A Fővárosi Önkormányzat feladata, hogy a főváros közterületeinek rendjét előmozdítsa, a közrend megtartását elősegítse, a jogszerű közterület-használat érdekében a kérelmezők és ellenőrzők számára egyértelmű szabályokat állapítson meg.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződés fogalmának szűkítése indokolt egyrészt a közigazgatási gyakorlat miatt, másrészt azért, mert a közterület-használati ügyekben a döntés főleg bizottsági hatáskörben születik, amely határozatok végrehajtásának felfüggesztésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján mód van, azaz egy bizottsági hozzájárulás akkor válik véglegessé, ha azt a Főpolgármesteri Hivatal szignálja, a bizottság elnöke és a használó is aláírja, és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket.
A módosítás pontosítja, hogy a köztisztasággal kapcsolatban mikor szükséges közterület-használati hozzájárulást kérni. A korábbi tárgyak helyett berendezések szerepeltetése arra utal, hogy a közterületre huzamosabb időre berendezési tárgyak elhelyezése már a közterület rendeletetéstől eltérő használatának minősül, azonban az alkalomszerűen kihelyezett pl. lakossági hulladék gyűjtőedények nem jelentenek ilyen jellegű korlátozást a közterület használatában.
A módosítás megteremti az összhangot a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvénnyel, miszerint a családi események nem tartoznak a fent hivatkozott törvény hatálya alá, ezért - hasonlóan a többi rendezvényhez - megtartásuk kapcsán elhelyezendő építmények, berendezések közterület-használati hozzájáruláshoz köthetők.
A Fővárosi Önkormányzat nem jelölt és nem jelöl ki könyvárusító helyeket a városban, azonban az alkalomszerű kitelepülések beleilleszkednek a város életébe. Ezen megfontolás alapján javasolt, hogy a főútvonalak mentén lévő pavilonok profiljai között alkalomszerűen megjelenhessen a „könyves”.
A mozgáskorlátozottak segítésének előmozdítása érdekében, az OTÉK szellemében indokolt a rendezvényszervezők számára az akadálymentesített illemhelyek létesítési kötelezettségének normatív megfogalmazása.
A közterületi rend, a közterületek állagának megóvása, valamint közegészségügyi szempontok miatt szükséges, hogy a közterületi rendezvényekről alaposabb ismeretek álljanak rendelkezésre a döntéshozó önkormányzat számára.
A módosítás rögzíti a Ptk.-ból fakadóan, hogy a közterület-használat joga tovább nem ruházható.
A módosítás összhangot teremt a 60/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott díj mértékegységével, és pontosítja, hogy amennyiben a közterület-foglalás egy személy által történik külön építmény, berendezés, tárgy elhelyezése nélkül, úgy abban az esetben a díjfizetés személyenként hogyan számítandó.
A módosítás két új fogalmat határoz meg a rendelet egyértelmű értelmezése érdekében a gyakorlat alapján.
A módosítás megerősítve a Fővárosi Önkormányzat eddigi városképi elképzeléseit a belső városi területeken bizonyos árusítási formák tiltását fogalmazza meg úgy, hogy a Hajógyári-sziget kikerül a tiltott területek listájáról tekintettel arra, hogy a Margitsziget és Városliget, mint fokozottan kiemelt fővárosi közterületek tehermentesítésével párhuzamosan néhány, városképileg kevésbé meghatározó helyszín városhasználatba való intenzívebb bevonása támogatandó.
Az európai minták és jelentős vendéglátói, illetve fogyasztói igény alapján a városképi szempontok kiemelt érvényesítése mellett a módosítás elő kívánja mozdítani a téliesített teraszok létesítését, azaz a vendéglátóhelyek portáljához hozzáépített zárt teraszok nem minősülnek árusító, árusítással kapcsolatos, kereskedelmi, szolgáltató fülkének, pavilonnak, épületnek, hanem létesítésük a vendéglátó terasz egész évben történő használatát kívánja lehetővé tenni, ami a közterület vendéglátó-ipari hasznosítását jelenti.
A módosítás egyértelműsíti, hogy a közterület-használatáért az egyes hozzájárulásokban meghatározott időszakokra előre kell fizetni, ami elősegíti, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál kevesebb díjhátralékos ügy keletkezzen.
A módosítás rögzíti a Fővárosi Önkormányzat gyakorlatát, hogy állami, önkormányzati rendezvények közérdekű voltukra tekintettel alapvetően díjmentesek, de amennyiben a rendezvényhez bármilyen üzleti tevékenység is kapcsolódik, az már közterület-használati díjfizetéshez köthető. Ennek az elvnek a következetes végigvitele érdekében a díjmérséklési szempontoknál a rendezvények ingyenes vagy fizetős voltát indokolt figyelembe venni.
Az elmúlt időszak új közterületi elnevezéseire tekintettel a módosítás kiigazítja az egyes közterületek neveit nem változtatva azok besorolását.
A 248/1997. (II. 27.) Főv. Kgy. határozat értelmében a módosítás a közterület-használati díjak emelését tartalmazza, azaz a díjak a tavalyi évi éves infláció (4,9%) alapulvételével emelkednek; az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében a díjtáblázatban szereplő összegek kerekített összegek.
A vendéglátás csoportban a sörsátor külön díjmeghatározás elhagyható az elmúlt évek tapasztalata alapján, hiszen vagy rendezvény vagy terasz címen érkezett és minősült eddigi valamennyi ilyen megnevezésű kérelem. Az egyes közterület-használatok rendszerszerű besorolása okán a portrérajzolás átkerül a szórakoztató tevékenységek csoportba, illetve az egyes rendezvények, vásárok egységes közterület-használati díjat kapnak a korábbi reklámcélú, vállalkozási rendezvények díjai alapján. A rendezvények mindig is jelentős szerepet töltöttek be a város életében, és kívánatos is fennmaradásuk, ezért indokolt a rendezvények alapdíjának jelentős 90%-os csökkentése, de a kapcsolódó üzleti tevékenységek díjai a többi díjhoz hasonlóan emelkednek. Az utcazenélésre az eddigi tapasztalatok és kérelmek, valamint döntések alapján a módosítás egységes díjat állapít meg, amely regisztrációs díj mértékű, és kevesebb a korábbi közterület-használati díjnál. A dunai rakparthasználatok díjai jelentősebben emelkednek, tekintettel arra, hogy a piaci viszonyokhoz képest a közterület-használati díjak eddig aránytalanok voltak.
A módosítás kiigazítja a kérelemnyomtatványt a jelen módosítás miatt szükségessé váló új elemekkel, továbbá a hatékonyabb ellenőrzés végett a kapcsolattartó ügyintézők megbízójukkal való jogviszonyára is rákérdez, valamint az adatvédelmi tájékoztatási rész is pontosul.
A módosuló FKR-rel szükséges összhang megteremtése céljából meg kell határozni a Fővárosi Tervtanács feladatát.
E paragrafus a rendelet hatálybalépéséről és alkalmazásáról szól.
A KR 4. § (2) bekezdése felsorolja, amihez közterület-használati hozzájárulás szükséges. Ebből a felsorolásból korábban törlésre került a megállóhely elhelyezése, ezért a megállóhelyek elhelyezéséhez nem kell közterület-használati hozzájárulás. A rendeleten belüli összhang megteremtése érdekében a módosítás törli a megállóhely díjmentességének rögzítését is, azaz ha a létesítéshez, fennmaradáshoz nem kell hozzájárulás, akkor értelemszerű, hogy díjat sem kell fizetni utána.
