A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata * 

A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/A-50/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület.

2. Az önkormányzat megnevezése:

(Sztolécsne Ruszénszke Mensinove Szamoupravlenie)

Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat

3. Székhelye: Budapest V. kerület.

4. Címe: 1054 Budapest, Akadémia utca 1. III/338.

5. Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, magyar és cirill betűs felirattal.

6. Az önkormányzat külön határozatot alkot jelképeiről, kitüntetéseiről, és ezek odaítélésének feltételeiről, szabályairól, valamint a budapesti ruszin kisebbség helyi ünnepeiről.

7. Az önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki, különösen ezen szervezeti és működés rendjét szabályozó határozatot, melynek kihirdetéséről a Fővárosi Önkormányzat jegyzője gondoskodik.

II. fejezet

Az önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre

1. Az önkormányzat jogi személy.

2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a fővárosi kisebbségi önkormányzat testületét illeti meg. A testületet az elnök képviseli.

3. Az önkormányzat feladata a fővárosi ruszinság egyéni és kollektív jogainak képviselete és védelme.

4. A testület hatáskörét az elnökre vagy bizottságaira átruházhatja. Az átadott hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat és az átadott hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

5. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

6. A hatáskört átvevőnek beszámolási kötelezettsége van az átruházó testület felé. A beszámolás módját és gyakoriságát a testület határozza meg.

7. A testület hatásköréből nem ruházható át:

a) a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról (költségvetés, zárszámadás) szóló döntés,

c) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

d) intézmény alapítása és fenntartása,

e) társulás létrehozásáról vagy ahhoz való csatlakozásról való döntés,

f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködés,

g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,

h) jelképek megállapítása,

i) kitüntetésekre, ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,

j) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlék és emlékképeik köre, valamint azok védelme helyi szabályainak megállapítása,

k) az önkormányzat intézményeinek működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés elleni kifogás, a kifogásolt döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezése,

l) egyetértés a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához,

m) oktatási intézmény átvétele más szervtől,

n) lapalapításról,

o) alapítvány létrehozásáról szóló döntés,

p) ösztöndíj-alapításról szóló döntés,

r) igény előterjesztése a kisebbségek nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetben,

s) gazdasági célú szervezet alapításáról, működtetéséről szóló döntés,

t) amit a vonatkozó törvények a kisebbségi önkormányzati testület át nem ruházható hatáskörébe utalnak.

8. A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

9. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A Szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.

10. Az átruházott hatáskörök két testületi ülés közötti gyakorlásáról az azt gyakorló bizottság a testületnek beszámol.

III. fejezet

Az önkormányzat testülete

1. A testület tagjainak száma 9 fő.

2. A Fővárosi Önkormányzat feladatait a testület, a testület bizottsága(i), az elnök és az elnökhelyettes látja el.

3. A képviselők névjegyzékét a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

IV. fejezet

A testület működése, ülései

1. A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

2. A testület üléseit az elnök, távollétében az elnöhelyettes hívja össze.

A testület megalakulása

3. A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze, és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.

4. Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a korelnök vezeti.

5. Az alakuló ülés napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.

A tisztségviselők megválasztása

6. A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt és az elnökhelyettest. Személyükre a testület bármely tagja tehet javaslatot. Jelölt az lesz, aki a jelenlevő elektorok legalább 10%-ának támogatását megszerzi.

7. A tisztségviselők megválasztása zárt ülésen, titkos szavazással történik.

8. A testület elnöke, elnökhelyettese az lesz, aki megkapja a választott kisebbségi képviselők több mint a felének szavazatát. Ha ezt egyik jelölt sem éri el, akkor a 2. fordulóban csak a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat.

Testületi ülés

9. A testület évente 10 rendes ülést tart. Az ülések nyilvánosak.

10. A testület zárt ülést tart választás és egyéb állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, kivéve, ha az érintett azt nem kéri. Zárt ülés rendelhető el vagyoni, gazdasági ügyben, ha a nyilvános tárgyalás üzleti vagy más érdekeket sértene.

