Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet

Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban és (4) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) és g) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros Önkormányzata (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll. A Fővárosi Önkormányzat feladatainak és céljainak ellátását szolgáló fővárosi vagyon körébe tartozik különösen:

a) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában (résztulajdonában) lévő ingatlan vagyon (a továbbiakban: ingatlan vagyon),

b) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő

ba) pénzeszközök,

bb) tagsági jogot megtestesítő társasági részesedések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: portfólió vagyon),

bc) egyéb eszközök;

c) *  a Fővárosi Önkormányzatot megillető, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság (amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít), továbbá a vagyoni értékű jognak nem minősülő egyéb olyan jogosultság, amelynek átruházása vagy az arról való lemondás - a Fővárosi Önkormányzatnak a jog gyakorlásához fűződő érdekeire tekintettel - egyébként ellenszolgáltatáshoz köthető,

d) a Fővárosi Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelések, igények (a továbbiakban együtt: várományi vagyon).

A b), c) és d) pont a továbbiakban együtt: ingó vagyon.

(2) A Fővárosi Önkormányzat ingatlan, ingó, vagyoni értékű jog, portfólió és várományi vagyona e rendelet vonatkozásában a továbbiakban együtt: fővárosi vagyon. A fővárosi vagyon egyes elemei a továbbiakban: vagyonelemek.

(3) *  A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában lévő dolgokból, valamint az őt megillető jogosultságokból, követelésekből, igényekből álló fővárosi vagyon felett e rendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint gyakorolja a tulajdonosi és egyéb jogokat, valamint teljesíti a tulajdonosi és egyéb kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jogok gyakorlása).

2. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki a fővárosi vagyonra vonatkozó, vagy azt érintő alábbi fővárosi önkormányzati rendeletekben szabályozott esetekre:

1. a lakásbérleti rendelet,

2. a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről szóló rendelet,

3. a vásárcsarnokokról, piacokról szóló rendelet,

4. a Hősök tere közterület-használatáról szóló rendelet,

5. a taxiállomásokról szóló rendelet,

6. a Fővárosi Önkormányzat mindenkori éves költségvetési és az átmeneti finanszírozásról szóló rendelete,

7. a kerületi önkormányzatok által a szennyvíz csatornahálózat-építés, valamint a csatornázott földutak szilárd burkolattal történő kiépítésének ösztönzésére igénybe vehető fővárosi céltámogatásról szóló rendeletek,

8. Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenységéről szóló rendelet,

9. a kerületi önkormányzatok által igénybe vehető, a szociális ellátás fejlesztésére szolgáló fővárosi támogatásról szóló rendelet,

10. a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló rendelet,

11. a Fővárosi Városrehabilitációs Keretből juttatható támogatás feltételeiről és a pályázati eljárás rendjéről szóló rendelet,

12. a zöldterületekről és zöldfelületekről szóló rendelet,

13. a helyiségrendelet,

14. a közterületek használatáról szóló rendeletek,

15. a településrendezési célok megvalósításához szükséges terület biztosítása érdekében a Fővárosi Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló rendelet,

16. a budapesti felszín alatti helyi vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanokról szóló rendelet,

17. a parkolási rendelet,

18. a fővárosi helyi közutak kezeléséről és üzemeltetéséről, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló rendelet.

(2) A fővárosi vagyonra vonatkozó vagy azt érintő, az (1) bekezdésben felsorolt fővárosi önkormányzati rendeletekben nem szabályozott esetekben is - eltérő rendelkezés hiányában - e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) *  A törvényben kijelölt vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: Városliget) vonatkozásában - a törvényi kijelölés hatályának fennállása alatt - a 36-39. §-ban, valamint 45. § (2) bekezdésében foglalt előírásokon túl a rendelet egyéb szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a Városliget vagyonkezelésére vonatkozó törvényi előírások eltérően nem rendelkeznek.

3. § E rendelet alkalmazásában

1. Alkalmi célú igénybevétel: valamely fővárosi vagyonelem 90 napon belül összesen legfeljebb 7 napot meg nem haladó időtartamú használata biztosítható. A 90 napot a főpolgármester, az önkormányzati intézmény vezetője, vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodó azonos igénybevevőre vonatkozó, ugyanazon ingatlant érintő első döntésétől kell számítani.

2. Állami szerv: az állami tulajdonú, irányítású szerv, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, valamint az állami költségvetési szerv.

3. Árverés: a vagyonelem értékesítésének, vagy hasznosításának az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

4. Átlátható szervezet:

a)

aa) nemzetközi szervezet, az állam, külföldi állam, külföldi helyhatóság,

ab) köztestület,

ac) költségvetési szerv, önkormányzati intézmény,

ad) külföldi állami vagy helyhatósági szerv,

ae) lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy,

af) *  helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és azok társulása,

ag) *  gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, valamint

ah) *  az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság; továbbá

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) *  tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.

