Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Örmény Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata * 

A Fővárosi Örmény Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 102/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A kisebbségi önkormányzat a választópolgárok által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/A-50/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület:

(2) Az önkormányzat megnevezése: Fővárosi Örmény Önkormányzat.

(3) Székhely: Budapest.

(4) Címe: H-1054 Budapest, Akadémia u. 1. IV. em. 426.

2. § (1) A kisebbségi önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt örmény kisebbség helyi ünnepeiről külön határozatot alkot.

(2) A kisebbségi önkormányzat 5 db pecsétet használ. A kör alakú pecsét az elnök, az elnökhelyettes és a titkárság banki ügyintézéséhez szolgál. (Lenyomata: Fővárosi Örmény Önkormányzat, középen a főváros címere, alatta 1-3 arab sorszám.) A fejléces pecsétek hivatalos levelezéshez, illetve a képviselői munkához használhatók fel. Ezen a kisebbségi önkormányzat irodája van feltüntetve címként (1054 Budapest, Akadémia u. 1. IV. em. 426), illetve a postacím: 1251 Budapest Pf. 56.

(3) A kisebbségi önkormányzat a helyben szokásos módon hirdeti ki a szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot, melynek kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik.

II. fejezet

Az önkormányzat jogállása, feladata, hatáskörei

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.

(3) A testület a hatáskörét az elnökre, a bizottságra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

(4) A testület hatásköréből nem ruházható át:

a) a szervezet kialakítása és működésének meghatalmazása,

b) a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntés,

c) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

d) intézmény alapítása és fenntartása,

e) helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásról szóló döntés,

f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése,

g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,

h) jelképek megállapítása,

i) a kitüntetések és ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,

j) a - települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek közötti - költségvetés zárszámadás meghatározása,

k) a települési önkormányzat ún. keretrendeletének kezdeményezése,

l) a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségben érintő, a Nek. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához egyetértés megadása, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, kisebbséghez tartozók képzésére vonatkozó döntéshez egyetértés megadása, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása,

m) oktatási intézmény átvétele más szervtől,

n) a helyi kisebbségi önkormányzat nevéről szóló döntés.

(5) A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik. A szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.

(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, az azt gyakorló bizottság a testületnek beszámol.

(8) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a települési önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét a helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja. Nem ruházhatók át a hatósági, a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő és az Ötv. 10. §-ában rögzített feladat- és hatáskörök. Az átruházott feladat- és hatásköröket a hatásköri jegyzékben fel kell tüntetni.

(9) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(10) A települési önkormányzat képviselő-testülete az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

III. fejezet

A kisebbségi önkormányzat testülete

4. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladatait a testület, a testület bizottságai, az elnök és az elnökhelyettes, valamint a tanácsnokok látják el.

(2) A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri Hivatal - saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon - köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.

(3) A testület tagjainak száma 9 fő.

(4) A képviselők névjegyzékét e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) A kisebbségi önkormányzat testülete saját képviselői, bizottságai vezetőinek és a tanácsnokok részére évente tiszteletdíjat állapít meg, lehetőségei függvényében.

A tiszteletdíjat a testület legfeljebb 50%-kal csökkentheti, ha a képviselő a testület munkájában nem vesz részt, a testületi ülésekről 3 alkalommal igazolatlanul távol marad, vagy ha a tanácsnok nem végzi el a hatáskörébe tartozó feladatokat.

IV. fejezet

A testület működése, a testület ülései

5. § (1) A testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A testület üléseit az elnök hívja össze. Az elnök távollétében az elnökhelyettes, az elnök és elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze a testület üléseit.

A testület megalakulása

6. § (1) A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.

(2) Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a korelnök vezeti.

(3) Az alakuló ülés 1. napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.

Az elnök megválasztása

7. § (1) A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt.

(2) Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.

(3) Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor.

(5) A testület elnöke az lesz, aki megkapja a megválasztott kisebbségi képviselők több mint a felének a szavazatát.

Rendes és rendkívüli ülés

8. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára, a települési önkormányzat indítványára, vagy a kisebbségi önkormányzat legalább 2 képviselője, valamint a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetőjének indítványára.