11. A testületi ülést az elnök hívja össze. A testületi ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 8 nappal az érintetteknek meg kell kapniuk.

12. A meghívóknak tartalmazni kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának és napirendi pontoknak a megjelölését, valamint az előterjesztők nevét is.

13. A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.

14. Rendkívüli ülést kell összehívni a kisebbségi önkormányzat:

- elnökének,

- elnökhelyettesének,

- 4 kisebbségi képviselőnek,

- a kisebbségi önkormányzat bármely bizottságának,

- a Fővárosi Közigazgatási Hivatal, valamint a

- Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal írásban előterjesztett indítványára.

15. Az elnök az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

16. A rendkívüli ülésre szóló meghívót a képviselőknek és az érintetteknek az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kell kapniuk.

17. A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.

A testület munkaterve

18. A testület 1 éves időszakra szóló munkatervet készít, melynek tervezetét az elnök terjeszti a testület elé.

19. A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az:

- elnökhelyettestől,

- testület tagjaitól,

- bizottságaitól,

- a Fővárosi Önkormányzat aljegyzőjétől kért javaslatok alapján.

20. A munkatervnek tartalmaznia kell:

- a beütemezett feladatokat,

- a beütemezett feladatok tervezett időpontját,

- költségkihatását,

- felelősét.

A rendes ülés napirendje

21. A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.

22. A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslat elfogadásáról a testület egyszerű többséggel dönt.

23. A testület elé előterjesztést tehetnek:

- az elnök,

- az elnökhelyettes,

- a képviselők,

- a bizottságok elnökei.

24. Az ülés napirendjét a testület egyszerű többséggel állapítja meg.

25. A napirendek sorrendje:

a) tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) tájékoztató az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről,

c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

d) közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok, tájékoztatók.

26. A testület tagja az ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől a Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat ügyeiben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni.

27. A testület tagjának kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

A testületi ülés tanácskozási ideje

28. A testületi ülések tanácskozási ideje: minden hónap 3. hetének pénteki napján 15 órától 19 óráig. Az ülés folytatásáról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, azonnal határoz.

A testületi ülést az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti.

29. A levezető elnök feladata az ülés megnyitásakor a testület határozatképességének megállapítása.

30. Ha az ülés határozatképtelen, 7 napon belül, ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

31. Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

32. A képviselőknek a felszólalásra az elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.

33. A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésekben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

34. Az elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, a kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt.

A döntéshozatal szabályai

35. A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

36. A testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott kisebbségi képviselőknek több mint a fele jelen van.

37. A javaslat elfogadásához általában a jelenlevő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

38. Az elnök először a módosító, kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. A szavazás általában nyílt és kézfelemeléssel történik az „igen”, „nem”, „tartózkodott” sorrendben feltett elnöki kérdésre.

39. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a meghozott döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.

40. A megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata (minősített többség) szükséges:

a) a Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához,

b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez,

c) bizottságok elnökeinek, tagjainak megválasztásához,

d) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez,

e) intézményalapításról, fővárosi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéshez,

f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,

g) hatáskör átadásához,

h) zárt ülés elrendeléséhez.

A testület döntései

41. A testület döntéseit határozati formában hozza.

A testület határozatot hoz azokban az ügyekben, amelyekben a kisebbségi önkormányzatot:

- döntési,

- egyetértési,

- véleményezési jog illeti meg.

42. A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

A testületi ülés jegyzőkönyve

43. A testület üléseiről ruszin nyelven is jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

- az ülés helyét és időpontját,

- a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

- a távolmaradó képviselők nevét,

- az ülés határozatképességét,

- az elfogadott napirendet,

- napirendi pontonként az előterjesztők, felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

- döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a „tartózkodók” pontos számát (szavazási eredményét),

- a határozatok számát, szó szerinti szövegét,

- az ülésen történt fontosabb eseményeket, szükség esetén az elnöki intézkedéseket,

- zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül,

- a jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő közül az egyik írja alá,

- a testületi ülés jegyzőkönyve hangfelvételről készül,

- az elnök az aláírás után 15 napon belül köteles gondoskodni a jegyzőkönyvben szereplő határozatok szövegei szó szerinti magyar nyelvű fordításának a Fővárosi Közigazgatási Hivatal és az aljegyzői titkárságra történő eljuttatásáról,

- a határozatok szó szerinti szövege magyar nyelven is elkészül a törvényességi ellenőrzést végző szervek részére. A jegyzőkönyv (zárt ülés jegyzőkönyv kivételével) a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában megtekinthető.

