Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

49/2004. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelet

a Fővárosi Hulladékgazdálkodási Tervről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Fővárosi Közgyűlés az alábbi rendeletet alkotja.

1. § A Budapest főváros közigazgatási területére érvényes Fővárosi Hulladékgazdálkodási Tervet e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

2. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 49/2004. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelethez

Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv

1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI

1.1. Bevezetés

A hulladékgazdálkodás nemcsak a környezetvédelemnek, hanem a városüzemeltetésnek is kulcsfontosságú területe. Környezeti hatása markáns, ugyanakkor megbízható kezelésével kedvezően befolyásolható a városlakók életminősége. Az életminőség javítása olyan magasrendű társadalmi érdek, ami ezen a területen is szemléletváltást kíván minden résztvevőtől. A magyar jogszabályokban előírt és az Európai Unióban már tradicionálisan alkalmazott hulladékgazdálkodási tervezés kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy ez a szemléletváltás a főváros hulladékgazdálkodásának korszerűsítésében érvényesüljön.

A kialakult intenzív városi életforma (és módosulásai, például a bevásárlóközpontok kiépülése), különösen a közlekedés, az ipari termelés, a mezőgazdaság, a területhasználat, a fogyasztás és a szabadidős elfoglaltságok révén alapvetően felelősek számos környezeti problémáért, amellyel ma a városlakók szembenéznek. Az erőforrások fogyasztásának jelenlegi mértéke a természeti erőforrások rombolását vetíti előre a jövőbe. Ahhoz, hogy a városok ne váljanak saját fejlődésük gátjává, több területen új fejlődési stratégiát kell felvázolni. Ezek közös eleme - a városlakók életminőségének javítása érdekében - a környezeti fenntarthatóság kell, hogy legyen.

A Fővárosi Önkormányzatnak a hulladékgazdálkodás esetében is új stratégiát kell felépítenie és markáns koncepcióváltással a fenntartható hulladékgazdálkodás kiépítését kell távlati célállapotként kitűznie. Ennek az az útja, hogy a korábbi hagyományos, „egyutas” megoldás (gyűjtés és beszállítás ártalmatlanítóba) helyett az ún. integrált hulladékgazdálkodási rendszert kell működtetni. Ennek lényege, hogy jelentősen bővül a hulladékkezelés technológiai és létesítményi arzenálja, és a rendszer működését a hulladékgazdálkodási prioritások, hatékony logisztikai rendszer kiépítése, a kezelési módok optimalizálása, és ezek révén a kezelési költségek minimalizálása határozzák meg. Ez utóbbi szempont azért különösen fontos, mert a szolgáltató vállalkozások folyamatosan azzal néznek szembe, hogy a hulladékkezelés emelkedő költségeit a lakosság egy része képtelen megfizetni.

Alapvető kérdés, hogy hogyan érvényesíthetők a fenntartható fejlődés három (környezeti, gazdasági és társadalmi) pillérének szempontjai az integrált hulladékgazdálkodásban? Az alábbiakban felsorolt néhány példa ezt illusztrálja:

Környezeti szempontok: a hulladék kezeletlenül jelentős mértékben, kezelés után kisebb mértékben vagy egyáltalán nem terheli és szennyezi a környezetet. Ezért fontos cél a megelőzés és minimalizálás, illetve a hasznosítás, továbbá az ártalmatlanítás olyan módon, hogy a környezeti teher minimális legyen.

Gazdasági szempontok: a hulladékok ártalmatlanítása és a környezeti károk elhárítása költséges, ezért a megelőzés és minimalizálás, valamint a hasznosítás közvetlen költségmegtakarítást jelent. Emellett a hasznosítás az új erőforrások/alapanyagok felhasználását csökkenti, így további közvetett költségcsökkentést jelent. A kárelhárítás költségét az ártalmatlanítás műszaki feltételeinek tökéletesítésével lehet csökkenteni.

Társadalmi szempontok: a hulladékok kezelése társadalmi igény, ezért vált közszolgáltatási tevékenységgé. A kommunális hulladékok kezelésének költségeit végső soron a lakosság viseli. Ezért a „társadalmi igazságosság” és „a szennyező fizet” elvek alapján a jelentkező lakossági díjakat differenciálni kell, és meg kell akadályozni, hogy a gazdálkodó szervezetek a TSZH tekintetében kivonuljanak a hulladékkezelés önkormányzati feladatainak finanszírozásából.

A hulladékkezelés káros hatása gyakrabban érinti a szegényebb rétegeket.

Kedvező, hogy a korszerűsítés felé tett lépések, az új technológiák és új szolgáltatások többlet munkahelyeket teremtenek.

Az integrált hulladékgazdálkodás eléréséhez az alábbi elvek együttes, gyakorlati érvényesülését kell biztosítani a főváros közigazgatási területén:

- a főváros hulladékgazdálkodási politikájának illeszkedése a deklarált nemzeti, regionális és budapesti környezetpolitikai alapelvekhez, különös tekintettel a fenntartható fejlődés értékrendjéhez,

- illeszkedés a többszintű (nemzeti, regionális, budapesti) településfejlesztési, területfejlesztési, gazdasági és szociálpolitikai célokhoz, tervekhez,

a hulladékkezelés folyamatai során a következő prioritás figyelembevétele:

- megelőzés és minimalizálás,

- hasznosítás,

- ártalmatlanítás,

a hulladékkezelési folyamat minden lépésének integrálása egy hatékonyan fenntartható rendszerbe a környezeti kockázatok, a rendelkezésre álló kapacitások, gazdaságossági és tervezési szempontok figyelembevételével,

- hulladéklerakás az EU szabványok és irányelvek szerint, az illegális és ellenőrizetlen hulladékelhelyezési gyakorlat tiltása, hatékony ellenőrzés és jogérvényesítés alkalmazása,

- a ,,szennyező fizet” elv gyakorlati alkalmazása,

- a rendszerhez illeszkedő hulladékgazdálkodási információs adatbázis működtetése,

- a fővárosi hulladékgazdálkodás főbb szereplői (Fővárosi Önkormányzat, kerületi önkormányzatok, lakosság, gazdálkodó szervezetek, hatóságok, hulladékgazdálkodási szolgáltató cégek stb.) szempontjainak integrált érvényesítése.

Az integrált hulladékgazdálkodási rendszerben erős hangsúlyt kap a megelőzés, és a hulladékkezelés súlypontja az ártalmatlanításról a hasznosításra vált. Meg kell jegyeznünk, hogy a főváros hulladékgazdálkodásában az elmúlt pár évben már megjelentek a korszerűsítés irányába mutató tendenciák (például a hasznosítás arányának növelése) és létesítmények (például hulladékudvarok, válogató stb.), de mindeddig a korszerűsítés rendszerelvű alapelveit nem deklarálták.

A TERVKÉSZÍTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

- Tervezési szint: Budapest főváros közigazgatási területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási terv.

- Tervkészítésért felelős szerv: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Közmű Ügyosztály.

- Tervezés báziséve: 2002.

- Tervezési időszak: 2004-2008.

- Készítő neve, címe:

A tervet az alábbi négy szakcégből álló konzorcium készítette:

- ERM Hungária Kft. (a konzorcium képviselője)

1052 Bp., Vármegye u. 3-5.

- Fegroup-Invest Rt.

1106 Bp., Jászberényi út 18-20.

- Imsys Kft.

1033 Bp., Mozaik u. 14/A

- VITUKI Consult Rt.

1095 Bp., Kvassay J. út 1.

A tervezésben közreműködtek még:

- Gauff Budapest Mérnöki Iroda

1051 Bp., Nádor u. 23.

- Greentech Kft.

1145 Bp., Thököly út 116.

- Profikomp Kft.

2100 Gödöllő, Dózsa György út 28.

- Tervkészítés időpontja: 2004. július

ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA

A következőkben ismertetjük a tervkészítés során használt legfontosabb hulladékgazdálkodási alapfogalmak meghatározásait, illetve hogy az egyes fogalmakat mely jogszabályokban definiálták.

- 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról:

- Hulladék: bármely, a törvény szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől a birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

- Veszélyes hulladék: a törvényben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat, összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.

- Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetve a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék.

- 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről):

- Települési szilárd hulladék:

- háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

- közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék, gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön jogszabályban meghatározott - veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

- Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz.

- Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy átjelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég el, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészségkárosodás következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

- Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

- Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.

- Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott zárt gyűjtőhely.

- Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

- Átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják.

- 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól):

- Iszapok: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ahhoz hasonló összetételű szennyvizeket kezelő, egyéb szennyvíztisztító művekből származó iszapok és a települési folyékony hulladékok.

- Kezelt iszapok (szennyvíziszap): biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással, vagy más kezeléssel nyert olyan iszapok, amelyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken.

- 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályozásáról):

- Csomagolási hulladék: minden hulladéknak minősülő csomagolás.

- 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet (az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről):

- Egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és a települési hulladéknak megfelelő hulladékok.

A tervben a következő fogalmak, elnevezések rövid elnevezését használjuk:

- Országos Hulladékgazdálkodási Terv: OHT

- Területi Hulladékgazdálkodási Terv: THT

- Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv: FHT

- Települési szilárd hulladék: TSZH

- Települési folyékony hulladék: TFH

- Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.: FKF Rt.

- Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.: FKSZV Kft.

- Fővárosi Kertészeti Rt.: FŐKERT Rt.

- Hulladék Munkaszövetség: HUMUSZ

- Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség: KDV KF

- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: KvVM

- Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete: HOE

A VÁROS BEMUTATÁSA

- Általános ismertetés

Budapest főváros közigazgatási területe 525 km2, ami az ország területének 0,6%-a. Közigazgatásilag 23 kerületre oszlik. A lakónépesség 2002-ben 1 719 342 fő (az ország népességének 17%-a) volt; ez a szám az utóbbi 10 év folyamatos lakónépesség csökkenésének eredménye. A népsűrűség 3312 fő/km2, mely 34-szerese az országos átlagnak.

A gazdasági tevékenységek jelentős hányadát a különböző szolgáltatások adják mintegy 70,38%-os arányban; az ipari részesedésből a legjelentősebb a feldolgozóipar (9,687%), illetve az építőipar (7,29%). Az összes működő társas vállalkozás száma az ipari szektorban a bázisévre vetítve 208 926 volt. A mezőgazdasági tevékenységeket illetően az egyéni vállalkozások a jellemzőbbek. A mezőgazdasági művelésre használt földterület nagysága a bázisévben 621 879 ha volt.

A város történelme, kulturális és műemléki öröksége, valamint természeti és városesztétikai értékei komoly vonzerőt jelentenek mind a belföldi, mind a nemzetközi idegenforgalom számára. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása kerületenként igen nagy eltérést mutat. Legtöbb férőhely az V. kerületben van, ezt követi a III., XI., XII. kerület. A vendéglátóhelyek 26%-a egyéni vállalkozásban működik.

Budapest, közlekedését tekintve, jól szervezett tömegközlekedéssel és kielégítő közúthálózattal rendelkezik. Gyakorlatilag az ország központja. Három nagy nemzetközi pályaudvar és menetrendszerű belföldi, illetve nemzetközi buszjáratok biztosítják a könnyű megközelíthetőséget Európa bármely részéről. A Duna hajózhatósága révén, a vízi közlekedés és a teherszállítás is jelentős.

Közlekedési szempontból külön említést érdemel a Ferihegyi Légikikötő, mely a főváros és az ország egyetlen nemzetközi repülőtere. A légi közlekedési terminál az idegenforgalom egyik kulcslétesítménye.

- Éghajlati viszonyok:

- a napsütéses órák száma egy évben meghaladja a 2000 órát,

- a Dunántúli-középhegység védelmét élvező fővárosi területen a szélsebesség mérsékelt, az évi átlagos szélsebesség 2-3 m/s, erősebb széllökések főleg a keleti kerületekben fordulnak elő,

- az évi középhőmérséklet 11 °C, a leghidegebb és legmelegebb hónap (a -2 - -2,5 °C-os január és a 19,5-20 °C-os július) középhőmérsékletéből számított évi közepes hőingás kb. 22,5 °C,

- az évi csapadék az országos átlaggal nagyjából megegyezőn 611 mm, a legtöbb csapadék (60-70 mm) májusban és júniusban, a legkevesebb (35-38 mm) januárban és februárban érkezik,

- a havas napok száma átlagosan évente 26.

- Domborzati viszonyok

A főváros 525 km2 területének kétharmada a Duna keleti partjára, a sík pesti oldalra, míg egyharmada a nyugati partra, a dombos budai oldalra esik. A Solymári-patak és az Ördög-árok völgyei között helyezkedik el - legmagasabb tagjáról elnevezve - a Hármashatár-hegy (497 m) csoportja. A hegycsoporthoz tartozik a Ferenc-hegy (265 m), a kiépített, látogatható barlangjáról híres Szemlő-hegy (234 m), valamint lealacsonyodó nyúlványként a Rózsadomb is. A hegycsoport, mint a Budai-hegység túlnyomó része, mintegy 200 millió évvel ezelőtti tengerek vizében képződött triász mészkőből és dolomitból áll. Keleti peremén bukkan elő az egykori óbudai téglavetők alapanyaga, a kiscelli agyag.

Az Ördög-árok völgyétől délnyugatra, illetve a Budaörsi-medencétől északra találjuk a Hárs-hegy - János-hegy - Széchenyi-hegy csoportját. A hegycsoport fő építőanyaga szintén a triász dolomit. Az 527 m magas János-hegy a Budai-hegység legmagasabb pontja, egyetlen, 500 m fölé nyúló csúcsa. Ehhez a hegycsoporthoz tartozik a Várhegy, a Gellért-hegy, valamint a Sas-hegy is.

Az M1-es és M7-es autópályák nyomvonalának utat biztosító Budaörsi-medencétől délre - a hegységhez képest - alacsonyabb térszín, a Tétényi-fennsík helyezkedik el. A fennsík mészkövébe mélyítették a budafoki borpincéket.

A pesti oldal domborzata jóval egyhangúbb. A korábbi folyómedrek, például a mai Nagykörút vonalán húzódó Duna-ág, napjainkra éppúgy eltűntek, mint a Nagyvárad tér és Orczy-kert vagy a Városliget helyén egykor terpeszkedő mocsarak. A sűrű, többemeletes beépítés miatt ma már alig tűnik fel, hogy kelet felé haladva mégis egyre magasabbra jutunk. A felszín lassú emelkedése az egykor erre vándorló Duna lerakta hordalékanyagnak köszönhető, amely kelet felé fokozatosan magasodó folyóterasz-szintekben őrződött meg.

- Hidrogeológiai jellemzők

Pest megye területén helyezkednek el a főváros vízellátását biztosító vízbázisok. A 850 parti szűrésű kút kétharmada a Budapesttől északra fekvő, 33 km hosszú és 56 km2 területű Szentendrei-szigeten található. Az Európában egyedülálló vízbázis azért tartozik hazánk ritka kincsei közé, mert speciális geológiai adottságai és kedvező környezeti állapota miatt az ivóvíz gyakorlatilag tisztítás nélkül, közvetlenül fogyasztható. Göd kiemelt vízbázis-védelem alá esik, a főváros ivóvíz ellátását jórészt innen biztosítják.

Budapest másik nagy víznyerő területe Pest megyében a fővárostól délre elterülő Csepel-sziget, ahol 168 kút biztosítja a szükséges mennyiségű ivóvizet. Budapest ivóvízszükségletének negyven százalékát adja ez a déli vízbázis.

Fontos még kiemelni a nyomás alatt álló mélységi (artézi) és a karsztvíz készletet.

A magyar főváros egyedi természeti adottsága, hogy területén 123 langyos-, illetve melegvizű forrás fakad. A budai Duna-partot kísérő források északon a Pünkösd- és a Római-fürdőt tápláló 23-24 °C-os forrásokkal kezdődnek. Délebbre jelentős gyógyhatású, 24-58 °C-os forráscsoport fakad a Lukács-, illetve a Császár-fürdő területén, valamint a Gellért-hegy tövében (Rudas- és Gellért-fürdő). A Margit-sziget alatt feltárt termálvizek látják el a szigeten, illetve Óbudán épült gyógyszállókat. A főváros keletebbi részein fúrt kutakból fakadó vizek hőmérséklete, mivel ezek egyre mélyebbről érkeznek a felszínre, emiatt jóval magasabb. A városligeti Széchenyi-fürdőt már 1000-1200 m mélyről származó, 73-76 °C-os hévíz táplálja.

A hévizek azonban nem csupán gyógyforrásként járultak hozzá Budapest arculatához. A kőzetek, elsősorban a triász időszaki kőzetek repedései mentén a felszín felé igyekvő hévizek üregeket alakítottak ki, az üregek falán kővirágokra emlékeztető kiválásokat, ún. borsóköveket, valamint aragonit- és gipszkristályokat raktak le. Így jött létre a látogatók előtt megnyitott 7 km hosszú Pálvölgyi- és a több mint 2 km hosszú Szemlőhegyi-barlang, de ilyen hévizes eredetű, ám nem látogatható barlangok rejtőznek például a József-, a Ferenc- és a Mátyás-hegy alatt is. A Józsefhegyi-barlang - a budai barlangok között - szokatlanul nagy, 40-70 m hosszú termeiről, 10-20 m magas járatairól, valamint aragonit- és gipszkristályainak mesésen gazdag formáiról egyaránt híres.

- Természet- és tájvédelem

Budapest területén 2561 ha tájvédelmi körzet és 133 ha természetvédelmi terület található.

Budapest tájainak élővilágát a kettős arcú város domborzati és vízrajzi viszonyai határozzák meg. Komoly természeti értéket képvisel a Budai-hegység mintegy 1600 ismert virágfaja. A természetes növénytakaró mellett a parkok, kertek és arborétumok növényei is a főváros „természeti kincsei” közé tartoznak.

Az állatvilágot a hegyekben és az erdőkben a nagyvadak (szarvas, őz, muflon és vaddisznó) és a ragadozók (róka, borz, görény, menyét és ritkán vadmacska) képviselik, a réteken és szántókon apróvadakkal (nyúl, fácán, fogoly) találkozhatunk. A hüllők közül siklók, gyíkok, békák, gőték fordulnak elő, az egyetlen mérges kígyó, a rákosi vipera, már nem él a főváros területén.

A gazdag rovarvilág mindenhol fellelhető, de a legnagyobb fajgazdaságban a madarakkal találkozhatunk. Egyaránt megfigyelhetők a hazai és a költöző énekesmadarak, de a kisebb ragadozó madarak is. Budapest területén egyedülállónak mondható a Naplás-tó madárvilága, ahol 130 itt költő és átvonuló madárfajt figyeltek meg.

A Budai hegycsoporthoz tartozik az UNESCO Világörökség Listájára felvett Várhegy, a nemrég védelem alá helyezett Gellért-hegy, valamint a növény- és állatvilága miatt természetvédelmi területté nyilvánított és emiatt csak korlátozottan látogatható Sas-hegy is.

A HELYI TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA, A TERVEZÉS ALAPJAI

1.1.1. A helyi tervek készítésének kötelezettsége

Az Országgyűlés 2000-ben fogadta el a hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvényt. A törvény VI. fejezete foglalkozik a hulladékgazdálkodási tervek készítésére vonatkozó előírásokkal. Többlépcsős hulladékgazdákodási tervezési folyamatot határoz meg, így Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), területi- (THT) és helyi hulladékgazdálkodási terv készítése kötelező.

A tervezés tehát egyrészt országos szinten történik, amely alapvetően stratégiai tervezést jelent, és amelynek során meghatározzák a célokat, célkitűzéseket és kidolgozzák az országos szinten szükséges intézkedéseket és eszközöket. Másrészt helyi szinten történik a tervezés, ez már megvalósítás orientált, konkrét feladatokat előirányzó tervezést jelent. A területi tervezés a fenti két szint között helyezkedik el.

A hulladékgazdálkodási tervezés célja, hogy az európai uniós törekvéseknek megfelelően, azokkal összhangban országosan, területi és helyi szinten határozzák meg azokat a konkrét intézkedéseket, melyek biztosítják a hulladékkezelés prioritási sorrendjének (hulladékok keletkezésének megelőzése, a hulladékok mennyiségének csökkentése, az újrahasználat és a hasznosítás arányának növelése, a jogszabályi előírásnak megfelelő ártalmatlanítási eljárások alkalmazása) megvalósíthatóságát.

A terveket 6 évre kell elkészíteni, és az abban foglaltak teljesítéséről 2 évente beszámolót kell összeállítani.

1.1.2. A helyi tervek tartalmi előírásai

A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet, valamint a KvVM által 2004 januárjában kiadott „Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez” című kiadvány határozza meg. A kormányrendelet 1. számú mellékletének 2.6. pontja szerint „a helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni.”

A Segédlet 3. pontjában foglaltak szerint a helyi tervekben „a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél, egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás stb. keletkező hulladékokkal kell foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy a helyi tervben nem kell azokat a gazdálkodó szervezeteknél keletkező hulladékokat számításba venni, amelyek a termelési tevékenység során keletkeznek (például veszélyes hulladékok), viszont ki kell térni azon hulladékokra, amelyeket a gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás keretében szállítanak el és kezelnek, illetőleg amelyeket a közszolgáltató által üzemeltetett lerakóban ártalmatlanítanak. Ugyancsak szerepeltetni kell a tervben az önkormányzati tulajdonú, illetőleg önkormányzat által üzemeltetett intézményeknél, szolgáltatóknál keletkező hulladékokat.”

A fenti szempontok alapján a Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv készítése során tehát a következő hulladékfajtákat vettük figyelembe:

- a közszolgáltatás keretében a

- lakosságtól begyűjtött települési szilárd és folyékony hulladékokat,

- települési szilárd hulladékokból szelektíven gyűjtött frakciókat (veszélyes és nem veszélyes),

- gazdálkodó szervezetektől begyűjtött, háztartási szilárd és folyékony hulladékokkal azonos módon kezelhető hulladékokat,

- a kiemelten kezelendő hulladékáramokat, valamint

- a közterületen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított (például illegálisan lerakott vagy elhagyott) hulladékokat.

Nevezett Segédletben meghatározott szempontok alapján jelen tervben foglalkozni kellett volna az önkormányzati érdekeltségű (tulajdon, üzemeltetés) intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél keletkező hulladékokkal is. Mivel az önkormányzati érdekeltségű cégekről, illetve azok hulladékairól sem a Fővárosi Önkormányzatnál, sem a területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél nem álltak rendelkezésre elkülönített adatok, így e hulladékokkal jelen tervdokumentáció nem foglalkozik. Nevezett adathiány pótlására vonatkozóan l. a 2.1. pontban foglaltakat.

1.1.3. A tervezés alapjai

Bár a hulladékgazdálkodási tervezésnek jogszabályi kötelezés a forrása, még e kényszer híján se nélkülözhetné egyetlen nagyváros sem egy ilyen gyorsan változó városüzemeltetési feladat tudatos vizsgálatát.

A főváros hulladékgazdálkodási tervének készítését a tervezők egy többlépcsős folyamatnak tekintették, amelynek főbb elemei:

- a helyzetfelmérés és -elemzés,

- a jövőkép és a célok, prioritások meghatározása, a tervezés (a célok megvalósításához szükséges feladatok és eszközök, azaz a program meghatározása),

- a megvalósíthatóság vizsgálata,

- a megvalósítás (a terv kivitelezése),

- monitoring, ellenőrzés és értékelés.

(Az utolsó két elem már az önkormányzati rendelet kihirdetését követő végrehajtási feladat.)

A jelenlegi terv elkészítése egy hosszú, változó formában ugyan, de évtizedekig tartó tervezési gyakorlat első állomása. Már itt, az alapoknál biztosítani kell, hogy a tervezés minél szélesebb területről gyűjtse be a meghatározó információkat. A jelenlegi terv harmonikusan simul az országos tervezési rendszerhez, alapul veszi mind az OHT-ban, mind a THT-ban foglalt (és fővárost érintő) szempontokat. Mivel a hulladékgazdálkodási tervnek az érintett tervezési terület környezetvédelmi programjával is összhangban kell lennie, számításba vettük a főváros 2002-ben készült Környezetvédelmi Programjában foglalt, a hulladékgazdálkodást érintő megállapításokat is.

Összefoglalóan: a tervezői munka az alábbi alapdokumentumokra támaszkodott:

- Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008),

- Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2003-2008),

- Területi Hulladékgazdálkodási Terv, Közép-Magyarországi Régió 2003-2008,

- Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja, 2002. március,

- a fővárosi kerületek fővárosnak megküldött környezetvédelmi programjai,

- az FHT előkészítését célzó szaktanulmányok,

- Városrendezési Keretszabályozás,

- Pest Megye Hulladékgazdálkodási Terve, 2001-2006.

A felsorolt alapdokumentumokban szereplő releváns célok figyelembevétele mellett a tervezés alapvető stratégiai célja: a főváros fenntartható hulladékgazdálkodásának kialakítása. Természetesen ez a cél túlmutat a jelenlegi tervezési cikluson, hiszen hosszú távú cél, de már a jelenlegi tervnek kell megalapoznia a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítását.

A Bevezetőben jeleztük, hogy a fenntartható hulladékgazdálkodást az integrált hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével és működtetésével javasoljuk elérni. Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyan biztosíthatja a kívánt prioritási sorrend (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) érvényesülését és ráadásul lehetőséget teremt arra, hogy költségminimalizálás révén (megfelelően illeszkedő logisztikai háttér segítségével) kedvezően befolyásolja a fejlesztésekből adódó terhek nagyságát.

A TERVEZÉSBE BEVONT HATÓSÁGOK, ÖNKORMÁNYZATOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

A tervezés során végzett előzetes egyeztetések alanyait az alábbiakban soroljuk fel.

- az Önkormányzat egyes bizottságai: a Főpolgármesteri Hivatal különböző ügyosztályai, illetve a

- Városüzemeltetési Bizottság,

- Környezetvédelmi Bizottság,

- Közmű Ügyosztály,

- Környezetvédelmi Ügyosztály.

- Főhatóságok, hatóságok:

- Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály,

- Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség,

- ÁNTSZ Budapest Főváros Intézete.

- Fővárosi kerületek:

- Bp. II. kerület,

- Bp. III. kerület, Óbuda-Békásmegyer,

- Bp. IV. kerület, Újpest,

- Bp. V. kerület, Belváros-Lipótváros,

- Bp. VII. kerület, Erzsébetváros,

- Bp. IX. kerület, Ferencváros,

- Bp. X. kerület, Kőbánya,

- Bp. XI. kerület, Újbuda,

- Bp. XII. kerület, Hegyvidék,

- Bp. XIV. kerület, Zugló,

- Bp. XV. kerület,

- Bp. XVI. kerület,

- Bp. XVII. kerület, Rákosmente,

- Bp. XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre,

- Bp. XIX. kerület, Kispest,

- Bp. XX. kerület, Pesterzsébet

- Bp. XXI. kerület, Budapest-Csepel,

- Bp. XXII. kerület, Budafok-Tétény,

- Bp. XXIII. kerület, Soroksár.

- Közszolgáltató társaságok:

- Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. + konzorciális partnerei,

- Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. + konzorciális partnerei,

- Fővárosi Csatornázási Művek Rt.,

- Fővárosi Vízművek Rt.,

- Fővárosi Kertészeti Rt.,

- Budapesti Temetkezési Intézet Rt.,

- Fővárosi Állat- és Növénykert.

- Civil szervezet:

- HUMUSZ Hulladék Munkaszövetség,

- Egyéb szervezetek:

- Pest Megye Önkormányzata Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Osztály,

- ATEVSZOLG Rt.,

- Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete.

2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK

A TERVEZÉSNÉL FIGYELEMBE VETT HULLADÉKADATOK EREDETE, PONTOSSÁGA

A tervben figyelembe vett adatok eredetét, az adatok megbízhatóságára vonatkozó megjegyzéseket a 2.1. számú táblázat tartalmazza.

A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Tervben felhasznált adatok megbízhatóságával kapcsolatban meg kell említeni, hogy viszonylag kevés mért, dokumentált adat állt rendelkezésre. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint az első éves adatszolgáltatást a 2004. évről kell az érintetteknek elkészíteniük, így a Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv első felülvizsgálatakor (2006. év) már két évre (2004-2005) vonatkozóan fognak rendelkezésre állni az egyes hulladékfajták mennyiségéről adatok. Ezért jelen terv 2006. évi felülvizsgálatakor különös hangsúlyt kell fektetni a hulladékok mennyiségi adatainak pontosítására.

2.1. táblázat: A hulladékadatok forrásai

Hulladékfajta Hulladékadat forrása Az adatok megbíz-
hatósága
FKF Rt. FTSZV Kft. FCSM Rt. KDV-KF (HAWIS) HOE FŐKERT Rt. THT KSH
Települési szilárd hulladék
(TSZH)
+ + Nyilván-
tartott, mért
Települési folyékony hulladék (TFH) + + Nyilván-
tartott
Kommunális szennyvíziszap + + Nyilván-
tartott
Építési-bontási és egyéb inert hulladék + + Becsült
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladék + Becsült
Ipari és egyéb gazdálkodási nem veszélyes hulladékok + Becsült
Veszélyes hulladékok kiemelten kezelendő hulladékáramai + + Nyilván-
tartott
Nem veszélyes hulladékok kiemelten kezelendő hulladékáramai + + + Mért, becsült
A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

A területi hulladékgazdálkodási tervben és a fővárosi hulladékgazdálkodási tervet megalapozó előtanulmányokban figyelembe vett hulladék mennyiségi adatok a 2001. évre vonatkoznak. A vonatkozó jogszabályi előírások szerint ugyanakkor az FHT elkészítésénél figyelembe veendő bázisév a 2002-es év.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 37. § (5) bekezdése előírja, hogy „a csomagolási és veszélyes hulladékokra vonatkozó feladatokat a (4) bekezdés szerinti tartalommal a hulladékgazdálkodási tervek önálló tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni”. A csomagolási és veszélyes hulladékokra vonatkozó adatokat, a kezelésükkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat tervfejezetként külön-külön ismertetjük, hasonlóan a Részletes Területi Hulladékgazdálkodási Terv (Közép-Magyarországi Régió, 2003-2008) készítése esetén alkalmazott szerkesztési módszerhez.

A következőkben tehát a fővárosban 2002. évben keletkezett hulladékok fajtáit és mennyiségeit adjuk meg. Az egyes táblázatokban az éves mennyiségeknél két értéket szerepeltetünk, az „A” jelű oszlopban a jogszabályi előírásokban meghatározott helyeken (l. 1.1.2. pont) keletkező, míg a „B” jelű oszlopban a főváros közigazgatási területén keletkező hulladékmennyiségek szerepelnek. A „B” oszlop alkalmazására azért volt szükség, mert egyes hulladékfajták esetében (veszélyes hulladékok) csak a főváros egész területére nyilvántartott adatok állnak rendelkezésre.

2.1.1. Nem veszélyes hulladékok

2.2. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék Mennyiség (t/év)
A B
Települési szilárd hulladék 699 959 998 260
Települési folyékony hulladék n. a. 532 092
Kommunális szennyvíziszap 56 812 56 812
Építési-bontási és egyéb inert hulladékok 910 000 1 300 000
Ipari és egyéb gazdálkodási nem veszélyes hulladékok n. a. 1 231 924
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok n. a. 410 624

- Települési szilárd hulladék

A települési szilárd hulladék mennyiségi adatainak forrása és az adatok bontása.

A „B” oszlopban szereplő érték a következőkből tevődik össze:

- a közszolgáltatás keretében begyűjtésre kerülő települési szilárd hulladékok mennyiségéből, ez 694 109 t,

- az illegális hulladéklerakó felszámolási program során felszedett és ártalmatlanított hulladékmennyiségből, ami 5850 t,

- a szelektíven gyűjtött csomagolási és települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető hulladékból, amelyek mennyisége 298 301 t.

Az „A” oszlop értéke a „B” oszlopnak a nem közszolgáltatás keretében szelektíven gyűjtött csomagolási és egyéb hasznosítható hulladékok mennyiségével (298 301 t) csökkentett értéke. A települési szilárd hulladékok összetételének vizsgálatára, minőségi paramétereinek meghatározására az FKF Rt. Környezetvédelmi Osztály Analitikai és Biológiai Laboratóriuma évente vizsgálatot végez.

- Települési folyékony hulladék

A bázisévben a fővárosi csatornahálózaton elvezetett szennyvizeknek - melyek 10-20% ipari hányadot tartalmaznak - csupán 30%-a került tisztításra. A 2002. évi összes mennyiség: 532 092 t.

- Kommunális szennyvíziszap

A 10-20%-ban ipari eredetű szennyvizekkel terhelt kommunális szennyvizek tisztítása a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (FCSM Rt.) Észak-Pesti és Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepein történt. A szennyvíztisztítási technológiák „mellékterméke” a kezelt és víztelenített iszap, amelynek mennyisége 2002-ben 56 812 t volt. A keletkezett szennyvíziszap mennyisége 2003-ban jelentősen megnőtt (116 540 t) az Észak-Pesti Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítókapacitás megnövelésének köszönhetően. A szennyvízcsatorna-hálózatban, az átemelő telepeken és a szennyvíztisztító telepeken csatornamű hulladéknak nevezett technológiai hulladékok (csatornaiszap, rácsszemét, homokfogó iszap, kőfogó üledék) is keletkeznek. A 2002. bázisévben keletkezett csatornamű hulladék éves mennyisége 7879 t volt.

- Építési, bontási és egyéb inert hulladék

Az építési és bontási (inert) hulladékok fogalomkör az épületek és egyéb építmények építése, felújítása és bontása során keletkező szilárd hulladékok átfogó megjelölésére szolgál, ezek lehetnek kitermelt föld, útbontási törmelék, építési törmelék és kevert építési törmelék. Budapesten az építési hulladékok mennyisége folyamatosan nő (1-3%-kal évente), és legnagyobb részük települési szilárd hulladéklerakóra kerül. A hasznosítás egy-egy eseten túlmenően megoldatlan. A hulladékokra vonatkozólag jelenleg nincs nyilvántartási adat, a 2002. évi becsült mennyisége: 1 300 000 t.

- Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék

A termelési nem veszélyes hulladékok 2002. évi mennyiségét a THT-ben 2001. évre megadott mennyiség 3%-kal (az OHT-ben megadott csökkenési rátának megfelelően) csökkentett értékében határoztuk meg, azaz 1 231 924 t.

- Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladék

Nevezett hulladékfajta mennyiségét a THT-ben megadott 2001. évi adatból számoltuk (az OHT-ben megadott csökkenési rátának megfelelően 3%-kal csökkentettük a 2001. évi mennyiséget), így a 2002. évi becsült mennyisége: 410 624 t.

2.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok (veszélyes és nem veszélyes hulladékok)

A bázisévben Budapesten 14 db hulladékudvar működött, melyek összes begyűjtött hulladéka nem haladta meg az 1500 tonnát. Hulladékgyűjtő szigetek útján végzett, fővárosi szervezésű szelektív hulladékgyűjtés 2002-ben még nem volt, illetve egyes cégek bizonyos anyagfajtákat (főleg papírt) gyűjtöttek külön szerződések alapján. Mindazonáltal a szelektív hulladékgyűjtés az eltelt időben terv szerint beindult, és vannak olyan tapasztalati értékek, melyeket a tervidőszakra összehasonlításra alkalmas adatként (bizonyos fenntartásokkal) használni lehet.

2.3. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék Mennyiség (t/év)
A B
Hulladékolajok n. a. 4 001*
PCB- és PCT-tartalmú hulladékok 0,98* 3,0*
Akkumulátorok és szárazelemek n. a. 6 943**
Elektromos és elektronikai hulladékok n. a. 110*
Veszélyes hulladékok Kiselejtezett gépjárművek n. a. 48 161*
Egészségügyi hulladékok n. a. 4 500**
Állati eredetű hulladékok n. a. 4 786*
Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik n. a. 12,1*
Azbeszt n. a. 53,7*
Égetőművi salak, pernye n. a. 57 821*
Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n. a. 91 806**
Gumi 6 998* 13 987*
Egyéb hulladékok (biomassza) 65 343* 65 343*
Csatornamű hulladék (rácsszemét) 7 879* 7 879*
Megjegyzés: * a 2.1. számú táblázatban megjelölt forrásból származó érték,
** műszaki becslés alapján megadott érték

A 2.3. táblázatban szerepelő hulladékok mennyiségének összege az „A” oszlop esetében azonos az önkormányzat felelősségi körébe tartozó összes keletkező hulladék 2002. évi mennyiségével, míg a „B” oszlop esetében a főváros közigazgatási területén keletkező hulladékok 2002. évi mennyiségével egyezik meg.

2.1.2.1. Veszélyes hulladékok

- Hulladékolajok

A hulladékolajok zöme gépjárművek és hidraulikus rendszerek olajcseréjénél keletkezik. Az olajforgalmazó cégek, különösen a termékdíj törvény megjelenése óta, különös gondot fordítanak a fáradt olaj visszagyűjtésére, így ez az a mennyiség, melyre nyilvántartott adat áll rendelkezésre. A lakosságnál, valamint az önkormányzati felelősségi körbe tartozó intézményeknél keletkező mennyiségre elkülönítetten nincs adat.

- PCB-/PCT-tartalmú hulladékok

A PCB-/PCT-tartalmú hulladékok a műanyagipari használatból, a növényvédő szerekből, festékekből, csomagolóanyagok gyártásából keletkeznek, bár káros környezetvédelmi és élettani hatásuk miatt alkalmazásuk mára kifejezetten tiltott, gyártásuk 1980-tól megszűnt. A Palota Környezetvédelmi Kft. adatszolgáltatása alapján az általa begyűjtött PCB-tartalmú olaj és PCB-vel szennyezett készülékek összes tömege 2002-ben 50,5 t volt. Az éves keletkezett PCB/PCT mennyiség a szennyezett olajokra vonatkozik (2002-es évben 3 t). A mennyiségi különbség a PCB-vel szennyezett készülékek (kondenzátorok, transzformátorok stb.) tömegéből származik.

- Akkumulátorok, elemek

Az elemek és akkumulátorok esetében figyelembe kell venni azt, hogy az ólom-sav akkumulátorok begyűjtése és hasznosítása országosan megoldott, míg a szárazelemek jelentős hányada a TSZH-val együtt a hulladéklerakókra kerül. Így mennyiségileg a (FKF Rt. és Palota Környezetvédelmi Kft. által üzemeltetett) hulladékudvarokban leadott és az engedéllyel rendelkező hulladékbegyűjtők által nyilvántartott adatokat szerepeltetjük. A fővárosban keletkezett akkumulátorhulladék mennyisége 6243 tonna volt 2002-ben. Az elemhulladék mennyisége importadatokból becsülhető, ami körülbelül 700 tonna elemhulladékot jelent.

- Elektromos és elektronikai hulladékok

Az elektromos és elektronikai termékek hulladékaival kapcsolatban kevés hazai adat áll rendelkezésre, e hulladékok mennyisége csak becsülhető. Pontos adataink csak a hűtőgépekről vannak, országosan évi 71 000 db, a fővárosban évi 20 000 db válik hulladékká. Jelentős mennyiséget képviselnek a televíziókészülékek és számítógép monitorok, melyek megsemmisítésre váró mennyisége mintegy 400 000-500 000 darabra becsülhető. A Közép-Magyarországi Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási tervében a 2002. évi veszélyes hulladék bejelentésekből készített adatbázis (HAWIS) alapján az elektronikai hulladékokra 110 t éves mennyiség szerepel. (2001-ben a HAWIS adatai szerint 94 t/év volt a mennyiség, így a növekedés 17%-os.).

A tágabb értelemben vett elektromos és elektronikai hulladékoknak csak kevesebb, mint 1%-a került 2002-ben veszélyes hulladékként elszállításra, így majdnem a teljes mennyiséget a települési hulladékkal együtt lerakóba, vagy égetőbe szállították.

- Kiselejtezett gépjárművek

A keletkező kiselejtezett gépjárművekre vonatkozóan nincsen pontos adatnyilvántartás, mennyiségüket a KSH adatállományából beszerzett adatokból tudjuk becsülni. A főváros viszonylatában 48 100 db kiselejtezett gépjármű keletkezett a 2002-es évben, ami az országban keletkezett mennyiség 52%-a. A kiselejtezett gépjárművek számos különböző hulladéktípust tartalmaznak, ezek egy részét a ma Magyarországon működő technológiával (bontás, shredder) nem lehet kinyerni, és így lerakásra kerülnek, ami kb. 25-27%. Ezek főleg a gumi, műanyag és üveg hulladékok. A vas- és nem vas fémek kinyerése és hasznosítása szinte teljesen megoldott.

- Egészségügyi hulladékok

Az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet szerint egészségügyi hulladéknak kell tekinteni az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagokat, a veszélyes hulladékokat és a települési hulladéknak megfelelő hulladékokat is. Célszerű, ha ebben a kategóriában csak az egészségügyi ellátásban keletkező veszélyes hulladékokat (EWC 18 01 06* veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek, EWC 18 01 08* citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek, EWC 18 01 10* fogászati célokra használt amalgám hulladék), és a különleges kezelést igénylő (fertőző) hulladékokat tárgyaljuk.

A táblázatban szereplő érték az alábbi adatok alapján becsült érték. Az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet által előírt kötelező adatszolgáltatás alapján először a 2003-as évről nyújtottak be az intézmények bevallást az ÁNTSZ-nek. Az ÁNTSZ által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a budapesti kórházakban és rendelőintézetekben 2003-ban 2 958 124 kg fertőző hulladék és 537 734 kg egyéb veszélyes hulladék keletkezett. Az összes veszélyes hulladék mennyisége 3496 t. Ez az érték a valóságosnál kisebb lehet, mert lehetnek olyan egészségügyi intézmények, amelyek az első évben még nem szolgáltattak adatot, illetve (az egészségügy nehéz anyagi helyzete miatt) nem biztos, hogy valamennyi ilyen hulladék elkülönítetten gyűjtésre és ártalmatlanításra került.

Megkeresésünkre a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDV KF) a 2002-es évre a 18 01 EWC kódú hulladékcsoportra (szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok) 2 635 094 kg-os adatot közölt. Ez elvileg nemcsak az egészségügyi ellátásban keletkező hulladékot tartalmazza, hanem például a gyógyszergyárak ide sorolt hulladékait is, mégis az ÁNTSZ adatnál jóval kisebb érték, ami viszont az éves növekedés miatt nem lehetséges.

A legnagyobb budapesti egészségügyi hulladékátvevő cég a SEPTOX Kft. 2002-ben 2 847 700 kg ilyen hulladékot vett át. Információik szerint a teljes budapesti mennyiség 65-70%-át szállítják el, így a teljes éves mennyiség mintegy 4400 t. Ez a becslés szintén nemcsak az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékot tartalmazza.

A Közép-Magyarországi Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási tervében a 2002. évi veszélyes hulladék bejelentésekből készített adatbázis (HAWIS) alapján az egészségügyi hulladékra 4541 t/év szerepel.

A 18 02 kódú hulladékcsoport (állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok) mennyisége a KDV KF szerint 2002-ben 337 994 kg volt.

- Állati eredetű hulladékok

Az állati eredetű hulladék megadott mennyisége az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. (továbbiakban: ATEV Rt.) által begyűjtött és kezelt, pontosan ismert mennyiség (4786 t). Az ATEV Rt. mellett még a Biofilter Kft. is begyűjt (ebbe a kategóriába tartozó) kis mennyiségű élelmiszer-hulladékot.

Az élelmiszer-hulladék nagy része azonban (a korábbi gyakorlat szerint) nem veszélyes hulladékként „tűnik el”. Ennek mennyisége becslésünk szerint a fővárosban jelentős, évente mintegy 25 000 t. Az élelmiszer-hulladékot a vonatkozó jogszabályi előírás szerint komposztálni kell, ami jelentősen eltér a korábbi gyakorlattól (moslékként történő értékesítés). A Fővárosi Önkormányzatnak saját intézményei esetében fokoznia kell a nevezett hulladék jogszabály szerinti kezelésének betartására vonatkozó ellenőrzési tevékenységet.

- Növényvédő szerek és csomagolásaik

A növényvédő szerekből nem keletkezik veszélyes hulladék, mivel szavatosságuk lejárta előtt vagy felhasználásra kerülnek, vagy pedig szavatosságuk lejárta után az FNTSZ (Fővárosi Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat) bevizsgálja azokat. Ez utóbbi esetben a Szolgálat az égetésüket, illetve az előírttól eltérő dózisban való felhasználásukat rendelheti el. A növényvédő szerek csomagolóanyagai a növényvédő szerek használata után lehetnek veszélyes hulladékok, illetve lehetnek nem veszélyes hulladékok. Minden olyan csomagolóanyagot, amely a növényvédő szerekkel érintkezett, veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

- Azbeszt

Azbeszthulladék mennyiségére adatot a KDV KF-től kaptunk, de ez korántsem jellemzi a Budapesten keletkező összes mennyiséget, mivel az azbeszthulladék egy része nem jelenik meg az adatszolgáltatások és nyilvántartások keretein belül. Ezek főként a kisebb vállalkozások által végzett szerkezeti elemek cseréjével járó, műszakilag és környezetvédelmileg nem kielégítően, általában illegálisan, a települési szilárd hulladékkal együtt lerakott hulladékok, melyek mennyiségéről nagyságrendileg becsült adatot sem tudunk szolgáltatni.

- Égetőművi salak, pernye

Az égetőművi salak, pernye veszélyes hulladéknak minősül, a salak és pernye együttes (kevert) gyűjtése miatt. Elhelyezése 2004. 03. 31-ig a Dunakeszi Települési Szilárd Hulladék Lerakón történt. A Hulladékhasznosító Műben (HHM) folytatott rekonstrukciós munkák eredményeként a keletkező salak (nem veszélyes hulladék) továbbra is e lerakóban takaró rétegként kerül lerakásra, felhasználásra. A pernye nem veszélyes hulladékként történő kezelésének lehetőségére vonatkozóan vizsgálatokat kell végezni.

2.1.2.2. Nem veszélyes hulladékok

- Csomagolási hulladékok

2.4. táblázat: Csomagolási hulladékok és éves mennyiségeik

Hulladék Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év)
Papír és karton csomagolási hulladék 124 579
Műanyag csomagolási hulladék 12 948
Fa csomagolási hulladék n. a.
Fém csomagolási hulladék 43 794
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék n. a.
Egyéb, kevert csomagolási hulladék n. a.
Üveg csomagolási hulladék 2 320
Textil csomagolási hulladék n. a.
Összesen 183 611
A lakosságtól begyűjtött mennyiség becsült értéke a teljes mennyiség 50%-a: 91 806 t.

- Gumihulladék

Az országosan keletkező gumihulladék mennyiségében a hulladék gumiabroncsok aránya mintegy 90%, ezért az országos és a területi szintű hulladékgazdálkodási tervezés gumihulladékkal foglalkozó részei csak a hulladékká vált gumiabroncsokkal foglalkoznak. Az elhasznált gumiabroncsok szinte teljes egészét a gépjárművekről és vontatmányaikról leszerelt abroncsok képezik, így a továbbiakban gumihulladék fogalom alatt kizárólag ezeket a hulladékokat értjük. A 2.3. táblázatban tehát a gépjárművek és vontatmányaik gumiabroncs hulladékaira vonatkozó adatot tüntettük fel.

A 2002-ben a budapesti önkormányzati felelősségi körbe tartozó gumihulladék mennyiségére a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének becsült adatát adjuk meg. Az önkormányzati felelősségű körben keletkező abroncshulladék mennyiségébe tartoznak bele azon lakossági eredetű abroncsok, melyek szolgáltatóknál végzett gumicsere során keletkeztek (6750 t), továbbá a BKV Rt. tevékenysége során keletkező (248 t) abroncshulladékkal kell számolni (más önkormányzati tulajdonú társaságok gumiabroncs-hulladékai nem összemérhetőek a BKV Rt. által termelt mennyiséggel). A lakosságnál keletkező és nem külön gyűjtött gumihulladék éves mennyisége kb. 750 t (HOE), ezt a tételt nem tartalmazza a táblázat.

Gumihulladék esetén a „B” oszlopban feltüntetett adat a fent leírtakon túl tartalmazza az iparban (értsd: gazdasági társaság tulajdonában lévő géppark) keletkező gumiabroncs-hulladék (7009 t) éves mennyiségét. Ez utóbbi tételben nem ismert a külön gyűjtött gumihulladék hányada.

A két oszlopban megadott gumihulladék adatok megbízhatósága elfogadható.

