Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Ukrán Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzata * 

A Fővárosi Ukrán Önkormányzat testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Kisebbségi Törvény) 27. §-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 102/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja meg.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Fővárosi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban: Kisebbségi Önkormányzat) a választópolgárok által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/A-50/D. §-aiban foglaltaknak megfelelően választott tagokból alakított, közvetlen módon létrejövő önkormányzati testület.

(2) Székhely: Akadémia utcai irodaház (ideiglenesen)

(3) Címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 1-3.

2. § (1) A Kisebbségi Önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt ukrán kisebbség helyi ünnepeiről külön határozatot alkot.

(2) A Kisebbségi Önkormányzat 2 db pecsétet használ, melyeken csak neve és címe szerepel. A kör alakú pecsét az elnök, az elnökhelyettes és a banki ügyintézéshez szolgál a Kisebbségi Önkormányzat címének feltüntetésével (1054 Bp., Akadémia u. 1-3.), míg a fejléc pecsét a hivatalos levelezéshez, illetve a képviselői munkához használható fel. Ezen címként a Kisebbségi Önkormányzat irodája van feltüntetve (1054 Akadémia u. 1-3.).

(3) A Kisebbségi Önkormányzat a helyben szokásos módon hirdeti ki a szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatot, melynek kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik.

II. fejezet

A Kisebbségi Önkormányzat jogállása, feladata, hatáskörei

3. § (1) A Kisebbségi Önkormányzat jogi személy.

(2) A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Kisebbségi Önkormányzat testületét illetik meg. A testületet az elnök képviseli.

(3) A testület a hatáskörét az elnökre, a bizottságra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

(4) A testület hatásköréből nem ruházható át:

a) a szervezet kialakítása és működésének meghatározása,

b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntés,

c) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

d) intézmény alapítása és fenntartása,

e) kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntés,

f) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése,

g) az elnök, elnökhelyettes megválasztása,

h) jelképek megállapítása,

i) kitüntetések és ezek odaítélésének feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés,

j) a Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek közötti költségvetés, zárszámadás meghatározása,

k) a Fővárosi Önkormányzat ún. keretrendeletének kezdeményezése, a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érintő, a Nek. Tv. 29. §-ában meghatározott tárgyú rendelet megalkotásához egyetértés megadása, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, kisebbséghez tartozók képzésére vonatkozó döntéshez egyetértés megadása, a kisebbség építészeti emlékeinek megőrzését érintő önkormányzati rendelet megalkotásához egyetértés megadása,

l) oktatási intézmény átvétele más szervtől,

m) a kisebbségi önkormányzat nevéről szóló döntés.

(5) A testület feladat- és hatásköreinek jegyzékét e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) A hatásköri jegyzék naprakész állapotban tartásáról az elnök gondoskodik a szabályzatban, valamint a hatásköri jegyzékben nem szereplő hatáskörök gyakorlásáról, illetve annak átruházásáról esetenként a testület dönt.

(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló bizottság a testületnek beszámol,

(8) A Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése feladat- és hatáskörét a Kisebbségi Önkormányzat testületére átruházhatja. Nem ruházhatók át a hatósági, a köz-üzemi szolgáltatásokkal összefüggő és az Ötv. 10. §-ában rögzített feladat- és hatáskörök. Az átruházott feladat- és hatásköröket a hatásköri jegyzékben fel kell tüntetni.

Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése az általa átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlását visszavonhatja.

III. fejezet

A Kisebbségi Önkormányzat testülete

4. § (1) A Kisebbségi Önkormányzat feladatait a testület és a testület bizottságai, az elnök és az elnökhelyettes látja el.

(2) A Fővárosi Önkormányzat - saját Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon - köteles a Kisebbségi Önkormányzat munkáját segíteni.

(3) A testület tagjainak száma 9 fő. A képviselők névjegyzékét e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A Kisebbségi Önkormányzat testülete saját képviselői és bizottságai vezetőinek részére évente tiszteletdíjat állapít meg, lehetőségeinek függvényében.

