A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Közgyűlésének 20/2006. (IV. 14.) önkormányzati rendelete indokolása

a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

Általános indokolás

Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala törvényességi észrevétellel fordult Budapest Főváros Közgyűléséhez, vitatva a 49/2005. (VII. 20.) Főv. Kgy. rendelettel módosított R.-nek a 15. § (3) bekezdését, 38. § (1) bekezdés c) pontját, 10. § (2) és (5) bekezdését, valamint a 7. § (2) bekezdését. A törvényességi észrevételből, valamint az azt megelőzően lefolytatott egyeztetések alapján le kellett vonni azt a következtetést, hogy a jogalkalmazási gyakorlat helyes és egyértelmű jövőbeni kialakítása érdekében a rendeletet indokolt több helyen is kifejezetten értelmező, magyarázó és közérthető rendelkezéssel is bővíteni, egyes rendelkezéseket pedig ennek megfelelően pontosítani.

A pontosítás egyértelművé teszi a Hgt. szabályozásával összhangban, hogy az ingatlantulajdonos kategóriába beletartozónak tekinti a gazdálkodó szervezeteket is.

Az R. 3. § 1. c) pontja pontosabbá teszi azt a hulladékkört, amelyre a gazdálkodó szervezetek a közszolgáltató begyűjtő, elszállító és ártalmatlanító tevékenységét kötelesek igénybe venni.

A pontosítás egyértelművé teszi: nem csupán a főjegyzőnek, hanem a kerületi jegyzőnek is vannak ellenőrzési feladatai.

Az ingatlantulajdonos természetes személyekre, illetve gazdálkodó szervezetekre részben eltérő szabályok vonatkoznak. A módosítás a pontosítást célozza.

Figyelemmel arra, hogy a Ptk. szerinti gazdálkodó szervezetek fogalmába pl. az egyéni vállalkozók és számos családi jellegű kisebb vállalkozás (bt.-k, kft.-k stb.) tartozhat, életszerű, hogy a közszolgáltatás közvetett igénybevételét a helyi rendelet lehetővé tegye. E rendelkezés ugyancsak a gyakorlati jogalkalmazást kívánja segíteni.

Az egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CXXXL. törvény 2005. december 30-i hatállyal módosította - többek között - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) egyes rendelkezéseit, így a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő adók módjára behajtható köztartozás egyes szabályait is. A módosítás megteremti az R. összhangját a megváltozott törvényi szabályozással.

A módosítás továbbá azt is célozza, hogy a jogalkalmazás során tapasztaltak alapján pontosítást nyerjenek az egyes rendelkezések.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A módosítás a Ptk. szövegére való utalással pontosabbá teszi az értelmező rendelkezést.

A 2. §-hoz

A szabályozás egyértelművé teszi: nem csupán a főjegyzőnek, hanem a kerületi jegyzőnek is vannak ellenőrzési feladatai.

A 3. §-hoz

A módosítás a Közszolgáltató pontos megnevezését célozza.

A 4. §-hoz

A pontosítás egyértelművé teszi a Hgt. szabályozásával összhangban, hogy az ingatlantulajdonos kategóriába beletartozónak tekinti a gazdálkodó szervezeteket.

Az 5. §-hoz

Az ingatlantulajdonos természetes személyekre illetve gazdálkodó szervezetekre részben eltérő szabályok vonatkoznak. A módosítás a pontosítást célozza.

A 6. §-hoz

A 2003. évi CXX. törvény 28. §-a iktatta be 2004. január 7-i hatálybalépési dátummal a Hgt. 23. § h) pontját. Eszerint: Budapest Főváros Közgyűlésének rendeletben kell megállapítania a gazdálkodó szervezet számára a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a Hgt. 13. §-a alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevétele szabályait. Kétségtelen tény, hogy a gazdálkodó szervezetek és a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevétele kérdésében évek óta jogalkalmazói bizonytalanság tapasztalható. Azonban tény, hogy az önkormányzatnak az Ötv.-ből és a Hgt.-ből levezethetően a települési szilárd hulladék vonatkozásában számos kötelezettsége van. Hulladékgazdálkodási tervet köteles készíteni, minden erejével küzdenie kell az engedély nélküli illegális hulladéklerakás ellen, és olyan közszolgáltatást kell szerveznie, amely potenciálisan nem csupán a lakosság, hanem a gazdálkodó szervezetek részére is rendelkezésre áll. Le kell szögezni, hogy a Hgt. egyrészről kötelezettségeket határoz meg a települési önkormányzatok és a helyi közszolgáltató számára, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a gyakorlatban csaknem értelmezhetetlen, homályos fogalmakat alkalmaz. A törvény ugyanis nem tartalmazza, hogy mit ért gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék alatt (pl. technológiai hulladék), vagy mit ért gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött hulladék alatt, vagy melyik az a hulladékkategória, amely gazdálkodó szervezetek esetében is kötelezettséget teremt a közszolgáltatás igénybevételére, holott alacsonyabb szintű jogszabály - a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet - ennek elvi lehetőségét megteremtette. Vagyis nem kerülhető meg annak a hulladékkörnek a meghatározása, amely a közszolgáltatás rendszerében kerülhet begyűjtésre és ártalmatlanításra.

