A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Közgyűlésének 29/2002. (V. 28.) számú önkormányzati rendelete

egyes fővárosi önkormányzati rendeletek módosításáról

Budapest Főváros Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 63/C. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

1. § A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú mellékletét képező 1:10000 méretarányú térkép az e rendelet 1. számú mellékletében *  foglaltaknak megfelelően módosul.

2. § (1) A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Magasépítmények Budapest közigazgatási területén a 15. számú melléklet valamint az alábbiak figyelembevételével létesíthetők:

a) Budapest közigazgatási területén új magasház a 15. számú mellékletben lehatárolt területen létesíthető. Az ezen a területen jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő magasépület max. 200 m-es körzetében új magasház elhelyezése esetén az új épület legmagasabb pontja elérheti a meglévő épület antenna nélkül mért legmagasabb pontja és a jelen rendelet szerint megengedett magassági érték (55,0 m) átlagértékét.

b) A magasház azon épületrészének, amely az épület 30 m-es magasságát meghaladja, legnagyobb vízszintes vetülete nem haladhatja meg az épület legmagasabb pontja által meghatározott magasság (M) felét (M/2). Amennyiben egy épülettömeg egynél több 30,0 m-t meghaladó épületrésszel rendelkezik, az épületrészek közötti távolság minimum M/4.

c) A kiemelten védett és védett övezeten kívül elhelyezkedő a 15. számú mellékletben meghatározott lakótelepi területeken azokra, a jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épületekre is lehet új lakószintet ráépíteni, amelyek a magasház kategóriába tartoznak vagy a ráépítés révén ebbe a kategóriába kerülnek, ha a parkolási igény kielégíthető és a kötelező zöldfelületi arány biztosítható. A magasházakra vonatkozó előírások betartása mellett ebben az esetben max. két új lakószint helyezhető el. A védett övezetben a ráépítés csak a Kerületi Szabályozási Tervet (KSZT) megalapozó tervpályázat és a Fővárosi Önkormányzat előzetes egyetértésével létesíthető.

d) Ha a lakótelepi épületre új szint(ek) épül(nek), az épület 30,0 m-es magasságát meghaladó épületrészekre vonatkozóan a b) pont alkalmazandó. Amennyiben a meglévő épület magassága a 30,0 m-t már meghaladja, jelen rendelkezést a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő magasságot meghaladó új épületszintekre vonatkozóan kell alkalmazni.

e) A kiemelten védett övezetben magasépület nem létesíthető. A városképi illeszkedés követelményeinek betartásával az épület legmagasabb pontja 30,0 méternél nem lehet magasabb, kivéve azon esetet, ahol a zártsorú beépítésű területeken a meglévő két szomszédos épület mindegyike ezt meghaladja. Hagyományos magastetős épület esetén az épület gerincvonala azzal az értékkel haladhatja meg a 30,0 m-t, amellyel a párkánymagasság a 30,0 m alatt marad.

f) A védett övezetben magasépület nem létesíthető.

g) A kiemelten védett és a védett övezetekben magas műtárgy vagy magas sajátos építmény kizárólag közcélú szolgáltatást biztosító létesítmények céljára a városi jelentőségű kiemelt sportterületeken, a tematikus intézményparkok területein (K-SP, K-TP célzott területfelhasználású területek), a különleges városüzemeltetési területeken (KV jelű keretövezet), valamint a vízbeszerzési és víztárolási területeken (VT-VB célzott területfelhasználású területek) létesíthető.

h) Budapest közigazgatási területén különleges magasépület - a kiemelten védett és a védett övezet területének, valamint a Duna-ágak (a Csepel-sziget Duna folyam menti területeitől eltekintve) partjától számított 300-300 m-en belüli sávok kivételével - a városközponti (VK jelű keretövezet), intézményi (I jelű keretövezet) és jelentős zöldfelületű intézményi (IZ jelű keretövezet) területeken helyezhető el. A különleges magasépület esetén az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 m-t.

i) Budapest közigazgatási területén épületnek nem minősülő magasépítmény (magas műtárgy, magas sajátos építmény) az i) és az l) pont figyelembevétele mellett elhelyezhető.

j) A kertvárosias lakóterületek (L4, L5, L6, L6/A jelű keretövezetek) telekterületein szabadonálló műtárgy vagy sajátos építmény magassága az építési övezetben meghatározott építménymagasság kétszeresét nem haladhatja meg. Amennyiben műtárgy vagy sajátos építmény meglévő épületen kerül elhelyezésre, az épület és a műtárgy vagy sajátos építmény együttes magassága nem haladhatja meg ezen értéket.

k) Budapest közigazgatási területén meglévő magasépület magassága átépítés, bővítés és funkcióváltás során az adott területegységre vonatkozó határértéket meghaladó mértékben nem növelhető.

l) Új magasépítményt, illetve meglévő lakótelepi épületre való ráépítést csak a területre vonatkozó KSZT alapján lehet létesíteni, amelynek kötelező alátámasztó munkarészei:

1. városképi feltételek (látványterv: legalább három jellemző látványközpontból kell a tervezett magasépítmény városképi megjelenését vizsgálni, a Budai Várból, a Gellérthegyről, a Látó-hegyről, indokolt esetben a Duna-partról, illetve a bevezető főútról, valamint az érintett önkormányzatok által a KSZT területi lehatárolás meghatározása során előírt speciális látványközpontból).