- Biomassza

2.5. táblázat: A keletkező biomassza hulladékok mennyisége és aránya

Hulladék mennyisége
Hulladék típusa laza m3/év t/év tömeg%-os arány
Intenzíven gondozott gyep + pázsit (kaszálék) 18 760 9 380 2,6%
Gyep + pázsit átlagos kaszálással 6 600 3 300 0,9%
Gyep + pázsit összesen 25 360 12 680 3,6%
Sorfa fenntartás 6 500 1 800 0,5%
Temetői hulladékok 59 000 12 000 3,4%
Piaci hulladékok 10 000* 6 000* 1,7%
Lakossági kerti zöldhulladékok 164 313 32 863 9,3%
Zöldhulladék összesen 265 173 65 343 18,4%
Lakossági biohulladék 1445 166 289 033 81,6%
Zöld- és biohulladék mennyisége összesen 1 710 339 354 376 100,0%
* becsült adat

Az adatgyűjtéskor a Főkert Rt., a Budapesti Temetkezési Intézet Rt., a Nagybani Piac Rt. adatszolgáltatását, valamint az előtanulmányok adatait használtuk föl.

A Budapest területén keletkező, és a közszolgáltatás keretén belül begyűjtésre kerülő biomassza hulladék mennyisége 354 376 t/év, amely 65 343 t zöldhulladékból, és mintegy 290 000 t lakossági biohulladékból tevődik össze.

Budapest zöldterületének nagysága 2656 ha, melyből a gondozott területek nagysága 2500 ha. A 2500 ha területből az intenzíven gondozott területek nagysága összesen 1400 ha, melybe beletartoznak a virágágyások, cserjék és parkfák is. Az intenzíven gondozott gyepterületekből 905 ha áll a Főkert Rt. gondozása alatt, a fennmaradó részen egyéb parkfenntartók végzik a kaszálást. Az intenzíven gondozott területeken átlagosan 6,7 t/ha/év kaszálék, az átlagos művelésű területeken 3 t/ha/év kaszálék keletkezik.

A sorfa fenntartásnál 40 m3/ha/év gallyhulladékkal és 10 m3/ha/év levélhulladékkal kell átlagosan számolni.

A piaci hulladékok közül a nagybani piacon keletkező hulladékok mennyisége évente mintegy 1800 t, az ezen felüli érték becsült adat.

A lakossági biohulladékok közé jelen esetben csak a háztartásokban (konyhákban) keletkező, a települési szilárd hulladékok részét képező szerves hulladékokat számítottuk bele, vagyis a kerületek zöld övezeteiben keletkező kerti zöldhulladékok a külön felsorolás miatt itt nem kerültek megjelenítésre.

Megjegyzendő, hogy a zöldhulladékok és a biohulladékok esetében némi ingadozás és eltérés előfordulhat a számításokban, aminek az a magyarázata, hogy az egyes hivatalos források eltérő tömeg és térfogatszámításokkal és átváltási aránnyal dolgoznak.

- Csatornamű hulladék

A szennyvízcsatorna-hálózatban, az átemelő telepeken és a szennyvíztisztító telepeken csatornamű hulladéknak nevezett technológiai hulladékok (csatornaiszap, rácsszemét, homokfogó iszap, kőfogó üledék) is keletkeznek, amelyeket elkülönítetten gyűjtenek, és az „ipari és egyéb nem veszélyes hulladékok” körébe tartoznak. A 2002. évben keletkezett csatornamű hulladék összes mennyisége 7897 tonna volt.

A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE

2.1.3. Nem veszélyes hulladékok

A felhalmozott hulladékokra vonatkozóan kevés megbízható adattal rendelkezünk, melynek alapvető oka az adatszolgáltatási kötelezettség hiánya.

Felhalmozott hulladéknak tekintjük a fővárosban közterületen illegálisan lerakott, elhagyott, kisebb-nagyobb hulladékhalmokban található hulladékokat. A Budapesti Főpolgármesteri Hivatal (Környezetvédelmi Ügyosztály) megbízásából a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. (1142 Bp., Rákospatak u. 70-72.) évente elvégzi a Budapesten található illegális hulladéklerakók regisztrálását. Nevezett dokumentáció 2002. évre vonatkozó adatai alapján a főváros területén található elhagyott hulladékok fajtáit és mennyiségeit a 2.6. számú táblázatban ismertetjük. A főváros területén elhagyott hulladékok helyszínei és mennyiségei évről-évre változnak, így a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. 2002. évi adatai csak közelítő értékként kezelhetők. A 2003. évi adatok a vizsgált hulladékfajta esetében növekvő tendenciát mutatnak.

A rendelkezésre álló adatokat a 2.6. számú táblázatban közöljük.

2.6. táblázat: A főváros területén felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük

Hulladék Mennyiség (t)
Települési szilárd hulladék 1267
Települési folyékony hulladék 0
Kommunális szennyvíziszap 0
Építési-bontási és egyéb inert hulladékok 2003
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n. a.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok n. a.
Összesen 3270

2.1.4. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok (veszélyes és nem veszélyes)

Az előző ponthoz hasonlóan, a jelen pontba tartozó hulladékokról is csak igen kevés adat áll rendelkezésre.

2.7. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településen felhalmozott, további kezelést igénylő kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségük

Hulladék Mennyiség (t)
Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n. a.
PCB- és PCT-tartalmú hulladékok 0
Akkumulátorok és szárazelemek 0
Elektromos és elektronikai hulladékok n. a.
Kiselejtezett gépjárművek* 854
Egészségügyi hulladékok 0
Állati eredetű hulladékok 0
Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik 0
Azbeszt n. a.
Égetőművi salak, pernye 0
Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen 0
Gumi n. a.
Egyéb hulladék (például biomassza) 0
Csatornamű hulladék (rácsszemét) 0
* Műszaki becslés alapján megadott érték.

2.1.4.1. Veszélyes hulladékok

- Hulladékolajok

A főváros területén felhalmozott hulladékolajok mennyiségéről nincs nyilvántartási adat.

- PCB-/PCT-tartalmú hulladékok

PCB-/PCT-tartalmú felhalmozott hulladékról nem beszélhetünk, mivel a PCB-vel szennyezett hulladékok ártalmatlanítását az 5/2001 (II. 23.) KÖM rendelet alapján 2010. december 31-ig kell befejezni, így ezek, mint üzemelő berendezések, nem minősülnek felhalmozott hulladéknak.

- Akkumulátorok, elemek

Az ólom-sav akkumulátorok begyűjtése, szállítása és hasznosítása egyaránt megoldott. Az éves szinten és országosan importált közel 2000 tonna nem ólom-sav akkumulátornak és elemnek csak elhanyagolható hányada kerül szelektíven begyűjtésre. Az akkumulátorok külföldön kerülnek hasznosításra, a szelektíven gyűjtött elemek lerakón történő elhelyezése megoldott, így felhalmozott mennyiségről nem beszélhetünk.

- Elektromos és elektronikai hulladékok

Az elektromos és elektronikai hulladékok esetében nincs adat a felhalmozott hulladékok mennyiségére. A települési szilárd hulladékkal együtt, annak töredék részeként lehet felhalmozott hulladék, mennyisége nem jelentős.

- Kiselejtezett gépjárművek

A felhalmozott hulladékok azokból a gépjárművekből keletkeznek a fővárosban, amelyet tulajdonosaik az utcán hagynak. Ezek mennyiségéről a főváros viszonylatában nincs pontos adatunk, becsült értéke 850 t.

- Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi hulladékok kezelése hosszabb ideje rendezett, az egészségügyi hulladékok felhalmozása az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet előírásai szerint nem megengedhető, így feltételezésünk szerint nincs felhalmozott hulladék.

- Állati eredetű hulladékok

Állati eredetű hulladék felhalmozásáról nincs adat. Állati hulladéktemetőket, ún. dögkutakat a fővárosban nem üzemeltettek, ezért feltételezésünk szerint ilyen hulladék nincs felhalmozva.

- Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik

Budapesten jelenleg sem növényvédő szerekből, sem csomagolóanyagaikból nincsenek felhalmozott hulladékok, ugyanis a Cseber Kht. a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag-hulladékokat 2003. évi őszi akciója során visszagyűjtötte, majd ártalmatlanította, illetve hasznosíttatta azokat.

- Azbeszt

Felhalmozott hulladékként az illegális lerakókon található mennyiséget említhetjük, erről viszont körülbelüli adatokkal sem rendelkezünk, mivel ilyen irányú felmérések még nem történtek.

- Égetőművi salak, pernye

A Hulladékhasznosító Műben égetési maradékanyagot nem tárolnak.

2.1.4.2. Nem veszélyes hulladékok

- Csomagolási hulladékok

A főváros területén felhalmozott csomagolási hulladékokról megbízható mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre. Vélelmezhető, hogy a keletkező és a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok felhalmozás nélkül hasznosításra kerülnek, így a felhalmozott hulladékok mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható.

- Gumi

Budapest területére vonatkozóan nem érhetők el felhalmozott gumihulladékra vonatkozó adatok.

A lakossági eredetű, de nem szolgáltatás keretében keletkező abroncshulladék egy része a lakosságnál felhalmozódhat, másik része vélhetően a lomtalanítási akciók keretében kerül elszállításra, majd lerakásra. A BKV Rt. koordináló szervezettel kötött szerződés keretében adja át gumiabroncs-hulladékát.

- Biomassza

A biomassza esetében felhalmozott hulladékokra vonatkozóan nincsenek adatok, mivel erre a hulladéktípusra anyagi tulajdonságai miatt nem jellemző a felhalmozás. A zöld- és biohulladékok a begyűjtést követően teljes mennyiségükben ártalmatlanításra vagy hasznosításra kerülnek.

A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

2.1.5. Nem veszélyes hulladékok

2.8. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év)
Települési szilárd hulladék n. a. 429 304
Települési folyékony hulladék 100 0
Kommunális szennyvíziszap 0 40 635
Építési-bontási és egyéb inert hulladékok n. a. n. a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n. a. n. a.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok n. a. n. a.
Összesen 100 469 939

- Települési szilárd hulladék

A főváros területén keletkező települési szilárd hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása a főváros közigazgatási területén kívül található lerakókban történik (pusztazámori és dunakeszi kommunális hulladéklerakók). Ezen adottság azt jelenti, hogy a főváros esetében a településről történő kiszállítás a jellemző hulladékmozgatási irány.

- Települési folyékony hulladék

Települési folyékony hulladék kiszállítás nem történik a fővárosból, azt az FCSM telephelyein kezelik. A környező agglomerációs települések közül Diósdról és Dunakesziről szállítanak a fővárosi kezelő létesítményekbe TFH-t, de előfordulhatnak rendkívüli események, melyek következtében az agglomerációból fogadott kisebb mennyiségű szippantott szennyvízzel is számolni kell.

- Kommunális szennyvíziszap

A főváros területén keletkező kommunális szennyvíziszap kisebbik részét a főváros, nagyobbik részét az agglomeráció területén található lerakókban helyezik el. A fővárosból kiszállításra kerülő kommunális szennyvíziszap mennyisége és a befogadó lerakó helye, üzemeltetője:

- Lőrinci, Hunviron Kft. 171 t
- Alsónémedi, Kreisz Mariann 855 t
- Almásfüzitői VII. vörösiszap tározó, Tatai Környezetvédelmi Rt. 189 t
- Csomád, FCSM Rt. 19 267 t
- Csomád, Hidroklív Kft. 20 153 t
Összesen: 40 635 t

A kommunális szennyvíziszapnak a főváros területén elhelyezett része az URBURA Kft. által üzemeltetett Péterimajor lerakóba kerül.

A következő hulladékfajták esetében nyilvántartási adatokkal nem rendelkezünk:

- építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok,

- ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok,

- mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok.

2.1.6. A településre beszállított és onnan kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok (veszélyes és nem veszélyes)

2.9. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év)
Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n. a. 3 559
PCB- és PCT-tartalmú hulladékok 186 n. a.
Akkumulátorok és szárazelemek 1 240 7 499
Elektromos és elektronikai hulladékok n. a. n. a.
Kiselejtezett gépjárművek n. a. 48 161
Egészségügyi hulladékok 300 n. a.
Állati eredetű hulladékok 0 4 786
Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik 22 35
Azbeszt n. a. 54
Égetőművi salak, pernye 0 57 821
Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen n. a. 155 488
Gumi 0 n. a.
Egyéb hulladék (például biomassza) 0 0
Csatornamű hulladék (rácsszemét) 0 5 525

2.1.6. 1. Veszélyes hulladékok

- Hulladékolajok

A főváros területén keletkező hulladékolaj mennyiségéből (4001 t) 42 t helyben hasznosításra kerül, míg a maradék 3559 t mennyiséget a MOL Rt. zalaegerszegi olajfinomítójába szállítják, ahol is hasznosításra kerül.

- PCB-/PCT-tartalmú hulladékok

A PCB mennyiségek a kondenzátorokban, transzformátorokban 0,05 m/m%-nál nagyobb koncentrációban PCB-t tartalmazó folyadékokra vonatkoznak. A vonatkozó jogszabály értelmében az ártalmatlanító üzem adatnyilvántartása nem a töltetre, hanem az egész berendezésre vonatkozik, így a Palota Környezetvédelmi Kft. adatszolgáltatása alapján 2002-ben 186,7 tonna beszállított PCB-tartalmú hulladékot kell figyelembe venni.

- Akkumulátorok, elemek

Az ólom-sav akkumulátorokat külföldre szállítják hasznosítás céljából. Ezt a közép-magyarországi régióban két budapesti hulladékexportőr végzi, tehát mielőtt kiszállításra kerülnek, a főváros körzetéből a hulladékkezelő cég telephelyére szállítják be. Így Budapestre 2002-ben hozzávetőleg 1240 tonna akkumulátorhulladék került beszállításra, ami a fővárosban kezelt mennyiséggel együtt csaknem elérte a 7500 tonnát. Az elemeket közvetlenül az aszódi hulladéklerakóra szállítjuk.

- Elektromos és elektronikai hulladék

A főváros határán keresztül szállított elektronikai hulladék mennyiségére nincs adat, becslésünk szerint elhanyagolható.

- Kiselejtezett gépjárművek

A településre beszállított hulladékokra nincs adatunk. Általában az utolsó tulajdonostól kerülnek a gépjárművek a főváros peremterületeiről a budapesti bontókhoz, illetve hulladékátvevő-helyekre. Beszállítást az egyes hulladékkezelők is végeznek, akik az ország különböző pontjairól szállítanak be hulladékot, de erre sincsen pontos adatunk. Kiszállított hulladékok esetén is bizonytalan a hulladék mennyisége, mivel Budapesten nincs vas- és nem vas-, fém-, műanyag-, gumi- és üveghasznosító, ezért előkezelést követően a komponensek kiszállításra kerülnek a fővárosból. A nem kinyerhető hulladékokat lerakják, így ezek is kiszállításra kerülnek a fővároson kívüli lerakókba.

- Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi hulladékokra vonatkozó adatot az ÁNTSZ és az átvevő cégek adatszolgáltatása alapján becsültük.

- Állati eredetű hulladékok

A veszélyes hulladékként begyűjtött állati eredetű hulladékok teljes mennyiségét az ATEV Rt. és a begyűjtésben részt vevő egyéb vállalkozások vidékre szállítják, ahol feldolgozzák, hasznosítják, ártalmatlanítják.

- Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik

A közép-magyarországi régióban nagyon kevés növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag hulladék-átvevőhely található. A fővárosi gyűjtőhelyekre való beszállítás után hasznosításra viszik el a hulladékokat. A hasznosítók egyaránt megtalálhatóak a fővárosban, illetve az ország más területein.

- Azbeszt

A mentesítésből keletkező azbeszthulladék teljes mennyisége kiszállításra kerül, mivel a régióra vonatkozóan a jelenlegi egyetlen ártalmatlanítási mód az aszódi veszélyes hulladék lerakóban való elhelyezés.

2.1.6.2. Nem veszélyes hulladékok

- Csomagolási hulladék

2.10. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év)
Papír és karton csomagolási hulladék 24 916* 99 663
Műanyag csomagolási hulladék n. a. 9 711
Fa csomagolási hulladék n. a. n. a.
Fém csomagolási hulladék n, a. 43 794
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék n. a. n. a.
Egyéb, kevert csomagolási hulladék n. a. n. a.
Üveg csomagolási hulladék 0 2 320
Textil csomagolási hulladék n. a. n. a.
Összesen 24 916 155 488
* Műszaki becsléssel meghatározott adat.

- Gumihulladék

Tekintve, hogy Budapest területén belül sem ártalmatlanító, sem pedig feldolgozó kapacitás nem épült ki, feltételezhetjük, hogy Budapestre nem szállítanak be abroncshulladékot. Mivel az éves szinten felhalmozott mennyiségek nem ismertek, valamint a feldolgozó és ártalmatlanító helyeken átvett budapesti eredetű hulladék mennyiségi adatai nem állnak rendelkezésre, ezért a közigazgatási határon kívülre szállított mennyiségek nem becsülhetők.

- Biomassza

A biomassza esetében a területről való ki- és oda beszállítás nem jellemző. A szelektíven gyűjtött (Főkert Rt.) zöldhulladék, valamint a nagybani piacon keletkező piaci hulladék teljes mennyisége a Keresztúri úton lévő komposztáló telepen hasznosul, míg a többi, a kommunális hulladékkal közösen begyűjtött hulladék a főváros lerakóira, illetve a Hulladékhasznosító Műbe kerül.

A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA

A hulladékmérlegek bemutatásánál a 2.2. és 2.3. táblázatok „B” oszlopában szereplő mennyiségekkel dolgoztunk. Kivételt a biomassza képez, amit az „A” oszlopban megadott mennyiséggel adunk meg.

2.1.7. Nem veszélyes hulladékok

2.11. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt
(t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) %
Települési szilárd hulladék 298 301 30 259 326 26 440 633 44 0 0
Települési folyékony hulladék 0 0 0 0 0 0 532 092 100
Kommunális szennyvíziszap 37 374 66 0 0 19 438 34 0 0
Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 130 000 10 0 0 1 170 000 90 0 0
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n. a. n. sz. n. a. n. sz. n. a. n. sz. n. a. n. sz.
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok n. a. n. sz. n. a. n. sz. n. a. n. sz. n. a. n. sz.
* Anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség.
** Energianyerés céljából végzett hasznosítás.

- Települési szilárd hulladék

- Hasznosításra került a települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék és egyéb hasznos anyag, összesen 298 301 t.

- Energianyerés céljából végzett égetéssel hasznosításra került a települési szilárd hulladékból 259 326 t.

- Lerakással került ártalmatlanításra a települési szilárd hulladékból 434 783 t, valamint az illegális hulladéklerakókból származó 5850 t vegyes hulladék, összesen 440 633 t.

- Települési folyékony hulladék

A települési folyékony hulladék a gyűjtő-szippantó kocsikból az FCSM Rt. által üzemeltetett leürítőhelyeken keresztül elvezetésre (kisebb része szennyvíztisztító telepre, nagyobbik része a Dunába) kerül.

- Kommunális szennyvíziszap

A főváros területén keletkező kommunális szennyvíziszapok kisebb hányada az FCSM Rt. csomádi lerakójába kerül ártalmatlanításra, míg a nagyobbik része a fővárosban és az agglomerációban, illetve a régión kívül elhelyezkedő telephelyeken kerül hasznosításra (komposztálás-rekultiváció).

- Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

Nevezett hulladékfajta kisebbik hányada anyagában kerül hasznosításra, míg döntő része inert, illetve kommunális hulladéklerakókban ártalmatlanításra kerül.

Az ipari és mezőgazdasági hulladékok kezelésére vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre.

2.1.8. Kiemelten kezelendő hulladékáramok (veszélyes és nem veszélyes)

2.12. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt***
(t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) %
Veszélyes hulladékok
Hulladékolajok 4 001 100 0 0 0 0 0 0
PCB- és PCT-tartalmú hulladékok 0 0 0 0 0 0 0,98 100
Akkumulátorok 6 243 100 0 0 0 0 0 0
Szárazelemek (lerakás Aszódon) 0 0 0 0 16 2,3 0 0
Szárazelemek (lerakás kommunális hulladékkal együtt) 0 0 0 0 684 97,7 0 0
Elektromos és elektronikai hulladékok 22 20 0 0 0 0 88 80
Kiselejtezett gépjárművek 35 013 72,7 0 0 13 148 27,3 0 0
Egészségügyi hulladékok 0 0 3 150 70 1 350 30 0 0
Állati eredetű hulladékok 2 850 59,5 1 936 40,5 0 0 0 0
Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik 0 0 12,1 100 0 0 0 0
Azbeszt 0 0 0 53,7 100 0 0
Égetőművi salak, pernye 0 0 0 0 57 821 100 0 0
Nem veszélyes hulladékok
Csomagolási hulladékok összesen 91 806 100 0 0 0 0 0 0
Gumi n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a.
Egyéb hulladék (biomassza) 15 578 24 135 514 38 203 284 58 0 0
Csatornamű hulladék (rácsszemét) 0 0 0 0 7 879 100 0 0
* Anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség.
** Energianyerés céljából végzett hasznosítás.
*** Energianyerés nélküli égetés

2.1.8.1. Veszélyes hulladékok

- Hulladékolajok

A hulladékolajok hasznosításra kerülnek, csekély mennyiség (42 t) a fővárosban, míg a döntő hányad a MOL Rt. zalaegerszegi olajfinomítójában.

- PCB-/PCT-tartalmú hulladékok

A PCB-/PCT-tartalmú hulladékok teljes mennyisége a közigazgatási területen túli szállításra és égetéssel történő ártalmatlanításra kerül.

- Akkumulátorok, elemek

A hulladékmérleg esetén a két hulladékáramot külön kellett választani, hogy szemléltethető legyen a szelektíven begyűjtött, majd Aszódon előírás szerint elhelyezett, valamint a kommunális hulladékkal együtt lerakott elemhulladék.

- Elektromos és elektronikai hulladékok

Az elektromos és elektronikai hulladékok adatsora a Közép-Magyarországi Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási terve szerinti becslésen alapszik.

- Kiselejtezett gépjárművek

A lerakott, illetve hasznosított mennyiséget adathiány következtében műszaki becsléssel állapítottuk meg, figyelembe véve, hogy sok bontónál a veszélyes hulladékok még nem megfelelő körülmények között kerülnek kezelésre.

- Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi hulladékok adatait az ÁNTSZ adatszolgáltatása alapján becsültük. Ennek a hulladéknak döntő részét elégetik. Budapesten az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben működik égető.

- Állati eredetű hulladékok

Az állati eredetű hulladékok többsége anyagában hasznosul. Ezek a vágóhídi hulladékok és az élelmiszerhulladékok, illetve lejárt szavatosságú élelmiszerek. Egy részükből értékesíthető állati fehérjeliszt készül, a többit hőkezelést követően komposztálással, illetve biogáztelepen hasznosítják. A kedvenc és kísérleti állatok tetemei az ATEV Rt. debreceni gyárában kerülnek feldolgozásra, majd később elégetésre, energetikai hasznosításra.

- Növényvédő szerek

Égetéssel kerül ártalmatlanításra.

- Azbeszt

Az elkülönítetten gyűjtött azbeszt (tartalmú) hulladékot az aszódi lerakóhelyen ártalmatlanítják. Nem kizárt azonban, hogy építési törmelékkel azbeszt tartalmú hulladék is kerülhet az inert vagy a kommunális lerakókba.

- Égetőművi salak, pernye

Teljes mennyiségben lerakásra kerül Dunakeszin, a települési szilárd hulladék lerakón.

2.1.8.2. Nem veszélyes hulladék

- Csomagolási hulladékok

A főváros területén keletkező és szelektíven gyűjtött 91 806 t hulladék teljes egészében hasznosításra kerül.

- Gumihulladék

Budapest területén keletkező gumihulladékok kezelésére (hasznosítás, ártalmatlanítás) vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre.

- Biomassza

A 2.13. táblázat adatai alapján látható, hogy a közszolgáltatás keretében begyűjtött zöldhulladékoknak mintegy 24%-a, azonban a teljes biomassza mennyiségének csupán 4%-a kerül anyagában hasznosításra. Az alábbi táblázat a biomassza hulladék mérleget mutatja részletesen.

2.13. táblázat: A biomassza hulladék kezelési arányai

Hasznosítás Ártalmatlanítás
Hulladék típusa Anyagában* Termikus** Lerakás***
% (t/év) % (t/év) % (t/év)
Gyep + pázsit 62 7 862 15 1902 23 2 916
Sorfa fenntartás 42 756 23 414 35 630
Temetői hulladékok 43 5 160 23 2 760 34 4 080
Piaci hulladékok 30 1 800 28 1 680 42 2 520
Lakossági kerti zöldhulladékok 0 0 40 13 145 60 19 718
Zöldhulladék összesen 24 15 578 30 19 901 46 29 864
Lakossági biohulladék*** 0 0 40 115 613 60 173 420
Zöld- és biohulladék mennyisége összesen 4 15 578 38 135 514 58 203 284
* Komposztálás.
** A 2002. évi adatok alapján a TSZH-val közösen elszállított hulladékok 40%-a kerül a HHM-ben termikus hasznosításra.
*** A TSZH 32,6%-a.

3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYBEN, VALAMINT A VÉGREHAJTÁSI JOGSZABÁLYAIBAN MEGHATÁROZOTT HELYI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELSŐ MŰSZAKI LEÍRÁSOK

A főváros hulladékgazdálkodási tevékenységére vonatkozó jogszabályokat és azok főbb tartalmi követelményeit a következő táblázat tartalmazza.

3.1. táblázat: Általános jogszabályi követelmények rövid összefoglalása

Jogszabály Tartalmi követelmény
Száma Címe
1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól Kerettörvény, amely a hulladékkeletkezés csökkenését tűzi ki célként, illetve meghatározza az önkormányzatok feladatait.
2000. évi XLIII. törvény A hulladékgazdálkodásról Felhatalmazást tartalmaz a részletes jogszabályok megalkotására. IV. fejezete szabályozza az önkormányzatokra vonatkozó kötelezettségeket.
22/2001. (X. 10.) KöM rendelet A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről A rendelet részletesen meghatározza a hulladék lerakók létesítésével és üzemelésével, a hulladék átvétel követelményeivel, valamint az ellenőrzési és megfigyelési eljárásokkal kapcsolatos, minden hulladéklerakó kategóriára vonatkozó általános műszaki előírásokat.
3/2002. (II. 22.) KöM rendelet A hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről A rendelet szabályozza az engedélyezési eljárás sajátos szabályait, a hulladék fogadását és átvételét, az üzemeltetés sajátos feltételeit, a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, előírásokat a füstgáztisztító egységből származó szennyvízkibocsátásokra és az égetési tevékenység során keletkező hulladékokra.
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A veszélyes hulladék kezelését, gyűjtését, tárolását, szállítását, a hulladékgyűjtő helyek, illetve a hulladéktároló udvar műszaki követelményeit, az engedélyezés rendjét is tartalmazza a rendelet.
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet A hulladékok jegyzékéről A rendelet tartalmazza a veszélyes és nem veszélyes hulladékok jegyzékét, illetve a veszélyes hulladékká minősítés feltételeit.
164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről A rendelet meghatározza a nyilvántartás és adatszolgáltatás feltételeit, tartalmát, a termelők, birtokosok és kezelők kötelezettségeit.
1995. évi LVI. törvény A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról A rendelet szabályozza a termékdíj fizetést, a kedvezményt, a visszaigénylés és a termékdíjmentesség feltételeit, illetve részletezi az egyes termékdíj köteles termékek speciális szabályait.

Még 2004-ben megjelenik az a kormányrendelet, amelyik várhatóan kötelezően előírja stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását a hulladékgazdálkodási tervezés során. E vizsgálatot célszerű kiegészíteni - a környezeti szempontokon túl - a gazdasági és társadalmi aspektusok elemzésével is, így mód nyílik a fenntartható hulladékgazdálkodás teljes körű szempontrendszerének megjelenítésére. Az integrált hulladékgazdálkodás kialakításához megfelelő struktúráknak, az intézkedések, létesítmények és technológiák széles választékának kell rendelkezésre állnia. A stratégiai környezeti vizsgálat hivatott ezek közül a legjobbat/legjobbakat kiválasztani. Egy ilyen kiválasztási folyamat az egész integrált hulladékgazdálkodási rendszer optimalizált stratégiai tervezését igényli, beleértve a csökkentést és a hasznosítást is. A főváros hulladékgazdálkodási tervének 2006-ban esedékes felülvizsgálata során feltételezhetően már alkalmazni kell a jogszabály előírásait.

3.1.1. Jogszabályi előírások hulladék fajtánként

3.2. táblázat: Nem veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások

Jogszabály Tartalmi követelmény
Száma Címe
5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítményekre vonatkozó közös szabályokat tartalmazza a rendelet.
213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A rendelet szabályozza az e tevékenységet folytatók kötelezettségeit, a gyűjtés, tárolás, szállítás, hasznosítás és ártalmatlanítás feltételeit.
16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről A rendelet a települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésével, begyűjtésével, szállításával, előkezelésével, tárolásával, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos közegészségügyi követelményekre terjed ki.
4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet A településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról A rendelet a tevékenység ellátásának feltételeit szabályozza.
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól A rendelet egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználását, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit és a szennyvíziszap vizsgálatát szabályozza.
94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól A csomagolási hulladék újrahasználatát, hasznosítását, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek részletes szabályozását tartalmazza a rendelet.
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet* Az építési és bontási hulladék keze- lésének részletes szabályairól A rendelet szabályozza a hulladékok körét és mennyiségi küszöbét, amihez köti a gyűjtési és kezelési kötelezettségeket. Ezen kívül a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokról is rendelkezik.
23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről A biohulladékok listája mellett a rendelet tartalmazza a hulladékra vonatkozó gyűjtési, kezelési feltételeket, a biohulladék-kezelő telep kialakításának és üzemeltetésének feltételeit.
* A rendelet 2004. 08. 25-től hatályos.

3.3. táblázat: Budapesten folyó építési-bontási hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe

Engedélyes neve Cím Tárgy
Magyar Aszfalt Kft. IX., Illatos u. 8. törés, zúzás
Metzger Kft. XIV., Komáromi u. 16-20. törés, zúzás
Bökényföldi utcai lerakó XVI., Forrásmajor lerakás
Orgoványi úti lerakó XVIL, Orgoványi u. lerakás
Haladás utcai agyagbánya XVIII., Haladás u.-Nefelejcs u. betelt
Dunapart II. lerakó XXII., Kastélypark u. 6. lerakás
Forrás: KDV KF

A budapesti építési-bontási hulladékok egy részét fogadja még a Dunakeszi és a Pusztazámori lerakó is, ahol azokat takarásra, útépítésre használják.

3.4. táblázat: Budapesten folyó biomassza hulladékkezelésre kiadott engedélyesek adatai

Engedélyes neve Cím Telephely Tárgy* Engedély száma
Főkert Rt. 1073 Budapest, Dob u. 90. 1106 Budapest, Keresztúri út 130. Telephely engedély KF: 2704-2/1995

Mivel jelen tanulmány csak a közszolgáltatás keretében begyűjtött és kezelt hulladékokra terjed ki, ezért a biomassza hulladékok kezelésének engedélyeseként csak a Főkert Rt. említhető meg.

A Főkert Rt. az ISO 9001:2000 és az ISO 14001:1996 szerinti integrált minőség- és környezetirányítási rendszer alapján működik. Az üzem működési, valamint komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik. Az előállított komposzt minőségét a rendszeresen elvégzett laboratóriumi vizsgálatok garantálják.

3.5. táblázat: Veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások

Jogszabály Tartalmi követelmény
Száma Címe
4/2001. (II. 23.) KöM rendelet A hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól A rendelet néhány speciális szabályt tartalmaz, és az általa nem szabályozott kérdésekben a veszélyes hulladékokról szóló külön jogszabály szerint kell eljárni.
5/2001. (II. 23.) KöM rendelet A poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól A rendelet hatálya kiterjed a hulladékká vált PCB-re és a PCB-t tartalmazó hulladékká vált berendezésekre, továbbá a használatban lévő PCB-t tartalmazó anyagokra, a PCB-t tartalmazó berendezésekre és azok kezelésére.
9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól A rendelet az elemekre, illetve akkumulátorokra, az azokat tartalmazó készülékekre, valamint azok hulladékainak gyűjtésére, szállítására és kezelésére vonatkozik.
1/2002. (I. 11.) EüM rendelet Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről A rendelet meghatározza az egészségügyi hulladék fogalmát, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a hulladékok kezelését és ártalmatlanítását.
71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól A rendelet meghatározza az 1. 2. és 3. osztályú állati hulladékok körét és ahhoz kapcsolja a kezelésükre vonatkozó előírásokat. Meghatározza az állati hulladékgyűjtő hely, gyűjtő-átrakó telep, kezelő és feldolgozó üzem, valamint a biogáz és komposztáló telep létesítésének és működésének feltételeit.
103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről Meghatározza a veszélyes és nem veszélyes hulladékok körét és az azokra vonatkozó előírásokat.
41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról A rendelet megtiltja az azbesztcement sík- és hullámpala termékek forgalomba hozatal céljából történő gyártását és importját.

3.6. táblázat: Akku és elem begyűjtésére és átvételére vonatkozó engedéllyel rendelkező budapesti cégek adatai

Engedélyes neve Cím /Telephely Tárgy
Avermann Hungária Kft. X., Kozma u. 5-7. begyűjtési engedély
ERECO Rt. X., Maglódi út 18. begyűjtési engedély
ERECO Rt. IV., Madridi út 7/B. begyűjtési engedély
Feferrum Kft. X., Jászberényi út 18-20. begyűjtési engedély
Fegroup Invest Rt. X., Jászberényi út 18-20. begyűjtési engedély
Fe-Méh Kft. X., Jászberényi út 18-20. begyűjtési engedély
Intermetal Kft. XXI., Rákóczi Ferenc út 181-183. begyűjtési engedély
Loacker Recycling Kft. XXI., Gyepsor u. 1. begyűjtési engedély
REM-RWE Kft. X., Jászberényi út 29. begyűjtési engedély
FKF Rt. III., Testvérhegyi út 10/A. Hulladékudvar
FKF Rt. IV., Ugró Gyula u. 1-3. Hulladékudvar
FKF Rt. IV., Zichy Mihály utca Hulladékudvar
FKF Rt. VIII., Sárkány u. 5. Hulladékudvar
FKF Rt. IX., Ecseri út 9. Hulladékudvar
FKF Rt. X., Fehér köz 2. Hulladékudvar
FKF Rt. XI., Bánk bán u. 8-10. Hulladékudvar
FKF Rt. XIII., Tatai út 96. Hulladékudvar
FKF Rt. XIV., Füredi út 96. Hulladékudvar
FKF Rt. XV., Károlyi Sándor u. 119. Hulladékudvar
FKF Rt. XVI., Csömöri út 2-4. Hulladékudvar
FKF Rt. XVII., Gyökér köz 4. Hulladékudvar
FKF Rt. XXI., Bajáki Ferenc u. 86. Hulladékudvar
Palota Kft. XIV., Kacsók Pongrác út 146. Hulladékudvar
Palota Kft. XV., Szántóföld u. 4. Hulladékudvar
FKF Rt. - Budapest Önkormányzatok intézményei elemgyűjtő tartály

3.7. táblázat: Ólom-sav akkumulátorhulladék exporttal foglalkozó és érvényes exportengedéllyel rendelkező budapesti cégek

Engedélyes neve Cím / telephely Tárgy Engedély száma Érvényességi ideje
ERECO Rt. X., Gránátos u. 1-2. kezelési engedély H-26186-3/2001. 2004. aug.
Metalker Kft. (Fegroup) XXI., Szabadkikötő út 5-7. kezelési engedély H-2452/3/2001. 2004. aug.

A fővárosból és a közép-magyarországi régióból összegyűjtött, ólom-sav akkumulátorhulladék exportjával ez a két budapesti cég foglalkozik.

3.8. táblázat: Növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag-hulladék begyűjtésére és kezelésére vonatkozó engedélyesek Budapesten

Engedélyes neve Cím / telephely Tárgy
Agro-Multiszektor Kft. 1239 Budapest, Ócsai út 6. hulladék átvevőhely
BVM Rt. 1097 Budapest, Illatos út 19-23. hulladék átvevőhely
Agroforrás Kft. 1183 Budapest, Nefelejcs u. 7. hulladék átvevőhely

2003. június 1. napját követően megalakult a Cseber Kht. (1136 Budapest, Pannónia u. 11.), mint csomagolóanyag visszavételi és hasznosítási kötelezettséget teljesítő koordináló szervezet, akik a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag-hulladékok begyűjtését, hasznosítását és ártalmatlanítását végzik.

AZ ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ, SPECIÁLIS HELYI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELSŐ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

3.9. táblázat: Egyéb speciális jogi követelmények

Jogszabály Tartalmi követelmény
Száma Címe
61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet A települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról A rendelet részletezi a Fővárosi Önkormányzat, a főjegyző és a kerületi jegyző feladatait, illetve a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket, azok tartalmát, a kijelölt ártalmatlanító helyeket.
60/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet A települési folyékonyhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról A rendelet a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás tartalmát, az ezzel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket ismerteti, illetve a kijelölt leürítő helyeket.
15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet A területi hulladékgazdálkodási tervekről E rendelet szabályozza a közép-magyarországi statisztikai régió hulladékgazdálkodási tervét.

4. EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

Ez a fejezet az általános kötelezettségektől eltérő, a Fővárosi Önkormányzat felelősségi körébe tartozó egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket írja le.

Általánosságban kijelenthető, hogy olyan egyedi intézkedések nincsenek érvényben a Fővárosi Önkormányzat felelősségi körén belül, amelyek ne illeszkednének a magasabb szintű jogszabályok szelleméhez.

NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK

4.1.1. Települési szilárd hulladék

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv előírja, hogy a termikus ártalmatlanítás terén a környezetvédelmi szempontból megfelelő feltételeket biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani, vagy be kell zárni, illetőleg az ilyen hulladékégetést le kell állítani. A fővárosban (és az országban) egy települési hulladékot égető létesítmény üzemel, a fővárosi Hulladékhasznosító Mű, amely a jelenleg folyó fejlesztési és rekonstrukciós munkák eredményeképpen teljesíti a feltételeket.

Budapest Főváros közgyűlése a 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendeletben szabályozta a települési szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos feladatvégzést, különös tekintettel a hulladékkezelési közszolgáltatásra és a szelektív hulladékgyűjtésre.

A hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére vonatkozó szabályok szerint, az ez irányú kötelezettségét az Önkormányzat szerződéses közszolgáltató partnere révén teljesíti.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény fontos prioritásként kezeli a hulladékok hasznosítását, és ennek elősegítésére szorgalmazza a szelektív gyűjtés elterjesztését a hasznosítható hulladékok vonatkozásában.

Ennek egyik eszköze az ún. hulladékgyűjtő udvar, ahol a főváros hulladékgazdálkodási feladatainak ellátására, az elkerített szilárd burkolatú területen, a lakosság háztartásában keletkező, kis mennyiségű, hasznosítható vagy átvételre meghirdetett veszélyes hulladékait veszik át. Külön konténer áll rendelkezésre a papír (újság-, hullám- és kartonpapír), a fehér és színes üveg, a PET palack, a fém italdoboz, és az elhasználódott háztartási gépek fogadására, illetve az alábbi veszélyes hulladékok begyűjtésére is: szárazelem, használt sütőzsiradék (étolaj, zsír) csomagolóanyagai, fáradtolaj és csomagolóanyagai, elektronikai hulladék, használt akkumulátor. A beszállított hulladék megfelelő szelektálását és ellenőrzését állandó személyzet végzi.

A hulladékudvarok létesítésének célja a hasznosításra alkalmas frakciók termelésbe történő visszaáramoltatása, az ártalmatlanítandó mennyiségek csökkentése, valamint a háztartásokból kikerülő veszélyes hulladékok szervezett különgyűjtése.

A másik, szintén széles körben használható megoldás a hulladékgyűjtő sziget, amely időkorlát nélkül, közterületen áll a lakosság rendelkezésére, és többféle hulladék befogadására alkalmas.

A gyűjtősziget jellemzően közterületen elhelyezett konténercsoport (5 db gyűjtőedénnyel, egységes kialakítással), amely folyamatos felügyelet nélkül működik, ennek megfelelően nagyfokú fegyelmet igényel a lakosságtól.

A gyűjtőszigetek edényei olyan hulladékféleségek külön gyűjtésére szolgálnak, amelyek a lakosságnál nagy mennyiségben gyakorta keletkeznek, a lakosság által könnyen elkülöníthetők és elszállíthatók, valamint újrafelhasználásuk megoldható. Ezek lényegében csomagolóanyagok: a papír, a műanyagok közül a palack és a fólia, a fehér üveg, valamint a fém italdobozok, melyek hazai hasznosítása megvalósítható, és a színes üveg, amire itthon nincs hasznosító kapacitás.

A hulladékgyűjtő szigetek edényzetének speciális feladatoknak kell megfelelni:

- gyűjtendő hulladékalkotó jellegének megfelelő kialakítás,

- alkalmasan kiképzett bedobónyílás,

- illetéktelen kivétel elleni biztosítás,

- könnyű üríthetőség és tisztíthatóság,

- minimális zajjal járó működés,

- figyelemfelkeltő színezés és feliratozás,

- esztétikus megjelenési forma,

- ellenállás az időjárás és a szándékos rongálás ellen,

- kezelhető nagyság.

A rendszer kiépítésénél fontos, hogy azonos típusú és egységes gyűjtőedényzet alkalmazására kerüljön sor, ami legfeljebb térfogatában tér el, a kiszolgált körzetek várható hulladékkeletkezésétől függően. Erre nem csupán az egységes városkép érdekében van szükség, hanem a tervezendő hálózat műszakilag hatékony és gazdaságilag legkedvezőbb üzemeltetése miatt is (egységes gyűjtő és szállító eszközök, problémamentes áttelepíthetőség, az igénybevevő lakosság számára a könnyű azonosíthatóság, az időszakos tisztítás miatti cserélhetőség stb.). Nem ésszerű a többéves kiépítési folyamat során az edényzettípusok változtatása, mindazonáltal a közbeszerzés kötelező jellege miatt ez utóbbi feltétel teljesülése nem garantálható. Mindenesetre az edényzet paramétereit az ürítés és a kezelés specifikus szempontjai okán nem célszerű megváltoztatni.

Megfontolandó viszont a városképileg kiemelt fontosságú területekre speciális edényzet beszerzése és esetleg speciális elhelyezési mód alkalmazása, valamint az engedélyezés/elhelyezés szabályainak kidolgozása, mivel a jelenlegi gyakorlat szerint ezeken a területeken, az elhelyezés az eljárás kiforratlansága és a követendő állásfoglalás hiánya miatt, nem megoldott.

4.1.2. Települési folyékony hulladék

Az Országos Települési Szennyvízkezelési Programban célszerű rögzíteni Budapest csatornahálózatra nem kötött területeire vonatkozóan az egyedi szennyvízkezelés EU-konform módját és helyét. E témában a Fővárosi Önkormányzat kezdeményező szerepet vállalhat.

4.1.3. Kommunális szennyvíziszap

Az iszapkomposztálási kísérletekkel és vizsgálatokkal javasolt csatlakozni a „Biológiailag lebontható természetes anyagok kezelésének országos programjá”-hoz.

A főváros eminens hulladékgazdálkodási érdeke, a jelenleg fennálló komposztálási kapacitáshiány mielőbbi megszüntetése.

Meg kell vizsgálni mind a környezetvédelem, mind a gazdaságosság, mind a társadalmi elfogadottság szempontjából az EU által támogatott szennyvíziszap-égetés lehetőségét.

A szennyvíztisztítás során keletkező iszapot megfelelő kezelési technológiák alkalmazásával olyan állapotba kell hozni, hogy a hasznosítás során a megengedettnél nagyobb környezetterhelés ne keletkezzen. Törekedni kell arra, hogy az ipari szennyvíz előkezelése kellő hatékonysággal történjen, és ezáltal csökkenjen a hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyisége. A fejlesztések során olyan szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákat kell alkalmazni, amelyek elősegítik, illetve lehetővé teszik az iszap hasznosítását (például a szennyvíziszap és a zöldhulladékok együttes komposztálása). Meg kell keresni azokat a regionális és helyi iszap-elhelyezési lehetőségeket, amelyek az iszap hasznosítását biztosítják (például rekultiváció).

4.1.4. Építési, bontási hulladékok

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott inerthulladék kezelési engedélyekben speciális intézkedések rendszerint nincsenek meghatározva. Az előírások között azonban a következők jelennek meg:

- az engedélyes veszélyes hulladékkal szennyezett hulladékot nem vehet át, illetve nem kezelhet,

- a tevékenység során keletkező rendkívüli szennyezésről a felügyelőséget értesíteni kell és azonnal meg kell kezdeni a szükséges kárelhárítást,

- a hulladékkezelési tevékenységet a környezet károsítása, illetve veszélyeztetése nélkül kell végezni,

- biztosítani kell a keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását.

4.1.5. Zöld- és biohulladékok (biomassza)

A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma döntő többségben zöld-, illetőleg biohulladékból tevődik össze. Konyhai eredetű biohulladékokkal minden háztartásban számolni kell, hiszen ide tartoznak a zöldség- és gyümölcshulladékok, esetlegesen az ételmaradékok. A lakossági biohulladék az elszállított TSZH-nak mintegy 32%-át teszi ki. Ezen kívül azonban vannak Budapesten olyan családi házas övezetek, ahol számolni kell a kerti zöldhulladékok (fűkaszálék, ág, gally, nyesedék stb.) keletkezésével is. Ezek a területek ún. „zöldövezetekként” jelennek meg, itt mindenképpen nagyobb mennyiségű szerves hulladék keletkezésével kell számolni.

A zöld- és biohulladékot célszerű - már a keletkezés helyén - a háztartáson belül elkülönítetten gyűjteni, igazodva a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében megvalósult biohulladék begyűjtési és elszállítási rendszerhez (ha ilyen megoldást az önkormányzat biztosít).

A lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedénnyel rendelkezzen a lakos, vagyis például biztosított legyen egy második gyűjtőedény erre a célra.

Hogy pontosan milyen gyűjtőedény rendszeresítése a legcélszerűbb, azt a közszolgáltató gyűjtőrendszere határozza meg, hiszen az ingatlanon történő gyűjtés eszközeit - legyen az biohulladék vagy vegyesen gyűjtött hulladék - a közszolgáltató gyűjtőjárművének kell kiürítenie.

A szóba jöhető megoldások:

- a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be, megadott időközönként,

- a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre,

- a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát.

A biohulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történő begyűjtése olyan gyűjtőedényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gyűjtését, és a gyűjtő célgépbe történő ürítését is lehetővé teszi. Az edény megválasztásánál az edénytérfogat fontos szempont, amelyet a keletkező mennyiség függvényében, az ürítési gyakoriságot és a hulladék bomlását figyelembe véve kell meghatározni.

Ha a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre, az elszállítási gyakoriságot a lakos maga szabhatja meg, érdemes azonban a szaghatások elkerülése érdekében ezt rendszeresen megtenni, figyelemmel a fogadó létesítmények nyitvatartási idejére. A gyűjtéshez a saját beszállítás esetén is szükséges saját gyűjtőedény rendszeresítése.

A legegyszerűbb megoldás, amikor a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát (házi komposztálás), ez azonban egyelőre nem elterjedt megoldás.

A biohulladék szelektív gyűjtésének bevezetése előtt kerületenként és övezetenként fel kell mérni azt, hogy milyen szerkezetű, mennyiségű és összetételű biohulladék keletkezésével és begyűjtésével kell számolni az adott körzetben. Ezt a felmérést célszerű a közszolgáltatónak elvégeznie, és legalább a következő szempontokra figyelemmel kell azt megvalósítani:

- hány lakóingatlanról kell megoldani a begyűjtést, ezen belül

- milyen a családi házas, zárt beépítésű övezetek aránya,

- milyen a lakosok életvitele,

- milyen és mennyi biohulladék keletkezésével kell számolni.

A lakóingatlanok esetében legegyszerűbben és legolcsóbban a zsákos megoldás bevezetésével oldható meg a szelektív gyűjtés az év nagyobb részében, amit a tavaszi és őszi időszakban a „zöldövezetekben” kiegészíthet a zsákban nem elhelyezhető nyesedék külön gyűjtésének megszervezése. A nyesedéket az ingatlantulajdonos rendezetten összerakva, kötegelve - a szállítás üteméhez igazodóan - ideiglenesen tárolja, külön gyűjtőedény nélkül.

