A Fővárosi Önkormányzat a Ptk. 74/A-74/G. §-ai, valamint az 1997. évi CLVI. törvény alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bekezdés b) és d) pontjaiban foglalt szakiskolai nevelés, oktatás, valamint felnőttoktatás kötelező önkormányzati feladatainak ellátására, mint tartós közérdekű célra jogi személyiséggel rendelkező Közalapítványt hoz létre.
1. A Közalapítvány alapítója: Fővárosi Önkormányzat
1053 Budapest. Városház u. 9-11.
2. A Közalapítvány neve: Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítvány
3. A Közalapítvány székhelye: 1081 Budapest, Tolnai L. u. 4-10.
4. A Közalapítvány jellege:
A Közalapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező közösség számára, akik a Közalapítvány céljaival egyetértenek, azt anyagi eszközökkel támogatni szándékoznak. A Közalapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás és az adományok elfogadása felől a Kuratórium dönt.
5. A Közalapítvány jogállása:
A Közalapítvány országos tevékenységet folytató önálló jogi személy. A Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet.
6. A Közalapítvány létrejötte:
A Közalapítvány a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre.
7. A Közalapítvány időtartama:
A Közalapítvány határozatlan időre létesül.
1. A Közalapítvány azzal a céllal létesül, hogy elősegítse és támogassa:
- a magyar nyomdász szakma fejlődését és hagyományainak megőrzését az oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztések terén;
- nyomdász szakmában folytatott oktatás, a nevelés, képzés, továbbképzés, oktatás szervezése és részvétel a lebonyolításban;
- hagyományos és modern technológiák megismertetése, terjesztése, oktatása;
- a nyomdász szakma fejlődésének érdekében szakirodalom bővítése.
2. A Közalapítvány a céljával összefüggésben, annak megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
- nyomdász szakmai képzés és továbbképzés szervezése és lebonyolítása,
- nyomdász végzettséggel rendelkezők szakmai fejlődésének biztosítása,
- mestervizsgához felkészítő oktatás, szakképzés szervezése és lebonyolítása,
- feltételek biztosítása az oktatás, szakképzés és továbbképzés megvalósításához,
- az oktatással és gyakorlati képzéssel, illetve továbbképzéssel hozzájárulás a nyomdász szakma hazai színvonalának emeléséhez, a hagyományok megőrzéséhez,
- az oktatással és képzéssel, illetve továbbképzés szervezésével közvetlen hozzájárulni a nyomdász végzettségűek jobb elhelyezkedési lehetőségeihez,
- nyomdász tanulók és végzett nyomdai szakemberek hazai és nemzetközi tapasztalatcseréjének biztosítása,
- nyomdász szakmai hagyományok ápolása és terjesztése,
- a nyomdász szakmát érintő hazai és külföldi szakirodalom összegyűjtése, terjesztése - összhangban a folyamatos szakmai fejlődés elősegítésének céljával,
- a nyomdász szakmával kapcsolatos szakkiadványok, szakkönyvek létrehozása és kiadása, hozzájárulva a folyamatos szakmai fejlődéshez,
- a szakképzés terén nemzetközi kapcsolatok kiépítése és működtetése.
3. A Közalapítvány szakiskolai, szakközépiskolai, szakképzési évfolyamokon nyomdaipari elméleti és gyakorlati képzés megvalósítása érdekében a jövőben iskolát hoz létre.
A Közalapítvány a célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:
- szakmai középiskolai oktatás
- felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés
- felnőtt és egyéb oktatás
- oktatási, nevelési módszertani feladatok
- humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés
- időszaki kiadvány (külön engedéllyel)
1. A Közalapítvány által végzett közhasznú tevékenység
A Közalapítvány a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bekezdés h) pontja, valamint a 119. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségének körébe tartozó nyomdaipari szakképzést és az ehhez tartozó alapfeladatok ellátását végzi. Az alapítvány céljának megvalósítása során elsősorban az 1997. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Khtv.) 26. § c) 3., 4., 18. és 19. pontjában meghatározott alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:
- tudományos tevékenység, kutatás,
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
- Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése.
