Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (III. 26.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatának, a tulajdona tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása érdekében a tulajdonában álló vagyonának megőrzése, védelme, a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeinek biztosítása érdekében a következő rendeletet alkotja

I. Fejezet

A Rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed

a) a rendelet alapján tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodási feladatokat ellátó személyekre, szervekre, szervezetekre, gazdasági társaságokra és

b) a rendeletben foglaltak szerint az a) pontban meghatározott személyekkel, szervekkel, szervezetekkel, gazdasági társaságokkal jogviszonyba, vagy jogviszonynak nem minősülő egyéb kapcsolatba kerülő személyekre, szervekre, szervezetekre, gazdasági társaságokra.

(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni bármely, az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlása és terhelő kötelezettség teljesítése során, különös tekintettel az Önkormányzat vagyonának hasznosítására és a vagyon tulajdonjogának átruházására.

(3) *  A rendeletben foglaltakat az Önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására, azok tulajdonjogának átruházására, továbbá az önkormányzati tulajdonban álló piacokra és vásárcsarnokokra csak abban az esetben és annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Önkormányzatnak a tulajdonát képező lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról és tulajdonjoguk átruházásáról szóló, továbbá az önkormányzati tulajdonban álló piacokról és vásárcsarnokokról szóló rendelete másképp nem rendelkezik.

(4) *  E rendelet 2. számú mellékletében felsorolt szervezetek az ott meghatározott szolgáltatások nyújtására kizárólagos joggal bírnak, azzal, hogy a kizárólagos jogosultsággal rendelkező szerv e jogosultsága nem értelmezhető kiterjesztően. Egyebekben e rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat közbeszerzési és beszerzési eljárásaira.

1/A. § *  E rendelet alkalmazásában

a) kizárólagos jog: a jogszabály alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott közérdekű tevékenység folytatására, illetőleg cselekmény végzésére, összhangban a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéssel és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel, azzal, hogy kizárólagos jog kedvezményezettje csak olyan jogképes szervezet lehet, amelyet közérdekű feladat ellátására alapítottak vagy ilyen tevékenységet lát el, és amely felett az Önkormányzat közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben az Önkormányzat finanszírozza.

b) önkormányzati gazdasági társaság: olyan jogi személyiséggel rendelkező üzleti célú vagy nonprofit gazdasági társaság, amely felett az Önkormányzat a közbeszerzésekről szóló jogszabály alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni.

c) üzemeltetés: a vagyonelem (különösen az ingatlanok) őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szerződéskötés, továbbszámlázás, portaszolgálat, gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés.

d) *  vagyongazdálkodás: közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés keretében az önkormányzati vagyon érték- és állagmegóvását szolgáló üzemeltetése, őrzése, zöldterületek és zöldfelületek gondozása, az önkormányzati vagyon működtetése, különösen értéknövelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, bevételt jelentő hasznosítás, és értékesítés.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése, a tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai,

1. Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése

2. § (1) *  Az önkormányzati vagyon körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - a továbbiakban: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény - 106. § (2) bekezdése határozza meg. Az önkormányzati vagyont a az egyes vagyonelemek célhoz kötöttsége szempontjából a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény - a továbbiakban: nemzeti vagyontörvény - 5. § (1) bekezdése két csoportba sorolja.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

(3) *  Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába az a vagyon tartozik, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és

a) a nemzeti vagyontörvény 5. § (3) bekezdése az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyonnak, vagy

b) törvény vagy e rendelet 1. számú melléklete nemzetgazdálkodási szempontból kiemelt jelentőségő nemzeti vagyonnak

minősít.

(4) *  Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába az a vagyon tartozik, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és

a) amit törvény korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, vagy

b) ami az Önkormányzat intézményei, költségvetései szervei vagyona, vagy

c) ami az Önkormányzat tulajdonában álló olyan épület, amelyet az Önkormányzat által fenntartott és közfeladatot ellátó intézmény a feladatellátás során használ, és a Polgármesteri Hivatal által használt épületek, épületrészek.

(5) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

3. § *  (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyonától elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat.

(2) Az eszközöket és forrásokat, amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartás készül mennyiségben és értékben, 2 évente kell leltározni december 31-ei fordulónappal.

4. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyontörvény 7. § (2) bekezdésében rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.

2. Tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai

5. § (1) *  Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottsága - a továbbiakban: Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság - gyakorolja az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az alábbi kivételekkel:

a) azon tulajdonosi jogkörök, amelyeknek a gyakorlását magasabb szintű jogszabály a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal;

b) *  azon tulajdonosi jogkörök, amelyeket e rendelet, vagy más önkormányzati rendelet utal a Képviselő-testület, a Képviselő-testület más bizottsága, vagy a polgármester hatáskörébe.

(2) *  A Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat

a) a nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket meghaladó vagyonelemről, vagy vagyonösszességről - a továbbiakban együtt: vagyonról - rendelkező döntések (tulajdonjog átruházás, bármilyen jogcímen történő hasznosítás, vagyonkezelésbe adás, haszonélvezeti jog alapítása, valamint minden más, nem nevesített jogcímen történő tulajdonosi joggyakorlás, ide nem értve a 24. § (2) bekezdése szerinti ún. nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok megtételét) esetében;

b) * 

(3) *  A Polgármester gyakorolja a tulajdonosi jogokat

a) a nettó százezer forint forgalmi értéket, vagy százezer forint nyilvántartási értéket meg nem haladó vagyonelemről, vagy vagyonösszességről - a továbbiakban együtt: vagyonról - rendelkező döntések (tulajdonjog átruházás, bármilyen jogcímen történő hasznosítás, vagyonkezelésbe adás, haszonélvezeti jog alapítása, valamint minden más, nem nevesített jogcímen történő tulajdonosi joggyakorlás) esetében;

b) vagyon forgalmi értékétől, vagy nyilvántartási értékétől függetlenül a vagyon bármely jogcímen történő hasznosításáról, ha a hasznosításból származó bevétel éves szinten a nettó százezer forintot nem haladja meg.

(4) A Képviselő-testület a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök kivételével egyedi határozatával bármely, az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlását, bármely terjedelemben és időtartamra átruházhatja a Képviselő-testület bizottságára, vagy a polgármesterre.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a Képviselő-testületet azon jogát, hogy bármely, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó hatáskört egyedi határozatával magához vonjon és azt egyedi határozatával gyakorolja.

(6) *  A vagyon egy részének bármilyen jogcímen történő hasznosítása esetén forgalmi értékként a hasznosítással érintett rész forgalmi értékét kell figyelembe venni.

III. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon átruházásának a szabályai

3. A tulajdonjog átruházás általános szabályai

6. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjoga csak természetes személyre, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetre ruházható át.

(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának értékesítése esetén nemzeti vagyontörvény 14. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot, az ott meghatározottak szerint elővásárlási jog illeti meg.

7. § (1) *  Törvényben meghatározott forgalmi értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) *  A nettó százezer forintot meghaladó forgalmi, illetve nyilvántartási értékű, de törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó forgalmi értékű vagyon tulajdonjogát átruházni elsősorban versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) *  A nettó százezer forint forgalmi, vagy nyilvántartási értéket nem meghaladó vagyon tulajdonjoga elsősorban versenyeztetés nélkül ruházható át.

A polgármester döntése alapján a nettó százezer forint nyilvántartási értéket nem meghaladó vagyon tulajdonjoga is átruházható versenyeztetés útján.

(4) * 

(5) *  A (2) bekezdésben meghatározott értékű vagyon tulajdonjogának átruházása esetén a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság dönt arról, hogy a vagyon tulajdonjoga versenyeztetési eljárás útján, vagy az alábbi esetekben az átruházás összes lényeges körülményére tekintettel versenyeztetés nélkül kerüljön átruházásra:

a) telekegyesítés, telekrendezés,

b) életvédelmi (polgári védelmi) célokat szolgáló ingatlan, ingatlanrész elidegenítése,

c) az önkormányzat által biztosítandó alapellátást ellátó személy, szervezet, egyéb közfeladatot ellátó civil szervezet, egyház kérelmére vagy más közérdekű cél megvalósítása érdekében történik az átruházás,

d) *  az önkormányzat és más személy(ek) közös tulajdonában álló külön tulajdonú, vagy a társasházi osztatlan közös tulajdon elidegenítésével egyidejűleg az alapító okirat módosításával külön tulajdonba kerülő lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen fennálló önkormányzati tulajdoni hányad elidegenítése esetén, a tulajdonostárs(ak) által (egyhangúan) írásban javasolt vevő részére,

e) *  az önkormányzat tulajdonában álló, legalább 2 éve üresen álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén, amennyiben a lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget a közvetlenül szomszédos lakás tulajdonosa lakásbővítés (csatolás) céljából kívánja megvásárolni,

f) *  az önkormányzat tulajdonában álló, legalább 2 éve üresen álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén, amennyiben arról a lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget magába foglaló társasház közgyűlése minősített többséggel határozatot hozott, a határozatban megnevezett vevő részére,

g) *  nettó egymillió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyon átruházása esetén.