5. Behajthatatlan követelés: az a követelés

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető);

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel;

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

h) amely esetében az adóst a hatáskörrel rendelkező bíróság megszüntette.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

6. Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mind az a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez kapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

7. *  Egyéb közterület: a helyi közutakon, tereken, parkokon kívüli minden olyan, közhasználatra szolgáló és önkormányzati tulajdonban álló ingatlan, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, vagy az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván; továbbá a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része; valamint az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

8. *  Elidegenítés: a vagyonelem tulajdonjogának más személy részére bármilyen (pl. értékesítés, ajándékozás stb.) jogcímen történő átruházása, ideértve a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzat, valamint az állam közötti tulajdonjog-rendezés jogcímén történő tulajdonjog-átruházást, valamint a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörének törvényi változásával összefüggésben a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonnak a feladatot átvevő részére történő ingyenes tulajdonba adását is nyilvántartási értéken való átvezetéssel.

9. Erdő: az ingatlan-nyilvántartásban vagy az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület, továbbá a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 53. §-a szerinti „Erdőterületek” keretövezetbe sorolt célzott területfelhasználási módú olyan terület, amely erdősítésre szánt, vagy amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá az a legalább 1500 m2 nagyságú terület, amelyre erdőt telepítettek.

10. Eszköz: a számvitelről szóló törvényben meghatározottak szerint a befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök), forgóeszközök (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök) és az aktív időbeli elhatárolások.

11. Érték: a vagyonelem nettó (áfa nélkül számított) forgalmi értéke, a nyilvántartásokban egyébként bruttó értéken szereplő vagyonelemek esetében is.

12. Értékhatár: nettó értékhatár.

13. *  Értékesítés: a vagyonelem tulajdonjogának ellenérték fejében történő elidegenítése (pl. adásvétel, csere, bizomány stb.).

14. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termék minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.

15. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték (összeg), ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet (elidegenítés, hasznosítás, megterhelés, stb.) időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog (bérleti, használati, vételi, elővásárlási, szolgalmi, zálogjog stb.), a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek. Határozatlan idejű jogviszony esetében az 5 éven belül ellenértékként elérhető összeget kell figyelembe venni.

15/A. *  Gazdasági szervezet: a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

16. *  Hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a fővárosi vagyon használója által a fővárosi vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.

17. Helyi közforgalmi vasút: a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút [magasvasút, kéregvasút, mély vezetésű vasút/metró, helyi érdekű vasút (HÉV), valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút (fogaskerekű vasút, sikló, sífelvonó és függőpálya)].

18. Helyi közút: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, továbbá csak a járművek, vagy csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút), ideértve a közút tartozékát is; magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.

19. Helyi közút műtárgya: a híd, pontonhíd, hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.

20. Helyi közút tartozéka: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 10. pontjában meghatározottak azzal, hogy az útfenntartással kapcsolatos közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés alatt a forgalomirányítással kapcsolatos közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítményeket, berendezéseket, kábel- és védőcsőhálózatokat is érteni kell.

21. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: olyan nyomdai úton előállított (előállítható) vagy dematerializált értékpapír, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által értékpapírnak minősített okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

22. Ingatlan: a földterület és minden olyan anyagi eszköz, ami a földdel tartós kapcsolatban áll. Az ingatlan fogalmába tartozik különösen a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, az ültetvény, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, vagy ezek tulajdoni hányada.

23. Ingó vagyon: ingatlannak nem minősülő dolgok és egyéb vagyonelemek, így különösen: a vagyoni értékű jogok, az immateriális javak, a portfólió vagyon, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek, egyéb hosszú lejáratú követelések, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök az ingatlanok kivételével, készletek, pénzeszközök, követelések, egyéb aktív pénzügyi elszámolások, amelyek alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott fogalmakat kell érteni.

24. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

25. Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken való átruházása, mely egyébként a polgári jog szabályai szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címen történő megtámadását tenné lehetővé.

26. Kizárólagos jog: jogszabály, így különösen a Fővárosi Önkormányzat rendelete alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban a közbeszerzésekről szóló törvény szabályaival és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel.

27. * 

27/A. *  Közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

28. Közművek: a lakosság és lakosságon kívüli fogyasztók szükségleteit kielégítő, a víz, a gáz, a villamos energia, a távközlés, a közcsatorna-rendszer és a távfűtés vonalas létesítményei (műtárgyaival), technológiai berendezései, építménye. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magasvíztároló medence és tartozéka, a gerinc- és elosztó-vezetékrendszer tartozékaival együtt; az egyesített szennyvíz-csatornázási rendszerek (beleértve a gyűjtőhálózatot, ezen belül a házi bekötéseket, továbbá a szennyvíztisztító telepekre rávezető rendszereket), az elválasztott rendszerű csapadékvíz-csatornahálózat, valamint az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózat műtárgyaival és mérőállomásaival; szennyvíztisztító-, szennyvíziszap-kezelő, feldolgozótelepek; az átemelő (szivattyú) telepek; a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat; a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai; a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek; a közvilágítási kábelek, vezetékek, kandeláberek, világító testek.