2. Nyilvánosság
A Közalapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratok, dokumentumok - a személyes adatuk védelmére vonatkozó rendelkezések betartása mellett - nyilvánosak, abba - a Kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés alapján - bárki betekinthet.
A Közalapítvány tevékenységének, működésének és gazdálkodásának legfontosabb adatait - különösen a pályázatokat és azok eredményeit, valamint a közhasznúsági jelentést - hirdetőtábláján, valamint a Fővárosi Közlöny útján kötetes nyilvánosságra hozni. A közzétételéről a Kuratórium elnöke gondoskodik.
3. Politikai függetlenség
A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselői választáson jelöltet nem állít, tevékenységét, megválasztását nem támogatja. A Közalapítvány politikai szervezetektől támogatást nem fogadhat el.
4. Vállalkozási tevékenység
A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Közalapítvány - céljaival összhangban - másodlagosan vállalkozási tevékenységet folytathat. Az ebből származó bevételeit kizárólag az Alapító Okiratban megjelölt célok elérésére fordíthatja, a vállalkozással a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetheti.
A Közalapítvány befektetési tevékenységet nem folytat.
1. A Kuratóriumra vonatkozó általános szabályok
Az Alapító az Alapítvány tisztségviselőinek kijelölésénél figyelembe veszi a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében, valamint a Khtv. 8. és 9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat.
1.1. A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amely elnökből és hat kuratóriumi tagból áll. A Kuratórium elnökét és tagjait az alapító jelöli ki határozatlan időre.
1.2. A Kuratórium elnökének és tagjainak megbízása megszűnik:
- lemondással,
- visszahívással,
- elhalálozással.
A megbízás megszűnése esetén az alapító gondoskodik a Kuratórium elnökének, illetve tagjainak megbízásáról.
1.3. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kuratórium, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - a Közalapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.
Összeférhetetlenségnek minősül különösen, ha a tisztviselő az alapító képviselőjével a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozói- vagy élettársi viszonyban, illetve munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
1.4. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül,
- illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
1.5. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
2. A Kuratórium elnöke és tagjai
A Kuratórium elnöke: | Mezei Rozália (Budapest, Koszta József u. 34/B), aki egyben az alapítvány képviselője. | |
A kuratórium tagjai: | Tóth György (1133 Budapest, Kárpát u. 38.) | |
Kissné Horváth Mariann (1105 Budapest, Ugor u. 5.) | ||
Kelényi Ákos (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3.) | ||
Halász János (2310 Szigetszentmiklós, Szilfa u. 7.) | ||
Jankovics Istvánné (1202 Budapest, Vécsey u. 21.) | ||
Dr. Pála Károly (2030 Érd, Citromfa u. 14/A) |
A Közalapítványt a Kuratórium elnöke önállóan képviseli a Bíróságok és más hatóságok előtt. E jogkörét az elnök esetenként a Kuratórium bármely más tagjára átruházhatja.
A Közalapítvány bankszámlája felett való rendelkezés, utalványozás vonatkozásában képviseleti joggal felruházott személynek kell tekinteni a Kuratórium elnökét és valamennyi tagját. Ezek alapján a Közalapítvány bankszámlája felett való rendelkezésre, utalványozásra a Kuratórium elnöke bármely kuratóriumi taggal együttesen, az elnök akadályoztatása esetén a két kuratóriumi tag együttesen jogosultak.
3. A Kuratórium működése
A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. A Kuratórium összehívását a Kuratórium bármely tagja, valamint az alapító kezdeményezheti a Kuratórium elnökénél. A Kuratórium elnöke - ha szükségesnek látja - ezen túlmenően is az ülést bármikor összehívhatja.
A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három kuratóriumi tag megjelenik. A Kuratórium határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A Kuratórium tagjainak 50%+1 szavazata szükséges; szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének a szavazata dönt a 4.1 pontban felsorolt, a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben.