(6) A legfeljebb nettó ötvenmillió forint forgalmi értékű vagyon tulajdonjogának versenyezetés útján történő átruházása esetén a versenyeztetési eljárás szabályairól, azokról a szempontokról, amelyek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása történik a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság dönt.

(7) A nettó ötvenmillió forint forgalmi értéket meghaladó vagyon versenyeztetés útján történő átruházása esetén a versenyeztetési eljárás szabályairól, azokról a szempontokról, amelyek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlat kiválasztása történik a Képviselő-testület dönt egyedi határozatával.

8. § (1) *  A nettó százezer forint forgalmi, illetve nyilvántartási értéket meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása tárgyában döntés kizárólag a vagyonra vonatkozó 90 napnál nem régebbi forgalmi értéket megállapító szakvélemény alapján, az abban meghatározott forgalmi érték alapul vételével hozható.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában 90 napnál nem régebbi szakvéleménynek minősül a tulajdonjog átruházásról szóló döntés napjához képest 90 napnál régebbi, a döntés napjától számított 30 napon belül aktualizált szakvélemény is.

(3) *  Az ötvenmillió forint forgalmi értéket elérő vagyon tulajdonjogának átruházása tárgyában döntést hozni kizárólag kontroll értékbecslési szakvélemény alapján lehet. A tulajdonjog átruházása során a magasabb forgalmi értéket kell figyelembe venni.

4. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházása

9. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyon már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a kötelező önkormányzati feladat ellátója, vagy hatáskör gyakorlója nyilatkozik a vagyon értékétől függően a Polgármester, vagy a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság számára a vagyon tulajdonjogának átruházására tett javaslatában, illetve előterjesztésében.

(3) Az (1) bekezdésben tett javaslat alapján az 5. §-ban meghatározott szabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv dönt a vagyon tulajdonjogának az átruházásáról.

A Képviselő-testület a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság által előterjesztett javaslata alapján dönt a tulajdonjog átruházásáról.

(4) A Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság és a Képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntéseit minősített többséggel hozza meg.

5. A tulajdonjog átruházás csere útján

10. § Az Önkormányzat tulajdonát csere útján értékegyeztetéssel lehet átruházni a tulajdonjog átruházásra vonatkozó, a rendelet 6-8. §-aiban meghatározott általános szabályok megfelelő alkalmazásával.

A csere útján történő tulajdonjog átruházásra vonatkozó döntés meghozatalára hatáskörrel rendelkező személy, vagy szerv megállapításánál a csere tárgyainak forgalmi értékét külön - külön kell figyelembe venni. A döntési hatáskört a nagyobb forgalmi értékű cseretárgy forgalmi értéke alapján kell megállapítani.

6. A tulajdonjog átruházása ingyenesen, vagy a forgalmi értéknél alacsonyabb értéken

11. § (1) Az Önkormányzat vagyonának a tulajdonjogát ingyenesen a nemzeti vagyontörvény 13. § (3)-(7) bekezdésében foglaltak szerint és az ott meghatározott feltételekkel lehet átruházni.

(2) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon tulajdonjogát a forgalmi értéknél lényegesen alacsonyabb értéken csak az átruházás összes körülményeire tekintettel megállapított, az alábbi, különösen indokolt esetekben lehet:

a) amennyiben a Magyar Állam, másik helyi önkormányzat, helyi önkormányzati alapfeladatot ellátó személy vagy szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet részére vagy

b) üzleti alapon már nem hasznosítható helyiség esetén az Erzsébetváros közigazgatási területén található társasház részére történik a vagyonügylet vagy

c) a vagyonügylet városgazdálkodási, intézménygazdálkodási közérdeket, közcélokat, önkormányzati támogatási feladatokat szolgál.

d) *  ha gazdaságossági számításokkal alátámasztottan az átruházással veszteségek előzhetők meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti tulajdonjog átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

7. Tulajdonjog megszerzése az Önkormányzat által

12. § Vagyon tulajdonjogának az Önkormányzat részéről történő megszerzésére e rendelet 6-11. §-aiban foglaltak az irányadóak.

