Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelete

a szociális támogatások és szociális szolgáltatások, valamint a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételének helyi szabályozásáról

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdés d) és e) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdése, a 21. § (1) bekezdése, a 29. § (1), (2) bekezdései, a 131. § (1) bekezdése által kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi támogatások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit, amelyek szerint az Önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók számára. Hozzájárul továbbá a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, valamint a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról.

2. A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdése szerint:

(1) A szociális ellátások tekintetében az Szt. 32/A. §-ának figyelembevételével meghatározott személyek körére, - amennyiben életvitelszerűen a VII. kerületben élnek-, továbbá az Szt. 6. §-ában foglaltak figyelembe vételével Erzsébetváros ellátási körébe tartozó hajléktalanokra;

(2) szociális szolgáltatások tekintetében:

a) a b) és c) pontban foglalt kivételekkel a szolgáltatást végző intézmény ellátási területén életvitelszerűen élő, bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre,

b) a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ ápolást, gondozást nyújtó Időskorúak Gondozóházába és Idősek Otthonába történő beutalás esetén az intézmény ellátási területe kiterjed Magyarország közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre,

c) a nappali ellátások tekintetében a VII. kerület közigazgatási területén, a demens nappali ellátás esetén a főváros közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

(3) A Gyvt. 4. § szerinti, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló jogszabály figyelembevételével meghatározott személyek körére.

3. § Az átmeneti gondozóház és az idősek otthona ellátás igénybevételét Magyarország közigazgatási területén, a demens nappali ellátás esetén Budapest közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személy kérelmezheti az e rendeletben szabályozott keretek között, azonban a VII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyek elhelyezéséről kell elsődlegesen gondoskodni.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. § (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 5. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni, valamint

(1) külön háztartás: egy adott lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében:

a) ha a lakás használatát bíróság jogerős ítéletével megosztotta, a megosztás szerint használt,

b) a társbérlők által használt,

c) albérleti szerződés alapján használt

lakásban élők közössége.

(2) lakásra megállapított havi állandó közös költség: a közös költség azon része, melyet nem terhel semmi rendkívüli, időszakosan megállapított költség (pl. kéménybélelés, lépcsőház festés stb.).

(3) elemi kár: a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz okozta kár.

(4) életvitelszerű tartózkodás: a magánszemély otthona, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, továbbá máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ.

(5) rokkant: Az a személy, akinek esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50%.

(6) súlyosan fogyatékos személy:

a) az a személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) a lakcíme szerinti rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított igazolás alapján súlyosan fogyatékos, vagy

c) 18 év alattiak esetében gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által kiállított igazolás alapján súlyos fogyatékos gyermek.

(7) családfenntartó: Az a személy, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és a jövedelemvizsgálatba bevont személyek közül jövedelme a legmagasabb, vagy egyedüli keresőként további személy(ek) tartásáról gondoskodik.

(8) hozzátartozó: A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy

(9) A rendelet 17-21. §-ában meghatározott ellátás tekintetében:

a) adós - az adósággal érintett lakás

aa) bérlője, vagy bérlőtársa,

ab) tulajdonosa, tulajdonostársa,

ac) haszonélvezője,

ad) az a jogcím nélküli személy, akinek bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, de a kilakoltatásról szóló végzéssel még nem rendelkezik, illetve

ae) az a jogcím nélküli személy, akinek a bérleti jogviszonyra vonatkozó szerződése lejárt és a szerződés meghosszabbítása folyamatban van,

és aki életvitelszerűen a hátralék keletkezése óta a kérelemmel érintett lakásban él.

b) adósság a -

ba) lakbérhátralék, illetve lakáshasználati díj hátralék,

bb) lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz - és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtés díjtartozása)

bc) társasházi lakások esetén fizetendő közös költség hátralék,

c) összes adósság -

a rendeletben meghatározott támogatások és szolgáltatások igénybevételekor fennálló adósság összegzett mértéke, melynek legkisebb mértéke 50 000 Ft, amely azonban nem haladja meg az 300 000 Ft-ot;

d) az igénybevételkor fennálló adósság összegzett mértéke -

a tartozás azon időpontban fennálló mértéke, amikor az adós a Család - és Gyermekjóléti Központtal megköti a megállapodást az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére;

e) kezelésbe vont adósság -

az adós és a Humán Szolgáltató között megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott összeg, mely legfeljebb 300 000 Ft lehet;

f) önrész -

a kezelésbe vont adósságnak a támogatáson felüli összege, melyet az adósságkezelési szolgáltatás megkezdését követően - az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint - az adós a lakhatással kapcsolatos adósság csökkentése érdekében az adósságkövetelés jogosultja felé teljesít;

g) hitelező -

a b) pontban meghatározott adósság összegét számlázó, nyilvántartó és arra jogosult szolgáltató, illetve társasház, amely az adósságkövetelés jogosultja.

(10) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon

(11) gyermekvédelmi települési támogatás esetében krízis helyzetnek minősül:

a) különösen a gyermek testi-lelki épségét, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, napi ellátását veszélyeztető élethelyzet (pl. szülő, gondozó halála, betegsége, szülői családból való kiutasítása),

b) természeti katasztrófa,

c) a lakás bármely okból eredő lakhatatlanná válása,

d) ha hajléktalanná vált a gyermek.

(12) elszámoló számla: Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

5. § (1) Az e rendeletbe foglalt szociális feladat- és hatásköröket a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével - a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a polgármester gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör tekintetében a másodfokú hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott esetekben a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság előzetes véleményezése és javaslata alapján méltányosságot gyakorolhat.

(3) Az ellátások igénybevétele önkéntes, illetve a kérelmező beleegyezésével kezdeményezhető nevelési- oktatási intézmények, a gyámhatóság és gyámhivatal, továbbá más család és gyermekvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet által.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Humán Szolgáltató) bölcsődei intézményénél kell benyújtani.

(5) Az e rendeletben szabályozott egyéb intézményi ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Humán Szolgáltatónál kell benyújtani. Az érintett intézmény a gyermek illetve családja krízishelyzetére tekintettel kezdeményezi az átmeneti elhelyezést. A rendelet alkalmazása szempontjából különösen a 4. § (11) bekezdésében foglaltak minősülnek krízishelyzetnek.

a) A kérelmek ellátó-intézményekhez való továbbítását, a szükséges koordináció ellátását a Humán Szolgáltató végzi, a kérelmek (indítványok) felülvizsgálata nélkül;

b) a Humán Szolgáltató a kérelmezőt, illetve a javaslattevő intézményt értesíti a felvételről, az elutasításról, a várható várakozási időről;

c) a Humán Szolgáltató a kérelmek teljesítéséről írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt (Humánszolgáltató Irodát), mely a szükséges elszámolási teendőket 5 munkanapon belül teljesíti. Az elszámolási határidő mindaddig meghosszabbodik, míg az ahhoz szükséges összes adat rendelkezésre nem áll.

(6) Az ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosultat illetve törvényes képviselőjét tájékoztatni kell

a) az ellátás tartalmáról és feltételeiről,

b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásról,

c) az intézmény házirendjéről,

d) fizetendő térítési illetve gondozási díjról.

(7) Az ellátásra jogosult az igénybevételkor, illetve az alatt szükség szerint

a) nyilatkozik az (5) bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről,

b) adatokat szolgáltat az intézményi nyilvántartásokhoz,

c) nyilatkozik a nyilvántartott adatokban történt változásokról.

(8) E rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatban az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmek - meghatározott tartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványokon - a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáin hozzáférhetők, valamint az önkormányzat honlapjáról (www.erzsebetvaros.hu) letölthetők, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló jogszabályban közzétett nyomtatványon nyújthatók be.

(9) E rendelet 15-19. §-ában körülírt támogatási forma tekintetében a kérelmeket a Humán Szolgáltatóval történt egyeztetést követően lehetséges a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

6. § Jelen rendeletben szabályozott valamennyi pénzbeli és természetbeni támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

(1) Gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében

a) a tartásdíjat megállapító bírósági ítélet másolatát, vagy az egyezség bíróság általi jóváhagyását, ennek hiányában,

b) a havonta rendszeresen folyósított, átutalt, kézbe adott összeg esetében az átutalás postai szelvényét, átutalási értesítőt, és a gyermektartásban részesülő szülő által aláírt hiteles nyilatkozatot, vagy

c) amennyiben a gyermek után a másik szülő nem fizet tartásdíjat, az erről szóló nyilatkozatot.

(2) *  E rendelet 9. §, 10. §, 11. §, 12. §-a által szabályozott támogatások tekintetében a kérelmező és családja; a rendelet 13. §, 14. §, 15-19. § és 22. §-ai által szabályozott ellátások tekintetében a kérelmező és háztartása jövedelemi viszonyainak pontos megállapítása érdekében a kereső tevékenységgel, valamint rendszeres pénzellátással nem rendelkező nagykorú kérelmező, illetve a vele együtt élőként figyelembe veendő nagykorú munkanélküli személy esetében hitelt érdemlően igazolni kell a munkába állási szándékot. Olyan igazolás fogadható el, mely az illetékes munkaügyi központtal történő tartós - a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, legalább 60 nap - együttműködésre utal, és egyértelműen bizonyítja, hogy az együttműködés valóban a munkába állás érdekében valósul meg, és nem pusztán egyszeri kapcsolatfelvétel a segélykérés céljából. Hitelt érdemlő az igazolás, melyet a területileg illetékes Munkaügyi Kirendeltség állít ki, a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül.