A Kuratórium üléseit annak elnöke jogosult összehívni a kuratóriumi tagok írásban történő értesítésével az ülést megelőzően 8 nappal korábban. Megfelelő értesítés hiányában a Kuratórium érvényes határozatot csak akkor hozhat, ha a kuratóriumi ülésen minden tag jelen van.
A kuratóriumi ülés napirendjére a meghívóban a Kuratórium elnöke tesz javaslatot. A napirend megküldése mellett az elnök köteles a meghívóban mellékelni bármelyik kuratóriumi tag által hozzá írásban eljuttatott önálló indítványt.
Az ülések nyilvánosak, az üléseket a Kuratórium elnöke vezeti, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről.
A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a javaslatokat, módosító javaslatokat, a szavazások eredményét, valamint a határozatokat. A jegyzőkönyvet a Kuratórium elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Kuratórium elnöke köteles a Határozatok Tárát vezetni, melyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetőleg a Kuratórium döntését támogatók és ellenzők személye és számaránya megállapítható. A Kuratórium döntéseit az érintettekkel a kuratórium elnöke írásban közli a döntést követő 3 napon belül, és ezzel egyidejűleg kifüggeszti az Alapítvány székhelyén.
A Közalapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az elnöknek történő szóbeli vagy írásbeli bejelentés után. Az elnök köteles 3 munkanapon belül biztosítani a betekintést.
A Közalapítvány szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a beszámolói közléséről a Fővárosi Közlönyben tájékoztatja a nyilvánosságot.
4. A Kuratórium hatásköre
4.1. A Kuratórium hatáskörébe tartozik különösen:
Át nem ruházható jogkörök:
- a Közalapítvány vagyonával való gazdálkodás, a Közalapítvány pénzügyeinek intézése,
- az éves beszámoló és a költségvetés, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásáról történő határozathozatal,
- a közalapítványi pénzeszközök vállalkozásba adásáról, vállalkozások szervezéséről való döntés,
- a Közalapítványhoz csatlakozás, a felajánlott pénz, egyéb eszközök és vagyoni hozzájárulások elfogadásáról szóló döntés meghozatala,
- a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése és elfogadása,
- az iskola alapító okiratának megalkotása,
- a közoktatási törvény 102. § (2) bek. a)-b), d)-e) pontjában meghatározott fenntartói jogok gyakorlása.
Egyéb jogkörök:
- döntéshozatal mindazokban a Közalapítvány működésével, illetve gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat nem sorol más szervek hatáskörébe.
A Kuratórium köteles évente egyszer beszámolni tevékenységéről a Fővárosi Közgyűlésnek.
Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a Kuratórium elnöke terjeszti a Kuratórium elé, majd a Felügyelő Bizottság észrevételeit követően a Kuratórium dönt a jóváhagyásról, minősített szótöbbséggel.
4.2. A közhasznú jelentés tartalmazza:
- Számviteli beszámolót.
- Költségvetési támogatás felhasználását.
- A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást.
- A cél szerinti juttatások kimutatását.
- Központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét.
- A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét.
- Közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A Közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a saját költségére másolatot készíthet. A betekintési kérelmet a Kuratórium elnökéhez kell szóban vagy írásban bejelenteni. Az elnök köteles 3 munkanapon belül azt biztosítani.
5. Határozatok nyilvánossága
Az elnök gondoskodik a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
A Kuratórium döntéseit székhelyén, valamint a Fővárosi Közlönyben hozza nyilvánosságra.
A Közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Közalapítvány székhelyén, a kuratórium elnökével előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet.
