Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

81/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet indokolása

a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

Általános indokolás

A Fővárosi Közgyűlés 2007. október 9-ei rendkívüli ülésén megtárgyalta a távhőszolgáltatás versenyhátrányának csökkentésére, a versenyképesség javítására kidolgozott programot, amellyel a Fővárosi Közgyűlés egyetértett. A program a fogyasztói érdekképviseletek véleményének figyelembe vételével meghatározta azokat a rövid- és középtávra szóló feladatokat, amelyekkel a távhőszolgáltatás versenyhátránya, így a távhőszolgáltatást igénybe vevő lakásokban élők költségei csökkenthetők. FőTÁV Zrt.-nél az elfogadott cselekvési terv szerint 2007. november 1-jétől 44 hatékonyságjavítási projekt indul el, mellyel a társaság költségei nem egész másfél év múlva, vagyis a 2009. üzleti évben 2,75-3,2 milliárd forint közötti összeggel csökkennek. Az elkezdett hatékonyságnövelő program célja, hogy a távhőszolgáltatás meglévő versenyhátránya csökkenjen, sőt a távhő versenyelőnyhöz jusson.

A Fővárosi Közgyűlés a FőTÁV Zrt. cselekvési terve mellett a versenyhátrány csökkentésének - szükséges, de nem elégséges - fontos lépéseként a következő négy pontból álló programot fogadta el:

1. A díjszerkezet, ezen belül az alapdíj-hődíj arány módosítása.

2. A díjmechanizmus egyszerűsítése, átláthatóvá tétele, a hődíj automatikus változtatási lehetőségének biztosítása.

3. A távhőszolgáltatás területén Lakossági Energiatakarékossági Program (FŐTÁV-ÖKO Program) beindítása.

4. A távhődíj mérséklése.

A fentiek végrehajtása érdekében a Fővárosi Közgyűlés - többek között - felkérte a Főpolgármestert, hogy 2007. november 30-ig gondoskodjon

- a Fővárosi Önkormányzat és a FőTÁV Zrt. között érvényben lévő Együttműködési Megállapodás és annak mellékletét képező díjmechanizmus módosításáról, illetve

- a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról, és az új lakossági (háztartási) célú távhő-szolgáltatási díjak megállapításáról.

A versenyhátrány csökkentésének egyik lépése az alapdíj-hődíj arányának módosítása, ezáltal a felhasználók által fizetendő fix-költségek csökkentése. Az alapdíj-hődíj arányának módosítása az alapdíj csökkentésével és a hődíj növelésével biztosítható, ezért szükséges az R. módosítása és új lakossági távhő-szolgáltatási díjak megállapítása.

2008. július 1-jétől a tervek szerint teljes körűvé válik az energiapiac liberalizációja, mivel a villamos energia, illetve az erőművek által termelt hőenergia hatósági árának 2008. január 1-jétől történő megszűnése után a földgáz árának hatósági megállapítása is megszűnik. Az energia beszerzési (piaci) árát ettől kezdve naptári negyedévenként, alapvetően a kőolaj tőzsdei ára, illetve az USD forintárfolyama változtatják meg.

2008. július 1-jétől tehát a távhőszolgáltató által vásárolt energia ára a piaci és árfolyamváltozásoknak megfelelően negyedévente változik majd. A változás természetesen lehet esetenként emelkedő, illetve csökkenő. A földgáz- és a hőenergia beszerzési árainak negyedévenkénti változása szükségessé teszi, hogy a távhő-szolgáltatási hődíjak is negyedévente és rövid időn, legfeljebb 30 napon belül kövessék az energia piaci árának változásait. A jelenlegi jogszabályi előírások mellett ez úgy lehetséges, hogy az árhatóság a rendeletében biztosítja a hődíjak automatikus változtatásának a lehetőségét, vagyis a rendeletében számítási előírásokat, hődíjképleteket és egyéb szabályokat határoz meg. Erre az ártörvény 9. § (1) bekezdése ad lehetőséget az árhatóság számára, miszerint a hatósági ár meghatározása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

Az R. módosítása tehát az alapdíj-hődíj arányának módosítása, illetőleg a hődíjak automatikus változtatási lehetőségének a biztosítása, a hődíjak meghatározására vonatkozó számítási előírások és egyéb szabályok rendeletbe foglalása miatt szükséges.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdése, illetve az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: ártörvény) 7. § (5) bekezdése és melléklete Budapest Főváros Közgyűlése hatáskörébe utalta a Budapest főváros területén érvényesülő távhő-szolgáltatási csatlakozási díj, a lakossági távhő-szolgáltatási díj, valamint az áralkalmazási és díjfizetési feltételek önkormányzati rendeletben történő megállapítását.