A 60 nap együttműködéstől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha

a) a munkanélküli személy a kérelem benyújtását megelőző 30 napban veszítette el állását, (vagy szűnt meg rendszeres pénzellátása), vagy

b) a munkanélküli személyt az állami foglalkoztatási szerv neki fel nem róható ok miatt törölt az álláskeresők nyilvántartásából és az újbóli nyilvántartásba vételére a kérelem benyújtásának időpontjában nincs lehetőség, vagy

c) a munkaviszonyának (rendszeres pénzellátásának) megszűnését követő 10 napon belül az illetékes munkaügyi hivatalnál nyilvántartásba vétette magát, és e tény, valamint a kérelem benyújtása közötti időszakban 60 nap még nem telt el.

(3) 16. év feletti személy esetében csatolni kell a nevelési, oktatási intézmény által kiállított tanulói jogviszony igazolását, nappali tagozatos felsőfokú képzésben résztvevő személy esetén hallgatói jogviszony igazolást, melynek tartalmaznia kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban folyósított ösztöndíjakat, valamint a diákmunkáról szóló jövedelemigazolást vagy nyilatkozatot.

(4) A jövedelemszámítás és a vagyonvizsgálat során a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén a Gyvt. vonatkozó rendelkezései, az e rendeletben szabályozott további pénzbeli és természetbeni ellátások esetén az Szt. szabályai az irányadók.

(5) E rendelet 15-19. §-ai által szabályozott támogatás esetében a kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

a) nyilatkozatokat, (vagyonnyilatkozat: kérelmező és a háztartás tagjaira vonatkoztatva, iratbeszerzésre vonatkozó nyilatkozat bérlakás esetében)

b) az adós és az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó között megkötött adósságkezelési megállapodást, mely tartalmazza az adósságkezelés egyéni tervét, és az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó javaslatát az adósságcsökkentési támogatás mértékéről és ütemezéséről, valamint a jövedelemszámítási adatlapot,

c) a lakás használatának jogcímét igazoló dokumentum másolatát,

d) a hitelező (szolgáltató) által kiállított 30 napnál nem régebbi iratot az adósság jogcíméről és összegéről, (a lakás fenntartásával kapcsolatos - a szolgáltató(k) által kiadott - legalább hat hónap hátralékot tartalmazó igazolást), vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről szóló igazolást,

e) valamennyi közüzemi szolgáltatóra vonatkozó, a kérelem benyújtását megelőző 12 havi számlát vagy a szolgáltató által 12 hónapra kiállított igazolást a fogyasztáshoz kötődő havi díjtételekről, továbbá hiteltörlesztés esetén a hitelintézet által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi törlesztő-részéletről szóló igazolást,

f) a háztartásban élő, illetőleg súlyos fogyatékos személyről, a fogyatékosságát, rokkantságát megállapító határozatot,

g) fennálló gyámság, gondnokság igazolására szolgáló okiratok (gyámkirendelő, gondnok-kirendelő határozat).

(6) A szociális hatáskört gyakorló szerv az e rendeletben meghatározott támogatások jogosultsági feltételeit felülvizsgálhatja, ha olyan információ jut tudomására, mely a támogatás további folyósítását már nem indokolja.

5. Környezettanulmány

7. § (1) A kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális helyzetének, lakás- vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása érdekében, amennyiben a kérelemhez benyújtott dokumentumok alapján a tényállás nem tisztázható egyértelműen a Polgármesteri Hivatal helyszíni szemle keretében szociális helyzetfelmérést (környezettanulmány) készít. A II. fokú kérelmek esetében a felterjesztést előkészítő Polgármesteri Hivatal szükség esetén környezettanulmányt készít.

(2) A környezettanulmánynak tartalmaznia kell különösen:

a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait, jövedelmi és vagyoni viszonyait;

b) a kérelmező lakásának és vagyonának fenntartási költségeire vonatkozó alapadatokat

c) a kérelmező szociális helyzetével és életkörülményeivel kapcsolatos fontos adatokat (pl. gyógyszerköltség, általános egészségi állapot, egyéb speciális körülmények, jövedelmi és vagyoni helyzet stb.).

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

8. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az Szt. 25. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 48. §-ban meghatározott ellátási formákat biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Erzsébetváros Önkormányzata az Szt. 26. §-a alapján - további kiegészítő, szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatást nyújt.

6. Átmeneti vagy tartós létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás

9. § (1) Erzsébetváros Képviselő-testülete a pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az Szt. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezés és felhatalmazás alapján rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető váratlan élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Települési támogatás eseti jelleggel, átmeneti segélyként, vagy meghatározott időszakra rendszeres jelleggel - létfenntartási támogatásként - annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) *  egyedülálló személy esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 300%-át,

b) 2-3 fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 250%-át,

c) 4 és több fős család esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(3) Létfenntartási támogatásként nyújtható a települési támogatás, amennyiben a kérelmező vagy közeli hozzátartozója

a) aktív korúak ellátása keretében egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti,

b) öregségi nyugdíjban vagy időskorúak járadékában, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül,

c) rehabilitációs ellátásban, nyugdíj előtti munkanélküli ellátásban, rokkantsági járadékban vagy rokkantsági ellátásban részesül,

d) gondnokolt személy,

e) egészségkárosodásának mértéke legalább 30%, de kevesebb, mint 50%.

(4) Eseti jelleggel azokat a személyeket indokolt települési támogatásban részesíteni, akiknek alkalmanként jelentkező többletkiadásuk:

a) fűtőberendezés, vízmelegítő, hűtőgép, mosógép vagy főzőkészülék meghibásodása (amennyiben a készülékvásárlást/szerelést a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi számlával igazolja a kérelmező);

b) rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak;

c) elsősorban a biztonságos lakhatást biztosító hátralékrendezése amennyiben a hátralék a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban keletkezett)

d) előre fizető mérő felszerelése;

e) kikapcsolt mérőóra visszaállítása;

f) sérelmére elkövetett bűncselekmény (amennyiben a bűncselekményt a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül követték el);

g) egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi vizsgálat, szolgáltatás, készülék költsége;

h) kártevő irtás;

i) hosszantartó betegség (táppénz időszakára, amennyiben időtartama a 30 napot meghaladja)

miatt létfenntartást veszélyeztető anyagi nehézségeik adódtak. Eseti jelleggel megállapított települési támogatás tárgyévben egyazon indok alapján csak egyszer folyósítható, alkalmanként és családonként csak egy kérelmező számára állapítható meg.

(5) Az előre fizető mérőóra felszereléséhez nyújtott támogatás, az éves települési támogatás segélykereten felül, az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően az ügyfél kérelmére, jövedelemi helyzetére való tekintet nélkül megállapítható, amennyiben a kezelésbe vont hátraléka villamos energia - vagy gáz szolgáltatás tekintetében keletkezett.

(6) Települési támogatás nem állapítható meg

a) nagy értékű háztartási eszköz beszerzéséhez;

b) annak a munkanélküli kérelmezőnek, aki, illetve akinek közeli hozzátartozója munkanélküliként nem működik együtt munkahelykeresés céljából a 6. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint;

c) hátralékrendezésre abban az esetben, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra

ca) adósságcsökkentési támogatás került megállapításra; illetve

cb) lakásfenntartási támogatás került megállapításra, és a hátralék lakbér vagy közös

költség tekintetében keletkezett.

(7) Az eseti jelleggel megállapított települési támogatás mértéke a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt költségek 100%-a a (4) bekezdés d), e) és h) pontja, valamint az (5) bekezdésben foglalt esetekben, 50% a (4) bekezdés a) c) és g) pontja esetében. A települési támogatás alkalmanként, egy naptári évben maximum négy alkalommal, vagy létfenntartási támogatásként akár 12 hónapra, időarányosan is megállapítható, amelynek havi összege nem lehet több mint az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-ának 1/12-ed része. A települési támogatás éves mértéke nem haladhatja meg családonként az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át. Hátralékrendezés okán nyújtott támogatás esetében a támogatás összegét a hátralékkal érintett szolgáltató részére kell utalni.

(8) Tárgyévben egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül, a települési támogatás éves keretén túl, legfeljebb 100 000 Ft összegű települési támogatásban részesülhet az a kérelmező, aki neki fel nem róható okból olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.

Ilyen élethelyzetnek tekintendő:

a) létfenntartást befolyásoló hirtelen haláleset (családfenntartó halála)

b) elemi kár,

c) a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban diagnosztizált súlyos betegség.

(9) A (8) bekezdés esetén a kérelem elbírálásakor az e rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltakat nem kell figyelembe venni.

(10) Eseti jellegű, továbbá létfenntartási települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 6. §-ának (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá

a) a kifizetett eszközről vagy szolgáltatásról kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő hozzátartozója nevére kiállított számlát,

b) hátralék esetén a szolgáltató által kiállított igazolást a hátralék összegéről és fennállásának időtartamáról;

c) sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentés jegyzőkönyvét,

d) a táppénz időszakáról és összegéről szóló igazolást;

e) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a kérelem alapját képező okot alátámasztja.

7. Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás

10. § (1) Települési támogatás nyújtható az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, amennyiben kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300%-át.

(2) A haláleset okán kérelmezett települési támogatás beadási határideje a temetést követő harmadik hónap utolsó napja.

