Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány

módosított alapító okirata * 

(a legutolsó módosítás vastag dőlt betűvel szedve)

Budapest Főváros Önkormányzata a többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény 119. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-ának (1), (2), (4) bekezdéseire, Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványt hoz létre.

I.

A Közalapítványra vonatkozó általános rendelkezések

1. A Közalapítvány neve: Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány.

2. A Közalapítvány székhelye: 1052 Budapest V., Városház u. 9-11.

3. A Közalapítvány nyílt. A Közalapítványhoz csatlakozhat minden magyar és külföldi természetes és jogi személy, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága (a továbbiakban: csatlakozó), ha a Közalapítvány céljaival egyetért, működési szabályait elfogadja és a célok megvalósításához vagyoni eszközökkel hozzájárul. A csatlakozási szándék elfogadásáról a Közalapítvány kuratóriuma dönt.

II.

A Közalapítványi célkitűzések

A Közalapítvány célja

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. § (2) bekezdésének megfelelően a Közalapítvány kötelező önkormányzati közfeladat ellátásának folyamatos biztosításaként a Fővárosi Önkormányzatnak az 1993. évi LXXIX. törvény 88. §-ában, valamint a 119. § (1) bekezdésében meghatározott fővárosi közoktatási fejlesztési feladatainak ellátásához járul hozzá a következő célokkal:

- a Fővárosi Önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint a fővárosban működő nem önkormányzati intézményfenntartók a Fővárosi Fejlesztési Tervben jóváhagyott körzeti, térségi és országos közoktatási szolgáltató feladatai ellátásának, fejlesztésének támogatása;

- a Főváros közoktatási információs rendszere kialakításának és tájékoztatásfejlesztésének támogatása;

- a fővárosi pedagógushelyettesítési rendszer kialakításának és működtetésének támogatása;

- pedagógiai-szakmai fejlesztések kidolgozásához, neveléstudományi kutatások és ezek eredményeinek gyakorlati kipróbálásához támogatások nyújtása;

- NAT kompatibilis, a fővárosi iskolarendszerben az átjárhatóságot biztosító helyi tantervek elkészítéséhez támogatás nyújtása;

- gyermek- és ifjúságvédelmi prevenciót szolgáló nevelési tervek elkészítése.

A fenti célok közül az 1-5. bekezdésekben meghatározott célok megfelelnek a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pont „4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés” közhasznú tevékenységnek, míg a 6. bekezdésben meghatározott cél megfelel az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pont „10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet” közhasznú tevékenységnek.

- A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, azaz pártpolitikai tevékenységet nem végez, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, támogatást nem kap és nem fogad el. A Közalapítvány továbbá pártoknak sem közvetlenül, sem közvetett módon semmilyen támogatást nem nyújthat.

III.

A Közalapítvány vagyona

1. A Közalapítvány induló vagyona 5 millió Ft, ebből 2 millió Ft törzsvagyon. A Közalapítvány részére az alapító egy irodai helyiséget ingyenes használatra biztosít.

2. A Közalapítvány bevételei:

a) a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása,

b) törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések,

c) természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései,

d) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,

e) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

f) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,

g) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,

h) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,

i) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,

j) a Közalapítvány saját bevételei, vállalkozásai,

k) a csatlakozók által hozott vagyon.

3. A Közalapítvány vagyonához hozzá lehet járulni

a) készpénzzel, értékpapírral

b) ingó és ingatlan vagyonnal, álló- és forgóeszközökkel.

4. A Közalapítvány számlájára való befizetés forintban és devizában is történhet, az utóbbi esetben a hozzájárulást a devizaszámlán kell elhelyezni.

5. Az alapító az induló 5 millió Ft-os hozzájárulás befizetéséről a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételre történő benyújtásáig gondoskodik. A csatlakozók a felajánlott vagyont a csatlakozás elfogadásától számított 30 napon belül fizetik be a Közalapítvány számlájára.

6. A Közalapítvány költségei:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

7. A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez és gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen okiratban meghatározott tevékenységére fordítja.

IV.

A közalapítványi vagyon felhasználása

1. A vagyon felhasználásáról a Közalapítvány kuratóriuma dönt.

2. A Kuratórium az éves központi költségvetési támogatásból és törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott befizetésből származó közalapítványi vagyon felosztása előtt véleményt és javaslatot kér a fővárosi gazdasági kamaráktól és a fővárosban működő nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartóktól.

