Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet

a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról

Budapest Főváros Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kkt.) és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakra is - az alábbi rendeletet alkotja.

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § *  E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) közigazgatási területén

a) a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fővárosi közutakra (ide nem értve a gyorsforgalmi utak Budapest közigazgatási határain belüli szakaszait); és

b) a Fővárosi Önkormányzat által Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint a főváros teljes területén ellátott forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői, forgalomszervezői feladatokkal érintett valamennyi közútra; továbbá

c) valamennyi olyan közútra, amelyek törvényben kijelölt vagyonkezelőjeként a Fővárosi Önkormányzat látja el a közútkezelői feladatokat; valamint

d) valamennyi olyan közútra, amelyek vonatkozásában feladat- és hatáskör átadás-átvételi megállapodás alapján a Fővárosi Önkormányzat látja el a közútkezelői feladatokat.

Fogalommeghatározások

2. § A rendelet alkalmazásában

1. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván; a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része; továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;

2. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;

3. *  közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület; továbbá közútnak minősül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vagy egyébként kezelésében lévő olyan magánterület (magánút) is, amely a közforgalom elől el nem zárt. Ennek megfelelően közút a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút is, ideértve a közút műtárgyát és tartozékát is;

4. magánút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló magánterület; a magánút közforgalom elől elzárt, vagy közforgalom elől el nem zárt magánút;

5. úttest: az útnak a járművek közlekedésére szolgáló része;

6. útburkolat: az úttestnek, a járdának, az út egyéb területének, illetve a kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, betonkő, aszfalt stb., - az alappal és az ágyazattal együtt);

7. járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része;

8. kerékpárút: a jelzőtáblával kerékpárútnak megjelölt közút;

9. gyalogút: a kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló olyan közterület, amely nem minősül járdának;

10. gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútnak megjelölt közút;

11. az út műtárgya (közúti műtárgy): a híd, (ideértve a pontonhidat és a hajóhidat is), az áteresz, a felüljáró, az aluljáró, az alagút, a támfal, a bélésfal, valamint az út víztelenítését szolgáló létesítmény (burkolatlan vagy burkolt árok, szikkasztóárok, más vízelvezető létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, az ennél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;

12. az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, a forgalomtechnikai létesítmény, a forgalmi, útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki, és egyéb létesítmény vagy berendezés (segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, közösségi közlekedési megállóhelyre kihelyezett utasváróhely, utcabútor, a járművek várakozását szabályozó eszköz, kerékpártároló), az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszköz és hálózat, a zajárnyékoló fal és töltés, továbbá a hidak, a felüljárók, az alagutak és az aluljárók speciális tartozékai;

13. forgalomtechnikai létesítmény: a forgalomirányító fényjelző készülék (a továbbiakban: jelzőlámpa), a közúti jelzőtábla, az útburkolati jel, jelzőtest, a KRESZ 20. §-ában meghatározott „egyéb közúti jelzés”, a várakozást gátló eszköz (pl. poller, korlát), valamint a forgalomirányító jelzésrendszer alépítménye (csőhálózat, akna);

14. közúti jelzés: a forgalomtechnikai létesítmény által adott jelzés;

15. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény területének, illetve a járművek közút melletti ingatlanról a közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;

16. közút fejlesztése (létesítése, építése,): érvényes útügyi műszaki előírások, illetve szabványok szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező szilárd burkolatú út vagy földút létrehozása;

17. közút felújítása (korszerűsítése): a nem megfelelő, vagy rossz állapotú szilárd burkolatú út vagy útszakasz átépítése annak érdekében, hogy az megfeleljen a közlekedés biztonsága és kulturáltsága követelményeinek;

18. közút üzemeltetése: a közúton és közvetlen környezetében végzett olyan szolgáltatások és egyéb tevékenységek összessége - ideértve a közút fenntartását, tisztántartását, síkosságmentesítését, hóeltakarítását, valamint a közút állapotának ellenőrzését és vizsgálatát is - amelyek a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását szolgálják vagy segítik elő;

19. közút fenntartása (karbantartása): a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartása, a forgalmi igénybevételből, az időjárási és az egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozása;

20. közút közlekedési célú igénybevétele: a közúton járművel való közlekedés (ideértve a járművel való megállást és a várakozást is) illetve gyalogosközlekedés;

21. közút közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely a külön jogszabályban meghatározott legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést, illetve méretet meghaladja, illetve a külön jogszabályban meghatározott korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közút és korlátozott forgalmú közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely e külön jogszabály értelmében a korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közutat és a korlátozott forgalmú közutat nem vehetné igénybe;

22. közút nem közlekedési célú igénybevétele: a közút területének (vagy e terület egy részének) - ideiglenes vagy tartós - elfoglalása

a) építési munka elvégzése céljából (közút fejlesztése, felújítása,; fenntartása, közúthoz csatlakozás létesítése; a közút területén levő vagy területét érintő közmű létesítése, fenntartása, a közutat érintő vasúti pálya és tartozékai létesítése, fenntartása, valamint a közút burkolatának felbontásával járó egyéb munkák végzése), vagy

b) *  építési munkával nem járó célból (pl. a közúton rendezvények tartása, reklámtábla vagy reklámberendezés elhelyezése, vendéglátó-ipari létesítmények vagy kereskedelmi létesítmények, berendezések elhelyezése, közút melletti épületek állványozása, egyéb ideiglenes anyagok vagy berendezések elhelyezése);

23. közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a közútnak az egyes közművek üzemzavarának idejére vonatkozó, halasztást nem tűrő hibaelhárítás és helyreállítás céljából történő; illetve ár- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás miatti igénybevétele;

24. megállóhelyeknél a fel- és leszállás céljára szolgáló terület: a menetrend alapján közlekedő autóbuszok, trolibuszok megállóhelyeinél

a) kialakított járdasziget, illetve a járdának a fel- és leszállás céljára kiszélesített területe, ennek hiányában

b) a megállóhelyet jelző közúti jelzőtáblától a járda területéből - csuklós jármű esetén 1,5 m széles és 18 m hosszú, egyéb jármű esetén 1,5 m széles és 12 m hosszú, kettős megálló esetén 1,5 m széles és 36 m hosszú - terület,

valamint a megállóhelyeknél létesített utasváróhely;

25. végállomás: a villamos, autóbusz illetve trolibusz menetrend szerinti első és utolsó megállóhelye, amelynél a villamos, autóbusz illetve trolibusz rendszeresen várakozhat;

26. vasúti pálya: a vasúti vágány (ideértve az elővárosi vasút, a gyermekvasút és a fogaskerekű vasút közlekedésére szolgáló vasúti vágányt is), valamint az alatta levő földterület, és a (jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított) hozzá tartozó védő (biztonsági) földterület. A rendelet alkalmazásában azonban nem vasúti pálya a közúti vasút (villamos) közlekedésére szolgáló vágány és az alatta levő földterület illetve hozzá tartozó védő (biztonsági) sáv;

27. vasúti pálya tartozéka: a vasúti híd, áteresz, zajvédő fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolódó berendezés, vasúti jelző- és biztosító berendezés (ideértve a „Vasúti átjáró kezdete” és az azzal együtt alkalmazott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” - jelzőtáblákat, valamint a vasúti átjárót illetve a vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezéseket és terelőkorlátokat), a vasúti peron, a vasúti távközlő- berendezés, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet;

28. közúti vasúti pálya: a közúti vasút (a továbbiakban: villamos) közlekedésére szolgáló vasúti vágány, valamint az alatta levő földterület, és a hozzá tartozó - a vágánytengelytől számítva mindkét irányban 1650-1650 mm széles - védő (biztonsági) sáv;

29. közúti vasúti pálya tartozéka: a közúti vasúti pálya villamos felső vezetéke és az ehhez kapcsolódó berendezés, a közúti vasút megállóhelyeinél létesített járdasziget és az azon elhelyezett utasváróhely a kizárólag a közúti vasút forgalmának szabályozására szolgáló jelzőberendezések;

30. *  közmű: a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezeték - ide értve annak külön jogszabály által meghatározott biztonsági övezetét is -, és anyagszállításra, adatátvitelre vagy erőátvitelre szolgáló egyéb vezeték, a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel;

31. *  Közútkezelő: a Fővárosi Közgyűlés;

32. *  közút forgalomtechnikai kezelője (Forgalomtechnikai kezelő): Budapest Főváros teljes közforgalomnak megnyitott közúthálózata tekintetében - jogszabályban meghatározott esetekben - a Fővárosi Közgyűlés;

33. *  BKK Zrt.: a 3. § (3)-(6) bekezdésében meghatározott stratégiai közútkezelői feladatokat ellátó BKK Budapest Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

34. *  Budapest Közút Zrt.: a 3. § (8) bekezdésében meghatározott operatív közútkezelői feladatokat ellátó Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

34/A. *  FÖRI: a 3. § (12) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jellegű közútkezelői feladatokat ellátó Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság;

35. *  szakfelügyelet: az üzemeltető (szakfelügyelő) által gyakorolt felügyeleti tevékenység, amely a közutak nem közlekedési használata során végzett tevékenységek jogszabályi, szakszerűségi követelményeinek és a Budapest Közút Zrt. előírásainak teljesítését vizsgálja, felügyeli. E felügyeleti tevékenység részeként kell tekinteni a szakfelügyelő helyszíni ellenőrző tevékenységét, mindazon vizsgálatokat, méréseket, és adatgyűjtő tevékenységeket, melyeket annak érdekében végez, vagy végeztet el, hogy meggyőződjék az előírások és követelmények munkát végző általi betartásáról;

36. *  közúton megvalósuló műszaki beavatkozás: minden olyan közúton történő beavatkozás, amely az út, vagy annak tartozéka megbontásával, átalakításával, építésével, vagy a végleges forgalmi rend módosításával jár;

37. *  közmű üzemeltetője: a közmű külön jogszabályban meghatározott előírások szerinti üzemeltetésének gyakorlásáért felelős szervezet;

38. *  tervezési alaptérkép: a közúton megvalósítani tervezett műszaki beavatkozások terveinek alapjául szolgáló, a tervezési területen található objektumokat feltüntető geodéziai felmérésen és az ingatlan-nyilvántartáson alapuló, a meglévő állapotot tükröző helyszínrajz a vonatkozó útügyi, műszaki előírásoknak megfelelően;

39. *  fővárosi közutak: a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti fővárosi közutakon kívül az 1. § b)-d) pontjában meghatározott közutak is.

