Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

47/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet

az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás egyes kérdéseiről * 

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 88. §-ában biztosított jogkör alapján a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros Önkormányzata árvíz- és belvízvédekezési, valamint helyi vízkárelhárítási tevékenységére terjed ki.

(2) A Fővárosi Önkormányzat árvíz-védekezési tevékenysége a fővédvonalon belüli területekre (mentesített árterületek), belvíz-védekezési tevékenysége pedig a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő kisvízfolyások és árkok védművei által mentesített területekre terjed ki.

2. § (1) Az árvíz- és belvízvédekezés közigazgatási és műszaki feladatait - az árvíz- és belvíz-védekezési készültségi fokozatok beálltáig - a főváros egész területén a főpolgármester szervezi.

(2) A főpolgármester (1) bekezdés szerinti feladatköre nem terjed ki az egyéb jogszabályokban más személyek, illetve szervek részére meghatározott árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos feladatokra.

(3) Az árvíz- és belvízvédekezés felelős vezetője - a készültségi fokozatok beálltáig - a főpolgármester, aki feladatait a főjegyző közreműködésével látja el.

(4) A védekezés műszaki feltételeinek megszervezését - a vízügyi szervek szakirányítása mellett - a főjegyző végzi el.

(5) A védővonalakon kívülre (hullámtérbe) telepített üzemek és intézmények a szükséges védekezésről saját hatáskörben gondoskodnak. A védekezési teendők ellátásához a saját hatáskörben védekező üzemek és intézmények igényelhetik a főpolgármester, a főjegyző, valamint a csatornázási szolgáltatást nyújtó szervezet útmutatását.

(6) A fővédvonalon kívül (hullámtérben) élő lakosság az önálló védekezés elősegítéséhez a főpolgármester, a főjegyző, illetve a csatornázási szolgáltatást nyújtó szervezet útmutatását igényelheti.

(7) Az árvíz- és belvízvédekezés során figyelemmel kell lenni az Országos Árvíz- és Belvíz-védekezési Szabályzat előírásaira.

(8) Az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos feladatokat a Főpolgármesteri Hivatal látja el az ügyrendjében foglalt feladatmegosztási rend szerint.

(9) Az operatív védekezéshez az anyagi és a személyi feltételeket a csatornázási szolgáltatást nyújtó szervezet biztosítja, megbízás alapján. Ennek költségeit a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése megtéríti.

3. § (1) A főváros fővédővonala, valamint az árvíz- és belvízvédekezést szolgáló létesítmények szakaszokra tagozódnak.

(2) Az árvízvédelmi szakaszok műszaki teendőinek ellátását a főpolgármester által megbízott szakaszmérnök végzi, aki szakaszán a védekezési feladatok ellátásáért személyileg és önállóan felelős.

4. § (1) Az árvíz- és belvízvédelem raktáraiban tartandó anyagokat, eszközöket és ezek mennyiségét - figyelemmel a helyi adottságokra, a különleges védekezési műszaki előírásokra, valamint a fővárosi szervekre, intézményekre és gazdálkodó szervekre háruló e rendeletben nem szabályozott feladatokat - a főpolgármester határozza meg. Ennek során figyelemmel kell lenni az árvíz- és belvízvédekezést irányító - jogszabályokban meghatározott - szervek rendelkezéseire és előírásaira.

(2) A főpolgármesternek a szakaszmérnökök a szükséges információkat rendszeresen - kérésre pedig azonnal - kötelesek megadni.

5. § (1) A Fővárosi Önkormányzat árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos teendői a védekezési készültség beállta előtti, a tényleges védekezéssel kapcsolatos és a védekezés megszűnte utáni feladatokra tagozódnak.

(2) A Fővárosi Önkormányzat árvíz- és belvízvédekezésével kapcsolatban a készültség beállta előtti szakaszban a főjegyző irányítása mellett el kell végezni

a) az árvízvédelmi művek, berendezések, valamint a belvizek levezetésére szolgáló műszaki létesítmények fenntartását és felülvizsgálatát,

b) az árvízvédelmi vonalakon levő torkolati zsilipek karbantartását,

c) az árvíz- és belvízvédekezési nyilvántartások, zsilipkönyvek, továbbá a kiürítési és mentési tervek elkészítését, valamint az évenkénti készültségi kimutatások elkészítését,

d) a főváros területén levő védőműveken a vízügyi jogszabályok betartásának ellenőrzését,

e) az évenkénti szakaszbejárásokat, s a tapasztalatokról a jelentések megtételét,

f) a csapadékvizek, belvizek és hegyi vizek levezetésére szolgáló kisvízfolyások és árkok kialakítását, fenntartását és nyilvántartását,

g) a védekezésben részt vevő dolgozók rendszeres továbbképzését.

6. § (1) A tényleges árvíz- és belvízvédekezés esetén - a védekezés fokozatának megfelelően - a védekezési munkálatokat, illetve a védekezési tevékenységet a védekezés jogszabályokban meghatározott irányító szerveinek utasításai és rendelkezései alapján a főpolgármester, illetve az általa kijelölt helyettese irányítja.

(2) A tényleges védekezés során el kell látni

a) a védőművek őrzésével és működtetésével,

b) a mentesített területekre behatoló vizek terjedésével, illetve a befogadókban való visszavezetésével,

c) az árvíz- és belvíz-védekezési jelentések folyamatos megtételével kapcsolatos feladatokat.

(3) A tényleges árvízvédekezésnek a főváros területén négy fokozata van:

I. készenléti (elsőfokú),

II. tényleges (másodfokú),

III. fokozott (harmadfokú),

IV. rendkívüli védekezés.

(4) A tényleges belvízvédekezésnek három fokozata van:

I. kisebb,

II. fokozott,

III. rendkívüli védekezés.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti egyes védekezési fokozatokat a főváros területén - a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjével egyeztetve - a főpolgármester rendeli el, s erről értesíti a védekezési fokozat alapján irányítási jogkörrel rendelkező személyt, illetve szervet.

7. § (1) Az árvíz- és belvízvédekezés fokozatainak csökkentését, illetve megszüntetését a főpolgármester, illetve kijelölt helyettese rendeli el, ha a Duna vízállása a Vigadó téri mércén a meghatározott magasságú vízszint alá esik és további áradás nem várható, illetve ha az érintett övezetekből a kiöntött vizek levezetése megtörtént.

(2) A védekezési fokozat, illetve a készültség csökkentéséről, illetve megszüntetéséről a főpolgármester, illetve kijelölt helyettese értesíti a védekezés fokozata szerint irányítási jogkörrel rendelkező személyt, illetve szervet.

(3) Az árvíz- és belvízvédekezés megszűnte után intézkedni kell

a) a sérült védővonalak és védőművek, valamint berendezések helyreállításáról,

b) a felhasznált anyagok és eszközök pótlásáról és karbantartásáról,

c) az igénybe vett eszközök, berendezések, szállítóeszközök visszaszolgáltatásáról,

d) a közerők költségeinek megtérítéséről,

e) az előírt jelentések 15 napon belüli megtételéről.

8. § A helyi vízkárelhárításra a rendeletben az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatban megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

9. § A rendelet végrehajtásával kapcsolatban a Főpolgármesteri Hivatalra háruló részletes hivatali feladatokat a főjegyző állapítja meg.

10. § A rendelet 1994. augusztus 1. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a helyi vízkárelhárításról rendelkező 6/1968. Főv. Tan. rendelet.