A Fővárosi Közgyűlés a törvényi felhatalmazásoknak eleget téve 2005. novemberi ülésén megalkotta a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendeletét, amely 2006. január 1-jén lépett hatályba. E rendeletet a Fővárosi Közgyűlés legutóbb 2006. december hónapban a 64/2006. (XII. 22.) Főv. Kgy. rendeletével módosította.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz:

Az R. 3. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint a felhasználónak az R. 1. számú mellékletében foglalt díjakat (alap- és hődíjat) kell megfizetni. Az R. új 1. számú melléklete csak az alapdíj-tételeket tartalmazza, ezért a 3. § új (1) bekezdésében szabályozni szükséges, hogy a távhőszolgáltatás alapdíjait az e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, a fizetendő hődíjat az új 4/A. és 4/B. §-okban foglaltak szerint kell megállapítani.

A 2. §-hoz

Az (1) bekezdés alapján az R. 3. § (3)-(4) bekezdései helyébe új (3)-(4) bekezdések lépnek.

A 3. § új (3) bekezdése a jelenleg is hatályos szabályozást váltja fel, amely a választható díjtételek fizetése választásának eddig érvényes feltételeit egyszerűsíti, könnyíti meg azon felhasználók számára, akik vállalják, hogy a távhő-szolgáltatási díjakat legalább 12 hónapon keresztül nem az általános díjtételek, hanem a számukra kedvezőbb választható díjtételek szerint és egy összegben, azaz díjszétosztás nélkül fizetik. Az általánosnál lényegesen alacsonyabb alapdíj és a hozzá tartozó magas hődíj azok számára nyújt kedvező lehetőséget, akiknek a fajlagos hőfelhasználásuk az átlagnál lényegesen alacsonyabb, ugyanakkor vállalják az átlagtól eltérő időjárás kockázatait.

A 3. § új (4) bekezdése kiterjeszti a választható díjtételek fizetése választásának lehetőségét azon felhasználók (tulajdonosi közösségek) számára is, akiknek a fajlagos hőfelhasználásuk az átlagnál magasabb, illetve akik az átlagtól eltérő időjárás kockázatait nem szívesen vállalják és a távhő-szolgáltatási díjat nemcsak egy összegben, hanem díjszétosztás szerint egyenlítik ki. E fogyasztói körnek azért éri meg az általános díjtételek helyett az itt meghatározott választható díjtételeket választani, mert ez számukra egyrészt alacsonyabb éves távhőköltséget eredményez, másrészt pedig mentesíti őket az átlagtól esetleg jóval hidegebb fűtési időszak negatív kockázatától. A felhasználók (tulajdonosi közösségek) tarifa választását FőTÁV Zrt. - új szolgáltatásként - tarifa-tanácsadás bevezetésével fogja elősegíteni.

A (2) bekezdés szerint az R. 3. §-a egy új (5) bekezdéssel egészül ki. Az új (5) bekezdés a hatályos (4) bekezdés szabályait veszi át, amely kimondja, hogy a (3)-(4) bekezdésekben foglalt választható díjtételek fizetésére vonatkozó megállapodást a távhőszolgáltató 12 hónapi időtartamra kötheti meg, amely természetesen évenként meghosszabbítható. Ez a szabály egyaránt védi a felhasználót és a távhőszolgáltatót a 12 hónapnál rövidebb idejű megállapodás hátrányos következményeitől. Változatlan marad az a szabály is, hogy amennyiben a megállapodás meghosszabbítására nem kerül sor, akkor lehet ismételt megállapodást kötni, ha a korábbi megállapodás időtartamának megszűnése óta legalább 12 hónap már eltelt.

A (2) bekezdés arról is rendelkezik, hogy az R. jelenlegi (5)-(7) bekezdéseinek számozása - a szabályok megtartása érdekében - (6)-(8) bekezdésekre változik.

