Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest főváros főjegyzőjének határozata

helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítéséről * 

A Társadalmi Igazságosság Pártja (székhelye: 1151 Budapest, Sződliget u. 46.) nevében Zsinka László elnök által a Fővárosi Választási Iroda vezetőjéhez 2008. december 1-jén benyújtott, helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítése tárgyában, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 133. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva meghoztam a következő

határozatot:

1. A Társadalmi Igazságosság Pártja által

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonrészének mértéke a Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaságában, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben, a Fővárosi Vízművek Zrt.-ben, a FŐTÁV Zrt.-ben, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-ben, a BKV Zrt.-ben, a Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságban, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaságban, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-ben, a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban ne csökkenjen?”

szövegű kérdéssel benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát

hitelesítem.

2. Elrendelem e határozat Fővárosi Közlönyben történő soron kívüli közzétételét, valamint a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája (1052 Budapest, Bárczy István u. 1-3.) hirdetőtábláján történő megjelenítését.

Határozatom ellen a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki kifogást nyújthat be a Fővárosi Bírósághoz címezve a Fővárosi Választási Irodánál (1052 Budapest, Városház u. 9-11., faxszám: 327-1855) úgy, hogy a kifogás legkésőbb a határozat Fővárosi Közlönyben történő közzétételét követő 15. nap 16.00 órájáig a Fővárosi Választási Irodához megérkezzen. A kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét, valamint választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A bíróság előtti eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Indokolás

I.

Zsinka László a Társadalmi Igazságosság Pártja elnökeként a Fővárosi Választási Iroda vezetőjéhez budapesti szintű helyi népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ívet nyújtott be hitelesítés végett 2008. december 1-jén a következő kérdéssel:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonrészének mértéke a Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaságában, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben, a Fővárosi Vízművek Zrt.-ben, a FŐTÁV Zrt.-ben, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-ben, a BKV Zrt.-ben, a Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságban, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaságban, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-ben, a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben, és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban ne csökkenjen?”

II.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése szerint az aláírásgyűjtő ívek egy példányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetőjéhez, megyei, fővárosi ügyben a területi választási iroda vezetőjéhez.

Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője a jogszabályi feltételeknek megfelelő aláírásgyűjtő ívet a benyújtásától számított 15 napon belül hitelesíti. Meg kell tagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha

a) a kérdés nem tartozik a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe;

b) a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani;

c) ugyanabban a kérdésben egy éven belül népszavazást tartottak;

d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a 118. §-ban foglalt követelményeknek.

Az Ve. 118. § vonatkozó (3)-(5) bekezdései értelemében valamennyi aláírásgyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdéssel kell kezdeni. Egy aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. Az aláírásoknak a kérdéssel azonos oldalon kell szerepelniük. Az aláírásgyűjtő íveken a saját kezű aláírás mellett - az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható családi és utónevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját. Az aláírásgyűjtő ívet az aláírást gyűjtő polgár az aláírásával látja el.

A 133. § (3) bekezdése értelmében a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos határozatát a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 46. § (4) bekezdése szerint nem rendelhető el helyi népszavazás:

a) a költségvetésről való döntésre,

b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 29/2000. (X. 27.) BM rendelet 3. számú melléklete felsorolja a helyi népszavazás során kötelezően használandó nyomtatványok jegyzékét és mintáit. A 3. számú melléklet 7. számú mintája tartalmazza az aláírásgyűjtő ív mintáját.

III.

Elsőként azt szükséges vizsgálni, hogy a Ve. 133. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a kérdés a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik-e.

A közműcégekben való részesedés és az azzal való rendelkezés joga, mint forgalomképes vagyoni értékű jogok összessége, a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot illetik meg. Az Ötv. 80. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Ezzel összhangban a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklete (Önkormányzati társaságok) is felsorolja a kérdésben szereplő társaságokat.

Megállapítottam, hogy az a tárgykör (tulajdonjog kérdésköre), amelyre a kérdés vonatkozik, a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

A helyi népszavazásra bocsátandó kérdést tovább elemezve kimondható, hogy az nem érinti a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendeleteket, valamint nem érinti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdéseket, és a képviselő-testület feloszlásának kérdését sem [Ve. 133. § (2) bekezdés b) pontja, Ötv. 46. § (4) bekezdés b) és c) pontjai].

A népszavazás költségvetéssel való kapcsolatát [Ve. 133. § (2) bekezdés b) pontja, Ötv. 46. § (4) bekezdés a) pontja] az Alkotmánybíróság több határozatában elemezte. Ezen megállapítások a szabályozás jellegénél fogva alapvetően a költségvetési törvény és az országos népszavazásra feltett kérdés viszonyára vonatkoznak, ám az ennek kapcsán tett elvi-elméleti jellegű megállapításokat itt is irányadónak tekintem.

