A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Német Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata * 

A Fővárosi Német Önkormányzat Főv.NÖ/11/1999. (febr. 10.), Főv.NÖ/26/1999. (febr. 27.) határozatával elfogadott, majd a Főv.NÖ/34/1999. (márc. 12.), Főv.NÖ/35/1999. (márc. 12.), Főv.NÖ/36/1999. (márc. 12.) határozatával módosított Szervezeti és Működési Szabályzata

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők és a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól - ezen belül a kisebbségi önkormányzatokról - a módosított 1993. évi LXXVII. tv. (továbbiakban: Nek. tv.) rendelkezik. A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. tv. 102/C. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az említett jogszabályokban biztosított jogok gyakorlati érvényesülésének, illetve a magyarországi németek kisebbségi érdekeinek elősegítésére és az eredményes önkormányzati tevékenység szolgálatára a Fővárosi Német Önkormányzat az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Fővárosi Német Önkormányzatot a főváros kerületeiben megválasztott képviselők és elektorok választják meg saját soraikból.

(2) Az Önkormányzat neve: Fővárosi Német Önkormányzat.

Rövidítve: Főv.NÖ.

(3) Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 1. III. em. 300-304., 346.

(4) Önkormányzat címere: a főváros címere a Főv.NÖ nevével.

(5) Bélyegző használata: 1. számú mellékletben.

II. fejezet

Az Önkormányzat jogállása, feladat- és hatásköre, működési rendszere

2. § Az Önkormányzat jogi személy.

3. § A budapesti kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a testületet illetik meg. A testületet az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli.

4. § A testület hatáskörét az elnökre, a bizottságokra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

5. § A testület hatásköréből nem ruházható át és csak a Főv.NÖ rendes ülésén tárgyalható:

a) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

b) a - Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglalt keretek közötti - költségvetés, zárszámadás meghatározása, végrehajtásának elfogadása;

c) a Fővárosi Közgyűlés által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről, felosztásáról, illetve felhasználásáról szóló döntés;

d) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés;

e) nevéről, jelképeiről szóló döntés;

f) a német kisebbség helyi ünnepeinek meghatározása;

g) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól szóló döntés;

h) jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körének, valamint ezek védelmének meghatározása;

i) a Főv.NÖ társulás létrehozásáról szóló döntés;

j) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése;

k) bizottságok létrehozása, képviselők önálló feladattal való megbízása;

l) az elnök, az elnökhelyettes, a bizottsági elnökök és a bizottsági tagok megválasztása.

6. § (1) A Főv.NÖ saját hatáskörében - a rendelkezésre álló források keretei között - intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:

a) a helyi közoktatás;

b) a helyi írott és elektronikus média;

c) a hagyományápolás;

d) a közművelődés területén.

(2) A rendelkezésre álló források keretei között jogosult:

a) gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni vagy ahhoz csatlakozni;

b) pályázatot kiírni;

c) ösztöndíjakat alapítani.

(3) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a német kisebbségi lakosságot e minőségben érintő Fővárosi Közgyűlési rendeletet a képviselő-testület a Főv.NÖ egyetértésével alkothatja meg.

(4) A német kisebbségi oktatási intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a német kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő fővárosi közgyűlési döntéshez a Főv.NÖ egyeztetése szükséges.

III. fejezet

Az önkormányzat testülete és működése

7. § A testület tagjainak száma: 9 fő.

A testületi tagok névjegyzékét a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza, a Főv.NÖ szervezeti felépítését a 3. számú melléklet tartalmazza.

A testület ülései

8. § A testület ülései nyilvánosak:

a) Alakuló;

b) Évente 6 alkalommal rendes ülés;

c) Az SZMSZ-ben meghatározott módon rendkívüli és zárt ülések.

A testület megalakulása

9. § (1) A testület alakuló ülését a Fővárosi Választási Bizottság elnöke hívja össze, a Fővárosi Német Önkormányzat választása napjától számított 30 napon belül.

(2) Az alakuló ülésen megválasztják az elnök és az elnökhelyettes személyét.

A testület rendes ülése

10. § (1) A testület üléseit az elnök hívja össze, mégpedig olyan időpontra, hogy - halaszthatatlan sürgős ügy kivételével - az írásbeli meghívást és az előterjesztéseket a képviselők legalább 8 nappal korábban megkaphassák. Kivételt képez, ha a tárgyalandó ügy körülményei nem teszik lehetővé az előzetes megküldést. Ez esetben az előterjesztést az ülés megkezdése előtt írásban minden képviselő rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és napját, kezdési és tervezett befejezési időpontját, a napirendi pontok megjelölését és az előterjesztők nevét.