4.1.6. Egyéb nem veszélyes hulladékok (csatornamű hulladék)

A csatornamű hulladék a szennyvízelvezető hálózat működtetésének elkerülhetetlen terméke. A jellemzően nagy szervetlen anyaghányad, a gyakran magas fémtartalom miatt nehezen komposztálható, nem hasznosítható, ezért általában lerakásra kerül. Alátámasztó vizsgálatokkal kell egyértelművé tenni a csatornamű hulladék nem veszélyes voltát, mivel a csatornahálózatba vezetett ipari eredetű szennyvizek szennyezőanyag tartalmának látványos csökkenése ellenére számolni kell a főváros úthálózatáról lemosódó szennyezőanyagok koncentrált megjelenésével.

VESZÉLYES HULLADÉKOK

Fő célnak a képződés megelőzését és a veszélyesség csökkentését kell tekinteni. Ennek érdekében mérsékelni, bizonyos esetekben korlátozni kell a veszélyes anyagok, például a

- toxikus nehézfémek,

- POP (környezetben tartósan megmaradó szerves anyagok gyűjtő fogalma),

- VOC (illékony szerves vegyületek)

- PIC anyagok (egyes veszélyes anyagok és növényvédő szerek stb.)

felhasználását.

A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében létesített és üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban csak a háztartásokban keletkező, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett veszélyes hulladékot köteles átvenni és gyűjteni.

A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a közszolgáltató az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben kérheti a hulladékgyűjtő udvar gyűjtés céljára történő igénybevételét, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.

4.1.7. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok

Ki kell dolgozni e hulladékfajták anyag-specifikus kezelési szabályait, gondoskodni kell a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési és hasznosítási rendszereik kiépítéséről, illetve ezek létrejöttének feltételeinek megteremtéséről, de ezek a feladatok nem a Fővárosi Önkormányzat felelősségi körébe tartoznak.

4.1.7.1. Hulladékolajok

A forgalomba hozott kenőolajok 50-55%-ából keletkezik hulladék olaj, a többi „elhasználódik” a kenési helyeken.

A jelenlegi fáradt olaj visszagyűjtési rendszer a termékdíj visszaigénylésével működik.

Budapest közelében a MOL Rt. csepeli bázistelepén üzemeltet fáradt olaj átvevő rendszert.

A MOL Rt.-n kívül a többi nagy kenőanyag forgalmazó cég is kiépítette és működteti hulladék olaj visszagyűjtő rendszerét, főleg külső szállító, begyűjtő és kezelő vállalkozások bevonásával.

4.1.7.2. PCB- és PCT-tartalmú hulladékok

A hazai PCB/PCT tartalmú hulladékok szállítására, kezelésére és ártalmatlanítására történő átvételére egyedül a Palota Környezetvédelmi Kft. rendelkezik engedéllyel (jelenleg folyik az engedélyük meghosszabbítása). Technológiai kapacitásuk: 250 t/év.

4.1.7.3. Elemek és akkumulátorok

A hasznosítás jelenleg három külföldi akkumulátor-feldolgozó ólomkohóban történik. A budapesti hulladékexportőr vállalkozások kamionokon szállítják ki a hulladékot a környező országok (Ausztria, Csehország, Szlovénia) feldolgozóüzemeibe, ahol az akkumulátorhulladékot 100%-ban hasznosítják.

5. A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

A HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS JELLEMZŐIK

5.1.1. A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának térségi jellemzői

5.1.1.1. Nem veszélyes hulladékok

5.1.1.1.1. Települési szilárd hulladékok

A hulladék szállítására és ártalmatlanítására a 39/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. rendelet értelmében a Fővárosi Önkormányzat az FKF Rt. vezette komplex helyi közszolgáltatást végző konzorciummal kötött szerződést. A szerződést 1998. július 31-én írták alá és annak hatálya 2008. december 31-ig szól. A komplex helyi közszolgáltatást végző konzorcium adatait az 5.1. táblázat tartalmazza.

5.1. táblázat: A közszolgáltatást végző konzorcium adatai

Név Cím
Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. 1081 Budapest, Alföldi u. 7.
Avermann Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1108 Budapest, Kozma u. 5-7.
Multiszint Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1194 Budapest, Töltény u. 17.
Biofilter Környezetvédelmi Kft. 1112 Budapest, Cirmos u. 3.
LÉ-MA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1188 Budapest, Szigeti Kálmán u. 75.
JÄGER Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1029 Budapest, Ördögárok u. 3.
FIDO Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1106 Budapest, Gyakorló u. 4/B.
Akont Kft. 1194 Budapest, Töltény u. 17.
MERKON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1193 Budapest, Táncsics Mihály u. 70.
Bencsics József egyéni vállalkozó 1062 Budapest, Podmaniczky u. 85.
Forrás: FKF Rt. Együttműködési szerződés

A társvállalkozókkal kötött együttműködési szerződés értelmében a társvállalkozók csak a gazdálkodó szervezeti hulladék gyűjtését és szállítását végzik. A fővárosban keletkező összes települési szilárd hulladék elszállításra, kezelésre kerül. Az elszállított hulladék tartalmazza a lomtalanítás során, valamint a közterületekről begyűjtött hulladékot is.

A települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásra a Fővárosi Közgyűlés 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelete vonatkozik.

A Fővárosi Önkormányzat FKF Rt.-vel kötött szolgáltatási szerződésétől függetlenül a főváros területén keletkező települési szilárd hulladék közel 20%-át egyéb vállalkozók gyűjtik be. A Környezetvédelmi Szakmai Információs Rendszer adatai szerint az FKF Rt.-n és 9 társvállalkozóján kívül 34 vállalkozás rendelkezik nem veszélyes hulladék begyűjtési és 48 vállalkozás szállítási engedéllyel.

A 2002. évben keletkezett és kezelt települési szilárd hulladékok adatait a 2. pontban ismertettük. A begyűjtők szerinti megoszlásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

5.2. táblázat: A közszolgáltatást végző konzorcium tagjainak begyűjtési tevékenysége

Begyűjtő, szállító neve Begyűjtésre használt szállítóeszköz Kezelő megnevezése
FKF Rt. öntömörítős, konténeres, lomtalanító célgépek FKF Rt.
Avermann H. Kft. konténerszállító célgép FKF Rt.
Multiszint Kft. konténerszállító célgép
Biofilter Kft. konténerszállító célgép
LÉ-MA Kft. konténerszállító célgép
JÄGER Kft. konténerszállító célgép FKF Rt.
FIDO Kft. konténerszállító célgép
Akont Kft. konténerszállító célgép
MERKON Kft. konténerszállító célgép FKF Rt.
Bencsics József konténerszállító célgép FKF Rt.
Forrás: FKF Rt.

A gyűjtésgyakoriság differenciált, a nagyobb lakos-sűrűségű területeken gyakoribb, míg a kertvárosi, családi házas területeken hetente történik a szállítás. A fővárosban a belső területeken, valamint a lakótelepek egy részén heti háromszori (I., V., VI., VII. kerületek teljes területe, valamint a II., VIII., IX., XI., XII., XIII., XIV. kerületek belső részein). A kisebb társasházas területeken, illetve egyes lakótelepeken heti kétszeri, a családi házas peremkerületi részeken heti egyszeri a gyűjtésgyakoriság.

A fővárosi lakosság 50%-ától heti háromszor, 35-40%-ától heti kétszer, 10-15%-ától hetente egyszer történik hulladékszállítás.

A gyűjtésben alkalmazott szabványos tartályok száma 2002-ben 274 266 db, megoszlásuk az 5.3. táblázatban olvasható.

5.3. táblázat: A települési szilárd hulladék gyűjtésekor alkalmazott tartályok megoszlása

110 literes tartályok száma 240 literes tartályok száma 1100 literes tartályok száma Egyéb konténerek száma
190 823 72 573 10 618 252
Forrás: FKF Rt.

Az FKF Rt. kezelésében alkalmazott célgépek száma 277 db.

5.4. táblázat: Az FKF Rt. célgépeinek megoszlása

Az FKF Rt. célgépeinek száma
Hulladékszállító (öntömörítős) Konténeres célgép Lomtalanító célgép
226 31 20
Forrás: FKF Rt.

A társvállalkozók 82 db célgéppel rendelkeznek, amelyek 80%-a konténerszállító célgép.

A hulladékok gyűjtését-szállítását kiszolgáló forgalmi telepek száma 3 (5.5. táblázat).

5.5. táblázat: A hulladék gyűjtés-szállítás forgalmi telepei

Név Cím
Budai szemétszállítási üzem 1037 Budapest, Testvérhegyi út 10/A.
Észak-pesti szemétszállítási üzem 1151 Budapest, Károlyi S. u. 119-121.
Dél-pesti szemétszállítási üzem 1098 Budapest, Ecseri út 8-12.
Forrás: FKF Rt.

A naponta kivonuló célgépek száma mintegy 200 db, a gyűjtőjáratok adott útvonalon, meghatározott rendszerességgel bonyolítják a hulladék gyűjtését, szállítását. Évente egy alkalommal lomtalanítási akció van. A jelenleg használatos gyűjtőedények elsősorban a vegyes hulladékok gyűjtésére alkalmasak, csakúgy, mint a gyűjtés-szállításban alkalmazott célgépek.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok színvonalas ellátásához a rendelkezésre álló eszközállomány mennyisége és összetétele megfelelő. A célgépek korát (átlag 9 év) és műszaki állapotát tekintve azonban a jelenleginél gyorsabb ütemű korszerűsítés (gyakoribb csere) látszik indokoltnak.

5.1.1.1.2. Települési folyékony hulladékok

Budapest Közgyűlése 1998-ban megalkotta a főváros területén keletkező települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 38/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. rendeletét, amelynek értelmében a főváros területén keletkező települési folyékony hulladék gyűjtésére nyilvános pályázatot írt ki.

A Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. és 11 társvállalkozója nyert jogosultságot és egyben kötelezettséget 10 évre, Budapest főváros teljes közigazgatási területén a települési folyékony hulladék teljes körének rendszeres összegyűjtésére, elszállítására, ártalommentes elhelyezésére valamennyi ingatlantulajdonos és használó tekintetében.

A nyertes, együttesen pályázók a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-t (1051 Budapest, Hercegprímás u. 11.) jelölték meg és hatalmazták fel a Közszolgáltatási Szerződés megkötésére Budapest Főváros Önkormányzatával.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény életbelépésekor a főváros módosította a 38/1998. (VII. 16.) Főv. Kgy. rendeletét az érvényes jogszabályok betarthatósága érdekében. A törvény felhatalmazása alapján Budapest Főváros Közgyűlése megalkotta a végrehajtást szolgáló 60/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendeletét a települési folyékonyhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különös tekintettel a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásra.

A közszolgáltatás ellátására a Budapest Főváros Önkormányzata és a jogosult közszolgáltatók között 1998. július 31-én létrejött Közszolgáltatói Szerződést a Hgt., illetve a 60/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet hatálybalépését követően a jogszabály figyelembevételével 2002. X. 31-vel módosították. A jelenlegi együttműködési megállapodás, illetve szerződés azonban nem biztosítja a közszolgáltatás gazdasági és teljesítmény szerinti átláthatóságát. A konzorciumi tagok adatszolgáltatása önbevalláson alapul. A szerződés a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-nek nem teszi lehetővé a konzorciumi tagok ellenőrzését, ugyanis az Együttműködési Megállapodás szerint: annak résztvevői, mint a vállalkozói összefogás tagjai, szervezeti, gazdasági, pénzügyi, vállalkozási önállóságukat a megállapodásban meghatározott keretek között megtartják.

A Főváros Közgyűlése 2002. XII. 12-én elfogadta az 1880/2002. (XII. 12.) Főv. Kgy. határozatát, amely a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás felülvizsgálatáról szól.

Az elvégzett felülvizsgálat megállapította, hogy a kötelező közszolgáltatást ellátó vállalkozások a jogszabálynak megfelelően rendelkeznek minden szükséges engedéllyel, illetve feltétellel. A 12 vállalkozás közül a Szippka-Potyka Kft. a települési folyékony hulladék szállításával kapcsolatos tevékenységét 2003. október 10. nappal befejezte.

A közszolgáltatás ellátására jogosult szolgáltatók 2002-ben az alábbi települési folyékony hulladék mennyiséget gyűjtötték össze és helyezték el a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által kijelölt leeresztőhelyek igénybevételével:

5.6. táblázat: Közszolgáltatás ellátására jogosult szolgáltatók 2002-ben

Vállalkozás Mennyiség (t/év)
Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. 240 468
Jäger Kft. 47 455
Szilágyi és Társa Kft. 41 004
Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. 36 692
Városkút Szolgáltató Kft. 34 547
Pónus Bt. 29 980
Dimer Kft. 23 255
Szívó Kft. 22 756
Rákoskerti Szolgáltató Bt. 17 479
Holecska Bt. 15 885
Szippka-Potyka Kft. 13 249
Czigány Emő vállalkozó 9 322
Összesen 532 092
Forrás: FTSZV Kft.

A 2002-ben begyűjtött 532 000 m3 folyékony hulladékból 200 000 m3 közületektől, 332 000 m3 a lakosságtól származott.

5.1. ábra: A feljogosított szolgáltatók piaci részesedése a lakossági települési folyékony hulladék elszállításában (m3)

5.7. táblázat: A közszolgáltatásra jogosult konzorciumi tagok megoszlása a rendelkezésre álló kapacitás szerint

Szolgáltató cég Gk. típus Db Tartály össztérfogat (m3)
Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. IFA, MERCEDES, STAR, TATRA, STEYER 36 239
Jäger Kft. IFA, MERCEDES, TATRA 3 21
Szilágyi és Társa Kft. IFA, MAN, MERCEDES, VOLVO 7 52
Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. IFA, MAN, MERCEDES 5 51
Városkút Szolgáltató Kft. IFA, TATRA, RENAULT, KAMAZ 8 62
Pónus Bt. IFA, MAN, MERCEDES 7 42
Dimer Kft. IFA, MERCEDES, TATRA, VOLVO 10 91
Szívó Kft. IFA, MERCEDES, KAMAZ 9 60
Rákoskerti Szolgáltató Bt. IFA 3 15
Holecska Bt. IFA, KAMAZ 3 20
Szippka - Potyka Kft. IFA 3 15
Czigány Ernő vállalkozó IFA 2 10
Összesen 96 678
Forrás: FTSZV Kft.

5.2. ábra: A feljogosított szolgáltatók piaci részesedése az összesített (lakossági és közületi) települési folyékony hulladék elszállításában (m3)

5.1.1.1.3. Kommunális szennyvíziszap

A fővárosi csatornahálózaton elvezetett szennyvizeknek jelenleg mintegy 40%-a kerül tisztításra Budapest két szennyvíztisztító telepén. Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Budapest É-i területein keletkezett szennyvizeket, a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep a főváros XVIII., XIX., XX. és XXIII. kerületének, valamint az agglomerációból Gyál és Vecsés kommunális és ipari szennyvizeit és csapadékvizeit fogadja. A Budaörsi Szennyvíztisztító Telep mintegy 20 m3/nap szennyvíziszapja is a Dél-pesti telep iszapkezelési technológiájába kerül. A szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiák „mellékterméke” a nem veszélyes hulladéknak minősülő kezelt és víztelenített kommunális szennyvíziszap, amelynek mennyisége 2002-ben 56 812 t volt. A keletkezett szennyvíziszap mennyisége 2003-ban jelentősen megnőtt (116 540 t) az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítókapacitás megnövelésének köszönhetően.

A szennyvizek gyűjtését, tisztítását, a technológia során keletkező szennyvíziszap előkezelését a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (FCSM Rt.) saját szennyvíztisztító telepein végzi.

5.1.1.1.4. Építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok

Budapesten az építési-bontási hulladékok mennyiségének legalább 90%-a lerakásra kerül, gyakran ellenőrizhetetlen körülmények között.

Az építési-bontási hulladékok begyűjtését kis részben az FKF Rt. és konzorciumi társcégei végzik, amelyek az engedélyezett lerakókra 17 700 t/év mennyiséget szállítanak. Ezen kívül ellenőrizhetetlen módon számtalan szállító működik - beleértve az építőipari vállalkozókat -, akik általában a meglévő lerakókra ürítenek.

5.1.1.1.5. Egyéb nem veszélyes hulladékok

- Csomagolási hulladékok

2003-tól működik az ÖKO-Pannon Kht., amely a hulladékká vált csomagolás szelektív gyűjtését és hasznosítását együttműködő partnerei hálózatán keresztül végzi. A főbb partnereket és begyűjtési területüket ismerteti az alábbi táblázat.

5.8. táblázat: Csomagolási hulladék gyűjtése

A csomagolási hulladék gyűjtő partnerek Székhely Begyűjtési terület
Fegroup Invest Rt. Budapest X., Jászberényi út 18-20. ipari + lakossági
Ereco Rt. Budapest X., Gránátos u. 1-3. ipari + lakossági
Avermann - Hungária Kft. Budapest X., Kozma u. 5-7. ipari + lakossági
Budafok Recycling Rt. Szentendre ipari + lakossági
Böhm Rondo Recycling Kft. Budapest XXIII., Ócsai út 5. ipari + lakossági
Duparec Kft. Budapest XXI., Duna u. 42. ipari + lakossági
Loacker Recycling Kft. Budapest IX., Hídépítő u. 15. ipari
Duna Recycling Bt. Budapest X., Jászberényi út 53. ipari + lakossági
Cel Kft. Budapest XVII., 514. u. 9. ipari + lakossági
Gold Materiál Recycling Kft. Budapest III., Miklós u. 9-10. ipari
Balaton Recycling Kft. Budapest XXII., Gyár u. 16. ipari
Snell Kft. ipari
P.M.R. Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Kft. 4031 Debrecen, Kishatár u. 3. ipari + lakossági
Szelektív Kft. 2194 Tura Pf. 23., hrsz.: 0272/7 ipari + lakossági
Avermann-Holvex Kft. 3508 Miskolc, Csaba vezér u. 76. ipari + lakossági
PLAN KG Újrahasznosító-Hulladék Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 3300 Eger-Felnémet, Tárkányi u. 1164/4 hrsz. ipari + lakossági
Észak-magyarországi MÉH Rt. 3527 Miskolc, Fonoda u. 1. ipari + lakossági
Észak-dunántúli MÉH Rt. 9024 Győr, Bartók Béla út 4. ipari + lakossági
Dél-magyarországi MÉH Rt. 6721 Szeged, Bocskai u. 8/B. ipari + lakossági
Arany Kentaur Bt. 9121 Győrszemere, Fő u. 80. ipari + lakossági
Veszprémi Kommunális Rt. 8200 Veszprém, Házgyári u. 1. ipari + lakossági
Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunális Rt. 8600 Siófok, Bajcsy-Zsilinszky u. 220. ipari + lakossági
MN Közti Kft. 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa Gy. u. 6. ipari + lakossági
A.K.S.D. Kft. 4031 Debrecen, István út 136. ipari + lakossági
Regio-Kom Kft. 5141 Jásztelek, hrsz.: 091/5 ipari + lakossági
Budaörsi Településgazdálkodási Kft. 2040 Budaörs, Dózsa György út 21. ipari + lakossági
Alcufer Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9023 Győr, Mészáros L. u. 23. ipari + lakossági
Ker-Hu Kft. 2144 Kerepes, Szabadság u. 252. ipari + lakossági
Biomark 2000 Kft. 7632 Pécs, Siklósi út 52. ipari + lakossági
Nyíregyházi Városüzemeltetési Kht. 4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22. ipari + lakossági
Forrás: ÖKO-Pannon Kht. honlap és szóbeli közlések

- Gumiabroncsok

Tekintve, hogy közvetlenül a lakosságnál szinte kizárólag felhalmozott gumihulladék van, ezért a készletek begyűjtése a lomtalanítási akciók keretében történik, vagy a hulladékgyűjtő udvarokban kerülnek leadásra.

- Biomassza

Közszolgáltatás keretén belül jelenleg három szervezet foglalkozik szelektíven gyűjtött zöldhulladék kezeléssel, hasznosítással, melyek az alábbi táblázatban láthatók.

5.9. táblázat: Biomassza hulladékot begyűjtő szervezetek

Begyűjtő, szállító neve Székhely Begyűjtött hulladékmennyiség, (t/év) Begyűjtő kapacitása (t/év) Szállítóeszköz Kezelő megnevezése
Főkert Rt. Budapest 8618 10000 Tehergépkocsi Főkert Rt.
FKF Rt. a Nagybani piacról Budapest 1 800 Tehergépkocsi FTSZV Kft.
Budapesti Temetkezési Intézet Rt. Budapest 5 160 - Fővárosi Temetkezési Intézet
Forrás: Profikomp Kft.

A Főkert Rt. összesen 905 ha területről gyűjti be a parkfenntartási hulladékokat, melyek összetétele: 50% gally, 45% lomb, 5% kaszálék. Ezen kívül kisebb mennyiségben külső beszállítók, és a lakosság is szállít be zöldhulladékot a telepre.

Az FTSZV Cséri telepére kizárólag a Nagybani Piac Rt.-től kerül be piaci szerves hulladék (zöldség és gyümölcshulladék).

A Budapesti Temetkezési Intézet X. kerületi Újköztemetőjében csak az ott keletkezett temetői zöldhulladékot tárolják külön, külső beszállítás nincsen.

- Egyéb (papír, fém, műanyag, üveg)

- Papírhulladék begyűjtés

- Lakásszövetkezeteknél, társasházaknál keletkező papírhulladékok szelektív gyűjtése

E gyűjtési forma lényege, hogy a háztartásokban keletkező, papíripari gyártásra alkalmas hulladékok a keletkezés helyén nem kerülnek a kommunális hulladékba. A társasházak saját területi adottságaiknak megfelelően jelölik ki azt a helyet, ahol a tárolás történik. A helykijelölésnél lényeges, hogy idegen személy a hulladékhoz ne férjen hozzá.

Előnyei: a hulladék nem kerül a kukába, a hulladékból származó bevétel a közös költséget csökkenti, csökkenthető a kukák darabszáma, a rendszer beruházás nélkül megvalósítható.

- Iskolai - óvodai papírhulladék gyűjtési akciók

A gyűjtési akciók jellemzően az iskolai szezon kezdését követő őszi, illetve az év végét megelőző tavaszi időszakban kerülnek megrendezésre, de egyre gyakoribb a tanév során folyamatosan működő szelektív hulladékgyűjtés. Az intézmények technikai adottságai függvényében oldják meg a papírhulladék tárolását egészen az elszállításig.

- Mozgó-átvevőhelyes kiállás

A papírhulladékok lakosságtól való szelektív gyűjtésére ún. „mozgó-átvevőhelyes” gyűjtési akciók megszervezése, az illetékes kerületi Önkormányzat segítségével, támogatásával. Egy előre meghirdetett időben és helyen egy tehergépjármű a helyszínre „települ”. A gépkocsivezető mérleggel, készpénzzel és bizonylatokkal ellátva, az érkező beadóktól a különböző papírfajtákat készpénzfizetés ellenében veszi át. A gyűjtés időpontját a lakosság otthon tartózkodásához igazítják: jellemzően hétvége, szombati nap.

- Egyéb intézmények, cégek szelektív hulladékgyűjtése

A papírhulladék képződésének legmarkánsabb helyszínei az intézmények. Az irodákon belüli anyagfajták irattári hulladékok, újságok, közlönyök, puha- és keményfedelű kiadványok, számítógépes leporelló stb. lehetnek.

- Hulladékgyűjtő udvarok

Budapesten 2002-ben 14 hulladékgyűjtő udvar működött, melyekből tizenkettőt a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt., kettőt a Palota Környezetvédelmi Kft. üzemeltetett. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. által üzemeltetett mind a 12 hulladékgyűjtő udvarban átveszik a lakosságtól a papírhulladékot, míg a Palota Környezetvédelmi Kft. működtetésében csak az egyik telephelyen foglalkoznak a papírhulladék átvételével.

A lakosság a nyitvatartási idő alatt a hulladékudvar szakképzett alkalmazottjának segítségével rakhatja le a hasznosítható hulladékát.

A hulladékgyűjtő udvarokban külön konténerbe gyűjtik össze a hullámpapír-hulladékot, a vegyes papírhulladékot, színes újságot és a fekete-fehér újságot.

- Hulladékkereskedelmi gyűjtőhelyek

A MÉH vállalatok korábbi privatizációja következtében a fővárosban üzemeltetett városi átvevőhelyek funkciójukat elvesztve értékesítésre kerültek, vagy bérlemény esetén az önkormányzatok részére kerültek visszaadásra. Ezzel párhuzamosan a fővárosban olyan hulladékkereskedelmi gyűjtő- és átvevő helyek létesültek, melyek vállalkozás formájában nem teljes körűen, de biztosítják a hulladékok átvételét.

- Fémhulladék begyűjtés

A budapesti kereskedelmi gyűjtőhelyek és a hulladékudvarok - ha nem is teljes körűen - de lehetőséget adnak arra, hogy a települési szilárd hulladékban rejlő, jellemzően lemez, a háztartásban keletkező főként amortizációs vashulladékot (bojlerek, gáztűzhelyek, fali kutak, háztartási kisgépek), valamint a lakásfelújításból származható vas- és színesfém hulladékot a lakosságtól átvegyék. A vasfém kiválasztása a fővárosi Hulladékhasznosító Műben is megtörténik, és jelentős alkalomszerű kigyűjtés történik a lakossági lomtalanítás során. Ezen hulladékok túlnyomó többsége, megfelelő előkészítést követően, kohászati alapanyagként hasznosítható. A települési szilárd hulladék egyik problematikus alkotóeleme az alumíniumból és a lemezből készült fém italos doboz visszagyűjtésének megoldása. Az EU-ban az elmúlt évtizedekben kialakult begyűjtési rendszerek bebizonyították, hogy jó szervezéssel, megfelelő infrastruktúrával, PR háttérrel, alkalmas eszközrendszerrel biztosítható az elhasznált dobozok 80%-ot is meghaladó visszagyűjtése. Hazánkban a helyzet nem ilyen egyszerű. A jellemzően lakosságnál keletkező ilyen típusú csomagolóeszközök szervezett formában történő visszagyűjtését a meglévő hulladékudvarok, illetve a kizárólag alumínium alapú kivitelben készült fém italos dobozok átvételét a kereskedelmi hulladékgyűjtő helyek biztosítják. Viszont az értéktelenebb óntartalmú, vékony falú lemezhulladékok kohászati felhasználása, hasznosítása a felhasználói igények hiánya miatt nehézkes.

- Műanyaghulladék begyűjtés

A települési szilárd hulladékokban előforduló műanyaghulladék nagy részét a PET palack típusú hulladékok teszik ki. A jelenlegi rendszerben az FKF Rt. által üzemeltetett hulladékudvarok gyűjtik vissza szelektív módon, kis mennyiségben ezt a fajta hulladékot. A 2002. évben visszagyűjtött ilyen típusú hulladék mennyisége a hulladékudvarokban nem érte el a 20 tonnát.

- Üveghulladék begyűjtés

A lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvarokban külön választva történik a színes és a fehér üveg gyűjtése, illetve az FKF Rt. üvegbegyűjtő járatot üzemeltet a szállodáknál és a vendéglátó-ipari egységeknél szelektíven kezelt üveghulladék elszállítására.

- Csatornamű hulladék

A főváros csatornahálózatában, a szennyvízátemelő telepeken és a szennyvíztisztító telepeken összegyűlő csatornamű hulladék (csatornaiszap, rácsszemét, homokfogó iszap, kőfogó üledék) körjáratban történő begyűjtését és a csatornamű hulladék Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepre történő szállítását az FCSM Rt. végzi saját szállítójárműveivel, ahonnan az engedélyes vállalkozónak átadva ártalmatlanításra (lerakásra) vagy komposztálásra kerül. 2002-ben az FCSM Rt. által begyűjtött csatornamű hulladék összes mennyisége 7879 tonna volt.

- Csatornaiszap

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep iszapátrakó fogadóállomására, annak zárható fedelű medencéjébe kerül a csatornaüledék. A gravitációs víztelenítést követően markológéppel 6 m3-es konténerekbe rakják a visszamaradt csatornaüledéket, majd átmeneti tárolás után engedéllyel rendelkező vállalkozóval ártalmatlanításra (lerakásra) vagy komposztálásra elszállíttatják.

- Rácsszemét

Az FCSM Rt. átemelő telepeiről körjáratok gyűjtik be 3 m3-es konténerekben a rácsszemetet, majd a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep rácsszemét átrakójára szállítják. A HUBER csigával történő víztelenítést követően a rácsszemét 8 m3-es konténerekbe kerül, majd engedélyes vállalkozókkal ártalmatlanításra (lerakásra) vagy komposztálásra elszállíttatják. Az Észak-pesti és a Dél-pesti szennyvíztisztító telepeken egy-egy automata, koncentrált folyékony hulladék-leeresztő hely is üzemel, melyek kapacitása 500 m3/nap. A telepeken az engedélyes vállalkozók szippantó autóiból leürített folyékony hulladék mechanikai kezelést kap (HUBER finomrács). A vizes fázis a szennyvíztisztító vonalra kerül. A visszamaradó rácsszemét a prés-zónán áthaladva 220 l-es műanyag gyűjtőzsákokba kerül, melyek görgős kukákban vannak elhelyezve. Innen a zsákok gyűjtőkonténerbe kerülnek, majd engedéllyel rendelkező vállalkozókkal ártalmatlanításra (lerakás) vagy komposztálásra elszállíttatják azokat.

- Homokfogóiszap, kőfogó üledék

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepre az FCSM Rt. saját járművekkel gyűjti be az Rt. különböző telephelyein keletkező homokfogó iszapot, ahonnan azt lerakóra vagy komposztáló helyre szállíttatják ki engedéllyel rendelkező vállalkozóval.

5.1.1.1.6. A szelektív hulladékgyűjtést elősegítő hulladékudvarok és gyűjtőszigetek helyzete és a fejlesztések javasolt üteme

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény fontos prioritásként kezeli a hulladékok hasznosítását, és ennek elősegítésére szorgalmazza a szelektív gyűjtés elterjesztését a hasznosítható hulladékok vonatkozásában.

A szelektív hulladékgyűjtés céljára az alábbi eszközök álltak 2002-ben rendelkezésre:

A bázisévben a főváros területén összesen 97 db telepített hulladékátvevő volt. Ezek funkcionális megoszlása a HOE reprezentatív felmérése alapján az alábbiak szerint alakult.

5.10. táblázat: Szelektíven gyűjtött hulladék átvevő, kezelő telepek száma a fővárosban

Név Darabszáma Átvett hulladékok
Hulladékgyűjtő sziget - -
Városi átvevőhely 43 papír, vas, fém, műanyag, üveg, akkumulátor
Hulladékgyűjtő udvar 14 papír, tetrapack, vas, fém, műanyag, üveg, akkumulátor
Átrakóállomás - -
Válogatómű 1* papír, műanyag, üveg
Átvevő-előkészítő telep 39 papír, vas, fém, műanyag, üveg, akkumulátor
* Megjegyzés: a Jászberényi úti válogatómű 2002. évben csak a magánvállalkozás keretében begyűjtött hulladékok kezelését biztosította.

A bázisévben Budapesten 14 db hulladékudvar működött az FKF Rt. (12 db) és a Palota Kft. (2 db) üzemeltetésében. A hulladékudvarok összes begyűjtött hulladék mennyisége nem haladta meg a 366 tonnát.

Hulladékgyűjtő szigetek útján végzett, fővárosi szervezésű szelektív hulladékgyűjtés 2002-ben még nem volt, illetve egyes cégek bizonyos anyagfajtákat (főleg papírt) gyűjtöttek külön szerződések alapján.

- Hulladékudvarok

A szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának első eszköze az ún. hulladékudvarok létesítése volt. A hulladékudvarok létesítésének célja a hasznosításra alkalmas frakciók termelésbe történő visszaáramoltatása, az ártalmatlanítandó mennyiségek csökkentése, valamint a háztartásokból kikerülő veszélyes hulladék szervezett különgyűjtése.

Ezek az udvarok zártak, elkerítettek, a lakosság a nyitvatartási idő alatt a hulladékudvar szakképzett alkalmazottjának segítségével rakhatja le a hasznosítható hulladékokat.

Az elkerített, szilárd burkolatú területen a hullám- és kartonpapír részére zárt konténerek, az egyéb papírféleség, a fehér, illetve színes üveg, valamint a fém dobozok gyűjtéséhez külön konténerek, a szárazelemek gyűjtésére pedig speciális konténerek kerültek kihelyezésre. A beszállított hulladék megfelelő szelektálását és ellenőrzését állandó személyzet végzi.

5.11. táblázat: A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. szelektív hulladékgyűjtő udvarai, 2002

Szelektív hulladékgyűjtő udvarok
Cím Terület m2
III., Testvérhegyi út 10/A. 150
IV., Ugró Gyula sor 1-3. 340
IV., Zichy M. u.-Istvántelki út sarok 190
VIII., Sárkány u. 5. 882
IX., Ecseri út 9. 660
X., Fehér köz 2. 420
XI., Bánk bán u. 8-10. 375
XIII., Tatai út 96. 400
XIV., Füredi út 74. mellett 902
XV., Károlyi Sándor u. 119. 450
XVI., Csömöri út 2-4. 987
XXI., Bajáki Ferenc u. 86. 567
Forrás: FKF Rt.

Az FKF Rt. udvarai elsődlegesen a nem veszélyes hulladékok begyűjtését végzik, míg a Palota Kft. udvarai (XV. ker., Szántóföld út 4. és XIV. ker., Kacsóh P. u. 120-143.) elsősorban a veszélyes hulladékok (festék, növényvédő szer, elektronikai hulladék, hulladékolaj) befogadását szolgálják.

- Hulladékgyűjtő szigetek

A másik, még szélesebb körben használható megoldás a hulladékgyűjtő sziget, amely időkorlát nélkül, közterületen áll a lakosság rendelkezésére és többféle hulladék befogadására alkalmas. 2002-ben még nem üzemelt gyűjtősziget Budapesten.

Gyűjtősziget jellemzően közterületen elhelyezett konténercsoport (5 db gyűjtőedénnyel, egységes kialakítással), amely folyamatos felügyelet nélkül működik, ennek megfelelően nagyfokú lakossági fegyelmet igényel.

A gyűjtőszigetek edényei olyan hulladékféleségek külön gyűjtésére szolgálnak, amelyek a lakosságnál nagy mennyiségben gyakorta keletkeznek, a lakosság által könnyen. elkülöníthetők és elszállíthatók, valamint újrafelhasználásuk megoldható. Ezek lényegében csomagolóanyagok: a papír, a műanyagok közül a palack és a fólia, a fehér üveg, valamint a fém italdobozok, melyek hazai hasznosíthatósága realizálható, és a színes üveg, amit azonban itthon nem igényel a piac.

A szelektív hulladékgyűjtő szigetek kijelölése a kerületi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a fővárosban a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. üzemelteti. A települési szilárd hulladék begyűjtési gyakorlatot követve a szelektív begyűjtés is területi elv alapján folyik: Pesten két, Budán egy üzem látja el a feladatokat.

A gyűjtőszigetek szilárd aljzatra, közút, illetve járda mentén, parkolóban, vagy zöld területen kerülnek telepítésre, figyelembe véve, hogy a konténerek ürítése önrakodós tehergépkocsi által megoldható legyen. Az ürítés céljára tehát olyan tehergépkocsi felel meg, amely rendelkezik hidraulikus emelővel.

A gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött hulladékokból (papír, műanyag palack és fólia, színes és fehér üveg, fémdobozok) megfelelő piaci értékesítéshez nélkülözhetetlen az utóválogató, tisztító funkciót is betöltő, döntően kézi válogatásra épülő technika alkalmazása.

Az utóválogatás célja a szelektíven gyűjtött és az ipar számára hasznosítható alkotóknak az átvételi igényeknek megfelelő minőségben (tisztaságban) történő előállítása, biztosítva így az értékesítés által megkövetelt homogenitást (idegen anyag mentességet) és minőségi feltételeket.

- Javasolt fejlesztések

A jövőben célszerű egy csak ezzel foglalkozó szervezeti egység létrehozása az FKF Rt. szervezetén belül, ahol az azonos típusú feladatokat központosítva, és az egész területre vonatkozó rugalmassággal lehet kezelni. Logisztikai és üzemszervezési szempontból kedvezőbb, ha az ilyen szelektív gyűjtési rendszer a hagyományos vegyes gyűjtési rendszertől lényegében független.

A szelektív gyűjtés kibővítése a meglévő gyűjtőállomány célgépeinek felhasználása mellett, azok korszerűsítését, és kiegészítését is megköveteli. A szelektív gyűjtés volumenének növekedése hosszabb távon előre vetíti a számítógépes járatszervezés kialakításának szükségességét és nagyobb mennyiségű új szállítójármű (célgép) beszerzését is.

Az ürítések gyakoriságát a gyakorlat tapasztalata alapján kell meghatározni, mivel egyes hulladékfajták (PET-palack, papír) gyakoribb ürítést igényelnek, mint mások. Igen fontos, hogy a megtelt konténerek ürítése megtörténjen, elkerülendő a konténerek melletti hulladéklerakást. Ugyanakkor a sziget környezetét tisztán kell tartani.

5.1.1.2. Veszélyes hulladékok: kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok

5.1.1.2.1. Hulladékolajok

Begyűjtött hulladék mennyisége: 450t/2002 (Budapest)
Begyűjtési kapacitás: 3000 t/év
Átvevő/kezelő egység: MOL Rt.

A régión belül a MOL Rt., csepeli bázistelepén üzemeltet fáradtolajátvevő-rendszert.

A MOL Rt.-n kívül a többi nagy kenőanyag forgalmazó cég is kiépítette és működteti hulladék olaj visszagyűjtő rendszerét, főleg külső szállító, begyűjtő és kezelő vállalkozások bevonásával.

5.1.1.2.2. PCB-/PCT-tartalmú hulladékok

Begyűjtési, szállítási jogosultság:

PCB-/PCT-tartalmú hulladékok begyűjtésére és szállítására Budapesten a Palota Környezetvédelmi Kft. jogosult (egyéb szállítókra nincs adat).

Székhely: 1151 Budapest, Szántóföld u. 4.
Engedély száma: 60.890-3/1998
(Érvényesség: 2001. 04. 30. meghosszabbítás folyamatban)
Az engedély tárgya: PCB-tartalmú veszélyes hulladékok kezelése
Begyűjtött hulladékmennyiség: 50,5 t/2002 (Budapest)
Begyűjtési kapacitás: 1200 t/év
Átvevő/kezelő egység: Palota Környezetvédelmi Kft. Budapest XV., Ócsai u. 10.

5.1.1.2.3. Akkumulátorok és szárazelemek

Az ólom-sav akkumulátorok begyűjtése megoldott. A hulladék leadható a hatósági engedélyekkel rendelkező hulladékátvevő telephelyeken, illetve a 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet értelmében a használt akkumulátorokat az akkumulátort forgalmazó vállalkozásnak át kell vennie.

5.12. táblázat: Hulladék akkumulátor begyűjtéssel foglalkozó engedélyes vállalkozók

Engedélyes neve Cím/telephely Engedély tárgya
AVERMANN Hungária Kft. Bp. X., Kozma u. 5-7. Begyűjtés
ERECO Rt. Bp., Maglódi út 18. Begyűjtés
ERECO Rt. Bp. IV., Madridi út 7/B. Begyűjtés
Feferrum Kft. Bp. X., Jászberényi út 18-20. Begyűjtés
Fegroup Invest Rt. Bp. X., Jászberényi út 18-20. Begyűjtés
Fe-Méh Kft. Bp. X., Jászberényi út 18-20. Begyűjtés
Intermetal Kft. Bp. XXI., Rákóczi út 181-183. Begyűjtés
Loacker Recycling Kft. Bp. XXI., Gyepsor u. 1. Begyűjtés
REM-RWE Kft. Bp., Jászberényi út 29. Begyűjtés
FKF Rt. 12 db hulladékudvar Begyűjtés
Palota Kft. Bp. XV., Szántóföld u. 4. (hulladékudvar) Begyűjtés
FKF Rt. Önkormányzatok, intézmények Elemgyűjtő tartály, begyűjtés

A lakossági szárazelemek begyűjtése szelektíven történik elsősorban a hulladékudvarokban, az intézményekhez kihelyezett elemgyűjtő tartályokban.

5.13. táblázat: Akkumulátor és szárazelem hulladék gyűjtése, szállítása

Hulladék Begyűjtő, szállító neve Székhely Begyűjtött hulladék mennyisége (t/év) Szállítóeszköz Átvevő kezelő
Akkumulátor Avermann Kft. Bp. 20 Tehergépjármű Fegroup
Akkumulátor ERECO Rt. Bp. 2000 Tehergépjármű ERECO
Akkumulátor Feferrum Kft. Bp. 250 Tehergépjármű Fegroup
Akkumulátor FKF Rt. Bp. 20 Tehergépjármű Fegroup
Akkumulátor Fegroup Invest Rt. Bp. 3200 Tehergépjármű Fegroup
Akkumulátor Fe-Méh Kft. Bp. 250 Tehergépjármű Fegroup
Akkumulátor Intermetal Kft. Bp. 250 Tehergépjármű Biokom
Akkumulátor Loacker Rec. Kft. Bp. 140 Tehergépjármű Fegroup
Akkumulátor Palota Körny. Kft. Bp. 13 Tehergépjármű Fegroup
Akkumulátor REM-RWE Kft. Bp. 100 Tehergépjármű Fegroup
Összesen 6243
Elem FKF Rt. Bp. 14 Tehergépjármű Aszód
Elem Palota Körny. Kft. Bp. 2 Tehergépjármű Aszód
Összesen 16

Az országos szinten megközelítőleg 2000 tonna importált elem mennyiségének láthatóan nagyon kis százaléka kerül szelektíven visszagyűjtésre. Budapesten 700 tonna elemhulladék keletkezik (az akkumulátorok fővárosi felhasználási arányával azonos felhasználási arányt feltételezve), a szelektív visszagyűjtés ezekkel az adatokkal számolva nem éri el a 2,5%-ot.

A keletkezett 14 tonna elemhulladékot az önkormányzatokban és intézményeiben kihelyezett elemgyűjtő konténerekből gyűjtötték be, ami 2002-ben az országba importált elemek mennyiségének igen kis hányada volt. Budapesten az FKF Rt. munkatársai kb. 1000 db elemgyűjtőtartályt helyeztek ki.

Vannak olyan akkumulátort begyűjtő vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek kezelői (export) engedéllyel, így az összegyűjtött hulladékot az átvevő kezelő telephelyére szállítják.

Az elhasznált elemek esetében hazai viszonylatban nincs kezelő. A hulladékudvarokban, valamint a kihelyezett kb. 1000 db elemgyűjtőedényben összegyűjtött használt elemeket közvetlenül veszélyes hulladék lerakóba szállítják az erre alkalmas járművek.

A savas ólomakkumulátorok „kezelése” hazai feldolgozó hiányában elég egyszerű. Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott exportengedély birtokában a kezelő cég a hulladékot külföldi hasznosítóba szállíttatja.

Az adatok alapján egyértelmű, hogy a használt elemek igen nagy része nem szelektíven kerül begyűjtésre. Hiába született az elemek begyűjtésével kapcsolatban jogszabály, a lakosság nagy része mit sem törődve ezzel, a hulladékot a szemeteskukába dobja, szennyezve ezzel a kommunális hulladékot.

5.1.1.2.4. Elektronikai hulladékok

Az FKF Rt. kérésére a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 23280/2000. sz. határozatában engedélyezte a hulladékgyűjtő udvarokban a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok között a háztartási gépek és az elektronikai hulladékok (V 55503) díjmentes átvételét is, legfeljebb 22,0 t/év mennyiségben. A gyűjtés (a szárazelem és az akkumulátor kivételével) 2001. második félévében kezdődött meg.

A cégek a feleslegessé vált eszközöket - hulladék ártalmatlanítási költség megfizetése ellenében - elektronikai berendezések hulladékainak átvételére engedéllyel rendelkező telepeken adhatják le. Külön megállapodás esetén az átvevők helyszínről történő elszállítást is vállalnak.

Néhány hulladékátvevő fizet a kiszerelt nyomtatott áramköri lapokért és a komplett számítógépért, az üres házat vaslemezként vásárolják meg, ami azért is gyanús, mert a korrekt kezelés költségeit a visszanyerhető anyagok ára nem fedezi.

Televíziókészülék, számítógép monitor és egyéb irodatechnikai berendezés hulladékának leadásakor (az ólom- és kadmium-tartalom miatt) fizetni kell. Ennek fejében az engedéllyel rendelkező és ellenőrzött körülmények között dolgozó hulladékgyűjtő cégek garantálják az említett hulladékok környezetkímélő módon történő kezelését. További gondot okoz, hogy a műszaki műanyagok hasznosítása jelenleg nem megoldott, ezért a nagy mennyiségben műanyagot tartalmazó elektronikai hulladékok (pl. billentyűzetek, nyomtatók, fénymásolók, porszívók, egyes barkács szerszámok stb.) hasznosítása csak akkor lehet gazdaságos, ha az átadó ártalmatlanítási díjat fizet a hasznosító részére.

Az Elektro-Waste Kft. megalakulásával 2004-ben megkezdődött az elektronikai hulladékok országos hasznosító-hálózatának a kiépítése.

A hulladék elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) átvételére engedéllyel rendelkező telep az Inter-Metal Recycling Kft. csepeli telephelye. A hulladékudvarokban átvett elektronikai hulladék feldolgozásra kerül, kezelője a Design Kft.

5.14. táblázat: Elektromos és elektronikai hulladék gyűjtése, szállítása

Begyűjtő, szállító neve, székhelye Begyűjtött mennyiség (t/év) Begyűjtő kapacitása (t/év) Begyűjtésre használt szállítóeszköz Kezelő megnevezése
Inter-Metal Recycling Kft. n. a. n. a. ipari beszállítás n. a.
Fővárosi hulladékudvarok n. a. 22 lakossági beszállítás Design Kft.

5.1.1.2.5. Kiselejtezett gépjárművek

A begyűjtést a különböző hulladék kereskedelmi átvevő helyek, illetve az autóbontók végzik és esetenként, kereskedelmi akciók alkalmával, a márkakereskedők is.

A gépjárművek tekintetében a begyűjtés és átvétel még nem a követelményeknek megfelelően működik. Sok olyan helyen történik begyűjtés a fővárosban, ahol nincsenek meg az ehhez szükséges engedélyek, valamint az átvevő hely sem felel meg a kiselejtezett gépjárművek fogadására. Ez a körülmény a későbbiekben mindenféleképpen ellenőrzéseket igényel, illetve a megfelelő átvevőhelyek engedélyeinek megadását.

A hulladék az átvevőkhöz nagy részben úgy kerül, hogy a gépjármű utolsó tulajdonosa leadja telepükön. Az átvevők közül néhányan már szárazra fektetést és kezelést is végeznek, de egyes átvevők és a márkaszervizek továbbadják a gépjárműveket olyan telepekre, ahol a kezelést és a bontást végzik.

5.15. táblázat: Kiselejtezett gépjármű hulladék kereskedelmi átvevőhelyek

Hulladék Begyűjtő, szállító neve Székhely Begyűjtött hulladék mennyisége (t/év) Szállítóeszköz Átvevő kezelő
kiselejtezett gj. Ereco Rt. Bp. n. a. n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Fegroup Invest Rt. Bp. n. a. n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Feferrum Kft. Bp. n. a. n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Loacker Rec. Kft. Bp. n. a. n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Intermetal Kft. Bp. n. a. n. a. n. a.
Megjegyzés: Üzleti titokra hivatkozva a kért adatokat a cégek nem adták meg.

5.16. táblázat: Autóbontók

Hulladék Begyűjtő, szállító neve Székhely Begyűjtött hulladék mennyisége, (t/év) Szállítóeszköz Átvevő kezelő
kiselejtezett gj. Beck és Beck autó bontó Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. CRX Kft. Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Juliusco Bt. Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Komenda Toyota bontó Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Matt-Ker Kft. Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Mobilco Kft. Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. WedNex Ker. és Szolg. Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Manifold Kft. 1182 Bp. Királyhágó 10. Budapest n. a. - n. a.
Megjegyzés: Üzleti titokra hivatkozva a kért adatokat a cégek nem adták meg.

A fővárosban több száz márkakereskedő működik, akik esetleges kereskedelmi akciók során visszavesznek kiselejtezett gépjárműveket, melyeket a kezelőknek adnak tovább. Nincs információnk a márkakereskedők engedélyeiről. Az alábbi táblázat néhány nagyobb márkakereskedőt mutat be a főbb típusok képviselőjeként.