II. RÉSZ

KEZELŐI FELADATOK

I. Cím

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3. § *  (1) E rendelet hatálya alá tartozó fővárosi közutakkal kapcsolatban a Fővárosi Közgyűlés (mint Közútkezelő) látja el az alábbi közútkezelői feladatokat:

a) a fő- és tömegközlekedési útvonalak kijelölése,

b) a Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló fővárosi közgyűlési rendelet alapján a beruházási, felújítási okiratok jóváhagyása.

(2) A Közútkezelő az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb közútkezelői feladatok ellátásáról

a) a (3)-(7) bekezdésben foglaltak szerint a BKK Zrt. útján,

b) a (8)-(11) bekezdésben foglaltak szerint a Budapest Közút Zrt. útján,

c) a (12)-(13) bekezdésben foglaltak szerint pedig a FÖRI útján

gondoskodik.

(3) A BKK Zrt. látja el az alábbi stratégiai közútkezelői feladatokat:

a) fővárosi közutak útkategóriákba és útosztályokba sorolása, valamint annak meghatározása, hogy az általa útkategóriákba sorolt egyes közutak milyen közútkezelési szolgáltatási osztályba tartoznak,

b) Közúti Közlekedés ágazati koncepció kidolgozása,

c) intermodális közlekedési kapcsolatok kidolgozása,

d) Budapesti Agglomeráció Területendezési Tervben megjelenő közúthálózat fejlesztési elképzelések érvényesítése olyan esetekben, ahol a teljes forgalmi rend megváltozik, új nyomvonal épül, vagy nagyobb léptékű engedély köteles beavatkozások történnek,

e) Fővárosi Közlekedésfejlesztési Stratégia (Balázs Mór-terv) kidolgozása, folyamatos fejlesztése,

f) stratégiai elemzések készítése és az integrált közlekedésszervezői modell keretében koncepcionális feladatok ellátása,

g) a Főváros fenntartható mobilitásával kapcsolatos koncepciók közútkezelési feladataira vonatkozó tervek, stratégiai dokumentumok kidolgozása és végrehajtása,

h) a fővárosi közlekedést igénybe vevők közlekedési mód választásának befolyásolásával kapcsolatos közútkezelési stratégiai dokumentumok és intézkedési javaslatok elkészítése,

i) a kiemelt fővárosi fejlesztések, valamint kiemelt fővárosi programokkal és feladatokkal kapcsolatos egységes közlekedési koordinációs feladatok ellátása,

j) a közútkezeléssel és a közúti forgalommal kapcsolatos információk közzététele a fővárosi közlekedéssel kapcsolatos egységes kommunikáció keretében,

k) a Budapest Közút Zrt. szakmai tevékenységének ellenőrzése,

l) egyéb stratégiai közútkezelési feladatok.

(4) A BKK Zrt. az integrált közlekedésszervezői modell és a feladatkörébe tartozó feladatok megfelelő ellátása érdekében évente beszámol a Fővárosi Önkormányzat részére (azonnali beavatkozást igénylő esetekben soron kívül, a Fővárosi Önkormányzat ilyen irányú kérése esetén a megjelölt határidőn belül) a stratégiai közútkezelői célok teljesüléséről és a Budapest Közút Zrt. feladat körébe tartozó feladatok végrehajtásának közlekedésszervezői feladatokra gyakorolt hatásáról a Budapest Közút Zrt. által hozzáférhetővé tett, vagy átadott adatok, információk alapján és együttműködik a szükséges megoldások kidolgozásában. A BKK Zrt. ellátja a közterületi várakozás integrált rendszerének, korlátozott forgalmi övezetek, valamint a behajtási rendszerek kidolgozásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos koncepcionális feladatokat, ideértve a közterületi várakozó helyek tekintetében a stratégia jellegű fejlesztéseket is, figyelemmel az integrált közlekedésszervezői feladatokra.

(5) A BKK Zrt. ellátja a közútkezelés körébe tartozó fővárosi út-, híd-, műtárgy és forgalomtechnikai felújítások (fejlesztések) teljes körű (terveztetés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés, lebonyolítás) hatékony megvalósítása érdekében a stratégiai jelentőségű fejlesztési és felújítási jellegű feladatokat a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződésben és jelen rendelet 27. §-ában meghatározottak szerint. A BKK Zrt. a Budapest Közút Zrt.-vel együttműködve összeállítja a tárgyévet követő évi projektlistát, út-, és híd- műtárgy, forgalomtechnikai felújítási és fejlesztési programot.

(6) A Közútkezelő Fővárosi Önkormányzat közútkezelési feladatokat érintő megrendelői funkciójának szakmai támogatása érdekében a BKK Zrt. ellátja az alábbi feladatokat:

a) a Budapest Közút Zrt. közszolgáltatási és feladat-ellátási megállapodásának, éves szerződésének és azok módosítása tervezetének véleményezését,

b) a Budapest Közút Zrt. közszolgáltatási és feladat-ellátási tevékenységéhez kapcsolódó éves beszámolójának, éves működési jelentésének szakmai véleményezését,

c) a Budapest Közút Zrt. közszolgáltatási és feladat-ellátási tevékenységéhez kapcsolódó negyedéves jelentés és éves elszámolás szakmai véleményezését, szakmai ellenőrzését és azt követően az Önkormányzat részére történő megküldését;

d) a feladatkörébe tartozó stratégiai feladatok megfelelő ellátása érdekében évente, azonnali beavatkozást igénylő esetekben soron kívül, vagy a Fővárosi Önkormányzat ilyen irányú kérése esetén a kérésben megjelölt határidőn belül beszámol a Fővárosi Önkormányzat részére, és együttműködik a szükséges megoldások kidolgozásában.

(7) A BKK Zrt. a (3)-(6) bekezdés szerinti feladatokat a Fővárosi Önkormányzat alapítói döntései és a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződésben foglaltak, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint látja el.

(8) A Budapest Közút Zrt. látja el az alábbi operatív jellegű közútkezelői feladatokat:

a) igazgatási feladatok,

b) ellenőrzési és vizsgálati feladatok,

c) felújítási feladatok megvalósítása a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződésben és a jelen rendelet 27. §-ában meghatározottak szerint,

d) az út-, híd-, műtárgy és forgalomtechnikai üzemeltetési feladatok ellátása,

e) út-, híd-, műtárgy és forgalomtechnikai fenntartási feladatok ellátása.

(9) A Budapest Közút Zrt. a (8) bekezdés szerinti feladatokat a Fővárosi Önkormányzattal kötött szerződésben foglaltak, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint látja el.

(10) A BKK Zrt. és a Budapest Közút Zrt. feladataik ellátása során kötelesek egymással és az érintett szervekkel, így különösen a Fővárosi Önkormányzattal és a FÖRI-vel a feladat ellátása érdekében szükséges mértékben együttműködni.

(11) A Budapest Közút Zrt. a BKK Zrt.-vel való együttműködési kötelezettsége keretében köteles a közösségi közlekedés működését érintő ügyekben a BKK Zrt.-vel egyeztetni, ennek keretében

a) a közösségi közlekedés működéséhez, a hálózatmódosításokhoz szükséges kezelői feladatkörben végezhető feladatokat kiemelten kezelni,

b) a következő évi projektlista, út-, és híd-, műtárgy, forgalomtechnikai felújítási-fejlesztési program összeállításában a BKK Zrt. számára a szükséges szakmai információkat és háttértámogatást megadni, javaslatot tenni,

c) az éves szolgáltatási szintet a BKK Zrt.-vel szakmailag véleményeztetni,

d) a BKK Zrt. által menedzselt projekteket kiemelten támogatni.

(12) A FÖRI látja el a 34/A. §-ban foglalt ellenőrzési jellegű közútkezelői feladatokat.

(13) A FÖRI a (12) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jellegű közútkezelői feladatokat a Fővárosi Önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként az Alapító Okiratában foglaltak és a vonatkozó jogszabályok szerint látja el.

II. Cím

IGAZGATÁSI FELADATOK

I. Fejezet

A közutak forgalmi rendjének szabályozása, útkategóriák és szolgáltatási osztályok, nyilvántartás

4. § *  Budapest teljes területén a közúthálózat forgalmi rendjét - a közút tulajdonosának személyétől függetlenül - a Közútkezelővel kötött szerződés alapján a Budapest Közút Zrt. alakítja ki, gondoskodik a fővárosi közutak és azok műtárgyai üzemeltetéséről, fenntartásáról, felújításáról, a BKK Zrt. gondoskodik azok fejlesztéséről. A BKK Zrt. ennek érdekében elemzi a közlekedési folyamatokat és javaslatot tesz a Budapest Közút Zrt.-nek a forgalmi rend esetleges átalakítására. A Budapest Közút Zrt. elhelyezi, üzemelteti és fenntartja a forgalomtechnikai létesítményeket.

5. § *  A BKK Zrt. - a vonatkozó jogszabály alapján és a településrendezési tervben foglaltak figyelembevételével - a Fővárosi Önkormányzat kezelésében levő közutakat útosztályokba és útkategóriákba sorolja, továbbá - a vonatkozó jogszabály alapján és a Budapest Közút Zrt. javaslatát figyelembe véve - meghatározza, hogy az általa útkategóriákba sorolt egyes közutak milyen közútkezelési szolgáltatási osztályba tartozzanak.

6. § (1) *  A Budapest Közút Zrt. nyilvántartást vezet

a) *  az e rendelet hatálya alá tartozó közutakról (ezen belül külön a hidakról, felül- és aluljárókról, az egyéb műtárgyakról és a tartozékokról),

b) az általa megtett intézkedésekről (kiadott közútkezelői hozzájárulások és más nyilatkozatok, helyszíni szemlével összekötött vagy helyben megadott vélemények stb.),

c) az üzemeltetésében lévő közutakkal kapcsolatos kártérítési ügyekről és a jótállási és szavatossági követelésekről.

(2) A forgalomtechnikai létesítményekről készített nyilvántartás kiterjed azok műszaki és minőségi adataira, a forgalmi rendet meghatározó közúti jelzésekre, valamint a forgalomtechnikai létesítmények üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségekre.

