A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítvány

módosított alapító okirata * 

A Fővárosi Önkormányzat a Ptk. 74/A-74/G. §-ai, valamint az 1997. évi CLVI. törvény alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bekezdés b) és d) pontjaiban foglalt szakiskolai nevelés, oktatás, valamint felnőttoktatás kötelező önkormányzati feladatainak ellátására, mint tartós közérdekű célra jogi személyiséggel rendelkező Közalapítványt hoz létre.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Közalapítvány alapítója: Fővárosi Önkormányzat

1053 Budapest. Városház u. 9-11.

2. A Közalapítvány neve: Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítvány

3. A Közalapítvány székhelye: 1081 Budapest, Tolnai L. u. 4-10.

4. A Közalapítvány jellege:

A Közalapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező közösség számára, akik a Közalapítvány céljaival egyetértenek, azt anyagi eszközökkel támogatni szándékoznak. A Közalapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás és az adományok elfogadása felől a Kuratórium dönt.

5. A Közalapítvány jogállása:

A Közalapítvány országos tevékenységet folytató önálló jogi személy. A Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezet.

6. A Közalapítvány létrejötte:

A Közalapítvány a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre.

7. A Közalapítvány időtartama:

A Közalapítvány határozatlan időre létesül.

II. A KÖZALAPÍTVÁNY CÉLJA

1. A Közalapítvány azzal a céllal létesül, hogy elősegítse és támogassa:

- a magyar nyomdász szakma fejlődését és hagyományainak megőrzését az oktatás, képzés, továbbképzés és ismeretterjesztések terén;

- nyomdász szakmában folytatott oktatás, a nevelés, képzés, továbbképzés, oktatás szervezése és részvétel a lebonyolításban;

- hagyományos és modern technológiák megismertetése, terjesztése, oktatása;

- a nyomdász szakma fejlődésének érdekében szakirodalom bővítése.

2. A Közalapítvány a céljával összefüggésben, annak megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

- nyomdász szakmai képzés és továbbképzés szervezése és lebonyolítása,

- nyomdász végzettséggel rendelkezők szakmai fejlődésének biztosítása,

- mestervizsgához felkészítő oktatás, szakképzés szervezése és lebonyolítása,

- feltételek biztosítása az oktatás, szakképzés és továbbképzés megvalósításához,

- az oktatással és gyakorlati képzéssel, illetve továbbképzéssel hozzájárulás a nyomdász szakma hazai színvonalának emeléséhez, a hagyományok megőrzéséhez,

- az oktatással és képzéssel, illetve továbbképzés szervezésével közvetlen hozzájárulni a nyomdász végzettségűek jobb elhelyezkedési lehetőségeihez,

- nyomdász tanulók és végzett nyomdai szakemberek hazai és nemzetközi tapasztalatcseréjének biztosítása,

- nyomdász szakmai hagyományok ápolása és terjesztése,

- a nyomdász szakmát érintő hazai és külföldi szakirodalom összegyűjtése, terjesztése - összhangban a folyamatos szakmai fejlődés elősegítésének céljával,

- a nyomdász szakmával kapcsolatos szakkiadványok, szakkönyvek létrehozása és kiadása, hozzájárulva a folyamatos szakmai fejlődéshez,

- a szakképzés terén nemzetközi kapcsolatok kiépítése és működtetése.

3. A Közalapítvány szakiskolai, szakközépiskolai, szakképzési évfolyamokon nyomdaipari elméleti és gyakorlati képzés megvalósítása érdekében a jövőben iskolát hoz létre.

A Közalapítvány a célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat látja el:

- szakmai középiskolai oktatás

- felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés

- felnőtt és egyéb oktatás

- oktatási, nevelési módszertani feladatok

- humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés

- időszaki kiadvány (külön engedéllyel)

III. A KÖZALAPÍTVÁNY MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Közalapítvány által végzett közhasznú tevékenység

A Közalapítvány a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. § (3) bekezdés h) pontja, valamint a 119. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségének körébe tartozó nyomdaipari szakképzést és az ehhez tartozó alapfeladatok ellátását végzi. Az alapítvány céljának megvalósítása során elsősorban az 1997. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Khtv.) 26. § c) 3., 4., 18. és 19. pontjában meghatározott alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:

- tudományos tevékenység, kutatás,

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,

- Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése.

