Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete

Budapest, VII. kerület Erzsébetváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról * 

Budapest, VII. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pont szerint az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A szabályzat hatálya

1. § A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) Budapest VII. kerület közigazgatási területére terjed ki, a KVSZ hatályba lépésekor hatályban maradó szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok területének kivételével (továbbiakban: terület), melyek az alábbiak:

a) *  Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2001. (III. 23.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Hevesi S. tér - Izabella u. - Wesselényi u. - Vörösmarty u. - Dob u. által határolt területre vonatkozó, TRT/VII/3 tervtári számú kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat

b) *  Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2001. (V. 18.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Rottenbiller u. - István u. - Bethlen G. u. - Péterfy S. u. által határolt területre vonatkozó, TRT/VII/4 tervtári számú kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat

c) *  Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 34/2001. (IX. 21.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Rákóczi út - Erzsébet krt. - Dohány u. - Osvát u. által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat,

d) *  Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2003. (IX. 5.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Dózsa György út - István út - Hernád u. - Garay u. - Garay tér - Alpár u. által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat

A KVSZ tartalma

2. § A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) mellékletei:

a) 1. számú melléklet Ábrák az illeszkedési szabályokhoz

b) 2. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások)

c) 3. számú melléklet Övezeti Terv (ÖT)

d) 4. számú melléklet Védettségek, korlátozások

e) *  5. számú melléklet

5.1. A 2. § c) pontja szerinti Övezeti Tervet Budapest VII. kerület Városligeti fasor - Dózsa György út - Damjanich utca - Bajza utca által határolt területen az 5.1. számú melléklet szabályozási tervlap előírásaival együtt kell alkalmazni.

5.2. A 2. § c) pontja szerinti Övezeti Tervet a Rottenbiller utca - Damjanich utca - Bethlen Gábor utca - Dembinszky utca által határolt területre az 5.2. számú melléklet szabályozási tervlap előírásaival együtt kell alkalmazni.

5.3. A 2. § c) pontja szerinti Övezeti Tervet a Belső-Erzsébetváros területére (Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területre) az 5.3. számú melléklet szabályozási tervlap előírásaival kell alkalmazni.

5.4. *  A 2. § c) pontja szerinti Övezeti Tervet a Budapest VII. kerület Városligeti fasor - Bajza utca - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Lövölde tér által határolt területen az 5.4 számú melléklet szabályozási tervlap előírásaival együtt kell alkalmazni.

f)-g) * 

A KVSZ alkalmazása

3. § A vonatkozó jogszabályban a zártsorú beépítési módra biztosított felhatalmazás alapján az övezeti tervben, valamint az alábbi a) és b) pontban lehatárolt területeken építési munka - parkolóház, valamint 6000 m2 feletti bruttó szintterületű kereskedelmi épület, önálló mélygarázs létesítése kivételével - a KVSZ alapján végezhető [Kerületi Szabályozási Terv (továbbiakban: KSZT) nélkül]

a) Rottenbiller utca - Király utca - Hársfa utca - Barát utca - Szövetség utca - Dohány utca - Alsóerdősor utca - Izabella utca - Wesselényi utca által határolt területen;

b) Dózsa György út - Damjanich utca - Bethlen Gábor utca - Bethlen Gábor tér - Bethlen Gábor utca - Péterfy Sándor utca - Rottenbiller utca - Garay utca - Hernád utca - István utca által határolt területen.

Kötelező elvi építési engedély (ELEN)

4. § *  Műemléki Jelentőségű Területen (MJT) levő telkek összevonásának lehetőségét, feltételeit elvi telekalakítási engedélyben kell meghatározni.

Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek

5. § (1) *  A területen nem helyezhető el, nem létesíthető:

a) úttest és járda feletti átfeszítés (légvezetékre feszített reklámok, zászló, molinó,), továbbá közterületen megállító tábla, homlokzaton molinó, kivéve az ünnepek és időszakos rendezvények feliratait, zászlóit,

b) klíma-, szellőző-berendezés főútvonali homlokzaton (mellékútvonalon csak az épület esztétikai környezetébe illő burkolással helyezhető el),

c) kisipar kivételével - ipari tevékenységnek minősülő rendeltetés. A jelenleg ipari használatú rendeltetési egységek nem korszerűsíthetők és nem bővíthetők.

d) épületek homlokzatán mobil kihelyezésű árubemutató,

e) közterületen, közforgalmú- és közforgalom céljára átadott területen árusító jellegű tevékenység bárminemű berendezése,

f) önálló homlokzati kirakatszekrény,

g) épületek homlokzati síkja elé nyúló lejáratokat védő építmény,

h) földszint feletti nyílászáróra rögzített cégér, cégtábla, cégfelirat, hirdetés vagy egyéb hirdető- és reklámfelület,

i) épületek homlokzatán, tetőzetén reklám-felfestés,

j) légakna beépítése,

k) légaknában klímaberendezés kültéri egysége,

l) lépcsőházban a lépcső tér alatti beépítése - kukatároló, gyermekkocsi- és kerékpártároló kivételével,

m) mobil árusítóhely a homlokzat külső síkja és a bejárat között,

n) kerítés közterületről látható részén, illetve az előkertben mobil árusítóhely, reklámtábla, hirdető-berendezés.

(2) *  A területen épületek homlokzatain lévő loggia és erkély nem építhető be.

(3) *  Nem takarhatók el és nem festhetők le a portálok üvegfelületei. Az üveg át nem látszó, illetve takart része legfeljebb 30% lehet, kivéve az egyéb jogszabályok által meghatározott eseteket, amikor kötelező az üvegportál takarása.

(4) *  A portálokat az épület eredeti karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani.

(5) *  Csak bontási engedély alapján végezhető minden egyéb telek területe alatti (nem közterületről nyíló vagy az alatt lévő) pince megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).

(6) *  A területen az építési engedély kérelemhez mellékelt műszaki leírásban zártsorú beépítési módú telken új épület létesítése esetében az építmény és a környezet kölcsönhatása keretében ki kell térni a szomszédos épületek statikai állapotának rögzítésére.

(7) *  A területen bármely jelentősebb személy (gyalogos) vagy óránként 200-nál több gépjármű-forgalmat eredményező rendeltetés esetén az építési engedély kérelemhez mellékelt műleírásban az építmény és a környezet kölcsönhatása keretében igazolni kell a forgalom lebonyolításának megfelelőségét.

(8) *  Lakóterületeken, továbbá oktatási, nevelési szociális és egészségügyi építmények közvetlen környezetében bármely építmény létesítése esetében az építési engedély kérelemhez mellékelt műleírásban az építmény és a környezet kölcsönhatása keretében igazolni kell a megfelelőséget.

(9) *  A területen az alábbi esetekben az építési engedély kérelemhez mellékelt műleírásban az építmény és a környezet kölcsönhatása keretében hidrológiai, hidrogeológiai és talajmechanikai szempontból igazolni kell az alábbiak biztonságos megvalósíthatóságát:

a) új épület létesítése,

b) a meglévő építmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (emeletráépítés, tetőtérbeépítés, bővítés, toldaléképítés), továbbá

c) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka (építés, bontás).

II. Fejezet

Sajátos jogintézmények

Elővásárlási jog

6. § (1) Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzatát - a vonatkozó jogszabályok keretei között - elővásárlási jog illeti meg az alábbi célok megvalósítása érdekében:

a) a település működésének és fejlődésének biztosítása,

b) a települési értékek megóvása, települési értékvédelem,

c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása,

d) a városkép kedvezőbb alakítása,

e) a közlekedés és parkolás javítása.

(2) Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a közérdek érvényesítése, a településszerkezet kedvezőbb alakítása és az (1) bekezdésben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében KSZT-ben lehatárolt ill. az alábbi területeken lévő valamennyi ingatlan esetében:

a) a közigazgatási területen fekvő összes tulajdonában lévő közterületen álló, az ingatlan-nyilvántartásban önálló alrészletként nyilvántartott építményre,

b) az I és

c) KV (elektromos alállomás) keretövezetbe sorolt területekre vonatkozóan,

d) a Z-KK keretövezetbe sorolt területek (új közkertek által érintett) valamennyi telkére, telekrészére és építményére vonatkozóan.

Településrendezési kötelezések

Beépítési kötelezettség

7. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje, valamint a városkép védelme érdekében a be nem épített (üres) és a meglévő építmény bontásával (megsemmisülésével) létrejött, a szabályzat szerint beépíthető üres telkek tulajdonosait a KVSZ hatályba lépésétől, az elidegenítéstől, illetve a bontás befejezésétől számított 5 éven belül beépítési kötelezettség terheli.

(2) A kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha az új beépítés a szabályzatban meghatározottnak megfelelően megvalósult és a használatbavételi engedély kiadásra került.

Helyrehozatali kötelezettség

(3) Az építésügyi hatóság a településkép javítása illetve a település arculatának megfelelő alakítása érdekében a hatályos jogszabályok keretei között megállapíthatja a kötelezettség pontos tartalmát és - jogszabály egyéb előírásának hiányában 5 éves időtartamon belül - a teljesítés határidejét.

(4) A helyrehozatali kötelezettség a területen található valamennyi olyan településképet rontó építményre kiterjed, amelyek tömege, homlokzati megjelenése, anyaghasználata az eredeti állapothoz képest kedvezőtlenül megváltozott.

(5) A helyrehozatali kötelezettség a teljes épületre ill. annak részére is előírható.

Beültetési kötelezettség

(6) A környezet védelme és a közérdekű környezetalakítás érdekében az építésügyi hatóság az övezeti és építési övezeti besorolás alapján beültetési kötelezettséget írhat elő:

a) a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzéskor az érintett telkekre (területekre),

b) közhasználat céljára megnyitott magánterületekre és magánutakra,

c) új beépítés vagy az épület bruttó szintterületének legalább 75%-át érintő rendeltetésváltás esetén az építési telekre ill. a telek előtti közterület(ek)re.

(7) Az építésügyi hatóság az építési övezethez tartozó minimális zöldfelület mértékéig megállapítja a beültetési kötelezettséggel érintett konkrét területet, az elvégzendő ültetés módját, jellegét és - jogszabály egyéb előírásának hiányában 3 éves időtartamon belül - a telepítés határidejét.

(8) Az előírt beültetési kötelezettség teljesítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

III. Fejezet

Építési feltételek

Területfelhasználási egységek

8. § (1) A terület (mely teljes egészében belterület) az alábbi területfelhasználási egységekre (ill. azon belül keretövezetekre) oszlik:

a) beépítésre szánt területek

- lakóterületek (L1, L3)

- vegyes területek (VK, I, IZ)

- különleges területek (K-EÜ, KV-EN).

b) beépítésre nem szánt területek.

- közlekedési területek (KL-KT, H-KT)

- zöldterületek (Z-FK, Z-KK).

A beépítésre szánt területek

Lakóterületek

(2) A lakóterületek a keretövezeti előírásoknak megfelelő építési övezetekre tagolódnak:

a) nagyvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület (L1-VII jelű építési övezetek),

b) kisvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterület (L3-VII jelű építési övezetek),

Vegyes területek

(3) A vegyes területek a keretövezeti előírásoknak megfelelő építési övezetekre tagolódnak:

a) Városközponti terület (VK-VII jelű építési övezetek),

b) Intézményi terület (I-VII jelű építési övezetek),

c) Jelentős zöldterületű szabadon álló intézményterület (IZ-VII jelű építési övezetek),

Különleges területek

(4) A különleges területek a keretövezeti előírásoknak megfelelő építési övezetekre tagolódnak:

a) Jelentős egészségügyi létesítmények területei (K-EÜ-VII jelű építési övezetek),

b) Energiaszolgáltatás területei (KV-EN-VII jelű építési övezetek),

A beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek

(5) A közlekedési területek a keretövezeti előírásoknak megfelelő övezetekre tagolódnak:

a) Közlekedési célú területek (KL-KT-VII jelű övezetek),

b) Egyéb, keretövezetbe nem sorolt közlekedési területek (H-KT-VII jelű övezetek),

Zöldterületek

(6) A zöldterületek a keretövezeti előírásoknak megfelelő övezetekre tagolódnak:

a) Fásított köztér (Z-FK-VII jelű övezetek),

b) Közkert (Z-KK-VII jelű övezetek).