(3) Az indítványt a testület elnökénél kell előterjeszteni.

(4) Az elnök az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és tervezett napirendjét.

(6) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.

A testület összehívása

9. § (1) A testületi ülést a kisebbségi önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A testületi ülés meghívóját - szükség szerint a napirendi pontok írásos anyagaival együtt - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét is.

(4) A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja (meg kell nevezni azokat a civil szervezeteket is, akiknek képviselőit tanácskozási joggal meg kell hívni a testület üléseire).

(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A hozzáférhetőségről az elnök gondoskodik.

Az ülés nyilvánossága

10. § (1) A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak (a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően), ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá összeférhetetlenség és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

(3) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.

A testület munkaterve

11. § (1) A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé minden év január 15-ig, amelyet a testület minősített többségű szavazattal fogad el.

(2) A munkaterv előkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az elnökhelyettestől, a testület tagjaitól, a települési önkormányzat polgármesterétől, a kisebbségi önkormányzat irányítása alatt álló vagy a kisebbség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján.

A rendes ülés napirendje

12. § (1) A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.

(2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) határozati döntést igénylő javaslatok,

b) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok,

c) tájékoztatók,

d) egyebek.

(4) A testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) az elnök és az elnökhelyettes,

c) a testület bizottságai.

(5) A jelentősebb előterjesztések az elnöknél másban nyújthatók be.

(6) A helyi kisebbségi önkormányzat tagja a helyi kisebbségi önkormányzat ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől helyi kisebbségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - köteles érdemi választ adni.

(7) A helyi kisebbségi önkormányzat tagja kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A testületi ülés tanácskozási rendje

13. § (1) A testületi ülést az elnök (akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, fentiek akadályoztatása esetén a korelnök) vezeti.

(2) Ha a testület a meghirdetett ülés kezdési időpontjában határozatképtelen, akkor a megjelentek napirend előtti hozzászólásokat tehetnek.

(3) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 15 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testület határozatképtelen, az ülést be kell zárni, és 15 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele, a testület határozatképességének megállapítása.

(5) Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát és a határozatképességet.

(6) Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(7) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet.

(8) A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra az elnök adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében.

(9) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal dönt.

Döntéshozatal szabályai

14. § (1) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen”, majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.

(3) A megválasztott képviselők több mint felének a szavazata (minősített többség) szükséges a helyi kisebbségi önkormányzat:

a) a szervezeti és működési szabályzata megalkotásához, módosításához,

b) a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez,

c) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez,

d) intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéséhez,

e) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásához, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,

f) elnökének, elnökhelyettesének, bizottság tagjának, elnökének megválasztásához,

g) zárt ülés elrendeléséhez,

h) képviselő kizárásához.

A testület döntései

15. § (1) A testület döntései testületi határozatok.

(2) A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

A testületi ülés jegyzőkönyve

16. § (1) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

c) az elfogadott napirendet,

d) napirendi pontonként az előadók, a felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

e) döntésként az „igen”, a „nem” szavazatok és tartózkodók számát,

f) a határozatok pontos szövegét,

g) a képviselők kérésére írásos különvéleményüket a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök köteles átadni 2 példány jegyzőkönyvet a települési önkormányzat főjegyzőjének, aki gondoskodik 1 példány Közigazgatási Hivatalhoz való (törvényes határidőn belül) eljuttatásáról.

Közmeghallgatás

17. § (1) A testület évente egy alkalommal közmeghallgatást köteles tartani, amelyet nyilvánosan köteles meghirdetni időpont és helyszín megjelöléssel.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

V. fejezet

A testület tagjai

A képviselők jogállása

18. § (1) A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. törvény és az 1990. évi LXV. törvény, valamint e szabályzat határozza meg.

(2) A kisebbségi önkormányzat testületének tagjai a kisebbségi ügyekben az adott kisebbség érdekeit képviselik.

(3) A kisebbségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak.

A képviselő jogai

19. § A képviselő:

a) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) megbízás alapján képviselheti a testületet,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely helyi kisebbségi önkormányzati bizottság ülésén,

d) javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és arra a helyi kisebbségi önkormányzat tagját meg kell hívni,

e) kezdeményezheti, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat testülete vizsgálja felül a bizottság döntését.