(3) A temetési költségekhez nyújtott települési támogatás összege a számlával igazolt temetési költségek 20%-a.

(4) A temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésére figyelemmel nem részesíthető temetési költségekhez kérelmezett települési támogatásban az a kérelmező, aki szerződésben vállalta, hogy gondoskodik a szerződő fél eltemettetéséről, mivel a temettetésre elsősorban az köteles, aki azt szerződésben vállalta.

(5) Temetési költségekhez nyújtott települési támogatás nem állapítható meg, ha a kérelmező által becsatolt számlák végösszege

a) hamvasztást követő urnakiadás esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét meghaladja;

b) hagyományos földbetemetés esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetés 120%-át meghaladja;

c) hamvasztásos temetés esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetés 130%-át meghaladja;

d) szórásos temetés esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetés 140%-át meghaladja;

a helyben szokásos legolcsóbb temetés összege tekintetében a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által közölt adatokat kell figyelembe venni.

(6) A temetési költségekre tekintettel igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet (6) §-ának (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(7) A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

8. Gyermekvédelmi települési támogatás

11. § (1) Az önkormányzat évente az érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-os mértékéig települési támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, és a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át. Támogatásra jogosult a gyermekkorú, valamint a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal, és a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek.

(2) Létfenntartási gondnak, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen az Szt. 45. § (4) bekezdése szerinti válsághelyzet, valamint a kérelem vizsgálatakor felmerülő egyéb ok, melynek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni. Ilyen különös méltánylást érdemlő élethelyzet:

a) a gyermek részére gyógyászati segédeszköz beszerzése, javíttatása, működéséhez szükséges tartozék pótlása,

b) a gyermek időszakos gyógyszerköltségeihez, gyógykezeléseihez való hozzájárulás;

c) a gyermek speciális diétájához nyújtott támogatás (tejfehérje allergia és tejcukor érzékenység, lisztérzékenység, cukorbetegség és egyéb súlyos anyagcsere betegségek esetén, továbbá ha a gyermek étkeztetése csak tápszerrel oldható meg);

d) a gyermek bölcsődei elhelyezésével, óvodai nevelésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás.

(3) A támogatás az a), b), és d) pontok esetében a kérelmező vagy gyermeke nevére kiállított számlával igazolt költségek esetében állapítható meg. Utólagos számlabemutatásra nincs mód.

(4) A 11. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályoktól függetlenül gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg, amennyiben a késedelem a gyermek életét, vagy testi épségét veszélyeztetné.

(5) Amennyiben a települési támogatás az Szt. 45. § (5) bekezdése szerint hivatalból kerül megállapításra, a segély az érintett szervezet részére is utalható.

(6) A gyermekvédelmi települési támogatáshoz csatolni szükséges a jelen rendelet 6. §-ának (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, és

a) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzését igazoló számlákat,

b) speciális diéta szükségességét igazoló orvosi szakvéleményt;

c) a gyermek bölcsődei elhelyezésével, óvodai nevelésével kapcsolatban felmerült költségeket igazoló számlákat;

d) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a kérelem alapját képező okot alátámasztja.

(7) A (2) bekezdés d) pontjára való tekintettel egy naptári évben egy alkalommal állapítható meg a támogatás.

(8) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében nevesített, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, gyermekfogadásának előkészítéséhez nyújtott - rendkívüli települési támogatás esetén, amennyiben a jogosult személy nem cselekvőképes a támogatás iránti kérelmet a jogosult személy törvényes képviselője vagy gyámja terjesztheti elő.

9. Beiskolázási települési támogatás

12. § (1) *  Beiskolázási települési támogatás állapítható meg minden olyan tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek, és 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, gyermekként figyelembe veendő személy részére, aki jövedelmi vagy vagyoni viszonyai alapján nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(2) A rendkívüli beiskolázási támogatás csak az adott év VIII-IX. hónapjában kérelmezhető.

(3) A támogatás összege 10 000 Ft, évente egy alkalommal.

10. Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

13. § (1) A lakhatáshoz kacsolódó települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez állapítható meg.

(2) Abban az esetben állapítható meg a támogatás, amennyiben a kérelmező a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy haszonélvezője.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(5) A támogatás havi összege tekintet nélkül a lakásban élő személyek számára és a lakás nagyságára egységesen az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-a.

(6) *  A támogatás folyósítása elsősorban a szolgáltató részére történik a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig, melynek összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától számított egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti új kérelmet legkorábban a lejárat hónapjában lehetséges előterjeszteni.

(9) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult a támogatással érintett lakást elhagyja (elköltözik), illetve a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(10) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(11) A lakásfenntartási támogatást megállapításához szükséges csatolni a jelen rendelet 6. §-ának (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, vagyonnyilatkozatot, a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratok másolatát (tulajdoni lap, adásvételi- vagy bérleti szerződés), a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, igazolást; továbbá a kérelmet megelőző hónapra vonatkozó valamennyi közüzemi számlát.

11. Gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás

14. § (1) Az Önkormányzat gyógyszertámogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátással nem rendelkezik és igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt térítési díja meghaladja saját jövedelme 10%-át és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyedül élő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 330%-át

b) több együtt élő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 300%-át

c) 80 éven felüli kérelmező esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400%-át.

(2) *  A gyógyszertámogatás megállapítható eseti és rendszeres támogatásként is, az ügyfél jogos érdekeinek figyelembevételével. Az (1) bekezdés szerinti jogosult részére a rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatás összege havonta nem haladhatja meg az igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségének 50%-át, ill. havi összege nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum 200%-ának 1/12-ed részénél. Az eseti támogatásként megállapított gyógyszertámogatás összege nem haladhatja meg az igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségének 50%-át. Az eseti és rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatás együttes összege egy naptári évben nem lehet több az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszertámogatásra jogosult az a személy is, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve (a továbbiakban: Pénztár) által elismert összes rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az Szt-ben meghatározott egyéni gyógyszerkeret maximális összegét, melyet az éves központi költségvetés határoz meg.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a gyógyszertámogatás mértéke, a Pénztár által elismert összes gyógyító ellátás költségének és az egyéni gyógyszerkeret Szt-ben meghatározott havi maximális mértéke különbözetének 50%-a, de egy naptári évben nem haladhatja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(5) Annak, akinek nincs közgyógyellátási igazolványa, de gyógyszertámogatási kérelméből vélelmezhető, hogy jövedelme és a gyógyszertár által kibocsátott gyógyszerköltsége alapján jogosult lenne közgyógyellátásra, kérelme alapján csak egyszeri támogatás állapítható meg, ami nem haladhatja meg az igazolt havi gyógyszerszükséglete 50%-át, és nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum 200%-ának 1/12 részénél. Ez esetben a gyógyszertámogatást megállapító I. fokú határozatban fel kell hívni a jogosult figyelmét a közgyógyellátás kérelmezésére. Amennyiben ezen felhívás ellenére a következő gyógyszertámogatás kérelme beadásáig ezt nem tette meg, úgy a továbbiakban gyógyszertámogatás nem állapítható meg.

(6) Abban az esetben, ha a gyógyszertámogatást kérő személy közgyógyellátásra is beadta már a kérelmét, de abban döntés még nem született, csak egyszeri támogatás állapítható meg, a (5) bekezdésben meghatározott mértékig.

(7) *  Amennyiben a számítások alapján a gyógyszertámogatás havi mértéke az 500 Ft-ot nem érné el, gyógyszertámogatást nem lehet megállapítani.

(8) *  Amennyiben a támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíjminimum 10%-át nem éri el, úgy a támogatást negyedévente szükséges utalni. A rendszeres támogatásként megállapított gyógyszertámogatást az adott naptári évre időarányosan kell megállapítani. A gyógyszertámogatás megállapítása esetén az éves keretösszeg fennmaradó része akár rendszeres, akár további eseti megállapítással is kiadható.

12. Lakhatási hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás

15. § (1) A szociálisan hátrányos helyzetbe került, de fizetési kapacitással és készséggel rendelkező személyek, háztartások lakhatással kapcsolatos adósságterheinek enyhítése, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítése végett adósságkezelés céljára szolgáló települési támogatás állapítható meg (a továbbiakban: adósságkezelési szolgáltatás).

(2) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére biztosított adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosultak részére a Humán Szolgáltató Család-és Gyermekjóléti Központjának szervezeti keretén belül adósságkezelési tanácsadást működtet, és Erzsébetváros Önkormányzata adósságcsökkentési támogatást nyújt.

(3) Az adósságkezelési tanácsadás során a Humán Szolgáltató az adóssal együttműködve előkészíti a kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz való benyújtásra, segítséget nyújt a szükséges adminisztrációs tevékenységek ellátásban.

(4) A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát

a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,

b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,

c) azon adósságának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri,

d) arról, hogy vállalja az adósságkezelési programba bevont adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését,

e) arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,

f) a háztartás tagjainak jövedelméről szóló nyilatkozatokat,

g) a hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

h) az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására,

i) továbbá e rendelet 6. §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti igazolásokat, dokumentumokat.

(5) Az adósság rendezése érdekében a Humán Szolgáltató és az adós együttműködési megállapodást kötnek, mely tartalmazza az adósságkezelés egyéni tervét és az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó javaslatát az adósságcsökkentési támogatás mértékéről és ütemezéséről.

