Az út-, közmű- és vasútépítések, valamint burkolatbontások szabályozásáról szóló, jelenleg hatályos önkormányzati rendelet három évtizeddel ezelőtt jelent meg, még tanácsi rendeletként (Budapest Főváros Tanácsa 7/1973. (1974. III. 31.) Főv. Tan. rendelete - a továbbiakban: tanácsi rendelet).
Az eltelt harminc év alatt hazánkban rendszerváltozás ment végbe. Megváltozott a Budapest Fővárost irányító közhatalmi-közigazgatási szervezet jellege (tanács helyett önkormányzat lett), működését új törvény (a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény; a továbbiakban: Ötv.) szabályozza. Megváltozott a fővárosban a fővárosi és a kerületi közhatalmi-közigazgatási szervek feladatköre, hatásköre, kapcsolata és egymáshoz való viszonya.
Az eltelt idő alatt elkülönültek egymástól a kezelői és a hatósági jogkörök. A kezelői jog a tanácsok helyébe lépett önkormányzatoknál maradt, a hatósági jogköröket viszont a kezelői jogot gyakorló önkormányzattól független szervezet hatáskörébe utalták.
Az önkormányzat törvényben kapott felhatalmazás alapján, vagy saját hatáskörében alkothat jogszabályt (önkormányzati rendeletet). A felhatalmazás alapján alkotott jogszabály kereteit maga a felhatalmazás állapítja meg. Saját hatáskörében pedig az önkormányzat olyan - és csak olyan - jogszabályt (önkormányzati rendeletet) alkothat, amely
- egyrészt az országos szintű jogszabályokban nem rendezett általános jellegű szabályokat,
- másrészt az önkormányzat - jelen esetben a Fővárosi Önkormányzat - sajátosságaira tekintettel szükséges, és csak a főváros tekintetében érvényesülő speciális szabályokat
tartalmazza.
A rendelet-alkotásnál általában figyelmet kell fordítani arra, hogy az önkormányzati rendelet ne tartalmazzon olyan általános jellegű rendelkezést, amelyet országos szintű hatályos jogszabály (törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet) már tartalmaz. Emellett ügyelni kell arra is, hogy a rendeletben foglaltak ne csak az országos szintű jogszabály tételes rendelkezéseitől, hanem annak szabályozási elveitől se térjenek el. (Az országos szintű jogszabály szabályozási elveitől való eltérésről beszélhetünk akkor is, ha az adott önkormányzatnál jelentkező specifikumok (sajátosságok) nem indokolják az önkormányzati szintű szabályozást.)
Az önkormányzati törvény nem teszi kötelezővé a megjelenésekor hatályos tanácsi rendeletek felváltását új - önkormányzati - rendeletekkel. Az azonban alkotmányos rendünkből következik, hogy a hatályos tanácsi vagy önkormányzati rendeletek rendelkezései ne legyenek ellentétesek az - akár később megjelenő - országos szintű hatályos jogszabályok (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) rendelkezéseivel.
A közutak nem közlekedési célú igénybevételének alapvető feltételeit a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint annak végrehajtási rendelete [a 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet] határozza meg. A törvény kimondja, hogy a közutak nem közlekedési célú használatához „a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.” [36. § (1) bek.]
A közúti közlekedési törvénynek a fentiekben idézett rendelkezése elsősorban a közút kezelő eseti hozzájárulásáról, és ebben az eseti (egyedi) hozzájárulásban meghatározott eseti (egyedi) feltételek előírásáról rendelkezik. Nyilvánvaló azonban, hogy a törvény szövege alapján nem zárható ki az sem, hogy a közút kezelője olyan (általános) feltételeket határozzon meg, amelyek az általa kezelt minden közúton egyformán érvényesek. Ezeknek az általános feltételeknek a meghatározása normatív szinten is történhet. Ha pedig a közút kezelője egyben jogszabályalkotásra is felhatalmazott szervezet, természetes, hogy a normatív feltételek meghatározhatók a közút kezelője által kiadott rendeletben is.
Az 1-2. §-okhoz
A rendelet bevezető rendelkezései a jogszabály hatályát, valamint a jogszabályban használt fogalmakat határozzák meg.
A 3. §-hoz
A rendelet 3. §-a teljes összhangban a felsőbb szintű jogszabályokkal meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a rendelet hatálya alá eső területek kezelői - kezelői jogkörükből és kötelezettségükből eredően - jogosultak és kötelesek elvégezni. Ezeket a feladatokat részletezi azután a rendelet II. részének II., III., IV. címe (a 4-29. §-ok).