(3) A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akinek meghívását az elnök, az elnökhelyettes, vagy a bizottsági elnökök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartják, az érintettekkel történt egyeztetés alapján.

(4) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A jegyzőkönyv hozzáférhetőségéről az elnök a titkárság útján gondoskodik.

A testület rendkívüli ülése

11. § (1) A testület rendkívüli ülését a testületi tagok 1/3-ának, valamint a Fővárosi Közgyűlés indítványára össze kell hívni. Az indítványt a testület elnökénél kell írásban előterjeszteni.

(2) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a testület ülése formálisan meghívó nélkül telefonon vagy távirati (fax) úton is összehívható.

(3) A rendkívüli testületi ülésről a képviselőket és az érdekelteket az ülés megkezdése előtt legalább 24 órával értesíteni kell.

(4) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott. Ez alól kivételt képez, ha a testület jelenlévő tagjai legalább 5 képviselő támogató szavazatával másképpen döntenek.

Zárt ülés

12. § (1) A zárt ülésen csak a testület tagjai, meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(2) A testület zárt ülést tart:

a) összeférhetetlenségi ügyben;

b) kitüntetési ügy tárgyalásakor;

c) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása esetén;

d) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3) A testület zárt ülést rendelhet egyszerű többségi döntéssel:

a) a vagyonnal való rendelkezés tárgyalásakor;

b) az általa kiírt pályázat tárgyalásakor;

c) ha a nyilvános tárgyalás üzleti titkot sértene.

(4) Zárt ülés megtartására csak a felsorolt esetekben kerülhet sor, amelyet bármely képviselő indítványozhat, s a zárt ülés megtartásáról a testület mindig egyedileg határoz.

(5) A zárt ülésen elhangzottakra vonatkozóan a képviselőket titoktartási kötelezettség terheli, és csak a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával adható az ülésen elhangzottakról bármilyen tájékoztatás.

A rendes ülés napirendje

13. § (1) A testületi ülés napirendjére az elnök írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) A testület elé előterjesztést tehet a napirendi ponthoz kapcsolódóan a testület minden képviselője és a bizottságok tagjai, illetve a szakértők is.

A testületi ülés tanácskozási rendje

14. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg, feladata a megjelent képviselők számbavétele és a testület határozatképességének megállapítása, valamint a jegyzőkönyvvezető és -hitelesítő kijelölése, illetve megválasztása.

(2) A testületi ülést az elnök vagy a testület által az ülés elején kijelölt, illetve megválasztott Főv.NÖ tisztségviselő vezeti.

Határozatképesség

15. § (1) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van (5 fő).

(2) A testületi ülést határozatképtelenség esetén is a meghirdetett időpontban kell megkezdeni.

(3) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 15 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testületi ülés határozatképtelen, az ülést be kell zárni. A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az elnök 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására köteles összehívni.

(4) Az ülés tartalma alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát és a határozatképességet.

Ügyrend

16. § (1) Az ülés elnöke gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról, különösen arról, hogy mindenki csak akkor beszélhet, ha szót kapott.

(2) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésekben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő maximum 10 perces szóbeli kiegészítése előzheti meg.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket intézhetnek.

(5) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a (4) pontban említett személyek hozzászólása következik. Az első hozzászólás időtartama max. 5 perc. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatosan ismételten hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a többi hozzászólást 2 percre korlátozhatja, egy hozzászólás minden képviselőt megillet.

(6) A képviselőknek a napirendhez való felszólalására az elnök jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót.

(7) A napirendi pont vitájánál az előterjesztő reagál az elhangzott észrevételekre. Amennyiben a napirendi ponthoz több hozzászólás nem érkezik, az ülésvezető összefoglalja az elhangzottakat és a vitát lezárja.

(8) A vita lezárását ügyrendben bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt.

17. § (1) A testület döntései testületi határozatok. A testület határozatban foglal állást azokban az ügyekben is, amelyekben a kisebbségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési, döntési jog illeti meg.

(2) A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kezdődően kell ellátni. A határozat tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban. A határozat jelölése Főv.NÖ/sorszám/év (hónap, nap).

A döntéshozatal szabályai

18. § (1) A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének azonos tartalmú, egybehangzó támogató (igen) szavazata szükséges. Minden más szavazási eredmény esetén elutasító a döntés.

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen” majd a „nem” szavazatokra, végül a „tartózkodásra” vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.