3. Az alapító felhatalmazza a Kuratóriumot, hogy a célok elősegítése érdekében vállalkozzék. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. A Közalapítvány átmenetileg szabad készpénzvagyona kizárólag rövidlejáratú állampapírban helyezhető el.

A Közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A Közalapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

4. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, továbbá a felosztás módjáról.

5. A meghatározott célra adott összeget csak az adományozó (csatlakozó) által megjelölt célra lehet felhasználni.

6. A Közalapítványból támogatás csak nyilvános pályázat útján adható elsődlegesen a Fővárosi Közoktatási Fejlesztési Tervben szereplő fenntartói feladatok támogatására.

7. A Közalapítvány az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Fővárosi Közlönyben nyilvánosságra hozza.

8. A Közalapítvány köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a Közalapítvány számviteli beszámolóját,

b) a költségvetési támogatás felhasználását,

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d) a cél szerinti juttatások kimutatását,

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,

f) a Közalapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott támogatás értékét, illetve összegét,

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A Közalapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, valamint abból saját költségére másolatot készíthet.

V.

A Közalapítvány szervezete, működése, képviselete

A Közalapítvány döntéshozó és kezelő szerve a Kuratórium.

1. A Kuratórium összetétele

a) A Kuratórium tizenkét tagból áll. A Kuratórium elnökét és tagjait az alapító kéri fel.

A Kuratórium elnökének megbízatása három évre, a felkért tagoké három évre szól. A megbízás ismételten meghosszabbítható.

A Kuratórium tagjai

Elnök: Dr. Báthory Zoltán 1026 Budapest, Volkmann u. 18.

Tagok: Csillag Ferenc 1137 Budapest, Katona József u. 21.

Kőnig Sándor 1142 Budapest, Tengerszem u. 44.

Kismarjai Balázs 1171 Budapest, Színes u. 27.

Perlai Zoltán 1222 Budapest, Vöröskereszt u. 9/D

Racskó Péter 1022 Budapest, Lévai u. 4.

Dr. Kissné dr. Spira Veronika 1143 Budapest, Stefánia út 21.

Varga Sándorné 1052 Budapest, Váci u. 9.

Raduly József 1087 Budapest, Asztalos S. u. 7.

Tóth Andrea 1144 Budapest, Kalocsai u. 69.

Dr. Gaál Katalin Mária 1121 Budapest, Arató u. 20/A.

Huber Szebasztián 1094 Budapest, Angyal u. 7/a. 2. em. 12.

b) A közalapítványi vagyon kezelésével összefüggő pénzügyi és számviteli feladatokat, valamint a folyamatos ügyintézést a Titkárság látja el. A Titkárság működési költségeire a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása nem használható fel, azt a Közalapítvány más bevételeiből kell biztosítani. A Titkárság működési költségei között kell figyelembe venni a kuratóriumi tagok és felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíját, a pályázatok elbírálóinak szakértői díját, valamint az adminisztrációs költségeket is. A Titkárságot a Kuratórium elnöke által kinevezett és az alkalmazottak feletti munkáltatói jogkörrel felruházott titkár vezeti. A Titkárság 2 főből áll, létszámának emelésére csak a költségvetési hozzájáruláson felüli bevétel szolgálhat. A Közalapítvány alapításának évében a közalapítványi vagyon kezelésével összefüggő titkársági feladatok ellátására és a működés technikai költségeire 2 millió Ft használható fel. A Fővárosi Önkormányzat a Közalapítvány működését saját hivatali helyiségében biztosítja.

2. A Kuratórium tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

a) a Kuratórium tagja/elnöke nem lehet a Közalapítvány Felügyelő Bizottságának tagja/elnöke,

b) a Kuratórium tagja/elnöke nem lehet a Közalapítvány titkára,

c) a Kuratórium tagja/elnöke a Közalapítvány megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, amennyiben olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki,

d) a Kuratórium tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3. A Kuratórium jogköre

A Közalapítvány vagyonkezelő szerve a Kuratórium. A Kuratórium jogkörébe tartozik a Közalapítvány céljának megvalósulásával összefüggő döntések meghozatala, így különösen:

a) gondoskodik a Közalapítvány vagyonának az Alapító Okiratban rögzített célok szerinti felhasználásáról, meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról,

b) elfogadja a Közalapítványhoz való csatlakozást, megállapodik a csatlakozás feltételeiben,

c) elfogadja az éves működési, valamint pénzügyi tervet és a Közalapítvány mérlegét,

d) elkészíti, megállapítja a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát (SzMSz), dönt annak módosításáról, - figyelembe véve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 7. § (2) bekezdésben foglaltakat - és azt jóváhagyásra az alapító elé terjeszti.