A 3. §-hoz

E § - az ártörvény 9. § (1) bekezdése alapján - a hődíjak automatikus változtatásának a szabályait állapítja meg. E szabály azért szükséges, mert nélküle a hődíjak csak tételes ármegállapítással - azaz negyedévenként történő rendeletalkotással - és több hónapos késedelemmel követhetik az energia beszerzési árainak negyedévenkénti változásait. Ez egyrészt indokolatlan nyereséget, vagy indokolatlan veszteséget okozhat a távhőszolgáltatónak, másrészt ugyancsak indokolatlan többletterhet vagy indokolatlanul alacsonyabb hődíjat eredményezhet a felhasználóknak az energiaár változásának az irányától, mértékétől és időpontjától függően. A távhőszolgáltatás szezonális jellege miatt ugyanis a távhőszolgáltató által vásárolt és továbbértékesített hőmennyiségben negyedévente jelentős a különbség. Így sem a felhasználónak, sem a távhőszolgáltatónak egyáltalán nem közömbös, hogy az energiaár emelkedése vagy csökkenése az év melyik időszakában következik be, s ezt a hődíjak milyen rugalmassággal, gyors vagy lassú reagálással követik. A földgáz- és a hőenergia beszerzési árainak negyedévenkénti változása miatt indokolt és szükséges a hődíjak automatikus változtatásának a lehetőségét - a szabályainak részletes megállapításával - biztosítani.

A 4/A. § a hődíjak meghatározásának szabályait írja le. Az (1) bekezdése az R. 2. számú mellékleteként rögzíti a rendelet hatálybalépésének napján érvényes lakossági (háztartási) célú hődíjak bázis (induló) díjait.

A (2) bekezdés kimondja, hogy a hődíjak minden naptári negyedév második hónapjának első napjától változhatnak az R. új 3. számú mellékletében foglalt számítási előírások (hődíjképletek) alapján. A díjképletek az ársapka (price cap) módszerén alapulnak. E módszer szerint az árhatóság megállapítja a hődíjak bázis (induló) díjait, majd ezek változásait az ársapkával (számítási képlettel) határozza meg. A hődíjakra vonatkozó számítási képlet a földgáz hatósági árának megszűnéséig az 500 m3/h teljesítmény feletti hatósági gázdíj változásindexét, illetve az adott költségtípusra jellemző inflációs hatásokat, a hatósági ár megszűnését követően a gáz- és hőköltségek negyedévi változásait - vagyis a társaság gazdálkodásától független, külső tényezők változásait - veszi figyelembe. Az R. új 3. számú mellékletében foglalt hődíjképletekben előírt számítások alapján áttekinthetően és ellenőrizhetően meghatározhatók az alkalmazandó új hődíjak.

A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy a hődíjképletekben előírt számítást a távhőszolgáltató köteles elvégezni és az annak eredményeként meghatározott új hődíjakról a Fővárosi Önkormányzatot minden naptári negyedévet követő 10 naptári napon belül tájékoztatni. E szabály biztosítja a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője számára a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 10. § b) pontjában foglalt ellenőrzési jogkör gyakorlásához szükséges információkat, mely szerint a főjegyző ellenőrzi a távhőszolgáltató ármeghatározó tényezőinek, költségeinek indokoltságát.

A (4) bekezdés az új lakossági (háztartási) célú hődíjak közzétételi kötelezettségét a közzététel időpontját és a felhasználók, díjfizetők szükséges tájékoztatását írja elő a távhőszolgáltatónak.

A 4/B. § a hődíjak alkalmazásának szabályait rögzíti. A hatályos 1. számú melléklet az alapdíjakat és a hozzájuk tartozó hődíjakat együtt tartalmazza, így a hődíjak alkalmazásának külön szabályozására eddig nem volt szükség. A jövőben az 1. számú melléklet csak az alapdíjakat tartalmazza, így szabályozni szükséges, hogy a hat hődíj-tarifa közül mely esetekben, melyik hődíjat kell alkalmazni.

Az (1) bekezdés szerint a TKSZ 2.1.1.2. pontjában foglalt hőátalakítással megvalósuló távhőenergia-szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat az 5. § (1) bekezdése szerint, a hőközpontban felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 1. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.