(6) Az adósságkezelési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) az adós és a Humán Szolgáltató között az adósságkezelés időtartamára szóló megegyezési forma, mely a felek jogait és kötelezettségeit írásos formában rögzíti.

(7) A megállapodásban a felek rögzítik különösen:

a) a támogatás igénybevételéhez szükséges együttműködés idejét,

b) *  az adós által igénybe veendő Humán Szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban, az adósságcsökkentési támogatás időszaka alatt és az adósságcsökkentési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban,

c) *  az adós által fizetendő önrész mértékét és fizetésének ütemét

(8) Az adós köteles az együttműködési megállapodás szerint

a) az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban

b) az adósságcsökkentési támogatás időszaka alatt és

c) *  az adósságcsökkentési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóval, és a megállapodásban foglaltak szerinti szolgáltatás igénybevételében együttműködni,

d) az adósságkezelés eredményes lebonyolítása érdekében háztartása vagyoni, jövedelmi viszonyait valósan feltárni,

e) a fennálló adósságra vonatkozó adatokat, iratokat, információkat beszerezni és/vagy a beszerzésükben közreműködni és azok megismeréséhez az adósságkezelésben résztvevő adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadót hozzásegíteni,

f) havonta legalább egy alkalommal az az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(9) Az adós köteles a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 napon belül felkeresni a Humán Szolgáltató adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóját a hitelezővel történő - a tartozás megfizetéséről szóló - szerződés megkötése érdekében.

(10) Az adós köteles az önrész befizetését érintő akadályokról 15 napon belül értesíteni a Humán Szolgáltatót, amely erről soron kívül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

(11) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó által ellátandó feladatok:

a) hátralékosság okainak feltárása,

b) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,

c) erőforrás felkutatása, ügyfelek motiválása,

d) az adósságkezelés időtartama alatt hátralékossal folyamatos kapcsolattartás és legalább havonta egy személyes találkozás, valamint háromhavonta családlátogatás meghatározása,

e) javaslattétel az adósságcsökkentési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, életvezetési tanácsadás szervezése,

f) a kérelem benyújtása előtt szociális helyzetfelmérés készítése, és másolat megküldése a Polgármesteri Hivatal részére.

(12) A szociális helyzetfelmérés az alábbiak vizsgálatára terjed ki:

a) a lakásban együtt élő személyek száma, jövedelmeik;

b) van-e arra utaló jel a lakásban, hogy a kérelemben az ügyfél által megjelölteken kívül más személyek is élnek?

c) a lakásban meglévő és kikapcsolt közművek felsorolása, mivel történik a lakás fűtése, van-e a kérelemmel érintett lakásra hiteltörlesztési vagy jelzálog fizetési kötelezettség?

d) kérelmező és a lakásban élő személyek mióta lakják a kérelemmel érintett ingatlant?

e) a háztartásban él-e rokkant, fogyatékos, súlyos fogyatékos vagy tartósan beteg személy?

f) részesült-e már a háztartás bármely tagja korábban adósságkezelésben? ha igen, mikor ért véget és a sikeres adósságkezelést követően milyen ok(ok)ból kifolyólag keletkezett újból hátralék?

g) A háztartás aktuális erőforrásainak részletes bemutatása, ill. annak feltárása, hogy az adósság keletkezésének időszakában a háztartás milyen erőforrásokkal rendelkezett, különös tekintettel az esetlegesen bekövetkezett szociális válsághelyzetre, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az adós önhibáján kívül keletkezett a hátralék.

(13) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 12 hónap.

13. Az adósságcsökkentési támogatás

16. § (1) Adósságcsökkentési támogatásra jogosult a kérelmező a határozatában megjelölt időponttól amennyiben a kérelemmel érintett ingatlan vonatkozásában az összegzett adósság mértéke meghaladja az ötvenezer forintot, de kevesebb, mint 300 000 Ft, és tartozása legalább négy havi (valamennyi közüzemi díjtartozás tekintetében) továbbá

a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a

aa) gyermeké(eit)t egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetében ahol, fogyatékos vagy tartósan beteg, rokkant személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át,

ab) egyedül élő személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250% át,

ac) egyéb háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;

b) vállalja,

ba) a támogatás első alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 25%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését,

bb) a támogatás második alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 50%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését, és

bc) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadóval való folyamatos együttműködést; továbbá

c) kérelmező és a háztartás tagjai nem rendelkeznek vagyonnal.

(2) Nem részesíthető adósságkezelési szolgáltatásban az a személy, akinek a háztartásában a lakásfenntartás havi költsége (beleértve az önrész egy havi összegét is) meghaladja a háztartás havi összes jövedelmének 60%-át.

A háztartás összkiadásainak megállapítására a kérelem benyújtását megelőző 12 havi közmű számlák egyhavi átlagát, vagy közmű szolgáltatók által kiállított igazolás alapján számított 12 havi kiadások egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

A lakásfenntartásának költségeibe a hiteltörlesztésből fakadó egy havi kötelezettség is beleértendő.

14. Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának szabályai

17. § (1) A támogatás folyósítására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a kedvezményezett az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a számára előírt önrész megfizetését a Humán Szolgáltatóval való megállapodás szerinti részletekben megkezdte, vagy egy összegben teljesítette. Amennyiben a megfizetésére a fenti határidő leteltét követően kerül sor, úgy a kedvezményezett támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.

A támogatás folyósításának megkezdéséről a Polgármesteri Hivatal végzésben rendelkezik.

(2) A Humán Szolgáltató minden hónap utolsó napjáig jelzi az önkormányzat felé, hogy az önrész befizetése megtörtént.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke első kérelem esetén nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb 225. 000 Ft.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke második kérelem esetén nem haladhatja meg az az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-át, és összege legfeljebb 150. 000 Ft.

(6) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell utalni

a) egy összegben, ha az adós az önrészt egy összegben fizette meg, vagy

b) havi részletekben az adós vállalásától függően.

(7) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

(8) *  A (4) és (5) bekezdés vonatkozásában a 2015. március 1-jét követően megállapított támogatások vehetők figyelembe.

15. Az adósságcsökkentési támogatás megszüntetése

18. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés kettő részletét nem teljesíti, illetve

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget, vagy

d) a kérelemmel érintett lakást elidegenítette, vagy

e) bérleti jogviszonya megszűnt és a lakást elhagyta.

(2) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(3) Nem állapítható meg a támogatás, ill. a már megállapított támogatás tovább folyósítását meg kell szüntetni amennyiben az adós

a) a támogatás iránti kérelemben, illetve annak elbírálására irányuló eljárás során valótlan adatot közöl, lényeges információt eltitkol, valamint akinél - a 15. § (12) bekezdése alapján végzett szociális helyzetfelmérés során tapasztalt életvitel és a kérelem mellé csatolt jövedelemnyilatkozatok/igazolások között jelentős ellentmondás tapasztalható.

b) azon tartozásrészre is támogatást igényel, mely akkor keletkezett, amikor a lakásra lakáshasználati joga nem volt.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésében foglalt valamely feltétel bekövetkezik, az adósságkezeléssel foglalkozó tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül értesíti a Polgármesteri Hivatalt és javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg, továbbá a folyósításra (kifizetésre) került összeget vissza kell követelni.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.

(7) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti megszüntetést - nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(8) Az adósságkezelési szolgáltatás akkor tekinthető lezártnak, ha az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki a tartozás maradéktalan rendezéséről. Az igazolás hiányában az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(9) Adósságkezelési szolgáltatásban ugyanazon személy, illetve ugyanazon háztartás, ugyanazon lakás vonatkozásában két alkalommal részesülhet.

(10) Amennyiben az adósság villamos energia vagy gáz szolgáltatás meg nem fizetése miatt keletkezett, úgy az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően előre fizető mérőórát kell felszereltetni jelen rendelet 9. §-ának (5) bekezdése figyelembevételével. Amennyiben mérőóra felszerelésére nem kerül sor, és ismételten hátralék keletkezik a fenti szolgáltatások tekintetében, úgy újabb adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg.

(11) E rendelet értelmében megkezdett adósságkezelési szolgáltatásnak minősül az is, ha a jogerősen megállapított adósságcsökkentési támogatás folyósítására a kérelmezőnek felróható okból nem került sor.

16. Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatok kezelése

19. § (1) A jegyző és a Humán Szolgáltató gondoskodik az adósságkezelési szolgáltatásra jogosultak adatainak törvényes kezeléséről, ennek keretében nyilvántartást vezet a jogosultakról és a részükre nyújtott ellátásokról.

(2) A jegyző és a Humán Szolgáltató a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

(3) Az e rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére az Szt. 18-24. §-a, valamint az információs törvény rendelkezései az irányadóak.

17. Kiegészítő szállítási támogatás

20. § (1) Az a család, melyben 24 éven aluli súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy nevelése, ápolása folyik, kérheti a beteg szállításához való támogatást.

(2) A kérelemhez azon intézmény (pl. rehabilitációs intézet) igazolását kell csatolni, melybe vagy melyből a beteg szállítását bonyolítani kell (az igazolás a szállítás tényét dokumentálja). Amennyiben kísérettel a fogyatékos személy tömegközlekedési eszközöket igénybe tud venni, abban az esetben ehhez is megállapítható a támogatás a kísérő családtag és a fogyatékos személy számára is. A budapesti közösségi közlekedési bérlethez való támogatás csak egy kísérőnek állapítható meg.