2. Nyilvánosság

A Közalapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratok, dokumentumok - a személyes adatuk védelmére vonatkozó rendelkezések betartása mellett - nyilvánosak, abba - a Kuratórium elnökével történt előzetes egyeztetés alapján - bárki betekinthet.

A Közalapítvány tevékenységének, működésének és gazdálkodásának legfontosabb adatait - különösen a pályázatokat és azok eredményeit, valamint a közhasznúsági jelentést - hirdetőtábláján, valamint a Fővárosi Közlöny útján kötetes nyilvánosságra hozni. A közzétételéről a Kuratórium elnöke gondoskodik.

3. Politikai függetlenség

A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselői választáson jelöltet nem állít, tevékenységét, megválasztását nem támogatja. A Közalapítvány politikai szervezetektől támogatást nem fogadhat el.

4. Vállalkozási tevékenység

A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Közalapítvány - céljaival összhangban - másodlagosan vállalkozási tevékenységet folytathat. Az ebből származó bevételeit kizárólag az Alapító Okiratban megjelölt célok elérésére fordíthatja, a vállalkozással a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetheti.

A Közalapítvány befektetési tevékenységet nem folytat.

IV. A KÖZALAPÍTVÁNY SZERVEZETE

1. A Kuratóriumra vonatkozó általános szabályok

Az Alapító az Alapítvány tisztségviselőinek kijelölésénél figyelembe veszi a Ptk. 74/C. § (3) bekezdésében, valamint a Khtv. 8. és 9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat.

1.1. A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amely elnökből és hat kuratóriumi tagból áll. A Kuratórium elnökét és tagjait az alapító jelöli ki határozatlan időre.

1.2. A Kuratórium elnökének és tagjainak megbízása megszűnik:

- lemondással,

- visszahívással,

- elhalálozással.

A megbízás megszűnése esetén az alapító gondoskodik a Kuratórium elnökének, illetve tagjainak megbízásáról.

1.3. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kuratórium, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - a Közalapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

Összeférhetetlenségnek minősül különösen, ha a tisztviselő az alapító képviselőjével a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozói- vagy élettársi viszonyban, illetve munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

1.4. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül,

- illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1.5. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2. A Kuratórium elnöke és tagjai

A Kuratórium elnöke: Mezei Rozália (Budapest, Koszta József u. 34/B), aki egyben az alapítvány képviselője.
A kuratórium tagjai: Tóth György (1133 Budapest, Kárpát u. 38.)
Kissné Horváth Mariann (1105 Budapest, Ugor u. 5.)
Kelényi Ákos (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3.)
Halász János (2310 Szigetszentmiklós, Szilfa u. 7.)
Jankovics Istvánné (1202 Budapest, Vécsey u. 21.)
Dr. Pála Károly (2030 Érd, Citromfa u. 14/A)

A Közalapítványt a Kuratórium elnöke önállóan képviseli a Bíróságok és más hatóságok előtt. E jogkörét az elnök esetenként a Kuratórium bármely más tagjára átruházhatja.

A Közalapítvány bankszámlája felett való rendelkezés, utalványozás vonatkozásában képviseleti joggal felruházott személynek kell tekinteni a Kuratórium elnökét és valamennyi tagját. Ezek alapján a Közalapítvány bankszámlája felett való rendelkezésre, utalványozásra a Kuratórium elnöke bármely kuratóriumi taggal együttesen, az elnök akadályoztatása esetén a két kuratóriumi tag együttesen jogosultak.

3. A Kuratórium működése

A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. A Kuratórium összehívását a Kuratórium bármely tagja, valamint az alapító kezdeményezheti a Kuratórium elnökénél. A Kuratórium elnöke - ha szükségesnek látja - ezen túlmenően is az ülést bármikor összehívhatja.