5.17. táblázat: Néhány nagyobb budapesti márkakereskedő

Hulladék Begyűjtő, szállító neve Székhely Begyűjtött hulladék mennyisége, (t/év) Szállítóeszköz Átvevő kezelő
kiselejtezett gj. Opel Schiller Budapest n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Ivanics Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Daewoo Sztráda Kft Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Citroen Hungária Kft. Budapest n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Petrányi-Autó Budapest n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Fábián Kft. Budapest n. a. - n. a.
kiselejtezett gj. Gablini Kft. Budapest n. a. n. a.
kiselejtezett gj. Honda Grohoczky Budapest n. a. - n. a.
Megjegyzés: Üzleti titokra hivatkozva a kért adatokat a cégek nem adták meg.

5.1.1.2.6. Egészségügyi hulladékok

Az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet előírásai szerint fertőző hulladékokat tilos lerakóhelyre vinni, csak égetéssel, vagy fertőtlenítéssel ártalmatlaníthatók, és e műveletek előtt a hulladék nem tömöríthető. A fertőző hulladékok fertőtlenítésekor kizárólag hőhatáson alapuló eljárások alkalmazhatók. A fertőző hulladékok elsődleges gyűjtőeszközei egyszer használatosak, nem nyithatók ki, azokat a hulladékkal együtt kell fertőtleníteni, ártalmatlanítani.

Az ÁNTSZ tapasztalatai szerint az utóbbi években a kórházakban, rendelőintézetekben az egészségügyi hulladékok gyűjtése a jogszabálynak megfelelően történik, a gyakorlatot a szolgálat rendszeresen ellenőrzi. Általában a szállító cégek biztosítják az egyszer használatos gyűjtőedényt is. Gondok legfeljebb a megfelelő hűtőkapacitás biztosításával adódnak. (Ezek a hulladékok hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig, az erre a célra szolgáló hűtőkészülékben 0-5 °C-on pedig legfeljebb 30 napig tárolhatók). A nem égethető komponenseket (például injekciós tűk, vágóeszközök) elkülönítetten gyűjtik, ezeket fertőtlenítik.

Az egészségügyi hulladékok területén problémát jelent, hogy a házi ellátás során keletkező fertőző hulladékok közül az orvos csak a fecskendőt viszi magával és gyűjti egy erre szolgáló konténerben, az egyéb fertőző hulladékot nem. Ez a hulladék a cukorbetegek inzulinos fecskendőivel együtt a települési hulladékba kerül, ahogyan a lakosságnál felhalmozódott lejárt szavatosságú gyógyszerek is.

A Budapesten keletkező egészségügyi hulladék mintegy 2/3-át a SEPTOX Kft. gyűjti be, és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben égetéssel ártalmatlanítja. Az égetőt a SEPTOX üzemelteti, az engedélyezett kapacitása 3025 t/év, kihasználtsága teljes. Az égető megfelel az előírásoknak, rekonstrukciója és kapacitásbővítése jelenleg előkészítés alatt van. Az általuk ezen felül gyűjtött mennyiséget a győri égetőbe szállítják ártalmatlanításra.

Az égetés mellett a fertőtlenítés is alkalmazható módszer, amely után pl. a kötszer a települési hulladékba kerülhet. Vannak azonban olyan ellenálló mikroorganizmusok, amelyek miatt a fertőtlenítés nem 100%-osan hatékony.

5.1.1.2.7. Állati eredetű hulladékok

Az állati eredetű hulladékokat, speciális jellegüknél fogva Budapesten különböző módszerek szerint gyűjtik. Vágóhídról és több nagyobb szupermarketből az ATEV Rt. közvetlenül szállítja el az állati hulladékot.

A közterületen elhullott állatok, valamint a lakosságnál elhullott kedvenc állatok begyűjtéséről az FKF Rt., illetve az Illatos úti Ebrendészeti telep gondoskodik. E hulladékok az ATEV Rt.-hez kerülnek kezelésre. Magánszemély is rendelkezik ilyen begyűjtési engedéllyel a fővárosban.

Az élelmiszerhulladékok begyűjtésével a legjelentősebb Biofilter Kft.-n kívül több társaság is foglalkozik.

5.1.1.2.8. Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik

A fővárosi gyűjtőhelyekre való beszállítás után hasznosításra szállítják el a hulladékokat, amely hasznosítók megtalálhatók a fővárosban, illetve az ország más területein is. A Növényvédelmi Szolgálat országos begyűjtő hálózattal rendelkezik.

5.1.1.2.9. Azbeszt

Az azbeszt-mentesítésből származó hulladékoknak az ártalmatlanítás helyszínére történő szállítása az MI-13-68 Műszaki Irányelv alapján történik. A mentesítés helyszínén előkezelt hulladék elszállítását Budapest területéről a Pyrus Rumpold Rt. végzi.

5.18. táblázat: Azbeszthulladék gyűjtése, szállítása

Begyűjtő, szállító neve Cím Telephely
Pyrus-Rumpold Rt. 1181 Bp., Zádor u. 4. Budapest

A Pyrus-Rumpold által Aszódon 2002-ben elhelyezett, Budapest közigazgatási határán belülről származó azbeszthulladék mennyisége 350 t. Tekintve, hogy eseti, szerződés alapján végzett tevékenységről van szó, így a begyűjtő kapacitás és a gyűjtésre használt szállítóeszköz kérdések nem értelmezhetők.

5.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyei

5.1.2.1. Nem veszélyes hulladékok

5.1.2.1.1. Települési szilárd hulladékok

A települési szilárd hulladékok keletkezési, kezelési adottságaiból következően felhalmozott hulladékokról, azok tárolási telephelyéről stb. nem beszélhetünk (közszolgáltatás keretében működő gyűjtés-szállítás).

A főváros területén, számos helyen található illegális, kisebb-nagyobb hulladékhalmokban lévő hulladék (települési szilárd hulladékokhoz sorolható hulladék, bontási-építési törmelék, sitt; elhagyott gépkocsik és alkatrészeik stb.). Ezen „vadlerakók” esetében természetesen tárolási módról, üzemeltetőről, kapacitás-kihasználtságról nem lehet beszélni. A jogilag elhagyott jellegű hulladékok ártalmatlanítása - amennyiben azok közterületen találhatók - az illetékes tulajdonos önkormányzatok feladatát jelenti.

5.1.2.1.2. Települési folyékony hulladékok

A főváros területén felhalmozott települési folyékony hulladék nincs, mivel a keletkező hulladék elszállítása folyamatosan történik.

5.1.2.1.3. Kommunális szennyvíziszap

Az FCSM Rt. szennyvíztelepeinek része az iszapkezelési technológia, melynek végterméke az alkalmazott technológia függvényében a kémiailag stabilizált vagy rothasztott, az előírásoknak megfelelő coli és fekál streptococcus számmal rendelkező szennyvíziszap. A szennyvíztelepeken üzemszerű felhalmozási céllal nem történik kommunális szennyvíziszap felhalmozás.

5.1.2.1.4. Építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok

Budapesten az építési-bontási hulladékok felhalmozása nem jellemző. A hulladékok egy része az ismert lerakókba kerül, míg a számtalan illegális (vad) lerakás jelentős környezetszennyező mennyiséget képvisel (l. 5.1.2.1.1. pont).

5.1.2.1.5. Egyéb nem veszélyes hulladékok

- Csomagolási hulladékok

Nem veszélyes hulladék kategóriába sorolható csomagolási hulladék felhalmozás nem történik a fővárosban.

- Gumiabroncsok

A felhalmozott gumihulladék mennyisége Budapest közigazgatási határán belül nem ismert, a hulladék előfordulási helyéről nem áll rendelkezésre információ.

- Biomassza

A biomassza esetében felhalmozott hulladékokra vonatkozóan nincsenek adatok, mivel erre a hulladéktípusra anyagi tulajdonságai miatt nem jellemző a felhalmozás. A zöld- és biohulladékok a begyűjtést követően teljes mennyiségükben ártalmatlanításra vagy hasznosításra kerülnek.

- Egyéb (fém, papír, csatornamű hulladék)

- Fém, papír

A felhalmozott fém- és papírhulladék mennyisége Budapest közigazgatási határán belül nem ismert, a hulladék előfordulási helyekről nem áll rendelkezésre információ.

- Csatornamű hulladék

A szennyvízátemelő telepeken, szennyvíztelepeken üzemszerű céllal nem történik technológiai eredetű csatornamű hulladék felhalmozás.

5.1.2.2. Veszélyes hulladékok: kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok

5.1.2.2.1. Hulladékolajok

Hulladékolaj felhalmozás a főváros területén nem fordul elő.

5.1.2.2.2. PCB-/IPCT-tartalmú hulladékok

PCB-/PCT-tartalmú felhalmozott hulladékok nincsenek a főváros közigazgatási területén.

5.1.2.2.3. Akkumulátorok és szárazelemek

A fővárosban sem az akkumulátor, sem az elemhulladékból nincs felhalmozott mennyiség. A lakosságnál lévő elemhulladékoknak azonban csak egy csekély hányada kerül szelektíven begyűjtésre.

5.1.2.2.4. Elektronikai hulladékok

A felhalmozott elektronikai hulladék mennyisége Budapest közigazgatási határán belül nem ismert, a hulladék előfordulási helyekről nem áll rendelkezésre információ.

5.1.2.2.5. Kiselejtezett gépjárművek

A felhalmozott gépjármű hulladék mennyisége Budapest közigazgatási határán belül nem ismert, a hulladék előfordulási helyekről nem áll rendelkezésre információ.

5.1.2.2.6. Egészségügyi hulladékok

Egészségügyi hulladék felhalmozás Budapest közigazgatási határán belül nem fordul elő.

5.1.2.2.7. Állati eredetű hulladékok

Az állati eredetű hulladékok felhalmozásáról nincs tudomásunk. A Budapest határában működött hizlaldáknál volt korábban felhalmozott hulladék, ezeket már felszámolták.

5.1.2.2.8. Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik

Budapesten jelenleg sem növényvédő szerekből, sem csomagolóanyagaiból nincsenek már felhalmozott hulladékok, ugyanis a 2003. június 1. napjától működő Cseber Kht. azokat őszi akciója során visszagyűjtötte, majd ártalmatlanította, illetve hasznosította.

5.1.2.2.9. Azbeszt

Az azbeszt felhalmozott mennyiségére nincs adat.

5.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése

5.1.3.1. Nem veszélyes hulladékok

5.1.3.1.1. Települési szilárd hulladékok

A Budapesten keletkező települési szilárd hulladék kezelése lerakással és hőhasznosítással egybekötött égetéssel történik.

- Hulladéklerakás

- Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ

5.19. táblázat: A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ műszaki adatai

A lerakó műszaki adatai
A terület tulajdonosa: Magyar Állam (93,6 ha), Pusztazámori Önkormányzat (2 ha)
A létesítmény tulajdonosa: FKF Rt.
Vagyonkezelő: ÁPV Rt. (93,6 ha)
Használati jog: Pilisi Parkerdő Rt. (93,6 ha)
Üzemeltető: FKF Rt.
Hrsz.: Pusztazámor 053, 067, 069, 0732, 074, 075, 077, 0178
Lerakó besorolása: Regionális települési szilárd hulladéklerakó
Engedélyszám: KF 50448-5/2001, KF: 60623-4/2001
Budapesttől való távolság: 18 km
Lerakó teljes területe: 95,6 ha
Igénybe vett terület: 18 ha (I. ütem)
Forrás: Tulajdoni lap. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF: 50448-5/2001. sz. határozat

5.20. táblázat: A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ kapacitás adatai

Terület,
ha
Kapacitás,
m
3
A kiépítés
jelenlegi üteme
Üzembe helyezés
éve
Szabad kapacitás,
m
3
18 I. ütem
4 600 000
Üzemel 2000 4 100 000
14 II. ütem
4 500 000
Tervezés alatt 2012
22 III. ütem
6 300 000
Tervezett 2025
Forrás: FKF Rt.

A Hulladékkezelő Központ I. ütemét 2000-ben adták át, hogy Budapest és mintegy 30 környező Pest megyei település hulladékkezelési feladatait hosszú távon (kb. 44 év) biztosítsa. A környezetvédelmi követelményeknek teljes mértékben megfelelő hulladéklerakó a tervek szerint, végső kiépítésében 60 millió m3 laza hulladék befogadására lesz alkalmas. A kiépítést három ütemben tervezik, 25 év alatt kerül kivitelezésre.

A lerakóra beszállított, külön gyűjtött kerti zöldhulladék és a telepen keletkező zöldhulladék feldolgozására 10 000 m3/év kapacitású komposztáló telep létesül. A telep bővíthető. Ez a beruházás összhangban van a lerakóra előírt szervesanyag-tartalom csökkentési programmal.

A telepen az üzemelés és az utógondozás időszakában (összesen 70 év) mintegy 16 millió Nm3 depóniagáz nyerhető ki. A depóniagáz kezelő létesítmények hosszú távú koncepció tervének kidolgozása folyamatban van. A gáz várható mennyiségi és minőségi paraméterei lehetővé teszik az energetikai hasznosítást.

- Dunakeszi II. hulladéklerakó

5.21. táblázat: A Dunakeszi II. hulladéklerakó műszaki adatai

A lerakó műszaki adatai
A terület tulajdonosa: Magyar Állam
A létesítmény tulajdonosa: FKF Rt.
Kezelő: Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság (Pilisi Parkerdő Rt.)
Üzemeltető: FKF Rt.
Hrsz.: Dunakeszi 029/1, 029/2, 041
Lerakó besorolása: Települési szilárd hulladék lerakó
Engedélyszám: KF: 50448-5/2001, KF: 60623-4/2001
Budapesttől való távolság: 16 km
Lerakó teljes területe: 12 ha
Igénybe vett terület: 10 ha
Forrás: Tulajdoni lap. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF: 50448-5/2001. sz. határozat

5.22. táblázat: A Dunakeszi II. hulladéklerakó kapacitás adatai

Terület,
ha
Befogadó kapacitás,
m
3
A kiépítés
jelenlegi üteme
Szabad kapacitás,
m
3
10 „A” medence
2 570 000
-1 100 000
”B” medence
400 000
400 000
Forrás: Dunakeszi II. teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat.
Szakvélemény kiegészítése. Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft.

A megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakón a Budapestről kiszállított szilárd települési hulladékon túlmenően fogadják Dunakeszi, Fót és Szigetmonostor településekről származó hulladékot is.

A környezetvédelmi engedély szerint a lerakón 1,3 millió m3 vegyes települési és 33 ezer m3 egyéb (fém, csomagolóanyag, építési törmelék, talaj) helyezhető el.

A lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént, a kiépített monitoring rendszert működtetik. A vizsgálati eredmények nem jeleztek kedvezőtlen hatást a környezetre.

A Hulladékhasznosító Műből származó salak-pernye lerakása is e telep „A” medencéjébe történt. A Hulladékhasznosító Mű korszerűsítését követően a salak továbbra is elhelyezhető műszaki védelemmel rendelkező lerakóban. A jövőben a „B” medence is a települési szilárd hulladék elhelyezését fogja szolgálni.

Jelenleg (2004) a próbaüzemi fázisban működő Hulladékhasznosító Műben keletkező veszélyes hulladéknak minősített pernyét engedéllyel rendelkező, Budapesten kívüli veszélyeshulladék-lerakó helyekre szállítják. A HHM teljes kapacitással történő üzemelése esetén azonban lényegesen megnő a keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagok mennyisége, ezért mérlegelni kell a más irányú megoldás lehetőségét. Célszerű lenne a lerakást közelebb lévő telepen végezni. A megoldási lehetőségek műszaki, gazdaságossági vizsgálata folyamatban van. A megoldási lehetőségek között szerepel egy saját veszélyeshulladék-lerakó létesítése is. Vizsgálatok folynak a veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentésére, a pernye előkezelésére.

A korábban lezárt (Dunakeszi I.) és a jelenleg feltöltés alatt lévő II. számú lerakónál biztosított a keletkező depóniagáz elvezetése. A gázt energiahasznosítás nélkül égetik el.

A lerakó közvetlen környezetében adottak a lehetőségek a bővítésre. A terület rekultivációját a Pilisi Parkerdő Rt. végzi el.

- Hulladékhasznosítás

- Termikus hulladékhasznosítás (égetés)

Magyarországon összesen egy kommunális hulladék égetőmű működik, Budapesten, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. üzemeltetésében.

Telephely neve: Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (HHM)
A telephely címe: Budapest, XV. Mélyfúró út 10-12.
Hrsz.: 91166/5
Üzembe helyezés időpontja: 1981
Üzemeltetői létszám: kb. 170 fő
Üzemegységek: kalorikus-, karbantartó-, villamos-, hő,- irányítástechnika-, továbbá víz - vegyi üzem.

Az üzemeltetéssel összefüggő engedélyek:

- környezetvédelmi működési engedély (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, I. fokú határozat kelte: 2001. május 23., II. fokú határozat után jogerőre emelkedés: 2001. szeptember 24., újabb II. fokú határozattal módosítva: 2001. november 27-én).

- FKF Rt. hulladékkezelési engedély kelte: 2003. december 9., érvényes: 2006. december 31-ig.

- az egységes környezethasználati engedély jelenleg elbírálás alatt áll a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőségnél.

Engedélyezett éves fogadó kapacitás:
- a rekonstrukció előtt: 350 000 t/év,
- a rekonstrukció befejezése után: 420 000 t/év.
A HHM főbb jellemző adatai:
- az égetőmű hulladékégetési kapacitása: 350 000t/év
- hulladékégető kazánok száma: 4
- kazánonkénti égetési teljesítmény: 15 t/h
- kazánonkénti gőz teljesítmény: 40 t/h
- gőz paraméterek: 40 bar, 400 C
- hőhasznosítás: villamosenergia-termelés és távhőellátás
- turbina-generátor teljesítmény: 24 MWh
- távhő kiadási teljesítmény: 42 MWh
- füstgáztisztítás: rekonstrukció folyamatban (befejezés: 2004. 12. 18.)
- kéménymagasság: 120 m

A technológia rövid leírása:

A beszállított hulladékot mérlegelés után a hulladékgyűjtő gépkocsik a rámpáról a zárt terű bunkerbe ürítik. A bunkerből polipmarkolós híddaru adagolja a homogenizált hulladékot a kazánok garatjába. A bunkertérből szívják el a kazánok égéslevegőjét. A bunkertérben ily módon folyamatosan fenntartott enyhe szívás megakadályozza az ürítéskor keletkező por, valamint bűzös gázok bunkerből történő kiáramlását.

A kazánokban a hulladék 850-1000 °C közötti hőmérsékleten elég, és az eredeti hulladéktérfogat mintegy egytizedét kitevő salak távozik. Az égetés közben felszabaduló hővel előállított gőz turbinában expandáltatva villamosenergia-termelésre, valamint távhőszolgáltatásra hasznosul.

A rostélyról lehulló steril, csíramentes salakot nedves salakeltávolító berendezés hordja ki a kazánok alól. A leválasztott pernye a salakkal együttesen kerül a salakgyűjtő medencébe. A salakból a vastartalmú anyagokat mágneses szeparátorral kinyerik. A salakot markolós híddaruval gépkocsira rakták, majd a rekonstrukciós vizsgálatok megkezdéséig a műszaki védelemmel ellátott lerakóra (Dunakeszi II. lerakó) szállították.

Hulladékhasznosítás (égetés) mennyiségei:

A Hulladékhasznosító Műben 2001-ben elégetett és energetikailag hasznosított települési szilárd hulladék mennyiség 352 900 tonna volt. Ez a teljes, FKF Rt. által kezelt hulladékmennyiség kb. 60%-a. 2002. évben történt a turbina-generátor gyártóművi felújítása, ezért a villamosenergia-termelés 5 hónapig szünetelt. Ekkor a 4 kazán közül mindössze 2 db működött, a másik kettő átmenetileg le lett állítva, valamint a turbina és a generátor felújítása is folyamatban volt. Ezek miatt a 2002-es évi fogadó kapacitás az átlagostól jelentős mértékben eltért, csakúgy, mint az energetikai hasznosítás hányada.

5.23. táblázat: A települési szilárd hulladékhasznosítás (égetés) mennyiségei

Műve-
let
Megnevezés a hulladékok jegyzéke szerint EWC kódszám Tömeg* t/év
2000. 2001. 2002.
R1 Vegyes települési hulladék 20 03 01 318 644 352 900 259 326
R4 Salakból kinyert vastartalmú anyagok 19 01 02 - 2 000 2 143
Forrás: FKF Rt. Hulladékhasznosító Mű adatszolgáltatása
* A KDV KF által engedélyezett mennyiség:
- a rekonstrukció előtt: 350 000t/év
- a rekonstrukció befejezése után: 420 000 t/év

5.24. táblázat: A települési szilárd hulladék égetésével termelt energiamennyiségek

Termelt villamos energia (MWh) Termelt hőenergia (GJ)
2001 2002* 2001 2002*
112 476 59 196 388 700 329 442
Forrás: FKF Rt. Hulladékhasznosító Mű adatszolgáltatása.
* Megjegyzés: 2002. évben történt a turbina-generátor gyártóművi felújítása, ezért a villamosenergia-termelés 5 hónapot szünetelt.

A Hulladékhasznosító Műbe bevitt összes hőmennyiség 96%-a származik a szemétből és mindössze 4%-ot tesz ki a póttüzelésként alkalmazott földgázhőmennyiség aránya.

Megállapítható, hogy a Hulladékhasznosító Műben elégetett hulladék energiatartalma de facto villamosenergia- és távhőszolgáltatásra hasznosul.

A termelt gőz felhasználási cél szerinti megosztása:

- 58% villamos energia termelés,

- 23% értékesítés a FŐTÁV Rt. felé,

- 17% saját felhasználás,

- 2% FKF Rt.-n belüli szolgáltatás.

A villamosenergia-termelés felhasználása:

- 82,6% értékesítés az ELMÜ Rt. részére,

- 16,7% saját felhasználás,

- 0,4% értékesítés a FŐTÁV Rt. felé,

- 0,3% FKF Rt.-n belüli szolgáltatás.

Szemben a hulladékból kinyert másodnyersanyagok ingadozó piaci értékével, illetve esetenként bizonytalan értékesítési lehetőségeivel, az égetésnél termelt villamos- és távhőenergia stabil felvevőpiaccal és folyamatosan növekvő értékesítési árral rendelkezik. Az elmúlt években meredeken nőtt az értékesített energiáért kapott bevétel. 2001-ben már több mint 4500 Ft bevétel realizálódott 1 tonna szemét elégetéséből, és ez az érték több mint ötszöröse az 1994-es értéknek. Ez azt jelenti, hogy a piac az elmúlt időszakban, illetve jelenleg is a hulladékból termelt energiát relatíve magasabbra értékeli, mint a kinyerhető másodnyersanyagot. (A másodnyersanyag-piacon egyértelműen felismerhető a ciklikusság: az emelkedő átvételi árakat követően megnő a gyűjtött mennyiség, majd a túlkínálat újra leviszi az árakat).

- Rekonstrukciós munkálatok

A Hulladékhasznosító Műben jelenleg folyó rekonstrukciós és új füstgáztisztító létesítésére irányuló munkákra a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. a fővállalkozói szerződést a tendergyőztes Lurgi Energie und Entsorgung GmbH. céggel 2002. október 15-én kötötte meg. Az új füstgáztisztító berendezések létesítésének keretei között kerül kialakításra a szilárd maradékanyagok kezelésére szolgáló technológiai rendszer is.

A rekonstrukciós munkák főbb elemei:

- Kazánrekonstrukció:

Célja, egyrészt a füstgáznak minimum 850 °C-on, minimum 2 másodperc tartózkodási idő biztosítása, másrészt a tüzelési hatásfok további javítása, valamint a kazánból távozó füstgáz hőmérsékletének csökkentésével a kazánhatásfok és ezzel az energiahasznosítás hatásfokának javítása.

- Tüzeléstechnikai beavatkozás a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentésére:

Új korszerű rostélyrendszer kerül a kazánba beépítésre, új primer levegő csatornarendszert építenek ki. A felújított tüzelőrendszerrel a tüzelés körülményei pontosan beállíthatók lesznek, az égés minősége javul és ezáltal a szén-monoxid és szénhidrogén emisszió tovább csökkenthető. A tüzeléstechnikai beavatkozáson túl szintén a kazánban lejátszódó redukciós folyamatokkal tervezik csökkenteni a kazánokból távozó nitrogén-oxidok emisszióját.

- Új füstgáztisztító rendszer:

A levegőbe történő szennyezőanyag kibocsátások csökkentését egyrészt a kazánrekonstrukcióval, másrészt füstgáztisztítási technológiával oldják meg. A tervezett füstgáztisztítási technológia egyik alapvető jellemzője, hogy szennyvízmentes. Az alkalmazott megoldások: pernyeleválasztó ciklon (pernyesiló), abszorbens (mésztej), zsákos szűrő, valamint füstgázventilátor alkalmazása. A megvalósítandó eljárás ún. félszáraz (semi-dry) eljárás.

5.1.3.1.2. Települési folyékony hulladékok

A települési folyékony hulladékra jellemző egyedüli kezelési tevékenység a leeresztés erre kijelölt leeresztőhelyen. A szippantott szennyvíz leengedése a főváros területén 20 db kijelölt, hagyományos tisztítóaknás közcsatorna leeresztőhelyen és 7 db mágneskártyás koncentrált leeresztőhelyen történik. Ez utóbbiak közül egy-egy az FCSM Rt. Észak-pesti, illetve a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén van. A leeresztő és a kezelőtelepek üzemeltetője a Fővárosi Csatornázási Művek Rt.

A közcsatornába leeresztett települési folyékony hulladék egy része szennyvíztisztító telepre, illetve egy másik része közvetlenül a felszíni befogadóba, a Dunába kerül, ezzel környezetterhelést okozva. A szennyvíztisztító telepeken történő leeresztésnél a leeresztett települési folyékony hulladék mechanikai kezelést kap: a vizes fázist bevezetik a szennyvíztisztítási technológiába, a visszamaradt rácsszemetet pedig a többi technológiai hulladékkal együtt ártalmatlanításra elszállíttatják.

5.25. táblázat: Települési folyékony hulladék kezelése

Kezelés módja Mennyiség (m3/év) Arány (%)
Szennyvíztisztító (Sz) 79 064 14,9
Csatornaszem (Cs) 191 052 35,9
Koncentrált leeresztőhely (K) 261 976 49,2
Budapest összesen 532 092 100,0
Forrás: FTSZV Kft.

A koncentrált leeresztőhelyen a hulladék bizonyos paramétereinek (például pH) ellenőrzése is megtörténik.

5.26. táblázat: A települési folyékony hulladék kezelésére feljogosított szolgáltatók engedélyei

Vállalkozás Cím Tárgy Engedélyszám Érvényességi idő Engedélye-
zett mennyiség (m
3/év)
Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. 1051 Bp., Hercegprímás u. 11. kezelés szállítás KF: 13768-
17/2002
H-1662/4/2002.
2005. 12. 31.
2005. 12. 31.
250 000
230 000
Jäger Kft. 1029 Bp., Ördögárok u. 3. szállítás KF: 39-3/2004 2007. 03. 30. 58 800
Szilágyi és Társa Kft. 1211 Bp., Gyepsor u. 1. kezelés KF: 23407/2003 2006. 04. 30. 48 000
Faragó és Fia Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. 1239 Bp., Ócsai út 7. kezelés KF: 4400/2003 2005. 12. 31. 50 000
Városkút Szolgáltató Kft. 1211 Bp., Gyepsor u. 1. szállítás H-2654/5/2002 2005. 5 000
Pónus Bt. 1101 Bp., Salgótarjáni út 47/B kezelés KF: 15498/03 2006. 06. 30. 30 000
Dimer Kft. 1188 Bp., Lőrinci u. 17/A kezelés KF: 7012/02 2005. 09. 30. 30 000
Szívó Kft. 1164 Bp., Magtár u. 54/A kezelés KF: 1191-2/2003 2005. 12. 31. 30 000
Rákoskerti Szolgáltató Bt. 1171 Bp., Tiszafüred u. 15. kezelés KF: 19319-5/2003. 2006. 09. 30. 5 000
Holecska Bt. 1148 Bp., Nagy Lajos kir. útja 23. kezelés KF: 15496/2003 2005. 12. 31. 28 000
Czigány Emő 1162 Bp., Szent Imre u. 119. kezelés KF: 17720/04 2007. 05. 31. 4000

5.1.3.1.3. Kommunális szennyvíziszap

A hulladékgazdálkodás elsődleges célja a hulladékok keletkezésének minimalizálása, a legteljesebb körű hasznosítás, illetve a környezetet legkevésbé terhelő ártalmatlanítás. Ennek szellemében szennyvíziszap kezelés az alábbi területeken történik:

- egyedi szennyvíztelepeken történő iszapkezelés;

- ártalmatlanításra/hasznosításra elszállított iszap kezelése.

- Szennyvíziszap kezelés a főváros szennyvíztisztító telepein:

A szennyvíztisztítás része az iszapkezelési technológia, így a tisztítótelepeken történő iszapkezelést az FCSM Rt. végzi.

- Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep

A Pest északi részén keletkező, mintegy 20%-ban iparból eredő szennyvizet tartalmazó kommunális szennyvizeket fogadó Angyalföldi Szivattyútelepről érkező szennyvizeket tisztító, 1986 óta üzemelő, 2003-tól már 200 000 m3/nap tisztítókapacitással működő Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep tisztítási technológiájából naponta mintegy 2000 m3 híg, 3,5%-os szárazanyag tartalmú iszap keletkezik. A poli-elektrolitos kémiai stabilizálást követő centrifugálás során keletkező, 6% szárazanyag tartalmú sűrített iszap kondicionálása mésztejjel és vas(III)-kloriddal történik. A kondicionált iszap membrán és kamrás présekre kerül. Az iszapkezelési technológia iszapvíztelenítő kapacitása 107 tonna iszap szárazanyag/nap. A víztelenített iszap szárazanyag tartalma 40%-os. 2005 végére fejeződik be a biogáz rendszer kiépítése (1,5 milliárd Ft-os beruházás), melynek révén az iszapból biogáz állítható elő, ami egyszerre energiatakarékos és környezetbarát megoldás. A biogáz rendszer felépülése után évente 14-15 millió m3 biogáz képződik, ami kb. 14-15 millió kWh energiát termel, az iszap pedig a mezőgazdaság számára felhasználhatóvá válik.

- Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep

A főváros XVIII., XIX., XX. és XXIII. kerületének, valamint Gyál és Vecsés kommunális és ipari eredetű szennyvizeit (-10%) tisztító, 1966 óta üzemelő, jelenleg 80 000 m3/nap tisztítókapacitású Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen alkalmazott biológiai szennyvíztisztítási technológia során képződött iszap (nyers- és fölösiszap) kezelést igényel. Iszapsűrítőkben 6-7%-ra növelik az iszap szárazanyag tartalmát, majd a besűrített iszapot 3 db anaerob, mezofil, kevert és fűtött rothasztóba vezetik, ahol szervesanyag tartalmának egy része biogáz képződés közben lebomlik. A Budaörsi Szennyvíztisztító Telep mintegy 20 m3/nap szennyvíziszapja is a Dél-pesti Telep iszapkezelési technológiájába kerül. A kirohadt iszap az utórothasztóba kerül, ahol további fázisszétválás történik. A centrifugáról kb. 30%-os víztartalmú, földszerű állapotú iszap kerül le.

A fedett, anaerob bioreaktorokban a rothasztás során keletkező biogázt kéntelenítik és vezetéken keresztül a 2000 m3-es biogáz tárolóba vezetik.

A kb. 5600 kcal fűtőértékű biogázt a telep technológiájában áramfejlesztésre és hőtermelésre használják fel. Biogázra alapozva történik az előrothasztók fűtése és a kommunális hőigény kielégítése a telepen.

- Ártalmatlanítás/hasznosítás

- Kommunális szennyvíziszap ártalmatlanítás és hasznosítás Budapest területén

Az FCSM Rt. szennyvíztisztító telepein keletkező kommunális szennyvíziszapot szállításra, illetve ártalmatlanításra és/vagy hasznosításra feljogosító engedéllyel rendelkező vállalkozók szállítják el az ártalmatlanító/hasznosító telephelyekre. Kivételt képez az FCSM Rt. saját kezelésében lévő Csomádi lerakóra kerülő szennyvíziszap, melyet az FCSM Rt. szállít ki saját járműveivel.

5.27. táblázat: Engedéllyel rendelkező, fővárosi székhelyű kommunális szennyvíziszap kezelők a tervezési területen, 2002

Engedélyes Cím Telephely Tárgy* Engedély száma Engedély érvényes-
ségi ideje
FCSM Rt. 1087
Bp., Asztalos S. u. 4.
Csomád Szennyvíziszap-
lerakás
KF: 6733/95 H-28640/1997 I-II. ütem
URBURA Kft. 1096
Bp., Kisfaludy u. 48.
Bp. XXIII., Péterimajor Rekultiváció, hasznosítás XIX-213/2001 KF: 22355/00 2002
Hidroklif Kft. 1031
Bp., Ányos u. 16.
Kísérleti terület, Csomád Hasznosítás KF: 7870-3/2001-1 n. a.
HUNVIRON 1021
Bp., Hűvösvölgyi út 54.
Lőrinci Rekultiváció KF: 12.221-3/1993. 2002
Forrás: FCSM Rt. Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. és szóbeli közlések

Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2002-ben keletkezett 39 420 t stabilizált, víztelenített iszapmennyiség közel fele (19 267 t) az FCSM Rt. tulajdonában lévő és általa kezelt Csomádi lerakón került lerakásra. Az időközben megnövelt tisztítókapacitású Észak-pesti Szennyvíztisztító telepen 2003-ban az előző évihez képest 2,5-szer több kommunális szennyvíziszap keletkezett (98 766 t), melynek 65,3 %-át (64 465 t) a Csomádi telepen rakták le.

- Kommunális szennyvíziszap ártalmatlanítás (deponálás)

Budapest közigazgatási területén nincs kommunális szennyvíziszap-lerakó. Az FCSM Rt. saját, megfelelő műszaki védelemmel ellátott kommunálisiszap-lerakóval rendelkezik a Budapesttől 23 km-re É-ra fekvő Csomádon.

5.28. táblázat: Az FCSM Rt. Csomádi szennyvíziszap-lerakó műszaki adatai

A lerakó műszaki adatai
Tulajdonos Fővárosi Csatornázási Művek Rt.
Kezelő Fővárosi Csatornázási Művek Rt.
Hrsz. 074/7
Lerakó besorolása Nem veszélyes hulladék lerakó
Engedélyszám KF 6733/95, H-26480/1997
Budapesttől való távolság 23 km
Lerakó teljes területe 14,61 ha
Bekerített terület 11,68 ha
Művelet Lerakás
Engedélyezett mennyiség: Nincs meghatározva (t/év)
Forrás: FCSM Rt. 2004. 03. 30-án kelt válaszlevele a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség
KF: 35137/03. sz. ügyiratára

5.29. táblázat: A Csomádi szennyvíziszap-lerakó kapacitás adatai

A kiépítés jelenlegi üteme
I-II. ütem III. ütem
Terület, ha Kapacitás m3 Szabad kapacitás, m3 Terület, ha Kapacitás, m3 Szabad kapacitás, m3
4,6 206 000 0 4,6* 210 000 200 000
Megjegyzés: * Az I-II. ütemben feltöltött, lezárt medencék területére települt.
Forrás: FCSM Rt. 2004. 03. 30-án kelt válaszlevele a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség
KF: 35137/03. sz. ügyiratára

- Elhelyezhető hulladékmennyiség:

A több ütemben kiépülő, Budapesttől É-i irányban, 23 km távolságra lévő Csomádi szennyvíziszap-lerakó az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen keletkező, mésszel stabilizált, víztelenített iszap fogadására alkalmas. Jelenleg a III. ütemben létesített lerakótér feltöltése folyik. A lerakó területe lehetővé teszi a lerakás folytatását további ütemekben (IV., V.) is, amennyiben az iszap biológiailag bontható szerves anyag csökkentése megvalósul. Az évente lerakható szennyvíziszap mennyisége nincs hatóságilag szabályozva.

- Műszaki védelem:

A Csomádi lerakó I-II. ütemben létesített iszaptároló medencéi kombinált szigetelőrendszerrel épültek. A medencék fenékszintje alatt húzódó összefüggő agyagréteg, a vízszintes irányú szivárgást akadályozó NOVATER 5 szigetelőlemez, továbbá a fenék és a feküréteg közötti szakaszon a rézsűszigeteléssel összekapcsolt függönyfallal történt függőleges lezárás teljes műszaki védelmet biztosít.

A III. ütem a tároló I-II. ütemében kialakított, feltöltött medencék területén létesült. A már lerakott szennyvíziszapot vízzáró réteggel zárták le és felületét teherbíróvá tették, majd 7,5 m magasságú töltés emelésére került sor. Az új tárolótér kialakítása során a tárolótér hatékonyabb víztelenítése érdekében kiegészítő szivárgó rendszer (csurgalékvíz-gyűjtés és elvezetés) létesült és a 6000 m3-es befogadóképességű, szigetelt csurgalékvíz-gyűjtő medence is felújításra került. Megfelelő minőség esetén a csurgalékvíz nyárfás csurgalékvíz öntöző telepre juttatható ki. Az öntözőtelepen mélyárkos felületi öntözés történik. A lerakó talajvíz figyelőkutakból álló monitoring rendszerrel rendelkezik.

- A főváros szennyvíziszap hasznosításának jellemzői, a hasznosítás módjai

2002-ben és jelenleg is az FCSM Rt. vállalkozókat bízott/bíz meg a kezelt szennyvíziszap hasznosításával, melyek közül csak egy (URBURA Kft.) rendelkezik Budapesti telephellyel (Péterimajor), a többi az agglomerációban, illetve az ország más területein működik.

5.30. táblázat: Települési szennyvíziszap hasznosítók Budapest területén 2002-ben

Hasznosító neve Létesít-
mény helyszíne
Tevékeny-
ség típusa
EWC-kód főcsoport Kezelt hulladék-
fajta
Kezelt hulladék mennyiség (t/év) Hulladékok forrása Engedélye-
zett mennyiség (t/év)
URBURA Kft. Bp. XXIII., Péteri-major D8, R3 19 Települési szennyvíz-tisztításból származó iszap 20 000 Budapest 20 000
Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság 2002. évi adatokon alapuló „Hulladékgazdálkodási terv 2003-2008”, illetve szóbeli közlés.

5.31. táblázat: A települési szennyvíziszap hasznosítása 2002-ben

Szennyvíziszap hasznosítása
Hasznosítást végző neve Hasznosítás módja Hasznosítási terület
nagysága (ha)
Alkalmazott technológia* Engedélyezett/
kiszállított mennyiség (t/év)
Kreisz Mariann Anita, Alsónémedi D8, R10 n. a. Komposztálás, mezőgazdaság 3 800 /855
HUNVIRON Kft. Lőrinci telep D8, R3 62 Rekultiváció n. a. /171
Tatai Környezetvédelmi Rt. Almásfüzítői VII. vörösiszap tározó D8, R3 160 Rekultiváció n. a. /189
Hydroklív Kft. Csomád D8, R10 11,68 Komposztálás, mezőgazdaság n. a. /20 153
Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság 2002. évi adatokon alapuló „Hulladékgazdálkodási terv 2003-2008.”, illetve szóbeli közlés.

Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2002-ben keletkezett 39 420 t kémiailag stabilizált, víztelenített iszapmennyiség közel fele (20 153 t) a Csomádi szennyvíziszap-lerakó telepen, a Hidroklif Kft. által 2002-ben végzett kísérleti komposztálást követően, mezőgazdasági hasznosításra került. Az FCSM Rt. azóta is folyamatosan végez komposztálási kísérleteket. 2005. év végétől, a rothasztók üzembe lépésével az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep is komposztálás szempontjából kedvezőbb minőségű szennyvíziszapot fog előállítani.

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a 2002-ben keletkezett, rothasztott szennyvíziszap teljes mennyisége (17 392 t) hasznosítás céljából került átadásra. Az engedélyes átvevők a stabilizált, víztelenített szennyvíziszap 100%-át komposztálták. A komposztált iszapnak azonban csak kb. 5%-a került mezőgazdasági hasznosításra, 95%-át rekultivációs célokra használták fel.

- Budapest területén lévő hasznosító telephelyek

Budapesten jelenleg egy engedélyes szennyvíziszap hasznosító telep (Péteri-major) van, ahol kommunális szennyvíziszap komposztálást végeznek.

A XXIII. kerület Péteri-majorban jelenleg a 196 154/14 hrsz. területen olajos iszap komposztálása folyik, amihez kommunális szennyvíziszapot is felhasználnak. A komposztált iszapot a régi lerakó felületén szétterítve, annak rekultiválására használják fel. A régi lerakó műszaki védelmét csupán a korábban lerakott hulladék alatt lévő agyagpaplan, és a lerakott hulladékot 0,5 m vastagságban borító technológiai takaró (agyagos kavics) biztosítja.

5.32. táblázat: A Bp. XXIII. kerület Péteri-major hasznosító telephely adatai (2004)

A lerakó műszaki adatai
Tulajdonos Regale Rt.
Kezelő URBURA Kft.
Székhely Halásztelek
Engedélyszám KF: 22355/2000.
Budapesttől való távolság 0 km
Felhagyott lerakó
Régi lerakó teljes területe 18 ha (lerakás megszűnt, rekultiváció folyamatban)
Régi lerakó térfogata 480 000 m3
Befogadásra engedélyezett iszap 10 000 t/év
Igényelt iszapmennyiség 100 000 t
Üzemelő lerakó
Bp. XXIII. 196 154/14 hrsz. terület 11,6 ha (üzemelő olajos iszap komposztáló terület)
Engedélyszám 924/2004
Jelenlegi komposztáló (keverő) terület 2000 m2
Engedélyezett iszapmennyiség 3000 t/év
Tervezett lerakó
Bp. XXIII. 196 180/4 8 ha (tervezett szennyvíziszap komposztáló, környezetvédelmi felülvizsgálat folyamatban)
Forrás: URBURA Kft., Bránát László ügyv. ig. szóbeli közlése.

Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2003-ban az előző évihez képest 2,5-szer több kommunális szennyvíziszap keletkezett (98 766 t), melynek 34,7%-a komposztálást követő rekultiváció céljából került hasznosításra a HUNVIRON Kft. lőrinci pernyehányóján (34 179 t), illetve a Tatai Környezetvédelmi Rt. által az almásfüzitői VII. vörösiszap-tárolón (81 t).

2008-ban a Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep üzemhelyezésével a keletkező szennyvíziszap mennyisége a 2003. évihez képest is megkétszereződik. A szennyvíztelepre tervezett korszerű rothasztókból a beüzemelés első évében kikerülő iszap mennyisége kb. 100 000 t lesz, melynek egy része (35 000 t) a tervek szerint az addigra már megfelelő műszaki védelemmel kiépített Cséri telepi új komposztáló telephelyen kerül hasznosításra. A tervek szerint a kialakítandó komposztáló telep két ütemben valósul meg. Az első ütemben 35 000 m3/év, a második ütemben 50 000 m3/év mennyiségű hulladék kezelését fogja megoldani.

- Energetikai és egyéb hasznosítási lehetőségek

Az FCSM Rt. szennyvíziszap égetést sem ártalmatlanítás, sem hasznosítás céljából egyelőre nem végez, de ez irányban kísérleteket évek óta folytat. Az FKF Rt. által üzemeltetett Hulladékhasznosító Mű nem rendelkezik szabad kapacitással kommunális szennyvíziszap fogadására.

Tekintettel a fővárosban és a régióban fennálló komposztálási kapacitáshiányra, a komposztáló helyek műszaki védelmének hiányosságaira, az égetéssel történő szennyvíziszap hasznosítás alternatív lehetőségként kínálkozik. Irodalmi adatok szerint széntüzelésű kazánokban a szennyvíziszap 5%-os tömegarányban adagolva folyamatosan eltüzelhető. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának megbízásából 2003-ban az ERBE Energetikai Mérnökiroda részletesen tanulmányozta az erőművi együttégetés megvalósíthatóságát a Mátrai Erőműben. A tanulmány az elméletileg és gyakorlatilag szóba jöhető szennyvíziszap ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségek összehasonlító elemzését is tartalmazza környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok korrekt figyelembevételével.

Egy világváros szennyvíztelepeire érkező szennyvizek a Víz Keretirányelv (2000/60/EK) mellékletében felsorolt 33 veszélyes anyag (toxikus fémek és szerves mikroszennyezők) közül számosat tartalmaznak, melyek biológiai szennyvíztisztítással nem távolíthatók el és közülük több a keletkező, majd kezelt iszapban halmozódik fel. E tény, továbbá a keletkező és kezelt iszap igen változó összetétele is megerősíti az égetéssel történő hasznosításra irányuló vizsgálatok (iszapvizsgálat, próbaégetés) folytatásának szükségességét.

Javasolt továbbá megvizsgálni a fővárosi szennyvíztisztító telepeken vagy közvetlen közelükben megvalósítható monoégetés lehetőségeit, bár a lakosság, vélhetően, ezt nehezen fogja elfogadni.

A szennyvíziszap másodnyersanyagként történő hasznosítása a cementiparban ugyancsak kivitelezhető megoldásnak látszik, a Duna-Dráva Cement Kft. váci gyárának részéről a fogadókészség megvan rá.

5.1.3.1.4. Építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok

Engedélyezett lerakási lehetőséget az FKF Rt. lerakói biztosítanak.

A budapesti meglévő lerakók az alábbiak: X. ker., Gergely utcai lerakó, X. ker., Akna utcai lerakó, XVI. ker., Sarjú utcai sóderbánya, XVII. ker., Naplás utcai lerakó (Banovics József), XVII. ker., Naplás utcai lerakó (Rákosvölgye Szöv.), XVIII. ker., Haladás utcai agyagbánya, XVIII. ker., Cséri-telep (FKF Rt.), XXII. ker., Dunapart II. lerakó, XXIII. ker., Péteri-major lerakó.

Ezek közül rekultiváció alatt vannak a Gergely utcai és a Péteri-majori lerakók, míg betelt vagy bezárt a Haladás utcai és a Cséri-telepi lerakó.

A hasznosító és ártalmatlanító telepeket az alábbi táblázatok mutatják be. A bemutatott adatok alapján - és figyelembe véve az OHT hasznosítási céljait - egyértelműen rögzíthető, hogy a hasznosító kapacitást bővíteni kell.

5.33. táblázat: Hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozás megnevezése, címe Kezelési (D) mód Kezelt hulladék Kapacitás (t/év) Kihasználtság, %
Magyar Aszfalt Kft.
IX., Illatos u. 8.
Törés, zúzás Építési-bontási 2 020 n. a.
Metzger Kft.
XIV., Komáromi u. 16-20.
Törés, zúzás Építési-bontási 120 000 n. a.
A táblázatban szereplő hulladékkezelők egyben hulladékhasznosító szervezetek is.
Forrás: KDV KF.

5.34. táblázat: Engedélyezett, illetve hosszabb távon továbbműködő lerakók bemutatása

Telephely Lerakó típusa Gyűjtési körzet Lerakott hulladék Lerakott hulladék mennyisége (t/év) Engedélye-
zett kapacitás, m
3
Potenc. szabad kapacitás, m3
FKF Rt. Orgoványi úti lerakó Anyag-bánya Budapest Építési-bontási 100 000-
600 000
555 000 400 000
Forrás: FKF Rt.

Természetesen a budapesti építési-bontási hulladékokat fogadó Dunakeszi és Pusztazámori lerakók is figyelembe vehetők, noha nem Budapest területén vannak.

5.35. táblázat: A Budapest XVIII. ker., Orgoványi úti inert hulladéklerakó műszaki adatai

A lerakó műszaki adatai
Tulajdonos Magyar Állam
Kezelő Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
Üzemeltető: FKF Rt.
Hrsz. 156 743, 156 744
Lerakó besorolása Inert hulladéklerakó
Engedélyszám: KF 50448-5/2001
Budapesttől való távolság Városon belül
Lerakó teljes területe 28,1 ha
Igénybe vett terület 5,5 ha
Forrás: Tulajdoni lap Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF: 50448-5/2001. sz. határozata.

5.36. táblázat: Az Orgoványi úti inert hulladéklerakó kapacitás adatai

A kiépítés jelenlegi üteme
Terület, ha Befogadó kapacitás, m3 Szabad kapacitás, m3
5,5 555 000 400 000
Forrás: MÉLYÉPTEV Kultúrmérnöki Kft.

A repülőtér építésénél keletkezett bányagödör tömedékelési jogával a BETONÚT Rt. rendelkezik. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósággal (LRI) kötött szerződése értelmében a tömedékelést 2008. 12. 31-ig teljesíteni kell. A tömedékelést a BETONÚT Rt. megbízásából az FKF Rt. végzi.

