Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata * 

A Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban: Kisebbségi Önkormányzat) képviselő-testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 102/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A Kisebbségi Önkormányzat a választópolgárok által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/A-50/C. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított közvetlen módon létrejövő önkormányzat.

2. A Kisebbségi Önkormányzat hivatalos elnevezése: Fővárosi Cigány Önkormányzat

Székhelye: Budapest.

Címe: 1084 Budapest, Tavaszmező út 6.

3. A Kisebbségi Önkormányzat jelképeiről, kitüntetéseiről és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeiről külön határozatot alkot.

4. Az iratok aláírásakor az önkormányzat körbélyegzőt használ. A bélyegző külső részén: FŐVÁROSI CIGÁNY ÖNKORMÁNYZAT, a kör közepén a főváros címere, alatta a bélyegző sorszáma van.

5. A Kisebbségi Önkormányzat határozatait a helyben szokásos módon hirdeti ki, így különösen ezen szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot, ennek kihirdetéséről az elnök gondoskodik.

II. fejezet

A Kisebbségi Önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre

1. A Kisebbségi Önkormányzat jogi személy.

2. A helyi kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Kisebbségi Önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.

3. A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

4. A testület hatáskörét az elnökre, valamint a bizottságokra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, a hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem adható.

5. A testület hatásköréből nem ruházható át:

a) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntés,

c) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

d) intézmény alapítása és fenntartása,

e) kisebbségi önkormányzatokkal való társulás létrehozásáról szóló döntés,

f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése,

g) az elnök és az alelnök megválasztása, illetve visszahívása,

h) jelképek megállapítása,

i) kitüntetésekre és ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,

j) a - Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek közötti - költségvetés, zárszámadás meghatározása,

k) műemlékvédelmi jogszabályok között a védett műemlékek és emlékhelyeik köre, valamint ezek védelmének helyi szabályai megállapítása,

l) a Fővárosi Önkormányzat ún. keretrendeletének kezdeményezése,

m) az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés elleni kifogás, a kifogásolt döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezése,

n) a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségben érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához egyetértés megadása, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, a kisebbséghez tartozók képzésére vonatkozó döntéshez egyetértés megadása, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása,

o) oktatási intézmény átvétele más szervtől,

p) igény előterjesztése a kisebbség nyelvének használatára a Nek. tv. 53. §-ában meghatározott esetekben,

q) a helyi kisebbségi önkormányzat nevéről, gazdasági célú szervezet alapításáról és működtetéséről szóló döntés.

6. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt. A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik.

7. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, az azt gyakorló elnök, illetve bizottságok a testület felhívására kötelesek beszámolni.

8. A Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét a Kisebbségi Önkormányzat testületére átruházhatja. Nem ruházhatók át a hatósági, a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő, valamint az Ötv. 10. §-ában rögzített feladat- és hatáskörök. Az átruházott feladat- és hatásköröket a hatásköri jegyzékben fel kell tüntetni. Az átruházott hatáskör tovább nem adható.

9. A Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

III. fejezet

A testület működése

A testület ülései

1. A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tarthat.

2. A testület üléseit az elnök hívja össze.

A testület megalakulása

3. A testület alakuló ülését a választási bizottság hívja össze, és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.

4. Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a korelnök vezeti.

Az elnök megválasztása

5. A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt.

6. Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.

7. Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

8. A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor.

9. A testület elnöke az lesz, aki megkapja a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének a szavazatát.

Rendes ülés

11. A testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart. Rendes ülést július 1-je és augusztus 31-e között nem tart.

Rendkívüli ülés

12. Rendkívüli ülést kell összehívni a Kisebbségi Önkormányzat bármely bizottsága, legalább 3 képviselő, a főpolgármester vagy az elnök indítványára.

13. Az indítványt a testület elnökénél kell előterjeszteni.

14. Az elnök az indítvány benyújtásától számított 7 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

15. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát.