A képviselő kötelezettsége

20. § A képviselő köteles:

a) részt venni a testület munkájában,

b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,

c) részt venni a testületi üléseken,

d) bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

VI. fejezet

Tanácsnok

21. § (1) A testület tagjai sorából meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátására tanácsnokokat választhat.

Ilyen feladatkörök különösen:

- Kulturális műsorok szervezése és média kapcsolattartás

- Fővárosi Örmény Klub szervezése, vidéki önkormányzatokkal kapcsolattartás

- Erdélyi örmény szervezetekkel kapcsolattartás, médiafigyelés, pályázatfigyelés

- Egyházi és világi ünnepek szervezése, egyházi kapcsolattartás, pályázatok készítése

- Ifjúsági és sport feladatok, szabadidős programok szervezése.

- Kiállítások és konferenciák szervezése

- Fővárosi kerületi örmény, országos örmény önkormányzattal, örményországi, nyugati diaszpórákkal kapcsolattartás, örmény nyelvoktatás szervezése.

(2) A tanácsnokok megválasztása határozott időre, vagy határozott feladat ellátására is szólhat.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

a) képviselői mandátuma megszűnésével,

b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,

c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén feladatának elvégzésével, illetve az erről szóló jelentésnek a testület által történő elfogadásával,

d) felmentéssel,

e) lemondással.

(4) A tanácsnokot az elnök - döntési jogosultság nélkül - személyes képviseletének ellátásával, szakmai egyeztetések lebonyolításával és egyéb feladattal bízhatja meg.

(5) Az elnök, illetve az általa kijelölt személy rendszeresen tájékoztatja a tanácsnokot feladatkörét érintő tevékenységéről.

(6) A tanácsnok tevékenységéről félévente beszámol a testületnek.

(7) A tanácsnokok és feladataik jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

VII. fejezet

A testület bizottságai

22. § (1) A testület állandó bizottságot nem hoz létre, azonban egyes feladatok ellátására ad hoc bizottságot létrehozhat.

(2) A bizottságot a kisebbségi önkormányzat elnökének indítványára össze kell hívni.

(3) A bizottság - a meghatározott feladat körében - előkészíti a helyi kisebbségi önkormányzat döntését, szervezi és ellenőrzi a döntés végrehajtását. A bizottság megszűnik, ha feladatát elvégezte, erről a testületnek beszámolt, amely azt elfogadta.

(4) Az ad hoc bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. Az elnök, az elnökhelyettes nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VIII. fejezet

Az elnök, elnökhelyettes

23. § (1) A testület társadalmi megbízatású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésén.

(2) Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja,

e) kapcsolatot tart a települési önkormányzat polgármesterével, jegyzőjével, bizottságai elnökeivel,

f) szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik az ehhez szükséges tárgyi, személyi feltételekről, gondoskodik a települési önkormányzattal való jó együttműködésről, a Főpolgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről, az államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,

g) felelős a kerületi önkormányzat pénzügyi gazdálkodásáért, a szakmai pénzügyi irányításért,

h) dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.

(3) Az elnöknek a bizottság(ok) működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

(4) Az elnök minden hónap első csütörtökén 16-18 órakor ügyfélfogadást tart (V., Akadémia u. 1. IV. em. 426. sz.) alatti irodában.

(5) A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival.

(6) A korelnök az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén ellátja az elnök feladatait.

IX. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

24. § A testület saját hatáskörében - a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:

a) a kisebbségi törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán felül részére elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

25. § A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a helyi kisebbségi önkormányzat használatába adandó vagyont - vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.

26. § Ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, a települési önkormányzat képviselő-testülete a 22. § szerint megalkotandó rendeletet a kezdeményezéstől számított kilencven napon belül köteles elfogadni.

27. § A testület évente köteles a kisebbségi önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Főpolgármesteri Hivatal ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a testület elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.

28. § Az önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:

a) az állami költségvetés hozzájárulása,

b) a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása,

c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is),

d) alapítványi támogatások, Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványi pályázatok, egyéb pályázatok,

e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,

f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka,

g) adományok.

