Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Görög Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata * 

A Fővárosi Görög Önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102/C. § alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot alkotja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:

Görög nyelven:

Magyar nyelven:

Fővárosi Görög Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat Budapest Főváros közigazgatási területén működik.

(3) Az önkormányzat székhelye:

1054 Budapest V. ker., Vécsey u. 5.

(4) Az önkormányzat 3 db pecséttel rendelkezik. Egy fejbélyegzővel, illetve 2 db körbélyegzővel. A bélyegzők lenyomatát jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

II. fejezet

Az önkormányzat jogállása, feladata, hatásköre

2. § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök az önkormányzat testületét illetik meg.

(3) Az önkormányzatot az elnök képviseli.

3. § (1) A testület egyes hatásköreit az elnökre, illetőleg bizottságaira átruházhatja.

(2) A testület az átruházásra vonatkozó döntését bármikor visszavonhatja.

A hatáskör átruházásához és visszavonásához minősített többségű határozat szükséges.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a testületnek be kell számolni. A beszámoló módját és gyakoriságát a testület az átruházásról szóló döntésében határozza meg.

(4) A testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

b) a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntés,

c) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

d) intézmény és gazdasági célú szervezet alapítása és fenntartása,

e) elnökének és alelnökének megválasztása,

f) jelképeinek megállapítása,

g) elismerések, kitüntetések alapítása és odaítélése,

h) költségvetésének és zárszámadásának - a települési önkormányzati rendeletben foglalt keretek közötti - elfogadása,

i) rendeletalkotás kezdeményezése a települési önkormányzatnál,

j) az általa képviselt kisebbséget e minőségükben érintő - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény 29. § (1) bekezdésben meghatározott tárgyú - rendeletek megalkotásához egyetértés megadása,

k) hazai és külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése.

III. fejezet

Az önkormányzat testülete, a testület működése

4. § (1) Az önkormányzat feladatait a testület, az elnök, az alelnök és a testület által alapított bizottságok látják el.

(2) A testület tagjainak száma 9 fő.

A képviselők névjegyzékét jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1) A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A testület alakuló ülését - az elnök megválasztásáig - a korelnök vezeti.

(3) A testület évente egyszer közmeghallgatási napot tart.

Elnök, elnökhelyettes

6. § (1) Az alakuló ülésen az önkormányzat testületének tagjai saját körükből elnököt és alelnököt választanak.

(2) Az elnök és az alelnök személyére a testületnek bármely tagja javaslatot tehet. A javasolt személy a jelölés elfogadásáról nyilatkozik.

(3) Jelölt az a személy, akinek jelölését a önkormányzat testülete jelenlévő tagjainak legalább 20 százaléka nyílt szavazás útján támogatta. Az önkormányzat testületének bármely tagja több jelölt jelölését is támogathatja.

(4) Először az elnök, majd azt követően az alelnök személyére kell a szavazást lebonyolítani.

(5) Az elnök és az alelnök megválasztása titkos szavazás útján, minősített többséggel történik.

7. § (1) Az elnök tanácskozási joggal részt vesz a települési önkormányzat és annak bizottságai ülésén.

(2) Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) képviseli az önkormányzatot,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről,

d) gondoskodik a testületi döntések előkészítéséről és végrehajtásáról, dönt a ráruházott ügyekben, illetőleg a hatáskörébe tartozó kérdésekben,

e) az önkormányzati határozatokat, valamint a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet - a hitelesítővel együtt - aláírja.

(3) Az elnöknek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

IV. fejezet

A testület ülései

8. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A testület üléseit az elnök - akadályoztatása esetén a meghatalmazott alelnök - hívja össze és vezeti le.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni a testület bizottságának vagy a testületi tagok legalább egynegyedének indítványára.

(4) Az indítványt, a rendkívüli ülés tárgyának megjelölésével, az elnöknél kell benyújtani. Az elnök köteles a rendkívüli ülést az átvételtől számított 8 napon belüli időpontra összehívni.

(5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni az ülés indokát és napirendjét.

(6) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott. Ez alól kivételt képez, ha a testület minősített többséggel másképp nem határoz.

(7) A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak, ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.

(8) A testület zárt ülést tart választás, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá összeférhetetlenség és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

(9) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

9. § (1) A testületi ülést az elnök írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját és javasolt napirendjét.

(2) A testületi ülés meghívóját a napirendi pontok írásos anyagaival úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

10. § (1) A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.

(2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, elhalasztására, törlésére bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A testületi ülés napirendjéről a testület egyszerű többséggel dönt.

11. § (1) Az ülést az elnök nyitja meg és a képviselők számbavétele után megállapítja a határozatképességet.

(2) A testület akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) Amennyiben az ülés határozatképtelen, az elnök köteles azt - azonos napirenddel - 15 napon belüli időpontra ismételten összehívni.

(4) Az ülés tartalma alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál az elnök köteles ellenőrizni a képviselők számát és a határozatképességet.

(5) Határozati javaslat csak írásban, indokolással - az elnök - útján terjeszthető elő.

12. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet.

(2) A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra jelentkezésük sorrendjében az elnök adja meg a szót.

(3) Az egyes előterjesztések felett külön-külön kell a vitát megnyitni és lefolytatni.

(4) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, erről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel azonnal dönt.