V. fejezet

A testület tagjai

A testület jogállása

1. A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. tv. és az 1990. évi LXV. tv., valamint e Szabályzat határozza meg. A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat testületének tagja - kisebbségi ügyekben - a ruszin kisebbség érdekeit képviseli. A testület tagjainak jogai, kötelezettségei azonosak.

A képviselő jogai

2. A képviselő:

- részt vehet a testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

- megbízás alapján képviselheti a testületet,

- kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül a bizottság döntését.

A képviselő kötelezettsége

3. A képviselő köteles:

a) részt venni a testület munkájában,

b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,

c) bejelenteni az elnöknek, ha a testületi ülésen való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d) a kisebbségi önkormányzat testülete az elnöknek, elnökhelyettesnek, a képviselőknek, a bizottsági elnök(ök)nek és a bizottsági tagoknak jogosult tiszteletdíjat és természetbeni juttatást megállapítani.

VI. fejezet

A testület bizottságai

1. A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságot (bizottságokat) hozhat létre.

A bizottságot a fővárosi kisebbségi önkormányzat elnökének indítványára össze kell hívni.

2. A bizottság a feladatkörében részt vesz a fővárosi kisebbségi önkormányzat döntéseinek előkészítésében, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. Az elnök, elnökhelyettes nem lehet a bizottság elnöke.

A bizottságba beválasztható olyan választópolgár, aki hatékonyan segítheti az önkormányzat munkáját.

4. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VII. fejezet

Az elnök, elnökhelyettes

1. A testület társadalmi megbízatású elnököt választ.

2. Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai:

- segíti a kisebbségi képviselők munkáját,

- összehívja és vezeti a testületi ülést,

- képviseli az önkormányzatot,

- kapcsolatot tart a Fővárosi Önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, a bizottságok elnökeivel, a fővárosban működő ruszin szervezetek elnökeivel, ruszin intézmények vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel és a tömegtájékoztatási eszközök vezetőivel,

- szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, a Főpolgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről, az államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,

- rendszeres kapcsolatot tart fenn a ruszin kisebbségi önkormányzatokkal és országos szerveivel,

- kapcsolatot tart, tárgyalásokat folytat az anyaország illetékes szerveinek vezetőivel, a szomszédos országokban élő ruszin szervezetek képviselő-testületének vezetőivel,

- dönt a ráruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.

Az elnök a bizottságok működésével összefüggő jogkörében:

- kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság(ok) összehívását,

- felfüggesztheti a bizottságok döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

3. Az elnök ügyfélfogadását, fogadónapját havonta egy alkalommal: mindig a hónap első péntekén 13-16 óráig tartja.

4. A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörrel ellátja az elnök feladatait.

VIII. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

1. A testület saját hatáskörében - a Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:

- a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,

- költségvetését, zárszámadását, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

2. A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete köteles a Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat használatába adandó vagyont - vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.

3. A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat részére elkülönített vagyon felhasználásáról a testület dönt.

4. A testület évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.

5. Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:

- az állami költségvetési hozzájárulás,

- a fővárosi vagy megyei önkormányzat hozzájárulása,

- saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is),

- alapítványi támogatások,

- hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,

- a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka,

- adományok.

A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, melyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak. A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik.

Záró rendelkezések

1. A határozat kihirdetésre került 2000. március 17. napján.

2. Melléklet:

1. számú melléklet: A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat testületének névsora.
2. számú melléklet: A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat feladata és hatásköre.
3. számú melléklet: A létrehozott bizottságok elnevezése, tagjainak létszáma és a tisztségviselők névsora.

