelületek, szökőkutak: 125%

(11) A homlokzat kúszó-kapaszkodó növények alkalmazásával kialakított takaró növényzete akkor számítható be a legkisebb zöldfelület mértékébe, ha a telepítési távolság legfeljebb 4 m. Ebben az esetben figyelembe vehető a homlokzat növényzettel takart legföljebb 6 méter magasságig terjedő felületének 25%-a.

(12) A legkisebb zöldfelület mértékének meghatározása során a többszintű növényzettel fedett területek alkalmazásával az előírt legkisebb zöldfelület méretéke szintenként annak 10%-ával csökkenthető. A telek legkisebb zöldfelületének számítása során a zöldfelület 3 szintűnek minősül, ha a telek minden figyelembe vett 100m2-re:

a) legalább 1db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és

b) legalább 30 lombhullató vagy örökzöld cserje és

c) a további nem burkolt felületet gyep vagy talajtakaró növényzet fedi.

Környezetvédelem

22. § (1) * 

(2) A területen a zaj- és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme érdekében - legalább a Dózsa György út és az István út mentén - az újonnan létesítendő és teljes felújításra kerülő egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális létesítmények esetében azok zaj elleni megfelelő védelmét biztosítani kell.

(3) * 

(4) A területen működési engedélyért folyamodó szolgáltatási tevékenységek esetén ismertetni kell, milyen zajterheléssel, légszennyezéssel és hulladéktermeléssel jár a tevékenység. Igazolni kell az engedélyezési kérelemben a tevékenységből származó zajterhelést. Bűzzel járó tevékenység a területen nem folytatható.

(5) * 

(6) A nem lakás célú épületekbe (étterem, műhely, mélygarázsok, parkolóházak, stb.), épületrészekbe a káros kibocsátásokat megszűntető vagy azokat csökkentő szűrőberendezéseket (olaj-, zsír-, benzinfogó, elszívók szűrői, stb.) kell beépíteni.

(7) A közcsatornába csak az MSZ szerinti szennyvíz vezethető be. Ennek elérése érdekében az ettől eltérő minőségű szennyvizek részére előtisztítást kell alkalmazni.

(8) Az építmények kialakítása során kerülni kell a lakások rendeltetésszerű használatát zavaró újabb fényhatások keletkezését.

(9) A területen villogó fényhatás, reklám nem helyezhető el.

(10) A területen olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy sem a járművek, sem a köz- és térvilágítás, sem a reklámok sem pedig azok tükröződése ne zavarja a lakó- és szállásépületek rendeltetésszerű használatát.

(11) Korábbi területhasználat során keletkezett talaj- ill. talajvíz-szennyeződés kármentesítését új építések előtt kell elvégezni.

Közművek

23. § (1) * 

(2) A területen vízmű-gépház és gáznyomás-szabályozó épületben vagy épületbe foglaltan helyezhető el.

(3) Transzformátor és áramátalakító csak építési telken, épületbe foglaltan helyezhető el.

(4) A területen a közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat és létesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően, a korszerű technológiák felhasználásával kell elhelyezni, illetve kialakítani (közműalagutas, közműfolyosós vagy közműcsatornás megoldás).

(5) A területen közüzemi közműhálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni.

(6) A közművezetékek átépítése esetén a közterületek alatt húzódó rendszerek összevont elhelyezésére kell törekedni. Az épületbekötéseket ugyancsak összefogottan, a növénytelepítés szempontjait is figyelembe véve kell kialakítani.

(7) Légvezeték csak rendkívül indokolt esetben - általában más kivitelezéssel összefüggésben - ideiglenes jelleggel, határozott időre létesíthető.

(8) Új tűzcsap létesítése, meglévő áthelyezése esetén, a föld alatti tűzcsapokat föld feletti kivitelű tűzcsapokra kell cserélni.

(9) Oltóvíz-vételi helyeken (tűzcsap) parkolót elhelyezni nem lehet.

(10) A meglévő közműhálózatok védelmét építés esetén biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(11) * 

(12) * 

(13) A vezeték legkisebb megengedett távolsága az épületek alapjától:

Ivóvízvezeték Ø 300 mm-ig 3,0 m

Gravitációs csatorna 3,0 m

(14) A föld alatti villamos 120 kV-os, 10 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(15) A 10/0,4 kV-os transzformátorállomás épületben történő telepítésénél biztosítani kell a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést. A létesítmény védőtávolsága 5,0 méter.

Záró rendelkezések

24. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

25. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

dr. Kálmán Zsuzsanna
jegyző
Hunvald György
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2003. szeptember 5-én a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került az Erzsébetváros című lap kiadója részére.

dr. Kálmán Zsuzsanna
jegyző

Szabályozási Terv