A testület döntései

13. § (1) A testület döntései testületi határozatok. A testület határozatban foglal állást azokban az ügyekben, amelyekben az önkormányzatot döntési, egyetértési, véleményezési jog illeti meg.

(2) A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.

(5) A megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata - minősített többség - szükséges:

a) az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásához,

b) a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez,

c) intézményalapításról szóló döntéshez,

d) hazai és külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,

e) az önkormányzat elnökének és alelnökének megválasztásához,

f) a testület hatáskörének átruházásához és annak visszavonásához,

g) az önkormányzat bizottságainak létrehozásához.

h) a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez.

V. fejezet

A testületi ülés jegyzőkönyve

14. § (1) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

c) az elfogadott napirendet,

d) napirendi pontonként az előadók, felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett javaslatokat,

e) döntésenként az „igen” és a „nem” szavazatok és a tartózkodók számát,

f) a határozatok számát és szó szerinti szövegét,

g) mellékletként az írásos előterjesztéseket, valamint a képviselő kérelmére csatolt külön véleményét.

(2) A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető állítja össze, majd az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(4) A testületi ülésről hangfelvétel készülhet.

VI. fejezet

A képviselők jogállása

15. § (1) A kisebbségi önkormányzat tagja a kisebbségi ügyekben a fővárosi görög kisebbség érdekeit képviseli. Az önkormányzat tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a) részt vesz a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében,

b) megbízás alapján képviseli a testületet,

c) tanácskozási joggal részt vehet az önkormányzat bármely bizottságának ülésén,

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a javaslattevő képviselőt meg kell hívni.

(3) A képviselő köteles:

a) részt venni a testület munkájában,

b) felkérés esetén segíteni a testületi ülések előkészítését,

c) bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(4) A testület az elnöknek, az alelnöknek, a képviselőknek, a bizottsági elnöknek és tagoknak külön határozattal tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg.

VII. fejezet

A testület bizottságai

16. § (1) A testület döntései előkészítésére, a végrehajtás szervezésére és ellenőrzésére - minősített többséggel - állandó bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a testület a képviselők közül választja. Az elnök és az alelnök nem lehet a bizottság elnöke és tagja.

(3) A bizottság legalább három tagból áll.

(4) A testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(5) A testület meghatározott ügyeket, feladatokat illetően döntési jogosítványát - jogszabályban és e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott kivételekkel - a bizottságra átruházhatja.

(6) A testületnek jelenleg egy állandó bizottsága van: Tömegtájékoztatási, kapcsolattartási és koordinációs bizottság. A bizottság tagjainak névsorát jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

17. § (1) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek.

(2) A bizottságot az önkormányzati testület elnökének, illetőleg a bizottság tagjai többségének indítványára össze kell hívni.

(3) A bizottságok ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(4) A bizottság üléséről az önkormányzati testületre vonatkozó előírások szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A bizottság működésére - a Szervezeti és Működési Szabályzatban megtartározott kivételekkel - a testületre vonatkozó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

VIII. fejezet

Az önkormányzat vagyona, költségvetése

18. § (1) A testület saját hatáskörében - a Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek közt - határozza meg:

a) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetését, zárszámadását, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

(2) A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet bel- és külföldi jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(3) A testület kezdeményezi, hogy a feladatai ellátásához szükséges vagyont a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete, a vagyontárgyak és a pénzeszközök pontos meghatározásával jelölje ki.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlása a testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(5) A testület évente köteles az önkormányzat költségvetését megállapítani.

(6) Az önkormányzat működésének feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:

a) az állami költségvetési támogatás (hozzájárulás),

b) a Fővárosi Önkormányzat támogatása (hozzájárulása),

c) saját bevételek,

d) alapítványi támogatások,

e) hazai és külföldi intézményektől, jogi személyektől, magánszemélyektől és természetes személyektől kapott támogatás (hozzájárulás),

f) a rendelkezésére bocsátott vagyontárgyak hozadéka,

g) adományok.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) A Fővárosi Görög Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata a kihirdetés napján *  lép hatályba.

(2) A szabályzat mellékletei az alábbiak:

1. számú melléklet:

A Fővárosi Görög Önkormányzat fejbélyegzője és körbélyegzői,

2. számú melléklet:

A Fővárosi Görög Önkormányzat képviselői,

3. számú melléklet:

A Fővárosi Görög Önkormányzat Tömegtájékoztatási, kapcsolattartási és koordinációs bizottságának tagjai

Elfogadva:

28/1995. (XI. 17.) számú - többször módosított -, valamint az ezt módosító 32/2003. (VI. 10.) számú határozattal.

1. számú melléklet

A Fővárosi Görög Önkormányzat fejbélyegzője

A Fővárosi Görög Önkormányzat körbélyegzői (2 db)

2. számú melléklet

A Fővárosi Görög Önkormányzat képviselői

Agárdi Bendegúz Szpírosz

Dzindzisz Jorgosz

Gáspár Iliász

Király Iliás Dávid

Koranisz Laokratisz

Szamarasz Teodorakisz János

Szamarinotisz Teodorakisz János

Szkevisz Theodorosz

Zianosz Tanaszisz

3. számú melléklet

A Fővárosi Görög Önkormányzat Tömegtájékoztatási, kapcsolattartási és koordinációs bizottságának tagjai

Agárdi Bendegúz Szpirosz

Gáspár Iliász

Molnárné Gogu Perisztera