(3) A támogatás a szállítás költségeihez való utólagos hozzájárulás, melyhez a kérelmező nevére kiállított számla benyújtása szükséges (taxi, benzin számla stb.). A számla esetében vizsgálni kell a költség és a szükséges távolság elfogadható arányát. A budapesti közösségi közlekedési bérlethez nyújtott támogatás esetében azt számlára kell megvásárolni, s ezt kell a támogatási kérelemhez benyújtani, illetve azzal utólagosan elszámolni.

(4) A támogatás mértéke a szállítás igazolt költségének 100%-a, mely évente nem haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.

18. Köztemetés

21. § (1) A közköltségen történő temetés elrendelésekor az Szt. 48. §-a, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint kell eljárni.

(2) A köztemetés költségeként az önkormányzat csak a szolgáltatást végző temetkezési intézet által kibocsátott számlán szereplő, a kegyeleti szabályok betartásával indokolt temetkezési szolgáltatási, valamint az a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt költségeket ismeri el.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályozást az Szt. 48. § (3) bekezdése tartalmazza.

(4) Nem mentesíthető a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítése alól az a személy, aki a temetést szerződésben vállalta.

(5) Amennyiben a köztemetési kérelem beérkezésekor, vagy a Polgármester eljárása során több, a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítésére kötelezhető személy azonosítható be, akkor a költségek megtérítését azonos arányban kell megállapítani.

19. Fűtési támogatás

22. § (1) Az Önkormányzat a lakhatás biztonságának megőrzése érdekében fűtési támogatást nyújt annak a lakástulajdonosnak, haszonélvezőnek vagy bérlőnek, aki életvitelszerűen a kérelemmel érintett lakásban él,

a) 65 év feletti és

aa) egyedül élő, havi jövedelme nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 280%-át

ab) házastársával, élettársával él két személyes háztartásban és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 220%-át

b) mozgásszervi, értelmi fogyatékos, hallás- vagy látássérült, súlyosan vagy halmozottan fogyatékos, illetve autista személy vagy háztartásában él a fent említett személy, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át,

c) háztartásában 3 vagy több gyermek tartásáról, neveléséről gondoskodnak, és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150%-át,

d) előrefizető mérőórával rendelkezik és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 250%-át.

(2) A fűtési támogatás összege havi 3000 Ft.

(3) A fűtési támogatás szempontjából elismert fűtési időszak a november, december, január, február, március hónapok. A támogatás a kérelem benyújtásával érintett hónap első napjától állapítható meg. A beadás időpontjától függetlenül az adott hónapra a teljes támogatási összeget kell megállapítani.

(4) A kérelmet minden év november 01-től március 31-ig lehet benyújtani.

(5) A fűtési támogatás egyazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Nem állapítható meg a fűtési támogatás, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra adósságcsökkentési támogatás került megállapításra.

(7) A fűtési támogatás megállapításához csatolni kell

a) a jelen rendelet 6. §-ának (1)-(4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat,

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratok másolatát (tulajdoni lap, adásvételi- vagy bérleti szerződés),

c) az 1. bekezdés b) pontja eseteiben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakcíme szerinti rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított igazolást a súlyos fogyatékosság fennállásáról vagy a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot vagy 18 év alattiak esetében a fogyatékosság fennállásáról szóló, gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által kiállított igazolást (5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet, 1. számú melléklet szerint).

d) az 1. bekezdés d) pontja esetében a szolgáltatóval kötött szerződés másolati példányát.

20. Jövedelempótló rendszeres támogatás

23. § (1) *  Erzsébetváros Képviselő-testülete jövedelempótló rendszeres támogatást állapít meg annak a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személynek, aki saját jövedelemmel nem rendelkezik és

a) aki 30%-49% mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy munkaképességét 30%-66%-ban elvesztette, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 51%-70%-os mértékű,

b) gyermeket vár és terhessége 12. hetét betöltötte,

c) pszichiátriai betegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll;

és az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében a kérelme benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 nap időtartamig együttműködött, az (1) bekezdés b) pontja esetében a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 90 napig együttműködött, feltéve, hogy a saját maga és a családjának megélhetése nem biztosított, azaz, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%- át és a család egyik tagjának sincs vagyona.

(2) Nem állapítható meg a jövedelempótló rendszeres támogatás, ha a kérelmező személy

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, vagy

b) rendszeres pénzellátásban részesül, vagy arra jogosult lenne vagy

c) katonai szolgálatot teljesít, vagy

d) köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

e) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban, vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, vagy

f) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat is, vagy

g) az Szt. 4. § (1) bekezdés j) pontja szerinti keresőtevékenységet folytat, vagy

h) akinek a jövedelempótló rendszeres támogatás visszafizetési kötelezettsége fennáll, vagy

i) *  akinek az Szt. 33. §-a alapján megállapított ellátásra való jogosultságának megszüntetésére az Szt. 34. § (2) b), d) pontjai vagy a 36. § (2) bekezdése alapján került sor, a megszüntetéstől számított 6 hónapig, kivéve azt, akit az állami foglalkoztatási szerv neki fel nem róható ok miatt törölt a nyilvántartásból.

(3) Meg kell szüntetni a jövedelempótló rendszeres támogatásra való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, vagy

b) a támogatásra való jogosultság feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Polgármesteri Hivatalnak, vagy

e) aki keresőtevékenységet folytat a keresőtevékenység első napjától, vagy

h) aki azt kérelmezi, vagy

i) aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betölti, vagy

j) a jogosult halála esetén.

(4) A jövedelempótló rendszeres támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az (1) bekezdése a) pont szerinti esetben orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleményt,

b) az (1) bekezdése b) pont szerinti esetben a terhes gondozási könyv másolatát,

c) az (1) bekezdése c) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról,

d) az e rendelet 6. § (1)-(4) bekezdései szerinti jövedelemigazolásokat és nyilatkozat;

f) igazolást arról, hogy kérelmező rendszeres pénzellátásban nem részesül, illetve rendszeres pénzellátásra nem jogosult,

g) az állami foglalkoztatási szerv vagy rehabilitációs hatóság igazolását az együttműködés tényéről.

(5) A jövedelempótló rendszeres támogatás a kérelem benyújtásának napjától az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén 6 hónap időtartamra, az (1) bekezdés b) pontja esetén a szülés terhes gondozási könyvben meghatározott várható időpontjáig állapítható meg. Ha a jövedelempótló rendszeres támogatás nem a teljes hónapra jár, a támogatás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(6) A támogatás összege havi 20 000 Ft.

(7) A rendszeres támogatás összegének kifizetése havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig postai úton, vagy kérelem alapján folyószámlára utalás formájában történik.

(8) A jövedelempótló rendszeres támogatásra jogosult személy a jogosultságot megállapító határozattal, annak kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a Humán Szolgáltatót felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát.

21. Táborozási támogatás

24. § (1) Azon általános iskolai oktatás keretében tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, évente egy alkalommal táborozási támogatás állapítható meg, szorgalmi időszakban az „erdei” tábor, vagy osztálykirándulás, illetve a nyári időszakban a nyári tábor vagy edzőtábor költségeihez való hozzájárulásként.

(2) A támogatás mértéke 7000 Ft.

(3) A táborozásról szóló igazolások a kérelem mellékletét képezik. A támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha a mellékletek hitelt érdemlően bizonyítják a táborozás tényét és a gyermek azon való részvételét.

(4) A támogatás készpénzben fizethető ki az érintett gyermek szülője, illetve gondviselője részére, vagy a táboroztató számlájára utalható.

22. Ösztöndíj-támogatás

25. § (1) Ösztöndíj-támogatás állapítható meg azon nappali rendszerű általános iskola felső tagozatán valamint középiskola 9-12. évfolyamán tanulmányokat folytató gyermek, nagykorú gyermek részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 240%-át.

(2) Az ösztöndíj-támogatás azon 5-8. osztályos általános iskolai valamint középiskola 9-12. évfolyamán tanulmányokat folytató gyermek, nagykorú gyermek részére állapítható meg, aki az 5. osztály első félévi, valamint az ezt követő év végi, továbbá a következő tanítási évek félévi és év végi tanulmányi eredménye alapján a négyes átlagot elérte, vagy meghaladta. A kérelem utolsó alkalommal a 12. osztály első féléves eredménye alapján nyújtható be.

(3) Az ösztöndíj-támogatás havi mértéke:

a) 4.00 és 4.50 közötti tanulmányi áltag esetén 7000 Ft.

b) 4.51 és 5.00 közötti tanulmányi átlag esetén 10 000 Ft.

(4) A megállapított ösztöndíj-támogatást a Polgármesteri Hivatal július - augusztus hónapokra nem folyósítja.

(5) Az ösztöndíj-támogatást megalapozó félév eredményét a gyermek iskolája igazolja a kérelemnyomtatvány megfelelő részén, az iskola azonosítására szolgáló bélyegző-lenyomatokkal és aláírással együtt. A tanulmányi eredmény átlagába a magatartás, szorgalom érdemjegyek nem vehetők figyelembe.

(6) A kérelemhez csatolni szükséges az e rendelet 6. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglalt igazolásokat és nyilatkozatokat, valamint az adott félév eredményét igazoló bizonyítvány hiteles másolatát is.

(7) Az ösztöndíj támogatást a kérelmet benyújtó szülő, eltartó vagy gondviselő nevére folyósítja a Polgármesteri Hivatal.