A területre kiadott engedély értelmében 300 000 t/év vegyes építési és bontási (inert) hulladék és 37 000 t/év úttisztításból származó hulladék helyezhető el.

A lerakó nem rendelkezik műszaki védelemmel. A környezetvédelmi előírások inert hulladéklerakók esetében is megkívánják a gyenge vízáteresztő képességű, alsó réteg kialakítását. Ez nem áll rendelkezésre, ezért fokozott jelentősége van a lerakó környezetébe telepített talajvíz megfigyelő kutak rendszeres ellenőrzésének. Az eddig elvégzett vizsgálatok nem mutattak környezetszennyezést.

A lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát elvégezték, a vizsgálatok alapján határértéket meghaladó környezetterhelést nem állapítottak meg.

Az Orgoványi úti lerakó elhelyezkedése kedvező: a város területén belül, lakott épületektől távol, gazdasági erdő övezetben, rekultiválandó területként nyilvántartott területrészen van. A mostani feltöltési ütem mellett még mintegy 6-8 évig folytatódhat az inert hulladék lerakás, megfelelő üzemeltetői felügyelet mellett. Biztosítani kell, hogy a területre bomló szerves anyag és veszélyes hulladék ne kerüljön lerakása. Szakértői vélemények megfontolandónak tartják a lerakó területén, vagy mellette egy mobil vagy telepített építési törmelék feldolgozó létesítmény telepítését. Ezzel a hulladék egy része visszaforgatható, a lerakott hányad csökkentésével a telep aktív élettartama jelentősen meghosszabbítható (ez esetben a rekultivációs szerződés módosítandó).

Engedélyeztetés alatt van Budapest, XXIII. kerület Péteri-majorban, a korábbi lerakó mellett, 14 ha területen létesítendő inert hulladéklerakó, mely a mintegy 800 000 m3 tömör inert hulladék lerakása mellett kb. 80 000 m3 komposztált szennyvíziszapot tud majd befogadni. A terület tulajdonosa a Regale Kft., bérlője az URBURA Kft.

5.1.3.1.5. Egyéb nem veszélyes hulladékok

- Csomagolási hulladékok

Az ÖKO-Pannon Kht. partnereként csomagolási hulladékot hasznosító szervezetek az alábbi táblázatban láthatók.

5.37. táblázat: Csomagolási hulladék hasznosítók

Hasznosító szervezet Székhely Begyűjtési terület
Remoplaszt Műanyag Hulladék Hasznosítást Koordináló Kht. Budapest XIV., Stefánia út 75. Műanyag
Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt. Budapest XXI., Duna u. 42. Papír
Szentendrei Papírgyár Szentendre Papír
Pep-Roll Kft. Budapest XX., Helsinki út 101. Papír
Piszke Papír Rt. 2541 Lábatlan, Rákóczi út 161. papír
Dunaferr Ferromark Kft. 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3.
2401 Dunaújváros Pf. 110
vas
Hunguard Glass Kft. 5900 Orosháza, Csorvási út 31. üveg
Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. 5900 Orosháza, Csorvási út 5. üveg
Avermann-Holvex Kft. 3508 Miskolc, Csaba vezér u. 76. Színes/vegyes üveg (melyet átvétel után külföldi hasznosítókhoz szállítanak)
Arany Kentaur Bt. 9121 Győrszemere, Fő u. 80. Színes/vegyes üveg (melyet átvétel után külföldi hasznosítókhoz szállítanak)
Falco Forgácslapgyártó Rt. 9700 Szombathely, Zanati út 26. fa
KER-KONTÍR Kft. 6062 Tiszakécske, Tiszabög 159. fa
Reco-Palett Kft. 2251 Tápiószecső, Szőlő u. 21. fa
Polgár és Polgár Kft. 7634 Pécs, Cseralja dűlő 8. fa
Mal Rt. 8400 Ajka Pf. 220. alumínium
Alu-Block Kft. 3032 Apc, Vasút sor 1. alumínium
Forrás: ÖKO-Pannon Kht. honlap és szóbeli tájékoztatás.

- Gumiabroncsok

Budapest közigazgatási határán belül gazdasági társaság nem folytat gumihulladék kezelést. Néhány Budapest környéki feldolgozó cég adatait mutatjuk be a következő táblázatban.

5.38. táblázat: Budapest környéki gumiabroncs feldolgozó cégek

Begyűjtő, szállító neve Cím Kezelési mód
C.S.O. Kereskedelmi és Gumifeldolgozó Kft. 2364 Ócsa, Némedi úti major őrlemény készítés, késztermék gyártás, darabolás
Novita Ipari és Kereskedelmi Bt. 4466 Tímár, Szabadság u. 2. őrlemény készítés, késztermék gyártás
EURO-NOVEX Kereskedelmi Vagyonkezelő Kft. 2768 Újszilvás, Ábrahám telek 511/A hántolás, őrlemény készítés, és késztermék gyártás, vágás
G. U. M. Kft. 2840 Oroszlány őrlemény készítés

További hasznosítási lehetőséget jelent a gumihulladék cementgyári égetése, melyre a Duna-Dráva Cement Kft. beremendi gyára rendelkezik engedéllyel. Emellett azonban több új kezdeményezés engedélyezési eljárása is folyamatban van.

A gumihulladék hasznosítása és ártalmatlanítása két módon történhet:

- energiakinyerés céljából történő égetéssel,

- 2006. július 1. napig aprítva lerakással. Ezt követően azonban nem helyezhető el gumiabroncshulladék a lerakókban.

A gumihulladék különböző módon történő kezelési arányaira vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre.

Jelenleg az energiakinyerés céljából történő égetéssel való hasznosításra hazánkban nincs lehetőség, de léteznek engedélyezési eljárás alatt lévő tervek.

A gumihulladék lerakására engedéllyel rendelkezik a Dunakeszi II. sz. Hulladéklerakó, valamint a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ.

- Biomassza

A főváros területén jelenleg a Főkert Rt. által üzemeltetett Keresztúri úti komposztáló üzemben történik jelentősebb mennyiségű, közszolgáltatók által beszállított zöldhulladék hasznosítás.

A komposztáló üzemben a főváros zöldterületeiről, beszállítóktól, és a lakosságtól származó zöldhulladék (gally, lomb, kaszálék) kerül kezelésre, évente kb. 35 000 m3 mennyiségben. A komposztálást nyitott, prizmás technológiával végzik. A komposzt telep működését a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség KF: 2704-2/1995. sz. határozatában engedélyezte.

A komposztálás műszaki hátterét biztosító géppark az alábbi gépekből áll.

5.39. táblázat: A Főkert Rt. komposztáló telepének műszaki háttere

Gép típusa Mennyiség (db) Munkaművelet
Willibald MZA-350 típ. kalapácsos aprítógép 1 Az alapanyag aprítása
New Holland TBU 300 típ. forgatógép 1 A komposzt prizmák forgatása
Farwick Primus típ. dobrosta 1 A kész komposzt rostálása
New Holland típ. homlokrakodógép 1 Anyagmozgatás
Volvo homlokrakodógép 1 Anyagmozgatás
Honda szivattyú 1 Csurgalékvíz mozgatás
Közúti hídmérleg (60 tonnás) 1 Az anyagok mérlegelése
Forrás: Főkert Rt.

Az üzemben a keletkező csurgalék- és esővizet külön tárolóban fogják fel, majd visszajuttatják a rendszerbe. Az alapanyagok, a komposztáló prizmák és a kirostált komposzt beton burkolaton találhatók. Az esetleges szennyezés jelzésére figyelőkutakat létesítettek.

A Főkert Rt. a főváros területéről begyűjtött zöldhulladék komposztálásával tehermentesíti a fővárosi Hulladékhasznosító Művet, valamint a zöldhulladékból készült komposztot újrafelhasználja tápanyagként. A Főkert Rt. célja a minőségi komposzt előállítás, ezért a telephelyén csak növényi eredetű nyersanyagok feldolgozása történik.

Az FTSZV Kft. által üzemeltetett Cséri-telepre történik ugyan piaci hulladék beszállítás a Nagybani Piacról, azonban ez a mennyiség nem jelentős, a telep elsősorban szennyvíziszap hasznosítással foglalkozik.

A Budapesti Temetkezési Intézet X. kerületi Újköztemetőjében a helyszínen keletkező temetői zöldhulladék külön tároló helyen való elhelyezése és lassú érlelése folyik. Speciális intézkedések nem történnek a zöldhulladék kezelésére, tehát nem tekinthető kifejezetten komposztálásnak az itteni elhelyezés, mivel azonban a szelektíven keletkező zöldhulladék nem kerül elszállításra lerakóba vagy égetőműbe, ezért ebben a fejezetben külön említést érdemel. Későbbiekben meg kell oldani a teljes, korszerű hasznosítást.

Fentieken kívül működnek ugyan kisebb privát üzemeltetésű komposztáló telepek, ezekre azonban közszolgáltatás keretén belül jelenleg nem történik bio- és zöldhulladék beszállítás, így jelen tanulmányban nem kerülnek külön említésre.

- Egyéb (fém-, papír-, csatornamű-hulladék)

- Fémhulladék

- Előkezelés

Ezen anyagfajták előkezelése és hasznosítása „tömegméretben megoldott”, ugyanakkor csak részben megoldottnak tekinthető az alacsony hatékonysággal végezhető fém italos dobozok gyűjtése, előkezelése és hasznosítása. A fővárosi előkezelő helyek elhelyezkedése a T.4. számú mellékletben látható.

- Hasznosítás

Az acélhulladékok hasznosítása hazai, illetve európai kohászati üzemekben megoldott, míg minimális beruházással biztosítható a különválogatott és előkezelt alumínium-hulladék hasznosítása is. Ezekhez új kapacitások kiépítése nem szükséges.

Rendelkezésre álló kapacitások elhelyezkedése:

= acél - Dunaújváros, Miskolc, Ózd;

= alumínium - Tatbánya, Ajka.

- Csatornamű hulladék

Csatornamű hulladék ártalmatlanító telephely Budapest területén a XVIII. kerületben lévő Cséri-telepen van. A 2002-ben keletkezett és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen összegyűjtött csatornamű hulladék 30 %-a (2354 t FCSM Rt. adat, 2697 t FTSZV adat, ami csak homokfogó iszapból állt) a Cséri-telepen került komposztálásra.

5.40. táblázat: A Cséri-telep adatai

A lerakó műszaki adatai
Telep Cséri-telep, Budapest XVIII. kerület, Ipacsfa u. 19.
Tulajdonos Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.
Kezelő Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.
Hrsz. 140018/3
Engedélyszám KF: 54319-06/01
Művelet 7366-2/03 (veszélyes hulladék átvétel és ártalmatlanítás) D8 (D1-D12 kezeléssel)
Budapesttől való távolság 0 km
Ingatlan területe 54,5 ha (jelenlegi technológiai terület)
Rendezett terület 24,2 ha (beépített terület, utak, technológiai terület)
Hasznosító hely területe 10 ha
Összes fogadó kapacitás 65 650 t /év
Éves engedélyezett fogadó kapacitás homokfogóból és olaj-víz szeparátorból származó hulladékokra 30 000 t/év
Forrás: Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédő Kft. (FTSZV)

A telepen jelenleg olajos iszap komposztálása folyik betonozott felületen. A technológiai területen 6 figyelőkútból álló monitoring rendszer működik. Rendszeres talajvizsgálat történik. A komposztált iszapot rekultivációra használják fel. A fermentált szennyvíziszap komposztálásra jogosító engedélyének elbírálása folyamatban van.

A 2002-ben keletkezett összes csatornamű hulladék (rácsszemét, csatornaiszap) 70%-a (5525 t) a Rumpold Bicske Kft. bicskei lerakóján került ártalmatlanításra.

5.1.3.2. Veszélyes hulladékok: kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok

5.1.3.2.1. Hulladékolajok

A tervezési területre a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott hasznosítási engedély: 42 t/év.

(Forrás: Előadás anyag, Cseh Gézáné főtanácsos, Pest Megyei Önkormányzat)

Feldolgozás: Zalaegerszegi olajfinomító.

5.1.3.2.2. PCB-/PCT-tartalmú hulladékok

Kezelőegység: Palota Környezetvédelmi Kft.
Telephely: Budapest XV., Ócsai út 10.
Engedély tárgya: PCB-tartalmú veszélyes hulladékok kezelése
Kezelési (D) kód: D15 a Hgt. 3. sz. melléklete szerint
Engedély száma: KF.: 60.890-3/1998
Érvényességi ideje: 2001. 04. 30. (meghosszabbítás folyamatban)
Technológiai kapacitása: 250 t/év.

A Palota Környezetvédelmi Kft. az Ócsai úti telephelyén az átvett berendezéseket bontja. A berendezések bontásakor a PCB-tartalmú töltetet - ellenőrzött körülmények között - eltávolítják, majd a fémtesteket erre a célra kialakított berendezésben oldószerrel - több lépésben - PCB-mentesre mossák.

Az eljárás utolsó lépése egy gőz-szilárd fázisú extrakció, amelynek során az oldószergőzök a fémtestre kondenzálva eltávolítják a PCB-nyomokat. A PCB-vel szennyezett oldószerből desztillációval elválasztják a tiszta oldószert, amelyet visszaforgatnak a mosási technológiába. A visszamaradó folyékony PCB-t pedig tartályokba gyűjtik. A PCB-mentesített kondenzátortesteket a kohászat hasznosítja (beolvasztja). A mosófolyadékot és a PCB-tartalmú folyadékot ártalmatlanításra kiszállítják a telephelyről.

Ártalmatlanítás módja: égetés.

Ártalmatlanítás helye:

- Győri veszélyes hulladék égető,

- Dorogi veszélyes hulladék égető,

- ECOMISSIO Kft. Tiszaújváros veszélyes hulladék égető.

5.1.3.2.3. Akkumulátorok és szárazelemek

Sem a fővárosban, sem pedig az országban nincs ólomakkumulátor-feldolgozó üzem, tehát a hasznosítás jelen esetben külföldön lévő akkumulátorfeldolgozó ólomkohóban történik. A budapesti hulladékexportőr vállalkozások kamionokon szállítják ki a hulladékot a környező országok (Ausztria, Csehország, Szlovénia) feldolgozóüzemeibe, ahol az akkumulátorhulladékot 100%-ban hasznosítják.

Az elemhulladékok kezelése, hasznosítása nem megoldott. A begyűjtött 16 tonna hulladékelem teljes egészében veszélyeshulladék-lerakóba kerül.

Az elemhulladékok esetében csak egy működő hulladéklerakóról beszélhetünk, ahol az éves szinten elhelyezett használtelem mennyisége a forgalomba hozott elemek mennyisége alapján igen csekély. Az adatok alapján egyértelmű, hogy a használt elemek igen nagy része nem szelektíven kerül begyűjtésre.

Az elemhulladékok kezelése gyakorlatilag a hulladéklerakóban történő elhelyezésüket jelenti.

5.41. táblázat: Akkumulátor- és szárazelem hulladék kezelése

Kezelő vállalkozás
megnevezése, címe
Kezelési (D) kód* Kezelt hulladék Kapacitás (t/év) Kihasználtság (%)
ERECO Rt. D9 akkumulátor n. a. n. a.
Fegroup Invest Rt. D9 akkumulátor n. a. n. a.
Aszódi hulladéklerakó D5 elemhulladék n. a. n. a.
* A Hgt. 3. számú melléklete szerinti D-kód.

5.42. táblázat: Elemhulladékot fogadó, működő hulladéklerakók

Telephely Gyűjtési körzet Lerakott hulladék Lerakott hulladék-
mennyiség (t/év)
Potenciális szabad kapacitás (m3)
Aszód országos elemhulladék 16 n. a.

5.1.3.2.4. Elektronikai hulladékok

A begyűjtött hulladék elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) szétszerelésre, válogatásra, majd feldolgozásra és ártalmatlanításra kerülnek.

A kézi szétszerelés során eltávolítják az átlagosan 20%-nyi veszélyes hulladékot tartalmazó alkatrészeket, elemeket és akkumulátorokat, melyek ezután ellenőrzött módon veszélyeshulladék-lerakóba kerülnek. A bontási tevékenységből származó fémek, színesfémek közül jelenleg jórészt csak a vas-, acél-, réz, alumínium, kismértékben az ónforrasz, az arany, az ezüst visszaforgatására van elérhető hazai lehetőség. A HEEB-ek széles skálája tartalmazza szinte az egész periódusos rendszert. Az értékes, ám igen kis százalékban bennük rejlő ritka- és nehézfémek és egyéb alkotók visszaforgatására az EU-ban is csak kevés kidolgozott és jól üzemelő technológia létezik. E területen még nagy lehetőségek vannak a kutatás-fejlesztés számára.

A vas és alumínium alkatrészeket hazai öntödékben, a kiszerelt nyomtatott áramköri (NYÁK) lapokat Európa három, erre a hulladékféleségre szakosodott üzemében dolgozzák fel.

A hulladékká vált televíziókészülék és számítógép monitor a képcsőben található mintegy 2-4 kg ólom és a képcső belső felületét borító fénypor kadmium tartalma miatt veszélyes hulladéknak számít (EWC 200135*). A hulladék képcsövek kommunális hulladéklerakóba történő lerakása az EU valamennyi tagországában tilos. A Magyarországon jelenleg tapasztalható gyakorlat szerint a kiszolgált televíziókészülékek és számítógép monitorok nagyobb része kommunális hulladéklerakókban vagy illegális módon fejezi be életciklusát, kisebb hányaduk a használtcikk kereskedelemben jelenik meg újra, amivel e készülékek hulladék-elhelyezési problémája néhány évvel későbbre tolódik.

A képcsőüveg-hulladék hasznosításának egyik módja szerint folyósító anyagként, szilícium-oxid helyett használják a másodlagos ólomkohászatban. A gyakorlatban használt másik módszer, a zártkörű üveg hasznosítás során a képcsőüveg anyagának tényleges hasznosítására kerül sor. Ez nem csak a leginkább környezetbarát megoldás, hanem energiatakarékossága miatt a leggazdaságosabb is. A zártkörű hasznosítás során a leselejtezett képcsövek üvegét új képcsövek gyártására használják fel, melynek során az ólomtartalmú kónuszüveghulladékot és az ólmot nem tartalmazó frontüveghulladékot egymástól tökéletesen elválasztva, külön munkafolyamatban hasznosítják. Zártkörű üveg visszaforgatással csökkenthető a kommunális hulladéklerakókban törvényellenesen elhelyezett ólom mennyisége, egyúttal mérsékeljük az elsődleges ólomgyártás környezetre gyakorolt káros hatásait is. Képcsőüveg szétválasztására alkalmas berendezés Magyarországon már működik az Inter-Metál Recycling Kft. csepeli telephelyén, amellyel évente kb. 40 000 db képcsövet lehet feldolgozni.

Az ebbe a csoportba tartozó hulladékok közül a számottevő fémkihozatalú termékek visszagyűjtése nagyjából megoldott, mivel ezeket átveszik a fémgyűjtő telepek. Ilyenek a mosógépek, tűzhelyek, bojlerek stb. A kis fémtartalmú, magas műanyagtartalommal rendelkező és veszélyes hulladékot is tartalmazó egyéb HEEB-ek útja követhetetlen. Többféle háztartási berendezés esetében reklámcélokból a kereskedők visszafogadják és „beszámítják” az új készülék árába a régi berendezést, gépet, de nagy valószínűséggel a visszafogadott régi HEEB-ek is a települési hulladékba kerülnek.

A kezelés módja lehet az aprítás is. Ez a legtöbbször a vegyes fémtartalmú hulladékok feldolgozására használt eljárás, amikor a hulladék berendezéseket nagy teljesítményű őrlőgépen 1-10 cm-es darabokra felaprítják, majd különböző eljárással egynemű anyagokra válogatják. Az elektronikai berendezések hulladékainak feldolgozása során - a költséges kézi munkaerő kiváltására - egyre gyakrabban alkalmazott eljárás, melynek előfeltétele a veszélyes anyagok kézi munkával történő eltávolítása.

A HEEB-ek kezelésére már született olyan civil kezdeményezés is, amelynek tagjai a felajánlók által már használhatatlannak, feleslegesnek minősített számítógépeket és számítógép-alkatrészeket átvizsgálják, szükség és lehetőség szerint megjavítják, és díjmentesen az erre rászorulókhoz juttatják el, a használhatatlanokat pedig veszélyes hulladékok feldolgozásával foglalkozó telepekre továbbítják, ennek kapacitása véges, a keletkező elektronikai hulladékok kezelésére nem jelenthet megoldást.

Az elmúlt években hazánkban a HEEB-ek területén mintegy 5-6 vállalkozás kezdett el a gyakorlati hasznosítással foglalkozni. Ezek az évente keletkező hulladéktömeg elenyésző mennyiségét képesek csupán kezelni. A régióban az elektronikai hulladékokra engedélyezett kezelési kapacitás (mechanikai bontás) 5 db létesítményben 822 t/év, 2004-ben tervezett kezelési kapacitásbővüléssel együtt is csak 1640 t/év. A hasznosítás a fémhulladékok esetében itt teljes körű, míg a műanyag hulladékok esetében csak részleges.

A HEEB-ek kezelési problémáinak megoldására 2003-ban megalakult az Elektromos és Elektronikai Hulladékhasznosító Konzorcium (EHK), majd a tevékenységet koordináló szervezet, az E-KOO Kht. A rendszerben a leendő kötelezettek köréből a gyártók és forgalmazók, a támogatottak köréből a begyűjtéssel és a hasznosítással foglalkozó vállalkozások (bontó üzemek) vesznek részt. Az alapítók célja, hogy egy olyan országos hálózat alakuljon ki, ahol a fogyasztók a forgalmazóknál is, és a begyűjtéssel foglalkozó és erre engedéllyel rendelkező „MÉH jellegű” vállalkozásoknál, valamint a bontó üzemeknél is térítésmentesen adhassák le a hulladékká vált berendezéseiket, és e hulladékok mozgatása a legkisebb távolságon belül valósulhasson meg. A rendszer tagjainak a Kht. felé adatszolgáltatási kötelezettségük van, ennek teljesítése esetén a cég átvállalja a hatóság által előírt bejelentési kötelezettség elvégzését. Ez a megoldás költségkímélő és egyszerű megoldást biztosít a rendszer tagjai számára.

5.1.3.2.5. Kiselejtezett gépjárművek

A kiselejtezett gépjárműveknél az előkezelést, amely a szárazra fektetésből, szétszerelésből, shredderezésből, ollózásból, illetve a frakciók szétválogatásából áll, a hulladékkezelő telepek és az autóbontók végzik.

Magyarországon 2 db shredder működik (Ereco, Mü-Gu) és mindkettő a fővárosban. A többi kezelőnek ollója van, mellyel az autó karosszériáját vágják szét. A shredderek nincsenek teljesen kihasználva, annak ellenére, hogy nem csak kiselejtezett gépjárműveket dolgoznak fel, hiszen sokszor a szállítási költség olyan magas, hogy nem éri meg az ország távolabbi területeiről ide szállítani a hulladékokat. Ezért logisztikailag a shredderek elhelyezése Magyarországon nem a legmegfelelőbb.

5.43. táblázat: A hulladékkezelő telepek bemutatása

Kezelő vállalkozás megnevezése, címe Kezelési (D)
kód
Kezelt hulladék
ERECO Rt. R4, R5 kiselejtezett gj.
Fegroup Invest Rt. R4, R5 kiselejtezett gj.
Mü-Gu Kft. R4, R5 kiselejtezett gj.
Loacker Kft. R4, R5 kiselejtezett gj.

5.1.3.2.6. Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben égetéssel történik. Az égetőt a SEPTOX üzemelteti, az engedélyezett kapacitása 3025 t/év. Az égető megfelel az előírásoknak, rekonstrukciója és kapacitásbővítése jelenleg van előkészítés alatt. Az ezen felül általuk gyűjtött mennyiséget a győri égetőbe szállítják ártalmatlanításra.

5.44. táblázat: Az egészségügyi hulladék kezelését végző vállalkozások

Vállalkozás Cím Tárgy Engedély-
szám
Érvényességi idő Engedé-
lyezett mennyiség (t/év)
SEPTOX Kft. 1142 Budapest, Komáromi u. 2. kezelés szállítás KF: 5011-6/2002
14-990-5/2003
2004. 12. 31. 2006. május 2 950 korlátlan
KLÁV 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1135 Budapest, Lehel út 59. kezelés 1963/02 2005. 12. 31. 1 250
Sterifant Hungária Kft. 1097 Budapest, Gyáli út 5-7. kezelés (fertőtlenítés) 1966-5/2003
7863-3/2002
2006. 11. 30. 2005. 01. 31. 1 650
1 650
Progress-B ’90 Kft. 1203 Budapest, Emília u. 15. kezelés (égetés) 7953-4/2002 2004. 12. 31. 739
Zöld Zóna Környezetvédelmi Kft. 2531 Tokod, Kossuth út 132. 1088 Budapest, Róna u. 9/A kezelés (csomagolás) H-2623/4/2002 2005. július 1 500
Sapex Kft. Budapest, Húr u. 4. szállítás H1042/6/2002 n. a. n. a.
Palota Környezetvédelmi Kft. 1152 Budapest, Szántóföld u. 4. kezelés KDV-KF: 9683/2002 2004. 08. 17. 5 000
Onyx Kft. 2510 Dorog, Bécsi út 131. 1024 Budapest, Lövőház u. 23. ártalmatlanítás H/0610-3/2004 2007. 07. 30. 30 000*
Biofilter Kft. 2215 Csévharaszt, Nyáregyházi út 51. Használt olaj, sütőolaj, élelmiszer-
hulladék begyűjtés, szállítás, kezelés
n. a. n. a. n. a.
ECO-REÁL Kft.* 1132 Budapest, Visegrádi u. 64, 1136 Budapest, Hegedűs Gy. u. 15. kezelés szállítás 201/2004
14-3542/13/2003
folyamatban van az engedély 2007. január folyamatban van az engedély Nem meghatározott
Netta Környezetvédő és Hulladékhasznosító Kft. 1181 Budapest, Zádor u. 4. átvétel szállítás 3532-8/2002
14-3542/13/2003
2005. 06. 30 3800***
Dunarent Kft. 2443 Százhalombatta n. a. n. a. n. a. n. a.
Avermann Hungária Kft. 1108 Budapest, Kozma u. 5-7. n. a. n. a. n. a. n. a.
* Összes veszélyes hulladék mennyiségre vonatkozik, nem csak az egészségügyi hulladékra.
** Egészségügyi intézményekből elszállított fotóvegyszerek (röntgen, fényképészeti labor).
*** Összes veszélyes hulladék mennyiségre vonatkozik, nem csak az egészségügyi hulladékra, előfordul hogy egy évben nem is szállítanak.

5.1.3.2.7. Állati eredetű hulladékok

Az állati eredetű fehérje vagy az azt tartalmazó takarmányok haszonállattal való feletetésének tilalma miatt az állati eredetű hulladékok hőkezelés után egyéb módon (kedvtelési célú állatok eledele, komposztálás, biogáz termelés, energetikai) hasznosíthatók. Az állati hulladékok hasznosításának aránya a hazai gyakorlatban mintegy 90-95%. A húsipari, vágóhídi hulladék nagyobb, az állati tetemek kisebb részének hasznosítása megoldott. Budapesten a hasznosítás teljes körű.

Az ATEV Rt. ezeket a hulladékokat átveszi, megfelelő előkezelés után vidéken hasznosítja. A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint 1. kategóriába tartozó hulladékoknál (SRM) a kezelés módja az égetés (egyidejű hőhasznosítással), a 2. kategória (nem kérődző állatok, és vágóhídi iszap) esetén sterilizálás utáni komposztálás, illetve biogáz termelés, a 3. kategóriába tartozóknál (vágóhídi hulladék) kedvenc állatok számára eledel, és biogáz termelés, illetve komposztálás.

A lakosság a kedvtelésből tartott állatok tetemeit ma még ritkán helyezi el kegyeleti temetőben.

Az 1774/2002/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kedvtelésből tartott állatok tetemeinek elásása az állattartó saját telkén - betartva a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. § (2) bekezdésében foglaltakat - az ország egész területén lehetséges. Ez nem vonatkozik egyéb állati hulladékokra.

Amennyiben a települési szilárd hulladék közé került hulladékot a fővárosi Hulladékhasznosító Műben elégetik (az észak-pesti területekről), az ártalmatlanítás megoldódik, de amíg az égetőbe kerül, fertőzésveszélyt okoz.

Amennyiben viszont lerakóba kerül, a sterilizálás sem történik meg.

Az utakon elhullott állatok kezelése megoldott, a korábban leírtak szerint

Az állati eredetű hulladékok közé sorolandó az élelmiszer-hulladék is, amennyiben nem tisztán növényi eredetű. Ennek a hulladéknak a besorolása nem egységes. Annak ellenére, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium 2003 tavaszán egy ezzel ellentétes állásfoglalást tett közzé, az állati eredetű hulladékot EWC 200108 kóddal is besorolják, ami nem veszélyes hulladék. A KvVM álláspontja szerint ezt a hulladékot V 13111 kóddal veszélyes hulladéknak kell besorolni. Az ilyen hulladék mennyiségét jelentősen csökkenthetné, ha a csak növényi eredetű hulladékot a konyhákon elkülönítetten gyűjtenék.

Ez a hulladék egyelőre „elvész”, valószínűsíthetően a települési hulladékba kerül, vagy továbbra is állattartók hasznosítják sertések hizlalására.

Az FVM e hulladékkal kapcsolatos állásfoglalásában a konyhamalaccal történő őrlést követően a szennyvízbe vezetést is javasolható megoldásnak tartotta, de ez a vizek védelme miatt a szakemberek között vitatott megoldás. Új helyzetet eredményezhet ebben az a legújabb jogszabály [220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet], mely bizonyos mennyiség alatt megengedi a konyhamalac használatát.

5.45. táblázat: Az állati eredetű hulladék átvevő adatai

Engedélyes
neve
Cím Telephely Tárgy* Engedély száma Engedély érvényességi ideje
Biofilter Kft. 2045 Törökbálint, Kinizsi út 15. Kezelés 50899-4/2000 2004. 05. 31.
ATEV Rt.
Debreceni gyára
4002 Bánk
Pf. 106
gyártelep
hrsz: 0817 utóoxidációs tó
hrsz: 0835/1 megsemmisítő telep
hrsz: 01046/1
Kezelés 4-1/H/2004. 2008. 12. 31.
ATEV Rt.
Tököli Gyára***
2316 Tököl
Ráckevei út
Pf. 12
gyártelep
hrsz: 0173
Kezelés 392/007/2003 2003. 07. 31.
ATEV Rt. Solti gyára 6320 Solt Pf. 12 gyártelep
hrsz:191/1
Kezelés 6077-11/4/1999 2004. 07. 16.**
* Az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték.
** Folyamatban van a működési engedély meghosszabbítása.
*** A telephelyen az elmúlt egy év során nem történt állati hulladék feldolgozás, csak a begyűjtött hulladék átrakása továbbszállításra. A beruházásokat és fejlesztéseket követően a 2004. július 26.-szeptember 1. közötti időszakra a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Állomás engedélyezte a próbaüzem végzését. Az új engedély megkérése folyamatban van.

5.1.3.2.8. Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik

2003. június 1. napját követően megalakult a Cseber Kht., mint csomagolóanyag visszavételi és hasznosítási kötelezettséget teljesítő koordináló szervezet. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag hulladékok begyűjtését, hasznosítását és ártalmatlanítását végzik.

5.1.3.2.9. Azbeszt

A bontásból származó és az előírások szerint előkezelt azbeszthulladék a régióból, veszélyes hulladékként Aszódon a veszélyeshulladék-lerakóban kerül ártalmatlanításra, így kifejezetten Budapest területén erre irányuló megoldás nem létezik. Ellenben az azbeszthulladék illegális lerakása Budapest területén nem kizárt.

Más jellegű ártalmatlanítása, vagy újrafelhasználása egészségkárosító hatás miatt tilos. Nem keverhető egyéb bontási-, vagy építési hulladékkal, illetve égetéssel nem ártalmatlanítható. Elviekben léteznek más, fizikai, kémiai (kémiai kezelés, üvegesítés) eljárások, ám a gyakorlatban világszinten a lerakással történő ártalmatlanítás a megengedett és elterjedt.

A mentesítés keretében a biztonságos szállításhoz és a veszélyesség csökkentéséhez szükséges előkezelés (beágyazás, tömörítés) műszaki és biztonsági feltételeit a hatályos joganyagok tartalmazzák.

Az azbeszt mentesítést végző vállalkozások közül Budapesten három vállalat vesz részt számottevően a programban, míg a többi vállalkozás csak alkalmanként végez azbeszt mentesítést.

5.46. táblázat: Azbeszthulladékkal, azbeszthulladék előkezelésével, kezelésével, azbeszt mentesítéssel foglalkozó vállalatok

Begyűjtő, szállító neve/címe Engedély
Belfor Hungária Kft.
1113 Budapest, Bocskai út 77-9.
n. a.
Ignis Kft.
1125 Budapest, Szarvas G. u. 8/A
n. a.
Dunamenti Tűzvédelem Rt.
2131 Göd, Nemeskéri Kiss Miklós u. 33.
n. a.
Netta Kft.
1118 Budapest, Zádor u. 4.
3532-8/2002., 44634-6/2003.: Azbesztet tartalmazó használatból kivont berendezések EWC megnevezés: azbesztet tartalmazó használatból kivont berendezések
Terszol Szövetkezet
1113 Budapest, Bartók Béla u. 66.
788/38/2001.: vesz. hull., 3789-19/2002: Azbesztcement gyártásakor keletkező, azbesztet tartalmazó szilárd hulladékok EWC megnevezés: azbesztcement gyártásakor keletkező, azbesztet tartalmazó szilárd hulladékok
Palota Kft.
1151 Budapest, Szántóföld u. 4.
n. a.
Transz-Global Kft.
1098 Budapest, Epreserdő u. 4.
n. a.

5.1.4. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek

5.1.4.1. Fejlesztést igénylő telepek

5.1.4.1.1. Települési szilárd hulladék

A meglévő hulladékudvarokat EU-konformmá kell tenni. Fel kell állítani egy külön szállító szervezetet és megteremteni a hasznosító hátteret.

- Javasolt fejlesztések:

- le kell folytatni a kétütemű hulladékszállítást lehetővé tevő átrakóállomás helykijelölési eljárását,

- az FKF Rt. Közép-magyarországi Régióban lévő regionális lerakóinak ütemterv szerinti bővítése,

- a biogáz hasznosító rendszer és komposztáló telep kiépítése Pusztazámoron.

5.1.4.1.2. Települési folyékony hulladék

- Javasolt fejlesztések:

- a szennyvíztisztító telepek folyékony hulladék fogadó kapacitásának növelése,

- a közvetlen csatornahálózatba történő ürítés fokozatos megszüntetése,

- új koncentrált leeresztőhelyek telepítése.

5.1.4.1.3. Kommunális szennyvíziszap

Javasolt fejlesztések:

- a meglévő szennyvíztisztító telepek iszapkezelési technológiájának korszerűsítése 2005 végéig,

- a csepeli új Központi Szennyvíztisztító Telep megépítése,

- a csomádi lerakó ütemterv (IV., V. ütem) szerinti bővítése,

- a hasznosítási kapacitás növelése érdekében:

- a komposztálás területén a Cséri-telep bővítése megfelelő műszaki védelem biztosításával,

- sikeres iszapégetési kísérleti eredmények esetén az együttégetés megvalósítása, vagy egy monoégető mű telepítése.

5.1.4.1.4. Építési és bontási hulladék

Javasolt fejlesztések:

- építési hulladéklerakókra feldolgozó telepek (darálás, zúzás) telepítése,

- kapacitást kell kiépíteni a nem hasznosítható hulladékmennyiség lerakására. Engedélyeztetés alatt van Budapest, XXIII. kerület Péteri-majorban, a korábbi lerakó mellett, 14 ha területen létesítendő inert hulladéklerakó, mely a mintegy 800 000 m3 tömör inert hulladék lerakása mellett kb. 80 000 m3 komposztált szennyvíziszapot tud majd befogadni.

5.1.4.2. Felszámolást igénylő telepek

Budapest területén korábban, műszaki védelem nélkül kialakított település szilárd hulladék telepek nagy valószínűséggel csak rekultivációt igényelnek. A kérdést az időközben folyó részletes környezetvédelmi felülvizsgálatok eredményei döntik el. Mindaddig e telepeket a rekultiválandó telepek közé javasolt sorolni.

A fővárosban ugyanakkor számos felszámolásra váró, veszélyes hulladékot tartalmazó illegális lerakó található.

5.1.4.3. Rekultiválandó telepek

A HU9911-01 számú PHARE-projektben található Linsy adatbázis alapján, a főváros területén található, a jogszabályi előírásnak nem megfelelő, műszaki védelem nélküli, így a tervidőszakban rekultiválandó hulladéklerakók listáját az alábbi táblázat tartalmazza.

5.47. táblázat: Rekultiválandó lerakók listája

Sor-
szám
Lerakó neve Helyszín Lerakott hulladék-
fajta EWC kódja
Lerakott hulladék mennyisége (m3) Tulajdonos
1. Gergely utcai hulladéklerakó X. Gergely u.
hrsz.: 42/137
17.. ..
20.. ..
5 765 540 Zala Gergely utcai Kft.
2. Akna utcai hulladéklerakó I. bányatelek
Hrsz.: 41007/1, 41001/3, 41012/3, 41012/4, 41012/15
17.. ..
20.. ..
8 731 200 Jászberényi úti Ingatlanfejlesztő Kft.
3. Sarjú utcai Sóderbánya XVI. Sarjú u.
hrsz.: 106868
17.. ..
20.. ..
91 350 XVI. kerületi Önkormányzat
4. Naplós utcai hulladéklerakó (önkormányzati) XVII. Naplás u.
hrsz.: 138538/2.-/12
17.. ..
20.. ..
7 931 250 XVII. kerületi Önkormányzat
5. Naplás utcai hulladéklerakó (Banovics József) XVII. Naplás u.
hrsz.: 138525/8. 138525/10
17.. ..
20.. ..
n. a. n. a.
6. Naplás utcai hulladéklerakó (Rákosvölgye Szöv.) XVII. Naplás u.
hrsz.: 138530,. 138532, 138532/2, 138532/1
17.. ..
20.. ..
500 n. a.
7. Haladás utcai agyagbánya üreg XVIII. Haladás u. - Nefelejcs u. 17.. ..
20.. ..
1 056 300 Pest Megye Önkormányzatának Hivatala
8. FTSZV Kft. Cséri-telep XVIII. Ipacsfa u. 19.
hrsz.: 140018/3
17.. .. 2 671 400 FTSZV Kft.
9. Dunapart II hulladéklerakó XXII. Kastélypark u. 6-os főút
hrsz.: 232317
17.. .. 53 000 XXII. kerületi Önkormányzat Polg. Hiv.
10. Péteri-major hulladéklerakó XXIII. Péteri-major
hrsz.: 196154/14
17.. ..
20.. ..
n. a. n. a.
11. Péteri-major hulladéklerakó XXIII. Péteri-major
hrsz.: 196180/4
17.. ..
20.. ..
191 622
12. Malomkerék-téri lerakó XVI. Malomkerék tér 17.. ..
20.. ..
21 315 XVI. kerületi Önkormányzat
13. Sasad Kft., lerakóhelye XXII. 17.. ..
20.. ..
1 920 000 Sasad Dísznövény-
termesztő Ker. és Szolg. Kft.
14. 232382 helyrajzi számú lerakó XXII. 17.. ..
20.. ..
4 600 XXII. kerületi Önkormányzat Polg. Hiv.
15. Újlaki lerakó III. 17.. ..
20.. ..
4 692 000 III. kerületi Polg. Hiv.
Forrás: Linsy adatbázis (PHARE-program), illetve az ERM Hungária Kft. által a KvVM megbízásából készült a „Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációs programjának kidolgozása” című tanulmány.
A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE

A települési szilárdhulladék-gazdálkodás helyzetelemzése az 5. fejezet korábbi alfejezeteiben található, itt csak a tervkészítést szabályozó, jogszabály szerinti tematikus elemek kerülnek tárgyalásra.

5.1.5. A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése

5.48. táblázat: A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai

Telephely Kezelés módja Kezelt hulladék Kezelt hulladék mennyisége (t) 2002-ben Keletkező termék (t/év)
Főkert Rt. Budapest X., Keresztúri u. 130. prizmás komposztálás Növényi eredetű zöldhulladék 8618 8618
komposzt
FTSZV Kft. prizmás komposztálás piaci hulladékok 1800 n. a.
Forrás: Főkert Rt., FTSZV Kft.

5.1.6. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya

- Települési szilárd hulladék

A települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött és hasznosított hulladékfajták a következők: papír, vas, fém, üveg, műanyag. Szelektív hulladékgyűjtés a lakossági hulladékgyűjtő udvarokon, illetve a budapesti kereskedelmi gyűjtőhelyeken történik. Az ily módon begyűjtött és hasznosított hulladékok mennyisége a 2002. évben 298 301 t volt. Hasznosításra kerül a Hulladékhasznosító Mű salakjából mágnesezéssel kinyert fémhulladék is, ennek mennyisége 2002-ben 2143 t volt. A hasznosított települési szilárd hulladék mennyisége 2002-ben 30%-a volt a teljes települési szilárd hulladék mennyiségének.

A települési szilárd hulladékokból szelektíven gyűjtött papír-, fém- és műanyaghulladékok gyűjtését, kezelését az 5.1.1.1.5. és 5.1.3.1.5. fejezetek tartalmazzák.

- Biológiailag bontható hulladék (biomassza)

Összességében megállapítható, hogy jelenleg a fővárosban a biológiai úton bontható szerves hulladékok kezelése nem megoldott. Ezt jól tükrözi a teljes biomassza mennyiségéhez viszonyított 4%-os anyagában történő hasznosítási arány. Bár a keletkező biomasszának csak kisebbik hányadát képezik az ún. „szelektíven keletkező”, tehát idegenanyagok nélkül, vagy kis idegenanyag szennyezéssel keletkező zöldhulladékok, ezek anyagában történő hasznosítása sem megfelelő mértékű (24%). A fővárosi közterületeken, temetőkben, illetve piacokon keletkező zöldhulladékoknak 76%-a, míg a komoly logisztikai és lakossági háttér kiépítését és ezzel együtt szelektív gyűjtés bevezetését igénylő lakossági biohulladéknak teljes mennyisége az égetőműbe, vagy lerakóba kerül.

5.49. táblázat: A zöld- és biohulladék hasznosítás aránya

Hulladék típusa % (t/év)
Gyep + pázsit 62 7 862
Sorfa fenntartás 42 756
Temetői hulladékok 43 5 160
Piaci hulladékok 30 1 800
Lakossági kerti zöldhulladékok 0 0
Zöldhulladék összesen 24 15 578
Lakossági biohulladék 0 0
Zöld- és biohulladék mennyisége összesen 4 15 578

5.1.7. A keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége

A keletkező biomassza hulladékok mennyiségét és arányát a 2.2.2.2. pontban már ismertettük, illetve azokat a 2.5. számú táblázat tartalmazza.

- Csomagolási hulladékok

- Üveghulladék hasznosítás

A csomagolási üveghulladék hasznosításának legkézenfekvőbb, nemzetközileg is általános módja az újrafeldolgozás. Ennek lehetősége Magyarországon az öblösüveggyártó kapacitások piaci folyamatok eredményeképpen történő leépítése következtében sajnálatosan csökkent. A belföldi hasznosítás gátját képezi az is, hogy amíg a keletkező üveghulladék jelentős része importból származó színes üveg, a hazai üvegipar, gyártási szerkezetéből adódóan, szinte kizárólag fehér üveget igényel. Elméletileg az üvegiparban elérhető a 70%-os üvegcserép-bevitel, ami mintegy 60 ezer tonna üvegcserép feldolgozását tenné lehetővé, gyakorlatilag azonban ettől igen messze állunk. A felhasználás néhány ezer tonna, és ez is a fehér tiszta minőségből. Tekintettel arra, hogy a színes üveg feldolgozás kapacitás hiánya miatt nem megoldott, az e típusú hulladék exportra kerül a környező országokba.

A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarok - ha szerény mértékben is - de lehetőséget biztosítanak arra, hogy a háztartásokban keletkező nem betétdíjas, vagy betétdíjas törött üveghulladékok szelektív módon elhelyezésre kerüljenek. Ez a mennyiség azonban a 2002-es bázis évet figyelembe véve nem éri el a 3000 tonnát.

- Műanyaghulladék

A műanyagok önmagukban is heterogén, tulajdonságaikban felhasználási területükben és hasznosíthatóságukban eltérő anyagcsoportot képeznek. Ennek megfelelően az egyes anyagok hasznosíthatóságát vizsgálva igen változatos képet kapunk. Paradox helyzet, hogy a legnagyobb kihasználatlan feldolgozó kapacitás PVC-re áll rendelkezésre, ugyanakkor az utóbbi évtized csomagolóipari fejlődése következtében a PVC csomagolóipari felhasználása szinte jelentéktelen, így feldolgozható hulladék alig gyűjthető be. Viszonylag a legjobb helyzet a polietilén feldolgozásnál tapasztalható. Számos kisebb-nagyobb kapacitás létesült, elsősorban polietilén fólia, láda és palack feldolgozására. E kapacitások nagy része azonban tiszta, elsősorban ipari-kereskedelmi hulladék feldolgozására alkalmas. A várhatóan növekvő lakossági begyűjtés így szükségessé teszi a válogató-, tisztító-, elő feldolgozó művek létesítését. Az egyéb, nagyobb mennyiségben előforduló műanyagok közül leginkább a PET feldolgozására legalább granulátum szintig alkalmas kapacitás hiányzik. Ennek létesítésére a jövőben kerülhet sor.

A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOKKAL ÉS A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE

A települési folyékony hulladékokkal és a kommunális szennyvíziszapokkal való gazdálkodás helyzetelemzése.

A települési folyékony hulladékgazdálkodás helyzetelemzése az 5. fejezet korábbi alfejezeteiben található, itt csak a tervkészítést szabályozó, jogszabály szerinti tematikus elemek kerülnek tárgyalásra, illetve hivatkozásra.

5.1.8. A fővárosban keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége

5.1.8.1. Települési folyékony hulladékok

A mennyiségi adatokat a 2., illetve az 5.1.3.1.2. fejezet tartalmazza.

5.1.8.2. Kommunális szennyvíziszapok

A mennyiségi adatokat a 2., illetve az 5.1.3.1.3. fejezet tartalmazza.

5.51. táblázat: A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége 2002-ben

Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség (t/év)
Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep 17 392
Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep 39 420
Összesen: 56 812
Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság „Hulladékgazdálkodási terv 2003-2008.”

5.52. táblázat: A szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége 2003-ban

Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség (t/év)
Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep 17 778
Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep 98 892
Összesen: 116 670
Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság: Egyedi hulladékgazdálkodási terv a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján az Észak-pesti és Dél-pesti szennyvíztisztító telepekre, Bázisév: 2003.

Az Észak-pesti Szennyvíztisztító telep 2003-tól megnövelt tisztítási kapacitásának köszönhetően 2003-ban a keletkezett iszap mennyisége megkétszereződött.

5.53. táblázat: A szennyvíztisztítók közműveiben keletkező iszap várható mennyisége 2008-ban

Szennyvíztisztító mű telephelye Összes mennyiség (t/év)
Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep 33 000
Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep 70 000 - 100 000
Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep 100 000
Összesen 203 000 - 233 000
Forrás: Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság „Hulladékgazdálkodási terv 2003-2008.”

A tervek szerint 2005-ben kerül átadásra a korszerű biogáz rendszer az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen, 2008-ban pedig a nagy tisztítási kapacitású (350 000 m3/nap) Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezése fog megtörténni, ami azt jelenti, hogy a 2003-ban keletkezett összes iszapmennyiség kétszeresének elhelyezéséről kell gondoskodni.

5.1.9. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja

5.1.9.1. Települési folyékony hulladékok

A települési folyékony hulladékok elhelyezési módjának bemutatása az 5.1.3.1.2. fejezetben található.