A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább három kuratóriumi tag megjelenik. A Kuratórium határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A Kuratórium tagjainak 50%+1 szavazata szükséges; szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének a szavazata dönt a 4.1 pontban felsorolt, a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben.

A Kuratórium üléseit annak elnöke jogosult összehívni a kuratóriumi tagok írásban történő értesítésével az ülést megelőzően 8 nappal korábban. Megfelelő értesítés hiányában a Kuratórium érvényes határozatot csak akkor hozhat, ha a kuratóriumi ülésen minden tag jelen van.

A kuratóriumi ülés napirendjére a meghívóban a Kuratórium elnöke tesz javaslatot. A napirend megküldése mellett az elnök köteles a meghívóban mellékelni bármelyik kuratóriumi tag által hozzá írásban eljuttatott önálló indítványt.

Az ülések nyilvánosak, az üléseket a Kuratórium elnöke vezeti, gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről.

A Kuratórium üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza a javaslatokat, módosító javaslatokat, a szavazások eredményét, valamint a határozatokat. A jegyzőkönyvet a Kuratórium elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Kuratórium elnöke köteles a Határozatok Tárát vezetni, melyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetőleg a Kuratórium döntését támogatók és ellenzők személye és számaránya megállapítható. A Kuratórium döntéseit az érintettekkel a kuratórium elnöke írásban közli a döntést követő 3 napon belül, és ezzel egyidejűleg kifüggeszti az Alapítvány székhelyén.

A Közalapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az elnöknek történő szóbeli vagy írásbeli bejelentés után. Az elnök köteles 3 munkanapon belül biztosítani a betekintést.

A Közalapítvány szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint a beszámolói közléséről a Fővárosi Közlönyben tájékoztatja a nyilvánosságot.

4. A Kuratórium hatásköre

4.1. A Kuratórium hatáskörébe tartozik különösen:

Át nem ruházható jogkörök:

- a Közalapítvány vagyonával való gazdálkodás, a Közalapítvány pénzügyeinek intézése,

- az éves beszámoló és a költségvetés, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásáról történő határozathozatal,

- a közalapítványi pénzeszközök vállalkozásba adásáról, vállalkozások szervezéséről való döntés,

- a Közalapítványhoz csatlakozás, a felajánlott pénz, egyéb eszközök és vagyoni hozzájárulások elfogadásáról szóló döntés meghozatala,

- a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése és elfogadása,

- az iskola alapító okiratának megalkotása,

- a közoktatási törvény 102. § (2) bek. a)-b), d)-e) pontjában meghatározott fenntartói jogok gyakorlása.

Egyéb jogkörök:

- döntéshozatal mindazokban a Közalapítvány működésével, illetve gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat nem sorol más szervek hatáskörébe.

A Kuratórium köteles évente egyszer beszámolni tevékenységéről a Fővárosi Közgyűlésnek.

Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a Kuratórium elnöke terjeszti a Kuratórium elé, majd a Felügyelő Bizottság észrevételeit követően a Kuratórium dönt a jóváhagyásról, minősített szótöbbséggel.

4.2. A közhasznú jelentés tartalmazza:

- Számviteli beszámolót.

- Költségvetési támogatás felhasználását.

- A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást.

- A cél szerinti juttatások kimutatását.

- Központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét.

- A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét.

- Közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A Közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a saját költségére másolatot készíthet. A betekintési kérelmet a Kuratórium elnökéhez kell szóban vagy írásban bejelenteni. Az elnök köteles 3 munkanapon belül azt biztosítani.

5. Határozatok nyilvánossága

Az elnök gondoskodik a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.

A Kuratórium döntéseit székhelyén, valamint a Fővárosi Közlönyben hozza nyilvánosságra.

A Közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Közalapítvány székhelyén, a kuratórium elnökével előre egyeztetett időpontban bárki betekinthet.