III. Fejezet

Gyermekjóléti ellátások

26. § (1) A gyermekjóléti ellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az ellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az Önkormányzat az alábbi gyermekjóléti ellátásokat biztosítja:

a) Pénzbeli és természetbeni ellátások keretében:

aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

ab) gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés, ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés, szünidei gyermekétkeztetés).

b) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében:

ba) gyermekjóléti szolgáltatás;

bb) bölcsődei ellátás;

bc) óvodai és iskolai napközis ellátás;

bd) gyermekek átmeneti gondozása keretében:

bda) helyettes szülői ellátás;

bdb) gyermekek átmeneti otthona;

bdc) családok átmeneti otthona.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Humán Szolgáltató bölcsődéi, a Humán Szolgáltató Család- és Gyermekjóléti Központja és az Önkormányzattal szerződésben álló intézmények szolgáltatják.

(4) A (2) bekezdés b) pont bc) pontjába foglalt ellátásokat e rendelet nem szabályozza.

23. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

27. § (1) Az Önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19-20/B. §-a szerint megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az Önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerint pótlékot állapít meg, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó részére.

24. Gyermekétkeztetés

28. § (1) A Gyvt. 21-21/C. §-a alapján a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani.

(2) Erzsébetváros Önkormányzata intézményi gyermekétkeztetést biztosít

a) az általa fenntartott bölcsődékben,

b) az általa fenntartott óvodákban,

c) az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzés- és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményekben (a továbbiakban: iskola), továbbá

d) a napközis és nyári szünidei táborokban.

(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A (2) bekezdés szerinti intézményekben az intézményi étkezési térítési díjakat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézményekben biztosított gyermekétkezetési feladatok tekintetében alkalmazandó nyersanyagnorma összegét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(5) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a Gyvt. 21/B. §-ában megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével kell megállapítani.

(6) Az étkezésben részesülőkről az intézmény köteles a pénzügyi előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezetni.

(7) A jegyző a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint tájékoztatja a jogosult gyermek szülőjét vagy törvényes képviselőjét a szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, biztosításának időtartamáról és helyszínéről.

(8) A gyermekétkeztetés biztosításáról a Humán Szolgáltató gondoskodik, a szünidei gyermekétkeztetés tekintetében a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltató Irodájának koordinációja mellett.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Erzsébetváros Önkormányzata az ellátási területén élő szociálisan rászoruló személyek ellátásának biztosítására személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményhálózatot tart fent és működtet.

29. § (1) E rendelet alkalmazásában szociális alapszolgáltatás:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtást

c) családsegítés

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e) nappali ellátás, (idősek klubja, pszichiátriai betegek nappali ellátása

(2) Az Önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja:

a) utcai szociális munka,

b) nappali ellátáson belül fogyatékos személyek ellátása,

c) nappali melegedő,

d) éjjeli menedékhely,

e) hajléktalan személyek átmeneti szállása.

(3) E rendelet alkalmazásában szociális szakosított ellátás:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: Időskorúak Gondozóháza

b) ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Idősek Otthona

30. § (1) Az Szt. személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozáson túli kérdésekben e rendelet és a kapcsolódó jogszabályok az irányadók.

(2) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata az Szt. 86. §-ában meghatározott szolgáltatásokat biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel együtt.

31. § A személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló jogszabály szerinti, a kérelmezett szociális ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat, valamint azokat, melyek felhasználásával az intézményvezető az Szt. 20. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségének megfelelően elkészíti és vezeti az Szt. 20. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartást.

32. § (1) Az átmeneti gondozóházba történő elhelyezéshez az e rendelet 31. § -ában meghatározottakon túlmenően csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló jogszabályban meghatározottakat.

(2) Az átmeneti gondozóházba való bekerüléskor az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmáról az Szt. 66. § (2) bekezdései szerint gondozási tervet kell készíteni.

(3) Annak a kérelmezőnek, aki nyugdíjasházi lakóként kéri az átmeneti gondozóházi ellátást, lehetősége van a szolgáltatást saját nyugdíjasházi lakrészében - ellátási szerződés (megállapodás) alapján - igénybe venni. Ezen kérelmező esetében arra is mód nyílik, hogy egészségügyi okból az ellátást az intézmény az átmeneti gondozóház betegszobájában biztosítsa.

(4) Átmeneti gondozóházból történő végleges idősotthoni elhelyezéskor intézményvezetői döntés alapján lehetőség van az Szt. 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt határidők egyszeri meghosszabbítására. Erre akkor nyílik lehetőség, ha az Szt-ben és az e rendeletben meghatározottak szerint az elhelyezés időtartama már lejárt és az érintett személy rendelkezik végleges elhelyezést biztosító idősotthoni beutalással, azonban a hely elfoglalására még nincs lehetőség.

33. § Az Önkormányzat azon személyek részére, akiknek emelt szintű idősek otthona ellátását átminősítette idősek otthona ellátásra a megállapodásuk megszűnéséig az alábbi szolgáltatásokat nyújtja továbbra is:

a) lakhatás, fűtés, világítás, melegvíz-ellátás;

b) napi ötszöri étkezés (legalább egy alkalommal főtt étel);

c) szükség szerint a ruházattal, illetve textíliával való ellátás és a textíliák, ruházat mosása, javítása;

d) az ellátást igénybe vevő mentális gondozása, egészségügyi ellátás illetve az ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, gyógyszereinek beszerzése;

e) szabadidő kulturált eltöltése (egyeztetett módon);

f) vagyontárgyak őrzése (házirendben szabályozott módon);

g) benntartózkodó érdekeinek védelme;

h) alapfeladatokat meghaladó szolgáltatások és programok (ezen szolgáltatásokért önköltségi mértékű térítési díj szedhető);

i) kulturált és zavartalan körülmények az ellátott és hozzátartozója közötti kapcsolattartáshoz.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások

25. Családsegítés- és gyermekjóléti szolgáltatás

34. § (1) Az önkormányzat a gyermekek érdekeit védő szociális szolgáltatásokat a Humán Szolgáltató keretében működő Család-és Gyermekjóléti Központ működtetésével látja el. Az intézmény a szociális munka keretein belül gondoskodik a gyermekek testi és lelki egészségének védelméről, családban történő nevelkedésük elősegítéséről, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséről.

(2) A Család-és Gyermekjóléti Központ ellátja a Gyvt. 39. § és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § szerinti feladatait.

(3) A Család- és Gyermekjóléti Központ feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, melynek során oktatási és nevelési intézményeknek, gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb intézményeknek, természetes személyeknek lehetősége nyílik a gyerekek veszélyhelyzetét s egyéb, a gyerekekkel kapcsolatos gondokat, problémákat jelezni.

(4) A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése során a Család- és Gyermekjóléti Központ rendszeresen kapcsolatot tart az oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelőseivel, s évente legalább két alkalommal együttes értekezletet tart a területen munkálkodó szakemberek részére az aktuális kérdések közös elemzésére és értékelésére.

(5) A Család- és Gyermekjóléti Központ a Humán Szolgáltató intézményi keretein belül együttműködik az önkormányzat által fenntartott többi gyermekjóléti intézménnyel az önkormányzat illetékességi területén élő, szociális helyzetük, egészségügyi, mentálhigiénés állapotuk miatt rászorult családok, gyermekek ellátásában.

(6) A Család- és Gyermekjóléti Központ feladatkörében ellátja a VII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban családok átmeneti otthonát szerződés alapján működtető szervezettel való szakmai együttműködést.

26. A bölcsődei ellátás

35. § (1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő 0-3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. Ha a gyermek testi, vagy szellemi fejlettségi szintje indokolja, úgy a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható bölcsődében.

(2) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális tanácsadással vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segíti a családokat.

(3) A Gyvt. 42. § (5) bekezdése alapján Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának fenntartásában lévő bölcsődei intézmények nyári nyitvatartási rendjét a Képviselő-testület hagyja jóvá. A fenntartó minden év március 1-jéig tájékoztatja a szülőket a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről.

(4) Az Önkormányzat Karácsony és Újév közötti időszakban ügyeleti rendszerben gondoskodik a bölcsődei ellátás biztosításáról.

27. A gyermekek átmeneti gondozása

36. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az Önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásról, neveléséről és lakhatásáról, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról részben vagy egészben gondoskodik.

(2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére vagy beleegyezésével történhet.

(3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelése a családban nem megoldható.

(4) A gyermekek átmeneti gondozását a Gyvt. 45. § (6) bekezdésében és a Gyvt. 47. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell biztosítani.

(5) A gondozást meg kell szüntetni, ha:

a) annak okai már nem állnak fenn,

b) a megszüntetést a szülő kéri.

(6) Az átmeneti gondozás keretében az Önkormányzat biztosítja a

a) helyettes szülői ellátást,

b) a gyermekek átmeneti otthonát,

c) és a családok átmeneti otthonát.

37. § A családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona és a helyettes szülő ellátási formát a VII. kerületi önkormányzat ellátási szerződések alapján biztosítja.

VI. Fejezet

Térítési díj

38. § (1) Az Szt. 114. § (1) bekezdése szerint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj (intézményi térítési díj) megállapításáról az Szt. 115. § (1) bekezdése rendelkezik. A személyi térítési díj összegének meghatározásáról az Szt. 115. § (2)-(3) bekezdése rendelkezik, melyet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló Kormányrendelet alapján az intézményvezető konkrét összegben állapít meg.