A tiszteletdíjat a testület módosíthatja, ha a képviselő-testület munkájában nem vesz részt, a testületi ülésekről 3 alkalommal távol marad, vagy ha egy bizottság nem végzi el munkáját.

IV. fejezet

A testület működése, a testület ülései

5. § (1) A testület alakuló rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A testület üléseit az elnök hívja össze.

A testület megalakulása

6. § (1) A testület alakuló ülését a választási bizottság elnöke hívja össze és felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki teendők ellátására.

(2) Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a korelnök vezeti.

(3) Az alakuló ülés 1. napirendi pontjaként a választási bizottság beszámol a testület tagjai választásának eredményéről.

Az elnök megválasztása

7. § (1) A testület megalakulását követően megválasztja az elnököt.

(2) Az elnök személyére a testület bármely tagja javaslatot tehet.

(3) Az elnök megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(4) A testület titkos szavazást tarthat az elnök megválasztásakor.

(5) A testület elnöke az lesz, aki megkapja a megválasztott kisebbségi képviselők több mint felének szavazatát.

Rendes ülés

8. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni a Kisebbségi Önkormányzat bizottságának indítványára, a Fővárosi Önkormányzat indítványára, vagy a Kisebbségi Önkormányzat legalább 2 képviselője indítványára.

(3) Az indítványt a testület elnökénél kell előterjeszteni.

(4) Az elnök az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül köteles a rendkívüli ülést összehívni.

(5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés indokát és tervezett napirendjét.

A testület összehívása

9. § (1) A testületi ülést a Kisebbségi Önkormányzat elnöke írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A testületi ülés meghívóját - szükség szerint a napirendi pontok írásos anyagaival együtt - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a testület tagjai és a meghívottak legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontoknak a megjelölését és az előterjesztők nevét is.

(4) A testület ülésére - a tagokon kívül - tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, vagy akiknek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A hozzáférhetőségről az elnök gondoskodik.

Az ülés nyilvánossága

10. § (1) A testület ülései az általános szabály szerint nyilvánosak (a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően), ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet, azonban a nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá összeférhetetlenség és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

(3) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sértene.

A testület munkaterve

11. § (1) A testület éves munkatervet készít. A munkaterv tervezetét az elnök terjeszti a testület elé minden év január 15-ig, amelyet a testület minősített többségű szavazattal fogad el.

(2) A munkaterv elkészítéséről és összeállításáról az elnök gondoskodik az elnökhelyettestől, a testület tagjaitól, a Fővárosi Önkormányzat főpolgármesterétől, a Kisebbségi Önkormányzat irányítása alatt álló vagy a kisebbség számára szolgáltatást nyújtó intézmények vezetőitől kért javaslatok alapján.

A rendes ülés napirendje

12. § (1) A testületi ülés napirendjére az elnök az írásbeli meghívójában tesz javaslatot.

(2) A meghívó szerinti napirend kiegészítésére, halasztására, törlésére bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) határozati döntést igénylő javaslatok,

b) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok,

c) tájékoztatók,

d) egyebek.

(4) A testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) az elnök és az elnökhelyettes,

c) a testület bizottságai.

(5) A jelentősebb előterjesztések az elnöknél írásban nyújthatók be.

(6) A Kisebbségi Önkormányzat tagja a Kisebbségi Önkormányzat ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől ukrán kisebbségi önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az érintett ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - köteles érdemi választ adni.

A Kisebbségi Önkormányzat kérésére az írásban benyújtott hozzászólást a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg a kérésére a véleményt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A testületi ülés tanácskozási rendje

13. § (1) A testületi ülést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl.

(2) Ha a testület a meghirdetett ülés kezdési időpontjában határozatképtelen, akkor a megjelentek napirend előtti hozzászólásokat tehetnek.

(3) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 15 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testület határozatképtelen, az ülést be kell zárni.

(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg. Az elnök feladata a megjelent képviselők számbavétele, a testület határozatképességének megállapítása.

(5) Az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontok határozathozatalánál ellenőrizni kell a képviselők számát és határozatképességét.

(6) Az ülés elnöke gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(7) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet.

(8) A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra az elnök adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében.

(9) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal dönt.