8. Az Önkormányzat tulajdonát képező értékpapírokkal való rendelkezés szabályai

13. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett értékpapírok (a továbbiakban együtt: értékpapírok) tulajdonjogának átruházása esetén az átruházás lebonyolításában közreműködő gazdasági szervezetet versenyeztetés útján kell kiválasztani.

(2) *  A (1) bekezdés szerinti versenyeztetés feltételeiről, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjairól és az eljárás eredménye alapján kiválasztott gazdasági szervezettel megkötésre kerülő szerződés tartalmáról az 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott értékhatárok szerint a Polgármester, vagy a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság, vagy a Képviselő-testület dönt.

A szerződésben meg kell határozni azokat az értékhatárokat és az értékesítés egyéb feltételeit, amelyek keretei között az értékpapírok tulajdonjogának átruházására sor kerülhet, továbbá felhatalmazást kell adnia a Polgármester számára arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek keretei között a jogügyletet megkösse.

(3) * 

(4) A versenyeztetési eljárásra és az annak alapján kötendő szerződés tartalmának meghatározására hatáskörrel rendelkező szerv meghatározása szempontjából az értékpapír értékét

a) a tőzsdén jegyzett értékpapír esetében a döntés előkészítő előterjesztés kipostázásának napján érvényes tőzsdei nyitó árfolyam,

b) a tőzsdén nem jegyzett értékpapír esetén az értékpapírok névértéke alapján kell meghatározni.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

9. Az Önkormányzat által alapítható gazdasági társaságok

14. § (1) Az Önkormányzat a nemzeti vagyontörvény 9. § (2) bekezdésében foglalt korlátozássokkal végezhet vállalkozási tevékenységet és vehet részt gazdálkodó szervezetben.

(2) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyontörvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő gazdasági társaságot alapíthat és csak az abban foglaltaknak megfelelő gazdasági társaságban szerezhet részesedést.

10. Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása gazdasági társaságokban

15. § (1) Az e szakaszban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak az Önkormányzatot megillető tulajdonrészének átruházására.

(2) *  A Képviselő-testület dönt

a) gazdasági társaság alapításáról és megszüntetéséről,

b) gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésről,

c) a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve annak közvetlen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak, kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazásuk megállapításáról,

d) a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság, könyvvizsgálójának kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazása megállapításáról,

e) a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában álló gazdasági társaság egyszemélyes gazdasági társasága létrehozásának, megszüntetésének, átalakulásának előzetes jóváhagyásáról.

(3) *  A Polgármester

a) a (2) bek. c) pontjában foglalt kivételével gyakorolja a 100%-ban közvetlenül az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselője tekintetében az egyszemélyes gazdasági társaság taggyűlését, illetve az alapítóját megillető munkáltatói jogokat.

b) jóváhagyja a 100%-ban közvetlenül az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok szervezeti- és működési szabályzatát.

(4) *  A (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság gyakorolja az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogokat a részben, vagy egészben az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokban, és a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társaságban.

V. Fejezet

Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon kezelésére, hasznosítására, a vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog gyakorlására vonatkozó szabályok

11. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó, a vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jogot gyakorló szervek és szervezetek

16. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó, az önkormányzati vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jogot gyakorló szervek és szervezetek:

a) *  Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal - a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal -;

b) az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve,

c) a vagyon kezelését vagyonkezelési szerződés alapján ellátó személy, vagy szervezet.

d) a vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jogot haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján gyakorló személy, vagy szervezet,

e) a vagyon hasznosítását vagyonhasznosításra vonatkozó szerződés alapján ellátó személy, vagy szervezet.

(2) *  Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatokat.

(3) Azt az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve használja.

(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező üzleti vagyon kezelését, illetve hasznosítását az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott személy, vagy szervezet látja el.

12. Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve használatában lévő vagyon használatának, hasznosításának szabályai

17. § *  (1) Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve és közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társasága az önkormányzati feladatellátásához használatába adott vagyont térítésmentesen használhatja, ideértve az intézmény, költségvetési szerv, gazdasági társaság által végzett önkormányzati feladat ellátásához átmenetileg nem szükséges vagyonnak a (2) bekezdésben meghatározott korlátokkal történő hasznosítását is.