A Közalapítvány induló vagyona a Budapest VIII., Tolnai Lajos u. 4-10. szám alatti épületnek, tartozékainak, taneszközeinek, gépeinek határozatlan időre szóló használati joga, az alapító által rendelkezésre bocsátott 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint, amely az OTP Rt.-nél nyitott csekkszámlán nyer elhelyezést. A Közalapítvány céljainak megvalósítására a Közalapítvány indulóvagyona és ennek hozadékai, valamint a Közalapítványhoz csatlakozó hozzájárulásai és azok hozadékai használhatók fel oly módon, hogy a Közalapítvány mindenkori vagyona nem csökkenhet az induló vagyon ötven százaléka alá. A használatba adott ingatlant a Közalapítvány kizárólag oktatási célra használhatja.
A Közalapítvány a céljaira rendelt vagyonból anyai támogatást nyújthat minden olyan tevékenység vagy szervezet részére, amely a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A Kuratórium a támogatást pályázathoz kötheti. A Közalapítvány vagyonából az éves bevétel 10%-át a Közalapítvány működésére, az éves bevételének további részét a célok elérésére létrehozott szervezet, iskola működtetésére teljes mértékben felhasználhatja.
A Közalapítvány nyitott, a közalapítványhoz természetes és jogi személy csatlakozhat pénzösszeggel, ingyenes szolgáltatással és természetbeni felajánlással. A közalapítvány vagyonához hozzá lehet járulni a közalapítvány céljainak megvalósulását szolgáló eszközökkel is. A hozzájárulás értékét a könyv szerint, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
A Közalapítvány vagyonát képezi mindaz az ingó és ingatlan vagyon, támogatás, hozzájárulás, amelyet akár az Alapító, akár a csatlakozók, akár pedig a Közalapítványt egyéb módon támogatók a Közalapítvány tulajdonába adnak.
A Közalapítvány vagyonának működtetése körében a Kuratórium a Közalapítvány vagyonát kamatozó banki betétbe helyezheti, azzal az alapítvány céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet.
A Közalapítvány induló vagyona vállalkozási tevékenységgel is gyarapítható. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordíthatja.
A közalapítványi vagyon jelen okiratnak megfelelő célokra és feladatokra való felhasználásának mértékét és sorrendjét, valamint az Alapítvány gazdálkodásának rendjét a Kuratórium határozza meg.
1. Az alapító a kuratórium működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére felügyelő bizottságot bíz meg. A Felügyelő Bizottság 5 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét az Alapító jelöli ki, határozatlan időre.
2. A Felügyelő Bizottság összeférhetetlenségi szabályai:
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a Kuratórium elnöke vagy tagja,
b) a Közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója,
e) a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
3. A Felügyelő Bizottság elnöke:
Szira Judit (1022 Budapest, Tapolcsányi u. 10.)
A Felügyelő Bizottság tagjai.
Kőnig Sándor (1142 Budapest, Tengerszem u. 44.)
Weinwurm Árpád (1148 Budapest, Örs vezér tér 3.)
Bársony András (2000 Szentendre, Szmolnyica s. 16/2)
Nagy László (1148 Budapest, Fogarasi út 35. I/4.)
4. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A Felügyelő Bizottság hatásköre ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
Az ellenőrzése során az alábbi jogok illetik meg:
a) vezető tisztségviselőtől jelentést kérhet,
b) a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet,
c) a közhasznú szervezet könyveibe, irataiba betekinthet és megvizsgálhatja azokat.
d) a Felügyelő Bizottság tagjai a Kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.
6. A Felügyelő Bizottság kötelezettsége:
Az intézkedésre jogosult Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha az alábbiakról tudomást szerez:
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium döntését teszi szükségessé,
b) a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
A Felügyelő Bizottság indítványára a Kuratóriumot az indítvány megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni.
Amennyiben ez nem történik meg, úgy a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
A Felügyelő Bizottság köteles a közhasznú szervezet törvényességi felügyeleti szervét értesíteni, ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
7. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízása megszűnik
- lemondással,
- visszahívással,
- elhalálozással,
8. A Felügyelő Bizottság működésére a Kuratórium működési szabályait kell alkalmazni.
A bíróság a Közalapítványt az alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A Közalapítvány megszűnése esetén a Közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.