Döntéshozatal szabályai

14. § (1) A testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Az elnök előterjesztésében szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra. Szavazni először az „igen” majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök - a döntés szó szerinti elmondásával - kihirdeti a határozatot.

(3) A megválasztott képviselők több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a Kisebbségi Ónkormányzat:

a) Szervezeti és Működési Szabályzata megalkotásához, módosításához,

b) a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez,

c) a Fővárosi Önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatától szóló döntéshez,

d) az intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéshez,

e) érdekképviseleti szervhez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,

f) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához,

g) zárt ülés elrendeléséhez,

h) képviselő kizárásához.

A testület döntései

15. § (1) A testület döntései testületi határozatok.

(2) A határozatokat naptári évenként kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

A testületi ülés jegyzőkönyve

16. § (1) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

c) az elfogadott napirendet,

d) napirendi pontonként az előadók, a felszólalók nevét, hozzászólásuk lényegét, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

e) döntésenként az „igen”, a „nem” szavazatok és tartózkodók számát,

f) a határozatok pontos szövegét,

g) a képviselők kérésére írásos külön véleményüket a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

Az elnök köteles átadni 2 példány jegyzőkönyvet a Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjének, aki gondoskodik 1 példány Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalához való (törvényes határidőn belüli) eljuttatásáról.

V. fejezet

A testület tagjai

A képviselők jogállása

17. § (1) A képviselők jogait és kötelezettségeit az 1993. évi LXXVII. törvény és az 1990. évi LXV. törvény, valamint e szabályzat határozza meg.

(2) A Kisebbségi Önkormányzat testületének tagjai a kisebbségi ügyekben az ukrán kisebbség érdekeit képviselik.

(3) A Kisebbségi Önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak.

A képviselők jogai

18. § A képviselő

a) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) megbízás alapján képviseli a testületet,

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely kisebbségi önkormányzati bizottság ülésén,

d) javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és arra a Kisebbségi Önkormányzat tagját meg kell hívni,

e) kezdeményezheti, hogy a Kisebbségi Önkormányzat testülete vizsgálja felül a bizottság döntését.

A képviselők kötelezettsége

19. § A képviselő köteles

a) részt venni a testület munkájában,

b) felkérés alapján segíteni a testületi ülések előkészítését,

c) részt venni a testületi üléseken,

d) bejelenteni az elnöknek, ha a testület vagy bizottság ülésén való részvételében, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

VI. fejezet

A testület bizottságai

20. § (1) A testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Oktatási és Kulturális Bizottság,

b) Pénzügyi Bizottság.

(2) A bizottságot a Kisebbségi Önkormányzat elnökének indítványára össze kell hívni.

(3) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti az ukrán kisebbségi önkormányzat döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A Kisebbségi Önkormányzat határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be.

(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. Az elnök, az elnökhelyettes nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottság tagjainak névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza.

VII. fejezet

Az elnök, elnökhelyettes

21. § (1) A testület társadalmi megbízású elnököt választ. Az elnök tanácskozási joggal részt vehet a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testületének ülésén.

(2) Az elnöknek a testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli a Kisebbségi Önkormányzatot,

d) a testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja,

e) kapcsolatot tart a Fővárosi Önkormányzat főpolgármesterével, főjegyzőjével és bizottsági elnökeivel

f) szervezi a Kisebbségi Önkormányzat munkáját, gondoskodik a Fővárosi Önkormányzattal való jó együttműködésről, a Főpolgármesteri Hivatal közreműködésének igényléséről, az államigazgatási szervekkel és a civil szerveződésekkel való kapcsolattartásról,

g) felelős a Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi gazdálkodásáért, a szakmai pénzügyi irányításáért,

h) dönt az átruházott hatáskörbe tartozó kérdésekben.

(3) Az elnöknek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

(4) A testület az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival.

VIII. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

22. § A testület saját hatáskörében - a Fővárosi Önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:

a) a Kisebbségi Törvényben szabályozottak szerint a Fővárosi Önkormányzat vagyonán felül részére elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetését, zárszámadását, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait ezen kívül az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

23. § A Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése köteles a Kisebbségi Önkormányzat használatába adandó vagyont - vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.

