Budapest Főváros a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 19. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján 1999-ben megalkotta a taxiállomások létesítésére, fenntartására, igénybevételére vonatkozó szabályokat. Az 59/1999. (XI. 18.) Főv. Kgy. rendelet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Főváros területén a taxivállalkozók szabályozott jogi környezetben végezzék tevékenységüket.
Budapest Főváros Önkormányzata 2010. október 27-én elfogadta a közlekedési intézményrendszer átalakítására vonatkozó koncepciót, amelynek részeként a taxiállomások üzemeltetésére vonatkozó feladatot az ugyanekkor létrehozott BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. veszi át. A feladat átvételéhez kapcsolódó jogszabály-módosítás előkészítése során számos további, a meglévő szabályozás alapjait azonban nem érintő módosítási igény merült fel, ezért - a jogbiztonság követelményét is figyelembe véve - indokolt átfogó rendelet-módosítás helyett új rendelet megalkotása.
A rendelet 1. §-a meghatározza a rendelet területi, tárgyi és személyi hatályát, továbbá felhatalmazást ad a kerületi önkormányzatok részére a rendelet keretei között a kerületi sajátosságok figyelembevételével történő saját szabályok megalkotására.
A rendelet 2. §-a rögzíti, hogy a taxiállomások használata csak az e rendeletben foglalt szabályok megtartása esetén lehetséges.
A rendelet 3. §-a rögzíti, hogy a taxiállomások létesítése jelen rendeletben kijelölt szolgáltató feladata, illetve az utasok jobb kiszolgálása érdekében lehetőséget biztosít egyes esetekben ideiglenes taxiállomások létesítésére.
A rendelet 4. §-a meghatározza a taxiállomások által elfoglalt fővárosi, illetve kerületi közterületek használatának rendjét, egységesen szabályozza továbbá a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem benyújtásának módját.
A rendelet 5. §-a szabályozza a közterület-használati hozzájárulás kiadásának rendjét, meghatározza továbbá azokat a hatóságokat, amelyek részére a kiadott hozzájárulásról tájékoztatást kell adni annak érdekében, hogy a kiadott hozzájárulás feltételeinek betartása ellenőrizhető legyen.
A rendelet 6. §-a meghatározza a kiadott közterület-használati hozzájárulás megszűnésének eseteit és módját.
A rendelet 7. §-a lehetőséget biztosít a közterület használatának ideiglenesen, fontos okból történő szüneteltetésére, és meghatározza ennek következményeit, illetve leghosszabb időtartamát.
A rendelet 8. §-a a közterület tulajdonosának érdekei védelmében a szolgáltató kötelezettségévé teszi a közterület-használat megszűnésének esetére a közterület eredeti állapotba történő visszaállítását.
A rendelet 9. §-a meghatározza a taxiállomás használatához történő szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelem tartalmi elemeit, a hozzájárulás kiadásának rendjét és az ezzel összefüggő adatkezelési szabályokat, biztosítja továbbá a szolgáltató részére a kérelemben foglalt adatok ellenőrzésének lehetőségét.
A rendelet 10. §-a rögzíti, hogy a taxiállomások használatáért a taxivállalkozások díjat kötelesek fizetni, amelynek éves mértékét a rendelet határozza meg.
A rendelet 11. §-a kijelöli a Főváros területén taxiállomások létrehozására és üzemeltetésre jogosult szervezetet, egyben előírja, hogy a kijelölt társaság köteles ügyfélszolgálati irodát létesíteni és fenntartani.
A rendelet 12. §-a a taxiállomások használatának rendjét szabályozza.
A rendelet 13. §-a a taxiállomások jogellenes használatának jogkövetkezményeit határozza meg, biztosítja továbbá az ellenőrzés lehetőségét, illetve szabályozza az esetlegesen alkalmazható szankciók körét.
A rendelet 14. §-a a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén létesített taxiállomásokkal kapcsolatos speciális szabályokat tartalmazza, meghatározza továbbá a szolgáltató és a repülőtéri taxiállomásokat üzemeltető szervezet közötti együttműködés formáját és tartalmát.
A rendelet 15. §-a a hatálybalépéssel, a szükséges SZMSZ-módosításokkal és a szolgáltató személyének megváltozásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.