Jelen alapító okirat érvényességéhez, annak a Bíróságnál való nyilvántartásba vétele szükséges, amely iránt az alapító intézkedik. A nyilvántartásba vételt követően az alapító az alapító okiratot a Fővárosi Közlönyben teszi közzé.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az irányadóak.
Budapest, 2002. március 6.
Dr. Schiffer János
főpolgármester-helyettes
Budapest Főváros Önkormányzata
alapító képviseletében
Ellenjegyezte:
Dr. Tiba Zsolt
főjegyző
amely létrejött egyrészről Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest V., Városház u. 9-11.) - képviseli: dr. Demszky Gábor főpolgármester - mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről - a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítvány (1081 Budapest, Tolnai L. u. 4-10.) - képviseli: Mezei Rozália -, mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között, a mai napon közoktatási megállapodás tárgyában, a következő feltételekkel.
1. Budapest Főváros Önkormányzata 1632/2001. (IX. 27.) határozatával döntött arról, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a 119. § (1) bekezdése alapján az ellátási kötelezettségének körébe tartozó, nyomdaipari szakképzést és az ehhez tartozó alapfeladatok ellátását közalapítványi fenntartási formában kívánja működtetni 2002/2003. tanévtől kezdődően.
2. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy Budapest VIII. kerület, Tolnai L. u. 4-10. szám alatti székhellyel iskolát alapít 2002. szeptember 1-jétől. Az iskola fő pedagógiai tevékenysége: szakiskolai, szakközépiskolai szakképzési évfolyamokon nyomdaipari elméleti- és gyakorlati képzés, nyomdaipari felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés, felnőtt és egyéb oktatás, szakmai gyakorlati képzés.
3. A Megbízó az alábbi közfeladatok ellátásával bízza meg a közalapítványt:
a) Az általa létesítendő nyomdaipari szakképző iskolában 2002. szeptember 1-jétől a szakképzési évfolyamokon összesen legfeljebb 300 diák ingyenes nyomdaipari szakképzésének, ezen belül elméleti és gyakorlati oktatásának kizárólagos biztosítása 30 évre.
b) A Tótfalusi Kis Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző (Budapest XV., Kavicsos köz 1-4.) iskolában a szakképzés 2002. szeptember 1-jével megszűnik. A korábban beiskolázott tanulók szakmai elméleti és gyakorlati képzését a feladatellátás tekintetében a Megbízott köteles biztosítani 2002. szeptember 1-jétől 2005. augusztus 31-éig.
4. A Megbízott vállalja, hogy a 3. pontban körülírt feladatokat közhasznú tevékenység keretében látja el és minden évben meghirdeti a teljes szakmai képzési kínálatot.
5. A Megbízó vállalja az ingyenes képzésre jogosult tanulók szakmai elméleti oktatása jogcímen megigényelt normatív állami hozzájárulás fővárosi normatíva szintjére történő kiegészítését az alábbiak szerint: 2002. évi költségvetésben a 2002/2003. tanév első 3 hónapjára a 2002. szeptember 1-jei létszám alapján, majd a 2003. évtől a mindenkori éves költségvetésben 12 hónapra, a megelőző év szeptember 1-jei létszám figyelembevételével.
A mindenkori éves költségvetésben jóváhagyásra kerülő kiegészítő támogatást tárgyhó 5-éig, havi egyenlő ütemben igénylésre utalja a Megbízott számlájára.
6. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a szakképzési tevékenységet a normatív állami támogatásból, a gazdálkodó szervezetekkel kötött megállapodás alapján a szakképzési alap átadásából származó bevételből, a tanműhelyi termelő, valamint a szabad kapacitás hasznosításából befolyó bevételből fedezi. Továbbá vállalja, hogy a tanműhely termelő tevékenységéből származó bevételt az elméleti és gyakorlati képző hely üzemeltetésére és fejlesztésére fordítja.