29. Közterület: helyi közutak, terek, parkok és egyéb közterületek. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

30. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

31. Levéltári anyag: a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat, valamint a közületi tervtár anyaga.

32. Megterhelés: az önkormányzati vagyont érintően a tulajdonjog, és a tulajdonjog részjogosítványainak jogszabályon vagy szerződésen alapuló, továbbá bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva történő korlátozása, ide nem értve a fővárosi vagyon használatba vagy bérbeadását, földhasználati jog és a közművekre vonatkozó ágazati törvények alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogok létesítését, valamint a használati vagy bérleti jog gazdasági társaságba való bevitelét.

33. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

33/A. *  Működtetés: ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a fővárosi vagyon birtoklásából, használatából, hasznai szedéséből, fenntartásából és üzemeltetéséből álló tevékenységek együttese, amely - jogszabály vagy szerződés alapján - a fővárosi vagyon felújítására, fejlesztésére, birtoklásának, használatának, hasznai szedése jogának továbbengedésére is kiterjedhet.

34. Nyomvonal jellegű távközlési berendezés: a távíró, a távbeszélő, az adatátviteli távjelző, valamint a rádió és televízió műsorszóró hálózat létesítményei közötti vezetékes összekötetés, valamint az ezekkel összefüggő - közbeiktatott - műtárgy, tartozék és helyhez kötött egyéb építmény, a közösségi rádió és televízió vevőantenna-rendszerekhez tartozó vezetékes összeköttetés.

35. Nyilvántartott érték: a vagyonelem 11. § (1) bekezdés szerint meghatározott értéke.

36. Osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga nem a föld tulajdonosát, hanem az építkezőt illeti meg.

37. Önálló ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló földrészletként, vagy egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan.

38. Önkormányzati gazdasági társaság: e rendelet 3. mellékletében felsorolt üzleti célú gazdasági társaság, vagy nonprofit gazdasági társaság.

39. Park: Budapest belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 52. § szerint „zöldterületek” keretövezetbe sorolt, célzott területfelhasználási módú terület, amely parkosításra szánt és parkosításra alkalmas.

40. Pályázat: a versenyeztetési eljárás azon formája, amelynek során az ajánlattevők által írásban benyújtott ajánlatok közül a kiíró, vagy az általa megbízott szerv vagy személy, az ajánlattevők részvétele nélkül, a nyilvánosság kizárásával kiválasztja a Fővárosi Önkormányzat számára legelőnyösebb ajánlatot.

41. Pénzügyi követelés: minden olyan pénzben kifejezhető követelés, amely a múltban keletkezett és jogosultja a Fővárosi Önkormányzat.

42. Portfólió vagyon (tulajdoni részesedést jelentő befektetések): olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény stb.

43. Stratégiai besorolású portfólió vagyon: a Fővárosi Önkormányzat portfólió vagyonához tartozó, szerződéssel a BFVK Zrt. közszolgáltatói vagyongazdálkodásába utalt azon társasági részesedések, amelyeknek hosszú távon történő tulajdonlásához - függetlenül a befektetések hozamelvárásától - a Fővárosi Önkormányzatnak stratégiai, várospolitikai érdeke fűződik.

44. Számviteli politika: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénnyel összhangban a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit határozza meg, amelyet a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján kell kialakítani, és írásba foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek megfelelően. A számviteli törvény erre vonatkozó 14. §-át, az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ában foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

45. Támogatás: valamennyi - az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott - támogatási forma.

46. Technológiai berendezés: azok a gépek, berendezések és számítástechnikai eszközök, melyek telepítése elengedhetetlenül szükséges a létesítmény üzembe helyezéséhez és előírás szerinti működéséhez.

47. *  Tulajdonosi jogok gyakorlása: a tulajdonnal való rendelkezés körében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása és a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítése, így különösen a fővárosi vagyon elidegenítésével vagy hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala és az ezekkel kapcsolatos eljárás lefolytatása, továbbá a vagyon megszerzése, megterhelése, vagyonkezelésbe, vagyongazdálkodásba adása, a vagyon selejtezése, perbeli és peren kívüli egyezség megkötése, fizetési kötelezettség mérséklése, elengedése és leírása, a vagyonról való lemondás, a telekrendezés, a forgalomképesség átminősítéssel történő megváltoztatása, az elővásárlási jog gyakorlása, tulajdonosi jognyilatkozat megtétele, nyilatkozattétel hatósági eljárásokban.

48. Üzemeltetés: különösen a vagyonelem (elsősorban ingatlan) őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szerződéskötés és továbbszámlázás, portaszolgálat és gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés, kaszálás, gyomtalanítás.

49. Üzleti besorolású portfólió vagyon: a Fővárosi Önkormányzat portfólió vagyonához tartozó, szerződéssel a BFVK Zrt. közszolgáltatói vagyongazdálkodásába utalt azon társasági részesedések, amelyek kifejezetten értékesítést szolgálnak (az alapvetően alacsony tulajdoni hányadú és jövedelmezőségű, volt állami vállalatok átalakulásából származó befektetések), valamint a hosszabb távon megtartandó, de értékesíthető részesedések (hosszabb távú befektetést szolgáló társasági részesedések, amelyeknél elsődleges szempont a jövedelmezőség - hozam, árfolyamnyereség, osztalék - elérése), továbbá a nyilvánosan kibocsátott, és a tőzsdén jegyzett részvények.

50. Üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.

51. Vagyonelem: a fővárosi vagyon egyes elemei.

52. Vagyongazdálkodás: közszolgáltatási, megbízási, vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés (43. §) keretében a fővárosi vagyon érték-, és állagmegóvását szolgáló őrzése, üzemeltetése, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, a fővárosi bevételt növelő hasznosítása, értékesítése.

53. *  Vagyoni értékű jog: minden olyan dologra vonatkozó jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, így különösen a földhasználat, a haszonélvezet, a bérleti jog, a szolgalmi jog, a vagyonkezelői jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó-vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog.

54. *  Vagyonkezelés: a vagyonkezelő által a vonatkozó jogszabályok, valamint vagyonkezelési szerződés kötése esetén a vagyonkezelési szerződés keretei között végzett tevékenység.

55. *  Vagyonkezelő:

a) a Fővárosi Önkormányzat által vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében:

aa) önkormányzati társulás,

ab) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,

ac) köztestület,

ad) az állam, a helyi önkormányzat, az aa)-ab) pontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

ae) az ad) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,

af) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy és egyházi intézmény a tevékenysége ellátásához szükséges fővárosi vagyon tekintetében;

b) a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében: a Fővárosi Önkormányzat.

56. Vállalkozás: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely rendszeres gazdasági tevékenységet végez, függetlenül jogi státusától és finanszírozásának módjától.

57. Vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta lévő, valamint a - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - hozzátartozó védő (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet.

58. Vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal és más közlekedési úttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, ideértve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is.

58/A. * 

59. Versengő ajánlatkérés: a versengő ajánlatkérésre a zártkörű pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy

a) nincs nyilvános pályázati felhívás (hirdetmény, kiírás);

b) legalább két ajánlatot kell bekérni.

60. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.

61. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, és ezek medre.

61/A. *  Víziközmű: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását; vagy

b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését

szolgálja.

62. Vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény ami a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések, vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.

63. Zártkörű elhelyezés: a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv kezdeményezésére történő olyan részvényértékesítés, amikor a tulajdonos a részvény(eke)t bizományi szerződés keretében befektetési szolgáltató útján ajánlja fel értékesítésre külső befektetőknek oly módon, hogy befektetési szolgáltató a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti jegyzési garanciavállalása biztosítja a befektető részére elidegenítésre nem kerülő részvények egészének vagy egy részének megvételét.

A fővárosi vagyon

4. § (1) A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A fővárosi vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

(2) A Fővárosi Önkormányzat törzsvagyona a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon azon része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) más törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy e rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

5. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

a) a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező

aa) helyi közutak és műtárgyaik,

ab) terek, parkok, valamint a

ac) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, továbbá a

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fővárosi vagyonnak minősülő,

ba) *  a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. melléklete alapján az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag,

bb) más törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fővárosi vagyonnak minősített vagyonelemek, valamint

bc) az e rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonelemek.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fővárosi vagyonelemek Fővárosi Önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. Korlátozottan forgalomképes vagyonnak vagy üzleti vagyonnak minősülő fővárosi vagyonelemet egyébként a Fővárosi Közgyűlés - e rendelet 1. mellékletének módosításával - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemnek nyilváníthat.

(3) * 

6. § *  (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

1. a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a közművek (ideértve a vízi közműveket is),

2. a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a Közgyűlés és szervei, továbbá a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában álló, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatellátását szolgáló épület, épületrész,

3. a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés,

4. a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a 3. pont szerinti társasági részesedést a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályai szerint megszerző gazdasági társaságban fennálló fővárosi önkormányzati társasági részesedés,

5. a Közgyűlés és szervei, továbbá a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában álló, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatellátását szolgáló épületen, épületrészen kívüli egyéb, az intézmény, költségvetési szerv használatában, kezelésében lévő, azok feladatellátását szolgáló vagyon,

5/a. *  az agrárpolitikáért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon,

6. *  az e rendelet 3. és 6. mellékletében felsorolt gazdasági társaságok használatában, kezelésében lévő, azok feladatellátását szolgáló vagyon (ide nem értve a BFVK Zrt. részére működtetésre átadott üzleti vagyont),

7. a műemlékek,

8. a kulturális javak,

9. a helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai,

10. a köztemetők, valamint azok bővítésére szolgáló tartalékterületek,

11. a sportpályák és a sportcélú létesítmények,

12. a védett természeti területek,

13. a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 53. §-a szerinti „Erdőterületek” keretövezetbe sorolt, de erdőnek nem minősülő, célzott terület-felhasználású területek,

14. a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 52. §-a szerinti „Zöldterületek” keretövezetbe sorolt, de parknak nem minősülő, célzott terület-felhasználású területek,

15. a forgalomképtelen törzsvagyon [5. § (1) bekezdése] körébe nem tartozó azon vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti,

16. mindaz a vagyon, amelyet törvény annak nyilvánít,

17. mindaz a vagyon, amelyet a Fővárosi Közgyűlés e rendeletével annak nyilvánít.