5.54. táblázat: A közszolgáltatók által az egyes leeresztőhelyeken leengedett mennyiség 2002. évben

Kerület Helyszín Típus1 Arány (%) Mennyiség
(m
3)
II. kerület Nagykovácsi út K 99 61 666
Hidász u. - Hűvösvölgyi sarok (tartalék) K 1 622
Összesen 100 62 289
III. kerület Pünkösdfürdő út K 100 60 845
IV. kerület Berlini út* Sz 40 2 551
Duna sor - Tímár út sarok, X. 15-től FCSM telep Sz 60 3 826
Fóti út 49-51.* 0 0
Összesen 100 6 378
IX. kerület Kén út - Soroksári út sarok Cs 30 1 498
Vágóhíd út 14-18. Cs 50 2 497
Soroksári - Vágóhíd út sarok Cs 20 998
Összesen 100 4 994
X. kerület Ceglédi út - Száva út sarok Cs 19 2 594
Sörgyár út 52-54. Cs 7 955
Maglódi út 127/B. Cs 74 10 103
Összesen 100 13 654
XI. kerület Hunyadi J. utcai FCSM szivattyútelep K 40 4443
Hengermalom út a B.foki felé 5 akna* K 20 2 222
Galvani út - Kondorfa út sarok* K 10 1 111
Kővirág sor K 30 3 333
Összesen 100 11 111
XII. kerület Tamási út 35., X. 15-től Hunyadi J. u. Cs 30 1 325
Jánoshegyi út 10503/13 hrsz Cs 54 2 385
Bürök út - Denevér út sarok Cs 16 706
Összesen 100 4 417
XIII. kerület Nővér út 31.* Cs 15 617
Üteg út 40. Cs 20 823
Cserhalon út Cs 65 2 677
Összesen 100 4 119
XIV. kerület Miskolci út 38. Cs 20 163
Bonyhádi út 65. Cs 20 163
Gvadányi út 86. (Fogarasi sarok) Cs 60 491
Összesen 100 819
XV. kerület Mogyoródi útja-Régi Fóti út sarok* Cs 25 4 531
Közvágóhíd 27.* Cs 15 2 718
Bogáncs út - Kosdi út sarok* Cs 25 4 531
Rákos út - Körvasútsor sarok* Cs 20 3 625
Körvasútsor (MÁV 65-67-es szelvény)* Cs 15 2 717
Összesen 100 18 126
XVI. kerület Cziráki út 2. Cs 20 4 009
Veres P. út - Arany J. út sarok (2 db) Cs 20 4 009
Szabadföld út - Foszlány út sarok Cs 10 2004
Szlovák út - Baross út sarok Cs 50 9 822
Összesen 100 20 046
XVII. kerület Tóimalom út K 98 91 198
Hungarocamion sporttelep mellett (tart.) K 2 1 861
Összesen 100 93 059
XVIII. kerület Péterhalmi út - Kőrös út sarok Cs 100 95 255
XXI. kerület Rév út 210657/2. hrsz. K 99 34 325
Vasgereben út 1. (tartalék) K 1 346
Összesen 100 34 672
XXII. kerület Szentháromság út - Koltói út sarok Cs 28 8 293
Vöröskereszt út 3. (Dévényi u. sarok) Cs 47 13 921
Háros út (a Gyár úttól a 3. akna) Cs 9 2 665
Ady E. út 35-143 között 12 db Cs 16 4 739
Összesen 100 29 621
XXIII. kerület Meddőhányó út 100 72 686
Budapest összesen 100 532 092
Cs = csatornába ürítés, K = koncentrált leürítőhely, Sz = szennyvíztisztítóba
* 2002-ben megszüntetve.

5.1.9.2. Kommunális szennyvíziszapok

Míg 2002-ben Budapesten a biológiai szennyvíztisztítás során keletkezett összes kommunális szennyvíziszap mennyiség 34%-a került ártalmatlanításra (lerakásra), 66%-a pedig hasznosításra (komposztálás, rekultiváció), 2003-ban a keletkezett szennyvíziszap 55%-a került lerakásra és 45%-a hasznosításra. A lerakás/hasznosítás arány éves ingadozása jelzi, hogy a fennálló komposztálási hiány miatt az FCSM Rt. egyelőre nehezen tudja garantálni a megkövetelt 55% feletti hasznosítási arányt. Igen rövid időn belül, 2008-ban pedig a jelenleginél kétszer nagyobb mennyiségű iszap elhelyezéséről kell gondoskodni.

Budapest közigazgatási területén kommunális iszaplerakás nem történik. Komposztálással történő hasznosítást egyetlen fővárosi telephelyen, a XXIII. kerületi Péteri-major telephelyen végeznek. A szennyvíztisztító telepeken kezelt szennyvíziszap részben az FCSM Rt. saját, Budapest közelében lévő, megfelelő műszaki védelemmel ellátott, még jelentős szabad kapacitással rendelkező Csomádi lerakójára kerül, részben olyan vállalkozásoknak kerül átadásra, melyek telephelye a fővárostól nincs nagy távolságra.

A vállalkozók által működtetett komposztáló telepek technológiája igényli a szennyvíziszap bekeverést a megfelelő sebességű lebontási folyamatok biztosításához. Viszonylag kiterjedt, rekultivációt igénylő területek (felhagyott lerakók, vörösiszap tározók, pernyehányók) vannak, melyek a termelődő iszap egy jelentős hányadát tudják elvileg fogadni az elkövetkező néhány évben. Potenciálisan jelentős elhelyezési lehetőség rejlik a mezőgazdaságban, de a mezőgazdasági hasznosításhoz szükséges eljárás, a vizsgálatok összetettsége és a társadalomban élő bizalmatlanság miatt a mezőgazdasági hasznosítás mértéke egyelőre minimális.

A rendelkezésre álló komposztáló telepek műszaki védelme általában nem megfelelő. Az időközben hatályba lépett, elsősorban a felszín alatti vizek védelmét biztosító jogszabályok érvényesülésével várható, hogy e telepek tevékenységéhez szükséges környezetvédelmi engedély meghosszabbítását a szakhatóság szigorú, jelentős beruházást igénylő feltételekhez fogja kötni.

2010-re a 1,7 millió lakosú Budapest szennyvíztisztítási problémája példamutató színvonalon megoldódik. A szennyvíztisztításhoz kapcsolódó iszapkezelési technológiák minden szennyvíztisztító telepen korszerűek lesznek, a keletkező iszap mennyisége azonban tovább már nem igen lesz csökkenthető a tisztítótelepeken. A környezetvédelmi előírásokat kielégítő, a gazdaság mindenkori teherbíró képességét és a társadalmi elfogadást is figyelembe vevő iszap-elhelyezési stratégia kidolgozása bár nagyon sürgető, a döntéshozatal előbb egy soktényezős rendszer körültekintő, alapos analízisét igényli.

Az FCSM Rt. saját, csomádi iszaplerakója, továbbá a Cséri-telepre tervezett korszerű komposztáló telep mind műszaki, mind környezetvédelmi szempontból megfelelő, de nem rendelkezik elegendő szabad kapacitással a fővárosban a közeljövőben termelődő összes iszapmennyiség hasznosítására. Az iszap elhelyezésre több lehetőség van: az ártalmatlanítás (lerakás), a másodnyersanyagként történő hasznosítás (így a több célra: mezőgazdaság, rekultiváció, felhasználható terméket produkálni képes komposztálás, cementipari hasznosítás), és a fűtőanyagként történő hasznosítás, azaz az égetés. A lerakás valószínűleg csak átmeneti, viszonylag rövid távú kényszermegoldás lehet, de hosszú távú stratégiai célkitűzés nem.

A többi hasznosítási lehetőséggel kapcsolatban még intenzív kutatást kell végezni és feltárni azok pozitívumait és negatívumait mind a hatályos hazai környezetvédelmi jogszabályok, mind a vonatkozó EU-irányelvek és EU-munkabizottságok jövő irányvonalait meghatározó előterjesztéseinek a tükrében. A költség-haszon elemzésekkel alátámasztott és a társadalom fogadókészségét, annak alakíthatóságát megfelelő biztonsággal értékelő hasznosítási változatokat súlyozva alakítható ki egy megfelelően alátámasztott stratégia. Valószínűsíthető, hogy a főváros esetében mind a komposztálás, mind az égetés gyakorlatát alkalmazni kell, a megoszlási arány jelenleg még nem becsülhető.

A TELEPÜLÉSI HULLADÉK KEZELÉSÉT VÉGZŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS VÁLLALKOZÁSOK

Budapest különböző típusú hulladékait kezelő létesítményeknek csupán kis hányada található a főváros területén, azok többnyire az agglomerációban, esetenként a Közép-magyarországi Régión kívül találhatóak.

A főváros hulladékait kezelő létesítmények részletes tárgyalásra kerültek az 5.1.3. fejezetben. Az egyes hulladék fajták tárgyalásakor, az 5.1.1. fejezetben hasonlóképpen megtörtént az adott hulladék begyűjtésével, szállításával, kezelésével foglalkozó vállalkozások bemutatása, ezért ezeket itt nem ismételjük meg.

Itt teszünk említést a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) hulladékgazdálkodásáról. Összefoglalóan az alábbi típusú és mennyiségű hulladékok keletkeznek a FÁNK területén (2001. évi adatok alapján):

1. Kommunális hulladék (zömében a látogatói tér hulladéka) 108 t
2. Takarmányozásból származó szerves hulladék 14,6 t
3. Állati alom és trágya 1 296 m3
4. Egészségügyi veszélyes hulladékok n. a.
5. Elhullott állatok tetemei n. a.

A FÁNK gazdálkodása során keletkező hulladékok kezelése megoldott.

A FÁNK fontosabb hulladékgazdálkodási céljai közé a látogatótérben keletkező, szelektíven gyűjtött TSZH frakcióik körének bővítése, valamint speciális, a FÁNK stílusához illeszkedő gyűjtőedényzet beszerzése tartozik.

6. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása egy összefüggés- rendszert kíván teremteni a gyűjtés, előkezelés, hasznosítás logisztikai rendszerében. A kialakítandó koncepciónak a következőket javasoljuk:

- a gyűjtés rendkívül széles körű hálózatot és jelentős gazdasági kapacitásokat igénylő tevékenység annak érdekében, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtson a lakosságnak, minél könnyebbé tegye a hasznosítható hulladékok gyűjtési pontjának elérhetőségét, ugyanakkor

- az előkezelés már jelentős gazdasági kapacitásokat (egyes esetekben kifejezetten szakértelmet) igénylő tevékenység, s ennek megfelelően ezen tevékenységek koncentrálása szükséges, míg

- a hasznosítóipar üzemnagyságot feltételezendő feladat, amelynek következtében anyagfajtánként teljes körű koncentráció szükséges.

HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSÉNEK CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE

Hulladékkeletkezés csökkentésének célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

Általánosságban:

- csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást;

- emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt;

- meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladékok nyersanyagkénti felhasználását;

- minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát;

- növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét;

- hosszabb távon fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladék-elhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket;

- fokozatosan át kell térni a „hulladékgazdálkodásról” a komplex anyaggazdálkodásra, csökkentve a meg nem újuló természeti erőforrások és növelve a megújuló vagy újólag hasznosítható erőforrások felhasználását;

- fokozatosan el kell érni a, fenntartható fejlődés alapjait is adó, zárt anyagkörök alkalmazását mind a termelésben, mind a fogyasztás, felhasználás folyamataiban.

Mindezek érdekében:

- növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a tekintélyét és mértékét;

- teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát;

- erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltétel-rendszerét;

- fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés, ellenőrzés) eszköz-rendszerét, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási tervezéshez szükséges adatok megbízhatóságára;

- piackonform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a korszerű, integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra;

- ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási célok elérését segítő kutatást és műszaki fejlesztést;

- erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladékok elkülönített gyűjtésére és hasznosítására;

- hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet.

A fővárosi hulladékgazdálkodásban az általános, az európai és az országos célokkal összhangban cselekedve el kell érni:

- a főváros területén keletkező hulladékok mennyiségének és környezeti kockázatának csökkentését,

- a hulladékok teljes körű gyűjtését, annak lehető maximális mértékű újrahasznosítását,

- a már nem használható hulladékelemek ártalmatlanítását, vagy hosszútávon biztonságos lerakását,

- a korábbi években létrejött szakszerűtlen hulladékkezelő, -lerakó létesítmények helyzetének rendezését.

A fentiek érdekében:

- teljessé kell tenni területileg a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét,

- a gyűjtés,

- a szelekció és

- a hasznosítás terén,

- ki kell építeni - szükség esetén megfelelő kooperációval - a szükséges hulladékkezelő létesítményeket, biztosítani azok működését,

- támogatni kell a hasznosítás rendszereinek létrejöttét,

- kezdeményezni kell a hosszú távon fenntartható hulladékgazdálkodás/komplex anyaggazdálkodás folyamatos fenntartásához szükséges jogi, gazdasági és humán feltételrendszer létrehozását és annak folyamatos korszerűsítését, illetve saját eszközökkel részt venni abban.

6.1.1. Hulladék mennyiségének várható alakulása

A tervidőszak végére várható hulladékmennyiségi adatokat az országosan és területileg meghatározott irányszámok és tendenciák figyelembevételével becsültük.

6.1. táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének becsült mennyisége (t/év)

Hulladék 2002
(t/év)
2005
(t/év)
2008
(t/év)
Települési szilárd hulladék 998 260 1 008 243 1 018 226
Települési folyékony hulladék 532 092 400 000 300 000
Kommunális szennyvíziszap 56 812 126 000 233 000
Építési-bontási és egyéb inert hulladékok 1 300 000 1 326 000 1 352 520
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok 410 624 374 642 338 659
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 1 231 924 1 123 972 1 016 020
Összesen 4 429 712 4 332 857 4 231 905

6.1. ábra: A nem veszélyes hulladékok mennyiségének becsült változása (2002-2008)

6.2. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék 2002
(t/év)
2005
(t/év)
2008
(t/év)
Veszélyes PCB/PCT 3 8 15
hulladékok Hulladékolajok 4 001 12 000 20 000
Akkumulátorok és szárazelemek 6 943 7 750 8 300
Elektromos és elektronikai hulladékok 110 nem becsülhető nem becsülhető
Kiselejtezett gépjárművek 48 161 78 000 119 600
Egészségügyi hulladékok 4 500 4 500 4 500
Állati eredetű hulladékok 4 786 4 786 4 786
Növényvédő szerek és csomagoló eszközeik 12,1 11,8 11,6
Azbeszt 53,7 nem becsülhető nem becsülhető
Nem Csomagolási hulladékok összesen 91 806 98 232 104 659
veszélyes Biomassza 65 343 161 377 216 928
hulladékok Gumi 6 998 nem becsülhető nem becsülhető
Egyéb hulladék (égetőmű maradék) 57 821 80 000 105 000

6.3. táblázat: A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék 2002
(t/év)
2005
(t/év)
2008
(t/év)
Papír és karton csomagolási hulladék 62 274 66 633 70 992
Műanyag csomagolási hulladék 6 475 6 928 7 382
Fém csomagolási hulladék 21 897 23 430 24 963
Üveg csomagolási hulladék 1 160 1 241 1 322
Összesen 91 806 98 232 104 659

6.1.2. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései

Megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében a tervezési időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató felvilágosító munkát.

6.1.2.1. Települési szilárd hulladék

A települési szilárd hulladék képződősének megelőzése az a hulladékgazdálkodási szakterület, ahol az önkormányzatoknak komoly lehetőségük és felelősségük van a hulladékmennyiség képződésének csökkentésében, illetve a megelőzés ösztönzésében. Ez egyrészt következik abból a jogosítványból, amely az önkormányzatok feladatát határozza meg a települési szilárd hulladékgyűjtés területén, másrészt azokból a kapcsolódó jogosítványokból, amelyek az önkormányzat és a település lakosságának viszonyát határozzák meg.

Egyrészt az önkormányzat, mint a települési szilárd hulladék gazdálkodásért, a hulladék gyűjtéséért, kezeléséért felelős szervezet játszhat szerepet a megelőzésben, másrészt mint a település lakosságának életét meghatározó, azt rendeletekkel szabályozó hatóság. Ez utóbbi funkciójából adódóan a hulladék potenciális előállítóit is befolyásolhatja speciális eszközeivel, hogy a hulladék keletkezése megelőzhető legyen. Ilyen szempontból nemcsak a település lakosságára, hanem az ott működő gazdálkodókra, intézményekre is hatást gyakorolhat.

A települési szilárd hulladék keletkezésének megelőzése elsősorban a fogyasztáson keresztül érhető el. Főbb területei:

- a fogyasztási szokások tudatos befolyásolása,

- a fogyasztás során keletkező hulladék többutas felhasználása,

- a hulladék gyártásba, gazdaságba történő visszavezetése.

A települési szilárd hulladékokra vonatkozó országos csökkentési célkitűzéseket a Hgt. 56. §-a határozza meg.

A települési szilárd hulladékokra vonatkozó csökkentési célkitűzések:

- a területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyiségének csökkentése, az 1995. évi mennyiséghez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat

- 2004. július 1. napjáig 75%-ra,

- 2007. július 1. napjáig 50%-ra,

- 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni,

- a hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig - a törvényi előírásnak megfelelően - el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen,

- a települési szilárd hulladék veszélyes hulladék tartalmának csökkentése érdekében a háztartásokból kikerülő vegyszerek, gyógyszerek, növényvédő szerek, szárazelemek, festékek, fáradt olaj, akkumulátorok stb. külön gyűjtését meg kell oldani,

- az energiahasznosítással történő égetés arányának növelése, ez irányú új kapacitások létesítése.

A lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyiségének a csökkentése a szelektív hulladékgyűjtéssel érhető el, amelynek során több hulladék típus a lerakás helyett hasznosításra kerülhet.

6.1.2.2. Települési folyékony hulladékok

A szennyvízkezelési programmal egybevágó, hosszú távú elérendő cél a TFH teljes megszűnése. A 2008-ig terjedő időszakban elérhető cél: a mennyiség fokozatos csökkentése.

A várható mennyiségek megállapításánál az elmúlt öt év adatait, a tendenciákat, az eddigi mennyiségek alakulását vettük figyelembe, valamint a csatornázottság mértékének módosulását. A tervezésnél figyelembe vett adatokat befolyásolja a csapadék fajtája, intenzitása, a meteorológiai viszonyok.

6.1.2.3. Kommunális szennyvíziszapok

Általános célkitűzések:

- az OHT-ben meghatározott célkitűzéseknek megfelelően a fővárosban keletkező szennyvíziszapok jelenlegi, évente változó hasznosítási arányát tartósan minimálisan 55%-ra kell növelni 2008-ig,

- a lerakással történő ártalmatlanítás arányát fokozatosan csökkenteni kell.

A hulladékgazdálkodás általános elvei közül a szennyvíztelepeken keletkező, majd kezelt kommunális szennyvíziszap mennyiségének csökkentése érdekében messzemenően szem előtt kell tartani az integrált szennyezés megelőzés elvét, azaz a lehető legkisebb mértékűre szorítani a szennyvíz-tisztító telepeken az iszapkezelés során keletkező szennyvíziszap mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében.

E cél megvalósítását szolgálja az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb, illetve környezetkímélő iszapkezelő technológiák bevezetése, így

- az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen épülő rothasztó és biogáz rendszer kiépítése,

- a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a rothasztó modernizálása (termofil rothasztásra való átállás),

- a 2008-ra elkészülő Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep rothasztásos iszapkezelési technológiájának megvalósítása.

A tervezett korszerű iszapkezelési technológiák bevezetésével nemcsak a szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszap mennyisége fog csökkenni, hanem annak szerves anyag tartalma és fertőzőképessége is. Az EU irányelvekkel konform hazai jogi szabályozók révén a csatornahálózatra kötő ipari cégek által a szennyvizekkel kibocsátott szerves és szervetlen mikroszennyezők mennyisége is jelentősen csökkenni fog a közeljövőben, ami ugyancsak a keletkező iszap minőségének javulását vonja maga után, és a mezőgazdasági hasznosíthatóság esélyét javítja.

A kitűzött célok:

- a szennyvíziszap-hasznosítási arány növelése érdekében fel kell tárni a hazai hasznosítási lehetőségeket, és jelentősen növelni kell a hasznosítási kapacitásokat,

- a szennyvíziszap komposztálás területén jelenleg fennálló kapacitáshiányt EU konform technológiával működő, megfelelő műszaki védelemmel ellátott komposztáló létesítmények létrehozásával lehet enyhíteni.

- a komposztálás során erősen javasolt a szelektív hulladékgyűjtés során begyűjtött szerves hulladék és a szennyvíziszap együttes komposztálása. Továbbá, egyedi vizsgálati eredménytől függően, esetenként javasolt lehet az állattartásból származó trágya hozzákeverése is,

- javasolt a kezelt települési folyékony hulladéknak a szennyvíztisztító telepekről származó kezelt szennyvíziszappal együtt történő komposztálása,

- a jelenleg még alacsony mezőgazdasági hasznosítási arányt növelni kell, de nem szennyvíziszap-elhelyezés formájában, hanem a komposztált iszap mezőgazdasági felhasználása formájában,

- a komposztált szennyvíziszapok hasznosíthatók a bezárásra kerülő hulladéklerakók rekultivációjára is,

- Budapest jelenlegi és az évtized végére üzembe lépő nagy kapacitású szennyvíztelepeinek esetében a keletkező nagy mennyiségű kezelt iszap egy részének hasznosítása várhatóan csak égetéssel (erőműi együttes vagy monoégetés) oldható meg. A hasznosítás módjával kapcsolatos stratégiai döntések elengedhetetlen előfeltétele a környezetvédelmi, gazdaságossági szempontok további részletes elemzése és társadalmi elfogadottság mérlegelése.

Forrás: OHT és a KDV KF Részletes Területi Hulladékgazdálkodási Terv Közép-Magyarországi Régió 2003-2008. (2003). PCSM Rt. Hulladékgazdálkodási terv 2003-2008.

ERBE Energetika Mérnökiroda „Kommunális eredetű szennyvíziszap erőművi együttégetése. Megvalósíthatósági tanulmány. 2003. Megbízó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal.

Az FCSM Rt. az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a szennyvíztisztító telepein keletkező szennyvíziszap hasznosítható legyen, és hasznosításra kerüljön. E cél érdekében változtatásokat terveznek az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep iszapkezelési technológiájában (kémiai stabilizálás helyett rothasztásos technológia alkalmazása biztosítható biogáz termelés mellett). A megvalósítás első lépése 2004. májusában elkezdődött. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen az eddig alkalmazott mezofil rothasztásról energia-racionalizálás céljából a hatékonyabb termofil rothasztásra kívánnak áttérni. A szennyvíztisztító telepeken keletkező rothasztott iszap mezőgazdasági hasznosíthatóságának érdekében kísérleteket végeznek a komposztálás területén. Kísérletek folynak az égetéssel történő hasznosítással is.

Az elvárható gondosság elvének szem előtt tartásával, az FCSM Rt. célként tűzte ki, hogy a szennyvíztisztító telepeken az ártalmatlanításra vagy hasznosításra kerülő szennyvíziszapok környezetterhelő hatása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Fontos szempontnak tekintik, hogy a szennyvíziszap ártalmatlanítására, hasznosítására - figyelembe véve a környezeti és gazdasági hatékonyságot - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerüljön sor.

A szennyvíziszap ártalmatlanítás/hasznosítás területén az FCSM Rt. az alábbi konkrét célok megvalósítását tervezi 2008-ig:

- az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2008-ra a rothasztásos iszapkezelési technológia megvalósítása, aminek révén nemcsak energetikai célokra hasznosítható biogáz termelődik, hanem az iszap komposztálási tulajdonságai és ezáltal mezőgazdasági hasznosíthatósága is javul.

- a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen a rothasztó modernizálása, a biogáz-hasznosítás bővítése.

- a jelenlegi komposztálási kapacitáshiány mellett is a szennyvíziszapok jelenleg évente még erősen változó hasznosítási arányát minimálisan 55% fölé kell vinni és ezen érték felett tartani.

- a jelenleg fennálló komposztálási kapacitáshiány miatt intenzív kísérletek végzése a szennyvíziszap komposztálására és égetéssel történő hasznosítására vonatkozóan.

- a Csomádi lerakó bővítése (III., IV., V. ütem), illetve saját lerakásra, komposztálásra alkalmas terület vásárlása.

- az új Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezésével (2008) jelentősen meg fog nőni a fővárosban keletkező kommunális szennyvíziszap mennyisége 2002. és 2003. között az iszapmennyiség megduplázódott, 2008-ban pedig már a 2003. évi iszapmennyiség kétszerese fog keletkezni a főváros szennyvíztelepein. A 2010. évre tervezett Dél-budai Szennyvíztisztító Telep iszapjával együtt (17 000 t/év) az évtized végére mintegy 250 000 t/év iszap elhelyezéséről, hasznosításáról kell gondoskodni. Ez arra kényszerítheti az FCSM Rt.-t, hogy a jelenleg is fennálló komposztálási kapacitás-hiányt akár saját földterület vásárlásával enyhítse.

Az FCSM Rt. 2003-2008. közötti időszakra kiterjedő Cselekvési Programban fogalmazta meg a tervezett célokat és a megvalósítás ütemét, amelyet részletesen a 7. fejezet ismertet.

6.1.2.4. Építési-bontási és egyéb inert hulladék

A gazdaság növekedése szinte automatikusan hozza magával az építési volumen növekedését és az intenzív fejlesztés a bontások növekedését is előre vetíti.

Így alapjában véve az építési és bontási hulladék tömegének növekedése is várható.

A korszerű építési technológiák ugyanakkor kisebb anyagtömeg beépítését is eredményezik.

Budapest esetében több problémakör koncentrált jelentkezése várható, amely jelentősen befolyásolja a keletkező hulladék mennyiségét. Ezek:

- a XIX-XX. század fordulóján nagy tömegben megvalósított épületek egyre jobban koncentrálódó bontása - intenzíven 2008. után várható,

- az 1970-1980-as évek paneles és egyéb „korszerű technológiákkal” épített lakóegyütteseinek és középületeinek koncentrált bontása - intenzíven csak 2008. után várható,

- a nagyon erősen leromlott út- és közműrendszerek átépítésének egy része várható 2008-ig.

Az építési hulladékok esetében szinten tartást lehet 2008-ig prognosztizálni, mert a növekvő építési volumen mellett a korszerűbb technológiák kisebb hulladékképződéssel járnak.

A bontási hulladékok tömege várhatóan növekedni fog, a korábbinál nagyobb bontási igény miatt. Ugyancsak növekedés prognosztizálható az útépítési bontási anyagok esetében.

Ezen hulladékfajták csökkentése a vizsgált időszakban sem adminisztratív, sem műszaki intézkedésekkel nem valósítható meg, tehát a feladat a hasznosítás erőteljes növelése.

6.1.2.5. Elektromos és elektronikai hulladékok

2003. február 13-án érvénybe lépett két EU-direktíva, (az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről, 2002/96/EC, rövidítve WEEE, a másik 2002/95/EC, RoHS, a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik), amelyek meghatározzák az elektromos és elektronikai hulladékok csökkentési célkitűzéseit. A két jogszabály rendelkezéseinek teljes megvalósítására közel 6 év áll a tagországok rendelkezésére.

2004. augusztus 13-ig valamennyi tagországnak át kell vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe.

2005. augusztus 13-tól a lakossági felhasználók térítésmentesen adhatják le a leselejtezett elektromos- és elektronikus eszközöket. Addig állami szinten ki kell dolgozni a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. (A korábban piacra került eszközök hulladékairól a gyártóknak közösen kell gondoskodniuk, illetve, ha a felhasználó a leselejtezéssel egy időben nem vásárol új készüléket, akkor ő állja a hulladékkezelés költségét.)

2006. július 1. után nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyaggal kezelték.

2006. december 6-ra az EU tagországoknak el kell érniük a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg elektronikai hulladék mennyiséget. A gyártóknak biztosítaniuk kell a kategóriánként változó mértékben előírt hulladék hasznosítási rátát.

2008. december 31-ig az EU új begyűjtési kvótát és hasznosítási rátákat határoz meg. Lehetőség nyílik majd az eszközök újrahasználatát figyelembe vevő új kvóták meghatározására is.

A magyar kormányzat szándékai szerint (az EU direktívák végrehajtása érdekében) az elektromos és elektronikai berendezések forgalomba hozatala, importja 2005. januártól termékdíjas lesz. A kötelezettek mentességet kaphatnak a termékdíj-fizetés alól, amennyiben elérik a kötelező kezelési arányt.

Az Enviroinvest becslése szerint 2005-ben begyűjthető legfeljebb 20% (ennek 10%-a a lakosságtól, 90%-a közületektől), míg a maximális begyűjthetőségi arány 62% (ennek 25%-a lakosságtól, 75%-a közületektől).

A kormányrendelet szerinti, a 6.4. táblázatban megadott begyűjtési arányok célozhatók meg a fővárosban is.

6.4. táblázat: Begyűjtési arány

Hulladékfaja Begyűjtési arány (%)
2005 2008
1. Háztartási nagygépek 9 36
2. Háztartási kisgépek 5 19
3. Információs (IT) és távközlési berendezések 9 35
4. Szórakoztató elektronikai cikkek 9 33
5. Világítótestek 1 5
5.a) Gázkisüléses elven működő lámpák 0 1
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok 1 5
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 0 1

6.1.2.6. Gumihulladékok

A gumihulladék mennyiségének 2008. évi értéke nem számszerűsíthető, mivel a tervezési időszakban egymás ellen irányuló hatások érvényre jutása várható. Ilyen hatás lehet:

- a termékfejlesztések következtében nagyobb élettartamú gumiabroncsok piacra kerülése,

- a hazai gépjárműállomány nagysága, így a BKV gépjárműállományának nagysága is, a magasabb EU átlaghoz közeledik (gazdaságfejlődéstől függő hatás).

6.1.2.7. Azbeszthulladékok

Az azbeszthulladék mennyiségi változása a tervidőszakra reálisan nem számszerűsíthető, mivel alakulása az országos azbesztmentesítési program függvénye. Kedvező gazdasági körülmények között a mennyiség jelentős növekedése várható.

6.1.2.8. Akkumulátorok, elemek

A csökkentési céloknál csak az elemekre kell kitérni, ugyanis a hulladék-akkumulátorok hasznosítása teljes mértékben megoldott. Az elemhulladékok lehetséges csökkentési módjai:

- az elemhulladék térfogatát darálással ugyan 40%-ra lehet csökkenteni, és így a lerakóba kisebb mennyiség kerül, de ez a megoldás környezetvédelmi szempontból kerülendő,

- a darálás egyébként sem olcsó megoldás, ezért a deponálás helyett külföldi hasznosítóba célszerű szállítani a hulladékot. Az ausztriai Bécs mellett működik egy elemhulladék hasznosító üzem,

- nem csökkentési mód, de mind a szelektív gyűjtést, mind pedig a nagyobb arányú visszagyűjtést elősegítheti, ha az elemekre is bevezetik a termékdíjat.

6.1.2.9. Zöld- és biohulladék

A biológiai úton bontható hulladékok esetében sem a zöldhulladékoknál, sem a lakossági biohulladékoknál nem várható a hulladékkeletkezés csökkenése, sőt, az általános tendenciákat figyelembe véve némi növekedés várható. A növekedés a TSZH növekedés mértékével egyenértékűnek tekinthető, azaz 2008-ig várhatóan 2% mértékű. A növekedés a zöldhulladékok esetében az intenzívebb parkfenntartással, a lakossági biohulladékoknál pedig az általános fogyasztás növekedésével magyarázható. Ennek figyelembe vételével a 2008-ig prognosztizált zöld- és biohulladék mennyiségek az alábbiak szerint alakulnak:

6.5. táblázat: A zöld- és biohulladékok mennyiségének alakulása 2008-ig

Hulladék típusa 2002*
(t/év)
2005*
(t/év)
2008*
(t/év)
Zöldhulladék 65 343 65 996 66 650
Lakossági biohulladék 289 033 291 923 294 814
Biomassza összesen 354 376 357 919 361464
* A várható mennyiségek intervallummal megadva +5000 t

A megoldás a hulladékhasznosítás, elsősorban pedig az anyagában történő hasznosítás növelésében keresendő, a hulladéklerakás csökkentésével. Csökkentési cél a biológiai úton bontható hulladékok esetében a lerakóban történő ártalmatlanításra fogalmazható meg, melyet a Hgt. 56. § (7) bekezdése ír elő (lásd a 6.1.2.1. pontban).

6.1.2.10. Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi hulladékok tekintetében nem lehet reálisan csökkentési célkitűzést megfogalmazni. A hulladék mennyisége az ellátás növekedésével évente mintegy 1-2%-kal növekedni fog. Emellett meg kell szervezni a lakosságnál keletkező, lejárt szavatosságú gyógyszer-hulladék begyűjtését is a gyógyszertárakban. Ezek a tényezők várhatóan az egészségügyi hulladék 3-5%-os növekedését fogják eredményezni évente. Mivel a bázisév adatai is csak becsült értékek, az egészségügyi hulladék mennyisége a terv időszakában is várhatóan a megadott sávban lesz.

Az egészségügyi hulladékok kezelésére ajánlható megoldás a hőkezeléssel és hulladéklerakással történő ártalmatlanítás helyett a hőhasznosítással együttes égetés, ehhez azonban (az egyéb veszélyes hulladékok ártalmatlanításához is szükséges) égetési kapacitásbővítést kell szorgalmazni. Az egészségügyi veszélyes hulladékok mennyiségére tekintettel mintegy 2000 t/év égetési kapacitásbővítés szükséges, amelynél prioritást kell biztosítani a regionális hulladékégetőkben történő ártalmatlanításnak. Eközben felül kell vizsgálni és az égetési kapacitásbővítéssel párhuzamosan megszüntetni a jelenleg fertőtlenítéssel működő kezelési technológiákat.

Ezek a célkitűzések a regionális hulladékgazdálkodási tervvel teljes összhangban vannak.

6.6. táblázat: A nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok

Hulladék Csökkentési cél Változás
(%)
Várható mennyiség
(t/év)
Települési szilárd hulladékok A lerakásra kerülő hulladék mennyisége a jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban.* -25% 326 366**
Települési folyékony hulladékok A mennyiség fokozatos és jelentős csökkenése várható. -46% 300 000
Kommunális szennyvíziszap - A szennyvíztelepeken keletkező nyers iszap csökkentése a tervezett kezelési technológiákkal -8%
- A lerakásra kerülő kezelt iszap mennyiségének csökkentése. Az összes kezelt iszapmennyiség lerakásra szánt mennyiségének csökkentése 45% alá max. 103 000
Építési-bontási hulladékok Növekedés várható a tervidőszak végéig +2% 1 352 520
Biomassza Hulladéklerakókban ártalmatlanítható maximális szervesanyag-tartalom
2004. július 1-jéig 75% 152 463
2007. július 1-jéig 50% 101 642
2014. július 1-jéig 35% 71 149
Papír és karton Fogyasztással arányosan nő - 172 420
Vas- és fémhulladék Fogyasztással arányosan nő - 230 960
Műanyag Fogyasztással arányosan nő - 12 850
* Megjegyzés: THT alapján
** Megjegyzés: 2.10. számú táblázat alapján

6.7. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Csökkentési cél Várható mennyiség (t/év)
PCB- és PCT-tartalmú hulladékok Cél a PCB/PCT tartalmú készülékek alkalmazásának csökkentése 15+5
Hulladékolajok Regenerálás és újrafelhasználás mennyiségének növelése. 15 000+5 000
Akkumulátorok Külföldi hasznosítás n. b.
Elemek Külföldi hasznosítás n. b.
Elektronikai hulladék A begyűjtési hálózat kialakításával növekedés várható. n. b.
Kiselejtezett gépjárművek A kiselejtezett gépjárművekből keletkező hulladékok mennyisége csökkenthető azok hasznosításával. n. b.
Egészségügyi Az ellátás növekedésével +1-2% növekedés várható. 4 000-4 500
Állati eredetű A szelektív gyűjtés kialakításával növekedés várható. n. b.
Növényvédő szerek és csomagolóeszköz - 580
Gumihulladék 2006. július 1. után gumihulladékot őrlemény formájában sem szabad elhelyezni hulladéklerakón. 0
Megjegyzés: n. b. - nem becsülhető

6.8. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó csökkentési célok

Hulladék Csökkentési cél Várható mennyiség (t/év)
Papír és karton Fogyasztással arányosan nő 128 090
Vas és fémhulladék Fogyasztással arányosan nő 45 980
Műanyag Fogyasztással arányosan nő 13 240
Csomagolási hulladék A tervezési időszak végéig növekedés várható:
2005-ig 50%
2006-ig 60%
anyagában történő hasznosításnál min. 25%
HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE

Általánosságban

A hasznosítás terén az EU előírásoknak megfelelően a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75%-ára, 2007-ig 50%-ára, (2014-ig 35%-ára) kell csökkenteni; a gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lépő lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyűjtését és hasznosítását meg kell oldani.

Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történő vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen.

Ki kell alakítani a hulladék anyagok hasznosításának EU-konform műszaki követelményrendszerét a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.

Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladék-tárolók és lerakók legkésőbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetőleg az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek. Ennek érdekében 2003-ig felül kellett vizsgálni a működő hulladéklerakókat, és ütemtervet kellett kidolgozni azok korszerűsítésére vagy bezárására és rekultiválására, annak érdekében, hogy 2009-ben már ne működhessen a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul ki nem elégítő lerakó. A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelő égetési feltételeit biztosítani nem tudó berendezéseket legkésőbb 2005-ig fel kell újítani, vagy be kell zárni, illetőleg az ilyen hulladékégetést le kell állítani.

A kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell e hulladékfajták általános szabályok mellett betartandó anyag-specifikus kezelési szabályainak kidolgozásáról, a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési és kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítéséről, illetve ezek létrejötte feltételeinek megteremtéséről.

6.1.3. Települési szilárd hulladékok

Általános célként fogalmazható meg a lerakásra kerülő hulladékok mennyiségnek lehetőség szerinti minél nagyobb arányú csökkentése, ami egyértelműen - a hulladékkeletkezési csökkentéseken kívül - a keletkezett hulladékok minél nagyobb arányú szelektív begyűjtését, szállítását és hasznosítását jelenti, valamint az energiahasznosítással történő égetés arányának növelését. A lerakott hulladék mennyisége - a területi hulladékgazdálkodási célokat figyelembe véve - a tervidőszak végéig, mintegy 75%-ra történő csökkentést kíván meg.

Elsődleges prioritást kell, hogy élvezzen a szelektíven begyűjtött biológiailag lebomló szerves anyagok anyagában történő hasznosításának elősegítése, az ehhez szükséges feltételek (műszaki, gazdasági) megteremtése, főként a zöld- és biohulladékok komposztálásának kapcsán.

Fontos a csomagolóanyagok hasznosításának a főváros lakosságára való kiterjesztése 2005-ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra.

6.1.4. Települési folyékony hulladékok

A gyűjtött és elszállítást igénylő települési folyékony hulladék a szennyvízkezelési programnak megfelelően hosszútávon meg fog szűnni. Így cél a szennyvíztisztító telepeken történő hulladékkezelés megoldása a szennyvízkezelési programnak megfelelően.

6.1.5. Kommunális szennyvíziszapok

A kommunális szennyvíziszap mennyisége a szennyvíztisztítási program előrehaladásával erőteljesen növekedni fog. Ezzel párhuzamosan a tervezett és részben már megvalósítás alatt álló iszapkezelési technológiák révén a szennyvíztelepeken keletkező iszap mennyisége a korábban alkalmazott technológiákkal előállított fajlagos mennyiségekhez képest csökkeni fog. Ennek ellenére a 2002. évihez képest 2008-ban mintegy négyszeres mennyiségű szennyvíziszap elhelyezéséről kell gondoskodni.

6.1.6. Építési-bontási és egyéb inert hulladék

Az építési-bontási hulladékok esetében általában jellemző, hogy azoknak csak kis része jelent ártalmatlanítandó veszélyt a természetre, viszont igen nagy tömegben keletkező hulladékról van szó.

Miután e hulladékok mennyiségi csökkentése lényeges mértékben nem érhető el, így a hasznosítás az elsődlegesen elérendő cél.

El kell érni jogi és adminisztratív eszközökkel, hogy az építési és bontási anyagok áramát követni lehessen, és így is biztosítani a veszélyesnek minősülő frakciók ártalmatlanítását és szabályozott körülmények közötti lerakását, az arra alkalmas frakciók esetében pedig a hasznosítást.

A hasznosításhoz olyan alkalmas lerakó-kapacitást kell kiépíteni, amely részben az ideiglenes, részben a végleges lerakás mellett a hasznosító technológiák telepítését is lehetővé teszi.

Ezek a lépések a beruházások megvalósítását is szükségessé teszik, valamint olyan szabályozási, műszaki-fejlesztési és marketing tevékenység végig vitelét, amely lehetővé teszi mind a hagyományos építőanyagok, mind a korszerű, szerelt technológiájú épületek, építmények alkotórészeinek újrafelhasználását.

Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy a feltételek létrejöttéhez hosszabb idő kell.

Az építési és bontási hulladékok esetében az OHT-ben kitűzött cél 2008-ra az, hogy el kell érni a feldolgozás, hasznosítás 50%-os arányát a keletkezett teljes mennyiségre vonatkozólag.

E cél elérését a főváros esetében is meg kell kísérelni, de tudomásul kell venni, hogy ez nem egyértelműen reális, mert

- jelenleg a jogi és műszaki szabályozás igen hiányos,

- nincsenek meg a hatósági és egyéb ellenőrzés feltételei,

- nincsenek a lehetséges új termékek műszakilag és piacilag kontrollálva,

- a hasznosító termelő kapacitások igen hiányosak.

Így e célok megvalósítása három-négy év alatt alig lehetséges.

A reális cél így az intézkedések gyorsított megtétele.

Az építési-bontási hulladékhasznosító- és ártalmatlanító kapacitások prioritásai a tervidőszakban az alábbiak:

- 1 db, 300-350 ezer t/év kapacitású telepített hulladék-feldolgozó létesítése,

- 2 db, 100-120 ezer t/év kapacitású mobil hulladék-feldolgozó létesítése,

- 1 db, 650 ezer t/év kapacitású inert lerakó létesítése.

Célkitűzés, hogy ezek a kapacitások a meglévőkkel együtt biztosítsák a hulladékfeldolgozás törvényben előírt 50%-os arányát.

6.1.7. Elektromos és elektronikai hulladékok

Az elektronikai hulladékok anyagában hasznosítása mellett az alkatrészként történő hasznosítást kell támogatni. Ennek érdekében szelektív gyűjtés és szervezett begyűjtési hálózat, továbbá megfelelő technikai színvonalú (egyelőre kézi, később gépi) bontó üzemek kiépítése szükséges. El kell érni az EU direktívában (és a megjelenő kormányrendeletben) megfogalmazott begyűjtési és hasznosítási arányt.

A kormányrendelet szerinti, a 6.9. táblázatban megadott hasznosítási arányok célozhatók meg a fővárosban is.

6.9. táblázat: Hasznosítási és újrafeldolgozási arányok

Hulladékfajta Haszn. arány (%)
2005
Újrafeld. arány (%) Haszn. arány (%)
2008
Újrafeld. arány (%)
1. Háztartási nagygépek 20 19 80 75
2. Háztartási kisgépek 18 13 70 50
3. Információs (IT) és távközlési berendezések 19 16 75 65
4. Szórakoztató elektronikai cikkek 19 16 75 65
5. Világítótestek 18 13 70 50
5.a) Gázkisüléses elven működő lámpák 20 20 80 80
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok 18 13 70 50
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 18 13 70 50
8. Orvosi berendezések - - - -
9. Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 18 13 70 50
10. Adagoló automaták 20 19 80 75

6.1.8. Gumiabroncsok

Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó, közvetlenül a lakosságtól begyűjthető gumiabroncs-hulladék elkülönített gyűjtése jelenleg nem megoldott, ennek megszervezéséről gondoskodni kell. Célszerű a hulladékgyűjtő udvar hálózatán belüli, illetve a lomtalanítási akciók során történő szelektív gyűjtés megszervezése.

A gumiabroncs aprított formában 2006. július 01. napig ártalmatlanítható lerakással, ezt követően nem helyezhető el gumiabroncs-hulladék a lerakókban. Ez a jogszabályi követelmény egyben a hasznosítási célkitűzés alapját is meghatározza, hiszen az energiakinyerés céljából történő égetést biztosító létesítmények a tervkészítés időpontjában nem üzemelnek Magyarországon, ezért kihasználható kapacitásokkal nem számolhatunk. (Az e célból Polgár településre tervezett létesítmény jelenleg engedélyeztetési eljárás alatt áll.)

A hasznosítási arány célértéke 2006. évre tehát 100%. Budapest gumiabroncs hulladékának feldolgozó kapacitása a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének tanulmánya szerint országos szinten rendelkezésre áll (őrlemény-készítés, termékkészítés stb.); ennek csupán töredékét képezi az önkormányzati felelősségi körbe tartozó gumihulladék. Azonban a másodlagos termékek előállításának gazdaságos működtetése nem megoldott, így a kívánt hasznosítási arány eléréséhez központi intézkedések szükségesek.

6.1.9. Azbeszthulladékok

Az azbeszttartalmú bontású hulladékok esetében csak az ártalmatlanítás a megfelelő kezelés. Az elsődleges cél: úgy ártalmatlanítani az azbeszttartalmú bontási hulladékokat, hogy a kezelési folyamat során a környezet-egészségügyi kockázat minimális legyen.

6.1.10. Zöld- és biohulladékok

A Hgt. szerint amennyiben a hulladékok mennyiségének csökkentése nem megoldható, törekedni kell minél nagyobb arányú újrahasználatra, valamint a hasznosításra. Az EU-s hulladékgazdálkodási rendeletek és irányelvek mindegyike a prioritási sorrendben előnyben részesíti az anyagában történő hasznosítást, és az energetikai hasznosítás csak ezt követően kerül említésre. A biológiai úton lebontható hulladékok közül a zöldhulladékoknál és lakossági biohulladékoknál az anyagában történő hasznosítás a komposztálást jelenti. (Anyagában történő hasznosítás a biogáz-előállítás is, ez az eljárás azonban elsősorban hígtrágya, trágya és szennyvíziszap kezelésére alkalmas, ezért jelen hulladékok esetében nem alkalmazható).

Az anyagában történő hasznosítás elősegítése érdekében a hulladékot elkülönítve, szelektíven kell gyűjteni.

2006-tól kezdődően, a rekonstrukciót követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű megnövelt kapacitással fog üzemelni, várhatóan a begyűjtött TSZH mennyiségének 60%-a kerül itt hasznosításra. A biomassza esetében ugyanezzel az aránnyal érdemes számolni, hiszen a lakossági biohulladékok szelektív gyűjtésének ennél nagyobb arányú bevezetése 2008-ig nem teljesíthető.

6.10. táblázat: A biomassza-hasznosítás növekedése

Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
(2008-ig)
% Mennyiség
(t/év)
Biomassza Anyagában történő hasznosítás, komposztálás 17 68 137
Termikus hasznosítás 57,5 229 305
Ártalmatlanítás 25,5 101 642
Összesen 100 399 084

A fenti táblázatban megjelölt 17%-os anyagában történő hasznosítási cél a minimális cél, ennek növelésére minden esetben törekedni kell.

6.1.11. Kiselejtezett gépjárművek

2008 a kiselejtezett gépjárművek tekintetében fordulópont lesz, hiszen addig kell a kétütemű gépjárműveket kivonni a forgalomból, és ez a tény a tervezési időszakban jelentősen megnöveli a keletkező roncsok számát. 2008 után 90 000 db roncs/év fog várhatóan keletkezni.

A jogszabálytervezet alapján 2006-ig kell elérni Magyarországon a 85%-os hasznosítást, melyből 5% lehet a nem anyagában történő hasznosítás (például égetés, melyre nincsen megfelelő kapacitás Magyarországon).

A távlati cél 2015-re a jogszabály alapján a 95%-os hasznosítási arány elérése, ebből 85%-ot anyagában kell hasznosítani, és csak 10%-a lehet nem anyagában való hasznosítás.

Ez a mai technológiával, amelyet Magyarországon használnak, nem érhető el, ezért ez ügyben további beruházások szükségesek, mind kezelői oldalról (például post schredder technológia), mind hasznosítás terén. Problémát jelent a feldolgozott hulladékokból készült termékek felvásárló piacának megtalálása is.

6.1.12. Hulladékolajok

Hulladékgazdálkodási célként jelölhető meg:

a hulladékolajok begyűjtésének növelése, a begyűjtési rendszer kiterjesztése,

a regenerálás és újrafelhasználás mennyiségének növelése (a begyűjtött mennyiség növelését követően),

az energetikai felhasználás preferálásának csökkentése,

átvételi kötelezettség bevezetése (gépjármű szervizek, benzinkutak, hulladékudvarok, gyűjtőszigetek),

ismeretterjesztés, tudatformálás, tájékoztatás a begyűjtés szükségességéről, illetve annak elmaradása esetén bekövetkező környezeti és humán-egészségügyi kockázatok mértékéről.

