A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők és a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól - ezen belül a kisebbségi önkormányzatokról - a módosított 1993. évi LXXVII. tv. (továbbiakban: Nek. tv.) rendelkezik. A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. tv. 102/C. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az említett jogszabályokban biztosított jogok gyakorlati érvényesülésének, illetve a magyarországi németek kisebbségi érdekeinek elősegítésére és az eredményes önkormányzati tevékenység szolgálatára a Fővárosi Német Önkormányzat az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.
1. § (1) A Fővárosi Német Önkormányzatot a főváros kerületeiben megválasztott képviselők és elektorok választják meg saját soraikból.
(2) Az Önkormányzat neve: Fővárosi Német Önkormányzat.
Rövidítve: Főv.NÖ.
(3) Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 1. III. em. 300-304., 346.
(4) Önkormányzat címere: a főváros címere a Főv.NÖ nevével.
(5) Bélyegző használata: 1. számú mellékletben.
2. § Az Önkormányzat jogi személy.
3. § A budapesti kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a testületet illetik meg. A testületet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli.
4. § A testület hatáskörét az elnökre, a bizottságokra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.
5. § A testület hatásköréből nem ruházható át és csak a Főv.NÖ rendes ülésén tárgyalható:
a) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
b) a - Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglalt keretek közötti - költségvetés, zárszámadás meghatározása, végrehajtásának elfogadása;
c) a Fővárosi Közgyűlés által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről, felosztásáról, illetve felhasználásáról szóló döntés;
d) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés;
e) nevéről, jelképeiről szóló döntés;
f) a német kisebbség helyi ünnepeinek meghatározása;
g) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól szóló döntés;
h) jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körének, valamint ezek védelmének meghatározása;
i) a Főv.NÖ társulás létrehozásáról szóló döntés;
j) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése;
k) bizottságok létrehozása, képviselők önálló feladattal való megbízása;
l) az elnök, az elnökhelyettes, a bizottsági elnökök és a bizottsági tagok megválasztása.
6. § (1) A Főv.NÖ saját hatáskörében - a rendelkezésre álló források keretei között - intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) a helyi közoktatás;
b) a helyi írott és elektronikus média;
c) a hagyományápolás;
d) a közművelődés területén.
(2) A rendelkezésre álló források keretei között jogosult:
a) gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni vagy ahhoz csatlakozni;
b) pályázatot kiírni;
c) ösztöndíjakat alapítani.
(3) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a német kisebbségi lakosságot e minőségben érintő Fővárosi Közgyűlési rendeletet a képviselő-testület a Főv.NÖ egyetértésével alkothatja meg.
(4) A német kisebbségi oktatási intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a német kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő fővárosi közgyűlési döntéshez a Főv.NÖ egyeztetése szükséges.
7. § A testület tagjainak száma: 9 fő.
A testületi tagok névjegyzékét a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza, a Főv.NÖ szervezeti felépítését a 3. számú melléklet tartalmazza.
8. § A testület ülései nyilvánosak:
a) Alakuló;
b) Évente 6 alkalommal rendes ülés;
c) Az SZMSZ-ben meghatározott módon rendkívüli és zárt ülések.
9. § (1) A testület alakuló ülését a Fővárosi Választási Bizottság elnöke hívja össze, a Fővárosi Német Önkormányzat választása napjától számított 30 napon belül.
(2) Az alakuló ülésen megválasztják az elnök és az elnökhelyettes személyét.
10. § (1) A testület üléseit az elnök hívja össze, mégpedig olyan időpontra, hogy - halaszthatatlan sürgős ügy kivételével - az írásbeli meghívást és az előterjesztéseket a képviselők legalább 8 nappal korábban megkaphassák. Kivételt képez, ha a tárgyalandó ügy körülményei nem teszik lehetővé az előzetes megküldést. Ez esetben az előterjesztést az ülés megkezdése előtt írásban minden képviselő rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és napját, kezdési és tervezett befejezési időpontját, a napirendi pontok megjelölését és az előterjesztők nevét.
(3) A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akinek meghívását az elnök, az elnökhelyettes, vagy a bizottsági elnökök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartják, az érintettekkel történt egyeztetés alapján.