(2) *  A nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint az e rendelet szerinti korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a fővárosi vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyonelem közvetlenül a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását, vagy közhatalmának gyakorlását szolgálja.

7. § Üzleti vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon fővárosi vagyonelem, amely nem tartozik az 5-6. § szerinti törzsvagyon körébe.

8. § (1) *  A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - indokolt esetben, minősített szavazattöbbséggel dönthet a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról (forgalomképesség átminősítése). Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem törvény eltérő rendelkezése hiányában is csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha az adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását.

(2) Amennyiben egy fővárosi vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem (e rendelet 5-6. §-aiban felsorolt) funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy a Fővárosi Önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával stb.) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról is. Ilyen esetben a vagyonelem funkciójának és jellegének megváltoztatására hatáskörrel rendelkező szerv dönt a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról is.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

9. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlóját alapvetően - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a vagyonelem (ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyonelem egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész) forgalomképessége (5-7. §) és értéke (11-12. §) alapján kell megállapítani.

(2) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett fővárosi vagyon egyes elemei forgalomképesség szempontjából különböznek, és az érintett vagyon üzleti, és korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni vagyonelemeket is tartalmaz, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a legkevésbé forgalomképes vagyonelem alapján a korlátozottan forgalomképes, ha pedig a vagyon forgalomképtelen vagyonelemet is tartalmaz, úgy a forgalomképtelen vagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell a kérdéses vagyon egészére alkalmazni.

(3) Az e rendelet II. részébe tartozó esetekben az egyes különös eljárások szabályait (26-60. §) kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a vagyonelem forgalomképességének és értékének megállapítása a különös szabályok alapján is szükséges, úgy azok meghatározására az általános rendelkezéseket (1-25. §) kell alkalmazni.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az adott joggyakorlással érintett valamennyi vagyonelem (vagyontömeg) összértéke az irányadó a vagyonelemek együttes elidegenítése, hasznosítása során, ha

a) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egy eljárás keretében csak egyetlen természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére, vagy konzorcium esetén a kijelölt képviselő által vezetett konzorciumi tagok részére történik, vagy

b) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egyidejű döntésekkel, de több eljárás keretében, több személy részére történik.

(5) A portfólió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy versenyeztetési eljárás keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(6) A Fővárosi Önkormányzat által megszerzendő vagyon esetén az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalára az jogosult, aki a megszerzendő vagyon ellenértékéül szolgáló fővárosi vagyonelem felett e rendelet 22-24. § szabályai szerint a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Ingyenes vagy kedvezményes megszerzés esetén pedig e rendelet 44-45. §-át kell alkalmazni.

(7) A tulajdonosi joggyakorló a Fővárosi Önkormányzat rendeleteiben és a Fővárosi Önkormányzat Belső Ellenőrzési Szabályzatában meghatározott módon rendszeresen ellenőrzi a fővárosi vagyon használójának a fővárosi vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti annak használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

A fővárosi vagyon értékének meghatározása, nyilvántartása, nyilvánosság

10. § A fővárosi vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló - a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint - nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

11. § (1) A Fővárosi Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfólió és várományi vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván (a továbbiakban együtt: nyilvántartott érték). Ha jogszabály előírja, a fővárosi vagyonelem értékelését kötelező elkészíttetni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján több érték áll rendelkezésre, úgy azok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

12. § (1) *  A Fővárosi Közgyűlésnek és szerveinek a tulajdonosi joggyakorlásra irányuló döntését megelőzően az adott vagyonelem értékét - a vagyonnal kapcsolatos koncepcionális, nem konkrét jogügylet megkötésére irányuló döntést kivéve - nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) nyilvántartott értékkel rendelkező ingatlan és ingó vagyon (értékpapír kivételével)

aa) *  értékesítése, hasznosítása, vagyonkezelésbe adása, továbbá haszonélvezeti jog alapítása esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

ab) egyéb esetekben az ingatlan és ingó vagyon nyilvántartott értéke alapján;

b) *  nyilvántartott értékkel nem rendelkező ingatlan és ingó vagyon (értékpapír kivételével) esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

ca) ha a Tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, és arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével;

cb) a Tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján;

cc) az egyéb, nem a Tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján;

d) egyéb társasági részesedés esetén 12 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nyilvántartott értéke alapján.

(2) *  Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés is elfogadható.

(3) Amennyiben az adott vagyonelemhez hasonló paraméterekkel rendelkező másik vagyonelemről 6 hónapnál nem régebben készült forgalmi értékbecslés áll rendelkezésre, úgy az abban foglalt értékek elfogadhatók.

(4) Fővárosi vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor kizárólag könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

13. § (1) A főpolgármester jogosult - jogszabályi keretek között - nyilvántartani és kezelni mindazon személyes adatokat, amelyek a tulajdonosi döntés meghozatala érdekében szükségesek.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó fővárosi vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő adatokat és ezen adatok változásait a törvényekben meghatározott módon a Főpolgármesteri Hivatal www.budapest.hu internetes portálján közzé kell tenni, továbbá az arra jogosult igénylőnek is - törvényben előírt módon - ki kell adni. A közzétételről és a kiadásról a főpolgármester gondoskodik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás mellett e rendelet hatálya alá tartozó további információk is a www.budapest.hu internetes portálon érhetők el.