(2) A szociális étkeztetést az önkormányzat napi egyszeri étkeztetés formájában biztosítja. Házhoz szállítás esetében e rendelet szabályainak figyelembe vételével szállítási díjat is fel kell számítani úgy, hogy a közös háztartásban élők számára szállított étel kiszállításáért személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani. A szállítási díjat annak a személynek kell megállapítani, akit a közös háztartásban élők nyilatkozatukban megjelölnek.

(3) Egyéb szolgáltatások díjtétele az 1. melléklet szerint az egyéni igények alapján kerülnek megállapításra.

(4) Az átmeneti gondozást nyújtó ellátás térítési díja:

a) VII. kerületi ellátottak esetében e rendelet 1. melléklete szerint;

b) más ellátottak részére külön megállapodás alapján 2535 Ft/fő/nap

c) nyugdíjasházi lakó ellátása esetén a térítési díj a jövedelem 60%-a, csökkentve a nyugdíjasházi lakás „rezsi” költségének összegével. A közös mérővel mért fogyasztás esetében, a mért fogyasztásból az adott lakrészre jutó költséget kell figyelembe venni.

(5) Az önkormányzat által biztosított szociális szolgáltatásokra vonatkozó intézményi térítési díjat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat által biztosított szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint az étkeztetés házhoz szállításának személyi térítési díjait az 2. melléklet tartalmazza figyelembe véve az Szt. 115. § (1) bekezdését. A jövedelemsávok alapján - 2. melléklet - meghatározandó személyi térítési díjak megállapításához a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendelet 11. §-ában meghatározott, a tárgyévben érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzat által biztosított szociális étkeztetés nyersanyagnormájának meghatározását jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

39. § (1) A szociális étkeztetés és a házhoz szállítás esetében fizetendő térítési díjat az igénybe vevő által meghatározott napokra előre kell megfizetni.

(2) Amennyiben az adott hónapra fizetendő térítési díj kevesebb lenne, mint a már befizetett összeg, az előre befizetett térítési díjat a következő befizetés alkalmával be kell számítani, vagy azt vissza kell fizetni. A visszafizetésről a lemondás közlésétől számított 15 napon belül a Humán Szolgáltató gazdasági szervezetének vezetője intézkedik.

(3) Az (1) bekezdésbe nem tartozó szolgáltatások esetében a személyi térítési díjat a tényleges igénybevétel alapján utólag kell megfizetni.

(4) Az intézmény minden étkezést igénybevevővel köteles közölni azt a telefonszámot, ahol reggel 8 óra és délután 16 óra között az étkezést lemondhatja.

(5) *  A térítési díjat az időskorúak gondozóháza és az idősek otthona tekintetében az igénybevételt követő hónap 25. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.

40. § (1) A személyi térítési díj összegét e rendelet 2. melléklete tartalmazza, mely összeg az intézményvezető egyedi döntése alapján csökkenthető, vagy elengedhető, amennyiben az Szt. 7. § (1) bekezdése szerint a szociális ellátás elmaradása az ellátásra szoruló életét, vagy testi épségét veszélyezteti.

(2) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. Kivéve, ha a kötelezett jövedelme oly mértékben csökken, hogy fizetési kötelezettségének az eredeti fizetési besorolás szerint nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A felülvizsgálatra e rendelet felhatalmazása alapján az intézmény vezetője jogosult. Az intézményvezető köteles a személyi térítési díjat felülvizsgálni:

a) minden év elején, a jogosult év eleji nyugdíjközlőjének kézbesítését követő három héten belül, legkésőbb február 28-ig és

b) a 2. mellékletben foglalt térítési díjtételek változása esetén, vagy

c) évközbeni jövedelemváltozás esetében.

(3) *  A szociális segítést első alkalommal igénybe vevő 80 év feletti személy részére a szolgáltatásra kötött megállapodást követő első három óra térítésmentes.

41. § (1) A Gyvt. 146. §-a értelmében a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj (intézményi térítési díj) megállapításáról az a Gyvt. 147. §- 151. §-a rendelkezik.

(2) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított átmeneti gondozás térítési díja nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25%-át, több beutalt esetében az 50%-át.

(3) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődékben

a) a gondozásért fizetendő ellátás személyi térítési díja 0 Ft

b) az étkezés térítési díja

ba) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermek esetén: 0 Ft

bb) a ba) pontba nem tartozó gyermek esetén: 505 Ft/nap - kivéve, ha a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltaknak megfelel.

A szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.

(4) Az alapellátáson túl nyújtott időszakos gyermekfelügyelet szolgáltatás térítési díja 350 Ft/óra.

(5) Ha az alapellátás keretében nyújtott szolgáltatást betegség, vagy más ok miatt a jogosult nem veszi igénybe, a távolmaradást be kell jelenteni.

(6) Erzsébetváros Önkormányzata gyermek és ifjúsági tábort működtet Balatonmáriafürdőn és a szlovákiai Ruzinán. A gyermek és ifjúsági táborok térítési díját a mindenkori költségvetési rendelet alapján a Képviselő-testület határozza meg.

42. § Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézményben az intézményi jogviszony megszűnése, vagy megszűntetése esetére az Szt. 100-104. §-aiba foglalt szabályokat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Közfoglalkoztatás

43. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8. § (4) bekezdése határozza meg az önkormányzat feladatát a közfoglalkoztatás szervezésében.

(2) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szabályozza a közfoglalkoztatási pályázat feltételeit, mely alapján a pályázó szervezet a munkaügyi szakigazgatás szervének kirendeltsége által kiközvetített álláskereső tevékenységet folytató számára a közfoglalkoztatást biztosítja az együttműködési szerződésben vállaltak szerint.

(3) A közfoglalkoztatáshoz szükséges álláshelyeket az Önkormányzat az általa fenntartott intézményekben biztosítja.

VIII. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

44. § (1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint Erzsébetváros Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet hivatalos megnevezése Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Szociálpolitikai Kerekasztala.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

a) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának polgármestere,

b) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának szociális ágazatot felügyelő alpolgármestere,

c) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata illetékességi területén működő nem önkormányzati szociális intézmények fenntartói,

d) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete által a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság tagjai közül delegált három tag,

e) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros illetékességi területén lévő, a Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmény(ek) képviselője.

f) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata fenntartásában működő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmény képviselője

(4) A szociálpolitikai kerekasztal ülésein tanácskozási joggal résztvevő állandó meghívottak:

a) a Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest VI., VII., VIII., IX. kerületi Népegészségügyi Osztálya;

b) Budapesti Rendőr-főkapitányság VI-VII. kerületi Rendőrkapitányság;

c) Fővárosi ellátottjogi képviselő;

d) Erzsébetváros illetékességi területén működő történelmi egyházak képviselői, amennyiben nincs fenntartói képviseltük a szociálpolitikai kerekasztalnál;

e) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal jegyzője, vagy az általa megbízott személy;

f) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének szociális és egészségügyi tanácsnoka

(5) A kerekasztal szakértő meghívottai:

a) szociális ügyekért felelős minisztérium szociális szolgáltatásokkal érintett főosztálya által delegált képviselő;

b) Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős főosztályának képviselője;

c) A Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal által delegált személy, a szervezet képviselője;

d) a kerületi szociális és gyermekvédelmi területen működő egyéb szervezetek képviselői (pl. Gyámhivatal, gyermekintézmények)

45. § (1) A kerekasztal évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze. A működéssel kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A kerekasztal döntéseit a szavazati joggal rendelkezők szavazatai nyomán született határozatok formájában hozza. A határozatok meghozatalának szabályairól a kerekasztal ügyrendje rendelkezik.

(3) * 

(4) A kerekasztal ügyrendjében meghatározott módon bővítheti a tanácskozási joggal meghívottak körét.

IX. Fejezet

Fellebbezési eljárás

46. § (1) Az első fokú döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testületnek címzett és a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A Képviselő-testület az adósságkezelési szolgáltatás, valamint a köztemetési költségek megtérítését elrendelő határozatok ellen érkezett fellebbezések esetében méltányosságot gyakorolhat.

(2) E rendelet 15-19. §-a szerinti támogatási forma esetében az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor a Képviselő-testület méltányosságot gyakorolhat, ha a kérelmező háztartásában

a) egy fős háztartás esetében a havi összes jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300%-át;

b) több fős háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250%-át.

(3) A Képviselő-testület az adósságcsökkentési támogatás I. fokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetében méltányosság gyakorlása során az alábbi körülmények mérlegelésével dönt:

a) a kérelemmel érintett háztartásban, három vagy több gyermek ellátásról, neveléséről gondoskodnak;

b) a kérelmező egy vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő;

c) a kérelmező munkanélküli;

d) a kérelmező, vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója rokkant,

e) a nagykorú kérelmező kérelme benyújtását megelőző 5 éven belül átmeneti vagy tartós nevelésben volt;

f) a kérelmező 70 éven felüli, egyedül élő személy,

g) ha az adós hitelt érdemlően igazolja, hogy az adósságkezelési szolgáltatás megkezdésének időpontját megelőző 6 hónapon belül méltányolható változás (hozzátartozó halála, válás, hirtelen fellépő egészségkárosodás, mely tartós kereset kieséssel jár) következett be;

h) a kérelemmel érintett háztartásban súlyosan fogyatékos gyermek ellátásáról, neveléséről gondoskodnak.