Beépítésre nem szánt területek általános előírásai

9. § A beépítésre nem szánt területek közhasználatát - a mindenkor hatályos jogszabályok keretei között - biztosítani kell.

Építmények és rendeltetési egységek rendeltetése

10. § (1) A területen az építési övezetekben és övezetekben meg nem határozott rendeltetésű építmények és rendeltetési egységek esetében a környezethez történő illeszkedést kötelező elvi építési engedély iránti kérelemben kell igazolni.

(2) Üzlethelyiségben lakás (un. „üzletlakás”) kialakítása nem engedélyezhető és a meglévők megszüntetésére kell törekedni.

(3) A területen a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el az alábbi területfelhasználási egységek területén:

a) lakóterületek

1. nagyvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület (L1 jelű építési övezetek),

2. kisvárosias, jellemzően szabadonálló lakóterület (L3 jelű építési övezetek),

b) Vegyes területek: jelentős zöldterületű szabadon álló intézményterület (IZ jelű építési övezetek),

c) Különleges területek: jelentős egészségügyi létesítmények területei (K-EÜ jelű építési övezetek).

(4) A KVSZ szempontjából a környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni az egyéb jogszabályokban meghatározott káros anyagok kibocsátása mértékétől függetlenül minden olyan létesítményt, amelynek üzemeléséből adódó másodlagos következmények a terület rendeltetésszerű használatát korlátozzák.

(5) Nagy szállítási forgalmú létesítmény - a lakóterület gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út melletti részének kivételével - még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne.

Telekalakítás helyi szabályai

11. § (1) A szabályzatnak megfelelő telekalakításokat az övezeti előírások határozzák meg.

(2) A területen nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

A beépítés módja (építési hely)

12. § Az építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely) előírásai:

(1) A területen a VK és L1 jelű építési övezetekben új épületet zártsorú beépítési mód szerint kell elhelyezni (lásd még: 1. és 2. ábra). A területen a közterület felőli építési vonal - KSZT eltérő rendelkezése hiányában - azonos az építési hely közterület felőli határvonalával, amelytől eltérni csak a (2) bekezdésben foglaltak szerint szabad.

(2) A területen - védelem alatt álló terület [Világörökség, helyi értékvédelem, Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (továbbiakban: BVKSZ)] kivételével - az építési vonaltól az alábbi módon szabad eltérni („hátralépés”):

a) a hátrahúzott homlokzatszakasz építési vonalon mért hossza nem lehet kisebb az építési telek szélességének 2/3-ánál, de legalább 9,00 méter kell legyen,

b) a hátrahúzott homlokzatszakasz mélysége legfeljebb szélességének fele lehet,

c) a telek oldalhatártól mért 3,0 méteres sávjában az épület homlokzatát hátraléptetni nem szabad, kivéve, ha az érintett utcaszakaszon a két csatlakozó szomszédos épület homlokzatsíkja egyidejűleg engedélyezett terv alapján kerül kialakításra.

d) kettő vagy több szomszédos telek egyidejű beépítése esetén a homlokzatsík hátraléptetésére vonatkozó előírásokat az egyidejűleg beépítendő telkek összes szélességére lehet vonatkoztatni, illetve a c) pont előírásait - a homlokzatok összehangolása esetén - a telkek közös határvonalaira nem kell alkalmazni.

(3) *  Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében megengedheti, hogy egy telken belül vagy két szomszédos telken a beépítés során épületköz alakuljon ki, ahol a két szembenéző homlokzat közötti távolság nem lehet kisebb sem az építési övezetre előírt legkisebb építménymagasság 2/3-ánál, sem az épületközre néző homlokzatok tényleges magasságának 2/3-ánál. Amennyiben az épületköz két telekre esik úgy jelen rendelet oldalkertre vonatkozó előírásait telkenként alkalmazni kell.

Épületközt vagy előkertet kialakítani az alábbi területeken csak szabályozási tervben meghatározott módon, az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével szabad:

a) A Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt terület (Belső-Erzsébetváros).

b) *  A Városligeti fasor - Bajza utca - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Lövölde tér által határolt területen épületköz kialakítható. Legkisebb mérete 10 méter, kell hogy legyen az épületek közötti legkisebb távolság megtartásával

(4) Az előkert mérete szabályozási terv, illetve építési övezeti előírás eltérő rendelkezése hiányában: * 

a) a beépült telektömbben az érintett utcaszakaszon kialakult méret,

b) az érintett utcaszakaszon a csatlakozó telkek esetében kialakult méret lehet.

c) Amennyiben a csatlakozó szomszédos telkek előkerti mérete eltérő, abban az esetben az előkert méretét elvi építési engedélyben kell meghatározni.

(5) Az oldalkert mérete szabályozási terv, illetve építési övezeti előírás eltérő rendelkezése hiányában * 

a) szabadonálló beépítésű épület esetében nem lehet kisebb sem az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasság 1/3-ánál, sem az oldalkertre néző homlokzat tényleges magasságának 1/3-ánál, de legalább 3,00 méter kell legyen;

b) zártsorú beépítésű saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén nem lehet kisebb sem az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasság 1/3-ánál, sem az oldalkertre néző épület(rész) tényleges homlokzat magasságának 1/3-ánál, de legalább 3,00 méter kell legyen;

c) szomszédos telkeken álló épületek párhuzamos udvari szárnyainak homlokzatai közötti legkisebb távolság nem lehet kisebb sem az építési övezetre előírt építménymagasság 2/3-ánál, sem a szembe néző homlokzatok közül a magasabb homlokzat tényleges magasságának 2/3-ánál.

d) A c) pont előírásait együtt kell alkalmazni az a) ill. b) pont előírásaival.

(6) A hátsókert mérete szabályozási terv, illetve építési övezeti előírás eltérő rendelkezése hiányában: * 

a) A hátsókert mértéke nem lehet kisebb az épület, épületrész hátsókertre néző homlokzatának tényleges magasságánál, de legalább 6,0 m kell, hogy legyen (6., 7. ábra), illetve

b) hátsókerti építési vonal, a két oldalsó telekhatártól mért 3 m-es sávon belül, a szomszédos épületek oldalsó telekhatáron fekvő hátsókerti sarokpontjaitól a telek hátsókertje felé 45 fokos szögben fektetett síkon belül lehet (6. ábra);

c) nem kell hátsókertet kialakítani:

1. zártudvaros beépítés esetén, ahol a hátsó telekhatáron kialakult tűzfalhoz - tűzfal takarása érdekében - csatlakozni kell,

2. abban az esetben, ha a telek 100%-os beépítettsége minden szinten megengedett.

(7) *  Abban az esetben, ha az utca (közterület) felőli telekhatáron meglévő épület áll és a szabályozási terv a kötelező építési vonalat és az előkert mélységét méterben nem határozza meg, ott az építési helyet a meglévő épülettel, épületrésszel együtt, kiterjesztve kell értelmezni és az utca (közterület) felőli telek-határon álló meglévő épület beépített alapterületét, kontúrját az építési hely részének kell tekinteni. Ha a szabályozási terv építési helyet nem jelöl, akkor a KVSZ előírásait kell alkalmazni.

(8) *  A Budapest VII. kerület Erzsébetváros, Városligeti fasor - Dózsa György út - Damjanich utca - Bajza utca által határolt területen belül, a szabályozási tervlapon építési telek be nem építhető részeként, illetve építési telek térszín felett be nem építhető részeként feltüntetett területek határa egyben építési hely határvonal.

(9) *  A területen a zártsorú beépítési módú építési hely határvonalai - ahol a szabályozási terven határvonallal, vagy építési hely lehatárolással külön nem került rögzítésre - azonosak a telek határvonalaival.

Nyílászárók elhelyezésének meghatározása

13. § Új épület elhelyezése, ill. meglévő épület (rendeltetési egység) átalakítása esetén, nem létesíthető nyílászáró (nyílás) az épület hátsó kertre (is) néző homlokzatának (homlokzat szakaszának) a telek oldalhatárától mért 1,5 m-es sávjában, ill. olyan oldalkertre néző homlokzatnál, ahol az oldalkert mérete a jelen rendeletben előírt minimális méretet nem éri el. (8. ábra)

Beépítettség meghatározása

14. § (1) Az övezetek beépítési és szintterületi jellemzőit az övezeti előírások tartalmazzák.

(2) Az övezeti előírásokban előírt szabályozási jellemzőket együtt kell alkalmazni és azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.

(3) Abban az esetben, ha az építési hely - szabályzat vagy szabályozási terv alapján - kisebb a megengedett övezeti határértéknél az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.

(4) A BVKSZ-ban megengedett 100%-os beépítés a fővárosi rendelet egyéb vonatkozó előírásai mellett, - parkolóház kivételével - az alábbiak szerint alkalmazható:

a) csak a földszint építhető be (az udvar egyszintes lefedését ezzel azonosan kell kezelni),

b) az illetékes építésügyi hatóság a beépítés ill. udvar lefedésének módját (tömör, átlátszó) és kialakítását (fedés, kertészeti kialakítás) az érintett szomszédos rendeltetési egységek és helyiségek védelme érdekében az elvi építési engedélyezési eljárás keretében meghatározza.

(5) *  Két különböző övezetbe tartozó telek esetében az építési övezeti előírások és a szabályozási határértékek a telek adott övezetbe tartozó részére vonatkoznak.

Terepszint alatti beépítés meghatározásának szabályai

15. § (1) A terepszint alatti beépítettség mértéke gépjármű-tároló kivételével nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokban meghatározott mértéket.

(2) Az építési hely határát - kizárólag gépjárműtároló létesítése céljára - a terepszint alatt a (3) bekezdés szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel kell értelmezni.

(3) A terepszint alatt beépíthető területet úgy kell kialakítani, hogy a hátsó telekhatártól mért 6 méteres sávban fás növényzet telepítésére alkalmas területsáv maradjon, amely előírástól eltérni ott szabad, ahol:

a) *  a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke

b) *  a beépítés megengedett legnagyobb mértéke

c) *  az illeszkedési szabályok alkalmazása

nem teszi lehetővé az előírás érvényesítését.

(4) *  Pinceszint zárófödéme felett kialakított udvari terepszint az utcai járdaszint magasságához képest a termőföld takarással együtt sem lehet magasabb 1,0 m-nél. Kivéve, ha a szabályozási terven az udvari terepszint magassága a fentiektől eltérően rögzítésre kerül.

(5) *  A telekhatáron a kerítés tömör részének (mellvéd, lábazat) legmagasabb pontja az utcai járdaszinthez képest nem lehet magasabb 2,0 m-nél, efelett a telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető.

(6) *  Amennyiben a szomszédos telekhatár felől egyidejűleg megvalósuló beépítés esetén az biztosítható, a két telek földszinti beépítése a telekhatáron akkor csatlakozhat, ha a tetőkerti kialakítás végleges rendezett szintjei egymáshoz képest legfeljebb 1,0 m-rel térnek el. Tömör kerítésrész ez esetben nem létesíthető, a max. 0,5 m-es a kerítéslábazat kivételével.

Legkisebb zöldfelület meghatározásának szabályai

16. § (1) A építmények felső, tetőkertként kialakított és fenntartott területe az alábbiak szerint vehető figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során:

a) 2,0 feletti földfeltöltés esetén: 100%

b) 1,0-2,0 m közötti földfeltöltés esetén: 75%

c) 0,5-1,0 m közötti földfeltöltés esetén: 50%

d) 0,2-0,5 m közötti földfeltöltés esetén: 25%

(2) *  A vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során:

a) mesterséges és természetes vízfelületek, vízmedencék a terepszinten és a földszint feletti födémen: 100%

b) mozgó vízfelületek, szökőkutak a terepszinten: 125%

(3) *  Udvar lefedése esetében:

a) az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe csak legfeljebb a pinceszint, a földszint, az első emelet feletti födémen kialakított tetőkert, vízfelület számítható be

b) üvegtető létesítésekor az övezetre előírt legkisebb zöldfelületnek történő megfelelést az üvegtető alaprajzi vetületével csökkentve kell megállapítani.