29. § (1) A kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, jogi személyiségek nélküli tusaságok, társadalmi szervezetek, alapítványok, vagy természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(2) A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.

(3) A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatókörébe tartozik.

30. § (1) A Főpolgármesteri Hivatal apparátusával segíti ellátni a kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli-technikai teendőket. Ennek keretében a Főpolgármester gondoskodik a kisebbségi önkormányzat testülete üléseinek megtarthatóságáról, a hozott döntések nyilvántartásához és a szervezeti és működési rendjét szabályozó határozata kihirdetéséhez - a Főjegyző útján - segítséget nyújt.

X. fejezet

Záró rendelkezések

31. § (1) A szabályzat kihirdetése napján *  lép hatályba.

(2) A szabályzat mellékletei az alábbiak:

1. Feladat- és hatásköri jegyzék

2. Képviselők névjegyzéke

3. Tanácsnokok névjegyzéke és feladataik

Elfogadva: 54/2003. (VII. 1.) számú határozattal.

1. számú melléklete

A Fővárosi Örmény Önkormányzat feladat- és hatásköri jegyzéke

1. Testület feladata:

A budapesti örmény kisebbség érdekeinek területi képviselete és védelme. A testület a - törvény keretei között - önállóan dönt:

a) székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről,

b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról,

c) törzsvagyonának köréről,

d) nevéről, jelképeiről,

e) az általa képviselt kisebbség ünnepeiről,

f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól,

g) a rendelkezésre álló rádió- és televízió-csatorna felhasználásának elveiről és módjáról,

h) a rendelkezésre álló közszolgálati rádió- és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,

i) sajtóközlemények közzétételéről,

j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és működési szabályairól, fenntartásáról, működtetéséről,

k) színház működtetéséről,

l) múzeumi kiállítóhely, fővárosi gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról,

m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról,

n) művészeti-, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről,

o) fővárosi hatáskörű közép- és felsőoktatási intézmények fenntartásáról,

p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről,

r) valamint egyéb, törvény által hatáskörbe utalt feladat ellátásáról.

2. A Testület hatásköre:

a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségben érintő jogszabályok tervezetéről, ideértve a Fővárosi Közgyűlés rendeleteit is,

b) a képviselt kisebbség csoportjait érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet a Közigazgatási Hivataltól, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,

c) közreműködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekkel az általa képviselt kisebbség alsó-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésében,

d) egyetértési jog illeti meg a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában,

e) egyetértési joga van a kisebbség történelmi és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás során.

2. számú melléklete

A Fővárosi Örmény Önkormányzat képviselőinek névjegyzéke

1. Dr. Issekutz Sarolta

2. Heim Pál

3. Csíkszentgyörgyi-Ficzus Margit

4. Füleki Balázs

5. Gosztonyi Mária

6. Kátainé Szilvay Ingrid

7. Keve Mária

8. Szárkiszján Ádámné

9. Wertán Zsoltné

3. számú melléklete

A Fővárosi Örmény Önkormányzat tanácsnokok névjegyzéke és feladatai

1. Kulturális műsorok szervezése és média kapcsolattartás:

Kátainé Szilvay Ingrid

2. Fővárosi Örmény Klub szervezése, vidéki önkormányzatokkal kapcsolattartás:

Gosztonyi Mária

3. Erdélyi örmény szervezetekkel kapcsolattartás, médiafigyelés, pályázatfigyelés:

Csíkszentgyörgyi-Ficzus Margit

4. Egyházi és világi ünnepek szervezése, örmény katolikus egyházi kapcsolattartás, pályázatok készítése:

Wertán Zsoltné

5. Ifjúsági és sport feladatok, szabadidős programok szervezése:

Füleki Balázs

6. Kiállítások és konferenciák szervezése:

Keve Mária

7. Fővárosi kerületi örmény önkormányzatokkal, Országos Önvény Önkormányzattal, örményországi, nyugati diaszpórákkal kapcsolattartás, örmény nyelvoktatás szervezése:

Szárkiszján Ádámné