(3) A közutakról, úttestekről, műtárgyakról, tartozékokról és megállóhelyekről készített nyilvántartás kiterjed azok műszaki, minőségi, forgalmi és baleseti adataira, valamint az üzemeltetésükre, fenntartásukra és fejlesztésükre fordított költségekre.

(4) A hidakról, felül- és aluljárókról vezetett nyilvántartás során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályban foglaltakat is.

(5) A Fővárosi Önkormányzat külön jogszabály alapján vezeti a tulajdonában levő közutak, valamint műtárgyaik ingatlanvagyon-kataszterét és vagyonkimutatását.

II. fejezet

Kezelői hozzájárulások

7. § *  (1) *  A Fővárosi Önkormányzat nevében eljárva a Budapest Közút Zrt. adja ki - e rendeletben foglaltaknak megfelelően - a külön jogszabályokban előírtak szerinti közútkezelői hozzájárulást, nyilatkozatot, engedélyt (a továbbiakban együtt: közútkezelői hozzájárulás), a kiadott közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a hozzájárulás - e rendelet 8-26. §-aiban foglaltak alapján meghatározott - feltételeit, valamint a külön jogszabály alapján fizetendő díj összegét is. A közútkezelői hozzájárulás tovább nem ruházható, kizárólag a hozzájárulásban nevesített igénybevevőt jogosítja fel a közút nem közlekedési célú igénybevételére.

(2) Jogszabályban meghatározott esetekben a közlekedési hatósághoz lehet fordulni a közútkezelői hozzájárulás megtagadása miatt, vagy az abban megállapított feltételekkel szemben, vagy ha a közútkezelő a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról - külön jogszabályban meghatározott határidőn belül - nem nyilatkozik.

8. § (1) *  A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat - közlekedési vagy nem közlekedési célból - igénybe kívánja venni, vagy a közút forgalmi rendjét meg kívánja változtatni (a továbbiakban: a kérelmező). A kérelmező meghatalmazott útján is eljárhat.

(2) *  A kérelmezőnek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmét a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal és mellékletekkel a Budapest Közút Zrt.-nél kell benyújtania. A Budapest Közút Zrt. az előírt mellékletek vagy azok közül egyesek csatolásától eltekinthet, továbbá - szükség szerint - egyéb dokumentáció becsatolását vagy adat közlését is kérheti az igénybevétel (tevékenység) formájától, módjától, időtartamától és mértékétől függően, valamint kapu vagy telekbejáró esetében.

(3) *  A jogszabályban megengedett össztömeget, tengelyterhelést, vagy méretet meghaladó jármű, valamint a lánctalpas jármű közlekedésének az engedélyezésére, és az ilyen jármű útvonalának a kijelölésére irányuló kérelmet, továbbá a közúti jelzéssel megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármű közlekedésének az engedélyezésére és az ilyen jármű útvonalának a kijelölésére irányuló kérelmet a Budapest Közút Zrt.-hez kell benyújtani. A Közútkezelő nevében a Budapest Közút Zrt. adja ki - e rendeletben foglaltaknak megfelelően - az engedélyt (mely tartalmazza a külön jogszabály alapján fizetendő díj összegét is).

(4) *  A közúton közlekedő járművek össztömegét, tengelyterhelését és méreteit a Budapest Közút Zrt. jogosult és köteles ellenőrizni, vagy ellenőriztetni (ellenőrző mérésekkel). Ha a túlsúlyos, tengelytúlsúlyos, túlméretes vagy lánctalpas jármű a jogszabályban előírt hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban meghatározott feltételektől eltérően közlekedik, megteszi a vonatkozó jogszabályban meghatározott szükséges intézkedéseket.

9. § (1) *  A közút fejlesztését, felújítását, továbbá a közút (ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút) burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének (13. §) kivételével - nem végezhető. A Budapest Közút Zrt. csak kivételesen indokolt esetben járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.

(2) A kérelmező - az 5 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a közút építésének megkezdése előtt köteles

a) már a tervezés időszakában felhívni az érintett ingatlanok tulajdonosait azoknak az igényeiknek a bejelentésére, amelyeknek a kielégítése burkolatbontással jár (csatorna, víz-, gázbekötés, stb.);

b) figyelmeztetni az ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a közműbekötési igényüknek megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem lesz lehetőségük;

c) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat végezzék el, valamint az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozó-vezetékeit - ha ezek elvégzése 5 éven belül lenne esedékes - építsék ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljon szükségessé.

Az a)-c) pontokban meghatározott felhívásokra és figyelmeztetésre vonatkozó dokumentumokat a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell.

10. § *  (1) *  A közút nem közlekedési célú igénybevételére irányuló hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a kérelmező a kérelemhez csatolja:

a) a tervezési alaptérképet,

b) az útépítési engedélyezési tervet, vagy - ha engedélyezési terv nem készül - a kivitelezési tervet,

c) közmű tervek esetén a közműépítési vagy rekonstrukciós tervet és a burkolat helyreállítására vonatkozó útépítési munkarészt (helyszínrajz, keresztszelvény, műszaki leírás),

d) ideiglenes forgalomkorlátozási tervet, valamint végleges forgalmi rend változást eredményező beavatkozás esetén a forgalomtechnikai tervet,

e) burkolatbontási tilalom esetén - az ennek feloldása érdekében szükséges felmentéshez - a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat.

(2) *  A terveket - a papíralapú tervekkel egy időben - a Budapest Közút Zrt. által meghatározott digitális formában is be kell nyújtani.

10/A. § *  (1) A közút állagának védelme, valamint a közúti közlekedés biztonsága érdekében a Budapest Közút Zrt. a közútkezelői hozzájárulásban - a közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiként - előírhatja különösen, hogy * 

a) *  a közút igénybevételének idejére a munka csak a Budapest Közút Zrt. képviselőjének személyes jelenlétében végezhető,

b) *  a közút igénybevétele miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást kizárólag a Budapest Közút Zrt. végezheti,

c) *  a burkolat részben vagy egészben történő helyreállítását kizárólag a Budapest Közút Zrt. végezheti.

(2) *  A személyes jelenlétért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, valamint a burkolat-helyreállításért a Budapest Közút Zrt. a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költségei) számolhatja el. A költségeket az igénybevevő számla alapján, 15 napon belül köteles a Budapest Közút Zrt. részére megtéríteni.

Munkakezdési hozzájárulás

11. § *  (1) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett következő tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább 30 nappal a kérelmezőnek munkakezdési hozzájárulást kell kérnie az erre a célra szolgáló, e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon:

a) közút fejlesztése, felújítása,

b) a közút építési munkával járó fenntartása,

c) a közúthoz útcsatlakozás létesítése,

d) a közút területén lévő (ideértve a közút alatt és a közút felett lévő) közmű (légvezeték, távközlési vezeték, optikai kábel stb.), továbbá olyan közmű létesítése, amely a közút területét érinti,

e) a közutat érintő vasúti pálya, illetve annak tartozékainak fejlesztése, felújítása, vagy építési munkával járó fenntartása,

f) a közút területének bontásával járó egyéb munkák végzése (ideértve a közút területén a várakozást gátló eszközök elhelyezését, továbbá fák, cserjék kivágását vagy ültetését, zöldterület átépítését stb. is).

(2) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett következő tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább 15 nappal egyszerűsített munkakezdési hozzájárulást kell kérni az erre a célra szolgáló, e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon:

a) közművek kizárólag útburkolatban, járdafelületen és zöldfelületen elhelyezkedő szerelvényének cseréje, javítása, szintbe helyezése;

b) közművek kizárólag útburkolatban, járdafelületen és zöldfelületen elhelyezkedő akna fedlapjának cseréje, javítása, szintbe helyezése.

(3) A közúton burkolatbontással nem járó, de a közút területének (vagy e terület egy részének) ideiglenes vagy tartós elfoglalása esetén a kivitelező a közútkezelői hozzájárulás birtokában is köteles a közút Eljáró kezelőjét a munka tényleges megkezdését megelőzően legalább 72 órával értesíteni.

(4) Távközlési vagy optikai kábelfektetés esetén a munkakezdési hozzájárulást az építtetőnek kell kérnie.

(5) *  Nincs szükség munkakezdési hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli igénybevétele esetén. Az igénybevétel megkezdését azonban a közút ilyen igénybevevője is köteles bejelenteni e rendelet 13. §-ában foglaltaknak megfelelően a Budapest Közút Zrt.-nek.

(6) *  A munkakezdési hozzájárulás és az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet - a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelő tartalommal és mellékletekkel - az erre rendszeresített, e rendelet mellékletei szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Budapest Közút Zrt.-nek.

(7) *  A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) *  a közmű üzemeltetők által egyeztetett kivitelezési tervet (papír alapú és a Budapest Közút Zrt. által meghatározott elektronikus változatban),

b) *  hat hónapnál nem régebbi hozzájárulással ellátott forgalomtechnikai tervet és ideiglenes forgalomszabályozási tervet, továbbá ezeknek a Budapest Közút Zrt. által meghatározott elektronikus változatát,

c) az építési engedélyt vagy a létesítési hozzájárulást, és az illetékes közmű-üzemeltető tervjóváhagyását,

d) az (1) bekezdés c)-f) pontjaiban említett munkák esetén a közút igénybevételét bemutató helyszínrajzot, valamint a közút érintett szakaszának keresztmetszeti rajzát,

e) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet minden, a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak,

f) a beruházó vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőinek nyilatkozatai teljes körűek, és azok a kérelem időpontjában érvényesek,

g) az igénybe venni kívánt terület tulajdonosának hozzájárulását,

h) a vasúti pálya vagy közúti vasúti pálya kezelőjének nyilatkozatát,

i) a közút üzemeltetőjének nyilatkozatát,

j) a részletes építési ütemtervet,

k) a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges díjfizetési adatlapot,

l) az építési munkák által érintett közúthoz kapcsolódó zöldterület megóvására irányuló, valamint az építési munkák során elkerülhetetlenül károsodó zöldterület helyreállítása érdekében teendő intézkedések ismertetését.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában említett helyszínrajzon megjelölt - igénybe venni kívánt - területen kívül további terület a munkavégzéshez csak külön közútkezelői hozzájárulás alapján vehető igénybe.