A 4-6. §-okhoz
A Fővárosi Önkormányzat az Ötv. 63/A. § g) pontjában foglaltak alapján - szakmai szempontok figyelembevételével - meghatározza a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak forgalmi rendjét.
A Fővárosi Önkormányzat kezelésébe tartozó közutakat - a hatályos miniszteri rendelet alapján - kezelői szolgáltatói kategóriákba sorolja.
A Fővárosi Önkormányzat az útkategóriákba sorolt közutak tekintetében meghatározza az üzemeltetést és fenntartást, a feladatok végrehajtását és az ellenőrzés gyakoriságát. A közutakról, a közutak műtárgyairól, forgalomtechnikai létesítményekről, tartozékokról - műszaki, baleseti és pénzfelhasználási adatokra kiterjedő - nyilvántartást vezet.
A 7-10. §-okhoz
A közútkezelői hozzájárulás két csoportba osztható. Az egyik csoportba tartozik az a hozzájárulás, amelyet a hatósági engedélyhez kötött munkálatoknál ír elő jogszabály. Ez a hozzájárulás a hatósági engedélyezési eljárásban szükséges dokumentumok egyike.
A másik csoportba tartozik az a kezelői hozzájárulás, amely a közutat, illetve közcélú zöldterületet érintő, de hatósági engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó munkálatok, valamint a közút közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén szükséges. Itt a kezelői hozzájárulásnak - tartalmilag - engedélyezési szerepe van.
Nincs szükség kezelői hozzájárulásra, ha a munkálatokat maga a kezelő végzi.
A közösségi közlekedés által igénybe vett fővárosi kerületi önkormányzati tulajdonú utak úttestjét és ahhoz kapcsolódó létesítményeit a közösségi közlekedés egységes működése, folyamatossága és biztonsága érdekében a Fővárosi Önkormányzat üzemelteti és tartja fenn. Szükséges, hogy ezeknek az úttesteknek (és létesítményeknek) az állag védelme érdekében az üzemeltetői szempontok a közútkezelői hozzájárulásban (és ugyanígy majd a munkakezdési hozzájárulásban is) maradéktalanul érvényesüljenek.
A rendelet meghatározza, hogy a kezelői hozzájárulás iránti kérelemhez milyen dokumentumokat kell csatolni és, hogy mik a kérelem benyújtásának a feltételei.
A 11. §-hoz
A munkálatok tényleges megkezdéséhez az építtetőnek, illetve a kivitelezőnek a közútkezelői hozzájáruláson és - ahol ez szükséges - a hatósági engedélyen kívül, azok alapján, munkakezdési hozzájárulást is kérnie kell. A munkakezdési hozzájárulásban a kezelő a munka végzéséhez meghatározott feltételeket írhat elő, valamint közérdekből lerövidítheti, megváltoztathatja a tervezett munka időtartamát.
A téli időszakban munkakezdési hozzájárulás csak különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján kiadott kezelői felmentés birtokában adható, mivel ilyenkor - általában - nem biztosítható a vonatkozó útügyi műszaki előírások szerinti minőségű helyreállítás, továbbá a munkálatok a téli úttisztítás, hó eltakarítás elvégzését is akadályozzák.
A 12. §-hoz
A közút nem közlekedési célú igénybevétele építési munka elvégzése vagy egyéb más célból történik, amelyekhez közútkezelői munkakezdési hozzájárulás szükséges.
Az igénybevétel idején a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv alapján kell a balesetmentes közúti- és gyalogosforgalmat fenntartani.
A 13. §-hoz
Nem kell munkakezdési hozzájárulás közút alatti közművezetéken keletkező meghibásodás, útbeszakadás esetén, amennyiben az üzemzavar az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetve ha árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás, elemi csapás miatt szükséges az közút igénybevétele. A munka megkezdését azonban a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni.
Az elhárítást azonnal meg kell kezdeni, és folyamatosan végezve befejezni, beleértve a burkolat ideiglenes, illetve végleges helyreállítását is. A meghibásodás, útbeszakadás helyét a külön jogszabályok szerint el kell korlátozni és villogó sárga fényű lámpával jelezni. Pótlólag csak abban az esetben szükséges a munkakezdési hozzájárulást megkérni, ha a munka 72 óra alatt nem végezhető el. 72 órát követően a kivitelezés csak munkakezdési hozzájárulás birtokában végezhető.
A 14-15. §-okhoz
A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának azért is kell dokumentálva átvennie a munkaterületet a közút üzemeltetőjétől, mert az építkezés idején, a munka befejezéséig anyagilag és büntetőjogilag felelősség terheli a munkaterületen esetleg bekövetkező balesetekért és a kártérítési igénybejelentések rendezéséért.
