Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2008. (IX. 19.) önkormányzati rendelete

a Budapest VII. kerület Erzsébetváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete módosításáról és Belső-Erzsébetváros: Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területre vonatkozó Rehabilitációs Szabályozási Terv jóváhagyásáról

Budapest Főváros VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) és 12. § (2) bekezdéseinek megfelelően, a Belső Erzsébetváros, hangulatának, a kialakult településszerkezet, az épített környezet karakterének megőrzése, a forgalomcsillapítás, a környezetvédelmi helyzet, az építészeti minőség javítása érdekében a következő rendeletet alkotja.

1. § A Budapest VII. kerület Erzsébetváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: KVSZ) a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően módosul.

2. § (1) A KVSZ 1. § a), d), f) pontjai törlésre kerülnek. A KVSZ 1. § b), c), e), g) pontjai rendre a), b), c), d) pontokra módosulnak.

(2) A KVSZ 2. § e) pontja helyébe az alábbiak lépnek:

e) 5. számú melléklet

5.1. A 2. § c) pontja szerinti Övezeti Tervet Budapest VII. kerület Városligeti fasor - Dózsa György út - Damjanich utca - Bajza utca által határolt területen az 5.1. számú melléklet szabályozási tervlap előírásaival együtt kell alkalmazni.

5.2. A 2. § c) pontja szerinti Övezeti Tervet a Rottenbiller utca - Damjanich utca - Bethlen Gábor utca - Dembinszky utca által határolt területre az 5.2. számú melléklet szabályozási tervlap előírásaival együtt kell alkalmazni.

5.3. A 2. § c) pontja szerinti Övezeti Tervet a Belső-Erzsébetváros területére (Károly körút - Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út által határolt területre) az 5.3. számú melléklet szabályozási tervlap előírásaival kell alkalmazni.

A KVSZ 6. 7. számú mellékletei rendre 5.1, 5.2 számra módosulnak.

A szabályozási tervek hivatkozási száma értelemszerűen megváltozik; 5.1.-re,. 5.2.-re.

(3) A KVSZ 2. § f) és g) pontjai törlésre kerülnek.

(4) A KVSZ 4. § helyébe az alábbiak lépnek:

Műemléki Jelentőségű Területen (MJT) levő telkek összevonásának lehetőségét, feltételeit elvi telekalakítási engedélyben kell meghatározni.

(5) A KVSZ 5. § (1) bekezdés törlésre kerül. A KVSZ 5. § (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (10) bekezdései rendre (1), (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) bekezdésekre módosulnak.

(6) A KVSZ 12. § (3) bekezdés kiegészül az alábbiak szerint:

(3) [Az építésügyi hatóság elvi engedélyezési eljárás keretében megengedheti, hogy egy telken belül vagy két szomszédos telken a beépítés során épületköz alakuljon ki, ahol a két szembenéző homlokzat közötti távolság nem lehet kisebb sem az építési övezetre előírt legkisebb építménymagasság 2/3-ánál, sem az épületközre néző homlokzatok tényleges magasságának 2/3-ánál. Amennyiben az épületköz két telekre esik úgy jelen rendelet oldalkertre vonatkozó előírásait telkenként alkalmazni kell.]...

„Épületközt vagy előkertet kialakítani az alábbi területeken csak szabályozási tervben meghatározott módon, az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével szabad:

a) A Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt terület (Belső-Erzsébetváros).”

(7) A KVSZ 12. § új (9) bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint:

„(9) A területen a zártsorú beépítési módú építési hely határvonalai - ahol a szabályozási terven határvonallal, vagy építési hely lehatárolással külön nem került rögzítésre - azonosak a telek határvonalaival.”

(8) A KVSZ 15. § (3) bekezdés pontjainak számozása 1., 2. és 3. pontról rendre a), b) és c) pontra módosul.

(9) A KVSZ 15. § kiegészül az új (4) bekezdéssel az alábbiak szerint:

„(4) Pinceszint zárófödéme felett kialakított udvari terepszint az utcai járdaszint magasságához képest a termőföld takarással együtt sem lehet magasabb 1,0 m-nél.”