(2) Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve vagy gazdasági társasága az önkormányzati feladatellátásához használatába adott, azonban a feladatellátáshoz átmenetileg nem szükséges vagyont a tevékenységi idején kívül bérbe adhatja, használatba adhatja, a vagyon tulajdonjogát nem érintő más egyéb módon hasznosíthatja, ezen átmeneti hasznosítás időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott átmeneti hasznosítás kivételével a 12 hónapot meghaladó időtartamú, vagy a 12 hónap leteltét követő ismételt hasznosításról a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság dönt.

13. *  Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelése vagyonkezelési szerződés és vagyongazdálkodási szerződés alapján

18. § *  (1) Vagyonkezelésbe adható minden olyan önkormányzati vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálja. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a vagyonkezelőt - a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítés kötelezettséget is beleértve - a nemzeti vagyontörvény 11. § (8) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt korlátozásokkal - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a kötelezettségei.

(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vagyonkezelési szerződés a nemzeti vagyontörvény 11. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható. Vagyonkezelői szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) a kezelésbe adott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket (különösen: érték megőrzés, állag megóvás, üzemképes állapot fenntartása),

c) a vagyonkezelő elszámolási kötelezettségének tartalmát,

d) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot,

e) a szerződés felmondására vonatkozó rendelkezéseket, a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, a felek elszámolási kötelezettségét,

f) amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes, a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket (megfizetésének módját, rendszerességét),

g) vagyonkezelő nyilvántartási, adatszolgáltatási, beszámolási és tájékoztatási kötelezettségét, ezek tartalmát, gyakoriságát,

h) a szerződés mellékleteként a vagyonkezelési szerződés hatályba lépéséhez esetlegesen szükséges nyilatkozatokat.

(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(6) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi jogok gyakorlója versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(7) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyonkezelésbe adáskori állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(8) Az ellenértékként végzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal be kell számolnia.

(9) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, szabály- és célszerűségét a polgármester a Polgármesteri Hivatal közreműködésével ellenőrzi.

(10) A polgármester

a) a tulajdonosi ellenőrzésről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

b) az ellenőrzési tevékenységével a vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarhatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és annak tervezetét és véglegesített változatát az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi,

d) ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól a tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(11) A vagyonkezelő az ellenőrzés során köteles a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (8) bekezdésében foglaltak szerint eljárni. Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(12) A vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(13) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

(14) *  Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a vagyonkezelési szerződésen kívül egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, továbbá vállalkozási jellegű szerződéseket köthet (a továbbiakban: együttesen: vagyongazdálkodási szerződés), amelyek célja különösen az önkormányzati vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló műszaki karbantartással, őrzéssel, üzemeltetésével, működtetésével, az önkormányzati zöldterületek és zöldfelültek gondozásával, továbbá a közterületek köztisztasági és települési környezet tisztaságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása.

(15) * 

(16)-(17) * 

14. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog gyakorlása haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján

19. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra haszonélvezeti jogot alapító szerződés a nemzeti vagyontörvény 11. § (2) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására és megszűnésére vonatkozóan a nemzeti vagyontörvény 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

15. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítása hasznosítási szerződés alapján

20. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítására hasznosítási szerződés csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezettel köthető.

(2) A vagyonhasznosítási szerződésben a vagyonhasznosító személynek, vagy szervezetnek kötelezettséget kell vállalnia a következőkre:

a) teljesíti a hasznosítási szerződésben előírt, beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét;

b) a hasznosításra átengedett vagyon hasznosítási célnak, a hasznosítási szerződésben foglalt előírásoknak és a hasznosításra vonatkozó tulajdonosi rendelkezéseknek megfelelő használatára;

c) arra, hogy a hasznosításra átengedett vagyon hasznosításában harmadik személyként kizárólag természetes személyek, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetek vesznek részt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vagyonhasznosítás szerződésben - rendkívüli felmondási okként - rögzíteni kell, hogy a vagyonhasznosítási szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a hasznosításra átengedett, vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen, vagy közvetett módon jogviszonyban álló - szervezet a hasznosítási szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bek. 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetnek.