A bontás helyét a munkakezdési hozzájárulásban foglaltak szerint kell a munkaterületen a forgalomtól elhatárolni. Átmenő forgalom elterelése esetén is biztosítani kell a rendeletben meghatározott forgalom lehetőségét.
A 16. §-hoz
Az ideiglenes forgalmi rend kialakításának vannak a fővárosra érvényes sajátosságai (jelzések előzetes kihelyezése, letakart állapotban, ellenőrzés céljából, munkát akadályozó járművek elszállítása stb.), amelyeket a rendelet az országos általános szabályokat kiegészítve e szakaszokban rögzít.
A 17-19. §-hoz
A bontással járó munka szakszerű, és az előírt határidőre történő elvégzéséhez szükséges valamennyi feltétel biztosítása esetén képes a munkakezdési hozzájárulás jogosultja a munkát folyamatosan végezve befejezni és az eredeti forgalmi rendet késedelem nélkül visszaállítani.
A rendelet közérdekből írja elő a közmű felszíni szerelvények hozzáférhetőségét, mert üzemzavar esetén ezek segítségével lehet a meghibásodott vezetékszakaszokat lezárni stb. A közmű vezetékek épségének megóvása miatt csak kézi erővel végezhető bontási munka a vezeték környezetében.
A közmű vezetékek fektetésével kapcsolatos hosszirányú korlátozás azért szükséges, hogy a forgalomkorlátozás csak a műszakilag indokolt hosszban történjen.
A bontási munkák kézi feltárását azért kell különös óvatossággal végezni, mert sok esetben - elsősorban a föld alatti kábelek - nem a vonatkozó szabványok, műszaki előírások által előírt takarással épültek.
A csapadékvíz elvezetésének biztosítása a csatornadugulások elkerülése, valamint a közúti- és gyalogosforgalom biztonsága érdekében szükséges.
A közműnyilvántartás adatainak pontosításához szükséges a munka során feltárt közmű vezetékek bemérése.
A rendelet a lakosság nyugalma érdekében írja elő, hogy a meghatározott időszakban jogszabályokban megengedett zajszintet meghaladó építési, rakodási munka nem végezhető.
A 20. §-hoz
Az élet és vagyonbiztonság érdekében a rendelet előírásai szerinti munkahelyi rendet kell tartani. Biztosítani kell, hogy csak az építkezés ütemtervében előirányzott mennyiségű anyagok legyenek a munkaterületen, hogy a folyamatos munkavégzést-, az előírt ideiglenes forgalmi rendet, a célforgalmat és a gyalogosok közlekedését biztosítani lehessen.
Az utcai sorfák és zöldterületek védelme érdekében, valamint a közművek zavartalan üzemeltetésének biztosítása miatt nem szabad építőanyagokat és törmeléket még ideiglenesen sem tárolni a fák tövében, zöldterületen és a közművezetékek felszíni létesítményein.
A törmeléket a rendelet szerinti határidőn belül, a hozzájárulásban előírt lerakóhelyre kell szállítani és annak megtörténtét dokumentálni kell annak érdekében, hogy a szállítás csak kijelölt lerakóhelyen történhessen.
A munkaterületen vissza nem épített, de ismételt felhasználásra alkalmas, jó állapotú útépítési faragott köveket a működtető kőterére kell beszállítani és megtisztítva, idomba rakva, a működtetőnek dokumentálva kell átadni, a kőanyag megóvása érdekében.
A 21. §-hoz
Burkolatbontással járó munkák során - sok esetben - a végleges helyreállítás csak a munka teljes befejezésekor végezhető el. A munkaterületen előírt ideiglenes forgalmi rend-, a célforgalom és a gyalogosok közlekedésének biztosítása miatt szükséges a rendeletben előírt anyaggal a felbontott burkolatot ideiglenesen helyreállítani és azt folyamatosan karbantartani.
A közúton a rendeletben meghatározott időn belül elvégezhető karbantartási munka esetén elegendő - az ellenőrizhetőség érdekében - a közút Megbízott kezelőjét értesíteni és a jogszabályokban előírt jelzéseket a munkavégzés biztonsága érdekében elhelyezni. A munka befejezését követően, a kihelyezett hordozható jelzőtáblákat haladéktalanul el kell távolítani.
A 22-23. §-hoz
A felbontott burkolatokat az útügyi műszaki előírásokban-, illetve a munkakezdési hozzájárulásban foglaltak betartásával és az abban meghatározott minőséggel kell véglegesen helyreállítani.