V. A KÖZALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÁSA

A Közalapítvány induló vagyona a Budapest VIII., Tolnai Lajos u. 4-10. szám alatti épületnek, tartozékainak, taneszközeinek, gépeinek határozatlan időre szóló használati joga, az alapító által rendelkezésre bocsátott 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint, amely az OTP Rt.-nél nyitott csekkszámlán nyer elhelyezést. A Közalapítvány céljainak megvalósítására a Közalapítvány indulóvagyona és ennek hozadékai, valamint a Közalapítványhoz csatlakozó hozzájárulásai és azok hozadékai használhatók fel oly módon, hogy a Közalapítvány mindenkori vagyona nem csökkenhet az induló vagyon ötven százaléka alá. A használatba adott ingatlant a Közalapítvány kizárólag oktatási célra használhatja.

A Közalapítvány a céljaira rendelt vagyonból anyai támogatást nyújthat minden olyan tevékenység vagy szervezet részére, amely a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A Kuratórium a támogatást pályázathoz kötheti. A Közalapítvány vagyonából az éves bevétel 10%-át a Közalapítvány működésére, az éves bevételének további részét a célok elérésére létrehozott szervezet, iskola működtetésére teljes mértékben felhasználhatja.

A Közalapítvány nyitott, a közalapítványhoz természetes és jogi személy csatlakozhat pénzösszeggel, ingyenes szolgáltatással és természetbeni felajánlással. A közalapítvány vagyonához hozzá lehet járulni a közalapítvány céljainak megvalósulását szolgáló eszközökkel is. A hozzájárulás értékét a könyv szerint, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

A Közalapítvány vagyonát képezi mindaz az ingó és ingatlan vagyon, támogatás, hozzájárulás, amelyet akár az Alapító, akár a csatlakozók, akár pedig a Közalapítványt egyéb módon támogatók a Közalapítvány tulajdonába adnak.

A Közalapítvány vagyonának működtetése körében a Kuratórium a Közalapítvány vagyonát kamatozó banki betétbe helyezheti, azzal az alapítvány céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet.

A Közalapítvány induló vagyona vállalkozási tevékenységgel is gyarapítható. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A Közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordíthatja.

A közalapítványi vagyon jelen okiratnak megfelelő célokra és feladatokra való felhasználásának mértékét és sorrendjét, valamint az Alapítvány gazdálkodásának rendjét a Kuratórium határozza meg.

VI. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1. Az alapító a kuratórium működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére felügyelő bizottságot bíz meg. A Felügyelő Bizottság 5 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét az Alapító jelöli ki, határozatlan időre.

2. A Felügyelő Bizottság összeférhetetlenségi szabályai:

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a Kuratórium elnöke vagy tagja,

b) a Közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója,

e) a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amelyet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

3. A Felügyelő Bizottság elnöke:

Szira Judit (1022 Budapest, Tapolcsányi u. 10.)

A Felügyelő Bizottság tagjai.

Kőnig Sándor (1142 Budapest, Tengerszem u. 44.)

Weinwurm Árpád (1148 Budapest, Örs vezér tér 3.)

Bársony András (2000 Szentendre, Szmolnyica s. 16/2)

Nagy László (1148 Budapest, Fogarasi út 35. I/4.)

4. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A Felügyelő Bizottság hatásköre ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.

Az ellenőrzése során az alábbi jogok illetik meg:

a) vezető tisztségviselőtől jelentést kérhet,

b) a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet,

c) a közhasznú szervezet könyveibe, irataiba betekinthet és megvizsgálhatja azokat.

d) a Felügyelő Bizottság tagjai a Kuratórium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

6. A Felügyelő Bizottság kötelezettsége:

Az intézkedésre jogosult Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha az alábbiakról tudomást szerez:

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult Kuratórium döntését teszi szükségessé,

b) a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

A Felügyelő Bizottság indítványára a Kuratóriumot az indítvány megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni.

Amennyiben ez nem történik meg, úgy a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

A Felügyelő Bizottság köteles a közhasznú szervezet törvényességi felügyeleti szervét értesíteni, ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

7. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízása megszűnik

- lemondással,

- visszahívással,

- elhalálozással,

8. A Felügyelő Bizottság működésére a Kuratórium működési szabályait kell alkalmazni.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A bíróság a Közalapítványt az alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A Közalapítvány megszűnése esetén a Közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.