A Hgt. 15. § (1) bekezdése szerint a hulladék további kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége. A Hgt. 20. § (1) bekezdése a települési szilárd hulladékokra vonatkozó külön szabályként rögzíti: az ingatlantulajdonos - ide tartozóan a gazdálkodó szervezet is - köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. A törvény 20. § (4) bekezdése azon gazdálkodó szervezetek részére, amelyek felügyelőség által engedélyezett hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, mentességet ad a tevékenységük során képződött hulladékok vonatkozásában az előbbi kötelezettség alól, ha a hulladékukat ezekben a berendezésekben, létesítményekben ártalmatlanítják. A törvény 21. §-a írja elő a települési önkormányzat részére a hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása kötelezettségét, amely közszolgáltatás minimálisan ki kell terjedjen az ingatlanon összegyűjtött települési szilárd hulladék rendszeres elszállítására és a hulladék ártalmatlanítására.

Gazdálkodó szervezet a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladéka vonatkozásában abban az esetben köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha azt nem hasznosítja, vagy a 20. § (4) bekezdésben foglaltak szerint saját maga nem ártalmatlanítja, vagy megállapítást nyer, hogy a közszolgáltató által nyújtott hulladékkezelés környezeti szempontból lényegesen kedvezőbb, mint a gazdálkodó szervezet által igénybe vett „külső”, versenyszférában működő hulladékkezelő tevékenysége. A Hgt. 23. § h) pontja lényegében ezen szabályt megismételve és nyomatékosítva írja elő, hogy rendeletben kell megállapítani a gazdálkodó szervezet közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettségét abban az esetben, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett hulladékát nem elkülönítetten gyűjti (értelmezve: a kizárólag gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett hulladék vonatkozásában a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 20 01 kódszám alatti elkülönítés nem történik meg).

A módosítás szerint a gazdálkodó szervezet dönthet akként, hogy tevékenysége gyakorlása során azon hulladékkezelési tevékenységre, amelyet a közszolgáltató kizárólagosan folytat, külső hulladékkezelőt vesz igénybe. E döntése jogszerűségéhez a Hgt. már hivatkozott és a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésére, 17. § (2) bekezdésére is figyelemmel az is szükséges, hogy a kizárólag gazdasági tevékenységéből eredő (termelés vagy szolgáltatás során keletkező, háztartási hulladékkal együtt kezelhető) hulladékát a tevékenysége gyakorlása során keletkező egyéb hulladékától elkülönítse. Amennyiben a törvény által biztosított lehetőséggel nem kíván élni, hulladékát begyűjtésre és ártalmatlanításra a közszolgáltatónak kell átadnia. Az elmúlt évek tapasztalataira is figyelemmel kizárólag ezzel a megszorító (szó szerinti) értelmezéssel biztosítható a feladatellátás, a Hgt.-ben rögzített alapelvek maradéktalan érvényesítése, a hulladékgazdálkodási célok elérése, kiemelten: ezen rendelkezések biztosítják az engedély nélküli illegális hulladéklerakás látványos visszaszorítását, megszüntetését.

A 7. §-hoz

A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség háttér joganyaga folyamatosan változik. Erre figyelemmel a rendeletben elegendő a figyelmet felhívni ezen jogszabályi kötelezettségek teljesítése szükségességére.

A 8. §-hoz

Szükségtelen rendelkezés került törlésre.

A 9. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a Ptk. szerinti gazdálkodó szervezetek fogalmába pl. az egyéni vállalkozók és számos családi jellegű kisebb vállalkozás (bt.-k, kft.-k stb.) tartozhat, életszerű, hogy a közszolgáltatás közvetett igénybevételét a helyi rendelet azt nevesítve, lehetővé tegye. A rendelkezés egyúttal segíti a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában fennálló adatszolgáltatási tevékenység ellenőrzését is.

A (8) bekezdés kiegészítése ugyancsak a gyakorlati jogalkalmazást kívánja segíteni.

A 10-11. §-okhoz

A módosítás a gazdálkodó szervezetekre és természetes személyekre vonatkozó szabályok egyértelművé tételét szolgálja.

A 12. §-hoz

A 2005. évi CXXXL. törvény 71. §-a a Hgt. 26. §-át módosította. Ezen módosítás került átvezetésre.

A 13. §-hoz

A rendelet 15. § (2)-(3) bekezdésével összhangban került rögzítésre a kizárólag gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékok - feltételtől függő - mentessége.

A 14. §-hoz

A Közszolgáltató pontos megnevezését tartalmazza.

A 15. §-hoz

A rendelet hatálybalépéséről, továbbá egyes szükségtelen rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.