A munkaárokba visszatöltött föld (úttükör) tömörségét a munkakezdési hozzájárulás jogosítottjának teherbírás mérésekkel kell igazolnia, a burkolatépítés megkezdése előtt. Amennyiben a közút üzemeltetőjének kétségei vannak a tömörséget illetően, szúrópróba szerűen ellenőrizheti azt. A közút kezelője - az üzemeltető javaslatára - akkreditált céggel ellenőrző mérést végeztethet, a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a költségére.
A helyreállított burkolatot (minősítéssel együtt) műszaki átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a közút üzemeltetője részére, a leszámolási tervdokumentáció részeként. A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Ennek alapján kell dönteni a forgalomba helyezésről.
A felbontott burkolat végleges helyreállításával kapcsolatos részletes előírások biztosítják az eredeti burkolattal legalább megegyező teherbírású, az igénybevételek tartós elviselésére képes, jó minőségű új burkolat elkészítését. Ezt a célt szolgálja a rendeletben előírt szélességgel, burkolat-szerkezettel és minőséggel történő végleges helyreállítás.
A helyreállítandó burkolat teherbíró képességét, tartósságát növeli az egyes szerkezeti rétegek vastagságának és az átfedés szélességének előírása, mert ezzel biztosítható a megfelelő tömörítés, továbbá, hogy a burkolatszerkezeti-rétegek szélei ne egy függőleges síkba essenek. A csapadékvíz beszivárgását, a burkolat-csatlakozás szakszerű elkészítését és tömöríthetőségét szolgálja a meglévő burkolat szélvágóval történő egyenesre vágása.
A meglévő útburkolat és a felbontott útburkolat területének %-os arányától függő előírás indoka az, hogy a közműépítési, helyreállítási munka befejezése után az előírt mértékű burkolat építésével biztosítható az adott úton a jelenlegi forgalomterhelésnek megfelelő tartós burkolat.
A 24. §-hoz
A rendelet a forgalmi rend helyreállításának olyan részletekre is kiterjedő szabályozását tartalmazza, amelynek a fővárosban kiemelt forgalombiztonsági jelentősége van (pl. fényjelző készülékek eredeti üzemállapotba visszahelyezése stb.).
A helyreállítás befejezésének előzetes bejelentési kötelezettsége lehetőséget teremt arra, hogy a közút kezelője és a Megbízott kezelő a maradéktalan végrehajtást késedelem nélkül - előre ütemezhetően - ellenőrizni tudja, illetve késedelem esetén haladéktalanul kikényszerítő intézkedést foganatosítson.
A 25. §-hoz
A rendelet meghatározza a burkolatbontással járó munkák ellenőrzési folyamatának szabályait, nevesítve az ellenőrzés végzésére, és az intézkedések megtételére jogosult (illetve kötelezett) szerveket.
Felsorolja továbbá a munkakezdési hozzájárulás jogosítottjának kötelezettségeit, amivel megszabja az ellenőrzött közreműködését és elősegíti az ellenőrzés gyors végrehajtását, végrehajthatását.
A 26. §-hoz
A rendelet a tanácsi rendeletben eddig külön nem szereplő kérdéskört is szabályoz: a késedelmes vagy hibás teljesítést. Nem érinti természetesen a Polgári Törvénykönyvben szabályozott általános felelősségi és elvárhatósági szabályokat. Nem érinti azokat a szabályokat sem, amelyeket a közúti közlekedési törvény ebben a körben meghatároz. De részletezi azokat a sajátos feltételeket és körülményeket, amelyek a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi és elvárhatósági követelményeinek az érvényesüléséhez a közlekedés biztonsága és zavartalansága megóvásához, az ezzel összefüggő rendelkezések érvényesüléséhez feltétlenül szükségesek.
A 27-31. §-hoz
Ezek a rendelkezések határozzák meg azokat az üzemeltetési, fenntartási és felújítási feladatokat, amelyek elvégzésével a Megbízott kezelőnek biztosítania kell a közutak, műtárgyak, a forgalomtechnikai létesítmények és egyéb tartozékok, valamint a közutat érintő vasúti pályák és közmű hálózatok, ezek műtárgyai és szerelvényei megfelelő állapotban tartását, állagvédelmét, a közúti jármű- és gyalogosforgalom biztonságát, a balesetveszély elhárítását és a környezet esztétikus állapotát, illetve a felújítását, a jogcímek szerint jóváhagyott éves tervben foglaltak teljesítésével.