(9) *  Az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) *  M=1:500 vagy ennél nagyobb méretarányú helyszínrajzot, ábrázolva a beavatkozás helyét/helyeit, a megbontandó burkolat nemének megjelölésével (a burkolat helyreállításának mértékét és rétegrendjét a Budapest Közút Zrt. az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulásban határozza meg),

b) *  az ideiglenes forgalomkorlátozás megoldását (a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást a Budapest Közút Zrt. az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulással adja meg),

c) a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges díjfizetési adatlapot.

(10)-(11) * 

(12) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a munkavégzés helyszínén kihelyezett 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblán a munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékoztatást adni.

(13) *  A Budapest Közút Zrt. indokolt esetben (a forgalom jelentős zavarása, elterelése vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok stb.) a munkák végzésének a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeit az eredeti kezdési időpontig kiadott új munkakezdési hozzájárulással megváltoztathatja.

(14) * 

(15) Burkolatbontással járó munkához a november hó 15. és március hó 15. közötti időszakra munkakezdési hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a munkakezdési hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek biztosítására.

(16) *  Ha a közutat nem közlekedési célból a Budapest Közút Zrt. hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a Budapest Közút Zrt. kérelme alapján - az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, valamint a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti.

11/A. § *  (1) A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő közutakon, kerékpárúton, járdán tartandó futóversenyek kapcsán a futóverseny tényleges megtartása előtt legalább 30 nappal a kérelmezőnek igénybevételi hozzájárulást kell kérnie az erre a célra szolgáló, e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) *  Az igénybevételi hozzájárulás iránti kérelmet a Budapest Közút Zrt.-nek kell benyújtani és a kérelemhez csatolni kell:

a) forgalomkorlátozási tervet,

b) közterület-használati hozzájárulást,

c) a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges díjfizetési adatlapot.

(3) * 

III. fejezet

Kivitelezési előírások

Az ideiglenes forgalomszabályozási terv

12. § *  Közúton végzett, vagy a közutat érintő munkák kivitelezésének ideje alatt a forgalmat a Budapest Közút Zrt. hozzájárulásával ellátott ideiglenes forgalomszabályozási tervben foglaltak alapján kell fenntartani. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv tartalmára külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

Rendkívüli igénybevétel

13. § *  (1) *  A közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén az igénybevevő köteles az igénybevételt a Budapest Közút Zrt.-nek - az igénybevétel megkezdése előtt lehetőleg 12 órával, de legkésőbb azzal egyidejűleg - elektronikus úton bejelenteni. A munkaterület helyszínén tartózkodó személynek ismernie kell az elektronikus úton történt bejelentés azonosító számát, ellenőrzés esetén azt közölnie kell az ellenőrzést végzővel. A rendkívüli igénybevétel okának meghatározását, továbbá a rendkívüli igénybevétel halaszthatatlanságára vonatkozó egyértelmű üzemeltetői nyilatkozatot a meghibásodás tudomására jutásának idején, de legkésőbb a munka megkezdését követő 12 órán belül - elektronikus úton - köteles megküldeni a Budapest Közút Zrt.-nek.

(2) A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybevevőnek a munkavégzés helyszínén egy 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyeznie.

(3) *  Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 120 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a Budapest Közút Zrt. hozzájárulását megkérni, és a munkát a Budapest Közút Zrt. által meghatározott feltételek figyelembevételével kell elvégeznie.

(4) *  A munkaterületről történő végleges levonulást követően (legkésőbb a munkaterület üzemeltető részére történő visszaadásakor) az igénybevétel idejére kialakított ideiglenes forgalmi rend(ek)ről készített helyszínrajzot, a helyszínrajznak megfelelően kialakított forgalmi rendről készített digitális fényképfelvételeket át kell adni a Budapest Közút Zrt. részére.

(5) A rendkívüli igénybevétellel felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút burkolata helyreállításakor (szerkezet, terület nagysága) jelen rendelet 23. §-ában leírtak szerint kell eljárni. A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

A munkaterület átvétele

14. § *  (1) A munkakezdési hozzájárulás önmagában még nem jogosít az adott munkaterület birtokbavételére, arra kizárólag a (2) bekezdés szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kerülhet sor.

(2) *  A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a munka megkezdése előtt a Budapest Közút Zrt.-től át kell vennie a munkaterületet, és erről jegyzőkönyvet kell készítenie.

(3) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a közútkezelői hozzájárulásban előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

(4) *  A munkaterület átadás-átvétel időpontjától a munkaterület a Budapest Közút Zrt. részére történő visszaadásáig a munkakezdési hozzájárulás jogosultja teljes felelősséggel tartozik a munkaterületért.

A munkaterület és a forgalom elválasztása

15. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a közúton - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.

(3) Az útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző cég nevét és címét, valamint közmű esetén annak fajtáját (gáz, elektromos áram, csatorna stb.).

(4) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.

(5) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

Az ideiglenes forgalmi rend kialakítása

16. § (1) *  Ideiglenes forgalmi rend kialakítása érdekében a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles közútkezelői hozzájárulást kérni, valamint a Budapest Közút Zrt. által működtetett ügyfélszolgálatot és a BKK Zrt. által működtetett közlekedési információs központot az ideiglenes forgalmi rend életbelépését megelőzően legalább 3 munkanappal, a csak járdát érintő korlátozás esetében 12 órával - az életbeléptetés szándékozott időpontjának a megjelölésével - a tervezett ideiglenes forgalmi rendről értesíteni.

(2) *  A közútkezelői hozzájárulásban az ideiglenes forgalomszabályozási terv jóváhagyása során előírható, hogy az ideiglenes forgalmi rend kialakítását követően a burkolatbontással járó munkák megkezdését helyszíni bejárásnak kell megelőznie. A helyszíni bejárás során történik a forgalmi rend kialakításának az üzemeltetői (szakfelügyeleti) ellenőrzése a Budapest Közút Zrt. által.

(3) *  Jelzőlámpás csomópont lekapcsolását a Budapest Közút Zrt. végezheti el.

(4) A közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.

(5) *  Az ideiglenes forgalmi rend érdekében újonnan elhelyezett forgalomirányító jelzőlámpákat, valamint közúti jelzőtáblákat - azok jelzéseinek életbeléptetéséig - át nem látszó anyaggal teljesen le kell takarni. Hasonló módon le kell takarni, vagy le kell szerelni az ideiglenes forgalmi rend időtartamára azokat a jelzőlámpákat, valamint a közúti jelzőtáblákat, amelyeknek a jelzései az ideiglenes forgalmi rend időszakában nem érvényesek. A jelzőlámpák programmódosítását csak a közútkezelői hozzájárulásban megjelölt szervezet végezheti el.

(6) *  Az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó útburkolati jelek - eltérő előírás hiányában - sárga színűek, ragasztott kivitelűek.

(7) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

(8) Azokat a járműveket, amelyek a tilalmi jelzőtáblák ellenére az ideiglenesen lezárt útszakaszon (járdán) tartózkodnak, és ezáltal a munkát akadályozzák, a hozzájárulás jogosultja a járműtulajdonos költségére a munkavégzés helyéről - a rendőrség közreműködésével - elszállíttathatja.

(9) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.

(10) *  Az ideiglenes forgalmi rend a munkavégzés folyamán csak a közútkezelői hozzájárulás módosításával változtatható meg. A hozzájárulás jogosultja köteles az ideiglenes forgalmi rendet megváltoztatni, ha azt a közútkezelői hozzájárulás előírja.

(11) Ha az útlezárás kerékpárutat (is) érint, az ideiglenes forgalmi rend kialakítása során ki kell jelölni a kerékpárosok által használható ideiglenes útvonalat is.

(12) *  A hozzájárulás jogosultja köteles a Budapest Közút Zrt. részére az erre kialakított elektronikus úton bejelentést tenni minden egyes ideiglenes forgalomkorlátozási ütem bevezetésekor és megszüntetésekor a bevezetés és megszüntetés pontos időpontjáról, az adott ütemre vonatkozó tervlap azonosítójának és a kiadott forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás azonosító számának egyidejű közlésével.

A munka megkezdése és végzése

17. § (1) *  Bontással járó munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és az előírt határidőre történő befejezéséhez minden feltétel biztosított, továbbá a munka megkezdésének pontos időpontja és a munkavégzés ütemezésének bejelentése az erre kialakított elektronikus úton a Budapest Közút Zrt. részére megtörtént. A munka végzése során késedelem nélkül be kell jelenteni a munkavégzés ütemezésének módosulását. A közúti forgalomra való hatása miatt, vagy az érintett úthálózati elem kiemelt jelentősége esetén a Budapest Közút Zrt. a munkakezdési hozzájárulásban elrendelheti az erre a célra kialakított rendszeren keresztül a munkavégzés napi előrehaladásának elektronikus úton történő bejelentési kötelezettségét a munkát végző számára.

(2) *  A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha:

a) az előírt engedélyek és hozzájárulások megvannak,

b) a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz rendelkezésre áll,

c) a munka befejezését követően az útburkolat végleges helyreállításának feltételei fennállnak.

A fenti feltételek teljesülését a munkakezdési hozzájárulás jogosultja a Budapest Közút Zrt. felhívására igazolni köteles.

(3) A főútvonalon vagy a városképi szempontból egyébként kiemelt területen folyó jelentősebb és huzamosabb ideig (egy hónapnál hosszabb ideig) tartó építés esetén a vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint útépítési adatközlő táblát kell elhelyezni.

18. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat - kézi feltárással történő kivitelezés esetén is - különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 m-nél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett - kézi vagy gépi - átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(4) Fa törzsétől mért 3 m-es sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 cm-nél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(6) Az építési munkák során be kell tartani a fővárosi zöldterületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldterületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló külön jogszabályban foglaltakat is.

(7) *  Ha az előretervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton a 25 cm-t, úttesten a 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, úgy ezt a hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműveknek, és a régészeti védettség alatt álló terület esetén 30 cm mélységet meghaladó földmunka esetén az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságnak bejelenteni. Villamos energia közszolgáltatást biztosító föld feletti és föld alatti vezeték biztonsági övezetében - a biztonsági övezetről szóló külön jogszabály előírásai szerint - tilos, vagy csak korlátozásokkal megengedett munkát végezni.