(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A jegyzőkönyv hozzáférhetőségéről az elnök a titkárság útján gondoskodik.
11. § (1) A testület rendkívüli ülését a testületi tagok 1/3-ának, valamint a Fővárosi Közgyűlés indítványára össze kell hívni. Az indítványt a testület elnökénél kell írásban előterjeszteni.
(2) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a testület ülése formálisan meghívó nélkül telefonon vagy távirati (fax) úton is összehívható.
(3) A rendkívüli testületi ülésről a képviselőket és az érdekelteket az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell.
(4) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott. Ez alól kivételt képez, ha a testület jelenlévő tagjai legalább 5 képviselő támogató szavazatával másképpen döntenek.
12. § (1) A zárt ülésen csak a testület tagjai, meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
(2) A testület zárt ülést tart:
a) összeférhetetlenségi ügyben;
b) kitüntetési ügy tárgyalásakor;
c) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása esetén;
d) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(3) A testület zárt ülést rendelhet egyszerű többségi döntéssel:
a) a vagyonnal való rendelkezés tárgyalásakor;
b) az általa kiírt pályázat tárgyalásakor;
c) ha a nyilvános tárgyalás üzleti titkot sértene.
(4) Zárt ülés megtartására csak a felsorolt esetekben kerülhet sor, amelyet bármely képviselő indítványozhat, s a zárt ülés megtartásáról a testület mindig egyedileg határoz.
(5) A zárt ülésen elhangzottakra vonatkozóan a képviselőket titoktartási kötelezettség terheli, és csak a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával adható az ülésen elhangzottakról bármilyen tájékoztatás.
13. § (1) A testületi ülés napirendjére az elnök írásbeli meghívóban tesz javaslatot.
(2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(3) A testület elé előterjesztést tehet a napirendi ponthoz kapcsolódóan a testület minden képviselője és a bizottságok tagjai, illetve a szakértők is.
14. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg, feladata a megjelent képviselők számbavétele és a testület határozatképességének megállapítása, valamint a jegyzőkönyvvezető és -hitelesítő kijelölése, illetve megválasztása.
(2) A testületi ülést az elnök vagy a testület által az ülés elején kijelölt, illetve megválasztott Főv.NÖ tisztségviselő vezeti.
15. § (1) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van (5 fő).
(2) A testületi ülést határozatképtelenség esetén is a meghirdetett időpontban kell megkezdeni.
(3) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 15 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testületi ülés határozatképtelen, az ülést be kell zárni. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az elnök 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására köteles összehívni.
(4) Az ülés tartalma alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát és a határozatképességet.
16. § (1) Az ülés elnöke gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról, különösen arról, hogy mindenki csak akkor beszélhet, ha szót kapott.
(2) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésekben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő maximum 10 perces szóbeli kiegészítése előzheti meg.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket intézhetnek.
(5) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a (4) pontban említett személyek hozzászólása következik. Az első hozzászólás időtartama max. 5 perc. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatosan ismételten hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a többi hozzászólást 2 percre korlátozhatja, egy hozzászólás minden képviselőt megillet.
(6) A képviselőknek a napirendhez való felszólalására az elnök jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót.
(7) A napirendi pont vitájánál az előterjesztő reagál az elhangzott észrevételekre. Amennyiben a napirendi ponthoz több hozzászólás nem érkezik, az ülésvezető összefoglalja az elhangzottakat és a vitát lezárja.
(8) A vita lezárását ügyrendben bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt.
17. § (1) A testület döntései testületi határozatok. A testület határozatban foglal állást azokban az ügyekben is, amelyekben a kisebbségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési, döntési jog illeti meg.
(2) A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kezdődően kell ellátni. A határozat tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban. A határozat jelölése Főv.NÖ/sorszám/év (hónap, nap).
18. § (1) A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének azonos tartalmú, egybehangzó támogató (igen) szavazata szükséges. Minden más szavazási eredmény esetén elutasító a döntés.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen” majd a „nem” szavazatokra, végül a „tartózkodásra” vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.