Jelen alapító okirat érvényességéhez, annak a Bíróságnál való nyilvántartásba vétele szükséges, amely iránt az alapító intézkedik. A nyilvántartásba vételt követően az alapító az alapító okiratot a Fővárosi Közlönyben teszi közzé.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az irányadóak.

Budapest, 2002. március 6.

Dr. Schiffer János

főpolgármester-helyettes

Budapest Főváros Önkormányzata
alapító képviseletében

Ellenjegyezte:

Dr. Tiba Zsolt

főjegyző

KÖZOKTATÁSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről Budapest Főváros Önkormányzata (Budapest V., Városház u. 9-11.) - képviseli: dr. Demszky Gábor főpolgármester - mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről - a Tótfalusi Kis Miklós Nyomdászképzésért Közalapítvány (1081 Budapest, Tolnai L. u. 4-10.) - képviseli: Mezei Rozália -, mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között, a mai napon közoktatási megállapodás tárgyában, a következő feltételekkel.

1. Budapest Főváros Önkormányzata 1632/2001. (IX. 27.) határozatával döntött arról, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 86. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a 119. § (1) bekezdése alapján az ellátási kötelezettségének körébe tartozó, nyomdaipari szakképzést és az ehhez tartozó alapfeladatok ellátását közalapítványi fenntartási formában kívánja működtetni 2002/2003. tanévtől kezdődően.

2. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy Budapest VIII. kerület, Tolnai L. u. 4-10. szám alatti székhellyel iskolát alapít 2002. szeptember 1-jétől. Az iskola fő pedagógiai tevékenysége: szakiskolai, szakközépiskolai szakképzési évfolyamokon nyomdaipari elméleti- és gyakorlati képzés, nyomdaipari felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés, felnőtt és egyéb oktatás, szakmai gyakorlati képzés.

3. A Megbízó az alábbi közfeladatok ellátásával bízza meg a közalapítványt:

a) Az általa létesítendő nyomdaipari szakképző iskolában 2002. szeptember 1-jétől a szakképzési évfolyamokon összesen legfeljebb 300 diák ingyenes nyomdaipari szakképzésének, ezen belül elméleti és gyakorlati oktatásának kizárólagos biztosítása 30 évre.

b) A Tótfalusi Kis Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző (Budapest XV., Kavicsos köz 1-4.) iskolában a szakképzés 2002. szeptember 1-jével megszűnik. A korábban beiskolázott tanulók szakmai elméleti és gyakorlati képzését a feladatellátás tekintetében a Megbízott köteles biztosítani 2002. szeptember 1-jétől 2005. augusztus 31-éig.

4. A Megbízott vállalja, hogy a 3. pontban körülírt feladatokat közhasznú tevékenység keretében látja el és minden évben meghirdeti a teljes szakmai képzési kínálatot.

5. A Megbízó vállalja az ingyenes képzésre jogosult tanulók szakmai elméleti oktatása jogcímen megigényelt normatív állami hozzájárulás fővárosi normatíva szintjére történő kiegészítését az alábbiak szerint: 2002. évi költségvetésben a 2002/2003. tanév első 3 hónapjára a 2002. szeptember 1-jei létszám alapján, majd a 2003. évtől a mindenkori éves költségvetésben 12 hónapra, a megelőző év szeptember 1-jei létszám figyelembevételével.

A mindenkori éves költségvetésben jóváhagyásra kerülő kiegészítő támogatást tárgyhó 5-éig, havi egyenlő ütemben igénylésre utalja a Megbízott számlájára.

6. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a szakképzési tevékenységet a normatív állami támogatásból, a gazdálkodó szervezetekkel kötött megállapodás alapján a szakképzési alap átadásából származó bevételből, a tanműhelyi termelő, valamint a szabad kapacitás hasznosításából befolyó bevételből fedezi. Továbbá vállalja, hogy a tanműhely termelő tevékenységéből származó bevételt az elméleti és gyakorlati képző hely üzemeltetésére és fejlesztésére fordítja.