(8) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- (kábel-) fektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(9) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

19. § (1) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról, és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(2) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni, és a helyreállítás költségeit viselni.

(3) *  Lakott területen este 22 órától reggel 6 óráig - az üzemzavar elhárítását és a váratlanul felmerült, vagy közérdekből el nem halasztható munkákat, valamint a közútkezelői hozzájárulásban előírt több műszakos munkavégzést kivéve - nem szabad a külön jogszabályban meghatározott zajszintet meghaladó mértékű zajjal járó építési, javítási vagy más bontási, illetve rakodási munkálatokat végezni.

Az anyagok kiszállítása és tárolása

20. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek, stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogos-, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) A hézag-kiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(5) Fák tövében, zöldterületen, a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(6) *  A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Budapest Közút Zrt. által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.

(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül - legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig - a munkakezdési hozzájárulásban előírt lerakóhelyre kell elszállítania, és dokumentálnia kell az anyagnak a lerakóhelyen való átadását.

Ideiglenes helyreállítás

21. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

Végleges helyreállítás

22. § *  (1) A közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat - ideértve az útburkolati jeleket és a járműérzékelő hurokdetektorokat is - végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni, és a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) *  A bontási helyet véglegesen a Budapest Közút Zrt. által a közútkezelői hozzájárulásban a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások keretei között előírt minőségű, tartósságú, valamint teherbírású burkolatnemmel kell helyreállítani. Amennyiben a bontással érintett közút a Fővárosi Önkormányzat érvényes útfelújítási programjában szerepel, úgy a Budapest Közút Zrt. a közútkezelői hozzájárulásban - a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások keretei között - legalább olyan minőségű, tartósságú, valamint teherbírású burkolatnemmel történő helyreállítást ír elő, amely biztosítja, hogy a burkolat a közút program szerinti felújításáig a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(3) A közút területén, alatta, felette elhelyezkedő közművek, közmű fedlapok, szerelvények közutat érintő elhelyezése, építése esetén a közmű üzemeltetője vagy megbízottja köteles az úttestet úgy helyreállítani, hogy az út függőleges vonalvezetésében a közmű fedlapok, szerelvények indokolatlan eltérést ne okozzanak.

(4) A közmű üzemeltetője, valamint a közúton munkát végző a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége megszegéséből eredő károkért felelősséggel tartozik.

(5) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a közútkezelői hozzájárulásban a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai vagy egyéb ellenőrző vizsgálatok rendelhetők el.

(6) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a zöldterületek kezelőjének.

(7) *  A helyreállítást a Budapest Közút Zrt. által a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani, és azt - ideértve annak minősítését is - az üzemeltető részére műszaki átadás-átvételi eljárás keretében bizonylatolni kell.

(8) *  A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az igénybe vett munkaterületet az építkezés befejezése után átadás-átvételi eljárás során a Budapest Közút Zrt.-nek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a Budapest Közút Zrt. részére a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait (ideértve a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges iratanyagot is), valamint a közútkezelői hozzájárulás előírásainak megfelelően a helyreállított burkolatra vonatkozó adatokat (a kivitelezés adatai: kezdés, befejezés, a helyreállított burkolatszerkezet, geodéziai adatok). A Budapest Közút Zrt. a közútkezelői hozzájárulásban előírhatja, hogy a geodéziai bemérések adatait digitális formátumban is be kell nyújtani. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Építési vagy létesítési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba helyezési engedély birtokában adhatók át a forgalomnak.

(9) *  A Budapest Közút Zrt. köteles az elkészült létesítmény, vagy a véglegesen helyreállított burkolat meghibásodásának észlelése esetén - a vonatkozó jótállási, szavatossági kötelezettségek alapján - eljárni.

A helyreállítás módja

23. § (1) *  A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút burkolata helyreállításának módját (szerkezet, terület nagysága) a Budapest Közút Zrt. a közútkezelői hozzájárulásban határozza meg. A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

(2) *  A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10–25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni. A további helyreállítás csak a megfelelő tömörséget igazoló mérési jegyzőkönyvek megléte esetén folytatható. Az üzemeltető tömörségi ellenőrző mérést végezhet.

(3) *  Aszfaltburkolatú utaknál az aszfalt útpályát - amennyiben a Budapest Közút Zrt. mást nem ír elő - minimum 10 cm összvastagságú, 2 rétegű hengerelt aszfaltburkolattal kell helyreállítani. Kis felületű (max. 2 m2) vagy pontszerű bontások helyreállításánál, közmű fedlapok, szerelvények javításakor, cseréjekor, szintbehelyezésekor - meglévő hengerelt aszfalt esetén is - a közúti forgalomra alkalmas minőségű, 9 cm (2x4,5 cm) összvastagságú öntött aszfalt kopó- és kötőréteg alkalmazható. Építéskor a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírásokban, valamint a kiadott közútkezelői hozzájárulásban előírt minőségi követelményeket be kell tartani.

(4) *  Amennyiben a Budapest Közút Zrt. mást nem ír elő, úgy az útpálya aszfaltburkolat helyreállítását kötőréteg szintig a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is rétegenként 20-20 cm-es túlnyújtással, a kopó réteget minden bontással érintett forgalmi sáv teljes szélességében minimum a szélességgel megegyező hosszon kell újraaszfaltozni. Amennyiben azonban a munkaárok széle a kiemelt szegélytől 80 cm-re, vagy annál kisebb távolságra van, akkor az útpályát a kiemelt szegélyig teljes szerkezettel újra kell építeni. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése” bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

(5) *  A felbontott járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút alapját földnedves betonból, vagy hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alaprétegből kell kialakítani úgy, hogy annak minősége és vastagsága az eredetivel megegyező legyen, de legalább a vonatkozó útügyi műszaki előírás feltételeit kielégítse. Az alapréteg alá minden esetben min. 15 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű homokos kavics ágyazatot kell beépíteni. Egyéb burkolatalapot a közútkezelő hozzájárulás – egyedi elbírálással – előírhat. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó felületét érdesre kell kialakítani. C 12 szilárdsági osztályú beton alkalmazásakor az alapréteg folytonosságát 2 m-ként kereszthézagolással meg kell szakítani.

(6) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

(7) Kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után, a kerékpárutak burkolatát teljes szélességben szakszerűen újra kell építeni.

(8) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, az útburkolatot az alábbi szempontok figyelembe vételével kell helyreállítani:

a) ha 5 m-nél keskenyebb járdát bontanak fel, a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy lapburkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani;

b) *  ha 5 m, vagy annál szélesebb járdát bontanak fel, a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal és műszaki paraméterekkel - a járdán felbontott munkaárok távolabbi szélétől a járda széléig összefüggő felülettel szakszerűen helyre kell állítani. A közútkezelői hozzájárulás - egyedi elbírálással - határozza meg, hogy a fenti egybefüggő kopórétegű helyreállítás a falsíkig, vagy a járda kiemelt szegélyéig történjen;

c) *  ha a Budapest Közút Zrt. mást nem ír elő, úgy a járda betonalapjának helyreállítását a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is 20 cm-es túlnyújtással kell elvégezni.

(9) Járda helyreállításakor hosszirányú munkahézag nem alakítható ki, keresztirányú hézag pedig csak 20 m-ként lehet. Aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.

(10) *  Nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, a Budapest Közút Zrt. által előírt szélességben. A süllyesztés mértékének járdánál és gyalogútnál 2 cm-nek, kerékpárútnál valamint gyalog- és kerékpárútnál 0 cm-nek kell lennie. A csatlakozási rámpába eső fedlapokat és egyéb közműszerelvényeket megfelelő szintbe és esésbe kell helyezni.

(11) A felbontott kis- és nagykő-burkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor és hézagkiosztással, illetve a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek.

(12) Betonkő burkolatú pályaszerkezetek helyreállításakor az eredeti, vagy azzal megegyező típusú, vastagságú, színű és felületi megjelenésű burkolóköveket kell alkalmazni.

(13) Kő- és betonkő burkolatok helyreállításakor a kövek magassági helyzetét úgy kell meghatározni, hogy azok a vibrációs tömörítés után illeszkedjenek a környező burkolathoz, esetleg a vágányok szintjéhez, a közműszerelvényekhez, az egyéb építményekhez.

(14) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(15) *  Ha a meglévő útburkolat területének

a) *  több mint 70%-át felbontják, a Budapest Közút Zrt. előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését;

b) *  több mint 50%-át felbontják, a Budapest Közút Zrt. előírhatja a kopóréteg teljes szélességben történő újraépítését.

(16) A kivitelezés során megrongálódott zöldterületet, annak növényzetével együtt a hozzájárulás jogosultjának - az eredeti állapotnak megfelelően, illetve a zöldterület teljes vagy részleges átépítése esetén a zöldterület kezelője által elfogadott zöldterület-rendezési tervnek megfelelő módon - helyre kell állítania vagy állíttatnia, az alábbiak szerint:

a) Az építési munkákat követően a zöldterület részét képező, károsodott (kitermelt, szennyeződött illetve elszállított) termőtalaj pótlásáról - I. osztályú termőföld visszatöltésével - gondoskodnia kell, fák 3 m-es körzetében a kitermelt talajszelvény teljes mélységében (1 m mélységig), egyéb zöldterületeken 20 cm mélységig. Munkagéppel történt földletermelés esetén a visszatöltést megelőzően a tömörödött talaj felszínét fel kell lazítani. A visszatöltött termőföldről minőségi tanúsítványt kell bemutatni a zöldterület kezelőjének.

b) A zöldterület helyreállítási munkáját kertészeti szakképesítésű személlyel kell végeztetni.

c) A zöldterület-helyreállítási munkák elvégzését követően a zöldterület kezelőjével és üzemeltetőjével helyszíni bejárást kell tartania.

(17) *  A járda burkolatának felbontásakor a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a szegélysüllyesztésekkel egyidejűleg a vakok és gyengén látók közlekedésének elősegítése érdekében a Budapest Közút Zrt. által a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott taktilis jeleket kell elhelyezni az alábbiak szerint: * 

a) a kijelölt gyalogos-átkelőhellyel ellátott útkereszteződésekben mind a veszélyre figyelmeztető, mind a haladás irányát mutató vezetősávot ki kell építeni;

b) a kijelölt gyalogos-átkelőhely nélküli útkereszteződésekben csak a veszélyre figyelmeztető jelzést kell kiépíteni.

