A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Közgyűlésének 28/2009. (V. 25.) önkormányzati rendelete indokolása

Budapest Főváros Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről

Általános indokolás

Budapest Főváros Közgyűlése az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 65. § (1) bekezdése alapján biztosított jogkörében eljárva alkotja meg a 2009. évi költségvetési rendeletét.

A rendelet (és táblázatai) az Áht., valamint az államháztartás működési rendjéről szóló, - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) előírásainak megfelelően került összeállításra.

Részletes indokolás

I.

A rendelet első része, az 1-6. § és az 1-6. számú táblázat a költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok összegszerű jóváhagyását tartalmazza. A költségvetési előirányzatok szöveges indokolását a „Javaslat Budapest Főváros Önkormányzata 2009. évi költségvetésére” című előterjesztés tartalmazza.

Az 1. § rögzíti Budapest Főváros Önkormányzata 2009. évi költségvetési kiadási, bevételi főösszegét, a hiány összegét, a hozzá kapcsolódó 1-2. számú táblázatokban meghatározza a főösszegek előirányzat-csoportonkénti összegeit.

Az 1. számú táblázatban a bevételek a Kormányrendelet 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettséggel kerültek kimutatásra.

A hiány összegszerű kimutatását az Áht. 14. §-a írja elő. A rendelet tételesen felsorolja, hogy 2009-ben milyen hitelfelvétellel finanszírozható a hiány.

Előírja az év közben realizálódó nem céljellegű önkormányzati többletbevételek felhasználási irányát.

Az 1/a. számú táblázat a működési célú normatív hozzájárulást, az 1/b. számú táblázat a működési célra átvételre tervezett pénzeszközöket, támogatás értékű működési bevételeket átadóként és célonként, az 1/c. számú táblázat a beruházási célra átvételre tervezett pénzeszközöket, támogatás értékű beruházási bevételeket átadónként és célonként tartalmazza. Az 1/d. számú táblázat a felvenni kívánt támogatási kölcsönöket és a nyújtott kölcsönök visszatérülését részletezi tájékoztató jelleggel. Az 1/e. számú táblázat a tervezett címzett, valamint fejlesztési célú egyéb központi támogatásait tartalmazza.

A Kormányrendelet 29. § (1) bekezdésének h) pontjában előírt, a működési, beruházási és felújítási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű, egymástól elkülönített bemutatását tájékoztató jelleggel a 2/a. számú táblázat tartalmazza, a j) pontjában előírt előirányzat felhasználási ütemtervet a 2/b. számú táblázat tartalmazza.

A 2. § és a hozzá kapcsolódó 3. számú táblázat az Áht. 67. § (3) bekezdésének megfelelően határozza meg a 2009. évi költségvetés címrendjét. Rögzíti a címrend felépítésének fő elveit, és az Áht. 69. §-ában előírtak szerint - a Fővárosi Önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatokra elkülönítetten és összesítve együttesen is - címenként meghatározza a tervezett bevételeket és kiadásokat. A kiadási címeken belül elkülönítetten szerepelteti a személyi jellegű kiadások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi jellegű kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a támogatási célú bevételek és pénzeszközátadások előirányzatát, a költségvetési létszámkeretet, illetve az önkormányzati, valamint az intézményi saját hatáskörű felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások) előirányzatát.

Tételesen felsorolja a költségvetési törvényben megállapított, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatásokat.

Az 1. § (1) bekezdésében megállapított kiadási főösszegből a megjelölt címeken céljellegű kiadásokat rögzít. Szabályozást ad az előirányzat változtatására, maradványának rendezési módjára.

Az 1. § (1) bekezdésében megállapított bevételi főösszegből az egyes címeken céljellegű bevételeket határoz meg.

A költségvetési egyensúly hosszú távú biztosítása érdekében, a 2005. évi Állami Számvevőszéki jelentéssel összhangban szabályozza az önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlanok értékesítéséből származó bevételek tervbevételének módját.

A kapcsolódó táblázatok közül:

- a 3/a. számú táblázat 6. oszlopa az egyes címeken tervezett adósságszolgálatot hitelenként határozza meg;

- a 3/b. számú táblázat az egyes címeken belül a társadalmi szervezetekhez és alapítványokhoz kapcsolódó támogatásokat tartalmazza;

- a 3/c. számú táblázat a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok működéséhez biztosított támogatásokat tartalmazza kisebbségi önkormányzatonként és azon belül célonként;

- a 3/d. számú táblázat a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok - kiemelt kiadási és bevételi előirányzatonkénti - költségvetéseit tartalmazza a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok határozatai alapján;

- a 3/e. számú táblázat az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait tartalmazza.