(10) A KVSZ 15. § kiegészül az új (5) bekezdéssel az alábbiak szerint:

„(5) A telekhatáron a kerítés tömör részének (mellvéd, lábazat) legmagasabb pontja az utcai járdaszinthez képest nem lehet magasabb 2,0 m-nél, efelett a telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető.”

(11) A KVSZ 15. § kiegészül az új (6) bekezdéssel az alábbiak szerint:

„(6) Amennyiben a szomszédos telekhatár felől egyidejűleg megvalósuló beépítés esetén az biztosítható, a két telek földszinti beépítése a telekhatáron akkor csatlakozhat, ha a tetőkerti kialakítás végleges rendezett szintjei egymáshoz képest legfeljebb 1,0 m-rel térnek el. Tömör kerítésrész ez esetben nem létesíthető, a max. 0,5 m-es a kerítéslábazat kivételével.”

(12) A KVSZ 16. § (2) bekezdése törlésre kerül.

(13) A KVSZ 16. § (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdései rendre (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésre módosulnak.

(14) A KVSZ 20. § táblázata módosul az alábbiak szerint:

3. számú táblázat

Telek legnagyobb beépítettség szintterületi mutató építmény-magasság
Építési övezet beépítés módja legkisebb területe legnagyobb területe terepszint felett határérték* legkisebb zöldfelület legkisebb legnagyobb
(m2) (m2) (%) (m2/m2) (%) (m)
VK-VII/1 Z - 50 3,000 20 12 18
VK-VII/2 Z - 70 3,000 15 9 15
VK-VII/3 Z 500 - 70 4,500* 15 15 21
VK-VII/4 Z 80 5,500 10 18 (9)*** 24
VK-VII/6 Z 750 - 70 4.500 15 15 25
VK-VII/7 Z 750 - 75 5,000 15 15 25
VK-VII/10 Z 1000 - 75 5,000 15 16 25
VK-VII/11 Z 750 2250 70 4,000 20 12,5 20
VK-VII/12 Z 500 - 80 5,00 (+0,5)** 5 9,0 24,0
VK-VII/15 Z 500 - 80 5,00 (+0,5)** 10 15,0 21,0
VK ELHELYEZHETŐ építmények EL NEM HELYEZHETŐ építmények
VK-VII/1 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/2 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/3 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/4 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/6 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/7 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/10 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/11 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/12 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/12 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
VK-VII/15 BVKSZ 36. § (3), (5) és 39. § (1)-(5), (9) szerint BVKSZ 36. § (4) szerint
* a szintterületi mutató táblázatban meghatározott alapértékéből 0,5 m2/m2 érték csak a tetőtér beépítés és tetőemelet kialakítása esetén alkalmazható.
** a zárójelben meghatározott (+0,5 m2/m2 értékek csak a pinceszinten elhelyezett funkciókra érvényesíthetők.
*** kizárólag közcélú, kulturális, ill. oktatási funkció esetén alkalmazható”

(15) A KVSZ 20. § (10) bekezdés helyébe az alábbiak lépnek:

„(10) A VK-VII/4 övezetben az építménymagasság értéke 9,0 m-re csökkenthető, ha az a tömbbelsőben kerül kialakításra, és az épület(rész)ben közcélú, kulturális vagy oktatási funkció kerül kialakításra.”

(16) A KVSZ 29. § (1) bekezdése helyébe az alábbiak lépnek:

„(1) Udvar lefedésére csak akkor kerülhet sor, ha

a) az övezeti előírás lehetővé teszi a telek földszinti és első emeleti 100%-os beépítését, és

b) az udvart minden oldalról saját telken álló épületszárnyak és/vagy a szomszéd telken álló védett épület(ek) tűzfalai határolják, vagy

c) a szomszédos telek udvara is egyidejűleg beépítésre kerül, továbbá

d) az első emelet 100%-os beépítése esetén az övezetre előírt legkisebb zöldfelület tetőkertként kerül kialakításra.”