(18) *  2013. január 1. után létesített, vagy szintbe helyezett közmű szerelvény, fedlap középpontjától számított 1 m átmérőjű körön belül az úttest síkjától a közmű szerelvény, fedlap felszínének +0, -5 mm, víznyelők esetében +0, -15 mm függőleges távolságon belül kell lennie.

A forgalmi rend helyreállítása

24. § (1) *  Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a forgalomtechnikai hozzájárulásnak megfelelően helyreállítani, vagy az új forgalmi rendet kialakítani. (Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni.) A munkaterület visszavétele nem történhet meg a forgalmi rend kialakításának a Budapest Közút Zrt. üzemeltetői (szakfelügyeleti) ellenőrzése nélkül.

(2) *  A hozzájárulás jogosultja a forgalmi rend végleges helyreállításáról a Budapest Közút Zrt.-t és a BKK Zrt. által működtetett közlekedési információs központot 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt értesíti. A munkakezdési hozzájárulás előírhatja, hogy a forgalmi rend végleges helyreállítását helyszíni bejárás előzi meg. A helyszíni bejárás során történik a forgalmi rend kialakításának a Budapest Közút Zrt. általi (szakfelügyeleti) jóváhagyása.

(3) *  A (2) bekezdésben említett helyszíni bejárás megtartása esetén az útburkolatbontással érintett útszakasz, műtárgy, illetve terület a végleges helyreállítást követően közútkezelői hozzájárulással adható át a forgalomnak. A közútkezelői hozzájárulás megadásánál érvényesíteni kell a munkakezdési/forgalomtechnikai hozzájárulásban foglaltakat.

A munkák ellenőrzése

25. § *  (1) *  Az üzemeltető szakfelügyeleti tevékenység keretében végzi ellenőrző tevékenységét. Az üzemeltető az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet. A munkákat a Budapest Közút Zrt. rendszeresen - indokolt esetben Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság és a rendőrség bevonásával - ellenőrzi.

(2) Az üzemeltető köteles az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

(3) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében - a munkakezdési hozzájárulás jogosítottjának - az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a munkakezdési hozzájárulást, a tervdokumentációt, a munkára vonatkozó ütemtervet, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.

(4) * 

(5) *  A hozzájárulás jogosultja köteles a munkavégzés megkezdésekor - az erre kialakított elektronikus úton - az üzemeltető részére megküldeni egy részletes építési ütemtervet, mely tartalmazza a munkavégzés során eltakarásra kerülő szerkezet eltakarásának pontos helyét és időpontját, megjelölve az esetleges kontrollvizsgálat elvégzésére rendelkezésére álló legalább 3 órás időintervallumot.

(6) *  A hozzájárulás jogosultja köteles a munka befejezésének pontos időpontját a Budapest Közút Zrt. részére az erre kialakított elektronikus úton késedelem nélkül bejelenteni.

Késedelmes vagy hibás kivitelezés

26. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) *  Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát (az útburkolati jeleket is beleértve), a Budapest Közút Zrt. - a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) - az üzemeltetővel (a vonatkozó közbeszerzési szabályok figyelembevételével) elvégeztetheti.

(3) *  A munkák befejezése után, a közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a Budapest Közút Zrt. - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) - az üzemeltetővel (a vonatkozó közbeszerzési szabályok figyelembevételével) elszállíttathatja.

(4) A (2) illetve a (3) bekezdésben említett esetben a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője köteles a külön jogszabályban megállapított pótdíjat is megfizetni.

(5) Ha a véglegesen helyreállított közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét kötelezni lehet a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

III. Cím * 

FEJLESZTÉSI, FENNTARTÁSI ÉS FELÚJÍTÁSI FELADATOK * 

Közutak felújítása, fenntartása és fejlesztése * 

27. § *  (1) A Budapest Közút Zrt. - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - gondoskodik arról, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó fővárosi közutak a biztonságos közlekedésre alkalmasak legyenek, közvetlen környezetük esztétikus és kulturált legyen.

(2) A Budapest Közút Zrt. az alábbi felújítási feladatokat látja el a Fővárosi Önkormányzattal az adott felújításra kötött külön szerződésben meghatározott tartalommal:

a) azon út, híd, műtárgy és forgalomtechnikai felújítások tekintetében lebonyolítói feladatok ellátása, amelyek az útpályának legfeljebb részleges átépítését célozzák, és nem járnak a forgalmi rend lényeges megváltoztatásával, hidak tekintetében a rendszeres fővizsgálatra nem kötelezett hidak és felüljárók felújításának lebonyolítása.

b) fenntartási tevékenységéhez kapcsolódóan az út, híd, műtárgy és forgalomtechnikai létesítményekkel kapcsolatos azon feladatok megvalósítása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban maradjon, a forgalmi igénybevételből, az időjárási és az egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlást ellensúlyozzák, külső közreműködő bevonásával vagy saját teljesítésben.

(3) A BKK Zrt. a fejlesztési és felújítási feladatok kapcsán a következő feladatokat látja el a Fővárosi Önkormányzattal az adott felújításra, vagy fejlesztésre kötött szerződésben meghatározott tartalommal:

a) stratégia jellegű útfelújítások, fejlesztések lebonyolítása olyan esetekben, ahol a teljes forgalmi rend megváltozik, vagy új nyomvonal épül, továbbá nagyobb léptékű engedélyköteles beavatkozások, ahol jelentős pályaszerkezet változás vagy tömegközlekedési felújítás fejlesztés is várható;

b) azon útfelújítások elvégzése, amelyek az útpálya teljes átépítését vagy forgalmi rendjének lényeges megváltozását célozzák;

c) a rendszeres fővizsgálatra kötelezett hidak, műtárgyak, felüljárók tekintetében teljes körű lebonyolítási feladatok;

d) dunai hidak felújításával, fejlesztésével kapcsolatos teljes körű lebonyolítói feladatok;

e) Európai Uniós forrásból finanszírozott komplex út- és hídfelújítási, vagy urbanisztikai fejlesztések, továbbá azon fejlesztések, amelyek - forrástól függetlenül - ezen kritériumrendszernek megfelelnek.

(4) A Budapest Közút Zrt. és a BKK Zrt. minden év június 15. napjáig köteles a tárgyévet követő év út-, és híd-, műtárgy, forgalomtechnikai felújítási-fejlesztési programját előkészíteni és a Fővárosi Közgyűlés elé elfogadásra előterjeszteni.

(5) A Budapest Közút Zrt. a szükséges felújítási és fenntartási munkák megvalósítása érdekében:

a) felújítási munka esetén - külön jogszabály alapján - beszerzi az építési és a használatbavételi engedélyeket;

b) a jóváhagyott munka megvalósítása érdekében - külön jogszabály alapján - a közbeszerzési eljárás során kiválasztott nyertes vállalkozóval szerződést köt;

c) a kivitelezést a munkakezdési hozzájárulásban foglaltak szerint elvégezteti;

d) a megvalósult létesítményt műszaki átadás-átvételi eljáráson átveszi kezelésre;

e) gondoskodik az egy év múlva esedékes utóvizsgálat elvégzéséről, valamint a jótállási és szavatossági jogai érvényesítéséről.

(6) A BKK Zrt. a szükséges fejlesztési és felújítási munkák megvalósítása érdekében:

a) külön jogszabály alapján - beszerzi az építési és a használatbavételi engedélyeket;

b) a jóváhagyott munka megvalósítása érdekében - külön jogszabály alapján - a közbeszerzési eljárás során kiválasztott nyertes vállalkozóval szerződést köt;

c) a kivitelezést a munkakezdési hozzájárulásban foglaltak szerint elvégezteti;

d) a megvalósult létesítményt műszaki átadás-átvételi eljáráson a Budapest Közút Zrt. átveszi kezelésre;

e) gondoskodik az egy év múlva esedékes utóvizsgálat elvégzéséről, valamint a jótállási és szavatossági jogai érvényesítéséről.

(7) A Budapest Közút Zrt. - külön jogszabály alapján - az útcsatlakozás felújítására vagy megszüntetésére hívhatja fel az e rendelet hatálya alá tartozó közúthoz csatlakozó út, járműforgalmat szolgáló létesítmény vagy ingatlan tulajdonosát (kezelőjét), ha az útcsatlakozás balesetveszélyessé válik, vagy az útcsatlakozás állapota ezt egyébként indokolja. Ha a tulajdonos (kezelő) a felhívásnak nem tesz eleget, a Budapest Közút Zrt. a közlekedési hatóság intézkedését kérheti. A Budapest Közút Zrt. - ha a közlekedési hatóság erre feljogosítja - a szükséges munkálatokat a tulajdonos (pótdíjjal megemelt) költségére elvégzi vagy elvégezteti.

IV. Cím

ÜZEMELTETŐI FELADATOK

A közutak üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó szolgáltatási szintek meghatározása

28. § *  A fővárosi közutak üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat a Budapest Közút Zrt. látja el. A Fővárosi Önkormányzat - a BKK Zrt.-nek a Budapest Közút Zrt. adatszolgáltatása alapján kialakított javaslata szerint - a rendelkezésére álló források alapján évente meghatározza a fenntartás és az üzemeltetés adott évre vonatkozó szolgáltatási szintjét és az adott évben elvégzendő legfontosabb feladatokat.

A közutak üzemeltetése

29. § *  (1) *  A Budapest Közút Zrt. folyamatosan köteles gondoskodni az általa üzemeltetett közutaknak a biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartásáról. Ennek érdekében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - gondoskodnia kell:

a) a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetek kialakulásának a megelőzéséről, és az ilyen kialakult helyzetek haladéktalan megszüntetéséről;

b) a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások haladéktalan kijavításáról, az úton keletkezett akadályok eltávolításáról, a már kialakult egyéb veszélyhelyzetek haladéktalan megszüntetéséről;

c) a közúti jelzések, forgalomtechnikai létesítmények üzemeltetéséről;

d) a közúti jelzések felismerhetőségének és észlelhetőségének, a forgalomirányító fényjelzőkészülék üzemképességének a fenntartásáról, a vízelvezető rendszer, az úttartozékok, a közúti jelzések fenntartásáról;

e) a hidak és egyéb műtárgyak szerkezeti elemei, valamint azok működését segítő gépészeti rendszerek és berendezések épségének és üzembiztonságának a fenntartásáról.