A 3. § és a hozzá kapcsolódó 4. számú táblázat az Áht. 69. §-ában előírtaknak megfelelően célonként részletezi a tervezett felújításokat. Bemutatja a tervben szereplő felújítások áthúzódó hatásait [Áht. 116. § 9. pont; 118. §].

A felújítási pénzeszközökkel önálló gazdálkodásra való jogosultságot a 4/a. számú táblázatban határozza meg.

A 4. § az Áht. 69. §-ában előírtaknak megfelelően feladatonként részletezi:

- az önkormányzati fejlesztési kiadások címen tervezett előirányzatot,

- a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények beruházási kiadásaihoz kapcsolódó önkormányzati támogatásokat,

- a költségvetési intézmények saját hatáskörű beruházásait,

- a hitelből finanszírozott beruházásokat.

Az 1000-6000 címeken az intézményi beruházások és támogatás értékű beruházási kiadások 2009. évi tervét tájékoztató jelleggel az 5/a. számú táblázat szerint határozza meg.

Az 5. § az Áht. 73. § (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően meghatározza a 2009. évi költségvetés általános és céltartalék előirányzatait.

A fejlesztési célú céltartalékok előirányzatait feladatonként is rögzíti, kijelölve ezzel az év közben indítható beruházásokat.

Több céltartalék felhasználását a Közgyűlés által elfogadásra kerülő szakmai programhoz köti, illetve rögzíti a céltartalék felhasználási módját.

A 6. § az Áht. 71. § (2) és (3) bekezdéseiben előírtaknak megfelelően a kapcsolódó 6. sz. táblázat szerint tartalmazza a költségvetési évet követő 2 év várható bevételi és kiadási előirányzatait, valamint a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek - felújítások, beruházások, adósságszolgálati kötelezettségek, működési célú pénzeszközátadások Áht-n kívülre, támogatás értékű működési kiadások - későbbi év(ek)re vonatkozó kihatásait a 4., az 5., a 3/a. és a 6/a. számú táblázatok hivatkozott oszlopai szerinti összegekkel.

II.

A rendelet második része, a 7-34. § Budapest Főváros Önkormányzata 2009. évi költségvetése végrehajtásának szabályait rögzíti.

A 7. § meghatározza a költségvetési alapokmányok elkészítésének szabályait, felhatalmazást ad a jóváhagyott költségvetések teljesítésére, előírja a bevételek és kiadások egyensúlyának fenntartását.

Az Áht. 87. § (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezést tartalmazza.

Szabályozza a költségvetési intézmények létszámcsökkentéséhez biztosított felügyeleti támogatás odaítélésének és felhasználásának módját.

Az Áht. 100/L. § (1) bekezdése alapján - a vagyonrendelet keretein belül - meghatározza a gazdasági társasági érdekeltség megszerzésének szabályait.

Az Áht. 100/F. § (1) bekezdésével összhangban engedélyhez köti az intézmények alapítványokhoz, társadalmi szervezetekhez kapcsolódó támogatásait, és számadási kötelezettséget ír elő a támogatottak felé.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházásokra és szolgáltatásokra juttatott támogatások felhasználásánál előírja a törvény szabályainak kötelező alkalmazását (Áht. 13/B. §).

Előírja a támogatott intézményi beruházások kiadásai teljesítésének banki megfigyelését.

A 7/A. § a gazdasági válság kezelésével kapcsolatban határoz meg végrehajtási szabályokat, a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében.