7. E megállapodás keretei között a Megbízó a megfogalmazott célok megvalósulásának elősegítése érdekében a Megbízott ingyenes használatába adja 2002. augusztus 1-jétől 30 évre a Budapest VIII. kerületi
288. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34796 hrsz.-ú 837 m2,
287. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34795 hrsz.-ú 428 m2,
286. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34794 hrsz.-ú 861 m2,
285. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34793 hrsz.-ú 436 m2
alapterületű, természetben a Budapest VIII. ker., Tolnai L. u. 4-10. szám alatt fekvő ingatlant.
8. A Megbízott kötelezi magát, hogy a használatba kapott ingatlant és a hozzá kapcsolódó teljes infrastruktúrát közoktatási szolgáltatási célra használja, azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. A szakképzés feladatainak teljesítése mellett esetlegesen maradó szabad kapacitását az alaptevékenységet nem veszélyeztető módon hasznosíthatja azzal a megkötéssel, hogy a hasznosításból származó bevételt a képzés fejlesztésére, illetve a használatba kapott ingatlan állagmegóvására, felújítására köteles fordítani. Amennyiben ettől a Megbízó hozzájárulása nélkül eltér, a Megbízó jogosult a használati jogot kártérítés nélkül visszavonni.
9. A Megbízó biztosítja, hogy a 2. pontban részletezett pedagógiai program megvalósítását szolgáló székhely (Budapest VIII., Tolnai L. u. 4-10.) tervezett 2002. évi fejlesztési feladatainak jóváhagyásához szükséges eljárásokban a beruházási okmányban lebonyolítóként a Megbízott legyen kijelölve.
10. A Megbízott 2002. augusztus 1. napjától viseli az iskolaépület teljes körű üzemeltetési költségeit, és saját forrásaiból finanszírozza azt, egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan állagát és működőképességét megőrzi.
11. A Megbízó jelen megállapodás aláírásával előzetesen hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Megbízott a jogszabályi előírások betartásával az ingatlanon állagmegóvási, bővítési, fejlesztési és komfort bővülő átalakítási munkálatokat hajtson végre, saját költségén. A Megbízott tudomásul veszi, hogy a szakhatósági engedélyhez kötött munkákat, beruházásokat a Fővárosi Közgyűlés vagyonrendeletében meghatározott tulajdonosi hozzájárulás birtokában, a szakhatósági engedélyek megszerzését követően végezhet.
12. A Megbízott köteles a Ptk. 74/G. § (8) bekezdése alapján működéséről évente egy alkalommal, június 30-áig beszámolni a Fővárosi Közgyűlésnek.
13. Jelen megállapodás 2002. január 1-jétől 2032. június 30-áig tartó 30 éves időre szól.
14. A Megbízott jelen szerződésen alapuló jogviszony terhére róható bármilyen okból történő megszűnése esetén elhelyezésre, valamint beruházásainak, ráfordításainak megtérítésére nem tarthat igényt, a használatba kapott ingatlant és ingóságokat a Megbízónak köteles visszaadni.
15. Jelen megállapodás kizárólag írásban módosítható, a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos észrevételeiket, indítványaikat és kifogásaikat írásban intézik egymáshoz.
Jelen közoktatási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény és a Ptk. megbízásra vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Alulírott szerződő felek jelen megállapodást elolvasás után és értelmezés után, mint akaratunkkal mindenben egyezőt, jóváhagyólag aláírták.
Jelen megállapodás Fővárosi Közlönyben történő közzétételéről a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik.
Budapest, 2002. január 30.
Budapest Főváros Önkormányzat képv. | Tótfalusi Kis Miklós | |
a főpolgármester megbízásából | Nyomdászképzésért Közalapítvány | |
Dr. Schiffer János | Képviseli: Mezei Rozália | |
főpolgármester helyettes megbízó | megbízott |
Ellenjegyezte:
a főjegyző megbízásából
Megyesné dr. Hermann Judit
aljegyző