(4) *  A homlokzat kúszó-kapaszkodó növények alkalmazásával kialakított takaró növényzete akkor számítható be a legkisebb zöldfelület mértékébe, ha telepítési távolság legfeljebb 4 m. Ebben az esetben figyelembe vehető a homlokzat növényzettel takart legfeljebb 6 m magasságig terjedő felületének 25%.

(5) *  A legkisebb zöldfelület mértékének meghatározása során a többszintű növényzettel fedett területek alkalmazásával az előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként annak 10%-ával csökkenthető * . A telek legkisebb zöldfelületének számítása során a zöldfelület 3 szintűnek minősül, ha a telek minden figyelembe vett 150 m2-ére:

a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és

b) legalább 40 lombhullató vagy örökzöld cserje és

c) a további nem burkolt felületet gyep vagy talajtakaró növényzet fedi.

(6) *  A csatlakozó szomszédos udvarok terepszintjeit a telekhatár menti legalább 3 m széles sávban - a felszíni vizek elvezetése érdekében - azonosan kell kialakítani.

IV. Fejezet

Övezeti előírások

Általános előírások

17. § A területen kizárólag az építési övezetekben és övezetekben megengedett rendeltetésű építmények, és az azzal azonos rendeltetésű rendeltetési egységek helyezhetők el a KVSZ keretei között, kivéve az üzemi méretű ipari rendeltetési egységek, amelyek nem helyezhetők el, továbbá a meglévők nem bővíthetők, és megszüntetésükre törekedni kell.

L1-VII jelű építési övezetek

18. § (1) Az építési övezetek területén a keretövezetben megengedett építmények közül nem helyezhető el:

a) önálló parkolóház a KL-KT célzott területfelhasználási módú területekkel szomszédosak kivételével,

b) földszinti és emeleti teremgarázs

(2) Az L1-VII jelű építési övezetekben legfeljebb 1000 m2 bruttó kereskedelmi célú szintterület helyezhető el, legfeljebb az épület pinceszintjén, földszintjén és első emeletén.

(3) A telek legnagyobb területének az 1. számú táblázatban meghatározott mértékét meghaladó telekalakítás feltételeit és módját városépítészeti követelmények és jellemzők alapján, elvi telekalakítási engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - az 1. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi L1-VII jelű építési övezetek jönnek létre.

1. számú táblázat * 

Telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
L1-VII/2 Z 750 2.250 60 3,500 25 12,5 20
L1-VII/3 Z 750 2.250 75 5,000 15 12,5 24
L1-VII/4 Z 750 2.250 70 4,000 20 12,5 20
L1-VII/5 Z 750 2.250 70 4,500 20 12,5 24
L1-VII/7 Z 750 2.250 70 4,000 20 12,5 22
L1-VII/8 S 1000 3,000 50 3,000 35 12,5 20
L1-VII/9 S 750 2.250 40 2,500 45 12,5 20
L1 ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
L1-VII/2 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint
L1-VII/3 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint
L1-VII/4 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint
L1-VII/5 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint
L1-VII/7 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint
L1-VII/8 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint
L1-VII/9 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint
L1-VII/10 Z 750 - 70 4,000 20 12,5 22
L1 ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
L1-VII/10 BVKSZ 24. § (3) és BVKSZ 27. § (2)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint

(5) Az L1-VII jelű építési övezetekben meghatározott legnagyobb beépítettség mértékét - KSZT eltérő rendelkezése hiányában - a földszinten sem szabad túlhaladni.

(6) L1-VII/4; L1-VII/5; L1-VII/7 jelű építési övezetek területén, meglévő épület emeletráépítéssel, ill. tetőtérbeépítéssel történő bővítése esetén a szintterületi mutató - 1. sz. táblázatban meghatározott értéke - 0,5 m2/m2-rel növelhető.

(7) L1-VII/4; L1-VII/7 jelű építési övezetek területén - a lakódominancia megőrzése érdekében - új épület létesítése, meglévő épület rendeltetésváltozása esetén, ill. lakóépület bővítése esetén, ha - a földszint kivételével a további - emeleti szinteken kizárólag lakó funkció kerül elhelyezésre, úgy a szintterületi mutató - 1. sz. táblázatban meghatározott értéke -, a (6) bek.-ben leírtakon túl, további 0,5 m2/m2-rel növelhető.

(8) *  Az L1-VII/2 jelű építési övezet területén új épület létesítése esetén az utcavonaltól számított 20,00 méteres sávon belül a homlokzat magassága legfeljebb 25,00 méter, ezen túl legfeljebb 20,00 méter lehet.

(9) *  Az L1-VII/10 jelű építési övezetnek a Városligeti fasor - Bajza utca - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Lövölde tér által határolt területén az alábbi előírásokat kell érvényesíteni:

a) a kerítéseket, kerítéskapukat, személybejáratokat - a Városligeti fasor és a Bajza utca mentén - az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve átalakítás, áthelyezés, vagy új létesítése esetén, az eredetivel azonos formában, vagy az eredetihez stílusjegyeiben, jellegében illeszkedő módon kell kialakítani;

b) az épületek közterületről látható homlokzatainak nyílászáró-szerkezeteire rács, illetve, egyéb biztonságtechnikai, vagyonvédelmi berendezés, csak az épületek építészeti elemeihez illeszkedő kivitelben létesíthető; oly módon, hogy a teljes homlokzat, a „díszítő elemek” ritmusával egységes építészeti egészet alkosson;

c) amennyiben a rendeltetési egység funkciójához egyéb jogszabályok olyan biztonsági követelményeket írnak elő hogy nem áttört (tömör) kivitelű kerítés-szakaszt vagy kaput kell létesíteni; akkor is csak a telekhatártól, illetve az eredeti kerítésvonaltól legalább 3 méterrel, a telek belseje felé, a környezethez, illetve az épületek építészeti elemeihez illeszkedő módon, és csak úgy szabad elhelyezni, hogy az előkert így lehatárolt részét intenzív zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

L3-VII jelű építési övezetek

19. § (1) Az építési övezetek területén a keretövezetben megengedett építmények közül nem helyezhető el:

a) önálló parkolóház,

b) földszinti és emeleti teremgarázs.

(2) Az L3-VII jelű építési övezetekben legfeljebb 500 m2 bruttó kereskedelmi célú szintterület helyezhető el, legfeljebb az épület pinceszintjén, földszintjén és első emeletén.

(3) Hulladéktároló-tartály tároló építmény az előkertben nem létesíthető.

(4) A telek legnagyobb területének az 2. számú táblázatban meghatározott mértékét meghaladó telekalakítás feltételeit és módját városépítészeti követelmények és jellemzők alapján, elvi engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(5) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 2. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi L3-VII jelű építési övezet jön létre.

2. számú táblázat

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
L3-VII/1 S 1.000 3.000 30 1,200 55 6 12
L3 ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
L3-VII/1 BVKSZ 24. § és BVKSZ 30. § (3)-(6) szerint BVKSZ 24. § (4) szerint

(6) *  Az L3-VII/1 jelű építési övezet területén új épület létesítése esetén az előkert mérete legalább 12,00 méter, legfeljebb 20,00 méter kell legyen.

(7) *  Az L3-VII/1 jelű építési övezet területén új épület létesítése esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb sem az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasság ˝-énél, sem az oldalkertre néző homlokzat tényleges magasságának ˝-énél, de legalább 3,00 méter kell legyen.

(8) *  Az L3-VII/1 jelű építési övezet területén új épület létesítése esetén a szomszédos telkeken álló épületek párhuzamos udvari szárnyainak homlokzatai közötti legkisebb távolság nem lehet kisebb sem az építési övezetre előírt legnagyobb építménymagasságnál, sem az oldalkertre néző homlokzatok közül a magasabb homlokzat tényleges magasságánál.

(9) *  Az L3-VII/1 jelű építési övezet területén új épület létesítése esetén a Városligeti fasor felé eső homlokzat magassága nem haladhatja meg a 14,00 métert.

(10) *  Az L3-VII/1 építési övezetben az építési engedély részeként fakivágási és favédelmi terv készítendő.

VK-VII jelű építési övezetek

20. § (1) KSZT készítése nem kötelező az alábbi esetekben:

a) meglévő épület használati módjának a hatályos jogszabályok keretei között történő megváltoztatása esetén;

b) az a) pontban meghatározottak esetén „a használati mód megváltoztatása miatt megváltozó környezeti hatások (parkolás, rakodás, szállítás, környezetszennyező anyagok kibocsátása) megfelelését az engedélyezési eljárás keretei között igazolni kell”;

c) foghíjteleknek minősülő üres telek beépítése esetén az övezeti előírások alapján meghatározott épület elvi engedélyben meghatározott feltételekkel elhelyezhető, ha az épülethez csatlakozó telkek beépítettek.

(2) A VK-VII jelű építési övezetek területén az épület földszintjének közterülettel határos homlokzatfelületének legalább 80%-át kirakattal kell kialakítani és a helyiségek csak kirakattal rendelkező rendeltetési egység céljára alakíthatók ki.

(3) A területen legalább 20% közhasználat céljára átadott terület kialakítása esetén - az önkormányzattal kötött megállapodás alapján - az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke 0,5 m2/m2-rel növelhető.

(4) A Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT) szerinti lakódominanciát az érintett területen telektömbre vonatkozóan kell biztosítani.

(5) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 3. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi VK-VII jelű építési övezetek jönnek létre.

3. számú táblázat * 

Telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték* legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
VK-VII/1 Z - 50 3,000 20 12 18
VK-VII/2 Z - 70 3,000 15 9 15
VK-VII/3 Z 500 - 70 4,500* 15 15 21
VK-VII/4 Z 80 5,500 10 18 (9)*** 24
VK-VII/6 Z 750 - 70 4.500 15 15 25
VK-VII/7 Z 750 - 75 5,000 15 15 25
VK-VII/10 Z 1000 - 75 5,000 15 16 25
VK-VII/11 Z 750 2250 70 4,000 20 12,5 20
VK-VII/12 Z 500 - 80 5,00 (+0,5)** 5 9,0 24,0
VK-VII/15 Z 500 - 80 5,00 (+0,5)** 10 15,0 21,0
VK ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
VK-VII/1 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/2 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/3 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/4 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/6 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/7 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/10 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/11 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/12 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/12 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/15 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
* a szintterületi mutató táblázatban meghatározott alapértékéből 0,5 m2/m2 érték csak a tetőtér beépítés és tetőemelet kialakítása esetén alkalmazható.
** a zárójelben meghatározott (+0,5 m2/m2 értékek csak a pinceszinten elhelyezett funkciókra érvényesíthetők.
*** kizárólag közcélú, kulturális, ill. oktatási funkció esetén alkalmazható

(6) A VK-VII jelű építési övezetekben a beépítés mértéke elérheti a 100%-ot a földszinten, ha ott intézmény kerül kialakításra. Járműtároló kialakítása a földszinten csak KSZT alapján lehetséges.

(7) VK-VII/3 jelű építési övezetben meglévő épület tetőtérbeépítéssel történő bővítése esetén a szintterületi mutató - 3. sz. táblázatban meghatározott értéke - 0,5 m2/m2-rel növelhető.

(8) VK-VII/6 jelű építési övezetek területén - a lakódominancia biztosítása érdekében - új épület létesítése, meglévő épület rendeltetésváltozása esetén, ill. lakóépület bővítése esetén, ha - a földszint kivételével a további - emeleti szinteken kizárólag lakó funkció kerül elhelyezésre, úgy a szintterületi mutató - 3. sz. táblázatban meghatározott értéke - 0,5 m2/m2-rel növelhető.

(9) *  A (8) bekezdés előírásai a Király utca - Rumbach Sebestyén utca - Dob utca - Holló utca által határolt IV. tömb, a Király utca - Kazinczy utca - Dob utca - Kisdiófa utca által határolt VI. tömb, a Király utca - Csányi utca - Dob utca - Kisdiófa utca által határolt VII. tömb és a Király utca - Csányi utca - Dob utca - Akácfa utca által határolt VIII. tömb területén nem alkalmazhatók.