Az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat megállapította, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül alig van olyan, amelynek nincs költségvetési kapcsolódása. Önmagában már az országos népszavazás megtartása is költségvetési vonzatú, hiszen a népszavazást elrendelő határozatában az Országgyűlés dönt a népszavazás költségvetéséről. Ezzel párhuzamosan az Ötv. 50. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotott helyi népszavazás és népi kezdeményezés egyes feltételeiről és eljárási rendjéről szóló 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet 9. §-a szerint a Közgyűlés által elrendelt helyi népszavazás költségeit a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni. A költségek biztosításának forrásáról a helyi népszavazás elrendelésével egyidejűleg rendelkezni kell.

Önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti a Közgyűlés mozgásterét a következő évek költségvetési rendeleteinek megalkotásakor, nem teszi tiltottá a népszavazást. Jelen esetben a népszavazásra bocsátandó kérdés nem tartalmazza a költségvetési rendelet módosítását, okszerűen nem következik a kérdésből a tiltott tárgykörként megjelölt rendeletek megváltoztatása; a kérdés nem irányul arra, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési rendeletben szereplő egyes kiadásokat.

Elvi jelleggel szögezi le az Alkotmánybíróság, önmagában az, hogy a népszavazásra szánt kérdés távoli, közvetett összefüggésben áll valamely tiltott népszavazási tárgykörrel, nem eredményezi a kérdés tiltott tárgykörűvé válását.

Budapest Főváros Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 15/2008. (III. 15.) Főv. Kgy. rendelet 1. számú melléklete mutatja be Budapest Főváros Önkormányzatának 2008. évi tervezett bevételeit, amelynek III./3/3.1. pontja adja meg a részvények, részesedések értékesítéséből származó bevételt 20 282 583 ezer Ft összegben. Ezen bevételeket az ELMŰ részvények, valamint a Budapesti Erőmű Zrt., a Flogiston Kft. és a Vikuv Kft. tulajdonrészeinek eladásából tervezte a Fővárosi Önkormányzat elérni. A kérdésben szereplő gazdasági társaságokban meglévő tulajdonrész értékesítése tehát nem szerepelt a költségvetés bevételi tervében. Ebből következően a költségvetési döntésre közvetlenül nem hat ki a hitelesíteni kért kérdés, és nem okozza a költségvetés bevételi főösszegének megváltozását.

A fenti meggondolások miatt tehát az Ötv. 46. § (4) bekezdés a) pontja alapján sem lehet megtagadni az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Az Alkotmánybíróság a fent hivatkozott határozatában leszögezi, hogy a népszavazáshoz való jog garanciája az egyértelműség. E fogalom elemzését több más határozatában is elvégzi [pl. 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, 77/2007. (X. 31.) AB határozat, 84/2008. (VI. 13.) AB határozat], s megközelíti azt a választópolgár és a jogalkotó oldaláról is.

A választópolgári egyértelműség azt jelenti, hogy a népszavazásra feltett kérdésre a választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni - a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni.

A jogalkotói egyértelműség tekintetében az Alkotmánybíróság 84/2008. (VI. 13.) AB határozatában is leszögezi, az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen milyen jogalkotásra köteles.

Ugyanezt a kötelezettséget megfogalmazza a Fővárosi Közgyűlés tekintetében az 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. 1. § (1) bekezdése: a helyi népszavazás a népszavazásban való részvételre jogosultak Közgyűlést kötelező döntése.

Álláspontom szerint mind a választópolgárok, mind pedig a jogalkotó számára egyértelmű az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés.

Vizsgáltam az aláírásgyűjtő ívet a Ve. 118. § (3)-(5) bekezdéseinek való megfelelőség tárgyában is, amelynek kapcsán kimondható, hogy az e körben támasztott törvényi feltételeknek az aláírásgyűjtő ív eleget tesz. Megállapítható továbbá az is, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 29/2000. (X. 27.) BM rendeletben található kötelezően használandó nyomtatványok vonatkozó mintájának (3. számú melléklet 7. számú minta) is megfelel.

IV.

Tekintettel a fentebb kifejtettekre, a Társadalmi Igazságosság Pártja által benyújtott, „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonrészének mértéke a Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaságában, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben, a Fővárosi Vízművek Zrt.-ben, a FŐTÁV Zrt.-ben, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-ben, a BKV Zrt.-ben, a Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságban, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaságban, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-ben, a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben, és a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaságban ne csökkenjen?” szövegű kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítettem.

A határozat Fővárosi Közlönyben történő közzétételét a Ve. 133. § (3) bekezdése, valamint a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú melléklet II. rész 6/a. pontja alapján rendeltem el. A minél szélesebb körű megismerhetőség érdekében elrendeltem a határozat interneten (Budapest Portál) és a Főpolgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való megjelentetését is.

A határozat a Ve. 118. §-án, 133. § (1)-(3) bekezdésén, az Ötv. 46. §-án, a 29/2000. (X. 27.) BM rendeleten, az 55/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendeleten, a 15/2008. (III. 15.) Főv. Kgy. rendeleten, a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás pedig a Ve. 4. § (3)-(4) bekezdésén, a 77. § (1)-(2) bekezdésén, 84. § (1) bekezdésén, valamint a 146. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2008. december 5.

dr. Tiba Zsolt s. k.

főjegyző,

a Fővárosi Választási Iroda
vezetője