(17) A KVSZ 33. § (2) bekezdés kiegészül az alábbiak szerint:

[Új vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge illeszkedjék a csatlakozó, illetve az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögéhez],

„egyéb esetben a magastető lejtése 30-40 fok közötti legyen.”

(18) A KVSZ 33. § (9) bekezdés helyébe az alábbiak lépnek:

„(9) A Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen (Belső-Erzsébetváros területén):

a) az épület legnagyobb megengedett magassági méreteit az alábbi magassági értékek együttes alkalmazásával kell meghatározni (lásd: 11. ábra):

1. az épület közterület felőli párkányának szabályozási terven rögzített legnagyobb magassága (a továbbiakban: Upm) és

2. az épület legmagasabb pontjának magassága (a továbbiakban: Élp),

3. az érintett utcaszakasz átlagos párkány magassága (a továbbiakban Uápm), valamint

4. az építési övezetben előírt legkisebb és legnagyobb építménymagasság.

b) A csatlakozás szabályai a Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen (Belső-Erzsébetváros területén):

1. az épület(ek), épületrész(ek) megengedett legnagyobb gerincmagassága nem lépheti túl az épületre meghatározott ÉLP magasságot.

2. az épület legmagasabb pontja nem nyúlhat az utcai járdaszinttől mért Upm +6,0 m-es értékben meghatározott vízszintes sík (Élp) fölé.

3. Sarok telek esetében a saroktól vízszintesen mért 6,0-6,0 m-es sávban az Upm és az Élp értéke 4,5 m-rel magasabb lehet.

c) Ahol a szabályozási tervlap nem határozza meg az Upm értékét, ott az utcai beépítés vonalától számított 17 m-es sávban a meglévő épületszerkezetek magassági pontjai legfeljebb helyreállítási, vagy felújítási célból, és műszakilag indokolt esetben, illetve ahol a tűzfalak takarása indokolja az alábbiak szerint változhatnak:

1. a párkány magassága legfeljebb 1,2 m-rel lehet magasabb a meglévőnél,

2. a gerinc magassága legfeljebb 1,2 m-rel lehet magasabb a meglévőnél,

3. az épület eredeti építési terve szerinti szerkezeti magasság, vagy hajlásszög visszaépíthető akkor is, ha az a)-b) pontban meghatározottnál nagyobb.

d) Az építési helyre vonatkozó rendelkezések:

1. A szabályozási terv a környezetalakítása és a beépítés helyes sorrendjének meghatározása érdekében elkülöníti:

1.1 a be nem építhető kötelező zöldfelületeket, melynek legfeljebb 10%-a lehet burkolt felület,

1.2 a telek kizárólag terepszint alatt beépíthető részét,

1.3 az elsődleges építési helyet, illetve

1.4 a fentiekbe nem sorolt másodlagos építési helyet, ahol épületet csak az udvarok létesítésére vonatkozó előírások betartása mellett szabad elhelyezni.

2. Ott, ahol a szabályozási terv elkülöníti az elsődleges építési helyet, ott a szabályzatban megengedett új épületeket elsősorban az elsődleges építési hely határain belül kell elhelyezni. Amennyiben az új beépítés mértéke nagyobb, mint az elsődleges építési hely területének 80%-a, abban az esetben az új beépítés igénybe veheti a másodlagos építési hely területét.

3. Az építési hely területén belül az elsődleges és a másodlagos építési hely határa elvi építési engedélyezési tervben meghatározott feltételekkel megváltoztathatók.

4. Nyitott udvar és az épület hátraléptetése: legalább 7,5 m-es padlószint magasság felett alakítható ki, de az Erzsébet körút, a Rákóczi út és a Károly körút mentén nem létesíthető.

e) Ha a szomszédos telken lévő épület homlokzata a beépítendő telek felé néz, szabályozási terv rendelkezése hiányában a szemközti homlokzatok közötti távolság nem lehet kisebb, épületköz létesítése esetén 10 méternél, melyből legalább 3 méter a csatlakozó szomszédos épület és a telekhatár között kell, hogy legyen.

f) Ha a csatlakozó szomszédos épületek földszintjének szintmagassága 4,5 m-nél kisebb, akkor a földszint előírt szintmagassága a csatlakozó magasabb földszint szintmagasságáig csökkenthető.”