1. számú melléklet

A Fővárosi Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Testületének névsora

1. Csépányi-Bárdos Józsefné Elnök
2. Dr. Medvigy Endre Elnökhelyettes
3. Bojár Ivánné Sztankay Ágnes Elektronikus Média, Kulturális és Hagyományőrző Bizottság elnöke
4. Csépányi-Bárdos József Elektronikus Média, Kulturális és Hagyományőrző Bizottság, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, valamint a Tudományos, Ismeretterjesztő és Oktatási Bizottság tagja
5. Kelemenné Gulyás Adrienne Elektronikus Média, Kulturális és Hagyományőrző Bizottság, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, valamint a Tudományos, Ismeretterjesztő és Oktatási Bizottság tagja
6. Dr. Ljavinyec Sztyepán Elektronikus Média, Kulturális és Hagyományőrző Bizottság, valamint a Tudományos, Ismeretterjesztő és Oktatási Bizottság tagja
7. Nagyné Szklár Erika a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint az Elektronikus Média, Kulturális és Hagyományőrző Bizottság tagja
8. Popovics Tibor Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő és Oktatási Bizottság elnöke
9. Török Tibor a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, valamint a Tudományos, Ismeretterjesztő és Oktatási Bizottság tagja

2. számú melléklet

Az önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre

1. Az önkormányzat jogi személy.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a fővárosi kisebbségi önkormányzat testületét illeti meg. A testületet az elnök képviseli.
3. Az önkormányzat feladata a fővárosi ruszinság egyéni és kollektív jogainak képviselete és védelme.
4. A testület hatáskörét az elnökre vagy bizottságaira átruházhatja. Az átadott hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat és az átadott hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.
5. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
6. A hatáskört átvevőnek beszámolási kötelezettsége van az átruházó testület felé. A beszámolás módját és gyakoriságát a testület határozza meg.
7. A testület hatásköréből nem ruházható át:
a) a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról (költségvetés, zárszámadás) szóló döntés,
c) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,
d) intézmény alapítása és fenntartása,
e) társulás létrehozásáról vagy ahhoz való csatlakozásról való döntés,
f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködés,
g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,
h) jelképek megállapítása,
i) kitüntetésekre, ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,
j) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlék és emlékképeik köre, valamint azok védelme helyi szabályainak megállapítása,
k) az önkormányzat intézményeinek működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés elleni kifogás, a kifogásolt döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezése,
l) egyetértés a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához,
m) oktatási intézmény átvétele más szervtől,
n) lapalapításról
o) alapítvány létrehozásáról szóló döntés,
p) ösztöndíj-alapításról szóló döntés,
r) igény előterjesztése a kisebbségek nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetben,
s) gazdasági célú szervezet alapításáról, működtetéséről szóló döntés,
t) amit a vonatkozó törvények a kisebbségi önkormányzati testület át nem ruházható hatáskörébe utalnak.
8. A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
9. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A Szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.
10. Az átruházott hatáskörök két testületi ülés közötti gyakorlásáról, az azt gyakorló bizottság a testületnek beszámol.

3. számú melléklet

A létrehozott bizottságok elnevezése, tagjainak létszáma, névsora

Elektronikus Média, Kulturális és Hagyományőrző Bizottság (5 fő)

Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (4 fő)

Tudományos, Ismeretterjesztő és Oktatási Bizottság (5 fő)

Elektronikus Média, Kulturális és Hagyományőrző Bizottság (5 fő)
Elnök: Bojár Ivánné Sztankay Ágnes
Tagjai: Csépányi-Bárdos József
Kelemenné Gulyás Adrienne
Dr. Ljavinyec Sztyepán
Nagyné Szklár Erika
Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (4 fő)
Elnök: Nagyné Szklár Erika
Tagjai: Csépányi-Bárdos József
Kelemenné Gulyás Adrienne
Török Tibor
Tudományos, Ismeretterjesztő és Oktatási Bizottság (5 fő)
Elnök: Popovics Tibor Miklós
Tagjai: Csépányi-Bárdos József
Kelemenné Gulyás Adrienne
Dr. Ljavinyec Sztyepán
Török Tibor