A testületi ülés összehívása

16. A testületi ülést a Kisebbségi Önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.

17. A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 munkanappal az ülés előtt megkapják.

18. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét, valamint az ülés minősítését.

19. A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni a Fővárosi Önkormányzat képviselőjét, azokat akiknek jelenlétét jogszabály vagy testületi döntés kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja. A Kisebbségi Önkormányzat rendes üléseire szükség esetén köteles meghívni a főváros területén működő cigány szervezetek vezetőit, illetve azok megbízottait, valamint a főváros kerületeiben működő cigány kisebbségi önkormányzatok vezetőit vagy azok megbízottait.

20. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

21. A hozzáférhetőségről az elnök gondoskodik.

Az ülések nyilvánossága

22. A testület ülései nyilvánosak, ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet, a hallgatóság az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.

23. A testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés és egyéb állásfoglalást igénylő személyi és etikai ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá összeférhetetlenség és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

24. A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.

A testület munkaterve

25. A testület éves munkatervet készít, a munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé.

26. A munkaterv elkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik, az alelnöktől, a testület tagjaitól, bizottságaitól, a főpolgármestertől, a kisebbségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy a kisebbség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján.

A rendes ülés napirendje

27. A testületi ülés napirendjére az elnök írásbeli meghívójában tesz javaslatot.

28. A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.

29. A napirendi pontok sorrendje:

a) határozati javaslatok,

b) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok

c) tájékoztatók,

d) egyebek.

30. A testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) az elnök és az alelnök,

c) a testület bizottságai.

31. A jelentősebb előterjesztések az elnöknél írásban nyújthatók be.

32. A kisebbségi önkormányzat tagja a kisebbségi önkormányzat ülésén az elnöktől, az alelnöktől, a bizottságok elnökeitől kisebbségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyekre az érintett ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles érdemi választ adni. A kisebbségi önkormányzat tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A testületi ülés tanácskozási rendje

33. A testületi ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az alelnök elnököl.

34. A testületi ülést határozatképtelenség esetén is a meghirdetett időpontban kell megkezdeni.

35. Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele és a testület határozatképességének megállapítása.

36. Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 10 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testületi ülés még határozatképtelen, az ülést be kell zárni. Az ülés határozatképtelenség miatti elmaradása esetén az elnök a III/16. pont szerint a testületi ülést újra összehívja. Rendkívüli ülés határozatképtelensége esetén a III/13. pont szerint kell eljárni.

37. Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát és a határozatképességet.

38. Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

39. A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az írásos előterjesztés mellett maximum 10 perces szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztő, melynek meghosszabbításáról vita nélkül, egyszeri szótöbbséggel határoz a testület.

40. A napirendi ponthoz a képviselő a 39. pontban foglaltakon túl többször szólhat hozzá legfeljebb 5 perces időtartamra. A hozzászólás időtartamának meghosszabbításáról a testület egyszeri szótöbbséggel határoz.

41. A képviselőknek a napirendhez való felszólalására az elnök adja meg a szót jelentkezésük sorrendjében. A napirend tárgyalásinak megkezdése előtt az elnök tájékoztatást ad a testület számára a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről. Az elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön nyit vitát. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Döntéshozatal szabályai

42. A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

43. A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztassa meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat tegye fel szavazásra. Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök a döntés szó szerinti elmondásával hirdeti ki a határozatot.

44. A megválasztott képviselők 2/3-ának szavazata szükséges a Kisebbségi Önkormányzat:

a) ezen szabályzatának megalkotásához vagy módosításához,

b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez,

c) Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatához szóló döntéshez,

d) intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásából szóló döntéshez,

e) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal és egyéb külföldi szervezetekkel való együttműködési megállapodás megkötéséhez,

f) elnökének, alelnökének megválasztásához, illetve visszahívásához.

A testület döntései

45. A testület döntései testületi határozatok. A testületnek határozatban kell állást foglalnia azokban az ügyekben, amelyekben a kisebbségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési, döntési jog illeti meg.