(10) *  A VK-VII/4 övezetben az építménymagasság értéke 9,0 m-re csökkenthető, ha az a tömbbelsőben kerül kialakításra, és az épület(rész)ben közcélú, kulturális vagy oktatási funkció kerül kialakításra.

(11) *  A Király utca - Rumbach Sebestyén utca - Dob utca - Holló utca által határolt IV. tömb, a Király utca - Kazinczy utca - Dob utca - Kisdiófa utca által határolt VI. tömb, a Király utca - Csányi utca - Dob utca - Kisdiófa utca által határolt VII. tömb és a Király utca - Csányi utca - Dob utca - Akácfa utca által határolt VIII. tömb területén egységesen a zártudvaros beépítés szabályait kell alkalmazni.

(12) *  A Madách Imre út - Rumbach Sebestyén utca csatlakozásánál lévő, a terepszint alatti garázs megközelítését szolgáló ideiglenes lehajtó-rámpát a Madách Imre tér alatt mélygarázs kialakításával összehangoltan meg kell szüntetni.

I-VII jelű építési övezetek

21. § (1) A területen legalább 20% közhasználat céljára átadott terület kialakítása esetén - megállapodás alapján - az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató mértéke 0,5 m2/m2 növelhető.

(2) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 4. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi I-VII jelű építési övezet jön létre.

4. számú táblázat

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
I-VII/2 Z 5.000 - 80 4,000 20 12,5 20
I ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
I-VII/2 BVKSZ 36. § (3), (5) és 40. § (1), (5)-(6), (10) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint

IZ-VII jelű építési övezetek

22. § A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - az 5. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi IZ-VII jelű építési övezet jön létre.

5. számú táblázat

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
IZ-VII/1 S 5.000 - 35 2,400 50 10 21
IZ ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
IZ-VII/1 BVKSZ 36. § (3), (5) és 41. § (1), (6) szerint BVKSZ 36. § (4) és 41. § (3) szerint

K-EÜ-VII jelű építési övezetek

23. § (1) Az építési övezet területén a keretövezetben megengedett építmények helyezhetők el.

(2) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 6. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi K-EÜ-VII jelű építési övezet jön létre.

(3) A táblázatban meg nem határozott jellemzőket KSZT alapján kell meghatározni.

6. számú táblázat

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
K-EÜ-VII/2 Z 10.000 - - - - - -
K-EÜ-VII/3 S 10.000 - - - - - -
K-EÜ ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
K-EÜ-VII/2 BVKSZ 49. § 17. táblázat - B) pont szerint
K-EÜ-VII/2 BVKSZ 49. § 17. táblázat - B) pont szerint

KV-EN-VII jelű építési övezetek

24. § (1) Az építési övezet területén a keretövezet célzott területfelhasználási módú területre megengedett építmények helyezhetők el.

(2) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 7. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi KV-EN-VII jelű építési övezet jön létre.

(3) A táblázatban meg nem határozott jellemzőket KSZT alapján kell meghatározni.

7. számú táblázat * 

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
KV-EN-VII/1 Z 2000 - 70 4,500 15 15 21
KV-EN ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
KV-EN-VII/1 BVKSZ 50. § 18. táblázat - G) pont szerint BVKSZ 50. § (7)-(8) szerint

KL-KT-VII és H-KT-VII jelű övezetek

25. § (1) Az övezet területén a keretövezet célzott területfelhasználási módú területre megengedett építmények helyezhetők el.

(2) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 8. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi KL-KT-VII és H-KT-VII jelű övezetek jönnek létre.

8. számú táblázat

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
KL-KT-VII/1 S - - - - - - -
H-KT-VII/1 S - - - - - - -
H-KT ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
KL-KT-VII/1 BVKSZ 51. § (4), (7)-(8) és (12) 19. táblázat A) szerint BVKSZ 51. § (5) és (9) szerint
H-KT-VII/1 - -

Z-FK-VII jelű övezetek

26. § (1) Az övezet területén a keretövezet célzott területfelhasználási módú területre megengedett építmények helyezhetők el.

(2) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 9. számú táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi Z-FK-VII jelű övezet jön létre.

9. számú táblázat

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
Z-FK-VII/1 S 1.000 - 2 0,020 50 0 4.5
Z-FK ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
Z-FK-VII/1 BVKSZ 52. § (3), (5)-(6) és (9) 20. táblázat A) szerint BVKSZ 52. § (4) és (9) szerint

Z-KK-VII jelű övezetek

27. § (1) Az övezet területén a keretövezet célzott területfelhasználási módú területre megengedett építmények helyezhetők el.

(2) A területen az - övezeti terven jelölt területi lehatárolással - a 10. sz. táblázatban meghatározott paraméterekkel az alábbi Z-KK-VII jelű övezet jön létre.

10. számú táblázat

telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
Z-KK-VII/1 S 500 - 2 0,020 50 0 4.5
Z-KK ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
Z-KK-VII/1 BVKSZ 52. § (3), (5)-(6) és (9) 20. táblázat - B) pont szerint BVKSZ 52. § (4) és (9) szerint

V. Fejezet

Az építmények kialakításának általános szabályai

Az épületek bővítésére vonatkozó előírások

28. § (1) Tetőtérbeépítés (illetve a tetőtéri nyílások elhelyezése: tetőkibúvó kivételével) meglévő épületben csak akkor létesíthető, ha:

a) a tetőtér beépítésére a meglévő rendeltetési egység bővítéseként kerül sor, vagy

b) új önálló rendeltetési egységként lakás, iroda alakul ki és a szintterületi mutató megengedi.

(2) A közérdekből bontandó építmény(rész) bővítése nem megengedett. Átalakítást csak közegészségügyi, illetve életvédelmi célból és a feltétlenül szükséges mértékig szabad végezni. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig megengedett.

(3) Meglévő épület bővítése, tetőtér-beépítése, rendeltetés változása esetén

a) az ingatlant érintő, KSZT-ben meghatározott beavatkozásokat - különösen a részleges bontást, tetőidom-korrekciót és közhasználat biztosítását - egyidejűleg végre kell hajtani,

b) funkcióváltás esetén az a) pontban meghatározott kötelezettség csak az építmény eredeti rendeltetéséhez képest a rendeltetés 50%-os szintterületet meghaladó megváltoztatása esetén érvényesítendő.

(4) Emeletráépítés, magastető létesítése és beépítése

a) Az emeletráépítéssel érintett épület meglévő tetőtere csak az emeletráépítés megvalósulásával egyidejűleg vagy azt követően építhető be.

b) Abban az esetben, ha meglévő épület emeletráépítés, magastetővel történő bővítés, vagy tetőtér beépítés lehetőségét tartalmazza, úgy az építési övezetre érvényes beépítési százalék által megengedett bővítés - városképi szempontból - csak e meghatározott bővítések felhasználásával, illetve ezek megtörténtét követően történhet.

c) Az épület eredeti megjelenésének visszaállítása érdekében az eredeti tervekkel igazolt tetőidom visszaépítése a szabályzat alkalmazása szempontjából meglévő tetőnek, (tetőtérnek) tekintendő.

(5) Meglévő, rossz állagú, felújításra illetve megerősítésre szoruló épület bővítése esetén a meglévő tetőtér egy szintben történő - meglévő rendeltetési egység bővítését szolgáló - beépítése esetén az építési övezetre előírt szintterületi mutató a BVKSZ határértékéig túlléphető, ha a beépítéssel egyidejűleg az épület teljes szakvizsgálata alapján indokolt megerősítésekre, beavatkozásokra, továbbá legalább a közterületről látható homlokzatok és tetőzet indokolt felújítására is egyidejűleg sor kerül.

(6) Az épületeken a tetőfelépítmények területe - KSZT eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg a beépített alapterület 10%-át, amelytől a műszaki szükségesség esetén elvi engedélyezési eljárás keretében el lehet térni.

Udvarok lefedésére vonatkozó előírások

29. § (1) *  Udvar lefedésére csak akkor kerülhet sor, ha

a) az övezeti előírás lehetővé teszi a telek földszinti és első emeleti 100%-os beépítését, és

b) az udvart minden oldalról saját telken álló épületszárnyak és/vagy a szomszéd telken álló védett épület(ek) tűzfalai határolják, vagy

c) a szomszédos telek udvara is egyidejűleg beépítésre kerül, továbbá

d) az első emelet 100%-os beépítése esetén az övezetre előírt legkisebb zöldfelület tetőkertként kerül kialakításra.

(2) A területen az udvar lefedésével egyszintes kialakítású fedett udvar a keretövezeti előírások keretei között akkor létesíthető, ha:

a) a lefedendő udvarban megőrzésre érdemes fás növényzet nem található, illetve a meglévő értékes növényzet megfelelő védelme biztosított,

b) a lefedés az érintett helyiségek és a beépített, lefedett udvar feletti helyiségek, területek, rendeltetési egységek, valamint a szomszédos telkeken elhelyezkedő épületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, illetve biztosítani lehet, hogy azok továbbra is megfeleljenek a hatályos építési előírásoknak,

c) nem jár építészeti érték (burkolat, épületdísz, karakteres építészeti elem) megsemmisülésével,

d) az udvar lefedésére

1. növényzettel telepített és fenntartott tetőkerttel vagy

2. üvegtetővel

kerül sor.

A közhasználat céljára átengedett területre vonatkozó előírások

30. § (1) A vonatkozó jogszabályban meghatározott engedmények csak akkor érvényesíthetők a közhasználat céljára átengedett területre, ha annak szélessége legalább 3,0 méter továbbá, ha

a) az árkád, áthajtó szabad belmagassága legalább 3,5 méter és

b) az átjáró hosszának legalább 75%-a üzlet, szolgáltatás portáljaként, kirakatként kerül kialakításra.

(2) Több szomszédos épületet érintő árkádosítás esetén a teljes árkádosítással érintett utcaszakasz összhangját kötelező elvi engedélyben meghatározott feltételekkel kell biztosítani.

A közterület feletti építmények kialakítására vonatkozó előírások

31. § Épületkiugrás, zárterkély közterület feletti túlnyúlásának mérete nem lehet nagyobb a szomszédos épületek homlokzati elemeinek túlnyúlásánál, de legfeljebb 60 cm lehet.

A földszintek és pinceszintek kialakítására vonatkozó előírások

32. § (1) Zártsorú beépítés esetében, a VK, L1 jelű építési övezetek többszintes beépítésű területein, továbbá a KL-KT övezetek mentén fekvő I jelű építési övezetekbe tartozó telkeken az épületek földszintjének közterület felöli szakaszait közcélú hasznosításra alkalmas módon kell kialakítani (üzlet, portál).

(2) Új épület létesítése vagy meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása esetén az épületek első és a második szintjén önálló rendeltetési egységként raktár nem helyezhető el.

(3) A közterülettel érintkező épületrészek első lakószintjének padlószintje új épület létesítése esetén min. 4,0 m; meglévő épület használati módjának megváltoztatása esetén pedig min. 3,0 m lehet.

(4) A földszint szintmagasságát a szomszédos épületekhez illeszkedve kell meghatározni, de új épület esetében legalább 4,0 m kell, hogy legyen.

(5) A garázskapuk összes hossza telkenként a telek szélességének (közterületi határán mért hosszának) 1/3-a, de legfeljebb 7,00 m lehet. Ha a telek 1/3-a kisebb, mint 3,00 méter, akkor 3,00 méter lehet.

(6) Épület pinceszintjén lakás kivételével, a keretövezetekben megengedett rendeltetési egységek helyezhetők el.

(7) A területen gazdasági célú rendeltetéssel csak kisipari és szolgáltató rendeltetésre szolgáló helyiség alakítható ki.

(8) *  L1-VII/10 építési övezetben, középület építése, meglévő átalakítása, illetve közösségi funkció létesítése esetén a 32. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

A városkép alakításának szabályai (illeszkedés)

33. § (1) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, melyet a tervezett utcakép bemutatásával kell igazolni.