(19) A KVSZ 34. § (3) bekezdés helyébe az alábbiak lépnek:

„(3) A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) is megjelenő több szintben elhelyezett tetőablak (tetőablakok egymás feletti sorolása) nem alkalmazható, de felülvilágító, illetve a tető kialakításával összehangolt ablak, nyílás kialakítható.”

(20) A KVSZ 34. § kiegészül az új (13) bekezdéssel az alábbiak szerint:

„(13) A Király utca - Erzsébet körút - Rákóczi út - Károly körút által határolt területen (Belső-Erzsébetváros) közterület fölé nyúló épületrész (erkély, zárterkély stb.) akkor alakítható ki, ha

a) az utca szélessége legalább 12,0 m és,

b) az a járdaszinttől számított 7,80 m magasság felett kerül kialakításra, és

c) túlnyúlása legfeljebb az utca szélességének 5%-a, de legfeljebb 80 cm, és

d) a homlokzat hosszának legfeljebb 1/3-án kerül kialakításra és,

e) a homlokzat felületének 1/3-át nem haladja meg.

f) 10 m-nél keskenyebb utca esetében a közterület fölé nyúló erkély nem alakítható ki;

g) 10 és 12 m közötti szélességű utcában legfeljebb 30 cm túlnyúlású franciaerkély alakítható ki.”

(21) A KVSZ kiegészül az új 55. §-sal az alábbiak szerint:

Régészet

55. § (1) A területen régészeti leletek fokozottan várható előkerülése miatt bármilyen földmunkával járó építési tevékenység, illetve tereprendezés előtt a tulajdonos (beruházó) köteles a földmunkák kezdési időpontját jelezni az illetékes régészeti szakhatóság felé, a földmunkák figyelemmel kísérése, és az esetleges leletmentés érdekében. A munkák megkezdése előtt előzetes régészeti feltárás szükséges.

(2) A régészeti feltárás eredményességétől függően nem szabad épületet elhelyezni az építési helyen belül sem azon területeken, ahol jelentős régészeti emlék bemutatása az eredeti helyen szükséges, és az épületen belül az műszakilag nem oldható meg. A régészeti emlék bemutatása épületen belül vagy építmény alatt is megengedett, a régészeti és műemléki szempontok figyelembe vételével.”

(22) A KVSZ 55. §-a 56. §-ra módosul

3. § (1) A KVSZ 1. számú melléklet kiegészül a 11., 12. és 13. ábrával az alábbiak szerint:

11. ábra
Épület magassági jellemzői
(magyarázó ábra a 33. §-hoz)

12. ábra
Az udvar legkisebb méretének értelmezése
(magyarázó ábra a 33. §-hoz)

13. ábra
Az udvar méretének értelmezése jellemzői
(magyarázó ábra a 33. §-hoz)

ahol

É1 ? É4 → U1 = 2/3 É1 (É4)

É2 ? É3 → U2 = 2/3 É2 (É3)

(2) A KVSZ 2. számú melléklet kiegészül az új 8/A. ponttal az alábbiak szerint:

„8/A. Hátralépés: a csatlakozó szomszédos tűzfalakat takaró épületrészek között több telken kialakított közterület felé nyíló udvar (court d’honneur), lásd még: nyitott udvar.”

(3) A KVSZ 2. számú melléklet kiegészül az új 19/A. ponttal az alábbiak szerint:

„19/A. Magassági értékek (lásd: 1. számú melléklet 11. ábra):

1. Upm: párkány legnagyobb magassága, mely az épület homlokzatsíkja és a rendezett terepszint metszésvonala (járdatő-vonal) valamint az épület homlokzatsíkja és a tetősík metszésvonala között függőlegesen mért távolság

2. Uhm: az épület közterület felőli homlokzatának legnagyobb magassága (a hozzá tartozó F/L érték)

3. Élp: az épület legmagasabb pontjának magassága, melynek maximuma az Upm+6,0 m).”