(3) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Minősített többség

19. § A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 5 fő képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges:

a) a Főv.NÖ SZMSZ-ének megalkotásához, módosításához, hatályon kívül helyezéséhez, visszavonásához;

b) a Fővárosi Közgyűlés által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről, felosztásáról, illetve felhasználásról szóló döntéshez;

c) a Fővárosi Közgyűlés vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez;

d) intézményalapításról, a Főv.NÖ társulás létrehozásáról szóló döntéshez;

e) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez;

f) bírósági kereset benyújtásához az elnök tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezéssel.

Szavazás

20. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg - a szavazatok téves összeszámlálása esetén - elrendeli a szavazás megismétlését.

(2) A titkos szavazást a képviselő(k) és az ülésvezető kezdeményezheti, elrendeléséhez egyszerű többségű szavazás szükséges.

A testületi ülés jegyzőkönyve

21. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, e kötelező feladat ellátásáról az elnök gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a szóbeli kiegészítéseket, a kérdéseket és az azokra adott válaszokat, a felszólalók nevét, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos megfogalmazását, valamint:

a) az ülés helyét és időpontját;

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;

c) az elfogadott napirendet;

d) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat;

e) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a „tartózkodók” pontos számát;

f) a határozatok szó szerinti szövegét, a határidőt, és a felelőst;

g) a képviselő kérésére a napirendhez kapcsolódó írásos különvéleményt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(4) Aláírás után az elnök köteles gondoskodni a jegyzőkönyvnek a Közigazgatási Hivatalhoz való (törvényi határidőn belüli) eljuttatásáról. A jegyzőkönyv egy eredeti példányát - mellékleteivel együtt - a Főpolgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti, és elhelyezi az irattárban. A jegyzőkönyv 1-1 másolati példányát meg kell küldeni a főpolgármesternek, a jegyzőnek és a közkönyvtárnak.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) jelenléti ív;

c) írásban benyújtott előterjesztések, hozzászólások;

d) egyéb, a napirendhez kapcsolódó írásos indítványok.

(6) A testületi ülésre készült előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvekbe - a zárt ülés vitájának kivételével - az állampolgárok a Főv.NÖ Titkárságán, valamint a Főváros Ügyfélszolgálati Irodában betekinthetnek.

IV. fejezet

A testület tagjai. A képviselők jogállása

22. § (1) A Főv.NÖ testületének tagja a német kisebbség érdekeit képviseli. A Főv.NÖ tagjainak jogai és kötelességei azonosak.

A képviselő

a) részt vehet a testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b) egyedi - és külön testületi határozatban megállapított önálló feladatkör esetében - folyamatos megbízás alapján képviselheti a testületet;

c) a testület ülésén az elnöktől, az elnökhelyettestől és a bizottsági elnöktől a Német Önkormányzat ügyeiben bármikor felvilágosítást kérhet (a kérdezett az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles érdemi választ adni);

d) köteles részt venni a testület munkájában;

e) köteles segíteni a testületi ülések előkészítését;

f) köteles bejelenteni az elnöknek, ha a testület ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

g) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, és magántitkot megőrizni;

h) köteles kapcsolatot tartani választóival, a német kisebbség közösségeivel;

i) köteles még a vita előtt bejelenteni a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okokat.

(2) A képviselők tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, melynek rendszerét és mértékét a testület külön határozatban szabályozza.

V. fejezet

Önkormányzati bizottságok és önálló feladatokkal megbízott képviselők

23. § (1) A Főv.NÖ működése folyamatosságának, hatékonyságának és szakszerűségének biztosítására bizottságokat hozhat létre, az SZMSZ-ben vagy külön testületi határozatokban meghatározva azok feladat- és hatáskörét.

(2) A bizottságok tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani, de állandó meghívottak, szakértők korlátlan számban működhetnek közre.

(3) A Főv.NÖ folyamatosan működő bizottságai:

a) Koordinációs és Ügyrendi Bizottság (K. Biz.)

b) Oktatási és Kulturális Bizottság (O-K Biz.)

c) Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (G-P Biz.).

(4) A bizottságok a számukra meghatározott feladat- és hatáskörben önállóan járnak el, tevékenységükről minden Főv.NÖ ülésen beszámolnak. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottságok a testület költségvetésében meghatározott feladatok végrehajtásáról, illetve a számukra nevesített pénzeszközök felhasználásáról, a feladatkör és a pénzösszeg keretein belül önállóan határoznak.