(2) *  Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge illeszkedjék a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögéhez, egyéb esetben a magastető lejtése 30-40 fok közötti legyen.

(3) Ahol a városkép alakítására vonatkozó előírások alkalmazása ellentmondáshoz vezetne, a környezethez történő illeszkedés módját elvi engedélyben kell meghatározni.

(4) Zártsorú beépítés esetén új vagy átalakított magastető látványának csökkentenie kell a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét.

(5) Meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása (és beépítése) vagy létesítése (és beépítése) esetén, amennyiben az építés következtében a homlokzat magassága az építménymagasság keretei között nem lenne növelhető, úgy az illetékes építésügyi hatóság előzetes elvi engedélyben meghatározott feltételekkel engedélyezheti a homlokzat magasságának műszaki szükségességből történő, legfeljebb 0,8 m-rel történő emelését.

(6) Zártsorú beépítési módú területeken új épület elhelyezése vagy meglévő épület bővítése esetén a csatlakozó párkány magassága (lapostetős épület esetében az attikafal felső éle) legfeljebb 1,2 méter eltéréssel illeszkedjék az alábbiakban meghatározott mértékadó magasságához:

a) védelem alatt nem álló épületek közötti foghíjtelek beépítés esetében:

1. ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 6 m a különbség, akkor azok párkányai magasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni,

2. ha a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 6 méter a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz jellemző párkánymagasságát kell mértékadónak tekinteni.

b) Két meglévő, védelem alatt álló (világörökségi területen, vagy műemlék vagy helyi védelem alatt álló) épület közötti foghíjtelek beépítés esetében:

1. két közel azonos szomszédos csatlakozó épület között legfeljebb 6 méteres különbség esetében azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni,

2. ha a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 6 méter a magasságkülönbség, akkor az érintett utcaszakasz jellemző párkánymagasságát kell mértékadónak tekinteni.

c) Egy meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) és egy védelem alatt nem álló épület közötti foghíjtelek beépítés esetében:

1. ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor az értékvédelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagasságát kell mértékadónak tekinteni,

2. ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 6 m a különbség, akkor azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni,

3. ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 6 méter a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz jellemző párkánymagasságát kell mértékadónak tekinteni.

(7) Az épület udvari (belső vagy közterületről nem látható) homlokzatának magasságát - szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában - úgy kell meghatározni, hogy:

a) a telek közterületről nem látható (takart) részén és a csatlakozó gerincmagasságnál legfeljebb 1,2 méterrel lehet magasabb,

b) a homlokzat és az oldalsó telekhatár között legalább az oda néző homlokzat tényleges magasságának 1/3-a legyen és szomszédos telkeken álló épületek párhuzamos udvari szárnyainak homlokzatai közötti legkisebb távolság a nagyobb tényleges magasság 2/3-a legyen,

c) új udvari homlokzat a csatlakozó tűzfalak felső élére fektetett 45 fokos lejtésű síkokat nem metszheti (lásd még: 9. ábra). Több eltérő magasságú tűzfalhoz illeszkedés esetében az épület tömegét elvi engedélyben kell meghatározni.

(8) *  Az övezetre előírt legkisebb és megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit a szabályozási tervekben meghatározott legnagyobb párkánymagasság értékeivel együtt kell alkalmazni.

(9) *  A Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen (Belső-Erzsébetváros területén):

a) az épület legnagyobb megengedett magassági méreteit az alábbi magassági értékek együttes alkalmazásával kell meghatározni (lásd: 11. ábra):

1. az épület közterület felőli párkányának szabályozási terven rögzített legnagyobb magassága (a továbbiakban: Upm) és

2. az épület legmagasabb pontjának magassága (a továbbiakban: Élp),

3. az érintett utcaszakasz átlagos párkány magassága (a továbbiakban Uápm), valamint

4. az építési övezetben előírt legkisebb és legnagyobb építménymagasság.

b) A csatlakozás szabályai a Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen (Belső-Erzsébetváros területén):

1. az épület(ek), épületrész(ek) megengedett legnagyobb gerincmagassága nem lépheti túl az épületre meghatározott ÉLP magasságot.

2. az épület legmagasabb pontja nem nyúlhat az utcai járdaszinttől mért Upm +6,0 m-es értékben meghatározott vízszintes sík (Élp) fölé.

3. Sarok telek esetében a saroktól vízszintesen mért 6,0-6,0 m-es sávban az Upm és az Élp értéke 4,5 m-rel magasabb lehet.

c) Ahol a szabályozási tervlap nem határozza meg az Upm értékét, ott az utcai beépítés vonalától számított 17 m-es sávban a meglévő épületszerkezetek magassági pontjai legfeljebb helyreállítási, vagy felújítási célból, és műszakilag indokolt esetben, illetve ahol a tűzfalak takarása indokolja az alábbiak szerint változhatnak:

1. a párkány magassága legfeljebb 1,2 m-rel lehet magasabb a meglévőnél,

2. a gerinc magassága legfeljebb 1,2 m-rel lehet magasabb a meglévőnél,

3. az épület eredeti építési terve szerinti szerkezeti magasság, vagy hajlásszög visszaépíthető akkor is, ha az a)-b) pontban meghatározottnál nagyobb.

d) Az építési helyre vonatkozó rendelkezések:

1. A szabályozási terv a környezetalakítása és a beépítés helyes sorrendjének meghatározása érdekében elkülöníti:

1.1 a be nem építhető kötelező zöldfelületeket, melynek legfeljebb 10%-a lehet burkolt felület,

1.2 a telek kizárólag terepszint alatt beépíthető részét,

1.3 az elsődleges építési helyet, illetve

1.4 a fentiekbe nem sorolt másodlagos építési helyet, ahol épületet csak az udvarok létesítésére vonatkozó előírások betartása mellett szabad elhelyezni.

2. Ott, ahol a szabályozási terv elkülöníti az elsődleges építési helyet, ott a szabályzatban megengedett új épületeket elsősorban az elsődleges építési hely határain belül kell elhelyezni. Amennyiben az új beépítés mértéke nagyobb, mint az elsődleges építési hely területének 80%-a, abban az esetben az új beépítés igénybe veheti a másodlagos építési hely területét.

3. Az építési hely területén belül az elsődleges és a másodlagos építési hely határa elvi építési engedélyezési tervben meghatározott feltételekkel megváltoztathatók.

4. Nyitott udvar és az épület hátraléptetése: legalább 7,5 m-es padlószint magasság felett alakítható ki, de az Erzsébet körút, a Rákóczi út és a Károly körút mentén nem létesíthető.

e) Ha a szomszédos telken lévő épület homlokzata a beépítendő telek felé néz, szabályozási terv rendelkezése hiányában a szemközti homlokzatok közötti távolság nem lehet kisebb, épületköz létesítése esetén 10 méternél, melyből legalább 3 méter a csatlakozó szomszédos épület és a telekhatár között kell, hogy legyen.

f) Ha a csatlakozó szomszédos épületek földszintjének szintmagassága 4,5 m-nél kisebb, akkor a földszint előírt szintmagassága a csatlakozó magasabb földszint szintmagasságáig csökkenthető.

Látványvédelem, a városkép védelme

34. § (1) Az illetékes építésügyi hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés továbbá a meglévő vagy telepítendő növényzet (fasor) helybiztosítása érdekében - az építési engedélyezési eljárás keretében, szakhatóságok bevonásával - meghatározhatja:

a) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását

b) a portál(ok) kialakítását, az eredeti, illetve környezetben kialakult arculat megőrzése érdekében,

c) a homlokzatképzést,

d) konzol, közterület fölé nyúló épületrész (épületkiugrás, zárt erkély, előtető, árkád) méreteit, a szokásos, illetve a környezetben kialakult jellegzetességek figyelembevételével,

e) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását,

f) az alkalmazható anyagokat és az építmények homlokzatán, tetőzetén alkalmazható színeket.

(2) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni, a jellemző helyi karakter figyelembe vételével.

(3) *  A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) is megjelenő több szintben elhelyezett tetőablak (tetőablakok egymás feletti sorolása) nem alkalmazható, de felülvilágító, illetve a tető kialakításával összehangolt ablak, nyílás kialakítható.

(4) A közterületről látható tetőzeten csak a tető síkjában elhelyezett tetőablak alkalmazható.

(5) A területen a VK keretövezet és a L1 keretövezet KL-KT keretövezettel határos részén, a tömegközlekedéssel érintett utcák mentén, valamint az értékvédelem alatt álló területeken az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett.

Egyéb zártsorú beépítési módú területeken az épületek legalább földszinti és első emeleti homlokzati szakaszait - az épület homlokzattagolását, tagozatait figyelembe véve - együtt kezelve kell felújítani, illetve színezni. Ebben az esetben az épület részleges felújításának (színezésének) engedélyezését az illetékes építésügyi hatóság a városkép kedvezőbb alakítása érdekében feltételekhez (átalakítási, bontási munkák elvégzéséhez) kötheti.

(6) Épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén - a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével - csak az épületen meglévő nyílászárók eredetivel megegyező formák, osztások, anyaghasználat és színek alkalmazhatóak.

(7) A területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai megfelelését - az illetékes építésügyi hatóság felhívására - a szomszédos épületek, ill. az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.

(8) A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel és védődoboz nem helyezhető el. A homlokzatok felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező.

(9) Az épülethez szolgáló kapucsengőket, illetve névtáblákat egységesen, és csak úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, illetve burkolataihoz és színezéséhez igazodjanak.

(10) Meglévő épületen a homlokzaton elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új épület esetében rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzat részeként, azzal összehangolva helyezhető el.

(11) A meglévő épületeken közterületről látható homlokzaton ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve építészeti tagozat által takartan helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át.

(12) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés, továbbá felvonók, gépházak szerkezetének építményei csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve építészeti tagozat által takartan helyezhető el. Az épületenként elhelyezhető, a városképben megjelenő egységek, berendezések számát, méretét, az érintett szakhatóság véleménye alapján az építésügyi hatóság a meglévő látvány védelme érdekében korlátozhatja.

(13) *  A Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen (Belső-Erzsébetváros) közterület fölé nyúló épületrész (erkély, zárterkély stb.) akkor alakítható ki, ha

a) az utca szélessége legalább 12,0 m és,

b) az a járdaszinttől számított 7,80 m magasság felett kerül kialakításra, és

c) túlnyúlása legfeljebb az utca szélességének 5%-a, de legfeljebb 80 cm, és

d) a homlokzat hosszának legfeljebb 1/3-án kerül kialakításra és,

e) a homlokzat felületének 1/3-át nem haladja meg.

f) 10 m-nél keskenyebb utca esetében a közterület fölé nyúló erkély nem alakítható ki;

g) 10 és 12 m közötti szélességű utcában legfeljebb 30 cm túlnyúlású franciaerkély alakítható ki.

Az épített környezet értékeinek védelme

35. § (1) A területen a terület karakterének védelme érdekében bármely a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti tervei alapján végezhető el. Az épületek helyreállítását az eredeti megjelenésnek megfelelően kell elvégezni. Az engedély kérelem mellékletét képező homlokzati rajz részletes mfotódokumentációval helyettesíthető.

(2) A területen a terület karakterének védelme érdekében bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás során biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák korrekcióját, különös tekintettel a portál kialakítása, nyílások kialakítása, színezés, anyaghasználat, felületképzés.

(3) Az eredeti tervek felhasználásának módját, a korábbi helyreállítási hibák korrekciójának mértékét, módját, stb. az illetékes építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében határozza meg.

(4) A rálátásban érvényesülő látványhoz és a környezethez való illeszkedést minden építési övezet és övezet területén igazolni kell, legalább a két szomszédos épület engedélyezési tervekben történő feltüntetésével. A környezethez való illeszkedést igazoló látványterv(ek) nézőpontját, stb. az illetékes építésügyi hatóság az (elvi) engedélyezési eljárás keretében határozza meg.

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás

36. § (1) Cégér, cégfelirat, cégtábla - épületen, épületrészen - csak az épület építészeti megjelenéséhez illeszkedően a teljes homlokzati felületre készített tervben (fénykép, rajz) igazoltan helyezhető el.