2. sajátos forgalmi és parkolási adatok és feltételek,

3. sajátos közművesítési feltételek,

4. meglévő épületek és a közterületek benapozási feltételei, átszellőzési feltételek,

5. tájékoztató talajmechanikai szakvélemény,

6. komplex katasztrófavédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében,

7. tűzvédelmi fejezet a településrendezési terv részletezettségében.

m) KSZT-ben az építési helyen belül a magasépítmény számára igénybe vehető területet, valamint a magasépítményre vonatkozó egyéb építési feltételeket is meg kell határozni.

n) Különleges magasépület, valamint épületnek nem minősülő magasépítmény elhelyezése esetén a tervezett építménymagasságot a KSZT kidolgozása során, a funkcióhoz tartozó technológiai leírással kell igazolni.”

(2) A BVKSZ 13. számú melléklete (Fogalommagyarázat) az alábbi új fogalmakkal egészül ki:

„132. épület legmagasabb pontja:

a) magasépítménynek nem minősülő épület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelső pontja, melynek meghatározásánál a tetőszerkezet azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak (pl. kupola, saroktorony) valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, villámhárító, kémény és szellőző figyelmen kívül hagyandók.

b) magasépület esetén az épület a terepcsatlakozástól mért azon legfelső pontja, melynek meghatározásánál kizárólag az antenna (a hordozó szerkezete nélkül) és a villámhárító figyelmen kívül hagyandó.

133. magasépület: épületfunkcióval meghatározó módon rendelkező magasépítmények (magasház és különleges magasépület) gyűjtőfogalma.

134. magasház: az a magasépület, melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 méternél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t

135. különleges magasépület: az a magasépület, mely rendelkezik olyan épületfunkcióval, amelynek max. két használati szint padlószintje kizárólag technológiai okokból meghaladja a 30 métert. Önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 m magasságig helyezhető el, legnagyobb vízszintes vetülete 25 m lehet. Az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90 métert.

136. magas műtárgy: olyan műtárgy, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél.

137. magas sajátos építmény: olyan sajátos építmény, melynek legmagasabb pontja meghaladja a 30 métert, de nem magasabb 110 m-nél.”

(3) A BVKSZ jelen rendelet 2. számú mellékletét képező új, 15. számú melléklettel egészül ki.

3. § (1) A Budapest Településszerkezeti Terve, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat (BVKSZ), valamint a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT), illetve a Kerületi Szabályozási Tervek (KSZT), Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatok (KVSZ) összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: KR) 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A Fővárosi Szabályozási Kerettervben kijelölt, a főváros kiemelt szabályozást igénylő, összvárosi érdekű területeit érintő, valamint új magasépítmény létesítését lehetővé tevő Kerületi Szabályozási Terv tervezési területének lehatárolását előzetesen egyeztetni kell a Fővárosi Önkormányzattal. Az egyeztetés során a Fővárosi Önkormányzat rögzíti azon szabályozási elemeket, amelyek a Fővárosi Önkormányzat egyetértési jogát érintik. Ezen szabályozási tervek készítése során a kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat együttműködik.”

(2) A KR 7. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A Fővárosi Szabályozási Kerettervben megjelölt kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területekre (FSZT) vonatkozó, valamint új magasépítmény létesítését lehetővé tevő Kerületi Szabályozási Terv jóváhagyásához a Fővárosi Önkormányzat egyetértése szükséges. A Fővárosi Önkormányzat az egyetértési jogát az FSZT lehatárolású területeken az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt fővárosi feladatok ellátásához szükséges szabályozási elemek biztosítása érdekében, új magasépítmény létesítését lehetővé tevő Kerületi Szabályozási Terv esetében - a fővárosi feladatok ellátásához szükséges elemeken túlmenően - a városképi látvány szempontjából gyakorolja.”

4. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a KR 7. § (2) bekezdés 6. francia bekezdése [„- ha a KSZT a BVKSZ 8. § (5) bekezdése szerinti magasépületet tartalmaz” szövegrész] hatályát veszti.

2. számú melléklet a 29/2002. (V. 28.) Főv. Kgy. rendelethez

A 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 15. számú melléklete

Magasépítmények elhelyezhetősége Budapest közigazgatási területén

A pontos lehatárolásokat az FSZKT Védelmi és korlátozási területek térképe tartalmazza.