e) szabályozza a Közalapítvány céljainak megvalósításával összefüggő tenderkiírással, szerződéskötéssel, pályázatkiírással kapcsolatos eljárási rendet,

f) dönt a vállalkozásszerűen végzendő tevékenységekkel összefüggő kérdésekről,

g) meghatározza a közalapítványi célok éves prioritását és az ehhez kapcsolódó pályázati feltételeket,

h) elbírálja a pályázatokat,

i) dönt az alapító elé terjesztendő, a Közalapítvány működéséről szóló éves beszámoló elfogadásáról,

j) a közhasznúsági jelentés elfogadása,

k) a titkáron keresztül irányítja és ellenőrzi a Titkárság működését, valamint meghatározza a Titkárság szervezetét.

4. A Kuratórium működése

a) A Kuratórium döntési jogkörét ülésein gyakorolja, amelyet az elnök szükség szerint, de legalább negyedévente hív össze. A Kuratórium ülései nyilvánosak, zárt ülést csak jogszabályban meghatározott esetekben (pl. személyiségi jogok, személyes adatok védelme stb.) tarthat.

A Kuratórium üléseinek állandó tanácskozási jogú meghívottai: Budapest Főváros főpolgármestere vagy az általa meghatalmazott személy, a titkár, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint minden olyan személy, akit a Kuratórium üléseire szakértőként tanácskozási joggal meghívnak, továbbá meghívottként részt vehetnek azok a felajánlók, akik jelenlétéről, illetve meghívásáról a Kuratórium egyszerű szótöbbséggel határoz.

b) A Kuratórium üléseit az elnök hívja össze írásban, a napirend feltüntetésével az ülést megelőző 8 napon belül. Az ülés napirendjét az elnök javaslata alapján a Kuratórium fogadja el, egyszerű szótöbbséggel. Rendkívüli kuratóriumi ülést kell összehívni, ha a Kuratórium elnöke úgy dönt, illetve az alapító kezdeményezésére, valamint ha a kuratóriumi tagok 1/3-a írásban kéri, vagy a Felügyelő Bizottság az 1997. évi CLVI. törvény 11. § (3) bekezdése alapján kezdeményezi.

A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több, mint fele jelen van.

A Kuratórium határozatképtelensége esetén az ülést 15 napon belül, az adott kérdésben ismételten össze kell hívni.

Ha a Kuratórium elnöke akadályoztatva van, az ülést az elnök által felkért kuratóriumi tag vezeti.

A Kuratórium határozatait a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza.

Minősített esetekben a Kuratórium tagjainak legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozatára van szükség.

A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a résztvevőket, az egyes napirendeket, a vitában elhangzott vélemények rövid tartalmát, és évente újrakezdődő folyamatos sorszámozással a Kuratórium által az egyes kérdésekben hozott határozatokat. Ha a Kuratórium támogatás odaítéléséről dönt, a határozatban minden esetben rögzíteni kell a juttatásban részesülő személyt és a támogatott célt. A határozatok után minden esetben fel kell tüntetni a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számarányát. Ha a Kuratórium vagy a Felügyelő Bizottság bármely tagja a döntés ellen tiltakozik, ezt a tényt a tiltakozó személy nevével együtt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvben egyéb fontos körülmény is rögzíthető. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a Kuratórium döntéseit, a döntés időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is). A nyilvántartás vezetéséről a Titkár gondoskodik.

A Kuratórium üléséről készített jegyzőkönyvet a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjainak a kuratóriumi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

A Kuratórium döntéseiről az érintetteket a döntést követő 15 napon belül levélben kell tájékoztatni. A Kuratórium az érdemi döntéseit a Fővárosi Közlönyben való közzététellel háromhavonta nyilvánosságra kell hozni.

c) Minősített többség kell:

- a „Kuratórium jogköre” cím alatt a c), d), f), g) és i) alpontok szerinti döntésnél, továbbá

- az Alapító Okirat módosításának kezdeményezéséhez,

- a Közalapítvány megszüntetésének, más alapítvánnyal való egyesítésének kezdeményezéséhez.

d) A Közalapítvány gazdálkodásának, működésének, szervezetének, a Kuratórium döntéshozatalának részletes szabályait a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

5. Felügyelő Bizottság

A Közalapítvány gazdálkodásának, számvitelének, ügyvitelének, kötelezettségvállalásainak ellenőrzésére az alapító 8 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait az alapító kéri fel. A Felügyelő Bizottság tagjainak felkérése három évre szól, a tagok megbízása ismételten meghosszabbítható.