Az (1) bekezdés szerinti szabályozásra a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében van szükség. Az 1000-6000-es címek esetében a Fővárosi Önkormányzat által biztosított felügyeleti szervi támogatás működési kiadásokra vonatkozó részének 5%-át kell zárolni, tehát a működési kiadások tervezett összegéből a fenti 5% nem elkölthető. Az előírás nem vonatkozik a költségvetési intézmények saját bevétellel fedezett kiadásaira és az önkormányzati támogatás beruházási és felújítási kiadásokra vonatkozó részére. A szabályozást nem kell alkalmazni az OEP által finanszírozott költségvetési intézmények esetében. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság az évek óta fennálló állami alul-finanszírozás miatt képez kivételt. Ezen kívül a kisebbségi önkormányzatok előirányzataira nem vonatkozik még a szabályozás. A többi kiadási címre vonatkozóan hasonló elvek mentén kell zárolni a kiadási előirányzat 5%-át. A nem zárolt összegek felhasználása idő- és feladatarányosan történhet. A feladatarányos felhasználás azokra az esetekre vonatkozik, ahol a feladat nem egész évre elosztva egyenlő arányban jelentkezik.

A (2)-(4) bekezdések biztosítják, hogy év közben az általános tartalék és az árfolyamkockázati tartalék szintje megfelelő maradjon, valamint, hogy a 2008. évi pénzmaradvány elszámolásakor érvényesüljön a gazdasági válság kezeléséhez kapcsolódó szigorúbb szabályozás.

A 8. § a helyszíni bírságból beszedett bevételek befizetését szabályozza.

A 9. § a pénzmaradvány jóváhagyásának jogkörét és a 2009. évi pénzmaradvány-elszámolás szabályait részletezi.

A Kormányrendelettel összhangban rögzíti, hogy a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények és a Főpolgármesteri Hivatal pénzmaradványát a Közgyűlés vizsgálja felül és hagyja jóvá. A feladatelmaradáshoz, céljellegű előirányzatokhoz kapcsolódó elvonások eseteit tételesen rögzíti.

Intézményi pénzmaradványt terhelő befizetési kötelezettséget ír elő az állami hozzájárulások, valamint a normatív részesedésű személyi jövedelemadó 2009. évi elszámolásához kapcsolódó önkormányzati befizetési kötelezettség fedezetének biztosításához.

A ténylegesen befolyt idegenforgalmi bevételekről a felhasználási célok szerinti elszámolási kötelezettséget ír elő.

A Kormányrendelet 67. § (2) bekezdésével összhangban lehetőséget biztosít gazdasági szükséghelyzet esetén a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználásának korlátozására.

A 10-15. §-ok a főpolgármesterre és a bizottságokra átruházott előirányzat-módosítási jogköröket határozzák meg.

A 11. és a 13. § az Áht. 73. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a céltartalékokhoz kapcsolódó előirányzat-módosítási jog átruházásának eseteit és kereteit szabályozza.

A 13. § (5)-(7) bekezdései a céltartalékok feladatra történő átcsoportosítására vonatkozó javaslatok előterjesztésének speciális feltételeit részletezik.

A 12. § az Áht. 74. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a főpolgármesterre átruházott jogkörnél külön szabályozást ad a fővárosi önkormányzati költségvetési intézményeket és a Főpolgármesteri Hivatal 7101-7371 címeit, a felújítási és beruházási előirányzatokat érintően.

A 14. § a főpolgármesterre átruházott hatáskörű előirányzat-módosítás tárgyév végéig történő gyakorlásának lehetőségét rögzíti, valamint az e hatáskörben hozott döntésekhez kapcsolódóan ellenjegyzési jogkört és tájékoztatási kötelezettséget állapít meg.

A 15. § a bizottságokra átruházott előirányzat-módosítási hatásköröket szabályozza.

A 16. § összefoglaló jelleggel tartalmazza a fővárosi költségvetési intézmények - beleértve a Főpolgármesteri Hivatalt is - gazdálkodására és előirányzat-módosítására vonatkozó rendelkezéseket. Az Áht. 93. §-ával, valamint a Kormányrendelet 53. §-ával összhangban rögzíti a Közgyűlés által a főpolgármesterre és a bizottságokra átruházott, valamint az intézmények saját hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításai eseteit (a Főpolgármesteri Hivatalnál e jogköröket a főpolgármesterhez telepíti).

A fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények kiemelt előirányzatokon belüli rész-előirányzataira vonatkozóan is szabályozást ad.

Szabályozást ad a Kormányrendelet 59. § (6) bekezdése alapján a személyi juttatások előirányzatának felhasználásáról.

A 17. § tételesen felsorolja a „Vagyongazdálkodási keret” és a „Környezetvédelmi Alap” címek, valamint a tervezett bizottsági keret céltartalékok felett felhasználási jogkörrel rendelkező bizottságokat, biztosítva a főpolgármester javaslattételi jogának érvényesítését. Részletes szabályozást ad a Vagyongazdálkodási keret felhasználására.