16. Az Önkormányzat képviselete a társasházakban

21. § (1) Azon társasházak vonatkozásában, amelyekben az Önkormányzat tulajdonnal rendelkezik (a továbbiakban: társasház), a társasházak közgyűlésein a illetve írásbeli szavazás esetén az önkormányzati tulajdont illetően az önkormányzatot a polgármester, illetve az általa meghatalmazott képviseli.

(2) A meghatalmazott (3) bekezdésben foglaltak kivételével jognyilatkozatot tehet:

a) a társasház fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan a közös költség, a felújítási alap mértékére vonatkozó javaslat, valamint a kerületi és fővárosi társasházi pályázatokon való induláshoz szükséges fedezet elfogadására,

b) *  a rendes gazdálkodás keretein belüli, többlet költséggel (célbefizetés) járó kötelezettség vállalására, ha az Önkormányzat tulajdoni részesedése a társasházban nem éri el a 25%-ot és a többletköltség nem éri a nettó százezer forintot,

c) egyéb más, a Pénzügyi és kerületfejlesztési Bizottság döntési hatáskörébe nem tartozó, pénzügyi kötelezettség vállalással nem járó, illetve az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát és tulajdoni hányadát közvetlenül nem érintő (társtulajdonosi) ügyekben.

(3) *  A Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság hozzájárulása szükséges:

a) a rendes gazdálkodás keretein belüli többlet kötelezettség (célbefizetés), valamint a közösséget terhelő egyéb kötelezettség (pl. hitelfelvétel) vállalásához, ha az Önkormányzat tulajdoni részesedése a társasházban eléri vagy meghaladja a 25%-ot, vagy a kötelezettség meghaladja a nettó százezer forintot, de nem haladja meg a nettó ötvenmillió millió forintot;

b) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához (a fenntartás körébe nem tartozó olyan munkával összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épületrész bővítésével, átalakításával, vagy közös tulajdonba kerülő új épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak), amennyiben a kötelezettség meghaladja a nettó százezer forintot, de nem haladja meg a nettó ötvenmillió forintot;

c) társasházi alapító okirat módosításához - tulajdoni hányadra tekintet nélkül -;

d) a közös tulajdon megszüntetésére irányuló per megindításához;

e) a társasházi közös tulajdonban, vagy külön tulajdonban lévő Önkormányzati tulajdonrész elidegenítéséhez vagy más módon való megszüntetéséhez;

f) a szervezeti-működési szabályzat és annak módosítása jóváhagyásához, ha az Önkormányzat tulajdoni részesedése a társasházban eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

(3a) *  A Képviselő-testület hozzájárulása szükséges:

a) *  a rendes gazdálkodás keretein belüli többlet kötelezettség (célbefizetés), valamint a közösséget terhelő egyéb kötelezettség (pl. hitelfelvétel) vállalásához, amennyiben a kötelezettség a nettó ötvenmillió forintot meghaladja, vagy az Önkormányzat tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja az 50%-ot,

b) *  a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához (a fenntartás körébe nem tartozó olyan munkával összefüggő kiadások, amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épületrész bővítésével, átalakításával, vagy közös tulajdonba kerülő új épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak), amennyiben a kötelezettség a nettó ötvenmillió forintot meghaladja vagy az Önkormányzat tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja az 50%-ot,

c) Társasház alapításához, az új társasház alapító okiratának és szervezeti-működési szabályzatának elfogadásához.

(3b) *  A (3) bekezdés szerinti esetekben a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság, vagy az (3a) bekezdés szerinti esetekben a Képviselő-testület döntésének hiányában a társasházi közgyűlés napirendjéhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadása tárgyában az Önkormányzat meghatalmazottja

a) köteles kezdeményezni az érintett napirendi pont levételét a társasházi közgyűlés napirendjéről,

b) abban az esetben, ha a közgyűlés az a) pont ellenére a napirendhez tartozó határozati javaslatot szavazásra bocsátja, köteles NEM-mel szavazni.

(3c) *  A (3) a) esetben a hozzájárulás megadására a rendelkezésre álló idő rövidségére, vagy más egyéb kényszerítő körülményre tekintettel az Önkormányzat képviseletében a Polgármester jogosult a hozzájárulást megadni. Ebben az esetben a Polgármester köteles a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságot a hozzájárulás megadásáról, annak tartalmának ismertetésével tájékoztatni.