6.1.13. A hulladékégetés maradványai

A rekonstrukciós munkák befejezéseként szelektíven gyűjthető égetőművi veszélyes hulladékok (kazánpernye, ciklonpor, szűrőpor stb.) kezelésének tervezésénél elsődleges célként tűzhető ki a hulladékok környezeti kockázatának csökkentése, a szennyezőanyagok mobilizációjának minimalizálása, melynek eredményeként ezen anyagok már nem veszélyes hulladéknak minősülnek, így lényegesen csökkennek a lerakási költségek is. E tekintetben az európai gyakorlat országonként változó. A leggyakrabban alkalmazott kezelési módok, eljárások címszavakban:

- szilárdítás,

- hőkezelés,

- extrahálás és szétválasztás,

- kémiai stabilizálás,

- üvegesítés.

6.11. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél % Mennyiség
(t/év)
Települési szilárd hulladék A lerakásra kerülő hulladék mennyisége a jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. 25 108 788
A lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom hasznosítás az 1995-ös bázisévhez viszonyítva:
2004-ig: 25% 25 31 728
2007-ig: 50% 50 63 457
Települési folyékony hulladék A csatornahálózat fejlesztésével arányosan csökken a tengelyen szállított TFH. 50 000 - 100 000
Kommunális szennyvíziszap Hasznosításra alkalmas iszap előállítása a szennyvíztisztító-telepekre tervezett rothasztásos iszapkezelési technológiákkal.
Biogáz-termelés és hasznosítás
A hasznosítás/lerakás arányának javítása, minimum követelmény az 56%-ot elérő hasznosítási arány.
Az ártalmatlanítási (lerakás) kapacitás ütemezett bővítése (FCSM Rt. Csomádi lerakó) 43 100 000
A komposztálási kapacitás növelése meglévő hasznosító telep korszerű bővítésével (Cséri telep) 15 35000
Komposztált iszap rekultivációs célokra történő felhasználása 22 50 000
Közvetlen vagy komposztálást követő mezőgazdasági kihelyezés, fogadókészség elősegítése 2 5 000
Égetéssel történő hasznosítás 18 40 000
Építési-bontási hulladék A tervidőszak végéig megvalósítandó hasznosítás 50 650 000
Papír és karton Hasznosítás 100 172 420
Vas- és fémhulladék Hasznosítás 100 230 960
Műanyag Hasznosítás 100 12 850
Kiselejtezett gépjárművek A 2000/53 EU-direktíva és a belőle készülő jogszabály hasznosítási előírásainak elérése 85 101 660

6.12. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Helyi Területi
Biomassza Az anyagában történő hasznosítás, a termikus hasznosítás és az ártalmatlanítás is helyben megoldható A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat
2004. július 1-jéig 75%-ra,
2007. július 1-jéig 50%-ra kell csökkenteni.
Települési szilárd hulladék A lerakásra kerülő hulladék mennyisége a jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. A lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom hasznosítás az 1995-ös bázisévhez viszonyítva:
2004-ig: 25%
2007-ig: 50%
A lerakásra kerülő hulladék mennyisége a jelenleginek 75%-a legyen 2008-ban. A lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom hasznosítás az 1995-ös bázisévhez viszonyítva:
2004-ig: 25%
2007-ig: 50%
Települési folyékony hulladék Véglegesen meg kell oldani a hulladékok szennyvíztisztító telepen történő kezelését. Véglegesen meg kell oldani a hulladékok szennyvíztisztító telepen történő kezelését.
Kommunális szennyvíziszap A hasznosítás/lerakás arányának javítása, minimum követelmény az 56 %-ot elérő hasznosítási arány A hasznosítás/lerakás arányának javítása, minimum követelmény az 56%-ot elérő hasznosítási arány
Helyi komposztáló kapacitás növelése A komposztálás területén fennálló kapacitáshiány megszüntetése
A szennyvíztisztító telepeken megfelelő minőségű iszap előállítása a mezőgazdaságban elhelyezhető hányad növelése céljából Mezőgazdasági elhelyezési lehetőség növelése, fogadókészség elősegítése
Égetéssel történő hasznosítás lehetőségének vizsgálata
Építési és bontási hulladék 50% - 650 000 t/év 50% - 1 000 000 t/év
Csomagolási hulladék A tervezési időszak végéig növekedés várható, de az anyagában történő hasznosításnak el kell érnie a 25%-ot. A hasznosítási aránynak el kell érni:
2005-ig: az 50%-ot,
2008-ig: a 60%-ot
anyagában történő hasznosításnál
min. 25%-ot

6.13. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél % Mennyiség
(t/év)
PCB/PCT Égetés 100 5-10
Hulladékolajok Regenerálás 80 12 000
Égetés 20 3 000
Kiselejtezett gépjárművek 2000/53 EU-direktíva és a belőle készülő jogszabály hasznosítási előírásainak elérése 85 195 500
Biomassza Anyagában történő hasznosítás, komposztálás 17 68 137
Termikus hasznosítás 57,5 229 305
Ártalmatlanítás 25,5 101 642
Elektronikai hulladék Anyagában történő hasznosítás mellet az alkatrészként történő hasznosítás - n. a.
Egészségügyi Hőhasznosítással együttes égetés n. a. 4 500
Állati eredetű - n. a. n. a.
Növényvédő szerek és csomagoló eszközök - n. a. n. a.
Csomagolási hulladék Anyagában történő hasznosítás 25% 26 165
Gumihulladék 2006. július 1. után gumihulladékot őrlemény formájában sem szabad hulladéklerakón elhelyezni. 100 n. a.

6.14. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Helyi Területi
PCB/PTC Égetés Égetés
Hulladék olajok Regenerálás Regenerálás
Elektronikai hulladék Anyagában történő hasznosítás mellett az alkatrészként történő hasznosítás Anyagában történő hasznosítás mellet az alkatrészként történő hasznosítás
Kiselejtezett gépjárművek 2000/53 EU-direktíva és a belőle készülő jogszabály hasznosítási előírásainak elérése Hatósági intézkedések szükségesek a bontók tevékenységének és a fém és műanyag hasznosítók tevékenységének összehangolására. Elérendő cél a hasznosítási technológiák körzetébe történő koncentrálása, a hulladékká vált gépjárművek visszavételi, leadási rendszerének kialakítása, EU-konform hasznosítási célok megfogalmazása.
Egészségügyi Égetés Égetés
Állati eredetű Meg kell oldani a hulladékok állati fehérje feldolgozó cégnél, vagy fermentáló berendezésben történő ártalmatlanítását. Meg kell oldani a nagy kockázatú (SRM) anyagok vágóhídon belüli elkülönített gyűjtését.
Növényvédő szerek és csomagolóeszköz Ártalmatlanítás.
Biomassza Anyagában történő hasznosítás, komposztálás
Termikus hasznosítás
Ártalmatlanítás
Gumihulladék 2006. július 1. után gumihulladékot őrlemény formájában sem szabad hulladéklerakón elhelyezni. 2006. július 1. után gumihulladékot őrlemény formájában sem szabad hulladéklerakón elhelyezni.

6.15. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok

Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél % Várható mennyiség
(t/év)
Papír és karton Hasznosítás 60 74 729
Vas és fémhulladék Hasznosítás 60 26 276
Műanyag Hasznosítás 60 7 769
Üveg Hasznosítás 60 1 392

6.16. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása

Hulladék Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Helyi Területi
Csomagolási hulladék 60% 60%
HULLADÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPACITÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK PRIORITÁSAI ÉS CÉLKITŰZÉSEI

6.1.14. Települési szilárd hulladékok

A hulladékhasznosító- és ártalmatlanító kapacitások kialakításánál elsőrendű célkitűzésnek kell tekinteni, hogy az új kapacitások erősítsék az integrált hulladékgazdálkodási rendszerre történő átállás folyamatát. Elsőbbséget kell biztosítani a hulladék-megelőzési és csökkentési beruházásoknak, illetve ezt követően, a hasznosítási beruházásoknak előnyt kell élvezniük az ártalmatlanítási kapacitások növelésével szemben.

A települési szilárd hulladékok ártalmatlanítása az adott tervciklusban nem igényel kapacitásbővítést. Ugyanakkor a ciklus végén meg kell kezdeni a pusztazámori hulladéklerakó II. ütemének megvalósítását. Illeszkedve az integrált hulladékgazdálkodás kiépítésének alapelveihez, a pusztazámori hulladéklerakó logisztikai hátterében, a hulladékszállítás optimalizálása érdekében meg kell vizsgálni a kétütemű hulladékszállítás megvalósíthatóságát. Ennek biztosítására hulladékátrakó állomást kell építeni.

6.1.15. Települési folyékony hulladékok

A leürítőhelyek számát szükséges az igényeknek megfelelően 2 db leürítőhellyel bővíteni, amelyek létesítése nem jelent plusz költéseget, mert szerepel a Főváros 2003. évben felülvizsgált 7 éves tervében is.

6.1.16. Kommunális szennyvíziszapok

- A meglévő kapacitások növelését szolgáló célkitűzések:

- a szennyvíztisztítás során keletkező mennyiségének csökkentése az elérhető legjobb iszapkezelési technikák (iszaprothasztás és biogáz termelés) alkalmazásával a szennyvíztelepeken.

- a települési szilárd hulladéklerakókon elhelyezett szennyvíziszap-lerakók szervesanyag hányadának csökkentése.

- EU-konform komposztálási technológiák alkalmazása.

- a mezőgazdasági elhelyezhetőség növelése érdekében megfelelő minőségű szennyvíziszap előállítása a szennyvíztelepeken a célkitűzést szolgáló iszapkezelési technológiák megvalósításával.

- Új kapacitások kialakítására vonatkozó célkitűzések:

- a hasznosítási (elsősorban komposztálási) kapacitás erőteljes bővítése új hasznosító telepek létrehozásával,

- vizsgálni kell a termikus hasznosíthatóság (iszap égetőmű) lehetőségét a környezetvédelmi, gazdaságossági szempontok és a társadalmi elfogadottság figyelembevételével.

6.1.17. Építési-bontási és egyéb inert hulladék

Ezen hulladékokra vonatkozóan napjainkban megtörtént a jogi szabályozás. El kell érni:

- a rendeletben foglalt követelmények teljesítését,

- az anyagfolyamatok nyilvántartását és ellenőrzését.

Létre kell hozni a keletkező hulladékmennyiségnek megfelelő korszerű lerakó-kapacitást és 2008-ra az OHT-nek megfelelő 50%-os hasznosítási arányt.

Ez utóbbihoz javasolt legalább egy telepített hasznosító üzem és több (valószínűleg 2 db) mobil hasznosító gépsor megvalósítása.

Miután a hasznosító kapacitások megteremtése elsősorban a magángazdaság feladata, szükséges a megfelelő jogi és gazdasági feltételrendszer kialakítása, azok gazdaságos működésének és termékeik piac megteremtésének segítésére.

6.1.18. Elektromos és elektronikai hulladékok

A kezelendő elektronikai hulladékok mennyisége rohamosan növekedni fog a számítástechnikai és hírközlő berendezések gyorsabb amortizációja miatt, valamint várható a honvédségi berendezések lecseréléséből fakadó hulladékkiáramlás is. A régióban jelenleg meglévő 822 t/év kapacitás 2000-2500 t/év bővítésére van szükség.

A hulladékudvarok programja az egyes önkormányzatokkal való tárgyalások és egyezségek függvényében folyamatosan halad. Cél a kerületenkénti kettő, vagy három udvar kialakítása. A megvalósítás első lépcsőben a kerületek területbiztosítási hajlandóságának függvénye (mintegy 600 m2).

6.1.19. A hasznosítható hulladékok anyagfajtánkénti helyzete a tervezési időszakban

6.1.19.1. Papírhulladék

6.1.19.1.1. Előkezelés

A papírhulladék jól különgyűjthető úgy a különféle gyűjtési akciókban, mint a hulladékkereskedelmi hálózatban, és a közszolgáltatás keretében működtetett gyűjtőudvari és gyűjtőszigeti hálózatban is.

Minden esetben szükség van ugyanakkor az MSZ 643/2002. számú szabványi követelmények teljesítése céljából valamilyen módon papírhulladék válogatásra és bálázásra, amely tevékenység előkezelésnek minősül.

A tevékenység közepes szintű szakértelmet igényel, ennek megfelelően decentralizált előkezelő telephelyek létrehozása szükséges, amelyek elhelyezkedését és számát szállítási logisztikai összetevők határozzák meg.

A kialakítandó rendszernek javasoljuk, hogy előkezelő mű létesüljön Észak-pesten (megfontolandó HHM területe), Közép-pesti oldalon, továbbá Csepel-sziget területen, és a budai területen.

6.1.19.1.2. Hasznosítás

A papírhulladék hasznosítása elsődlegesen papírgyártás céljára nagy üzemméretet (s az európai fejlődést figyelembe véve egyre nagyobb üzemméretet) igényel, ennek megfelelően Magyarországon 2-3 markáns hasznosító és annak fejlődése jöhet szóba, így a budapesti anyagmennyiség „felvételére” alkalmas:

- DUNAPACK Rt. dunaújvárosi gyára (korlátozott mértékben csepeli gyára);

- Piszkei Papír Rt.;

- egyéb, működő kis papírgyárak (Szentendre, Nyíregyháza, Balatonfűzfő stb.).

A tömegméretű, nagy volumenű felhasználás papírhulladékban és papíralapú csomagolóeszköz-hulladékban a dunaújvárosi és piszkei papírgyárakban történhet.

6.1.19.2. Vashulladék

6.1.19.2.1. Előkezelés

A gyűjtött italos dobozok fajta szerinti válogatása szükséges, amely a jelenlegi hulladék előkezelő telepeken kevés ráfordítással megvalósítható.

6.1.19.3. Üveghulladék

6.1.19.3.1. Előkezelés

Az üveghulladékok előkezelésének és hasznosításának alapvető problémája, hogy a magyar üvegipar megszüntette a színes üvegek gyártását, ezt együttműködésben valósítja meg, amelynek következtében az üvegcserép üvegipari hasznosítása csak a fehérüvegre korlátozottan valósítható meg. Előkezelés oldaláról minimum két decentralizált előkezelő telep megvalósítását látjuk szükségesnek, ahol megtörténik az üveghulladék szakszerű válogatása, a szennyezők eltávolítása, és egy jelentős mértékű átmeneti tárolás biztosítása a hasznosító piac bizonytalanságai miatt.

6.1.19.4. Műanyaghulladék

6.1.19.4.1. Előkezelés

A műanyaghulladék válogatása és előkezelése magas szintű szakmunkát igénylő feladat, ennek megfelelően maximum két decentralizált előkezelő üzem létrehozását javasoljuk a pesti (HHM területén), illetve a budai oldalon.

6.1.19.4.2. Hasznosítás

E hulladékfajta szakszerű válogatása ugyan betanított munka, de magas kvalifikációt, irányítási és ellenőrzési tevékenységet feltételez.

A hasznosítás csak kvalifikált anyagfajtánként centralizált üzemekben valósulhat meg, ellenkező esetben nincsen garanciája a minőségbiztosításnak. Az anyagfajtánként differenciált kapacitások fejlesztése iránti igények a következők szerint jelentkeznek:

Tiszta polietilén anyagok hasznosítására megfelelő kapacitás áll rendelkezésre, érdemleges fejlesztés nem szükséges.

PVC típusú anyagokra - főleg miután a felhasználás markánsan csökken - további kapacitás kiépítése nem szükséges.

PET típusú anyagokra leginkább hasznosítási piac létrehozása, feldolgozó üzem szükséges, de ennek feltehetőleg a telepítési helye nem Budapest, hanem országosan 2-4 nagy feldolgozó kapacitás.

A legnagyobb gondot a vegyes műanyaghulladékok feldolgozása jelenti, amelyen belül megoldandó a nem fajtaazonos és áruval szennyezett csomagolóeszközök, továbbá az elektronikai hulladékból és gépjárműből kikerülő műanyaghulladékok hasznosítása.

A hasznosítás megoldására praktikusan kétféle műszaki lehetőség van:

- gondos válogatás, előkezelés után korlátozott mértékű, anyagában való hasznosítás, amelyre alkalmas üzemek létrehozása szükséges,

- termikus hasznosítás, amelyre a fővárosban kiváló adottságokkal rendelkezik a HUHA, de ilyen célú előkezelést követően alkalmas lehet a cementipar is.

6.1.20. Az anyagfajtánkénti vizsgálatból levonható következtetések

6.1.20.1. Előkezelés

Jól látható, hogy valamennyi anyagfajtára decentralizált előkezelő központok kialakítása szükséges, amelyek javasolt rendszere a következő:

Papírhulladékok előkezelésére a pesti oldalon három (Észak-, Közép- és Dél-Pest), míg a budai oldalon legalább egy előkezelő centrum kialakítása szükséges. Ez megvalósulhat új építése útján (pl. Észak-Pest FKF Rt.), vagy meglévő hulladék előkezelő kapacitások fejlesztésével (pl. a többi). Itt célszerű igénybe venni a hulladékkereskedelmi vállalkozások kialakított előkezelő kapacitásait, s azok fejlesztése útján biztosítani a szakszerű előkezelést.

Műanyaghulladékok előkezelésére - a szükséges szakértelem miatt - egy pesti és egy budai telephelyet javasolunk, természetesen e rendszer mellett kisebb előkezelő rendszerek minimális előkezelésre létrehozhatók. E területen is célszerű igénybe venni a hulladékkereskedelmi cégek meglévő infrastruktúráját, és elsődlegesen a már itt kialakított szakértelmet.

6.1.20.2. Hasznosítás

A leírtakból jól látható, hogy érdemleges hasznosító kapacitás fejlesztésére nincsen szükség papírhulladékok, vas-acélhulladékok, nemvas-fémhulladékok területén, ugyanakkor jelentős hasznosító kapacitás fejlesztése szükséges a műanyaghulladékok (preferáltan PET, szennyezett műanyaghulladékok) és üveghulladékok területén.

Az indító alapkoncepcióból kiindulva azonban az optimális hulladékmérlegek révén ezek megvalósítási helye feltételezhetően nem Budapest, de a budapesti célkitűzések miatt szükséges e hasznosító kapacitások kiépítését elősegíteni.

Előzőekből látható, hogy az előkezelő telepek hasznosítási módszerét tekintve egymásra kell épülnie a kötelező helyi közszolgáltatás keretében megvalósítandó kapacitásfejlesztésnek és az ehhez kapcsolódó meglévő telephelyek bővítése útján megvalósítható kapacitásfejlesztésnek.

6.1.21. A szelektív hulladékgyűjtést elősegítő hulladékudvarok és gyűjtőszigetek helyzete és a fejlesztések javasolt üteme

6.1.21.1. Hulladékhasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések a tervezési területen

A szelektív hulladékgyűjtés terén mind a hulladékudvarok, mind a hulladékgyűjtő szigethálózat bővítését szorgalmazni kell.

Kívánatos lenne a tervezési időszak végére a hulladékudvarok számának kerületenkénti kettőre, (esetleg a nagyobb területű/lélekszámú kerületekben) háromra való növelése, ami fővárosi szinten kb. ötven hulladékudvarral tetőzne.

A hulladékgyűjtő szigetek telepítése jelenleg is folyik, 2005 (2006) évben a telepített szigetszám eléri a 600 szigetet. Tekintettel arra, hogy a szigetek mostani eloszlása inhomogén, fontos lenne már a II. ütem második felében bizonyos kiegyenlítődését elérni, azaz a szigetek kerületenkénti elhelyezése álljon arányban a lakosságszámmal. A majdani harmadik ütem tervezésénél erre feltétlenül törekedni kell, a kívánt megoszlás 1000 fő/l sziget.

Jelenleg a főváros területén begyűjtött szelektív csomagolási hulladék előkezelése, válogatása magáncégek által üzemeltetett létesítményekben, Közép-Pest térségében folyik. Kapacitásuk elegendő a hulladékgyűjtő szigetek első, valamint a második üteme egy részének feldolgozására, mindazonáltal a II. ütem begyűjtött szelektív csomagolási hulladéka szétválogatására meg kell építeni az első válogatóművet. A tervezett válogatómű a főváros közterületein elhelyezett gyűjtőszigeteken szelektíven gyűjtött lakossági eredetű, döntően csomagolási hulladékok (papír, műanyag palack és fólia, színes és fehér üveg, fém italosdoboz) feldolgozóipar által megkövetelt homogenitású és tisztaságú állapotba hozását biztosítja. Az utóválogató-mű középtávon igényelt feldolgozási kapacitása 13 - 15 000 t/év.

A gyűjtőszigetek hálózatának I. ütemében telepített 100 db gyűjtőszigetről mintegy 3000 - 3500 t/év válogatandó hulladék kerül beszállításra. A II. ütemben a 600 egységre bővített hálózat feldolgozandó hulladéka maximum 15 - 20 000 t/év mennyiséggel valószínűsíthető. Ez a válogatási teljesítményigény két válogatószalagos rendszerrel, két műszakos üzemmóddal biztosítható. Az egyik válogatószalag az erősebben szennyezett anyagokat, míg a másik az egyneműbb és tisztább anyagokat dolgozza fel. Valószínűsíthető, hogy a rendszer kiforrottságával párhuzamosan a beszállított anyagok tisztasága és ezzel a válogatási teljesítmény tovább növelhető, ami a majdani III. ütemben szükséges újabb kapacitásbővítés megvalósításának időpontját is eldönti.

Fenti beruházás nem váltja ki a már említett, jelenleg alkalmazott bérválogatást, mert annak kapacitása és területi elhelyezkedése egy komplexebb, rugalmasabb rendszer alkalmazását teszi lehetővé. Az együttműködés konkrét formáit, és az anyagmozgások összehangolt, optimalizált logisztikáját természetesen ki kell dolgozni.

6.1.21.2. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései

A hulladékudvarok programja az egyes önkormányzatokkal való tárgyalások és egyezségek függvényében folyamatosan halad. Cél a kerületenként kettő vagy három udvar kialakítása. A megvalósítás, első lépcsőben, a kerületek területbiztosítási hajlandóságának függvénye (mintegy 600 m2).

6.1.22. Zöld- és biohulladékok

A Hgt.-ben megfogalmazott, a lerakók szervesanyag-tartalmának csökkentésére vonatkozó intézkedések első indikátor határideje 2004. július 1. volt. Mivel a Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv ezen időpontig nem került elfogadásra, az erre az időpontra előírt kötelezettségek teljesítése nem ellenőrizhető. Ettől függetlenül a következő időpontig, vagyis 2007. július 1-jéig további szervesanyag csökkentésre vonatkozó kötelezettség van előírva, ami csak a hasznosítás növelésével érhető el. A Hulladékhasznosító Mű kapacitásának teljes kihasználása mellett is jelentős szerves hulladékmennyiség kezelését kell néhány éven belül megoldani, ezért a 6.10. táblázatban jelölt komposztáló kapacitás biztosítása mindenképpen prioritást élvez.

6.1.23. Azbeszthulladék

Szükséges az illegálisan a települési szilárd hulladékkal, vagy építési és bontási hulladékkal együtt lerakott azbeszthulladékok felkutatása, a hulladékmennyiség biztonságos eltávolítása és a megfelelő műszaki körülményeket figyelembe vevő ártalmatlanítása.

Az eredetileg 300 000 m3 kapacitásúra kialakított Aszódi hulladék lerakó folyamatban lévő kapacitásbővítése lehetővé teszi, hogy a tervidőszak végéig keletkező azbeszthulladék lerakással történő ártalmatlanítása a szükséges műszaki előírásoknak megfelelően megoldható legyen. Így erre vonatkozó külön fejlesztési célokat nem szükséges megfogalmazni.

AZ ILLEGÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ TÁROLÓ-, KEZELŐ- ÉS LERAKÓTELEPEK MEGFELELŐ ÜZEMMÓDRA FEJLESZTÉSE, ILLETVE REKULTIVÁLÁSA, KÁRMENTESÍTÉSI FELADATOK ELVÉGZÉSE, FELSZÁMOLÁSA

Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása.

Az 5.1.4 pontban ismertetésre került, hogy a főváros területén több olyan, részben üzemelő, részben felhagyott, korszerűtlen, a vonatkozó jogszabályi elvárásoknak nem megfelelő minőségű aljzatszigeteléssel rendelkező hulladéklerakó van, melyeket a tervidőszak végéig rekultiválni kell.

„A települési szilárdhulladék lerakók rekultiválásának országos programja” című tanulmány (KvVM), valamint a Közép-Magyarországi Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján a főváros területén 15 db 2008. december 31-ig rekultiválandó lerakó található, ebből 7 db önkormányzati felelősségű (lásd 5.46. táblázat).

A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KÖM rendelet 18. § (1) pontja előírja, hogy a meglévő lerakók esetében a Hgt. 56. § (5) bekezdésében foglaltak alapján 2003. január 1-jéig környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett végezni. A felülvizsgálati dokumentációk alapján dönt a környezetvédelmi felügyelőség az adott lerakó további üzemeltethetőségi feltételeiről, vagy intézkedik a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók üzemeltetésének felhagyásáról (a lerakó bezárásáról).

Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó rekultiválandó hulladéklerakók esetében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációk nem készültek.

A környezetvédelmi felügyelőséggel történt előzetes egyeztetés alapján először a felülvizsgálati dokumentációkat kell elkészíteni, majd a felügyelőségi határozatokban előírt rekultivációs munkákra vonatkozó terveket.

7. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

A HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK (BEGYŰJTÉSÉNEK, SZELEKTÁLÁSÁNAK, ÁRTALMATLANÍTÁSÁNAK ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK) RACIONALIZÁLÁSÁT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása

7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása

A PR tevékenység, ismeretterjesztés, tudatformálás területén alkalmazható eszközök A hulladékkeletkezés megelőzésének legfontosabb és legnehezebben érvényesíthető pontja a lakosság meggyőzése, a kevesebb hulladékkal járó fogyasztási szokások (pl. termékek szolgáltatásokkal való kiváltása) kialakítása.

A hulladékkeletkezés megelőzését propagáló, ösztönző kampányok többfélék lehetnek, így:

- Nevelés, oktatás

A megelőzés szempontjából az egyik legfontosabb dolog a környezeti nevelést, oktatást gyermekkorban megkezdeni. Az általános iskolai tananyagba való beépítéshez a tanterv kiegészítése szükséges. Javasoljuk az óvodák, iskolák részére kialakított ún. mobil, vándor-oktatás jellegű program megszervezését, amely akkor működhet hatékonyan, ha a gyerekek játékos, számukra érthető és érdekes formában tanulnak. A program kialakításához ezért fontos a szakpedagógusok bevonása.

Az önkormányzat erősíthetné az iskolai hulladékgyűjtési programot a papír, használt elemek, stb. összegyűjtésére. Az egyes iskolák közötti versenyek, megfelelően propagálva és érdekes nyereményekkel, jó ösztönzést jelentének ebben az esetben is.

- Időszakos kampányok

A fejlettebb környezetvédelmi kultúrával rendelkező országokban is jellemző, hogy habár az év nagyobb részében jól működik a hulladék keletkezésének megelőzése és a szelektív gyűjtés, a különböző ünnepek alatt akkor is hanyag hozzáállás tapasztalható. Ez különösen fontos, hiszen ezekben az időszakokban jóval nagyobb a vásárlási kedv, amellyel arányos az eladott csomagolóanyagok mennyisége. Ezek hirtelen növekedést produkálnak a megjelenő hulladék-áramokban.

Egyik jó eszköz az időszakos kampányok szervezése, melyek az év bizonyos szakaszait is átfognák a következő ütemezésben:

- húsvéti kampány,

- nyári kampány,

- karácsonyi-szilveszteri kampány.

Óriásplakátok, hirdetések és a bevásárlóközpontokban, illetve élelmiszerüzletekben elhelyezett figyelemfelkeltő paravánok, plakátok segítségével számos országban (pl. Norvégia, Hollandia) nagyon hatékonyan csökkentették az ünnepek alatti „hulladék-robbanást”.

- Ingyenes útmutatók, információs kiadványok, tanácsadás

A lakosság tájékoztatására fontos eszköz a különböző ingyenes útmutatók és igényes, egyszerűen és érthetően megfogalmazott kiadványok eljuttatása a fogyasztókhoz. Ezekben gyakorlati tanácsokat kaphatnának a város polgárai a hulladék-megelőzési lehetőségeikről, valamint megtudhatnák, hogy hová fordulhatnak további kérdéseikkel. Lényeges hangsúlyozni a környezet védelmének fontosságát (jövő generációk csökkenő lehetőségei, szűkülő erőforrás készletek, növekvő káros anyag kibocsátás stb.).

A kiadványokat közszolgálati, önkormányzati irodákban, iskolákban és forgalmas bevásárlóközpontokban lehetne terjeszteni.

A további tanácsadást az FKF Rt. Közönségszolgálati irodáiban lehetne, ebben a témában is megfelelően felkészített munkatársak segítségével végezni.

Javasoljuk egy olyan internetes honlap felállítását, ahol minden ilyen információ elérhető lenne, valamint a fogyasztók konkrét kérdéseire szakértők adhatnának választ.

- Egységes arculat a hulladékmegelőzési kampányok során

A Münchenben nagyon jól bevált, tíz éves hulladékcsökkentési program sikere nagyrészt az egységes, jól kialakított arculatnak is köszönhető. Megalkottak egy olyan egyedi kengurufigurát, amely kizárólag a program népszerűsítését szolgálta. Ez a figura jelmezes óriásbábuk és plakátok révén évek óta végigkíséri a kampányokat. Ezzel a barátságosabb móddal nagyon hatékonyan lehet felkelteni a lakosság figyelmét.

- Gazdaságszabályozási eszközök

A gazdasági szabályozás általában olyan eszközöket vonultat fel, amely eszközök nem csak egyes településre, hanem általánosságban az egész országra érvényesek. Ugyanakkor van lehetőségük az önkormányzatoknak is saját hatáskörben szabályozni egyes tevékenységeket.

A hulladékdíj megállapítása önkormányzati hatáskör a települési szilárd hulladékok gyűjtése területén. A hulladékdíj alkalmas lehet a hulladékkal való takarékosság ösztönzésére, de ugyanígy az elkülönített gyűjtés elősegítésére is.

A települési szilárd hulladékszolgáltatást igénybe vevők hulladékdíjat kötelesek fizetni. A díjfizetők közé a lakosságon kívül a közszolgáltatást igénybe vevő intézmények, közületek és gazdálkodó szervezetek is tartoznak. A megelőzés szempontjából célszerű külön választani a lakosságot és az egyéb szervezeteket.

A megelőzésre, a hulladékképződés csökkentésére látszólag a legegyszerűbb díjpolitikai megoldás a hulladékdíjak drasztikus emelése lenne. A magas díj - amennyiben a díj mennyiségfüggő - elméletileg a kereslet csökkenésével, azaz a mennyiség csökkenésével járna. A gyakorlatban azonban nem a hulladékképződés csökkenésével, hanem a közszolgáltatás keretében elszállított hulladék mennyiségének csökkenésével járna, ami egyben az illegális hulladék-elhelyezés növekedését jelentené. Ez környezetvédelmi szempontból katasztrofális helyzetet idézne elő.

A jelentős díjemelés egyúttal a lakosság helyzetének romlásával járna, különösen a szegényebb néprétegek körében, ahol a jövedelmek jelentős része fordítódik rezsire. Ez szociálpolitikailag megengedhetetlen és politikai következményei is lennének. Különösen igaz ez Budapestre, ahol a hulladékdíjak egy főre vetítve jelenleg is lényegesen magasabbak, mint az országos átlag. (2002-ben az egy főre eső hulladékkezelés átlagos költsége országosan Budapest nélkül 3027 Ft/fő, míg Budapesten 5500 Ft/fő).

A megelőzés ösztönzését a díj differenciálásával lehet elősegíteni. A differenciálás alapja a hulladék mennyisége. A díjmegállapításnak eleve a mennyiségen kell alapulnia. Ha a díjfizető, jelen esetben a lakosság érdekeltsége növekedne a mennyiség csökkentésében, akkor feltételezhető, hogy körültekintőbben, a hulladékképződést is szem előtt tartva alakítaná fogyasztási szokásait, választaná meg a vásárolt termékek csomagolását stb.

Mindehhez az szükséges, hogy a díjfizetés közelítsen a tényleges mennyiséghez. A jelenlegi díjfizetés tartályonként, kukánként és szállítási gyakoriságként van meghatározva. A soklakásos épületekben a differenciálás gyakorlati végrehajtása rendkívül nehéz, ezt legfeljebb a ház lakói oldhatnák meg egymás között. (A hulladékdíj ezekben a házakban általában a közös költség része.) A családi házas övezetekben a leggyakoribb a 110 literes edény heti egyszeri elszállítása. Az edényzet kihasználtsága családonként, sőt évszakonként is eltérő, ezért választási lehetőséget kell biztosítani kisebb edény választására.

A költségek állandó és változó részből tevődnek össze. Az állandó költségek felmerülnek minden esetben, függetlenül az edények méretétől. Csak a változó költségek függnek a mennyiségtől. Ennek következtében a fajlagos költségek valamennyivel magasabban alakulnak a kisebb edények esetében. Ennek érvényesítésére azonban nem szabad lehetőséget adni, mint ahogy a fővárosi önkormányzat rendeletéből kiderül, nem is adnak.

A díjszabást jelentősen befolyásolja a hulladékok elkülönített gyűjtésének bevezetése. Az elkülönített gyűjtés mérsékli az ömlesztetten begyűjtendő mennyiséget, ami a kisebb edények alkalmazása irányában hat.

Meg kell jegyezni, hogy a települési szilárd hulladékgazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról szóló önkormányzati rendelet a legkisebb térfogatú, még használható edénynek a 110 literes gyűjtőedényt tekinti [25. § (1), illetve 3. melléklet], ami természetesen nem elfogadható a megelőzés ösztönzése szempontjából, különösen a hulladékok elkülönített gyűjtése esetén, amelyről ugyanez a rendelet szól. Ezért elengedhetetlen, hogy a rendelet módosításra kerüljön és tegye lehetővé kisebb edény használatát. Jelen formájában ugyanis nemcsak a megelőzésben élenjáró, körültekintően vásárló, a PR hatására környezet-kímélően élő családokat, lakosságot érinti indokolatlanul hátrányosan, hanem azokat is, akik a megelőzés következő lépését, a szelektív hulladékgyűjtést is komolyan veszik. Természetesen az ez irányba történő továbblépés feltétele a felmerülő többletköltségek forrásának vizsgálata, mivel megfelelő fedezet nélkül nem reális a feladat közszolgáltatás körébe vonása.

A megelőzésnek a másik, kevésbé látványos eleme a hulladék veszélyes anyag tartalmának, illetve veszélyességi fokának mérséklése. Ez elsősorban a gyártás oldaláról valósítható meg, ahogyan ezt az EU egyes termékekre vonatkozó külön irányelveiben (csomagolások, elemek, akkumulátorok, gépjárművek stb.) elő is írja.

7.1.1.1. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása

- Nem veszélyes hulladékok

- Települési szilárd hulladékok

HHM-mel kapcsolatos fejlesztések

- A Hulladékhasznosító Mű rekonstrukciós munkáinak befejezése után a környezetvédelmi előírások (kibocsátási határértékek) teljesülése várható. Ezt követően (2006-2008 évek) a Mű gazdaságosságának javítása, vizsgálata indokolt. Ezen vizsgálatok (fejlesztések) költség-haszon elemzéssel készüljenek, a megvalósítás 5-6 éves megtérülési idő esetén már indokolt. Ilyen fejlesztések vizsgálata:

- 1 db. ellennyomású fűtő turbina beépítése a kapcsolt energiatermelés hatásfokának növelése céljából.

- Az üzemköltség csökkentése céljából a nedves, párologtató üzemű hűtőtorony helyett léghűtés kialakítása a turbinából távozó gőzök kondenzációjára.

A hasznosítás tervezéséhez, az intézkedések meghatározásához jelenleg megfelelő jogszabályi háttér nem áll rendelkezésre.

A háttér megvalósításához jó alapot nyújthat a Német Tartományi Munkabizottság 19. sz. közleménye (Mitteilungen der Länderarbeitsgemeinschaft Abfall 19), melyben részletesen szabályozzák a kommunális hulladékégetők salakjának és egyéb füstgáztisztítási maradékanyagok hasznosítási feltételeit az alkalmazási lehetőségektől a minőségjavító intézkedéseken át a vizsgálatok módszertanáig és a megengedett határértékekig.

E szabályozás megjelenését követően az égetőmű salakja (rostélysalak) nagy valószínűséggel hasznosítható lesz.

- Települési folyékony hulladékok

A hulladékfajta jellemzői alapján hasznosítás nem lehetséges.

- Kommunális szennyvíziszapok

A 7.1. táblázatban foglaltuk össze a keletkező szennyvíziszapok - szennyvíztisztító telepenként - hasznosítási módjait, a jelenlegi (vagy tervezett) technológiával összehasonlítva, a végrehajtás sorrendjével és határidejével.

7.1. táblázat: A végrehajtási sorrendek és határidők

Technológia 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Észak-pesti
Rothasztó tervezés építés üzembe helyezés, folyamatos üzem
kísérlet
Szennyvíz- Égetés kísérlet véglegesített alkalmazás
tisztító T. Komposztálás kísérlet
véglegesített alkalmazás
Technológia 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Dél-pesti Rothasztó tervezés üzembe helyezés, folyamatos üzem
Szennyvíz- építés
tisztító T. Korszerűsítés kísérlet kísérlet
véglegesített alkalmazás
Égetés kísérlet
Komposztálás véglegesített alkalmazás
Technológia 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Csepeli-Központi Szennyvíz-
tisztító Telep
Rothasztó korszerűsítés tervezés építés üzembe helyezés, folyamatos üzem
Égetés kísérlet kísérlet
véglegesített alkalmazás
Komposztálás kísérlet
véglegesített alkalmazás
Forrás: FCSM Rt. Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008.

Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen keletkező szennyvíziszapot - a kémiai stabilizálást kiváltva - rothasztásos technológia alkalmazásával kell kezelni (a szükséges beruházás folyamatban, befejezése 2005-ben)

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen korszerűsíteni kell a szennyvíziszap kezelési technológiát (jelenlegi mezofil rothasztás helyett termofil rothasztás alkalmazása).

Csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezésének várható időpontja 2008. A telepen korszerű iszapkezelési technológiát alakítanak ki.

A szennyvíziszap hasznosításának célkitűzései a táblázatban leírtak szerint:

égetéssel történő hasznosításra kísérletek elvégzése, illetve a komposztálást követő mezőgazdasági hasznosíthatóságra laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.

- Építési és bontási hulladékok

Az építési-bontási hulladékhasznosító kapacitások igényei a tervidőszakban:

- 1 db, 300-350 ezer t/év kapacitású telepített hulladék-feldolgozó létesítése,

- 2 db, 100-120 ezer t/év kapacitású mobil hulladék-feldolgozó létesítése,

Célkitűzés, hogy a hulladékhasznosító kapacitások biztosítsák a törvényben előírt (50%) arányokat.

- Komposztálható zöldhulladék

Budapesten a hulladékhasznosítás, és ezzel együtt a biológiai úton lebontható hulladékok hasznosítása is speciális helyzetben van. A 2002. évi hasznosítási adatokat figyelembe véve elmondható, hogy az anyagában történő hasznosítás 4%-os, az energetikai hasznosítás 38%-os, a lerakóban történő ártalmatlanítás pedig 58%-os volt. A Hgt. vonatkozó előírásainak megfelelően a lerakóba kerülő szerves anyag tartalmat jelentősen csökkenteni kell, ami mindenképpen a hasznosítás növelésével érhető el.

Gazdasági, technológiai és logisztikai szempontokat figyelembe véve a szelektív gyűjtést igénylő anyagában történő hasznosítást az eleve ún. „szelektíven keletkező” zöldhulladékok esetében célszerű kialakítani, míg a törvényi kötelezettség által előírt további hasznosítási arányt az energetikai hasznosítás növelésével érdemes teljesíteni. Ez jelen esetben a parkfenntartási, piaci, temetői, valamint a zöldkerületek lakossági zöldhulladékának szelektív gyűjtését és komposztálását jelenti, míg a lakossági biohulladékok túlnyomó részénél a TSZH-val együttes termikus hasznosítással oldható meg.

A zöldhulladékok komposztálását elősegítendő szükséges olyan fővárosi rendelet meghozatala, amely előírja, és egyben szabályozza is a parkokból, közterületekről, piacokról, valamint temetőkből származó zöldhulladékok szelektív begyűjtését és komposztáló telepre történő beszállítását, a közszolgáltatást végző szervezet részére.

7.2. táblázat: A komposztálható zöldhulladék hasznosításához szükséges kapacitásigények

Hulladék Hasznosítási/Ártalmatlanítás Kapacitásigény Hasznosítás/
ártalmatlanítás helye
Biomassza Anyagában történő hasznosítás, komposztálás 70 000+10% Helyben megoldható
Termikus hasznosítás 230 000+10% Helyben megoldható
Ártalmatlanítás 100 000+10% Helyben megoldható

A 2008. évre várható 399 084 t biomassza mennyiség kezelését a 6. fejezetben leírt, a lerakókba kerülő szervesanyag mennyiség csökkentésére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően kell megoldani, amely szerint a hulladéklerakókban ártalmatlanítható szervesanyag mennyiség maximum 101 642 t lehet (lásd 6.6. táblázat).

A Főkert Rt. által jelenleg is üzemeltetett Keresztúri úti komposztáló telepen a tervek szerint az adott időszakig jelentős kapacitásbővítés várható, így az ott hasznosított zöldhulladékok mennyisége várhatóan eléri a 20 000 tonnát. A tervek szerint továbbra is kizárólag növényi eredetű zöldhulladékok felhasználásával készített minőségi komposzt előállítás a cél.

2006. évtől kezdve várhatóan a Hulladékhasznosító Mű újra teljes kapacitással működik, ami azt jelenti, hogy a keletkező hulladékok 50-60%-a ismét hasznosítható lesz az üzemben, ami a biomassza esetében 229 305 t mennyiséget jelent.

Fentiekből levezetve következik, hogy 2008-ig mintegy 48 137 t biomassza komposztálás útján történő hasznosításához kell a szükséges fejlesztéseket elvégezni.

7.3. táblázat: A zöld- és biohulladékok kezelésének megoldása 2008-ig

Hulladék típusa Kezelés módja Kezelt mennyiség
2008-ban (t/év)
m/m%-os
arány
Főkert Rt. komposztáló telepén Komposztálás 20 000 5%
Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Termikus hasznosítás 229 305 57,5%
Hulladéklerakóban Ártalmatlanítás 101 642 25,5%
Új komposztáló létesítményben Komposztálás 48 137 12
Biomassza mennyisége összesen 399 084 100%

Új komposztáló kapacitás kiépítését a korábbi fővárosi tervek alapján három helyen célszerű megvalósítani, melyek a következők:

- Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ

- Északi Agglomeráció

- Cséri-telep

A pusztazámori lerakón kiépítendő komposztáló telep első ütemének megvalósításáról már elkészültek a tervek, az üzemeltető FKF Rt. tervezi a bővítést is.

Az FTSZV Kft. által üzemeltetett Cséri-telepen jelenleg szennyvíziszap komposztálása folyik tőzeggel, ugyanakkor itt is tervezett a komposztáló bővítése, technológiaváltoztatás, és zöldhulladékok komposztálása.

Teljesen új beruházásként az Északi Agglomerációban kialakítandó komposztáló telep jelenik meg. Ez lehet akár a Dunakeszi hulladéklerakó területén, vagy más, a Főváros által kijelölt helyen.

A mintegy 50 000 t/év mennyiségű biomassza komposztálása a három telephelyen az alábbi arányban oszlik meg:

7.4. táblázat: A 2008-ig kiépítendő új komposztáló kapacitás megoszlása

Telephely neve Komposztáló kapacitás
(t/év)
Komposztáló kapacitás (t/év)
Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ 20 000
Északi Agglomeráció 10 000
FTSZV Kft. Cséri telep 20 000
Összesen 50 000

- Csomagolási hulladékok

7.5. táblázat: A csomagolási hulladékok hasznosításához szükséges kapacitásigények

Hulladék Hasznosítás Kapacitásigény (t/év) Hasznosítás helye
Csomagolási hulladék Hasznosítás 190 000 Országos
Papír és karton csomagolási hulladék Hasznosítás 130 570 Országos
Műanyag csomagolási hulladék Hasznosítás 13 490 Országos
Fémcsomagolási hulladék Hasznosítás 47 293 Országos

- Papírhulladék

A papírhulladék jól különgyűjthető úgy a különféle gyűjtési akciókban, mint a hulladékkereskedelmi hálózatban, és a közszolgáltatás keretében működtetett gyűjtőudvari és gyűjtőszigeti hálózatban is.

Minden esetben szükség van ugyanakkor az MSz 643/2002. számú szabványi követelmények teljesítése céljából valamilyen módon papírhulladék válogatásra és bálázásra, amely tevékenység előkezelésnek minősül.

A tevékenység közepes szintű szakértelmet igényel, ennek megfelelően decentralizált előkezelő telephelyek létrehozása szükséges, amelyek elhelyezkedését és számát szállítási logisztikai összetevők határozzák meg.

A kialakított rendszernek javasoljuk, hogy előkezelő mű létesüljön Észak-pesten, a Közép-pesti oldalon, továbbá Csepel-sziget területen, és a budai területen.

A papírhulladék hasznosítása papírgyártás céljára elsősorban a dunaújvárosi és a piszkei papírgyárakban történik.

- Műanyaghulladékok

A műanyaghulladék válogatása és előkezelése magas szintű szakmunkát igénylő feladat, ennek megfelelően maximum két decentralizált előkezelő üzem létrehozását javasoljuk a pesti, illetve a budai oldalon.

A hasznosítás anyagfajtánként centralizált üzemekben valósulhat meg, ellenkező esetben nincsen garanciája a minőségbiztosításnak. Anyagfajtánként differenciált kapacitások fejlesztése iránti igény a következők szerint:

- Tiszta polietilén anyagok hasznosítására megfelelő kapacitás áll rendelkezésre, érdemleges fejlesztés nem szükséges;

- PVC típusú anyagokra - főleg miután a felhasználás markánsan csökken - további kapacitás kiépítése nem szükséges;

- PET típusú anyagokra leginkább hasznosítási piac létrehozása, feldolgozó üzem szükséges, de ennek feltehetőleg a telepítési helye nem Budapest, hanem országosan 2-4 nagy feldolgozó kapacitás;

- A legnagyobb gondot a vegyes műanyaghulladékok feldolgozása jelenti, amelyen belül megoldandó a nem fajtaazonos és áruval szennyezett csomagolóeszközök, továbbá az elektronikai hulladékból és gépjárműből kikerülő műanyaghulladékok hasznosítása.

A hasznosítás megoldására kétféle műszaki lehetőség van:

- gondos válogatás, előkezelés után korlátozott mértékű, anyagában való hasznosítás, amelyre alkalmas üzemek létrehozása szükséges,

- termikus hasznosítás, amelyre a fővárosban kiváló adottságokkal rendelkezik a HHM, de ilyen célú előkezelést követően alkalmas lehet a cementipar is.

- Vas, fém hulladékok

Ezen anyagfajták előkezelése és hasznosítása „tömegméretben megoldott”, ugyanakkor csak részben megoldottnak tekinthető az alacsony hatékonysággal végezhető fém italos dobozok gyűjtése, előkezelése. A hasznosítás megoldottnak tekinthető.

- Üveghulladékok

Előkezelésre két decentralizált előkezelő telep megvalósítását látjuk szükségesnek, ahol megtörténik az üveghulladék szakszerű válogatása, a szennyezők eltávolítása, és egy jelentős mértékű átmeneti tárolás biztosítása a hasznosító piac bizonytalanságai miatt.

Az üveghulladékok előkezelésének és hasznosításának alapvető problémája, hogy a magyar üvegipar megszüntette a színes üvegek gyártását, ezt együttműködésben valósítja meg, amelynek következtében az üvegcserép üvegipari hasznosítása csak a fehérüvegre korlátozottan valósítható meg.

Hasznosító kapacitás kiépítése szükséges a színes- és szennyezett üveghulladékok kezelésére, ahol szóba jöhet útépítés, szigetelőanyag-gyártás, stb., de nem feltételezhető, hogy ilyen üzem Budapesten valósuljon meg.

- Gumihulladékok

A hulladékgyűjtő udvarok infrastrukturális felkészítése a lakossági gumihulladék átvételére (szükséges gyűjtőhelyek kialakítása), melynek célszerű határideje 2005. nyara. A gumihulladék hasznosítására szakosodott cégekkel a folyamatos átvételt biztosító szerződés(ek) megkötése az ütemezett elszállítás érdekében.