7. E megállapodás keretei között a Megbízó a megfogalmazott célok megvalósulásának elősegítése érdekében a Megbízott ingyenes használatába adja 2002. augusztus 1-jétől 30 évre a Budapest VIII. kerületi

288. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34796 hrsz.-ú 837 m2,

287. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34795 hrsz.-ú 428 m2,

286. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34794 hrsz.-ú 861 m2,

285. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 34793 hrsz.-ú 436 m2

alapterületű, természetben a Budapest VIII. ker., Tolnai L. u. 4-10. szám alatt fekvő ingatlant.

8. A Megbízott kötelezi magát, hogy a használatba kapott ingatlant és a hozzá kapcsolódó teljes infrastruktúrát közoktatási szolgáltatási célra használja, azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. A szakképzés feladatainak teljesítése mellett esetlegesen maradó szabad kapacitását az alaptevékenységet nem veszélyeztető módon hasznosíthatja azzal a megkötéssel, hogy a hasznosításból származó bevételt a képzés fejlesztésére, illetve a használatba kapott ingatlan állagmegóvására, felújítására köteles fordítani. Amennyiben ettől a Megbízó hozzájárulása nélkül eltér, a Megbízó jogosult a használati jogot kártérítés nélkül visszavonni.

9. A Megbízó biztosítja, hogy a 2. pontban részletezett pedagógiai program megvalósítását szolgáló székhely (Budapest VIII., Tolnai L. u. 4-10.) tervezett 2002. évi fejlesztési feladatainak jóváhagyásához szükséges eljárásokban a beruházási okmányban lebonyolítóként a Megbízott legyen kijelölve.

10. A Megbízott 2002. augusztus 1. napjától viseli az iskolaépület teljes körű üzemeltetési költségeit, és saját forrásaiból finanszírozza azt, egyben kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan állagát és működőképességét megőrzi.

11. A Megbízó jelen megállapodás aláírásával előzetesen hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Megbízott a jogszabályi előírások betartásával az ingatlanon állagmegóvási, bővítési, fejlesztési és komfort bővülő átalakítási munkálatokat hajtson végre, saját költségén. A Megbízott tudomásul veszi, hogy a szakhatósági engedélyhez kötött munkákat, beruházásokat a Fővárosi Közgyűlés vagyonrendeletében meghatározott tulajdonosi hozzájárulás birtokában, a szakhatósági engedélyek megszerzését követően végezhet.

12. A Megbízott köteles a Ptk. 74/G. § (8) bekezdése alapján működéséről évente egy alkalommal, június 30-áig beszámolni a Fővárosi Közgyűlésnek.

13. Jelen megállapodás 2002. január 1-jétől 2032. június 30-áig tartó 30 éves időre szól.

14. A Megbízott jelen szerződésen alapuló jogviszony terhére róható bármilyen okból történő megszűnése esetén elhelyezésre, valamint beruházásainak, ráfordításainak megtérítésére nem tarthat igényt, a használatba kapott ingatlant és ingóságokat a Megbízónak köteles visszaadni.

15. Jelen megállapodás kizárólag írásban módosítható, a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos észrevételeiket, indítványaikat és kifogásaikat írásban intézik egymáshoz.

Jelen közoktatási megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a közoktatásról szóló törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény és a Ptk. megbízásra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

Alulírott szerződő felek jelen megállapodást elolvasás után és értelmezés után, mint akaratunkkal mindenben egyezőt, jóváhagyólag aláírták.

Jelen megállapodás Fővárosi Közlönyben történő közzétételéről a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik.

Budapest, 2002. január 30.

Budapest Főváros Önkormányzat képv. Tótfalusi Kis Miklós
a főpolgármester megbízásából Nyomdászképzésért Közalapítvány
Dr. Schiffer János Képviseli: Mezei Rozália
főpolgármester helyettes
megbízó
megbízott

Ellenjegyezte:

a főjegyző megbízásából

Megyesné dr. Hermann Judit

aljegyző