(3) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
19. § A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 5 fő képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges:
a) a Főv.NÖ SZMSZ-ének megalkotásához, módosításához, hatályon kívül helyezéséhez, visszavonásához;
b) a Fővárosi Közgyűlés által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről, felosztásáról, illetve felhasználásról szóló döntéshez;
c) a Fővárosi Közgyűlés vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez;
d) intézményalapításról, a Főv.NÖ társulás létrehozásáról szóló döntéshez;
e) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez;
f) bírósági kereset benyújtásához az elnök tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezéssel.
20. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása esetén - elrendeli a szavazás megismétlését.
(2) A titkos szavazást a képviselő(k) és az ülésvezető kezdeményezheti, elrendeléséhez egyszerű többségű szavazás szükséges.
21. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, e kötelező feladat ellátásáról az elnök gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a szóbeli kiegészítéseket, a kérdéseket és az azokra adott válaszokat, a felszólalók nevét, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint:
a) az ülés helyét és időpontját;
b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
c) az elfogadott napirendet;
d) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat;
e) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a „tartózkodók” pontos számát;
f) a határozatok szó szerinti szövegét, a határidőt, és a felelőst;
g) a képviselő kérésére a napirendhez kapcsolódó írásos különvéleményt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(3) A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.
(4) Aláírás után az elnök köteles gondoskodni a jegyzőkönyvnek a Közigazgatási Hivatalhoz való (törvényi határidőn belüli) eljuttatásáról. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a Főpolgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti, és elhelyezi az irattárban. A jegyzőkönyv 1-1 másolati példányát meg kell küldeni a főpolgármesternek, a jegyzőnek és a közkönyvtárnak.
(5) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó;
b) jelenléti ív;
c) írásban benyújtott előterjesztések, hozzászólások;
d) egyéb, a napirendhez kapcsolódó írásos indítványok.
(6) A testületi ülésre készült előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvekbe - a zárt ülés vitájának kivételével - az állampolgárok a Főv.NÖ Titkárságán, valamint a Főváros Ügyfélszolgálati Irodában betekinthetnek.
22. § (1) A Főv.NÖ testületének tagja a német kisebbség érdekeit képviseli. A Főv.NÖ tagjainak jogai és kötelességei azonosak.
A képviselő
a) részt vehet a testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;
b) egyedi - és külön testületi határozatban megállapított önálló feladatkör esetében - folyamatos megbízás alapján képviselheti a testületet;
c) a testület ülésén az elnöktől, az elnökhelyettestől és a bizottsági elnöktől a Német Önkormányzat ügyeiben bármikor felvilágosítást kérhet (a kérdezett az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles érdemi választ adni);
d) köteles részt venni a testület munkájában;
e) köteles segíteni a testületi ülések előkészítését;
f) köteles bejelenteni az elnöknek, ha a testület ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
g) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, és magántitkot megőrizni;
h) köteles kapcsolatot tartani választóival, a német kisebbség közösségeivel;
i) köteles még a vita előtt bejelenteni a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okokat.
(2) A képviselők tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, melynek rendszerét és mértékét a testület külön határozatban szabályozza.
23. § (1) A Főv.NÖ működése folyamatosságának, hatékonyságának és szakszerűségének biztosítására bizottságokat hozhat létre, az SZMSZ-ben vagy külön testületi határozatokban meghatározva azok feladat- és hatáskörét.
(2) A bizottságok tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani, de állandó meghívottak, szakértők korlátlan számban működhetnek közre.
(3) A Főv.NÖ folyamatosan működő bizottságai:
a) Koordinációs és Ügyrendi Bizottság (K. Biz.)
b) Oktatási és Kulturális Bizottság (O-K Biz.)
c) Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (G-P Biz.).
(4) A bizottságok a számukra meghatározott feladat- és hatáskörben önállóan járnak el, tevékenységükről minden Főv.NÖ ülésen beszámolnak. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottságok a testület költségvetésében meghatározott feladatok végrehajtásáról, illetve a számukra nevesített pénzeszközök felhasználásáról, a feladatkör és a pénzösszeg keretein belül önállóan határoznak.
(6) A Főv.NÖ testülete határozatában tagjait folyamatosan végzendő önálló feladatokkal bízhatja meg.