(4) A jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezésre a fent felsorolt okok közül legalább kettő fennállása esetén a képviselő-testület a

a) visszafizetendő összeg 50%-át, vagy a

b) teljes visszafizetendő összeget elengedheti.

(5) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fellebbezése esetén a Képviselő-testület méltányossági jogkörében különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében a kötelezettet mentesítheti a költségek megfizetése alól.

(6) Köztemetés esetén különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül az, ha

a) a kötelezett háztartásában az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150%-a alatt van,

b) az egyedül élő kötelezett jövedelme az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-a alatt van,

c) a kötelezett 80 évnél idősebb személy.

(7) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fellebbezése esetén a Képviselő-testület részletfizetést engedélyezhet, ha a kötelezett háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400%-át.

(8) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatás visszafizetését elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésre a Képviselő-testület a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság javaslata alapján az Szt. 17. § (5) bekezdése szerint méltányosságot gyakorolhat.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

47. § (1) E rendelet 2016. február 19-én lép hatályba.

(2) E rendeletben foglaltakat a rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) * 

dr. Gotthard Gábor
jegyző
Vattamány Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetése 2016. február 18-án a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.

A rendelet közzététel céljából megküldésre került a www.erzsebetvaros.hu honlap szerkesztője részére.

dr. Gotthard Gábor
jegyző

1. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

I. Szociális alapszolgáltatások

1. Szociális étkeztetés (napi 1x-i ebéd)

1.1. étkezés helyben fogyasztással 515,- Ft/nap/fő
étkezés elvitellel 515,- Ft/nap/fő
étkezés házhozszállítással 600,- Ft/nap/fő
1.2. Házhozszállítás 85,- Ft/nap/fő

2. Házi segítségnyújtás

2.1. Házi segítségnyújtás
személyi gondozás 550,- Ft/gondozási óra
szociális segítés 1100,- Ft/óra
2.2. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 415,- Ft / nap/készülék

3. Időskorúak nappali ellátása

3.1. csak napközbeni tartózkodást igénybe vevő térítésmentes
3.2. napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevő 515,- Ft/nap/fő

4. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása

4.1. csak napközbeni tartózkodást igénybe vevő térítésmentes
4.2. napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevő 515,- Ft/nap/fő

5. Idős demensek nappali ellátása

5.1. csak napközbeni tartózkodást igénybe vevő térítésmentes
5.2. napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevő 515,- Ft/nap/fő

II. Szociális bentlakásos és átmeneti elhelyezés

1. Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása 2 900,- Ft/fő/nap
87 000,- Ft/fő/hó
2. Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 2 535,- Ft/fő nap
76 050,- Ft/fő/hó

Az egyéb szolgáltatások díjtételei a következők:

Tevékenység Díjtétel/Ft/ alkalom
lakáson intézményben
Gyógytorna 1500
Elektroterápia 1500
Masszázs (30’) 1500 1500
Mosás, vasalás 800

2. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

Napi egyszeri étkezés személyi térítési díja jövedelemi sávonként

Jövedelemsávok
öregségi
nyugdíjminimum
%-ban
Napi egyszeri étkezés személyi térítési díja az egyszeri étkeztetés intézményi térítési díjának %-ban Napi egyszeri étkezés
napi személyi térítési
díja Ft-ban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) - 160 5 - 45 600 10 50
3 160 (+1 Ft) - 210 45 601 - 59 850 20 105
4 210 (+1 Ft) - 250 59 851 - 71 250 39 200
5 250 (+1 Ft) - 280 71 251 - 79 800 58 300
6 280 (+1 Ft) - 320 79 801 - 91 200 81 415
7 320 (+1 Ft) - 91 201 - 100 515

Nappali ellátás keretében igénybe vett napi egyszeri étkezés személyi térítési díja jövedelemi sávonként

Jövedelemsávok
öregségi
nyugdíjminimum
%-ban
Nappali ellátás keretében igénybe vett napi egyszeri étkezés személyi térítési díja az egyszeri étkeztetés intézményi térítési díjának %-ban Napi egyszeri étkezés napi személyi térítési díja Ft-ban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) - 160 5 - 45 600 10 50
3 160 (+1 Ft) - 210 45 601 - 59 850 20 105
4 210 (+1 Ft) - 250 59 851 - 71 250 39 200
5 250 (+1 Ft) - 280 71 251 - 79 800 58 300
6 280 (+1 Ft) - 320 79 801 - 91 200 81 415
7 320 (+1 Ft) - 91 201 - 100 515

Napi háromszori étkezés személyi térítési díja jövedelemi sávonként

Jövedelemsávok
öregségi
nyugdíjminimum
%-ban
Napi háromszori étkezés személyi térítési díja a háromszori étkeztetés intézményi térítési díjának %-ban Napi háromszori étkezés napi személyi térítési díja Ft-ban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) - 160 5 - 45 600 10 120
3 160 (+1 Ft) - 210 45 601 - 59 850 20 235
4 210 (+1 Ft) - 250 59 851 - 71 250 39 460
5 250 (+1 Ft) - 280 71 251 - 79 800 58 685
6 280 (+1 Ft) - 320 79 801 - 91 200 81 955
7 320 (+1 Ft) - 91 201 - 100 1180

A szociális étkeztetés házhoz szállításának személyi térítési díja jövedelmi sávonként

Jövedelemsávok
öregségi
nyugdíjminimum
%-ban
A szociális étkeztetés házhoz szállításának személyi térítési díja a szolgáltatás intézményi térítési díjának %-ban A szociális étkeztetés házhoz szállításának személyi térítési díja Ft/napban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) - 160 5 - 45 600 12 10
3 160 (+1 Ft) - 210 45 601 - 59 850 18 15
4 210 (+1 Ft) - 250 59 851 - 71 250 35 30
5 250 (+1 Ft) - 280 71 251 - 79 800 59 50
6 280 (+1 Ft) - 320 79 801 - 91 200 76 65
7 320 (+1 Ft) - 91 201 - 100 85

A házi segítségnyújtás személyi gondozás személyi térítési díja jövedelmi sávonként

Jövedelemsávok
öregségi nyugdíjminimum %-ban A házi segítségnyújtás személyi térítési díja a szolgáltatás intézményi térítési díjának %-ban A házi segítségnyújtás személyi térítési díja Ft-ban
1 0 - 160 0 - 45 600 0 0
2 160 (+1 Ft) - 250 45 601 - 71 250 10 55
3 250 (+1 Ft) - 320 71 251 - 91 200 20 110
4 320 (+1 Ft) - 420 91 201 - 119 700 50 275
5 420 (+1 Ft) - 520 119 701 - 148 200 80 440
6 520 (+1 Ft) - 148 201 - 100 550

A házi segítségnyújtás szociális segítés személyi térítési díja jövedelmi sávonként

Jövedelemsávok
öregségi nyugdíjminimum %-ban A házi segítségnyújtás személyi térítési díja a szolgáltatás intézményi térítési díjának %-ban A házi segítségnyújtás személyi térítési díja Ft-ban
1 0 nincs jövedelem 0 0
2 0 (+5 Ft) - 160 5 - 45 600 5 55
3 160 (+1 Ft) - 250 45 601 - 71 250 10 110
4 250 (+1 Ft) - 320 71 251 - 91 200 20 220
5 320 (+1 Ft) - 420 91 201 - 119 700 50 550
6 420 (+1 Ft) - 520 119 701 - 148 200 80 880
7 520 (+1 Ft) - 148 201 - 100 1100

3. melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

A szociális étkeztetés nettó nyersanyagnormája

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) 432 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+vacsora) 704 Ft

4. melléklet az 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez

Az óvodai étkeztetés térítési díjai:

Étkezés megnevezése Bruttó térítési díj (Ft/adag)
Egyszeri étkezés (ebéd) 210 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+reggeli vagy uzsonna) 270 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+uzsonna) 330 Ft

Az általános és középiskolai tanulók étkeztetésének térítési díjai:

Étkezés megnevezése Bruttó térítési díj (Ft/adag)
Egyszeri étkezés (ebéd) 230 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) 290 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 350 Ft

A napközis és nyári szünidei táborokban résztvevő tanulók étkeztetésének térítési díjai:

Étkezés megnevezése Bruttó térítési díj (Ft/adag)
Egyszeri étkezés (ebéd) 230 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) 290 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 350 Ft

A normál és a diétás étkeztetés térítési díjai minden ellátotti csoport esetében megegyeznek.

5. számú melléklet a 6/2016. (II. 18.) önkormányzati rendelethez * 

Az óvodai normál étkeztetés nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) 272 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+reggeli vagy uzsonna) 365 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+reggeli+uzsonna) 458 Ft

Az általános iskolai 7-10 éves korosztály normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) 288 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) 397 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 505 Ft

Az általános és középiskolai 11-14 éves korosztály normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) 327 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) 447 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 568 Ft

A középiskolai, 15. életévét betöltött korosztály normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) 366 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) 498 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 629 Ft

A napközis és nyári szünidei táborokban résztvevő tanulók normál étkeztetésének nettó nyersanyagnormája:

Étkezés megnevezése Nettó nyersanyagnorma
Egyszeri étkezés (ebéd) 327 Ft
Kétszeri étkezés (ebéd+tízórai vagy uzsonna) 447 Ft
Háromszori étkezés (ebéd+tízórai+uzsonna) 568 Ft