A (2) bekezdés alapján a TKSZ 2.1.1.2. pontjában foglalt hőátalakítással megvalósuló távhőenergia-szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat az 6. § (1) bekezdése szerint, az épületrészben felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 2. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.

A (3) bekezdés szerint a TKSZ 2.1.1.1. pontjában foglalt hőátalakítás nélküli távhőenergia-szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat az 5. § (1) bekezdése szerint, a hőközpontban felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 3. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.

A (4) bekezdés alapján a TKSZ 2.1.1.1. pontjában foglalt hőátalakítás nélküli távhőenergia-szolgáltatás esetén, ha a felhasználó a hődíjat az 6. § (1) bekezdése szerint, az épületrészben felszerelt hitelesített hőmennyiségmérővel mért hőmennyiség után fizeti, e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 4. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.

Az (5) bekezdés szerint a 3. § (3) bekezdésében foglalt esetben e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 5. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.

A (6) bekezdés alapján a 3. § (4) bekezdésében foglalt esetben e rendelet 2. és 3. számú mellékletének 6. pontja szerint meghatározott hődíjat kell alkalmazni.”

A hődíjak alkalmazásában tartalmi változást a (2) és (4) bekezdések jelentik, amelyek az épületrészenkénti (lakásonkénti) hőmennyiségmérés esetére új hődíjtételeket állapít meg. Erre a két új díjtételre a távhőszolgáltatásban újonnan megjelenő ún. mini-hőközpontok (lakás-hőközpontok) miatt van szükség. Az épületrészekbe (lakásokba) eljuttatott hőenergia mennyisége ugyanis a fogyasztói vezetékhálózat (strangok) hővesztesége - a lépcsőházak, folyosók fűtése - miatt szükségszerűen kisebb mint a hőközpontba eljuttatott hőmennyiség. A fogyasztói vezetékhálózat hővesztesége miatt indokolt ezért az épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetére a hőközponti hőmennyiségmérésnél magasabb hődíjtételeket megállapítani.

A (6) bekezdés szerinti új hődíjtétel az újonnan bevezetésre kerülő választható tarifa hődíjtétele.

A 4. §-hoz

E § alapján az R. 1. és 2. számú mellékletei helyébe új 1-4. sz. mellékletek lépnek. Az 1. számú melléklet a lakossági (háztartási) célú alapdíj-tételeket a 2. számú melléklet a lakossági (háztartási) célú hődíjak bázis (induló) díjait határozza meg. A 3. számú melléklet a lakossági (háztartási) célú hődíjak meghatározásának szabályait, a hődíjképleteket tartalmazza. A 4. számú melléklet a távhőszolgáltatás csatlakozási díjait határozza meg a korábbival megegyezően.

Az 1. és 2. számú mellékletek szerint az alapdíj-hődíj arány módosításának következtében az alapdíjak különböző mértékekben csökkennek, míg a hődíjak eltérő mértékben emelkednek. Az 1. számú melléklet „A. Általános díjtételek” I. pontja szerinti, a hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás - a közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogat - esetén alkalmazott alapdíjak 15,5-54,8% közötti mértékben csökkennek, a tarifacsökkenés súlyozott átlaga 27,1%. A felhasználók 98,4%-a tartozik ebbe a tarifatípusba. Az egyes alapdíjak eltérő mértékű csökkenését a szolgáltatási típusok közötti eltérő költség-arányok indokolják. A legkisebb mértékben a melegvíz alapdíj és az ezt tartalmazó „B” típusú együttes alapdíj csökken 15,5, illetve 21%-kal. A fűtési alapdíj csökkenése 23,5%-os, a vízfelmelegítési alapdíj csökkenése 54,8%-os, a legjellemzőbb tarifánál a fűtési és vízfelmelegítési alapdíjat tartalmazó együttes alapdíj csökkenése 27,1%-os. E fogyasztói körnek a hődíja 25%-kal emelkedik.

A hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás esetén alkalmazott, az 1. számú melléklet „A. Általános díjtételek” II. pontjában szereplő, a közüzemi szerződésben lekötött hőteljesítmény esetén alkalmazott alapdíj - a felhasználók 1,6%-ának - 23,4%-kal csökken. Részükre a hődíj 24,2%-kal emelkedik.