(2) Ameddig az (1) bekezdés b) pontjában említett útrongálódás kijavítása, akadály eltávolítása, veszélyhelyzet megszüntetése nem történik meg, a közutat, az útszakaszt, illetve az érintett területet a forgalom elől el kell zárni, és szükség esetén el is kell korlátozni; erről a közlekedés résztvevőit tájékoztatni kell. A kijavításnak, az akadály eltávolításának, a veszélyhelyzet megszüntetésének, továbbá a terület elzárásának és elkorlátozásának a költségei azt terhelik, aki az útrongálódást, az akadályt, illetve a veszélyhelyzetet okozta.

(3) *  A Budapest Közút Zrt. felelős az (1) és (2) bekezdésben meghatározott üzemeltetői kötelezettségének megszegésével okozott kárért.

(4) *  A Budapest Közút Zrt. köteles gondoskodni arról is, hogy a közút a folyamatos forgalomra alkalmas, továbbá a közút közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

30. § (1) *  A Budapest Közút Zrt. köteles az általa kezelt közutak, területek, forgalomtechnikai létesítmények használati értékének és állagának megóvása, valamint a közúti jármű- és gyalogosforgalom biztonságos és kulturált lebonyolítása érdekében az azokon szükséges fenntartási munkákat elvégezni vagy elvégeztetni.

(2) *  A fenntartási munkák csak a lehető legkisebb mértékben zavarhatják a forgalmat.

30/A. § *  A Budapest Közút Zrt. közútkezelői feladatainak ellátása során biztosítja a tömegközlekedés elsődlegességét, amely során együttműködik a BKK Zrt.-vel.

30/B. § *  Az út területén, az alatt vagy a felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról pedig az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni. Az út területén, az alatt vagy a felett elhelyezett építmény tulajdonosa a fenntartás keretén belül köteles gondoskodni a megsüllyedt, megváltozott helyzetű építmény esetében az eredeti állapot helyreállításáról.

Útellenőrzés

31. § *  (1) *  A Budapest Közút Zrt.-nek - a közutak, közúti műtárgyak és tartozékok biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban való tartása, a kialakított forgalmi rend fenntartása, valamint a közutak rongálódásából vagy egyéb okból származó veszély jelzése és elhárítása érdekében - ismernie kell a közutak és környezetük

a) állapotát,

b) forgalmát,

c) környezetvédelmi helyzetét,

d) a forgalomtechnikai létesítményeknek és azok jelzéseinek meglétét és állapotát,

e) a forgalombiztonságot befolyásoló üzemeltetési hiányosságokat,

f) rongálódását,

g) burkolatbontással járó vagy egyéb igénybevételét, valamint

h) a közutakon levő nem kiemelt zöldterületek állapotát.

(2) *  A Budapest Közút Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott ismeretek megszerzése érdekében köteles útellenőri szolgálat működtetéséről gondoskodni.

Kártérítés

32. § *  (1) Az e rendeletben foglalt kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a károkozó a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés általános szabályaira vonatkozó rendelkezései és a közúti közlekedési törvény rendelkezései szerint felelős.

(2) *  A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényét a Budapest Közút Zrt.-nél kell - haladéktalanul - bejelentenie.

(3) *  A Budapest Közút Zrt. köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni, és a kárigény bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy kárigény elutasításáról.

(4) *  Ha a Budapest Közút Zrt. megállapítása szerint a közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, köteles a kárigény bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény bejelentést ehhez a személyhez vagy szervezethez áttenni, és erről a kárigény bejelentőjét egyidejűleg írásban értesíteni.

V. CÍM

SZANKCIÓK

33. § * 

34. § * 

VI. Cím * 

ELLENŐRZÉSI FELADATOK * 

34/A. § *  (1) A FÖRI az alábbi ellenőrzési jellegű közútkezelői feladatokat látja el:

a) a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén a Budapest Közút Zrt. által kiadott kezelői hozzájárulásban foglaltak betartásának az ellenőrzése;

b) a közút forgalom biztonságát, zavartalanságát a közút, annak műtárgya, tartozéka beszennyezésével, a közúti jelzés vagy egyéb tárgy elhelyezésével, eltávolításával, megváltoztatásával vagy más hasonló módon sértő vagy veszélyeztető személy felszólítása az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra, ennek eredménytelensége esetében közlekedési hatósági eljárás kezdeményezése;

c) a közúton, vagy a közút mellett a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyeztető tevékenység észlelése esetén a szabályszegőnek a tevékenység megszüntetésére vagy a közlekedés biztonsága, a közút állagának védelme érdekében szükséges intézkedés megtételére való felszólítása, ennek eredménytelensége esetében közlekedési hatósági eljárás kezdeményezése;

d) a szükséges intézkedés megtételére való felszólítás, ha a közút mellett fekvő ingatlanról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag kerül, vagy az ingatlanon lévő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkákat az ingatlan tulajdonosa nem végzi el, továbbá ennek eredménytelensége esetében közlekedési hatósági eljárás kezdeményezése;

e) a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát, az út állagának védelmét befolyásoló gondozási munkák ellenőrzése;

f) helyszíni beavatkozás a hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulástól eltérő munkavégzés esetén;

g) közreműködés helyszíni részvétellel a forgalmi zavarok elhárításában;

h) forgalmi zavarok esetén a kiváltó okok helyszíni feltérképezése, azok megszüntetésére történő intézkedések végrehajtása, koordinációja, a forgalom irányításának megszervezésében való közreműködés;

i) a forgalmi zavarok esetén kapcsolattartás a hatóságokkal, külső szervezetekkel, közművekkel, védelmi és katasztrófa elhárítási szervekkel, közösségi közlekedési szolgáltatókkal;

j) új forgalmi rend esetén a közúti forgalom helyszíni segítése;

k) a bekövetkezett balesetek, események helyszínelésének ellátása, kivéve a közösségi közlekedési feladatokkal összefüggő, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény alapján a közlekedésszervező hatáskörébe tartozó feladatokat.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § (1) Ez a rendelet - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak kivételével - 2008. augusztus hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az út-, közmű- és vasútépítések, valamint az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 7/1973. (1974. III. 31.) Főv. Tan. rendelet, valamint az azt módosító 5/1978. Főv. Tan. rendelet, továbbá a 8/2000. (II. 29.) Főv. Kgy. rendelet 1. §-a és 16. §-a.

(2) A (3)-(5) bekezdésben foglaltak e rendelet kihirdetésének napján lépnek hatályba.

(3) *  A főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

(Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a Közgyűlés gondoskodik különösen:)

a) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő - az 5. számú mellékletben felsorolt útvonalakon található - épületek, építmények felületéről a plakátok (falragaszok); továbbá egyes, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében lévő, illetve indokolt esetben egyéb épületek, építmények felületéről a szélsőséges politikai tartalmú, vagy egyébként a közízlést sértő falfirkák (grafiti) eltávolításáról;

b) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken a választási, népszavazási plakátok kiragasztására alkalmas tájékoztató berendezések kihelyezéséről, begyűjtéséről, valamint a közterület eredeti állapotba történő helyreállításáról;”

(4) *  Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási feladatokról a Fővárosi Önkormányzat úgy gondoskodik, hogy az a)-c) pontokban foglaltak ellátásával az e rendeletben kizárólagos joggal felruházott Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen működő Részvénytársaságot, míg a d) pontban foglaltak ellátásával az e rendeletben kizárólagos joggal felruházott Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársaságot (továbbiakban együtt: Közgyűléssel szerződő gazdálkodó szervezet) bízza meg.”

(5) *  A Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet 3. sz. melléklete (Kizárólagos joggal rendelkező önkormányzati társaságok) 12. és 15. pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„12. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)-(2) bekezdés, és a 63/A. § e), g), h) pontjai, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdés c) pontja alapján:

a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút-, és egyéb építkezések, és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási feladatok tekintetében;

a főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 2. § (3) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási feladatok tekintetében;

a települési szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet 10. § (4) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási feladatok tekintetében;

a fővárosi ingatlanvagyon vagyonkezelése tekintetében, az általa kezelt vagyon vonatkozásában:

a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.”

„15. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1)-(2) bekezdései és a 63/A. § l) pontja, valamint a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a rendeletben meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátása tekintetében; továbbá a főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátása tekintetében a FŐKERT Nonprofit Zrt.”

(6) *  E rendelet alkalmazása során a jelenlegi Eljáró kezelő (BKK Zrt.) 3. § (2)-(3) bekezdések szerinti közútkezelői feladatellátása a korábbi (e rendeletet módosító 95/2011. (XII. 30.) Főv. Kgy. rendelet hatálybalépése előtti) Közútkezelő vagy Megbízott kezelő által végzett ugyanezen feladatellátás jogutódjának tekintendő.