Rögzíti a Környezetvédelmi Alap, felhasználási jogköréhez kapcsolódó szabályokat.

A 18. § a foglalkoztatáspolitikai célú közszolgáltatási szerződéssel adható támogatás szabályait tartalmazza.

A 19. § a Kormányrendelet előírásainak megfelelően rögzíti a 2009. évi költségvetést érintő módosításokhoz kapcsolódó tájékoztatási és rendeletmódosítási kötelezettségek előterjesztésének szabályait.

A 20. § a közpénzek védelme érdekében megtiltja a fővállalkozói előleg fizetését a támogatással fedezett beruházásoknál, felújításoknál. A tilalom alól mentesíti a nemzetközi fejlesztési pénzintézetek által nyújtott hitelekkel, valamint az uniós támogatási pénzeszközökkel finanszírozott beruházásokat, mivel a pénzintézetek a beszerzések során a nemzetközi kereskedelmi szabványok szigorú betartását követelik meg a hitelfelvevőktől, és ezek sok esetben előleg kifizetését is tartalmazzák.

A 21. § szabályozza a Főpolgármesteri Hivatalnál, valamint a fővárosi önkormányzati költségvetési intézményeknél a szakmai alapfeladatok keretében a dologi kiadások terhére szellemi tevékenységként végzett feladatok szerződési feltételeit.

A 22. § szabályozza a gazdálkodási feladatok szolgáltatásként történő megrendelésének a rendjét, a Kormányrendelet 17. §-ának figyelembevételével.

A 23-28. §-ok és a kapcsolódó 7. számú táblázat a finanszírozás rendjét szabályozzák.

A 23. § szabályozza a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények önkormányzati működési támogatásának utalását. A költségvetési szerveknél 13 részletben - a nettó finanszírozási rendnek megfelelően - a 7. számú táblázat szerinti, nettósítással csökkentett öszszeg kiutalását, túlfinanszírozás esetén inkasszálását engedélyezi.

Szabályozza a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények részére az egyszeri működési kiadásokhoz és intézményi beruházásokhoz, valamint a folyamatos feladatellátáshoz kapcsolódó működési kiadásokra évközben adott támogatás utalásának rendjét.

A finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott intézmények támogatására külön szabályozást ad.

A 7. sz. táblázatban meghatározott mértékű támogatás betartását ágazati szinten teszi kötelezővé, lehetőséget adva az intézmények eltérő pénzügyi helyzetéből jelentkező feszültségek kezelésére.

Külön szabályozást ad a színházak esetén alkalmazható, az általánostól eltérő finanszírozásra.

Részletes szabályt állapít meg az esetenkénti, feltételekhez kötött támogatások utalására.

Felhatalmazást ad az illetmény-kifizetések napjához igazodóan arra, hogy az év végi munkanapok átcsoportosításához igazodóan a 2010. január 5-ig esedékes bérek fedezetének biztosítására megelőlegezett támogatás kerüljön átutalásra.

Továbbá szabályozza az évközben átszervezésre, vagy megszüntetésre kerülő költségvetési intézmények esetében a finanszírozását.

A 24. § tételesen rögzíti a fővárosi önkormányzati költségvetési körön kívülre gazdasági társaságoknak, kht.-knak, alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, más önkormányzatoknak, egyéb szerveknek adott támogatások utalási rendjét.

Szabályozást ad arra, hogy az alapítványok, társadalmi szervezetek részére a 8200 címekre az ágazatilag illetékes bizottsági, a 8400-as címekre főpolgármesteri döntésnek megfelelően történt átcsoportosítást követően, a Közgyűlés engedélye alapján utalható támogatás.

A 25. § szabályozza az állami támogatások utalásának rendjét.

A meghatározott célra kapott állami támogatást, valamint az átvett pénzeszközöket az összeg címzettjének számlájára továbbutalni engedi.

Szabályozást ad az egyes közoktatási feladatok ellátásához kapcsolódó kiegészítő támogatások leutalására a költségvetési törvény 8. sz. mellékletében előírt finanszírozási szabályok alapulvételével.

A 26. § rögzíti az előrehozott támogatások utalásának rendjét.