24. § Ha a Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezi, a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése a 22. § szerint megalkotandó rendeletet a kezdeményezésétől számított kilencven napon belül köteles elfogadni.

25. § A Budapest Főváros Közgyűlése évente köteles a Kisebbségi Önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés tervezetének elkészítéséről, a Főpolgármesteri Hivatal ebben való közreműködéséről és a tervezetnek a Közgyűlés elé terjesztéséről az elnök gondoskodik.

26. § A Kisebbségi Önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit az alábbi forrásokból biztosítja:

a) az állami költségvetés hozzájárulása,

b) a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulása,

c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát),

d) alapítványi támogatások, Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványi pályázatok,

e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,

f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka,

g) adományok,

27. § (1) A Kisebbségi Önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, jogi személyiségek nélküli társaságok, társadalmi szervezetek, alapítványok vagy magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(2) A Kisebbségi Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A Kisebbségi Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik.

28. § A Főpolgármesteri Hivatal apparátusával segíti a Kisebbségi Önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli-technikai teendőket ellátni. Ennek keretében a Főpolgármester gondoskodik a Kisebbségi Önkormányzat testülete üléseinek megtarthatóságáról, a hozott döntések nyilvántartásához és a szervezeti és működési rendjét szabályozó határozata kihirdetéséhez - a Főjegyző útján - segítséget nyújt.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

29. § (1) A szabályzat kihirdetése napján *  lép hatályba.

(2) A szabályzat mellékletei az alábbiak:

1. számú melléklet: A testület feladat- és hatásköri jegyzéke.

2. számú melléklet: A képviselők névjegyzéke.

3. számú melléklet: A bizottság tagjainak névsora.

Elfogadva: 29/2003. (VIII. 18.) számú határozattal.

1. számú melléklet

A Fővárosi Ukrán Önkormányzat feladat- és hatásköri jegyzéke

A Kisebbségi Önkormányzat feladata a budapesti ukrán kisebbség érdekeinek területi képviselete és védelme.

1. A Kisebbségi Önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan dönt:

a) székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről,

b) költségvetéséről, szervezetéről, működési rendjéről,

c) törzsvagyonának köréről,

d) nevéről, jelképeiről,

e) az általa képviselt kisebbség ünnepeiről,

f) kitüntetéseiről, ezek odaítéléseinek feltételeiről és szabályairól,

g) a rendelkezésre álló rádió- és televízió-csatorna felhasználásának elveiről és módjáról,

h) a rendelkezésre álló közszolgálati rádió- és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,

i) sajtóközlemények közzétételéről,

j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és működési szabályairól, fenntartásáról, működtetéséről,

k) színház működtetéséről,

l) múzeumi kiállítóhely, fővárosi gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról,

m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról,

n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről,

o) fővárosi hatáskörű közép- és felsőfokú oktatási intézmények fenntartásáról,

p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről,

q) valamint egyéb, törvény által hatáskörbe utalt feladat ellátásáról.

2. További feladat és hatáskörök

a) a képviselt kisebbség csoportjait érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet a Fővárosi Közigazgatási Hivataltól, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,

b) egyetértési jog illeti meg a helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdés-körében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő fővárosi önkormányzati rendeletek megalkotása során,

c) egyetértési jog illeti meg a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő fővárosi önkormányzati döntéshez,

d) kapcsolatot tarthat bármely más kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttműködési megállapodást köthet.

2. számú melléklet

A Fővárosi Ukrán Önkormányzat képviselőinek névjegyzéke

1. Piller Györgyné dr. elnök

2. Ráduly Jelena elnökhelyettes

3. Ladányi Sándorné

4. Kormányos Alexandra

5. Hartyányi Nikoletta

6. Lajgút Szvitlana

7. Hartyányi Jaroszlava

8. Golovko Okszana

9. Forrai Györgyné

3. számú melléklet

A Fővárosi Ukrán Önkormányzat tagjainak névsora

(A bizottságok még nem alakultak meg.)