(6) A Főv.NÖ testülete határozatában tagjait folyamatosan végzendő önálló feladatokkal bízhatja meg.

(7) A bizottságok és az önálló feladatokkal megbízott képviselők működésének ügyviteli feladatait a Főv.NÖ Titkársága látja el.

(8) A bizottság számára a költségvetésben vagy a testület külön határozatában megállapított működési költségei terhére megbízásokat is adhat - díj ellenében - külső szakértők számára.

Koordinációs és Ügyrendi Bizottság

24. § A Koordinációs és Ügyrendi Bizottság általános feladata a Fővárosi Német Önkormányzat folyamatos működésének és tevékenységének szervezése, segítése és végzése, ezen belül különösen:

a) a Főv.NÖ éves munkatervének elkészítése;

b) a testületi ülések előkészítése, szervezése, javaslattétel napirendekre az éves munkaterv, a bizottságok és a képviselők javaslata alapján;

c) írásos anyagok és javaslatok, testületi előterjesztések, határozattervezetek kidolgozása;

d) közreműködés a testületi határozatok végrehajtásában;

e) a fővárosi kerületi német kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés szervezése és koordinálása.

Munkarendje:

a) rendes ülését - a testületi ülést megelőzően - a hónap első hétfőjén tartja;

b) soron kívüli ülését igény szerint tartja;

c) üléseiről jegyzőkönyv készül számozott határozatokkal, felelőssel és határidővel.

Oktatási és Kulturális Bizottság

25. § Az Oktatási és Kulturális Bizottság általános feladata a Főv.NÖ oktatási és kulturális tevékenységének folyamatos működtetése, szervezése, illetve ezen belül különösen:

1. Az anyanyelvi oktatás támogatása az ehhez csoportosított pénzeszközök felhasználásával.

Jogérvényesítés:

a) az anyanyelvi oktatáshoz való - a Nek. törvényben biztosított - jog érvényesítése a fővárosi fenntartású oktatási intézmények vonatkozásában.

Támogatások:

a) az oktatási feltételek támogatása célpályázatokkal (tankönyv, szemléltetőeszközök, segédeszközök stb.),

b) hátrányos helyzetű diákok támogatása ösztöndíjpályázatokból,

c) pedagógusképzések, továbbképzések támogatása, szakmai napok, nyelvi vetélkedők, irodalmi színpadok, bemutatóinak szervezése stb.

Együttműködés:

a) a fővárosi német nemzetiségi szervezettel (Budapester Ungarndeutsche Schulverein),

b) a kerületi NKÖ-on keresztül a kerületi fenntartású nevelési, oktatási intézményekkel,

c) az országos német önkormányzaton (LdU) keresztül a felsőoktatási intézményekkel,

d) a német nyelvi tanulmányi versenyek és vetélkedők szerzőivel.

Igényfelmérés:

a) oktatásra irányuló igények,

b) szakemberszükséglet,

c) nyelvi és szakmai továbbképzési igények.

2. Közművelődési tevékenység szervezése az erre elkülönített pénzeszközök felhasználásával:

a) nemzetiségi, illetve interetnikus kulturális rendezvények, fesztiválok, kiállítások stb. szervezése;

b) a Főv.NÖ könyvtára beszerzéseinek, illetve a könyvtár működésének szervezése;

c) a megállapodás alapján közreműködés országos vagy kerületi rendezvények szervezésében;

d) a Budapesti Német Színházért Közhasznú Egyesület működésének támogatása.

Gazdasági és Pénzügyi Bizottság

26. § Alapvető feladata a Fővárosi Német Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének felügyelete és részben végzése, ezen belül:

a) a Fővárosi Német Önkormányzat költségvetési, költségvetés módosítási, valamint zárszámadási határozattervezeteinek kidolgozása és előterjesztése, a végrehajtás ellenőrzése;

b) a testület határozatainak megfelelően a Főv.NÖ pénzügyi feladatainak koordinálása és végzése;

c) a bizottságok és a titkárság működésének gazdasági felügyelete;

d) vállalkozói tevékenység gazdasági felügyelete;

e) külső megbízások gazdasági felügyelete;

f) a főkönyvelő számviteli és könyvelési tevékenységének felügyelete;

g) budapesti szintű rendezvények, pályázatok szponzorálásának szervezése és elősegítése.

Munkarendje:

a) üléseit egyeztetést követően, a testület igénye alapján tartja;

b) üléséről jegyzőkönyv készül sorszámozott határozatokkal, felelőssel és határidővel.

VI. fejezet

A Főv.NÖ tisztségviselői

27. § A Főv.NÖ tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettes és a bizottsági elnökök.