A Felügyelő Bizottság tagjai

Elnök: Bíró Ferencné 1052 Budapest, Váci u. 8.

Tagok: dr. Bács Márton 2045 Törökbálint, Deák Ferenc u. 13.

Andor Mihály 2045 Törökbálint, Petőfi u. 41.

Niedermüller Anna 2011 Budakalász, Budai út 91.

Kucsák László 1188 Budapest, Erdősáv u. 112/b.

dr. Stágel Bence 1117 Budapest, Nádorliget u. 7/C. II/15.

dr. Székely Károly Ákos 1028 Budapest, Hunyadi J. u. 4-8.

Pertl Gábor 1119 Budapest, Nándorfehérvári út 26.

A Felügyelő Bizottság a Közalapítvány működéséről készült éves könyvvizsgálói jelentésre támaszkodva vizsgálja a Közalapítvány működését. A Kuratórium elé terjesztett - a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatában meghatározott - fontosabb jelentéseket, előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak is meg kell küldeni.

A Felügyelő Bizottság célvizsgálatot folytathat, ha a Közalapítvány céljait veszélyeztetve látja. Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet.

A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein.

A Felügyelő Bizottság beszámoltatja a Kuratóriumot tevékenységéről.

A Felügyelő Bizottság elnökének kezdeményezésére a Kuratórium ülését 15 napon belül össze kell hívni.

A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a Fővárosi Közgyűlésnek.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) a Kuratórium elnöke, vagy tagja,

b) a Kuratóriummal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

c) a Kuratórium cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás -, illetve

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Közalapítvány működést és gazdálkodását. Ennek során a Kuratórium tagjaitól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé. Továbbá akkor, ha a Kuratórium tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Kuratóriumot a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

6. A Közalapítvány képviselete

A Közalapítványt a Kuratórium elnöke önállóan képviseli, távollétében pedig (az alapítói kuratóriumi tag kivételével) a Kuratórium két tagja együttesen képviseli. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy szükséges, az alapítói kuratóriumi tag kivételével.

A Közalapítvány képviselői:

Dr. Báthory Zoltán a Kuratórium elnöke

Kőnig Sándor a Kuratórium tagja

Perlai Zoltán a Kuratórium tagja

A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat a Közalapítvány SZMSZ-ében kell szabályozni. A Közalapítvány nevében kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot csak a Közalapítvány képviselői tehetnek az SZMSZ-ben meghatározott módon.

7. A könyvvizsgáló:

A Közalapítvány törvényes működését könyvvizsgáló segíti. A könyvvizsgálót a Felügyelő Bizottság választja ki nyilvános pályáztatás útján. A könyvvizsgáló megbízatása 3 évre szól.

VI.

Záró rendelkezések

A Közalapítvány határozatlan időre jön létre.

A Közalapítvány céljainak elérése érdekében együttműködik az érintett vagy a jövőben létrejövő állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.

A Közalapítvány működéséről - különös tekintettel a Kuratórium által megítélt támogatásokról - a szakmai nyilvánosságot a Fővárosi Közlönyben való közzététellel három havonta tájékoztatni kell.

A Kuratórium - a vonatkozó jogszabályok szerint - köteles évente beszámolni működéséről az alapítónak.

A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadók. A Közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait a mérleg elfogadását követő 30 napon belül az alapító hivatalos lapjában, a Fővárosi Közlönyben nyilvánosságra kell hozni.

A bíróság a Közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A Közalapítvány megszűnése esetén a Közalapítvány vagyona a hitelezők kielégítése után az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt Közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.

Az alapító tudomásul veszi, hogy a Közalapítvány létrejöttéhez a Közalapítvány bírósági nyilvántartásba vétele szükséges.

A nyilvántartásba vételt követően a Közalapítvány Alapító Okiratát a Fővárosi Közlönyben közzé kell tenni.

A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a Közalapítvány tevékenységére vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései irányadók.

Budapest, 2007. 05. hó 31. napján

dr. Demszky Gábor megbízásából

Horváth Csaba s. k.

Humán Várospolitikai

főpolgármester-helyettes

Budapest Főváros Önkormányzata

alapító képviseletében

Ellenjegyezte:

dr. Tiba Zsolt Főjegyző megbízásából

Megyesné dr. Hermann Judit s. k.

aljegyző