(7) *  E rendelet alkalmazása során a BKK Zrt., a Budapest Közút Zrt. és a FÖRI 3. § (2) bekezdés szerinti közútkezelői feladatellátása a korábbi (e rendeletet módosító 1/2016. (II. 24.) Főv. Kgy. rendelet hatálybalépése előtti) Eljáró kezelő által végzett ugyanezen feladatellátás jogutódjának tekintendő.

dr. Tiba Zsolt s. k. dr. Demszky Gábor s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelethez * 

MUNKAKEZDÉSI HOZZÁJÁRULÁS KÉRELEM

A munkakezdési hozzájárulást kérelmező beruházó A munkakezdési hozzájárulást kérelmező kivitelező
megnevezése: megnevezése:
pontos címe: pontos címe:
telefonszáma: telefonszáma:
faxszáma: faxszáma:
e-mail címe: e-mail címe:
A beruházó felelős vezetőjének A kivitelezés felelős építésvezetőjének
neve: neve:
telefonszáma: telefonszáma:
e-mail címe: e-mail címe:
A munkavégzés TKM azonosítója
helyének pontos megnevezése:
Érintett híd, műtárgy pontos
megnevezése
projektjének megnevezése (ha van):
megnevezése: vízellátás, gázellátás, csatornázás, hőellátás, elektromos kábel, BKV-kábel, közvilágítási kandeláber, távközlési alépítmény, közúti műtárgy, vasúti műtárgy, vágány, forgalomirányító létesítmény, útpálya, járda,
egyéb:
jellege: fejlesztés, beruházás, felújítás, korszerűsítés, karbantartás, javítás, kiváltás, bekötés, egyéb:
tervezett munkakezdés (burkolatbontás) időpontja: tervezett befejezésének (burkolat végleges helyreállításának időpontja):
közútkezelői hozzájárulás száma:
forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás száma:
építési engedélyét vagy létesítési hozzájárulását kiadó hatóság:
építési engedélyének vagy létesítési hozzájárulásának száma:
Burkolat bontandó burkolat neme mennyisége
(fm)
mennyisége
(m
2)
építendő
burkolat neme
mennyisége
(fm)
mennyisége
(m
2)
útpálya
járda
útszegély
zöldterület
egyéb
Burkolatnemek: öntött aszfalt, hengerelt aszfalt, makadám, kiskockakő, nagykockakő, keramit, kavicsolt, járdalap, járdakő, beton, egyéb:
Nyomvonalas bontások hossza: fm Bontási helyek száma: db
Törmeléklerakó megnevezése:
Hozzájárulást kérelmező beruházó aláírása: Hozzájárulást kérelmező kivitelező aláírása:
P. H. P. H.

1. Tudnivalók:

1.1. Budapest közterületén és közútjain építési munkát végezni csak a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartásával szabad!

1.2. Burkolatbontással járó munka csak a kezdési hozzájárulás kiadása után kezdhető meg!

1.3. Az optikai, távközlési és elektromos kábelfektetések esetén a BERUHÁZÓ, egyéb esetekben a KIVITELEZŐ köteles megkérni a hozzájárulást.

2. Kitöltési útmutató:

2.1. A létesítmény megnevezése, valamint az építési munka jellege rovatokban a megfelelő szöveget alá kell húzni, ha a jellemző megjelölés nem szerepel, azt az egyéb pontnál be kell írni.

2.2. Munkavégzés helyének pontos megnevezése rovatot utcánként a házszámok feltüntetésével kell kitölteni.

2.3. Abban az esetben, ha a munkavégzés érint hidat, vagy műtárgyat annak feltüntetése.

2.4. Abban az esetben, ha az építési munka több (nem összefüggő) utcát érintő nyomvonalon halad, annyi kérelmet kell benyújtani, ahány útvonalat (utcát) érint a kivitelezés.

2.5. Abban az esetben, ha az építési munka összefüggően több utcát érintő nyomvonalon halad, egy kérelmet kell kiállítani.

2.6. Az építési engedélyt kiadó hatóság, valamint létesítési hozzájárulást kiadó szerv rovatot értelemszerűen kell kitölteni.

2.7. Bontandó burkolat neme rovatba az útpályán, járdán felbontott burkolat nemét kell beírni, fm-ben és m2-ben egyaránt, kiválasztva a megfelelőt a burkolatnemek közül. A járdaszegélyt csak fm-ben kell megadni.

2.8. Bontási helyek száma rovatba csak akkor kell írni, ha egy építési munkahelyen belül több helyen, elszórtan történik a bontás.

3. A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell (a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet 11. § (7) bekezdése alapján):

a) a közmű üzemeltetők által egyeztetett kivitelezési tervet (papír alapú és a Budapest Közút Zrt. által meghatározott elektronikus változatban),

b) hat hónapnál nem régebbi hozzájárulással ellátott forgalomtechnikai tervet és ideiglenes forgalomszabályozási tervet, továbbá ezeknek a Budapest Közút Zrt. által meghatározott elektronikus változatát,

c) az építési engedélyt vagy a létesítési hozzájárulást, az illetékes közmű-üzemeltető tervjóváhagyását,

d) a rendelet (1) bekezdés c)-f) pontjaiban említett munkák esetén a közút igénybevételét bemutató helyszínrajzot, valamint a közút érintett szakaszának keresztmetszeti rajzát,

e) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet minden, a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak,

f) a beruházó vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőinek nyilatkozatai teljes körűek, és azok a kérelem időpontjában érvényesek,

g) az igénybe venni kívánt terület tulajdonosának hozzájárulását,

h) a vasúti pálya vagy közúti vasúti pálya kezelőjének nyilatkozatát,

i) a közút üzemeltetőjének nyilatkozatát,

j) a részletes építési ütemtervet,

k) a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges díjfizetési adatlapot,

l) az építési munkák által érintett közúthoz kapcsolódó zöldterület megóvására irányuló, valamint az építési munkák során elkerülhetetlenül károsodó zöldterület helyreállítása érdekében teendő intézkedések ismertetését.

2. melléklet a 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelethez * 

EGYSZERŰSÍTETT MUNKAKEZDÉSI HOZZÁJÁRULÁS KÉRELEM
kizárólag közmű útburkolatban elhelyezkedő szerelvényének, akna fedlapjának cseréjéhez, ellenőrzéséhez

A munkakezdési hozzájárulást kérelmező beruházó A munkakezdési hozzájárulást kérelmező kivitelező
megnevezése: megnevezése:
pontos címe: pontos címe:
telefonszáma: telefonszáma:
faxszáma: faxszáma:
e-mail címe: e-mail címe:
A beruházó felelős vezetőjének A kivitelezés felelős építésvezetőjének
neve: neve:
telefonszáma: telefonszáma:
e-mail címe: e-mail címe:
A munkavégzés TKM azonosítója
helyének pontos megnevezése:
megnevezése: vízellátás, gázellátás, csatornázás, hőellátás, elektromos kábel, BKV-kábel, távközlési alépítmény, forgalomirányító létesítmény, egyéb:
jellege: szerelvénycsere, aknafedlap csere
tervezett munkakezdés (burkolatbontás) időpontja: tervezett befejezésének (burkolat végleges helyreállításának időpontja):
Érintett híd, műtárgy pontos megnevezése
Burkolat bontandó burkolat neme mennyisége
(fm)
mennyisége
(m
2)
építendő
burkolat neme
mennyisége
(fm)
mennyisége
(m
2)
útpálya
járda
egyéb
Burkolatnemek: öntött aszfalt, hengerelt aszfalt, makadám, kiskockakő, nagykockakő, keramit, kavicsolt, járdalap, járdakő, beton, egyéb:
Bontási helyek száma: db
Törmeléklerakó megnevezése:
Hozzájárulást kérelmező beruházó aláírása: Hozzájárulást kérelmező kivitelező aláírása:
P. H. P. H.

1. Tudnivalók:

1.1. Budapest közterületén és közútjain építési munkát végezni csak a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartásával szabad!

1.2. Burkolatbontással járó munka csak a kezdési hozzájárulás kiadása után kezdhető meg!

2. Kitöltési útmutató:

2.1. A létesítmény megnevezése, valamint az építési munka jellege rovatokban a megfelelő szöveget alá kell húzni, ha a jellemző megjelölés nem szerepel, azt az egyéb pontnál be kell írni.

2.2. Munkavégzés helyének pontos megnevezése rovatot utcánként a házszámok feltüntetésével kell kitölteni.

2.3. Abban az esetben, ha az építési munka több (nem összefüggő) utcát érintő nyomvonalon halad, annyi kérelmet kell benyújtani, ahány útvonalat (utcát) érint a kivitelezés.

2.4. Abban az esetben, ha a munkavégzés érint hidat, vagy műtárgyat annak feltüntetése.

2.5. Bontandó burkolat neme rovatba az útpályán, járdán felbontott burkolat nemét kell beírni, fm-ben és m2-ben egyaránt, kiválasztva a megfelelőt a burkolat nemek közül. A járdaszegélyt csak fm-ben kell megadni.

3. A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell (a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet 11. § (9) bekezdése alapján):

a) M=1:500 vagy ennél nagyobb méretarányú helyszínrajzot, ábrázolva a beavatkozás helyét/helyeit, a megbontandó burkolat nemének megjelölésével (a burkolat helyreállításának mértékét és rétegrendjét a Budapest Közút Zrt. az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulásban határozza meg),

b) az ideiglenes forgalomkorlátozás megoldását (a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást a Budapest közút Zrt. az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulással adja meg),

c) a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges díjfizetési adatlapot.

3. melléklet a 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelethez * 

IGÉNYBEVÉTELI HOZZÁJÁRULÁS KÉRELEM
futóversenyek megtartásához

Az igénybevételi hozzájárulást kérelmező szervezet Az igénybevételi hozzájárulást kérelmező lebonyolító
szervezet
megnevezése: megnevezése:
pontos címe: pontos címe:
telefonszáma: telefonszáma:
faxszáma: faxszáma:
e-mail címe: e-mail címe:
A kérelmező felelős vezetőjének A lebonyolításért felelős vezetőjének
neve: neve:
telefonszáma: telefonszáma:
e-mail címe: e-mail címe:
A futóverseny dátuma: TKM azonosítója:
rajt helye: időpontja:
útvonala
közút neve szakasz eleje szakasz vége szakasz
hossza
szakasz
szélesség
zárás
időpontja
feloldás
időpontja
cél helye: időpontja:
Hozzájárulást kérelmező szervezet aláírása: Hozzájárulást kérelmező lebonyolító szervezet aláírása:
P. H. P. H.

Tudnivalók:

- Budapest közterületén futóversenyt megtartani csak a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartásával szabad!

- Futóverseny csak az igénybevételi hozzájárulás kiadása után kezdhető meg!

Kitöltési útmutató:

- A futóverseny útvonala esetén az adott szakasz zárásának időpontja a forgalomkorlátozás életbe léptetésének tervezett időpontja, az adott szakasz feloldásának időpontja a forgalomkorlátozás teljes megszüntetésének tervezett időpontja.

- A szakasz hosszát méterben kell megadni, a szakasz szélességét pedig méterben, vagy az elfoglalt forgalmi sávok darabszámában kell megadni.

- A cél időpontja az utolsó futó célba érésének tervezett időpontja.

A kezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell: (A fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet 11/A. § (2) bekezdése alapján)

a) forgalomkorlátozási tervet,

b) közterület-használati hozzájárulást,

c) a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges díjfizetési adatlapot.