(4) *  Az Önkormányzat költségvetését érintő, a (2) bekezdés b) pontjában, a (3) bekezdés a) és b), valamint a (3a) bekezdés a) b) pontjaiban foglalt pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz történő hozzájárulás megadása az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott keretek között történhet.

A célbefizetésekkel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervezet az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében meghatározott költségkeret terhére teljesített célbefizetésekről negyedévente tájékoztatja a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságot.

(5) Az Önkormányzat meghatalmazottja köteles a jegyzőnek jelezni, ha az Önkormányzat érdekét sértő vagy jogellenes közgyűlési határozat született.

(6) *  A Jegyző a társasházak törvényes működésének helyreállítása érdekében - ha a társasház alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és ezek módosításai nem felelnek meg a jogszabályoknak, vagy a társasházi közgyűlés határozata nem felel meg a jogszabályoknak vagy az alapító okiratnak, szervezeti-működési szabályzatnak, vagy a társasház működése nem felel meg a közgyűlési határozatnak - felhívja a társasházat a törvényes működés 60 napon belüli helyreállítására. A Jegyző a határidő eredménytelen leteltét követő 30 napon belül a társasház törvényes működésének helyreállítása érdekében bírósághoz fordulhat.

A fenti rendelkezés nem érinti az Önkormányzat, mint tulajdonostárs azon jogát, hogy az Önkormányzat a jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütköző, vagy lényeges érdekeit sértő társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalát követő 60 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. Ebben az esetben a per megindításáról a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság, sürgősség esetén a Bizottság utólagos tájékoztatása mellett a Polgármester dönt.

(7) Az Önkormányzat részére megbízási szerződés alapján az önkormányzati ingatlan hasznosításával, fenntartatásával kapcsolatos feladatokat ellátó gazdasági társaság köteles a közgyűlési határozatokat beszerezni és nyilvántartani továbbá a határozat szövegét legalább öt évig megőrizni.

21/A. § *  (1) Azon társasházak esetében melyekben az önkormányzat tulajdoni hányada 100%, a 21. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(2) Jelen rendelet 3. melléklete meghatározza azon társasházak címeit melyek valamennyi albetétjének tulajdonosa az önkormányzat.

(3) A 3. melléklet szerinti társasházak közgyűlésének hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben a polgármester vagy hatáskör átruházás esetén az illetékes alpolgármester dönt.

(4) A hatáskört a (3) bekezdés szerint gyakorló személy bármely, a polgármesteri hivatallal köztisztviselői jogviszonyban álló személyt a nevében történő eljárásra meghatalmazhat.

(5) A hatáskört gyakorló személy döntéséhez kikérheti a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság hozzájárulását.

(6) A tulajdonos pénzügyi kötelezettségvállalását megelőzően a forrás rendelkezésre állását ellenőrizni kell.

(7) Sürgős esetben a hatáskört gyakorló személy az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete szerint kezdeményezi a forrás biztosítását.

(8) Halasztást nem tűrő esetekben a polgármester kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

(9) Jelen paragrafus rendelkezései a tulajdon hasznosítására vagy elidegenítésére, az alapító okirat és módosítására vonatkozó szabályokat nem érintik.

VI. Fejezet

Tulajdonosi nyilatkozatok polgári peres és polgári nemperes eljárásban, hatósági eljárásban, perbeli és peren kívüli egyezség kötése, egyéb nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok

17. Nyilatkozat polgári peres és polgári nemperes eljárásban

22. § (1) Az Önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról

a) *  amennyiben a pertárgy értéke nem határozható meg, vagy meghatározható, de értéke a nettó százezer forintot nem haladja meg, a Polgármester,

b) *  amennyiben a pertárgy értéke a nettó százezer forintot meghaladja és nem haladja meg a nettó ötvenmillió forintot, a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság,

c) amennyiben a pertárgy értéke a nettó ötvenmillió forintot meghaladja, a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) *  A nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló idő rövidségére, vagy más egyéb kényszerítő körülményre tekintettel az Önkormányzat képviseletében a Polgármester jogosult az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtenni. Ebben az esetben a Polgármester köteles az (1) bek. b) pontja hatálya alá eső nyilatkozat esetén a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottságot, az (1) bek. c) pontja hatálya alá eső nyilatkozat esetén a Képviselő-testületet a nyilatkozat megtételéről, annak tartalmának ismertetésével tájékoztatni.