(2) Főútvonalon csak önálló betűkből álló cégfelirat helyezhető el.

(3) Cégtábla elhelyezése a földszinti portál részeként vagy a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban, illetve a mezzanine szintet (az egységes építészeti motívumokkal - nyílás, boltív - összefogott belső szintet, félemeletet, a földszinti nyíláson belül megjelenő galériaszintet) az emelettől elválasztó sávban történhet. A környezetben kialakult építészeti adottságok alapján épületenként, illetve nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db függőleges konzolos cégér, cégfelirat is engedélyezhető.

(4) A jogszabályban egyébként nem tiltott hirdetés, hirdetőtábla az (1) bekezdésben meghatározott módon, az épület-homlokzaton meglévő, oda nem illő, látványt zavaró, használaton kívüli épületrészek, berendezések, reklámok, cégérek egyidejű eltávolításával helyezhető el.

(5) Reklámcélú hirdetőberendezést, fényreklámot, cégért, cégfeliratot és cégtáblát csak egységes tervek alapján és csak az épületben található szervezetek, gazdasági társaságok, cégek, illetve rendeltetési egységek részére szabad létesíteni.

(6) A területen óriásplakát, csak építési terület lehatárolására, ideiglenesen, meghatározott időre létesíthető.

(7) Molinó, építési védőháló, -védőszövet csak az építés idejére alkalmazható legfeljebb 6 hónapra.

(8) Felüljárón, épületeket összekapcsoló közterület feletti építményrészen reklám, hirdetés, egyéb reklám-hordozó, cégér nem helyezhető el.

Közterületekre vonatkozó általános követelmények

37. § (1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(2) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglévő anyag-használathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, sózás stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.

(3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez védő fasor kialakításáról kell gondoskodni, amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak.

(4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák legalább egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. Ebben az esetben a fasor kihelyezését edényes növényzet (planténerek) kihelyezésével kell pótolni.

(5) A járdák vagy utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében a mozgáskorlátozottak számára feljárókat kell kialakítani az előírásos módon.

(6) Az út- és járdaburkolatok rekonstrukcióját - jogszabály eltérő előírása hiányában - a közművek rekonstrukciójával egyidejűleg kell elvégezni. A járda-burkolatok kialakítása során - legalább a közművekkel érintett felületek felett - lehetőleg elemes burkolatokat kell alkalmazni.

(7) Transzformátorház, gáznyomás-szabályozó és hozzátartozó berendezései, konténer kazán és hőközpont felépítményként közterületen nem helyezhető el, a meglévő berendezések felújítása sem engedélyezhető.

(8) A belső - célforgalmú - feltáró utakat, továbbá a vegyes használatú lakóutcákat, illetve a KRESZ alapján lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek burkolatát a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal és forgalomcsillapító műszaki megoldások alkalmazásával kell kialakítani.

(9) Közterületet, közhasználat céljára átadott területet (tömbbelsőt) kialakítani, illetőleg felújítani csak az utcabútorok és köztárgyak megjelenését tartalmazó kertészeti terv alapján lehet.

(10) A zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében az úthálózat felújítása vagy átépítése során az útpálya, a járda és az épület között mozgási hézagot (dilatáció) kell kialakítani és azt megfelelő anyaggal kell kitölteni és az e követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat illetve anyagokat kell alkalmazni.

(11) A burkolatok átépítése során az épületek lábazatának vízszigeteléséhez szükséges megfelelő tervi megoldásokról és azok megvalósításáról gondoskodni kell.

(12) *  A Városligeti fasor - Dózsa György út - Damjanich utca - Bajza utca által határolt területen a következő kötelezések érvényesek:

a) A szabályozási tervlapon jelölt fasorok a közműépítmények figyelembevételével előnevelt, várostűrő fafajú egyedekkel kiegészítendők, illetve telepítendők. A megtartásra javasolt növényállomány területén fát kivágni csak egészségügyi, balesetvédelmi okokból lehet, vagy ha kertrekonstrukció során a besűrűsödött faállomány a növényegyedek életképességét negatívan befolyásolja és ezt kertészeti szakvélemény rögzíti.

b) A Dózsa György út melletti új beépítések esetében a zajszint passzív akusztikai védelemmel csökkentendő.

Közmű és egyéb követelmények

38. § (1) A terület beépítésre szánt területein épületet elhelyezni csak teljes közművesítéssel ellátott telken, a csapadékvíz zárt csatornahálózattal történő elvezetésével szabad.

(2) A területen vízműgépház és gáznyomás-szabályozó épületben vagy épületbe foglalva helyezhető el.

(3) Transzformátor és áramátalakító csak építési telken, lehetőleg épületben vagy épületbe foglaltan helyezhető el.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett építmények „Z” jelű övezetbe sorolt területen nem helyezhetők el.

(5) A területen a közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat és létesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően, a korszerű technológiák felhasználásával kell elhelyezni, illetve kialakítani (közművenkénti közműalagutas, közműfolyosós vagy közműcsatornás megoldás)

(6) A területen a közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.

(7) A területen közüzemi közműhálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni.

(8) Légvezeték csak rendkívül indokolt esetben - általában más kivitelezéssel összefüggésben - ideiglenes jelleggel létesíthető.

(9) Védelem (világörökségi, műemléki, helyi védelem) alatt álló területen ill. épületen antenna csak közterület felöl nem látható módon helyezhető el.

(10) A területen antennát elhelyezni csak más építményhez kapcsolva, a városképi követelmények elvi engedélyben történő meghatározásával lehet.

(11) *  Közterületen a járdán térszint felett elektromos-, távközlési-, forgalomirányító berendezéshez tartozó-, továbbá tömegközlekedéssel kapcsolatos kapcsolószekrény, valamint aktív anód védelmi berendezés kapcsolószekrénye nem helyezhető el.

(12) *  A Városligeti fasor - Dózsa György út - Damjanich utca - Bajza utca által határolt területen a következő kötelezések érvényesek: Épületben elhelyezésre kerülő transzformátor részére szállító járművel közterületről közvetlenül megközelíthető helyiséget kell biztosítani.

Parkolás általános követelményei

39. § (1) A területen az új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéseihez tartozó gépkocsik elhelyezéséről telken belül, terepszint alatti garázsban vagy/és az épület(ek) tömegén belül, illetve a hatályos jogszabályok előírásai alapján kell gondoskodni.

(2) Abban az esetben, ha a más jogszabályokban meghatározott számú gépjármű várakozóhelyek, parkolók saját telken belüli elhelyezése nem biztosítható, akkor a bővítés ill. a rendeltetés-változtatás csak akkor engedélyezhető, ha a tulajdonos az előírt számú gépjármű más telken történő elhelyezését a más jogszabályban foglalt vonatkozó feltételek teljesülését a tulajdonos tulajdoni lappal, illetve adás-vételi vagy bérleti szerződéssel igazolja.

Parkoló építmények

40. § (1) Beépítésre nem szánt területen önálló mélygarázs csak KSZT alapján helyezhető el.

(2) Parkolóház, önálló mélygarázs megengedett legnagyobb bruttó szintterületi mutatóját a létesítés feltételeként kidolgozott KSZT keretében kell meghatározni.

(3) A terepszint alatti parkoló-építmény feletti térszintet kertészeti tervben meghatározott feltételekkel és módon kell kialakítani.

(4) Terepszint alatti parkoló építmény a hozzátartozó telek határain - kizárólag a közterület felé - elvi engedélyben meghatározott mértékig a felszín alatt túlnyúlhat, a közterület tulajdonosával kötött megállapodásban rögzített mértékig.

(5) Az építési telek alatti mélygarázs (az épülethez tartozó, az épület alatt kialakított parkolókat magában foglaló pince-garázs, illetve terepszint alatti parkolószint, illetve parkolószintek) létesítése esetében az illetékes építésügyi hatóság a megengedett terepszint alatti beépítés mértékét meghatározhatja, a szomszédos épületek védelme érdekében.

(6) *  A KSZT-ben előírt számú parkoló, illetve garázs kialakításának kötelezettsége esetében az előírt kapacitás értékét ±25% eltéréssel kell értelmezni.

(7) *  A Városligeti fasor - Dózsa György út - Damjanich utca - Bajza utca által határolt területen a következő kötelezések érvényesek: a zárt mélygarázsok szellőzőrendszerének kivezető nyílásait tetőgerinc magassága felett kell elhelyezni.

Sorgarázsok

41. § (1) Közterületi telekhatáron sorgarázs sem önállóan, sem épületben nem helyezhető el.

(2) A területen önálló sorgarázs nem helyezhető el.

Aluljárók, felüljárók

42. § (1) A területen aluljáró, illetve műtárgyai csak KSZT alapján létesíthető.

(2) A területen felüljáró nem létesíthető.

VI. Fejezet

Különleges építményfajták

Üzemanyagtöltő állomás, autós gyorsétterem

43. § A területen autós gyorsétterem és új üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

Bevásárló központ

44. § A terület telkein 6000 m2 bruttó kereskedelmi célú szintterületet meghaladó méretű bevásárló központot, illetve kiskereskedelmi rendeltetési egységeket magában foglaló építményt elhelyezni a vonatkozó fővárosi rendelet előírásain túl csak KL-KT keretövezetek mentén elhelyezkedő VK keretövezetben lehet.

Pavilon jellegű építmények

45. § (1) A területen építési telken pavilon jellegű építmény nem helyezhető el.

(2) A területen pavilon jellegű építmény

a) a vonatkozó jogszabály rendelkezésein túl, csak a határoló közterületekre kiterjedő kertészeti tervet is tartalmazó, az építmény és környezete kölcsönhatásának ismertetése alapján helyezhető el, a környezetbe illeszkedés igazolása érdekében,

b) csak ideiglenes jelleggel (meghatározott időre szóló engedély alapján),

c) csak külső árusítással létesíthető, illetve működtethető.

(3) Több pavilon jellegű építmény egymásmelletti elhelyezése esetén azok csak azonos építészeti kialakításúak lehetnek. A pavilonok között legalább 2 méter közt kell kialakítani, de legfeljebb két pavilon helyezhető el utcaszakaszonként.

(4) A területen pavilon jellegű építmény a közterületen akkor helyezhető el, ha a földszinti és földszint feletti helyiségek, illetve rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(5) A pavilon jellegű építmény legnagyobb szélessége nem haladhatja meg 2,20 métert, alapterülete legfeljebb 6,0 m2 lehet.

(6) A pavilonok tömör - át nem látszó vagy takart - homlokzatfelületei nem haladhatják meg a teljes homlokzat 1/3-át.

(7) Pavilon csak abban az esetben helyezhető el, ha:

a) az utca szélessége legalább 14 méter és

b) a járda teljes szélessége (LJ) legalább 5 méter és

c) a visszamaradó összefüggően kialakított gyalogos-sáv szélessége (LG) - a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával - legalább 3 méter és

d) a gyalogos-sáv szélessége (LG) és a járda teljes szélességének (LJ) aránya nagyobb, mint 0,7 (10. ábra)

(8) Pavilon gyalogos utcában csak abban az esetben helyezhető el, ha:

a) az utca és a járda kiemelt szegély nélkül kerül kialakításra és

b) a visszamaradó összefüggően kialakított gyalogos sáv (LG) szélessége - a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával - összesen legalább 5,0 méter és

c) a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/5-ét (lásd még: 10. ábra).

(9) Vendéglátó terasz közterületen vagy közterület céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha:

a) a visszamaradó összefüggően kialakított gyalogos-sáv szélessége - a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával:

1. kiemelt útvonalak (Erzsébet körút, Károly körút, Rákóczi út) esetén: legalább 3 méter,

2. egyéb útvonal esetében: legalább 1,5 méter;

b) az összefüggően kialakított gyalogos-sáv szélessége (LG) az árkád alatt:legalább 1,5 méter és

c) a terasz: legfeljebb 3 méter széles.