46. A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, továbbá hónappal és nappal kell ellátni.

A testületi ülés jegyzőkönyve

47. A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

c) az elfogadott napirendet,

d) napirendi pontonként az előadók, a felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

e) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és a tartózkodók pontos számát,

f) a határozatok szó szerinti szövegét,

g) a képviselő kérésére írásos különvéleményét a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

48. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az aláírások után az elnök köteles gondoskodni a jegyzőkönyvnek a Közigazgatási Hivatalhoz való törvényes határidőn belüli (15 nap) eljuttatásáról. A jegyzőkönyv cigány nyelven is készülhet, azonban ez esetben magyar nyelvű példány is küldendő a törvényességi ellenőrzést végző szervnek. A testület üléseiről a lehetőségekhez képest hangfelvétel is készíthető.

IV. fejezet

A testület tagjai

A képviselők jogállása

1. A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. törvény és az 1990. évi LXV. törvény, valamint e szabályzat határozza meg. A Kisebbségi Önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben a cigány kisebbség érdekeit képviseli. A kisebbségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak.

A képviselő jogai

2. A képviselő:

a) részt vehet a testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) megbízás alapján képviselheti a testületet,

c) tanácskozási joggal részt vehet a kisebbségi önkormányzat bármely bizottságának ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. Kezdeményezheti, hogy a kisebbségi önkormányzat testülete vizsgálja felül a bizottság döntését.

d) jogosult a tiszteletdíjra és a költségvetésben megállapított természetbeni juttatásokhoz.

A képviselő kötelezettsége

3. A képviselő köteles:

a) részt venni a testület munkájában,

b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését és a határozatok végrehajtását,

c) bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

4. A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra fel kell menteni a munkavégzés alól. Emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. A Kisebbségi Önkormányzat testülete a képviselőknek, a bizottsági elnököknek, az elnöknek és az alelnöknek a jogszabályok keretei között, az Ötv. 20. §-a alapján jogosult tiszteletdíjat és természetbeni juttatást megállapítani.

5. Amennyiben a képviselő képviselői minőségében olyan magatartást tanúsít, amely hátráltatja a Kisebbségi Önkormányzat munkáját (rendszeresen igazolatlanul távol marad a testületi ülésekről, felkérés ellenére sem segíti a testületi ülések előkészítését és a határozatok végrehajtását), akkor a Kisebbségi Önkormányzat a képviselő tiszteletdíját vagy annak egy részét megvonhatja.

V. fejezet

A testület bizottságai

1. A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hozhat létre. A bizottságokat a Kisebbségi Önkormányzat elnökének, a bizottságok elnökeinek indítványára össze kell hívni.

2. A bizottság - feladatkörében - előkészíti a Kisebbségi Önkormányzat döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Kisebbségi Önkormányzat határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

3. A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. Az elnök és az alelnök nem lehetnek bizottságok elnökei és tagjai. A bizottságba külső tagok is beválaszthatók, azonban létszámuk nem érheti el a képviselő tagok számát.

4. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Fővárosi Cigány Önkormányzat SZMSZ-ének megalkotásakor bizottságokat nem hozott létre.

VI. fejezet

Az elnök és az alelnökök

1. A testület társadalmi megbízatású elnököt választ, aki szervezi a Kisebbségi Önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről.

2. Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai elsősorban:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli a Kisebbségi Önkormányzatot,

d) a kisebbségi önkormányzati határozatokat, valamint a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja és a III/47. pont szerint jár el,

e) kapcsolatot tart a Fővárosi Önkormányzat főpolgármesterével, főjegyzőjével, a bizottságok elnökeivel, a hivatal megbízott képviselőivel és gondoskodik a velük való jó együttműködésről,

f) dönt az átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.

3. Az elnöknek a bizottságok működésével összefüggő legfontosabb jogkörei:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz. Az elnök a Kisebbségi Önkormányzat székhelyén a fogadónapján ügyfélfogadást tart.

