Budapest Főváros Önkormányzata a közlekedési intézményrendszer átalakítása érdekében, az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Busztv.), a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.), továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) szerinti közlekedésszervezési feladatok ellátására gazdasági társaságot jelöl ki. A közlekedésszervező feladata a Főváros közösségi közlekedésével kapcsolatos megrendelői feladatok hatékony ellátása, a szolgáltatók feletti szakmai és gazdasági ellenőrzés megteremtése és gyakorlása, a közlekedési rendszer kihasználtságának optimalizálása, a fenntartható működés kereteinek létrehozása.
A Fővárosnak a 2012. április 30-án megszűnő, a BKV Zrt.-vel kötött szolgáltatási szerződés helyett a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti elveknek megfelelő közlekedésszervezési és közszolgáltatási rendszert kell létrehoznia. A közlekedésre fordítható erőforrások összességében legkedvezőbb felhasználása, a társadalmi igényekre, a városszerkezeti adottságokra, az energiahatékonyságra, fenntarthatóságra és környezetvédelemre, valamint a közlekedés biztonságára is tekintettel integrált, a közlekedés minden ágazatáért felelős, professzionális közlekedésszervezőből és a hatékony üzemeltetőkből álló struktúra kialakítása elengedhetetlen.
A közlekedésszervező a közösségi közlekedéssel kapcsolatos feladatainak ellátását Budapest Főváros Önkormányzata által biztosított forrásokból és saját bevételeiből fedezi.
A rendelet tartalmát, az átadható feladatok körét, a finanszírozáshoz felhasználható forrásokat, a közlekedésszervező működésének kereteit a megalkotására felhatalmazást nyújtó törvények szabályozzák.
A rendelet 1. §-a kijelöli a közlekedésszervező személyét és meghatározza a kijelöléssel elérni kívánt célokat.
Értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
A közlekedésszervező működésének területi határait határozza meg.
A feladatok ellátására vonatkozó szerződés megkötésének szükségességéről rendelkezik.
A Busztv. és a Vtv. szerinti körben meghatározza a közlekedésszervező feladatait az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás, valamint a helyi vasúti személyszállítás körében, továbbá az utastájékoztatás, a jegy- és bérletrendszer kialakítása és működtetése és a főváros tömegközlekedésével összefüggő egyéb tevékenységek tekintetében.
Tekintettel arra, hogy a kijelölt közlekedésszervező más feladatokat is ellát, a 6. § meghatározza a közlekedésszervező egyéb feladatait, illetve lehetővé teszi számára, hogy a Főváros közlekedésének fejlesztése érdekében további feladatokat is vállalhasson.
A feladatellátási szerződés tartalmához kapcsolódóan meghatározásra kerülnek a közlekedésszervező által végzett tevékenység mennyiségi és minőségi paraméterei, ezek módosításának lehetősége, illetve ezek méréséhez kapcsolódó szabályok. A közlekedésszervező ugyanezen paraméterek érvényesítésére köteles az általa megkötendő közszolgáltatási szerződésekben is.
A 9. § rögzíti, hogy a közlekedésszervező milyen kérdésekben jogosult dönteni, illetve döntésének meghozatala előtt hogyan és milyen körben kell társadalmi egyeztetést lefolytatnia.
A 10. § a Vtv. rendelkezései alapján konkretizálja, hogy a közlekedésszervező a váratlan, előre nem látható tömegközlekedési forgalmi zavarok esetén a tömegközlekedés zavartalansága érdekében milyen intézkedéseket tehet.
A Fővárosi Önkormányzat és a közlekedésszervező együttműködésének, a közös felelősségi körbe tartozóan a döntési kompetenciák megoszlásával (viteldíj megállapítása, különcélú menetrend szerinti autóbuszos személyszállítás ellenőrzése) kapcsolatos kérdéseket rendez.
A közlekedésszervező a feladatai ellátásához szükséges forrásokat részben saját bevételeiből (jegyárbevétel, fogyasztói árkiegészítés), részben a részére átadott önkormányzati forrásokból fedezi. Az önkormányzati forrásátadás mértékének meghatározásához szükséges tervezési, költségvetési szabályok beépítése lehetővé teszi a tervezhető, kiszámítható működés kereteinek meghatározását.
A közlekedésszervező az ellátásért felelős szakmai felügyelete mellett végzi tevékenységét. A 13. § a szakmai felügyelet gyakorlásának módját, a felügyelet gyakorlásához szükséges együttműködés kereteit határozza meg.
A 14. § rögzíti, hogy a közlekedésszervező más ellátásért felelősökkel, illetve egyéb szervezetekkel is köteles együttműködni. A belső szolgáltató tekintetében széleskörű ellenőrzési-felügyeleti jogkört biztosít a rendelkezés, annak érdekében, hogy a közösségi közlekedésre fordított közpénzek átláthatóan, ellenőrzötten, az indokoltnál nem magasabb mértékben kerüljenek felhasználásra.
A közlekedésszervezővel szemben támasztott személyi és tárgyi feltételeket rögzíti.
Hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmaz.
A rendelet hatálybalépésekor szükséges átmeneti rendelkezéseket, valamint a jogtechnikailag szükséges módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