A hatvan napon túl lejárt fizetési kötelezettség rendezéséhez, illetve keletkezésének megelőzéséhez - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény előírásainak megfelelően - előrehozott támogatás utalását teszi lehetővé.

Külön szabályozást ad a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság részére történő speciális támogatások utalására.

Lehetőséget ad az oktatási intézmények esetén a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze keretéből pályázat útján elnyert támogatásoknak az intézményi bankszámlákra történő megérkezésig a támogatás megelőlegezésére.

A 27. § szabályozza az intézményi és önkormányzati beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó önkormányzati támogatások utalását. A céljellegű felújítási és fejlesztési támogatást illetően a támogatás leutalását a teljesítményeknek megfelelően teszi lehetővé.

A 28. § meghatározza a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok támogatásához kapcsolódó utalások rendjét. A fővárosi kisebbségi önkormányzatok részére a Fővárosi Önkormányzat által biztosított támogatás utalásának felfüggesztésére ad szabályozást, amennyiben az így biztosított összeg felhasználása nem a kisebbségi és etnikai célokat szolgálja.

A 29. § az év során ténylegesen befolyt és a Fővárosi Önkormányzatot megillető idegenforgalmi bevételből tervezett feladatok forrásellátottságának meghatározását írja elő.

A 30. § a fővárosi költségvetési intézmények szakmai pályázaton való részvételének szabályait rögzíti.

A 31. § meghatározza a köztisztviselők 2009. január 1-jétől érvényes illetményalapját, valamint az Ámr. 58. § (5) bekezdésében előírtak alapján szabályozza a köztisztviselőknek és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság hivatásos állományának adható éves jutalom összegének mértékét és feltételét.

A 32. § az Áht. 100/E. §-ában előírtaknak megfelelően - a Főpolgármesteri Hivatal kivételével - megtiltja a költségvetési intézményeknek pénzkölcsön (hitel) felvételét.

Az Áht. 75. §-ában előírtaknak megfelelően szabályozza a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket. A közép- és hosszú lejáratú hitel felvételére, kötvény kibocsátására vonatkozóan fenntartja a Közgyűlés jogát az eljárás nyertesének megnevezésére, a likviditási hitel felvételében való döntés jogát - korlátokkal - a főpolgármester részére biztosítja.

A költségvetési intézmények esetében megtiltja a kezességvállalást. Az Áht. 100/E. §-ában foglaltakkal összhangban rögzíti, hogy a költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogad-hat el, kötvényt nem bocsáthat ki, pénzügyi lízing és faktoring szerződést nem köthet. Költségvetési támogatását betételhelyezésre nem fordíthatja. Szabad pénzeszközeit a számlavezető pénzintézetnél az esetben kötheti le, ha az nem veszélyezteti az intézmény esedékes kiadásainak teljesítését.

A munkáltatói lakásépítési és -vásárlási kölcsönök kivételével megtiltja a hitel- és kölcsönnyújtást.

A Főpolgármesteri Hivatal, mint az önkormányzat gazdálkodását lebonyolító költségvetési szerv esetében a kezességvállalást a Közgyűlés egyedi felhatalmazásához köti.

Szabályozást ad az önkormányzat szabad pénzeszközeinek lekötésére. Az államilag garantált értékpapír vásárlása és számlavezető pénzintézeti betételhelyezés mellett lehetőséget biztosít a főpolgármester által rögzített értékhatáron belül kereskedelmi kötvény és bankgarantált értékpapír vásárlására, amennyiben ezt a pénzpiaci helyzet indokolja.

A 33. § Az Áht. 118. §-ának, valamint a Kormányrendelet 29. § (13) bekezdésének megfelelően részletezi, hogy milyen mérlegeket kell az éves beszámoló előterjesztésekor tájékoztató jelleggel a képviselő-testület részére benyújtani. A (2) bekezdése a közvetett támogatások részletezését írja elő.

A 34. § a záró és vegyes rendelkezéseket tartalmazza. A rendelet hatálybalépésének időpontjaként a kihirdetés napját rögzíti, annak érdekében, hogy a 2009. évi részletes, elemi költségvetés összeállítása, elkészítése a lehető legkorábbi időpontban történjen.

A költségvetési rendelet hatálybalépésével egyidejűleg egyes kapcsolódó rendeletek hatályon kívül helyezéséről, illetve módosításáról intézkedik.