Az elnök és az elnökhelyettes

28. § (1) A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vesz a Fővárosi Közgyűlés képviselő-testületének ülésén és beszámol. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzat bizottságaival, a Fővárosi Közgyűlés főpolgármesterével és főjegyzőjével. Testületi határozat alapján ezeket a feladatokat más tisztségviselők, illetve önálló feladatkörrel megbízott képviselők is végezhetik.

(2) A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ.

A bizottságok elnökei

29. § (1) Az elnökkel és az elnökhelyettessel együttműködve a bizottságok elnökei szervezik és irányítják a testület által létrehozott bizottságok, illetve az abban közreműködő külső tagok, valamint szakértők tevékenységét.

(2) A bizottsági elnökök képviselik a bizottságot, és a bizottság feladat- és hatáskörében önálló aláírási joggal rendelkeznek.

(3) A bizottsági elnökök a bizottság tevékenységéről rendszeresen beszámolnak a testületi ülésen.

VII. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

30. § A Fővárosi Közgyűlés az éves költségvetési rendeletben, az ott megjelölt célokra, az abban megjelölt módon és mértékben ad át anyagi eszközöket a Főv.NÖ feladatai ellátásához. Az átadott eszközökkel a Főv.NÖ a jogszabály keretei között szabadon rendelkezik. A Főv.NÖ önállóan dönt a részére a költségvetésben elkülönített összeg felhasználásáról. A saját maga által elfogadott költségvetés keretein belül önállóan kötelezettségeket vállalhat.

31. § (1) A testület saját hatáskörében a Fővárosi Közgyűlés rendeletében foglalt keretek között határozza meg:

a) a Fővárosi Közgyűlés vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát;

b) költségvetését, zárszámadását, a Fővárosi Közgyűlés által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

(2) A Fővárosi Közgyűlés évente határozza meg a Főv.NÖ költségvetés támogatását. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Fővárosi Közgyűlés Főpolgármesteri Hivatalának ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.

32. § (1) Az Önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosítja:

a) az állam költségvetési hozzájárulása;

b) a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása;

c) saját bevételek;

d) alapítványi támogatások;

e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások;

f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;

g) adományok.

(2) A Főv.NÖ vagyona a tulajdonában levő vagyontárgyakból, pénzeszközökből, vagyoni értékű jogokból áll.

(3) A Főv.NÖ tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(4) A Főv.NÖ olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(5) A Főv.NÖ-t megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testület hatáskörébe tartozik.

VIII. fejezet

A Főpolgármesteri Hivatal feladatai a Fővárosi Német Önkormányzattal kapcsolatban

33. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosítja a Főv.NÖ működési feltételeit, ellátja a Főv.NÖ pénzügyi ügyvitelével kapcsolatos feladatokat és a revíziót.

(2) A Fővárosi Önkormányzat a német önkormányzat működésének biztosítására térítésmentes használatra helyiséget biztosít, amelyet a Főv.NÖ-vel előzetesen egyeztet.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) Jelen SZMSZ a kihirdetés napján *  lép hatályba.

(2) A szabályzat mellékletei az alábbiak:

1. számú: Bélyegző lenyomata

2. számú: Testületi tagok névjegyzéke

3. számú: Bizottságok és tagjaik névsora

1. számú melléklet

A Fővárosi Német Önkormányzat bélyegzőlenyomata

2. számú melléklet

A Fővárosi Német Önkormányzat testületének névsora

Bajtainé Mayer Éva

Frigyesi András

Hambuch Henrik

Dr. Hambuch Vendel

Kerner Ferenc

Major Gyula

Szabadkai Attila

Walter Géza

Zwick József

3. számú melléklet

A Fővárosi Német Önkormányzat bizottságainak és tisztségviselőinek névsora

Elnök: Bajtainé Mayer Éva
Elnökhelyettes: Szabadkai Attila
Koordinációs és Ügyrendi Bizottság:
Major Gyula elnök
Belső tagok: Frigyesi András
Dr. Hambuch Vendel
Kerner Ferenc
Oktatási és Kulturális Bizottság:
Kerner Ferenc elnök
Belső tagok: Frigyesi András
Walter Géza
Zwick József
Gazdasági és Pénzügyi Bizottság:
Zwick József elnök
Belső tag: Hambuch Henrik
Jogügyi Munkacsoport:
Vezetője: Walter Géza
Helytörténeti és Vallásügyi Munkacsoport:
Vezetője: Dr. Hambuch Vendel