Leltár

14. § *  (1) A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket és forrásokat a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszközök leltározását - a számviteli nyilvántartásban csak értékben kimutatott eszközök kivételével - mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések - ideértve a kölcsönöket és a követelés jellegű sajátos elszámolásokat is -, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett értékpapírok, a dematerializált értékpapírok, a bankszámlák) és a könyvviteli mérlegben szereplő források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a Fővárosi Önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, továbbá az önkormányzati vagyont használó, haszonbérbe, haszonkölcsönbe vevő, üzemeltető, vagyonkezelő gazdasági társaság és nonprofit gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (2) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást háromévente kell kötelezően végrehajtani.

(4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket a Fővárosi Önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, továbbá az önkormányzati vagyont használó, haszonbérbe vevő, üzemeltető, vagyonkezelő gazdasági társaság és nonprofit gazdasági társaság által vezetett mennyiségi nyilvántartás alapján évente egyeztetéssel, mennyiségi felvétellel háromévente kell leltározni.

(5) A Fővárosi Önkormányzat mérlegének és Vagyonkimutatásának alátámasztása érdekében

a) a szerződéssel üzemeltetésre átadott, vagy használatba, haszonbérbe, haszonkölcsönbe adott eszközök esetében az (1)-(4) bekezdések szerinti leltározást az üzemeltető, használó, kezelőszerv a leltározási és leltárkészítési szabályzatában, valamint a szerződésében meghatározott módon köteles elvégezni. Az üzemeltetést, használatot, kezelést végző szerv az elvégzett leltározás alapján az általa december 31-ei fordulónapra elkészített és hitelesített (hitelesen aláírt) leltárt a Fővárosi Önkormányzat részére köteles megküldeni a Fővárosi Önkormányzat által kért formában és határidőre, de legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig. A leltározás során feltárt leltáreltérések (többlet, hiány) kivizsgálását az üzemeltetést, használatot, kezelést végző szerv köteles elvégezni, és arról a Fővárosi Önkormányzat részére a leltár megküldésével egyidejűleg adatot szolgáltatni.

b) az önkormányzati költségvetési szervek vagyonkezelésében, használatában lévő, továbbá a jogszabály vagy szerződés alapján államháztartáson belül vagyonkezelésbe adott önkormányzati tulajdonban lévő eszközök esetében a kezelést végző (használó) szerv az általa kezelt eszközök állományának, valamint bruttó és nettó értékének változásáról negyedévente, illetve december 31-ei fordulónappal a Fővárosi Önkormányzat részére a Fővárosi Önkormányzat által kért formában és határidőre köteles adatot szolgáltatni a könyvviteli nyilvántartások vezetése, ellenőrzése, egyeztetése céljából.

c) a jogszabály vagy szerződés alapján államháztartáson kívül vagyonkezelésbe adott eszközök esetében az (1)-(4) bekezdések szerinti leltározást a vagyonkezelő a leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott módon köteles elvégezni, és az általa december 31-ei fordulónapra elkészített és hitelesített (hitelesen aláírt) leltárt a Fővárosi Önkormányzat által kért formában és határidőre, de legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig köteles a Fővárosi Önkormányzat részére megküldeni. A leltározás során feltárt leltáreltéréseket (többlet, hiány) a vagyonkezelő köteles kivizsgálni és jegyzőkönyvben rögzíteni a leltárkülönbözet mennyiségét és értékét, az eltérést előidéző okokat, továbbá leltárhiány esetén a felelősség megállapítását, a felelős személy, valamint a vagyonkezelő nyilatkozatát a kár elismeréséről, továbbá a leltárhiány miatti kár megtérítésére tett javaslatát.

Vagyonkimutatás

15. § (1) *  Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. § (2) bekezdése szerinti - vagyonkimutatást kell készíteni, amely a Fővárosi Önkormányzat és intézményei saját vagyonát (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2) *  A vagyonkimutatás a mérleg legalább római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban, ezen belül forgalomképtelen kizárólagos tulajdonban lévő törzsvagyon, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon, továbbá pénzeszközök, követelések és fizetési kötelezettségek részletezésben tartalmazza a Fővárosi Önkormányzat vagyonát, a vagyon kezelését végző ágazatokra, és a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti egységeire megbontva.

(3) *  A vagyonkimutatás a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza

a) a „0”-ra leírt eszközök, a használatban lévő kis értékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök mennyiségét, bruttó értékét ágazatokra összesítve,

b) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát, ideértve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb kulturális javakat) mennyiségben,

c) a függő követeléseket és kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, vagy garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket, valamint a biztos (jövőbeni) követeléseket ágazatok szerint felsorolva.

(4) *  A vagyonkimutatás külön fejezetben tartalmazza törzsvagyon (kizárólagos tulajdonban lévő és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyon, továbbá a korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint üzleti vagyon bontásban

a) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, valamint a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek és gazdasági társaságok használatában, vagyonkezelésében, fenntartásában lévő fővárosi önkormányzati tulajdonú ingatlan vagyont, és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a vagyonkezelő, vagyongazdálkodó feltüntetésével, helyrajzi számok szerint, bruttó és nettó értéken, valamint

b) a tartós részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok állományát a vagyongazdálkodók, vagyonkezelők szerint tételesen, névértéken és mérleg szerinti értéken.