(7) A bizottságok és az önálló feladatokkal megbízott képviselők működésének ügyviteli feladatait a Főv.NÖ Titkársága látja el.
(8) A bizottság számára a költségvetésben vagy a testület külön határozatában megállapított működési költségei terhére megbízásokat is adhat - díj ellenében - külső szakértők számára.
24. § A Koordinációs és Ügyrendi Bizottság általános feladata a Fővárosi Német Önkormányzat folyamatos működésének és tevékenységének szervezése, segítése és végzése, ezen belül különösen:
a) a Főv.NÖ éves munkatervének elkészítése;
b) a testületi ülések előkészítése, szervezése, javaslattétel napirendekre az éves munkaterv, a bizottságok és a képviselők javaslata alapján;
c) írásos anyagok és javaslatok, testületi előterjesztések, határozattervezetek kidolgozása;
d) közreműködés a testületi határozatok végrehajtásában;
e) a fővárosi kerületi német kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés szervezése és koordinálása.
Munkarendje:
a) rendes ülését - a testületi ülést megelőzően - a hónap első hétfőjén tartja;
b) soron kívüli ülését igény szerint tartja;
c) üléseiről jegyzőkönyv készül számozott határozatokkal, felelőssel és határidővel.
25. § Az Oktatási és Kulturális Bizottság általános feladata a Főv.NÖ oktatási és kulturális tevékenységének folyamatos működtetése, szervezése, illetve ezen belül különösen:
1. Az anyanyelvi oktatás támogatása az ehhez csoportosított pénzeszközök felhasználásával.
Jogérvényesítés:
a) az anyanyelvi oktatáshoz való - a Nek. törvényben biztosított - jog érvényesítése a fővárosi fenntartású oktatási intézmények vonatkozásában.
Támogatások:
a) az oktatási feltételek támogatása célpályázatokkal (tankönyv, szemléltetőeszközök, segédeszközök stb.),
b) hátrányos helyzetű diákok támogatása ösztöndíjpályázatokból,
c) pedagógusképzések, továbbképzések támogatása, szakmai napok, nyelvi vetélkedők, irodalmi színpadok, bemutatóinak szervezése stb.
Együttműködés:
a) a fővárosi német nemzetiségi szervezettel (Budapester Ungarndeutsche Schulverein),
b) a kerületi NKÖ-on keresztül a kerületi fenntartású nevelési, oktatási intézményekkel,
c) az országos német önkormányzaton (LdU) keresztül a felsőoktatási intézményekkel,
d) a német nyelvi tanulmányi versenyek és vetélkedők szerzőivel.
Igényfelmérés:
a) oktatásra irányuló igények,
b) szakemberszükséglet,
c) nyelvi és szakmai továbbképzési igények.
2. Közművelődési tevékenység szervezése az erre elkülönített pénzeszközök felhasználásával:
a) nemzetiségi, illetve interetnikus kulturális rendezvények, fesztiválok, kiállítások stb. szervezése;
b) a Főv.NÖ könyvtára beszerzéseinek, illetve a könyvtár működésének szervezése;
c) a megállapodás alapján közreműködés országos vagy kerületi rendezvények szervezésében;
d) a Budapesti Német Színházért Közhasznú Egyesület működésének támogatása.
26. § Alapvető feladata a Fővárosi Német Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének felügyelete és részben végzése, ezen belül:
a) a Fővárosi Német Önkormányzat költségvetési, költségvetés módosítási, valamint zárszámadási határozattervezeteinek kidolgozása és előterjesztése, a végrehajtás ellenőrzése;
b) a testület határozatainak megfelelően a Főv.NÖ pénzügyi feladatainak koordinálása és végzése;
c) a bizottságok és a titkárság működésének gazdasági felügyelete;
d) vállalkozói tevékenység gazdasági felügyelete;
e) külső megbízások gazdasági felügyelete;
f) a főkönyvelő számviteli és könyvelési tevékenységének felügyelete;
g) budapesti szintű rendezvények, pályázatok szponzorálásának szervezése és elősegítése.
Munkarendje:
a) üléseit egyeztetést követően, a testület igénye alapján tartja;
b) üléséről jegyzőkönyv készül sorszámozott határozatokkal, felelőssel és határidővel.