(10) A terasz oldalról 1,0 méternél nem magasabb növényzettel vagy növényzettel kombinált szerkezettel, továbbá felülről mobil árnyékoló szerkezettel határolható le.

Kerítések

46. § Szabadon álló ill. előkertes beépítés esetén az utcafronton tömör kerítés nem létesíthető

Egyéb építmények

47. § (1) Szobor, emlékmű, díszkút létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartásával megengedett.

(2) Sátor, ponyva közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez, ideiglenes jelleggel, meghatározott időre állítható fel.

(3) Önálló távközlési építmény (antenna, beleértve a GSM tornyot is) - nem helyezhető el. Az építmény más építményhez rögzítésére építési engedély csak elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel adható.

(4) Átfeszítés, illetve épületre kihelyezett transzparens, továbbá árusító illetve bemutató asztal, állvány, csak idegenforgalmi, tudományos és kulturális, illetve nemzeti eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, a városképi szempontok érvényesítésével.

(5) Felsővezeték - más jogszabályok alapján - a közvilágítással közös oszlopra helyezhető el.

(6) Árnyékoló szerkezet épületenként azonos kivitelben és az épület színezéséhez, architektúrájához illeszkedő színben létesíthető egységes építési engedélyezési terv alapján.

VII. Fejezet

Különleges rendelkezések

Az élő természet védelme

48. § A természet és a növényzet védelme

(1) Meglévő fát (növényzetet) kivágni csak rendkívül indokolt esetben, kertészeti szakvéleményben igazolt esetben, engedély alapján szabad.

(2) * 

(3) A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság határozza meg. A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen, vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

(4) Az építési tevékenység környezetében megmaradó értékes növényzet építkezés ideje alatti megfelelő védelméről gondoskodni kell.

(5) Az építési telkek be nem épített és burkolatlan felületeit kertként kell kialakítani és fenntartani.

(6) A területen elhelyezkedő kertek értékes növényzetét (beleértve a beépítetlen telkeken, udvarokon lévő növényzetet is) meg kell őrizni.

A föld védelme

49. § A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó jogszabály *  alapján: „B” érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.

A levegő védelme

50. § (1) A területen a levegőminőségi besorolás szempontjából csak a Védett I. kategóriának megfelelő határértékek alatti kibocsátású új pontforrások és felületi szennyező források helyezhetők el, illetve üzemeltethetők.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni,

b) új építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt adni nem szabad.

A vizek védelme

51. § (1) A területen keletkező csapadékvizek megfelelő elvezetéséről gondoskodni kell.

(2) Talaj-, rétegvíz, egyéb vizek elvezetéséről - az illetékes szakhatóságok véleményének figyelembevételével - a hatályos jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(3) A talaj- és rétegvizek felhasználására csak az illetékes szakhatóságok egyetértésével kerülhet sor.

(4) A talaj és a talajvíz szennyezettségét legkésőbb a használatbavételig - az illetékes környezetvédelmi (szak)hatóság előírásainak megfelelően - meg kell szüntetni.

(5) A természeti és épített környezet védelme érdekében a területen csak a környezetet nem károsító (környezetbarát) fagy-, illetve csúszásmentesítés alkalmazható.

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem

52. § (1) Zajt kibocsátó vagy rezgést okozó építmény csak abban az esetben létesíthető, ilyen funkció csak akkor engedélyezhető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés az építmény környezetében a jogszabályban előírt határértékeket nem haladja meg.

(2) A területen a zaj- és rezgésterhelés csökkentése, valamint a csend védelme érdekében - legalább a főutak érintett szakaszai mentén - az újonnan létesítendő és a teljes felújításra kerülő egészségügyi, oktatási, szociális és kulturális létesítmények esetében azok zaj elleni megfelelő védelmét biztosítani kell.

(3) A környező lakó-funkció nyugalmának biztosítása érdekében a mindennapi zajt meghaladóan zajos kivitelezési munka - a közvetlen veszélyelhárítás kivételével - csak a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok betartása mellett végezhető.

(4) Az építésügyi hatóság előírhatja, hogy a zajt közvetlenül vagy közvetve keltő új építmény tulajdonosa

a) a zaj elleni védelemre vonatkozó követelmények teljesülését - az (elvi) építési engedélyezés során - akusztikai szakvéleménnyel igazolja, a zajcsökkentés módjának meghatározása mellett,

b) a közvetlen környezet lakás rendeltetési egységeiben okozott zajterhelés-növekedés mértékéig, legfeljebb a környezeti zaj határértékig történő csökkentéséhez szükséges védelmi berendezések (passzív védelem) megvalósítását a használatbavételig (a szükséges berendezések megvalósításával vagy más módon) biztosítsa,

c) új közcélú épületek építése, illetve meglévő épületek közcélra történő átalakítása során a zajra érzékeny homlokzatokon passzív akusztikai védelemről gondoskodjék,

(5) Az előírt zajterhelési határértékek mindenkori betartásáról a mindenkori tulajdonos, a kivitelező, illetve a zajt előidéző köteles gondoskodni.

Hulladékkezelés

53. § A veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően folytatható. Veszélyes hulladékok tárolása a területen nem megengedett, kivéve, a keletkezés helyén történő átmeneti tárolásáról szóló jogszabályban foglaltak szerint az elszállításig.

Egyéb környezeti hatások elleni védelem

54. § (1) Az építmények kialakítása során kerülni kell a lakások rendeltetésszerű használatát zavaró újabb fényhatások keletkezését.

(2) A területen villogó fényhatású reklám, ill. ilyen kültéri berendezés nem helyezhető el.

(3) A területen olyan megoldásokat kell alkalmazni, melyek biztosítják, hogy sem a járművek, sem a köz- és térvilágítás, sem a reklámok sem azok tükröződése nem zavarja a lakó- és szállásépületek rendeltetésszerű használatát.

Régészet * 

55. § *  (1) A területen régészeti leletek fokozottan várható előkerülése miatt bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé, a földmunkák figyelemmel kísérése, és az esetleges leletmentés érdekében. A munkák megkezdése előtt előzetes régészeti feltárás szükséges.

(2) A régészeti feltárás eredményességétől függően nem szabad épületet elhelyezni az építési helyen belül sem azon területeken, ahol jelentős régészeti emlék bemutatása az eredeti helyen szükséges, és az épületen belül az műszakilag nem oldható meg. A régészeti emlék bemutatása épületen belül vagy építmény alatt is megengedett, a régészeti és műemléki szempontok figyelembe vételével.

VIII. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

Hatálybalépés

56. § *  (1) A KVSZ rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Változtatási tilalom vonatkozik Budapest VII. kerület Murányi u. - Jobbágy u. - Dózsa Gy. út - Százház u. által határolt területre, a Budapest VII. kerület Baross tér - Thököly út - Verseny u. - Dózsa Gy. út - Alpár u. - Garay tér - Garay u. - Rottenbiller által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási terv hatálybalépéséig.

(3) A KVSZ hatályba lépésével az alábbi településrendezési tervek és építési szabályzatok, az azokról alkotott és az azokat módosító jóváhagyó rendelkezések és rendeletek hatályukat vesztik:

a) Rákóczi út - Nyár utca - Dohány utca - Károly krt. által határolt területre vonatkozó és a Rákóczi út - Erzsébet krt. - Dohány utca - Akácfa utca által határolt területre vonatkozó R-27084 tervtári számú részletes rendezési terv

b) 95223/86 (III. 18.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, 4943/86-II (XI. 29.) sz. intézkedéssel, a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 22/1995. (XI. 9.) önkormányzati rendeletével és a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 22/1996. (VI. 27.) önkormányzati rendeletével módosított, Wesselényi u. - Nagydiófa u. - Dob u. - Kazinczy u. területre vonatkozó R-33026 tervtári számú részletes rendezési terv

c) 116/VII-87. (02. 26.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, Garay u. - Bethlen G., u. - Péterfy S. u. - Rottenbiller u. által határolt területre vonatkozó R-33195 tervtári számú részletes rendezési terv

d) 3015-VII/87. (12. 22.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, Verseny u. - Jobbágy u. - Dózsa Gy. út által határolt területre vonatkozó, R-33358 tervtári számú részletes rendezési terv

e) 2675/1989 (1990. 02. 19.) intézkedéssel jóváhagyott; 2970/2-90 (1990. XI. 25.) intézkedéssel módosított, Dob u. - Csengery u. - Király u. - Erzsébet krt. által határolt területre vonatkozó R-33458 tervtári számú részletes rendezési terv

f) 1718/4-1989 (11. 23.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, Baross tér - Thököly út - Nefelejcs u. - Garay u. - Rottenbiller u. által határolt területre vonatkozó R-35154 tervtári számú részletes rendezési terv

g) 963-VII/1990. (II. 02.) sz. intézkedéssel jóváhagyva, Rákóczi út - Akácfa u. - Dohány u. - Nyár u. által határolt területre vonatkozó R-35208 tervtári számú részletes rendezési terv

h) 931/1990. (III. 08.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, Dohány u. - Nyár u. - Wesselényi u. Nagydiófa u. által határolt területre vonatkozó R-35238 tervtári számú részletes rendezési terv

i) 1380/9/1990 (VII. 02.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 27/1996. (XI. 11.) önkormányzati rendeletével módosított, Jobbágy u. - Dózsa Gy. út - Thököly út - Murányi u. által határolt területre vonatkozó, R-35263 tervtári számú részletes rendezési terv

j) 2930/4/1990-VII (1990. 10. 05.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, Dembinszky u. - Hernád u. - Peterdy u. - Nefelejcs u. által határolt területre vonatkozó, R-35334 tervtári számú részletes rendezési terv

k) 543/3/1991. (VI. 13.) sz. intézkedéssel jóváhagyott, Rákóczi út - Szövetség u. - Barát u. - Hársfa u. által határolt területre vonatkozó, R-35356 tervtári számú részletes rendezési terv

l) 980/VII-1991. sz. intézkedéssel jóváhagyott, Dohány u. - Izabella u. - Alsó erdősor által határolt területre vonatkozó, R-35426 tervtári számú részletes rendezési terv

m) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 12/1994. (V. 2.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Wesselényi u. - Nyár u. - Klauzál tér - Nagydiófa u. által határolt területre vonatkozó, R-35723 tervtári számú részletes rendezési terv

n) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 13/1995. (VII. 3.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Thököly út - Dózsa Gy. út -Alpár u. - Szinva u. által határolt területre vonatkozó, R-35879 tervtári számú részletes rendezési terv

o) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 14/1995. (VII. 3.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Péterfy u. - Rottenbiller u. - Dohány u. - Rózsák tere által határolt területre vonatkozó, R-35883 tervtári számú részletes rendezési terv

p) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 20/1995. (XI. 3.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Rákóczi út - Hársfa u. - Dohány u. - Osvát u. által határolt területre vonatkozó, R-35927 tervtári számú részletes rendezési terv

q) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 29/1996. (XI. 11.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Dob u. - Rózsa u. - Jósika u. - Izabella u. által határolt területre vonatkozó, R-43038 tervtári számú részletes rendezési terv

r) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 28/1996. (XI. 11.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Dohány u. - Rottenbiller u. - Wesselényi u. - Izabella u. - Hutyra u. - Rózsa u. által határolt területre vonatkozó, R-43039 tervtári számú részletes rendezési terv

s) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 32/1996. (XII. 10.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Dohány u. - Alsó erdősor - Izabella u. - Wesselényi u. - Szövetség u. által határolt területre vonatkozó, R-43054 tervtári számú részletes rendezési terv

t) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/1997. (XII. 18.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Rákóczi út - Alsó erdősor - Dohány u. - Szövetség u. által határolt területre vonatkozó, R-43134 tervtári számú részletes rendezési terv

u) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1998. (IV. 27.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Dob u. - Rottenbiller u. - Damjanich utca - Bajza utca - Városligeti fasor - Lövölde tér - Rottenbiller utca - Szenes Hanna Park - Rózsa u. által határolt területre vonatkozó R-43146 tervtári számú szabályozási terv,

v) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/1999. (VI. 15.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott, Dohány u. - Akácfa u. - Wesselényi u. - Kertész u. - Dob u. - Klauzál tér - Nyár u. által határolt területre vonatkozó, TRT/VII/1 tervtári számú kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat

hatályát veszti.