(5) Biztosítani kell, hogy a vagyonkimutatásban szereplő adatok egyezzenek a könyvviteli mérlegben és a fővárosi önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben lévő, megfeleltethető értékadatokkal.

(6) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Fővárosi Közgyűlés elé kell beterjeszteni. A Fővárosi Közgyűlés a vagyonkimutatást határozattal fogadja el.

(7) A vagyonkimutatás tartalmi és szerkesztési követelményeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

16. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások létrehozásáról és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő, megfeleltethető értékadatok egyezőségéről, közzétételéről a főjegyző gondoskodik.

(2) A Főpolgármesteri Hivatal, a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv és az önkormányzati vagyont kezelő, vagy azzal gazdálkodó szerv vezetője a vagyonkimutatás összeállításához legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig adatot szolgáltat.

Rendelkezés a fővárosi vagyonnal

17. § (1) Forgalmi értéktől függetlenül, a fővárosi vagyont csak olyan ajánlatot tevő, kérelmező szervezet vagy személy részére lehet elidegeníteni, bérbe, használatba, vagyonkezelésbe vagy vagyongazdálkodásba adni, amelynek képviselője, vagy aki büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat felé nincs három hónapnál régebben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.

(2) Fővárosi vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy - e rendelet 3. § 4. pontjában meghatározott - átlátható szervezettel köthető.

(3) Fővárosi vagyon tekintetében vagyonkezelői és haszonélvezeti jogot alapító szerződés kizárólag e rendelet 3. § 55. pontjában meghatározott személyekkel köthető és vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.

(4) *  Forgalomképtelen fővárosi törzsvagyon - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5) Fővárosi vagyonnal való rendelkezés esetén a szerződés tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat.

(6) A fővárosi vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

b) az átengedett fővárosi vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

(7) *  Fővárosi vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés határozatlan, vagy legfeljebb 15 éves határozott időtartamra köthető. Amennyiben a hasznosításra jogosult kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette, úgy a hasznosításra irányuló szerződés időtartama egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(8) *  A fővárosi vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a Fővárosi Önkormányzat kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a fővárosi vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a fővárosi vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. A 3. § 4. pontja szerinti átlátható szervezet tulajdonosi szerkezetében a 3. § 4. pontjától eltérő változást a fővárosi vagyon hasznosítására a hasznosítóval közvetlenül megkötött szerződésben a Fővárosi Önkormányzatot megillető, valamint a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekkel kötött szerződésekben a Fővárosi Önkormányzattal közvetlen jogviszonyban álló személyt megillető rendkívüli felmondási okként rögzíteni kell.

(9) *  A nemzeti vagyon részét képező fővárosi vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. A vagyongazdálkodás feladata a fővárosi vagyon rendeltetésének megfelelő, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feladatellátás szempontjából feleslegessé váló vagyonelemek elidegenítése.

(10) *  A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint korlátozottan forgalomképes fővárosi vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és - a (11) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(11) *  A 6. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti gazdasági társaságban fennálló, fővárosi tulajdonban lévő társasági részesedés vagy annak egy része az állam, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható, vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

(12) *  A Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságban fennálló fővárosi tulajdoni részarány csökkenését eredményező tőkeemelés során a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel kell eljárni.

(13) *  Az osztott tulajdon létesítésére vonatkozó törvényi tilalom hatálya alá nem tartozó fővárosi ingatlanvagyon esetén az osztott tulajdon létesítésére az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a földtulajdonos és az építkező között kötött polgári jogi megállapodás, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. A földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell fizetni.

A fővárosi vagyon versenyeztetésére vonatkozó szabályok

18. § (1) *  Ha törvény kivételt nem tesz,

a) fővárosi ingatlan vagyont értékesíteni vagy hasznosítani a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetés útján,

b) fővárosi ingó vagyont

ba) értékesíteni ötszázezer forint egyedi forgalmi érték felett kizárólag nyilvános árveréssel történő versenyeztetés útján,

bb) hasznosítani a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetés útján,

az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Amennyiben a fővárosi vagyon hasznosítására közbeszerzési eljárásban vagy biztonsági beszerzési eljárásban kerül sor (a vagyon hasznosításával kapcsolatos egyes jogok átengedése a beszerzés ellenértékeként, vagy az ellenérték részeként szerepel) úgy a közbeszerzési, vagy a biztonsági beszerzési eljárás - a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre, és a biztonsági beszerzési eljárásokra előírt szabályok érvényesülésére tekintettel - e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(3) *  Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha:

a) vagyonkezelési szerződés vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződés megkötésére kerül sor;

b) a tulajdonjog-átruházás vagy a hasznosítás ingyenesen történik;

c) *  a vagyon forgalmi értéke nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt,

d) *  a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,

e) *  a fővárosi vagyont nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátja a Fővárosi Közgyűlés gazdasági társaság rendelkezésére.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (3) bekezdésben felsorolt esetekben is megvizsgálhatja a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