27. § A Főv.NÖ tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes és a bizottsági elnökök.
28. § (1) A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vesz a Fővárosi Közgyűlés képviselő-testületének ülésén és beszámol. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzat bizottságaival, a Fővárosi Közgyűlés főpolgármesterével és főjegyzőjével. Testületi határozat alapján ezeket a feladatokat más tisztségviselők, illetve önálló feladatkörrel megbízott képviselők is végezhetik.
(2) A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ.
29. § (1) Az elnökkel és az elnökhelyettessel együttműködve a bizottságok elnökei szervezik és irányítják a testület által létrehozott bizottságok, illetve az abban közreműködő külső tagok, valamint szakértők tevékenységét.
(2) A bizottsági elnökök képviselik a bizottságot, és a bizottság feladat- és hatáskörében önálló aláírási joggal rendelkeznek.
(3) A bizottsági elnökök a bizottság tevékenységéről rendszeresen beszámolnak a testületi ülésen.
30. § A Fővárosi Közgyűlés az éves költségvetési rendeletben, az ott megjelölt célokra, az abban megjelölt módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a Főv.NÖ feladatai ellátásához. Az átadott eszközökkel a Főv.NÖ a jogszabály keretei között szabadon rendelkezik. A Főv.NÖ önállóan dönt a részére a költségvetésben elkülönített összeg felhasználásáról. A saját maga által elfogadott költségvetés keretein belül önállóan kötelezettségeket vállalhat.
31. § (1) A testület saját hatáskörében a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglalt keretek között határozza meg:
a) a Fővárosi Közgyűlés vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát;
b) költségvetését, zárszámadását, a Fővárosi Közgyűlés által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
(2) A Fővárosi Közgyűlés évente határozza meg a Főv.NÖ költségvetés támogatását. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Fővárosi Közgyűlés Főpolgármesteri Hivatalának ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.
32. § (1) Az Önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosítja:
a) az állam költségvetési hozzájárulása;
b) a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása;
c) saját bevételek;
d) alapítványi támogatások;
e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások;
f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;
g) adományok.
(2) A Főv.NÖ vagyona a tulajdonában levő vagyontárgyakból, pénzeszközökből, vagyoni értékű jogokból áll.
(3) A Főv.NÖ tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.
(4) A Főv.NÖ olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(5) A Főv.NÖ-t megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testület hatáskörébe tartozik.
33. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosítja a Főv.NÖ működési feltételeit, ellátja a Főv.NÖ pénzügyi ügyvitelével kapcsolatos feladatokat és a revíziót.
(2) A Fővárosi Önkormányzat a német önkormányzat működésének biztosítására térítésmentes használatra helyiséget biztosít, amelyet a Főv.NÖ-vel előzetesen egyeztet.
34. § (1) Jelen SZMSZ a kihirdetés napján * lép hatályba.
(2) A szabályzat mellékletei az alábbiak:
1. számú: Bélyegző lenyomata
2. számú: Testületi tagok névjegyzéke
3. számú: Bizottságok és tagjaik névsora
Bajtainé Mayer Éva
Frigyesi András
Hambuch Henrik
Dr. Hambuch Vendel
Kerner Ferenc
Major Gyula
Szabadkai Attila
Walter Géza
Zwick József
Elnök: | Bajtainé Mayer Éva | |
Elnökhelyettes: | Szabadkai Attila | |
Koordinációs és Ügyrendi Bizottság: | ||
Major Gyula elnök | ||
Belső tagok: | Frigyesi András | |
Dr. Hambuch Vendel | ||
Kerner Ferenc | ||
Oktatási és Kulturális Bizottság: | ||
Kerner Ferenc elnök | ||
Belső tagok: | Frigyesi András | |
Walter Géza | ||
Zwick József | ||
Gazdasági és Pénzügyi Bizottság: | ||
Zwick József elnök | ||
Belső tag: | Hambuch Henrik | |
Jogügyi Munkacsoport: | ||
Vezetője: | Walter Géza | |
Helytörténeti és Vallásügyi Munkacsoport: | ||
Vezetője: | Dr. Hambuch Vendel |