18. Egyezség kötése peres eljárásában, bíróság előtti jogvita rendezése peren kívüli egyezséggel

23. § (1) A peres eljárásban történő perbeli egyezség kötésére és a bíróság előtti jogvitának peren kívüli egyezséggel történő lezárására a 22. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés hatály alá nem tartozó, jogvitát lezáró egyezség megkötésére a 22. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

19. Tulajdonosi nyilatkozatok hatósági eljárásokban, egyéb, nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok

24. § *  (1) Az 22. § (1) bekezdése hatály alá nem tartozó, hatósági eljárásokban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatai tárgyában a Polgármester dönt.

(2) Az e rendeletben nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok tárgyában a Polgármester dönt, amennyiben

a) a nyilatkozat jog vagy tény fennállását igazolja, vagy

b) a nyilatkozat megtétele nem jár pénzügyi kötelezettség vállalásával.

(3) Amennyiben a Polgármester úgy ítéli meg, hogy az (1)-(2) bekezdések alapján általa tett nyilatkozat jelentős mértékben érinti az Önkormányzatot, vagy az adott ügy jellegére tekintettel azt szükségesnek tartja, az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadására vonatkozó javaslat megtételét kezdeményezi a Képviselő-testület illetékes bizottsága, vagy a Képviselő-testület részéről.

(4) Az Önkormányzatot megillető elővásárlási, vagy előbérleti jog gyakorlása tárgyában

a) amennyiben a vételi, vagy bérleti ajánlat összege nem haladja meg a nettó ötvenmillió forintot, a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság,

b) amennyiben a vételi, vagy bérleti ajánlat összege meghaladja a nettó ötvenmillió forintot, a Képviselő-testület dönt.

20. Követelés elengedése

25. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a behajthatatlannak nem minősülő követelést részben vagy egészben elengedni az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben lehet.

(2) Ilyennek minősül különösen, amikor a követelés nem minősül behajthatatlannak, de valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, vagy aránytalan nehézséggel, illetve aránytalanul nagy költséggel járna, továbbá ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető.

(3) *  Az (1) bekezdés szerinti követelés elengedéséről nettó ötszázezer forint összegig a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság, nettó ötszázezer forint felett a Képviselő-testület dönt.

(4) *  Azon bérlők esetében, akiknek az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján kerül a bérleti díj elengedésre, az elengedés évétől számított 5 évig újabb önkormányzati tulajdonú bérlemény nem kerülhet bérbeadásra.

(5) *  Külön önkormányzati rendeletben nem szabályázott szabályozott esetben az Önkormányzat felé fennálló tartozás részletekben történő kiegyenlítése tárgyában

a) amennyiben a teljes tartozás összege nem haladja meg a nettó ötvenmillió forintot, a Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság,

b) amennyiben a teljes tartozás összege meghaladja a nettó ötvenmillió forintot, a Képviselő-testület

dönt.

VII. Fejezet

Záró és vegyes rendelkezések

21. Hatálybalépés

26. § E rendelet 2012. április 1. napján lép hatályba.

22. Hatályát vesztő rendelet

27. § * 

dr. Gotthard Gábor
jegyző
Vattamány Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2012. március 26-án a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.

dr. Gotthard Gábor
jegyző

1. melléklet * 

Az Önkormányzat tulajdonában álló közszolgáltatási tevékenységet ellátó alábbi gazdasági társaságokban fennálló társasági részesedése nemzetgazdálkodási szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemnek minősül:

1. Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság

2. Erzsébetvárosi Üzemeltetési és Ingatlanfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság

3. Erzsébetvárosi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

4. ERöMŰVHÁZ Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

5. Erzsébetvárosi Fejlesztési és Beruházási Korlátolt Felelősségű Társaság

6. EVIKINT Intézményi Műszaki Gondnoki és Településüzemeltetési Korlátolt felelősségű Társaság

7. Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Korlátolt Felelősségű Társaság

2. melléklet * 

3. melléklet * 

Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló társasházak:

Budapest, VII. kerület,

Dob utca 25.

Dob utca 38.

Izabella utca 31.

Kisdiófa utca 6

Kisdiófa utca 10.

Murányi utca 5.

Szövetség utca 15.

Verseny utca 26.