(4) A szabályzatot a kihirdetést követően indított, illetve a már folyamatban lévő építési ügyekben kell alkalmazni.

57. § *  E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

dr. Kálmán Zsuzsanna
jegyző
Hunvald György
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2004. február 23-án a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.

dr. Kálmán Zsuzsanna
jegyző

1. számú melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

Ábrák az illeszkedési szabályokhoz

1. ábra Zártsorú, zártudvaros beépítésű tömb sémája
(magyarázó ábra a 12. §-hoz)

2. ábra Zártsorú, keretes beépítésű tömb sémája
(magyarázó ábra a 12. §-hoz)

3. ábra Az épületek nyílással kialakított homlokzatai közötti legkisebb távolság, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
(magyarázó ábra a 12. §-hoz)

4. ábra Az épületek nyílással kialakított homlokzatai közötti legkisebb távolság, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
(magyarázó ábra a 12. §-hoz)

5. ábra Zártsorú beépítési mód esetén saroktelek beépítése
(keretes beépítés: magyarázó ábra a 12. §-hoz)

6. ábra Zártsorú beépítési mód esetén közbenső telek beépítése (keretes beépítés: magyarázó ábra a 12. §-hoz)

7. ábra Udvari beépítés zártsorú beépítés esetén
(magyarázó ábra a 12. §-hoz)

8. ábra Nyílás kialakítása zártsorú beépítés esetén
(magyarázó ábra a 13. §-hoz)

9. ábra Épület csatlakozása a szomszédos tűzfalakhoz
(magyarázó ábra a 33. §-hoz)

10. ábra Pavilon elhelyezése
(magyarázó ábra a 45. §-hoz)

11. ábra
Épület magassági jellemzői
(magyarázó ábra a 33. §-hoz)

12. ábra
Az udvar legkisebb méretének értelmezése
(magyarázó ábra a 33. §-hoz)

13. ábra
Az udvar méretének értelmezése jellemzői
(magyarázó ábra a 33. §-hoz)

ahol

É1 ? É4 → U1 = 2/3 É1 (É4)

É2 ? É3 → U2 = 2/3 É2 (É3)

2. számú melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez

Értelmező rendelkezések (fogalmak)

A szabályzat szempontjából az alábbi fogalmakat az itt meghatározott módon kell értelmezni.

1. Átfeszítés: építmények közé kifeszített, általában textil anyagú transzparens, szimbólum.

2. Átlagos építménymagasság: Kialakult állapotnál a telektömb egy utcára néző házsorát alkotó, meghatározó és megtartandó épületek építménymagasságának átlagos értéke.

3. Cégér: a rendeltetési egység megnevezését, jelképét (logo, piktogram, stb.) tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken elhelyezett berendezés (szerkezet).

4. Cégfelirat, cégtábla: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

5. *  Egyéb funkcióval kombinált parkolóház: Más funkcióval egybekötött vagy más rendeltetésnek is helyet adó, elsősorban közcélú parkolást és a más funkció parkolási igényét is kielégítő többszintes parkolóház. Abban az esetben, ha az egyéb funkció bruttó szintterülete eléri a KSZT-ben megengedett szintterületi mutató 10%-át, akkor az egyéb funkcióval kombinált parkolóház szintterülete nem haladhatja meg a vonatkozó keretövezetre (FSZKT) előírt szintterületi mutató értékét (bvksz).

6. Emeletráépítés: meglévő épület épületmagasítással járó függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

Az emeletráépítés szintmagassága a szabályzat alkalmazása szempontjából - amennyiben a városképi illeszkedés másképpen nem indokolja, 3,0 méterrel veendő figyelembe.

7. Gerincmagasság:

a) A magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb - általában - vízszintes metszésvonalának és meghatározott magassági alappont - ennek hiányában az épület meghatározott közterület felé néző építési vonalán kialakuló homlokzatsík terepcsatlakozási pontja - között függőlegesen mért távolság.

b) Lapostetős épület esetén a gerincmagasságot az épület legnagyobb magasságaként kell értelmezni, melyen túl csak kémény és felépítménynek nem minősülő szerkezet, illetve berendezés nyúlhat.

8. Hirdetés: hirdetőtábla, valamely árut, terméket, szolgáltatást ismertető felirat, berendezés, szerkezet vagy reklám.

8/A. *  Hátralépés: a csatlakozó szomszédos tűzfalakat takaró épületrészek között több telken kialakított közterület felé nyíló udvar (court d’honneur), lásd még: nyitott udvar.

9. Homlokzati látványképzés: az épület tűzfalán végzendő általában olyan építészeti beavatkozás, amely az épület más homlokzataihoz igazodó, architektonikus elemeket tartalmaz. Homlokzati látványképzésnek tekintendő a takarandó tűzfalak növényzettel történő megfelelő (tervezett) takarása is.

10. Homlokzatmagasság: az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala között függőlegesen mért távolság.

10/A. *  Homlokzat megtartása: az utcai (közterület felőli) homlokzati fal eredeti formájában vagy engedélyezett módosítással történő megtartása.

11. Kialakult magasság (építménymagasság, homlokzatmagasság, párkánymagasság, gerincmagasság): a meglévő, illetve a szabályzatban emeletráépítéssel konkrétan meghatározott megfelelő magassági érték

12. Kiegészítő építmény: a szabályzat szempontjából kiegészítő építménynek minősül a terület, illetve a terület elsődleges rendeltetésének megfelelő építmény működését kiegészítő rendeltetésű építmény.

13. Kisipar: a lakosság igényeinek kielégítésére végzett, termék-előállító, javító és karbantartó szolgáltató tevékenységek összessége.

14. Korlátozott forgalommal járó szállás-funkció: Olyan panziójellegű szállás, amelynek igénybevétele a lakásfunkcióval azonos közlekedési terhelést nem haladja meg.

15. Közfunkció: minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkció, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.

16. Külső árusítás: Olyan használat, amelynél a vevő a helyiségbe, építménybe nem lép be, annak belső terét nem használja.

17. Lapostető: a szabályzat szempontjából lapostetőként kell értelmezni a legfeljebb 10%-os lejtésű tetőt.

18. Létesítmény: a telek és a rajta lévő, illetve elhelyezhető építmények együtt.

19. Magasföldszint: az alagsor feletti építményszint.

19/A. *  Magassági értékek (lásd: 1. számú melléklet 11. ábra):

1. Upm: párkány legnagyobb magassága, mely az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala között függőlegesen mért távolság

2. Uhm: az épület közterület felőli homlokzatának legnagyobb magassága (a hozzá tartozó F/L érték)

3. Élp: az épület legmagasabb pontjának magassága, melynek maximuma az Upm+6,0 m).

20. Másodlagos következménye tevékenységnek: minden olyan jogszabályban meg nem határozott, de a tevékenységgel összefüggésbe hozható környezeti hatás, mely az építmények, rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát korlátozza, illetve kedvezőtlenül befolyásolja. Ilyennek minősül a megengedett forgalom mellett keletkező zaj, por, jogszabályban nem szabályozott aromás anyag levegőbe kerüléséből származó levegőszennyezés (bűz), italozással összefüggésbe hozható biztonsági és környezeti hatások

21. Meg nem határozott rendeltetésű építmény és rendeltetési egység: minden olyan építmény és rendeltetési egység, melyet a keretövezeti előírások nem határoznak meg.

22. Mélyparkoló: a megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a közterületi terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80%-ában parkolás céljára kialakított építmény.

23. Mértékadó tűzfalmagasság: a csatlakozó szomszédos épület telekhatáron álló határoló falának (zárt homlokzatának, illetve tűzfalának) homlokzatmagassága.

24. Nagy szállítási forgalmú létesítmény: az a létesítmény, melynek napi teherforgalma bármikor meghaladja a jogszabályban előírt parkolók számának 5%-át.

24/A. *  Nyitott udvar: a csatlakozó szomszédos tűzfalakat takaró épületrészek között kialakított, a közterület felé megnyitott, legfeljebb a földszinten és az I. emeleten beépített udvar.

25. Óriásplakát, -poszter: az A0 méretet (841x1189 mm) egyenként vagy összességében meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó.

26. Portál: rendeltetési egység bejárattal, kirakattal, továbbá cégérrel, cégfelirattal egységesen kialakított, közterület, közhasználat céljára átengedett terület, magánút felé megnyitott homlokzata.

27. Pavilon (pavilon jellegű építmény): a szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.

28. Reklám: reklámberendezés, valamely tevékenység ismertté tételére irányuló vagy valamely áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő berendezés, szerkezet, hirdetés.

29. Részleges funkcióváltás: a szintterület 50%-ánál kisebb területet érintő rendeltetés-változás.

3. számú melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

Övezeti tervlap

4. számú melléklete a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

Védettségek, korlátozások tervlap

5. számú melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

5.1. számú melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

5.2. számú melléklet Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

5.3. számú melléklete a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

Szabályozási tervlap

5.4. számú melléklete a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez * 

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Városligeti fasor - Bajza utca - Damjanich utca - Rottenbiller utca - Lövölde tér által határolt terület Szabályozási Terve

TARTALOM

I. Fejezet Általános rendelkezések
A szabályzat hatálya 1. §
A KVSZ tartalma 2. §
A KVSZ alkalmazása 3. §
Kötelező elvi építési engedély (ELEN) 4. §
Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési 5. §
II. Fejezet Sajátos jogintézmények
Elővásárlási jog 6. §
Településrendezési kötelezések 7. §
III. Fejezet Építési feltételek
Területfelhasználási egységek 8. §
Beépítésre nem szánt területek általános előírásai 9. §
Építmények és rendeltetési egységek rendeltetése 10. §
Telekalakítás helyi szabályai 11. §
A beépítés módja (építési hely) 12. §
Nyílászárók elhelyezésének meghatározása 13. §
Beépítettség meghatározása 14. §
Terepszint alatti beépítés meghatározásának szabályai 15. §
Legkisebb zöldfelület meghatározásának szabályai 16. §
IV. Fejezet Övezeti előírások
Általános előírások 17. §
L1-VII jelű építési övezetek 18. §
L3-VII jelű építési övezetek 19. §
VK-VII jelű építési övezetek 20. §
I-VII jelű építési övezetek 21. §
IZ-VII jelű építési övezetek 22. §
K-EÜ-VII jelű építési övezetek 23. §
KV-EN-VII jelű építési övezetek 24. §
KL-KT-VII és H-KT-VII jelű övezetek 25. §
Z-FK-VII jelű övezetek 26. §
Z-KK-VII jelű övezetek 27. §
V. Fejezet Az építmények kialakításának általános szabályai
Az épületek bővítésére vonatkozó előírások 28. §
Udvarok lefedésére vonatkozó előírások 29. §
A közhasználat céljára átengedett területre 30. §
A közterület feletti építmények kialakítására 31. §
A földszintek és pinceszintek kialakítására 32. §
A városkép alakításának szabályai (illeszkedés) 33. §
Látványvédelem, a városkép védelme 34. §
Az épített környezet értékeinek védelme 35. §
Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás 36. §
Közterületekre vonatkozó általános követelmények 37. §
Közmű és egyéb követelmények 38. §
Parkolás általános követelményei 39. §
Parkoló építmények 40. §
Sorgarázsok 41. §
Aluljárók, felüljárók 42. §
VI. Fejezet Különleges építményfajták
Üzemanyagtöltő állomás, autós gyorsétterem 43. §
Bevásárló központ 44. §
Pavilon jellegű építmények 45. §
Kerítések 46. §
Egyéb építmények 47. §
VII. Fejezet Különleges rendelkezések
Az élő természet védelme 48. §
A föld védelme 49. §
A levegő védelme 50. §
A vizek védelme 51. §
Környezeti zaj és rezgés elleni védelem 52. §
Hulladékkezelés 53. §
Egyéb környezeti hatások elleni védelem 54. §
VIII. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések
Hatályba lépés 55. §
Mellékletek