(4) A KVSZ 2. számú melléklet kiegészül az új 24/A. ponttal az alábbiak szerint:

„24/A. Nyitott udvar: a csatlakozó szomszédos tűzfalakat takaró épületrészek között kialakított, a közterület felé megnyitott, legfeljebb a földszinten és az I. emeleten beépített udvar.”

(5) A KVSZ 3. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete (új övezeti terv) lép.

(6) A KVSZ 4. számú melléklete (Védettségek, korlátozások című tervlap) helyébe jelen rendelet 3. számú melléklete lép.

4. § Jelen rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Övezeti tervlap (A KVSZ 3. számú melléklete)

2. sz. melléklet: Szabályozási tervlap (A KVSZ 5.3. számú melléklete)

3. sz. melléklet: Védettségek, korlátozások tervlap (A KVSZ 4. számú melléklete)

Záró rendelkezések

5. § (1) Az alábbi önkormányzati rendeletekkel jóváhagyott Kerületi Szabályozási Tervek e rendelet hatályba lépésével hatályukat vesztik:

önkormányzati rendeletszáma terület lehatárolása
4/2000. (III. 9.) a Madách sétány - Dob utca - Erzsébet körút - Király utca - Károly körút által határolt terület (a Károly körút - Király utca - Rumbach Sebestyén utca - Dob utca, a Holló utca - Király utca - Kazinczy utca - Dob utca, illetve az Akácfa utca - Király utca - Erzsébet körút - Dob utca által határolt területre vonatkozóan módosítva) - (TRT/VII/2)
30/2001. (IX. 21.) Károly körút - Dob utca - Kazinczy utca - Wesselényi utca - Nagy Diófa utca - Dohány utca által határolt terület (TRT/VII/5)
23/2003. (VI. 23.) Erzsébet körút - Dob utca- Kertész utca - Wesselényi utca - Akácfa utca - Dohány utca által határolt terület
43/2005. (XII. 2.) a Budapest VII. kerület, Király utca - Rumbach Sebestyén utca - Dob utca - Holló utca által határolt terület (IV. tömb), Király utca - Kazinczy utca - Dob utca - Kisdiófa utca által határolt terület (VI. tömb), Király utca - Csányi utca - Dob utca - Kisdiófa utca által határolt terület (VII. tömb) és Király utca - Csányi utca - Dob utca - Akácfa utca által határolt terület (VIII. tömb) Kerületi Szabályozási Tervéről, a Kerületi Város-rendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ) szóló Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendelete módosításáról és a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Képviselő-testületének a Budapest VII. kerület Madách sétány - Király utca - Károly körút - Dob utca - Erzsébet körút által határolt területre vonatkozó helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásáról szóló Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2000. (III. 9.) önkormányzati rendeletének módosításáról
38/2006. (XII. 4.) a Budapest, VII. kerület Dohány utca - Akácfa utca - Wesselényi utca - Kertész utca - Dob utca - Klauzál tér - Klauzál utca által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről

(2) A szabályzatot a kihirdetést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni.

dr. Kálmán Zsuzsanna
címzetes főjegyző
Hunvald György
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2008. szeptember 19-én a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.

dr. Kálmán Zsuzsanna
címzetes főjegyző

1. sz. melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2008. (IX. 19.) önkormányzati rendeletéhez

3. számú melléklete a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez

Övezeti tervlap

2. sz. melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2008. (IX. 19.) önkormányzati rendeletéhez

5.3. számú melléklete a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez

Szabályozási tervlap

3. sz. melléklet a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2008. (IX. 19.) önkormányzati rendeletéhez

4. számú melléklete a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (II. 23.) önkormányzati rendeletéhez

Védettségek, korlátozások tervlap