4. A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére négy alelnököt választ, az elnök akadályoztatása esetén az elnök által megbízott alelnök ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival.

VII. fejezet

A testület tanácsnokai

1. A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára a testület tagjai közül a testület megbízatásának időtartamára tanácsnokokat választ minősített többséggel.

2. A tanácsnokok felügyelik a testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

3. A tanácsnokra a testület hatásköre nem ruházható át.

4. A tanácsnoki megbízatás minősített többségű határozattal visszavonható.

5. A képviselő-testület az alábbi tanácsnokokat választja meg:

Kulturális tanácsnok,

Gazdasági ügyek tanácsnoka,

Oktatási és ifjúsági ügyek tanácsnoka,

Szociális és lakásügyek tanácsnoka.

VIII. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

1. A testület saját hatáskörében - a Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:

a) a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetését, zárszámadását, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

2. A Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete köteles a Kisebbségi Önkormányzat használatába adandó vagyont - vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.

3. A Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezi a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testületénél az ezen szabályzat VII/1. és VII/2. pontja szerinti döntés meghozatalát.

4. A testület évente köteles a Kisebbségi Önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalának ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.

5. Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:

a) az állam költségvetési hozzájárulása,

b) a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása,

c) saját bevételek,

d) alapítványi támogatások,

e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,

f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka,

g) adományok.

6. A Kisebbségi Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testület hatáskörébe tartozik.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

1. A szabályzat kihirdetése napján *  lép hatályba.

2. A szabályzat mellékletei az alábbiak:

- 1. számú melléklet: Feladat- és hatásköri jegyzék

- 2. számú melléklet: Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat bélyegző lenyomata

- 3. számú melléklet: Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjainak névsora

Elfogadva: a 41/2003. (VI. 10.) számú határozattal.

1. számú melléklet

A FŐVÁROSI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRI JEGYZÉKE

A Kisebbségi Önkormányzat feladata a budapesti cigány kisebbség érdekeinek területi képviselete és védelme.

1. A Kisebbségi Önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan dönt:

a) székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről;

b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról;

c) törzsvagyonának köréről;

d) nevéről, jelképeiről;

e) az általa képviselt kisebbség ünnepeiről;

f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól;

g) a rendelkezésre álló rádió- és televízió-csatorna felhasználásának elveiről és módjáról;

h) a rendelkezésre álló közszolgálati rádió- és televízió műsoridő felhasználásának elveiről;

i) sajtóközlemények közzétételéről;

j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és működési szabályairól, fenntartásáról, működtetéséről;

k) színház működtetéséről;

l) múzeumi kiállítóhely, fővárosi gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról;

m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról;

n) művészeti-, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről;

o) fővárosi hatáskörű közép- és felsőoktatási intézmények fenntartásáról;

p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről;

r) valamint egyéb, törvény által hatáskörbe utalt feladat ellátásáról.

2. A Kisebbségi Önkormányzat

a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségben érintő jogszabályok tervezetéről, ideértve a Fővárosi Közgyűlés rendeleteit is;

b) a képviselt kisebbség csoportjait érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet a Közigazgatási Hivataltól, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet;

c) közreműködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekkel az általa képviselt kisebbség alsó-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésében;

d) egyetértési jog illeti meg a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában;

e) egyetértési joga van a kisebbség történelmi és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás során.

2. számú melléklet

Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat bélyegző lenyomata

3. számú melléklet

Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjainak névsora

Zsigó Jenő elnök

Csóka János Pál alelnök

Daróczi Károly alelnök

Járóka Sándor alelnök

Lakatos László alelnök

Páva János tanácsnok, kulturális ügyek

Lakatos Klára tanácsnok, oktatási és ifjúsági ügyek

Horváth Aladár tanácsnok, szociális és lakásügyek

Csík Tamás tanácsnok, gazdasági ügyek