Az új általános tarifákkal az átlagos méretű (52 m2 alapterületű, 135 légm3 légtérfogatú), átlagos fogyasztású (43,1 GJ/év), fűtéssel és melegvízzel ellátott lakás éves nettó távhőköltségében, ahol a hőátalakítást társaságunk végzi, az alapdíj 35%-ot, a hődíj 65%-ot képvisel majd. A jelenleg érvényes 48-52%-os alapdíj-hődíj arány tehát a felhasználók, illetve a felhasználói érdekképviseletek igényére alapesetben 35-65%-ra módosul. A 35-65%-os alapdíj-hődíj aránynak azonban a felhasználók számára nemcsak előnyei, de egy átlagosnál hidegebb fűtési időszak esetén kockázatai és hátrányai is vannak.

Az aránymódosítás előnye az, hogy a felhasználók számára alacsonyabb alapdíj-fizetési terhet jelent, ugyanakkor a jelenleginél magasabb hődíj révén nagyobb hődíjmegtakarítás lehetőségét biztosítja. Ez növeli a felhasználók érdekeltségét az energiamegtakarításban és javítja az energiatakarékossági célú beruházások megtérülését. Az aránymódosításból származó kockázatok abból adódnak, hogy a hődíj nemcsak a változó, hanem az állandó költségek egy részére is tartalmaz fedezetet, így megszűnik az alapdíj-hődíj jelenlegi 48-52%-os arányának semlegessége. Ennek egyik következménye (kockázata) az, hogy az átlagos fajlagos hőfogyasztású felhasználóknak az átlagnál hidegebb fűtési időszak esetén a magasabb hőfogyasztás miatt az indokoltnál - a valós költségnél - többet, míg egy átlagosnál enyhébb időjárás esetén az indokoltnál kevesebbet kell fizetniük. A másik következmény abban van, hogy az átlagnál magasabb fajlagos hőfogyasztású felhasználók éves távhőköltsége - az aránymódosítás miatt megnövelt hődíj következtében - még nőhet is a korábbi évhez képest. Az aránymódosítás további következménye még, hogy a felhasználók téli hónapok fogyasztásait tartalmazó számlái a magasabb hődíjarány miatt megnőnek, igaz a fűtési időszakon kívüli hónapok számlái csökkennek.

Azoknak a felhasználóknak viszont, akiknek a fajlagos (1 légm3-re jutó) hőfogyasztása az átlagnál magasabb, illetve akik az átlagtól eltérő időjárásból származó negatív kockázatokat nem szívesen vállalják, megéri az R. 3. § (4) bekezdésében szabályozott feltételekkel a számukra kedvezőbb tarifák fizetését választani.

Az alapdíj-hődíj induló aránya a jövőben kisebb mértékben változhat tekintettel arra, hogy az alapdíjak, illetve a hődíjak eltérő időpontokban és eltérő mértékekben változnak majd.

Az átlagos felhasználó éves távhőköltsége az aránymódosítás miatt a 2008. év kivételével - átlagos hőfelhasználás esetén - nem változik. 2008. évben az átlagos méretű, átlagos hőfelhasználású, fűtéssel és vízfelmelegítéssel ellátott lakás éves távhőköltsége azonban bruttó 9433 Ft-tal, vagyis 4%-kal csökken. Ez abból adódik, hogy 2008. januárban és februárban a felhasználók már a csökkentett alapdíjat, s ugyanezekben hónapokban a 2007. november, illetve december havi hőfogyasztás díjait még a 2007. évben érvényes - alacsonyabb - hődíjtétellel fizetik.

Az 5. §-hoz

Az (1) bekezdés a rendelet 2008. január 1-jétől történő hatályba lépéséről rendelkezik.

A (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy a rendelet 4/A. § (1) bekezdése szerinti új hődíjakat e rendelet hatályba lépését követő első mérőleolvasás utáni távhőfogyasztásra alkalmazhatók. E bekezdés arról is rendelkezik, hogy a hődíjakat első ízben 2008. február első napjától lehet változtatni e rendelet 4/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

A (3) bekezdés alapján e rendeletet a hatálybalépésekor fennálló - az R. hatálya alá tartozó - jogviszonyokra is alkalmazni kell.