Az ellenőrzés célja a létesítmények rendszeres ellenőrzése során tapasztalt hibák, hiányosságok kiküszöbölése, a veszélyhelyzet elhárítására, a bontással járó munkáknál észlelt szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó intézkedések megtétele, szükség esetén hatósági eljárás kezdeményezése.
Ennek érdekében a közút Megbízott kezelője folyamatos központi ügyeletet, valamint Útellenőri Szolgálatot működtet.
A 32. §-hoz
A Rendelet megállapít a károk megelőzésével, a kár bekövetkezéséért felelős személy vagy szervezet megállapításával, elhárításával és a keletkezett károk bejelentésével, a kárigények intézésével kapcsolatos eljárási szabályokat is.
A közutak üzemeltetésével kapcsolatos szabályok megszegésével okozott károk tekintetében a rendelet részben kiegészíti a hatályos törvényi rendelkezéseket (nevezetesen a közúti közlekedési törvénynek a vonatkozó rendelkezését):
A közúti közlekedési törvény szabályaiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a közút kezelőjének a felelőssége ebben a körben általános - tehát vétkességi - vagy ennél szigorúbb felelősség. A bírói gyakorlat azonban - a közúti közlekedési törvény felelősségi szabályait alkalmazva - egyértelműen az általános (tehát a vétkességi) felelősség szabályai szerint bírálja el a közút kezelőjének a felelősségét azoknak a károknak a vonatkozásában, amelyek a közutak biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotából erednek. A rendelet ennek megfelelően egyértelműen kimondja, hogy a rendeletben foglalt kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a károkozó a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés általános szabályaira vonatkozó rendelkezései szerint felelős.
A 33. §-hoz
Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet részletesen szabályozza - többek között - az útépítésekkel, a közterületet érintő közmű-, vasút és egyéb építésekkel, valamint a közutak burkolatának a felbontásával kapcsolatos szabálysértéseket is.
Eszerint szabálysértést követ el, aki
a) engedély nélkül utat megszüntet, elzár, az úton, az alatt vagy a felett építményt vagy más létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,
b) utat engedély nélkül felbont vagy elfoglal,
c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi, vagy betemeti,
d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,
e) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
f) természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
g) az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja.
Ezen túlmenően azonban számos olyan szabálytalan magatartás van, amelyet jogszabály nem nyilvánít ugyan szabálysértésnek, de a közérdek szempontjából az említett kormányrendeletben megfogalmazott szabálysértésekhez hasonlóan jelentős hátrányt okoz.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény értelmében önkormányzati rendelet is megállapíthat szabálysértést: így nincs elvi akadálya annak, hogy a - törvényben vagy kormányrendeletben eddig meg nem állapított tényállásra - szabálysértést állapítson meg. Az önkormányzati rendelettel megállapított szabálysértés büntetésének a felső határa legfeljebb harmincezer forint lehet.
Fontos azonban, hogy a javasolt rendelettel megállapított tényállások főváros-specifikusak legyenek, vagy legalább is olyan érdekeket védjenek szabálysértési szankciókkal, amelyek - az egyéb helységekhez hasonlóan - a főváros területén is védendők.
A rendelet a tanácsi rendeletben már eddig is szerepelt tényállásokon kívül - a többinél lényegesen enyhébb büntetési tétellel - meghatároz három új szabálysértési tényállást is. Ezek a közutak, illetve az egyéb közterületek nem közlekedési célú igénybevételére szabályozott új eljárási rend fenntartása érdekében szükségesek.
A 34. §-hoz
Útcsatlakozás általában a csatlakozó út, járműforgalmat szolgáló létesítmény, illetve ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) az érdekében létesül. Ezért annak rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért a csatlakozó út stb. tulajdonosa, működtetője felelős.
Amennyiben az útcsatlakozás gátolja a csapadékvíz elvezetését vagy a gyalogos-, kerékpáros forgalom biztonságát veszélyezteti, műszaki állapota leromlott, annak felújítására, korszerűsítésére kötelezhető a csatlakozó út stb. tulajdonosa (kezelője).
Ha a csatlakozó út stb. tulajdonosa (kezelője) a szükséges munkálatokat nem végzi vagy végezteti el, a rendeletben foglalt eljárással azt a mulasztó költségére a kezelő elvégeztetheti.
A 35. §-hoz
A rendelet hatálybalépéséről, a korábbi tanácsrendelet hatályon kívül helyezéséről és a rendelet hatálya alá tartozó közutak Megbízott kezelőjének kizárólagos jogával kapcsolatban szükséges, kapcsolódó jogtechnikai módosításról rendelkezik.
Budapest Főváros Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (7) bekezdésében, továbbá a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló módosított 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 10. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