- Veszélyes hulladékok

A hulladékhasznosításra vonatkozó célkitűzéseknél célszerű különválasztani azon hulladékféleségeket, melyeknél a hasznosítási technológia még nem alkalmazott, illetve piaci alapon nem működtethető (például: a veszélyes hulladékok köréből: szárazelemek, elektronikai hulladékok).

A piaci alapokon nem működtethető hulladékféleségek esetében a hasznosításra vonatkozóan tanulmányok készítése szükséges:

- szükség szerint technológiai kutatás-fejlesztés,

- know-how átvétel már működő külföldi project keretében,

- külföldi beruházó, befektető érdekelté tétele a projekt megvalósításában.

Ezen vizsgálatok regionális és/vagy országos problémakörökre vonatkoznak, így nem a Fővárosi Önkormányzat felelősségi körébe tartoznak.

- Hulladékolajok

Alapvető feladat és célkitűzés a hulladékolajok begyűjtési rendszerének korszerűsítése, a tudatformálás javítása, a benzinkutaknál és a gépjármű szervizekben az átvételi kötelezettség bevezetése, a hulladékudvarokon az átvételi lehetőség biztosítása.

A gyűjtési volumen növekedésével lehetőség nyílik a regeneráló kapacitások bővítésére.

- Akkumulátorok és szárazelemek

Az akkumulátorok begyűjtése, külföldre szállítása (export) megoldott. A szárazelemek, gombakkumulátorok vonatkozásában országos problémakörre vetített megvalósíthatósági tanulmány (lásd: veszélyes hulladékok hasznosítása, melyekre hazai technológia még nem alkalmazott) készítése szükséges a KvVM-el egyeztetetten.

Ugyanez vonatkozik az elektronikai hulladékok hasznosítására, hasznosíthatóságára is.

- Kiselejtezett gépjárművek

7.6. táblázat: A kiselejtezett gépjárművek hasznosításához szükséges kapacitásigények

Hulladék Hasznosítás Kapacitásigény* (t/év) Hasznosítás
helye
kiselejtezett gépjárművek hasznosítás 90 000 helyi+országos
kiselejtezett gépjárművek szárazra fektető rendszer 4 db Budapesten
kiselejtezett gépjárművek termikus 2 250 Budapesten kívül
kiselejtezett gépjárművek gumi 3 825 Budapesten kívül
kiselejtezett gépjárművek műanyag 6 885 Budapesten kívül
kiselejtezett gépjárművek üveg 2 295 Budapesten kívül
* A kapacitásigény nem a 2008-as évre van kiszámolva, hiszen akkor egy jelentős növekedés várható a kiselejtezésben, hanem az ezt követő időszakra, amikor kb. 90 000 t/év kiselejtezéssel és a jogszabály által előírt 95%-os hasznosítással (melyből 85% az anyagában történő hasznosítás és 10 % lehet a termikus hasznosítás) számolhatunk.

Az előzőekben ismertetett kapacitásigényekhez szükséges beruházások nem az Önkormányzati feladatok részét képezik.

- Elektronikai hulladékok

A hamarosan módosuló termékdíj törvény 2005. január 1-jétől az elektromos- és elektronikus eszközöket is bevonja a termékdíj körbe. A hulladékká vált eszközök begyűjtését és kezelését a piacra került eszközök után az állami költségvetésbe befizetett összegből közbeszerzés útján kívánják megoldani.

A gyűjtő- és hasznosító hálózat várhatóan a jogszabályok hatására piaci alapon is kiépül. Intézkedés a már hivatkozott „Megvalósíthatósági tanulmány” elkészítésére.

- Egészségügyi hulladékok

Kórházanként szükséges a meglévő ártalmatlanító kapacitás felmérése, jogszabályi (EU) minősítése, az igényelt kapacitás meghatározása. Szükséges továbbá a meglévő fertőtlenítő technológiák - égetéssel történő - kiváltása.

A leírtak gazdaságossági elemzésére megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges, melyben vizsgálják az égetés lehetséges helyszíneit is.

- Állati eredetű hulladékok

A tervezési területen keletkező állati eredetű hulladékok volumene nem igényli külön hasznosítási technológia (például: fermentálás) létesítését, telepítését.

- Növényvédőszer és szennyezett csomagolóanyagai, illetve azbeszt hulladékok. Ezen hulladékok fajtájából következően a hasznosítás nem lehetséges.

7.1.1.2. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

- Nem veszélyes hulladékok

- Települési szilárd hulladékok

Elkészítendők a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ II. kiépítési ütemének megvalósításához szükséges, Kohéziós Alapi támogatást igénylő, környezetvédelmi, műszaki (építési) tervek.

- Települési folyékony hulladékok

A Fővárosi Önkormányzat 2003. évi hatéves fejlesztési tervében foglaltak alapján, a települési folyékony hulladékok gyűjtéséhez további leeresztőhelyeket kell kijelölni, illetve kialakítani.

- Kommunális szennyvíziszap

A 7.1.2. pontban leírtak a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket is tartalmazzák.

- Építési - bontási hulladékok

A Fővárosi Önkormányzat saját hatáskörében kezdeményezze legalább egy korszerű építési- és bontási hulladéklerakó megvalósítását, szükség esetén tőkebevonással. Kapacitás: 650 ezer m3 inert hulladék lerakás.

- Csomagolási hulladékok

Célkitűzések a 7.1.2. pontban találhatók.

- Gumihulladékok

A Fővárosi Önkormányzatnak a hulladékártalmatlanítás fejlesztésével összefüggő feladatai nincsenek.

- Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására szolgáló létesítmények fejlesztése nem a Fővárosi Önkormányzat illetékességi körébe tartozik.

7.1.1.3. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő- és lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

- Környezetvédelmileg nem megfelelő lerakótelepek rekultiválása. A hatályos EU-s, illetve hazai környezetvédelmi jogszabályok alapján 2008. év végéig a nem megfelelő műszaki védelemmel kialakított kommunális hulladéklerakók működését be kell szüntetni, illetve a lerakók rekultiválását el kell végezni. A KvVM 2004. júliusában elkészíttette a települési szilárdhulladék lerakók rekultiválásának országos programját meghatározó tanulmányt (készítő ERM Hungária Kft.), mely értelemszerűen a főváros területén található hulladéklerakók esetében is javaslatot ad a rekultiválás időpontjára, kialakítására vonatkozóan.

A fővárosi önkormányzat illetékességi területére eső, jogszabályoknak nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott települési szilárdhulladék lerakókra vonatkozó rekultiválási prioritási sorrendet a 7.7. táblázatban adjuk meg. (A teljes, nem csak az önkormányzati tulajdonban lévő lerakók listáját a főbb adatokkal az 5.47. táblázatban szerepeltettük.)

A tanulmány szerint a rekultivációra kerülő hulladéklerakók három ütembe lettek besorolva, így a rekultivációs

I. ütem 2005-2006-ig,
II. ütem 2007. évre,
III. ütem 2008. évre esik.

7.7. táblázat: A főváros területén található rekultiválandó lerakók

Sorszám Lerakó neve Rekultiválás módja Határidő
1. Sarjú u.-i Sóderbánya RF II. ütem 2007-ig
2. Naplás u.-i hulladéklerakó (Önk-i) RF I. ütem 2006-ig
3. Haladás u.-i agyagbánya-üreg RF III. ütem 2009-ig
4. Dunapart II. hulladéklerakó RF I. ütem
5. Malomkerék téri lerakó RF III. ütem 2009-ig
6. 232382 helyrajzi számú lerakó R I. ütem
7. Újlaki lerakó RF III. ütem 2009-ig
Jelmagyarázat:
R - jogszabály szerinti rekultiválást igényel
F - meglévő földtakarással rendelkezik

A fenti lerakókra vonatkozóan szükséges elvégezni a jogszabály szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatokat, illetve elkészíttetni a rekultivációs terveket és ezek alapján a prioritási sorrend és a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek kihasználásával a rekultivációt elvégezni.

- Illegális hulladéklerakók fölszámolása

A kerületi önkormányzatok felelősségi körébe tartozik a közterületen található elhagyott hulladékok, kisebb-nagyobb szeméthalmok, azaz az illegális hulladéklerakók felszámolása. Javasolt a felmért „hulladékhalmok” elszállításának és jogszabály szerinti ártalmatlanításának évenkénti megszervezése.

E helyen utalunk az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP- Felelős: KvVM) keretében, a főváros területén végzendő kármentesítési munkák fokozott kerületi és/vagy fővárosi ellenőrzésének szükségességére:

- Budafoki barlanglakások (az OKKP keretében a közbeszerzési pályázat nyertese, a kármentesítés kivitelezője kiválasztásra került).

- Metallochemia gyárterület és környezetének szennyezése. Kormánydöntés született az M6-os autópálya fővárosi bevezető szakaszának megépítésével összhangban a környezeti károk felszámolására.

- Zugló és Rákospalota határán, az M3-as autópálya mellett felhalmozott, azbesztet is tartalmazó építési hulladék.

A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK SORRENDJE ÉS HATÁRIDEJE

A jogszabályi kötelezettségek által meghatározott intézkedéseket, illetve cselekvési programot összesítve a 7.8. táblázat, míg a nem jogszabályi kötelezettségen alapuló feladatokat a 7.9. táblázat tartalmazza. A tervezett hulladékgazdálkodási feladatok összesítésekor figyelembe vettük a Főváros 7 éves fejlesztési tervében már előirányzott tételeket is.

A táblázatok prioritási jelzőszámai, illetve a prioritást meghatározó célok:

„1” jelzőszám környezeti kockázatok, jogszabályi előírások:

- egészségkárosító hatás megszüntetése

- egészségkárosító hatás csökkentése

- vízbázisok veszélyeztetettségének csökkentése

- alapvető természeti érték védelme

- jogszabályi előírások teljesítése

„2” jelzőszám:

- az integrált hulladékgazdálkodás alapelemének kiépítése

„3” jelzőszám:

- egyéb, a hulladékok keletkezésével, hasznosításával, ártalmatlanításával összefüggő szempontok érvényesülése

7.8. táblázat: Az egyes hulladékok cselekvési programjának jogszabályi kötelezettségen alapuló elemei

Hulladék/cselekvési program Résztvevő Felelős Prioritás Határidő
A) Átfogó feladatok
- A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv kétévenkénti felülvizsgálatai Főv. Önk. Főv. Önk. 1 2008. 12. 31.
- Az FHT két év múlva esedékes felülvizsgálatához környezeti vizsgálat készítése a 2004-ben megjelenő kormányrendelet előírásai szerint (az integrált hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése mellett, a kezelési-logisztikai rendszer optimalizálásával és a költségek minimalizálásával) Főv. Önk., KDV KF, Ker. Önk., HUMUSZ, FKF Rt. Főv. Önk. 1 2006. 06. 30.
- Az irodai hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának bevezetése a Főpolgármesteri Hivatalban, a közmű vállalatok és a közszolgáltató vállalatok irodaházaiban Főv. Önk. Főv. Önk. 3 2005. 12. 31.
- A Fővárosi Önkormányzat csatlakozása a HUMUSZ irányításával 2004. második félévében induló (EU-s finanszírozási háttérrel biztosított) országos hulladék-megelőzési programhoz Főv. Önk., HUMUSZ Főv. Önk. 1 2005. 03. 31.
- A főváros ivóvíz ellátását biztosító, a közigazgatási határon kívüli vízbázisok védelme érdekében együttműködés kialakítása a Pest Megyei Önkormányzattal, az illegális hulladéklerakás megszüntetésére és megakadályozására Főv. Önk., Pest M. Önk., Főv. Vízművek Rt. Főv. Önk. 1 folyamatos
B) Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladékok
- A szelektív hulladékgyűjtés hálózatának fejlesztése (hulladékudvar, hulladékgyűjtő sziget, háztól- házig szállítás, kétütemű hulladékszállítási módszer, átrakó állomás). Főv. Önk., Ker. Önk., FKF Rt. Főv. Önk., Ker. Önk, 1 Folyamatos
- 250 db hulladékgyűjtő sziget telepítése (180 MFt) FKF Rt 2004. 12. 31.
- 250 db hulladékgyűjtő sziget telepítése (180 MFt) FKF Rt 2005. 12. 31.
- 35 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása (1500 MFt) FKF Rt 2008. 12. 31.
- gyűjtőjárművek beszerzése (700 MFt) FKF Rt 2005. 12. 31.
- utóválogató mű létesítése (15 ezer év kapacitás, 600 MFt) FKF Rt 2005. 12. 31.
- A szelektáltan átvett hulladékfajták számának növelése érdekében a meglévő hulladékgyűjtő udvarok műszaki létesítményeinek bővítése FKF Rt. FKF Rt. 1 2005. 12. 31.
- HHM rekonstrukciós munkák befejezése (külön szerződés szerint, folyamatban) FKF Rt. FKF Rt 2 2005. 12. 31.
- Pusztazámor II. ütem megvalósításának megkezdése FKF Rt. FKF Rt 3 2008. 12. 31.
- Dunakeszi, II. sz. lerakó kapacitás bővítése Főv. Önk., FKF Rt. Főv. Önk. 1 2005. 12. 31.
- Felhagyott lerakó rekultiválása KDV KF, Főv. Önk., kerületi önkor. Ker. Önk. 2 2008. 12. 31.
- Illegális hulladéklerakók felszámolása a kerületekkel együttműködve (50 mFt/év) Ker. Önk., Főv. Önk. Ker. Önk. 1 Folyamatos
- A nem megfelelő műszaki állapotú hulladéklerakók bezárása, rekultiválása Főv. Önk., KDV KF Főv. Önk. 1 Folyamatos
- A HHM-ben keletkező salak minősítő vizsgálatainak elvégzése, esetleges kezelés technológiájának meghatározása Főv. Önk., FKF Rt. FKF Rt. 2 2006. 12. 31.
Kommunális szennyvíziszap
- Korszerű iszapkezelési technológiák (rothasztás, biogáz termelés) megvalósítása a meglévő szennyvíztisztító telepeken FCSM Rt., Főv. Önk. Főv. Önk. 1 2005. 12. 31.
- Az élelmiszer hulladékok állati eredetű hulladékokkal együtt történő fermentálás lehetőségeinek vizsgálata az iszapkezelési technológiában FCSM Rt. FCsM Rt. 3 2005. 12. 31.
- Komposztáló kapacitás növelése (Cséri telep I.-II. ütem) Főv. Önk., FTSZV Kft. FTSZV Kft. 2 2008. 12. 31.
- FCSM Rt. csomádi iszaplerakó bővítése (IV.-VI. ütem) Főv. Önk., FCSM Rt. FCSM Rt. 3 2008. 12. 31.
Zöld- és biohulladék
- Komposztáló telepek bekapcsolása a komposztminősítési rendszerbe (a forgalombahozatal feltétele) Főv Önk., Mert Rt. Főv. Önk 2 2007. 06. 30.
C) Veszélyes hulladék
PCB/PCT tartalmú hulladékok
- A berendezések cseréjének ütemezése, ártalmatlanítás Főv. felelősségi körbe tartozó vállalatok, intézmények Főv. Önk. 2 2008. 12. 31.
Azbeszt hulladék
- Az azbesztmentesítési program végrehajtása Főv. Önk., Ker. Önk. Főv. Önk. 1 2008. 12. 31

7.9. táblázat: Az egyes hulladékok cselekvési programjának nem jogszabályi kötelezettségen alapuló elemei

Hulladék/cselekvési program Résztvevő Felelős Prioritás Határidő
A) Átfogó feladatok
- Adatbázis kiépítése a Fővárosi Önkormányzatnál a főváros felelősségi körébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek tervkészítéshez szükséges hulladékgazdálkodási adatairól. Rendszeres adategyeztetések a KDV KF-gel Főv. Önk., FKF Rt., KDV KF, FTSZV Kft., FCsM Rt., FŐKERT Rt. Főv. Önk. 1 2005. 12. 31.
- A hulladékgazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolatos széleskörű lakossági tájékoztatás, PR tevékenység Főv. Önk., Ker. Önk., FKF Rt, civil szervezetek, szakmai szövetségek Főv. Önk. 7 Folyamatos
- Közös hulladékos weboldal/link működtetése a kerületekkel és civil szervezetekkel Főv. Önk., Ker. Önk., civil szervezetek Főv. Önk. 3 2006. 06. 30.
- Tájékoztató anyag összeállítása és a KDVKF szakembereinek részvételével oktató nap tartása azon kerületi szakemberek részére, akik a telephely engedélyezési eljárások során érvényesíteni tudják a fővárosi és a helyi hulladékgazdálkodási érdekeket Főv. Önk., KDV KF, Ker. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 06. 30.
- Szakmai tanulmányút szervezése a Főpolgármesteri Hivatal hulladékgazdálkodási témákkal foglalkozó szakemberei számára mintaszerű, európai hulladékos városüzemeltetési gyakorlatok megismerésére Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 09. 30
- Erőfeszítéseket kell tenni a „szennyező fizet” elv jelenleginél hangsúlyosabb alkalmazására (illegális hulladéklerakókat használók felderítése) Főv. Önk., Ker. Önk. Főv. Önk. 1 2005. 13. 31.
- Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez irányító szervezet felállítása Főv. Önk. Főv. Önk. 1 2005. 12. 31.
- A közszolgáltatói gyűjtőhálózat és a hulladékkereskedelmi hálózat integrációs lehetőségeinek vizsgálata a hasznosítható hulladékok esetében, az integrált hulladékgazdálkodás stratégiájának megfelelően Főv. Önk., FKF Rt. Főv. Önk.,
FKF Rt.
1 2005. 09. 30.
- A szelektivitás növelését célzó kerületi kezdeményezések támogatása a polgármesteri hivatalokban Főv. Önk., Ker. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
- A szelektív hulladékgyűjtés finanszírozhatósága feltételeinek elemzése Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 06. 30.
- A lakosságot jobban a szelektív hulladékgyűjtés irányába fordító új anyagi ösztönző rendszer bevezetésének vizsgálata Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
- Megvalósíthatósági tanulmány készítése a Főváros és Pest megye hulladékgazdálkodási terveinek logisztikai összehangolására Főv. Önk., Pest M. Önk., FKF Rt. Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
B) Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladékok
- Ömlesztett TSZH hasznosítási célú osztályozása, válogatása, a Pusztazámori lerakó területén osztályozó létesítéséhez megvalósíthatósági tanulmány készítése a stratégiai környezeti vizsgálat részeként Főv. Önk. FKF Rt. Főv. Önk. 2 2006. 12. 31.
- Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztéséhez szükséges előkezelő telepek (2-4 db) megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése Főv. Önk., Integrált hulladékgazdálkodást irányító szervezet, magán vállalkozások Főv. Önk. 2 2005. 06. 30.
- A háztartásokban történő szelektív hulladékgyűjtés megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése Főv. Önk., Ker. Önk., civil szervezetek, FKF Rt. Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
- Az átrakó állomás megvalósíthatóságának vizsgálata (a stratégiai környezeti vizsgálat készítése során) a civil szervezetek kommunikációs tevékenységére alapozva, valamint az érintett kerületekkel együttműködve. Főv. Önk., Ker. Önk., civil szerv., FKF Rt. Főv. Önk. 2 2005. 06. 30.
- HHM fejlesztésére megvalósíthatósági tanulmány készítése Főv. Önk., FKF Rt. FKF Rt. 2 2008. 06. 30.
- Felügyelet gyakorlása a nem önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladéklerakók bezárása és rekultiválása felett Főv. Önk., KDV KF Főv. Önk. 1 Folyamatos
- Tender kiírása a dunakeszi és a pusztazámori lerakók biogáz-hasznosításának megvalósítására illetve üzemeltetésére Főv. Önk., FKF Rt. FKF Rt. 3 2006. 12. 31.
- A HHM füstgáztisztítási maradékanyag-kezelés (stabilizálás) technológiájának meghatározása, félüzemi kísérletek elvégzése, minősítés Főv. Önk., FKF Rt. FKF Rt. 2 2006. 12. 31.
Települési folyékony hulladék
- Koncentrált leürítőhelyek számának az igényhez illesztése, min. 2 db leürítőhely létesítése Főv. Önk., FCSM Rt. FCSM Rt. 2 2008. 12. 31
- Közös program a kerületekkel és a KDV KF-gel a csatornázott területeken a közszolgáltatást igénybe nem vevők bekapcsolására Főv. Önk. Ker. Önk. FCSM Rt FCSM Rt. 2008. 12. 31
Kommunális szennyvíziszap
- Részletes megvalósíthatósági tanulmány a szennyvíziszap hasznosítására vonatkozó hosszú távú stratégiai döntések támogatásához FCSM Rt., Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
- Szennyvíziszap távlati hasznosítása Főv. Önk., FCSM Rt. Főv. Önk. 2 2008. 12. 31.
Építési és bontási (inert) hulladékok
- Hulladékkezelési módszerek kidolgozása Főv. Önk. Főv. Önk 3 2005. 12. 31.
- Hasznosítás támogatása (szelektív bontás, 25 MFt/év) Ker. Önk., Főv. Önk. Főv. Önk. 2 Folyamatos
- 1 db 300-350 ezer t/év kapacitású telepített feldolgozó építése Főv. Önk., FKF Rt., Magántársaságok Főv. Önk. 2 2007. 12. 31.
- 2 db 100-120 ezer t/év kapacitású mobil berendezés létesítése Főv. Önk., FKF Rt., Magántársaságok Főv. Önk. 2 2007. 12. 31.
- 1 db 200 ezer t/év kapacitású inert lerakó létesítése Főv. Önk., FKF Rt., Magántársaságok Főv. Önk. 2 2007. 12. 31.
Gumi hulladék
- Átvételi lehetőség biztosítása a hulladékgyűjtő udvarokban, szerződés hasznosító cégekkel Főv. Önk., FKF Rt., Magántársaságok FKF Rt. 3 2005. 06. 30.
Zöld- és biohulladék
- Komposztok felhasználásával kapcsolatos ismeretterjesztés Főkert Rt., Főv Önk. Főkert Rt. 2 2006. 12. 31.
- 3 db új komposztáló telep létesítése, összesen 140 000 m3/év kapacitással Főv. Önk., FKF Rt., Főkert Rt., FTSZV Kft. Főv. Önk. 1 2007. 06. 30.
Csatornamű hulladék
- Kísérletek az égetésre és mosás utáni komposztálásra FCSM Rt. FCSM Rt. 3 2006. 12. 31.
C) Veszélyes hulladék
- Támogatás egy - a lakossági veszélyes hulladék begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására jogosítvánnyal rendelkező - szakcég létrehozásához Főv. Önk., FKF Rt. Főv. Önk. 1 2005. 12. 31.
- A TSZH veszélyes hulladék tartalmának csökkentése gyakoribb és erőteljesebben beharangozott átvételi akciókkal (60 MFt/év) Főv. Önk., Ker. Önk., FKF Rt. Főv. Önk. 3 Folyamatos
Hulladékolajok
- Begyűjtési lehetőségek bővítése a meglevő hulladékgyűjtő udvarokon Főv. Önk., Gyártók, Forgalmazók Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
- Javaslat az átvételi kötelezettség bevezetésére Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 06. 30.
Elemek, akkumulátorok
- Javaslat az átvételi kötelezettség bevezetésére, a begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek javítása Főv. Önk., Gyártók, Forgalmazók Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
Kiselejtezett gépjárművek
- Javaslattétel a visszavétel jogszabályi hátterének rendezésére KvVM, Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
Egészségügyi hulladékok
- A meglévő ártalmatlanító kapacitás felmérésére, a szükséges ártalmatlanító kapacitás meghatározására megvalósíthatósági tanulmány készítése Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2006. 12. 31.
- Egészségügyi hulladékgyűjtő, kezelő rendszer kialakítása (kórházak, rendelők) Főv. Önk., ÁNTSZ Főv. Önk. 2 2006. 12. 31.
- Meglévő fertőtlenítő technológiák kiváltása, a szükséges égetési kapacitás kiépítése (terv: 2000 t/év kapacitás létesítése, de ez a felmérés alapján változhat) Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2008. 12. 31.
Állati eredetű hulladékok
- Megvalósíthatósági tanulmány a kisállat tetemek a főváros területén történő átvételi lehetőségének vizsgálatára Főv. Önk. Főv. Önk. 2 2005. 12. 31.
Növényvédő szerek
- Begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek vizsgálata (hulladékgyűjtő udvarok) Főv. Önk., FKF Rt. FKF Rt. 2 2005. 12. 31.
EREDMÉNYJELZŐ MÉRŐSZÁMOK (INDIKÁTOROK)

A hulladékgazdálkodási tervben rögzített egyes kiemelt célok teljesítésének (akár időközi, akár tervidőszak végi) objektív értékeléséhez nyújt segítséget az az indikátor készlet, amelyet az alábbi táblázat mutat be tételesen. A szűk körű lista összeállításánál a fő szempont az volt, hogy az OHT-ban, a THT-ban és a helyi tervezés során kitűzött legfontosabb célok számára legyenek meghatározva értékmérők.

Eredményjelző mérőszám meghatározása Cél, célszám 2008-ban
1. A lerakásra kerülő fővárosi települési szilárd hulladék mennyiség csökkentésének mértéke A 2002-ben lerakással ártalmatlanított mennyiség 75%-a.
2. A lerakásra kerülő fővárosi települési szilárd hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának csökkentése A 2002-ben lerakott TSZH szervesanyag-tartalmának 50%-a
3. A zöld- és biohulladékok anyagában történő hasznosításának (komposztálásának) aránya 17%
4. A keletkező szennyvíziszapok hasznosítási arányának a növekedése A teljes éves mennyiség 55%-a
5. A csomagoló anyagok elkülönített gyűjtésével érintett lakosok száma 1 100 000 fő
6. Összes hulladék mennyisége Ne haladja meg a 2000. évi szintet
7. Építési-bontási hulladék hasznosítási aránya 50%
KÖZÖS FELADATOK A KERÜLETEKKEL ÉS A CIVIL SZERVEZETEKKEL

A közös érdek, a lakosok életkörnyezete minőségi javításának szándéka, számtalan olyan lehetőséget teremt, amelyekben e három (vagy alkalmanként bármelyik két) szereplő együttműködése jelenthet garanciát az eredményességre. Ilyen közös akciók lehetnek az alábbiak is, amelyeknél azonban az irányító szerep a kerületeké:

- A gyűjtőszigetek helykijelölése,

- Illegális hulladékhalmok feltérképezése,

- Környezetvédelmi tudatformálás,

- Lakossági helyi komposztálás,

- Nem kellően rekultivált hulladéklerakók ellenőrzése,

- Kerületek egyéni kezdeményezésinek támogatása a szelektivitás növelésében,

- A TFH mennyiségének csökkentése érdekében a csatorna-rákötések intézményes kikényszerítése,

- Fővárosi (és helyi) hulladékgazdálkodási érdekek érvényre juttatása a kerületeknél lefolytatott telephely-engedélyezési eljárások során.

- gépjármű átvevő és bontó üzemek, továbbá a hulladékkezelő létesítmények engedélyezése során a jegyzők fokozott felelősségének érvényesítése.

8. BECSÜLT KÖLTSÉGEK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

Az előző fejezet összesíti a program ideje alatt megoldani kívánt feladatokat. Arra vonatkozóan, hogy melyik feladat milyen finanszírozási vonzattal jár, és ennek milyen forrásai biztosíthatók, a tervezési periódus kezdetén csak becsléseket lehet adni. A különböző támogatási lehetőségek - beruházások esetében alapvetően a központi költségvetés előirányzataiból pályázható támogatások, az elkülönített állami pénzalapok, illetve EU pályázatok - külső források bevonását teszik lehetővé. Ezek ismeretében az Önkormányzat dönthet arról, hogy mely feladatok megoldását milyen mértékben vállalja saját erőből és ahhoz milyen külső forrásra számít.

A cselekvési programban felsorolt feladatok prioritásai irányadóak az Önkormányzat számára abban, hogy az egyes aktuális éves költségvetésekben mely feladatokat szerepeltesse.

A 8.1. számú táblázatban a jogszabályi kötelezettségek alapján kötelezően végrehajtandó feladatok és azok költségei kerültek bemutatásra (tehervállalási minimum), míg a 8.2. számú táblázatban a hulladékgazdálkodás további, a műszaki-környezetvédelmi szükségesség alapján meghatározásra került feladatok és azok költségei szerepelnek. A költségek meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a főváros 7 éves fejlesztési tervében a cselekvési programban szereplő feladatok közül mely tételek szerepelnek, és azoknak mi a költség-előirányzata.

A táblázatokban megadott költségek az egyes feladatok becsült költségeit tartalmazzák 2004. évi árszinten, áfa nélkül. A tervezési időszakra vonatkozóan a becsült költségek összesítése:

- jogszabályi kötelezettségek alapján elvégzendő feladatok költségei: 8 934 millió Ft + áfa
- nem jogszabályi kötelezettségek alapján előirányzott feladatok költségei: 5 176 millió Ft + áfa
- Összesen: 14 110 millió Ft + áfa

8.1. táblázat: A cselekvési program jogszabályi kötelezettségen alapuló elemei megvalósításának becsült költségei

Hulladék/cselekvési program Prioritás Felelős Határidő Becsült költségek
(millió Ft)
Fejlesztési tervben
(millió Ft)
Többletigény
(millió Ft)
A) Átfogó feladatok
- A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv kétévenkénti felülvizsgálatai 1 Főv. Önk. 2008. 12. 31. 40 0 40
- Az FHT két év múlva esedékes felülvizsgálatához környezeti vizsgálat készítése a 2004-ben megjelenő kormányrendelet előírásai szerint (az integrált hulladékgazdálkodási elvek érvényesítése mellett, a kezelési-logisztikai rendszer optimalizálásával és a költségek minimalizálásával) 1 Főv. Önk. 2006. 06. 30. 20 0 20
- Az irodai hulladékok szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának bevezetése a Főpolgármesteri Hivatalban, a közmű vállalatok és a közszolgáltató vállalatok irodaházaiban 3 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 22 0 22
- A Fővárosi Önkormányzat csatlakozása a HUMUSZ irányításával 2004. második félévében induló (EU-s finanszírozási háttérrel biztosított) országos hulladék-megelőzési programhoz 1 Főv. Önk. 2005. 03. 31. 20 0 20
- A főváros ivóvíz-ellátását biztosító, a közigazgatási határon kívüli vízbázisok védelme érdekében együttműködés kialakítása a Pest Megyei Önkormányzattal, az illegális hulladéklerakás megszüntetésére és megakadályozására 1 Főv. Önk. folyamatos 12 0 12
B) Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladékok
- A szelektív hulladékgyűjtés hálózatának fejlesztése (hulladékudvar, hulladékgyűjtő sziget, háztól-házig szállítás, kétütemű hulladékszállítási módszer, átrakó állomás). 7 Főv. Önk. Ker. Önk. FKF Rt. Folyamatos 3 160 0 3 160
- 250 db hulladékgyűjtő sziget telepítése (180 MFt) FKF Rt. 2004. 12. 31.
- 250 db hulladékgyűjtő sziget telepítése (180 MFt) FKF Rt. 2005. 12. 31.
- 35 db hulladékgyűjtő udvar kialakítása (1500 MFt) FKF Rt. 2008. 12. 31.
- gyűjtőjárművek beszerzése (700 MFt) FKF Rt. 2005. 12. 31.
- utóválogató mű létesítése (15 ezer t/év kapacitás, 600 MFt) 2005. 12. 31.
- A szelektáltan átvett hulladékfajták számának növelése érdekében a meglévő hulladékgyűjtő udvarok műszaki létesítményeinek bővítése 1 FKF Rt. 2005. 12. 31. 20 0 20
- HHM rekonstrukciós munkák befejezése (külön szerződés szerint, folyamatban) 2 FKF Rt. 2005. 12. 31. 10 978 10 978 0
- Pusztazámor II. ütem megvalósításának megkezdése 3 FKF Rt. 2008. 12. 31. 150 0 150
- Dunakeszi, II. sz. lerakó kapacitás bővítése 1 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 580 580 0
- Felhagyott lerakó rekultiválása 2 illetékes önk. 2008. 12. 31. 150 0 150
- Illegális hulladéklerakók felszámolása a kerületekkel együttműködve (50 MFt/év) 1 Ker. Önk. Folyamatos 200 0 200
- A nem megfelelő műszaki állapotú hulladéklerakók bezárása, rekultiválása 1 Főv. Önk. Folyamatos 500 0 500
- A HHM-ben keletkező salak minősítő vizsgálatainak elvégzése, esetleges kezelés technológiájának meghatározása 2 FKF Rt. 2006. 12. 31. 3 0 3
Kommunális szennyvíziszap
- Korszerű iszapkezelési technológiák (rothasztás, biogáz termelés) megvalósítása a meglévő szennyvíztisztító telepeken 1 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 4 500 0 4 500
- Az élelmiszer-hulladékok állati eredetű hulladékokkal együtt történő fermentálás lehetőségeinek vizsgálata az iszapkezelési technológiában 3 FCsM Rt. 2005. 12. 31. 15 0 15
- Komposztáló kapacitás növelése (Cséri telep I.-II. ütem) 2 FTSZV Kft. 2008. 12. 31. 6 029 6 029 0
- FCSM Rt. csomádi iszaplerakó bővítése (IV.-VI. ütem) 3 FCSM Rt. 2008. 12. 31. 5 560 5 560 0
Zöld- és biohulladék
- Komposztáló telepek bekapcsolása a komposzt-minősítési rendszerbe (a forgalombahozatal feltétele) 2 Főv. Önk. 2007. 06. 30. 10 0 10
C) Veszélyes hulladék
PCB/PCT tartalmú hulladékok
- A berendezések cseréjének ütemezése, ártalmatlanítás 2 Főv. Önk. 2008. 12. 31. 12 0 12
Azbeszt hulladék
- Az azbesztmentesítési program végrehajtása 1 Főv. Önk. 2008. 12. 31 100 0 100
Költségek összesen: 32 081 23 147 8 934

8.2. táblázat: A cselekvési program nem jogszabályi kötelezettségen alapuló elemei megvalósításának becsült költségei

Hulladék/Cselekvési program Prioritás Felelős Határidő Becsült kéltségek
(millió Ft)
Fejlesztési tervben
(millió Ft)
Többletigény
(millió Ft)
A) Átfogó feladatok
- Adatbázis kiépítése a Fővárosi Önkormányzatnál a főváros felelősségi körébe tartozó intézmények, gazdálkodó szervezetek tervkészítéshez szükséges hulladékgazdálkodási adatairól. Rendszeres adategyeztetések a KDV KF-gel 1 Főv. Önk. 2005. 12. 37. 30 0 30
- A hulladékgazdálkodás egyes kérdéseivel kapcsolatos széleskörű lakossági tájékoztatás, PR tevékenység 1 Főv. Önk. Folyamatos 50 0 50
- Közös hulladékos weboldal/link működtetése a kerületekkel és civil szervezetekkel 3 Főv. Önk. 2006. 06. 30. 30 0 30
- Tájékoztató anyag összeállítása és a KDV KF szakembereinek részvételével oktató nap tartása azon kerületi szakemberek részére, akik a telephely engedélyezési eljárások során érvényesíteni tudják a fővárosi és a helyi hulladékgazdálkodási érdekeket 2 Főv. Önk. 2005. 06. 30. 8 0 8
- Szakmai tanulmányút szervezése a Főpolgármesteri Hivatal hulladékgazdálkodási témákkal foglalkozó szakemberei számára mintaszerű, európai hulladékos városüzemeltetési gyakorlatok megismerésére 2 Főv. Önk. 2005. 09. 30 7 0 7
- Erőfeszítéseket kell tenni a „szennyező fizet” elv jelenleginél hangsúlyosabb alkalmazására (illegális hulladéklerakókat használók felderítése) 1 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 10 0 10
- Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez és működtetéséhez irányító szervezet felállítása 1 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 25 0 25
- A közszolgáltatói gyűjtőhálózat és a hulladékkereskedelmi hálózat integrációs lehetőségeinek vizsgálata a hasznosítható hulladékok esetében, az integrált hulladékgazdálkodás stratégiájának megfelelően 1 Főv. Önk.
FKF Rt.
2005. 09. 30. 8 0 8
- A szelektivitás növelését célzó kerületi kezdeményezések támogatása a polgármesteri hivatalokban 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 80 0 80
- A szelektív hulladékgyűjtés finanszírozhatósága feltételeinek elemzése 2 Főv. Önk. 2005. 06. 30. 15 0 15
- A lakosságot jobban a szelektív hulladékgyűjtés irányába fordító új anyagi ösztönző rendszer bevezetésének vizsgálata 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 18 0 18
- Megvalósíthatósági tanulmány készítése a Főváros és Pest megye hulladékgazdálkodási terveinek logisztikai összehangolására 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 10 0 10
B) Nem veszélyes hulladékok
Települési szilárd hulladékok
- Ömlesztett TSZH hasznosítási célú osztályozása, válogatása, Pusztazámori lerakó területén osztályozó létesítéséhez megvalósíthatósági tanulmány készítése 2 Főv. Önk. 2006. 12. 31. 5 0 5
- Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztéséhez szükséges előkezelő telepek (2-4 db) megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése 2 Főv.Önk. 2005. 06. 30. 20 0 20
- A háztartásokban történő szelektív hulladékgyűjtés megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 2 0 2
- Az átrakó állomás megvalósíthatóságának vizsgálata (a stratégiai környezeti vizsgálatok végzése során) a civil szervezetek kommunikációs tevékenységére alapozva, valamint az érintett kerületekkel együttműködve. 2 Főv. Önk. 2005. 06. 30. 15 0 15
- HHM fejlesztésére megvalósíthatósági tanulmány készítése 2 FKF Rt. 2008. 06. 30. 5 0 5
- Felügyelet gyakorlása a nem önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladéklerakók bezárása és rekultiválása felett 1 Főv. Önk. Folyamatos 6 0 6
- Tender kiírása a dunakeszi és a pusztazámori lerakók biogáz-hasznosításának megvalósítására illetve üzemeltetésére 3 FKF Rt. 2006. 12. 31. 5 0 5
- A HHM füstgáztisztítási maradékanyag-kezelés (stabilizálás) technológiájának meghatározása, félüzemi kísérletek elvégzése, minősítés 2 FKF Rt. 2006. 12. 31. 7 0 7
Települési folyékony hulladék
- Koncentrált leürítőhelyek számának az igényhez illesztése, min. 2 db leürítőhely létesítése 2 FCSM Rt. 2008. 12. 31 180 180 0
- Közös program a kerületekkel és a KDV KF-gel a csatornázott területeken a közszolgáltatást igénybe nem vevők bekapcsolására 2 FCSM Rt. 2008. 12. 31. 5 0 5
Kommunális szennyvíziszap
- Részletes megvalósíthatósági tanulmány a szennyvíziszap hasznosítására vonatkozó hosszú távú stratégiai döntések támogatásához 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 50 50 0
- Szennyvíziszap távlati hasznosítása 2 Főv. Önk. 2008. 12. 31. 1 188 1 188 0
Építési és bontási (inert) hulladékok
- Hulladékkezelési módszerek kidolgozása 3 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 6 0 6
- Hasznosítás támogatása (szelektív bontás, 25 MFt/év) 2 Főv. Önk. Folyamatos 100 0 100
- 1 db 300-350 ezer t/év kapacitású telepített feldolgozó építése 2 Főv. Önk. 2007. 12. 31. 300 0 300
- 2 db 100-120 ezer t/év kapacitású mobil berendezés létesítése 2 Főv. Önk. 2007. 12. 31. 130 0 130
- 1 db 200 ezer t/év kapacitású inert lerakó létesítése 2 Főv. Önk. 2007. 12. 31. 100 0 100
Gumi hulladék
- Átvételi lehetőség biztosítása a hulladékgyűjtő udvarokban, szerződés hasznosító cégekkel 3 FKF Rt. 2005. 06. 30. 20 0 20
Zöld- és biohulladék
- Komposztok felhasználásával kapcsolatos ismeretterjesztés 2 Főkert Rt. 2006. 12. 31. 20 0 20
- 3db új komposztáló telep létesítése, összesen 140 000 m3/év kapacitással 1 Főv. Önk. 2007. 06. 30. 3 000 0 3 000
Csatornamű hulladék
- Kísérletek az égetésre és mosás utáni komposztálásra 3 FCSM Rt. 2006. 12. 31. 100 0 100
C) Veszélyes hulladék
- Támogatás egy - a lakossági veszélyes hulladék begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására jogosítvánnyal rendelkező - szakcég létrehozásához 1 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 50 0 50
- A TSZH veszélyes hulladék tartalmának csökkentése gyakoribb és erőteljesebben beharangozott átvételi akciókkal, (60 MFt/év) 3 Főv. Önk. Folyamatos 240 0 240
Hulladékolajok
- Begyűjtési lehetőségek bővítése a meglevő hulladékgyűjtő udvarokon 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 20 0 20
- Javaslat az átvételi kötelezettség bevezetésére 2 Főv. Önk. 2005. 06. 30. 0 0 0
Elemek, akkumulátorok
- Javaslat az átvételi kötelezettség bevezetésére, a begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek javítása 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 10 0 10
Kiselejtezett gépjárművek
- Javaslattétel a visszavétel jogszabályi hátterének rendezésére 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 1 0 1
Egészségügyi hulladékok
- A meglévő ártalmatlanító kapacitás felmérésére, a szükséges ártalmatlanító kapacitás meghatározására megvalósíthatósági tanulmány készítése 2 Főv. Önk. 2006. 12. 31. 3 0 3
- Egészségügyi hulladékgyűjtő, kezelő rendszer kialakítása (kórházak, rendelők) 2 Főv. Önk. 2006. 12. 31. 500 0 500
- Meglévő fertőtlenítő technológiák kiváltása, a szükséges égetési kapacitás kiépítése (terv: 2000 t/év kapacitás létesítése, de ez a felmérés alapján változhat) 2 Főv. Önk. 2008. 12. 31. 200 0 200
Állati eredetű hulladékok
- Megvalósíthatósági tanulmány a kisállat tetemek a főváros területén történő átvételi lehetőségének vizsgálatára 2 Főv. Önk. 2005. 12. 31. 3 0 3
Növényvédő szerek
- Begyűjtési lehetőség műszaki feltételeinek vizsgálata (hulladékgyűjtő udvarok) 2 FKF Rt. 2005. 12. 31. 12 0 12
Költségek összesen: 6 594 1 418 5 176
MINDÖSSZESEN: Becsült költségek
(millió Ft)
Fejlesztési tervben
(millió Ft)
Többletigény
(millió Ft)
38 675 24 565 14 110

* Az EU 91/27/EGK a települési szennyvíztisztításról irányelv végrehajtásaként a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelettel elfogadott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Program keretében 2003-2015. évi időszakra kidolgozott, és a Bizottságnak benyújtásra került Megvalósítási Program 2010-re irányozza elő Budapest szennyvíztisztításának megoldását.

NATURÁLIÁK EGYES KÖLTSÉGBECSLÉSI TÉTELEKHEZ

- Szelektív hulladékgyűjtés hálózatának fejlesztése

- Hulladékgyűjtő sziget: 5 darab 1,5 m3-es konténer, 1 darab konténer ára kb. 90 E Ft.

- Hulladékgyűjtő udvar: átlagosan 0,4 ha; 1-1 darab szociális és raktár konténer; fedett tárolótér; térburkolás; közművek; tároló konténerek. Bekerülési költség: 50 M Ft/darab.

- Gyűjtőjárművek beszerzése: 1 darab célgép; 50 M Ft/darab.

- Utóválogató mű: fajlagos beruházási költsége 40 E Ft/t/év.

- Illegális hulladéklerakók felszámolása:

A hulladék felrakása gépjárműre, szállítás, lerakás fajlagos költsége 5 E Ft/t.

- Nem megfelelő műszaki kialakítású hulladéklerakók rekultiválása:

Az egyes rekultiválási módok esetén jelentkező fajlagos költségek:

- tájba illesztés: 2650 Ft/m2,
- műszaki rekultiváció: 3950 Ft/m2.

- Komposztáló telep létesítése:

Fajlagos beruházási költség: 30 E Ft/t.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGBECSLÉSI TÉTELEKHEZ

- 8.1. táblázat: Települési szilárd hulladékok:

„A nem megfelelő műszaki állapotú hulladéklerakók bezárása, rekultiválása” tételhez rendelt 500 M Ft a várható költség 10%-a. A KvVM által 2004 májusában elkészíttetett „A hulladéklerakók rekultivációjának országos programja” című tanulmányban az önkormányzati érdekeltségű hulladéklerakók esetében az önkormányzatok költségviselési hányadként 10% lett előirányozva.

- 8.2. táblázat: Építési és bontási (inert) hulladékok

A telepített feldolgozó és az inert lerakó költségeinél megadott értékek a teljes beruházási költség 1/3-1/3-a, megfelelően annak, hogy az önkormányzat ezen beruházások költségeiben csak 1/3-1/3 részaránnyal kíván részt venni.

A 2 darab mobil berendezés esetében megadott érték 1 darab berendezés költségét jelenti, megfelelően annak, hogy a Fővárosi Önkormányzat a 2 darab berendezésből csak az egyiket kívánja megfinanszírozni.

- 8.1. - 8.2. táblázat: Csomagolási Hulladékok

A csomagolási hulladékokkal kapcsolatos tételek (szelektív hulladékgyűjtés, utóválogató létesítése) beépültek a települési szilárd hulladékok tételei, illetve az átfogó feladatok tételei közé.

Mindkét táblázat esetében a megadott becsült költségek 2004. évi árszinten, ÁFA nélkül értendők.

EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁRA

Hazánk uniós csatlakozásával a hulladékgazdálkodási programok finanszírozásában is új lehetőségek nyíltak. Magyarország 2004 májusától veheti igénybe a Kohéziós Alap, valamint a Strukturális Alapok forrásait.

A Kohéziós Alap támogatásai (egyebek mellett) környezetvédelemmel kapcsolatos infrastrukturális beruházások megvalósítására használhatók fel. Forrásaira önkormányzatok és önkormányzati társulások pályázhatnak általában 10%-os önerő biztosításával. Nincs külön pályázati kiírás. Egy projekt koncepciót kell eljuttatni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, amelyet - elfogadás esetén - a Minisztérium fog kidolgozni és eljuttatni Brüsszelbe, legközelebb 2007 elején (2006 végéig a forráskeret már teljes mértékben leterhelt).

A megpályázandó téma kiválasztásánál és a pályázati koncepció kidolgozásánál a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programja (KIOP) valamint a Regionális Operatív Program (ROP) szakmai szempontjai az irányadók.

Az önkormányzatok a Kohéziós Alap forrásaira nagy volumenű, átfogó rendszerekkel pályázhatnak eséllyel, olyan önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások, amelyeknél az érintett lakosság nagy számú (100 000 lakosnál nagyobb) és a hatásterületük is kiterjedt (például a „Közép-Dunántúl regionális hulladékkezelése” pályázat nyert el támogatást a 2004-2006 közötti időszakra). E szempontok alapján a Fővárosnak elvileg jó esélye lehetne egy olyan pályázat elnyerésére, amelyben az integrált hulladékgazdálkodás megvalósítása lenne a cél a főváros területén, figyelembe véve a meglévő hulladékgazdálkodási infrastrukturális rendszer fejlesztési terveit, különös tekintettel a TSZH hasznosítható, biológiai úton lebontható és veszélyes összetevőinek elkülönített gyűjtésére és kezelésére. Természetesen a pályázati koncepció kidolgozását megelőzően célszerű tájékozódó megbeszéléseket folytatni a Minisztériumban.

Míg a Kohéziós Alap országokat támogat, addig a Strukturális Alapok régiókat. A Strukturális Alapokon belül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogat környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat a KIOP keretében. A támogatás mértéke - témától függően - a beruházás támogatható költségeinek 95-100%-a is lehet. A tervkészítés idején már meghirdetett ERDF-KIOP pályázatokat (bővebben lásd a www.gkm.hu honlapon) és az ezekhez illeszkedő fővárosi feladatokat az alábbiakban párosítjuk:

Meghirdetett pályázatok FHT feladat
Környezeti kármentesítés Felhagyott lerakók rekultiválása
Nem megfelelő műszaki állapotú hulladéklerakók bezárása, rekultiválása
Egészségügyi hulladékok kezelése A szükséges égetési kapacitás kiépítése
Építési-bontási hulladékok kezelése 200 000 t/év kapacitású inert hulladék lerakó építése
1 db 120 000 t/év kapacitású mobil berendezés üzembe helyezése
Állati hulladék kezelése Kisállat-tetemek főváros területén történő átvételi lehetőségének megteremtése

Az első pályázat kivételével (ahol önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok pályázhatnak) települési önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások pályázhatnak.