19. § (1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is megbízható, vagy arra bizományosi szerződés köthető. A kiíró képviselője a versenyeztetés lebonyolításának egyéb, technikai szabályait - e rendelet keretei között és a kiíró feltételeinek figyelembevételével - maga állapítja meg és felelős a versenyeztetés szabályszerűségéért. Megbízása - a kiíró döntésétől függően - kiterjedhet (meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva) a nyertessel kötendő szerződés aláírására is. Vagyongazdálkodásba adott vagyon versenyeztetése tekintetében e rendelet 43. § (8) bekezdés b)-d) pontjaiban, valamint (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A versenyeztetési eljárás módjai:

a) pályázati eljárás, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

b) árverés, mely lehet nyilvános vagy zártkörű,

c) portfólió vagyon zártkörű elhelyezése,

d) portfólió vagyonnak a Tőkepiaci törvény szerinti értékesítése

da) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,

db) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással,

dc) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással,

e) versengő ajánlatkérés, legalább két ajánlat bekérésével.

(3) Másik versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás sikertelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.

(4) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

a) az eljárás tárgyául szolgáló fővárosi vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlatot tevők, befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,

b) a Fővárosi Önkormányzat érdeke, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,

c) a teljesítésre csak meghatározott ajánlatot tevők képesek,

d) önkormányzati gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedést és tagsági jogokat megtestesítő társasági részesedés (részvény, üzletrész) meghatározott körben való értékesítését a gazdasági társaság tevékenysége (közfeladat), szakmai befektető bevonása vagy a társaság tagjaival korábban kötött megállapodás indokolja.

20. § (1) A kiíró, vagy képviselője (a továbbiakban együtt: kiíró) a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlatot tevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz való hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlatot tevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) Minden ajánlatot tevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlatot tevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlatot tevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

21. § (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(2) *  A versenyeztetési eljárás lefolytatásának eredményeként megkötött szerződés a pályázati kiírástól és a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem módosítható, ide nem értve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét.

Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

22. § (1) *  A Fővárosi Önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja:

a) a forgalomképtelen vagyonelem külön törvény alapján történő elidegenítése, továbbá a forgalomképtelen vagyonelem tulajdonjogának változásával járó (a tulajdonjog módosulását vagy megszűnését eredményező) egyéb döntések meghozatala,

b) a forgalomképtelen vagyonelem (8. §-ban foglaltak szerinti) átminősítése,

c) * 

(2) *  A Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt

a) az (1) és (4) bekezdésben nem szabályozott egyéb - a tulajdonjog változásával nem járó - tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében, továbbá

b) a leselejtezett ingó vagyon tekintetében értékhatártól függetlenül az (1) bekezdésben szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében is.

(3) * 

(4) *  A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, cseréjéhez, valamint a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról és az ezzel összefüggő, jogszabályban előírt szolgalmi, vezetékjogi, igénybevételi vagy más megállapodás megkötéséről a főpolgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulás megadását és a megállapodás megkötését - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a főpolgármester a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság javaslata alapján ellenszolgáltatás biztosításához kötheti.

(5) *  A tulajdonosi jogok (1)-(2) és (4) bekezdésekben foglaltak szerinti gyakorlására - a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban - a 17. § (4) bekezdés rendelkezéseinek keretei között kerülhet sor.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

23. § *  (1) *  A Fővárosi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona felett az alábbi tulajdonosi jogokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja:

a) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem elidegenítése, továbbá a korlátozottan forgalomképes vagyonelem tulajdonjogának változásával járó (a tulajdonjog módosulását vagy megszűnését eredményező) egyéb döntések meghozatala,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyonelem (8. §-ban foglaltak szerinti) átminősítése,

c) * 

(2) *  A Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt

a) az (1) és (3) bekezdésekben nem szabályozott egyéb - a tulajdonjog változásával nem járó - tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében; továbbá

b) az alábbi vagyonelemek vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően

ba) víziközmű vagyon tekintetében az (1) bekezdés b)-c) pontjában szabályozott - a tulajdonjog változásával nem járó - tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében is;

bb) a 6. § 5., 5/a. és 6. pontjaiban meghatározott, 5 millió forint egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyon tekintetében az (1) bekezdésben szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében is;

bc) a leselejtezett ingó vagyon tekintetében értékhatártól függetlenül az (1) bekezdésben szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében is;

bd) *  értékhatártól függetlenül a Fővárosi Önkormányzat, valamint a fővárosi önkormányzati feladatkörbe tartozó közszolgáltatást végző gazdasági társaság által megvalósuló beruházások során felmerülő közműáthelyezés és közmű-átalakítás tekintetében az (1) bekezdésben szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlása kérdésében is.

(3) *  A főpolgármester gyakorolja a Főpolgármesteri Hivatal épülete tekintetében az (1) bekezdés a)-b) pontjában nem szabályozott egyéb - a tulajdonjog változásával nem járó - tulajdonosi jogokat.

(4) *  A tulajdonosi jogok (1)-(3) bekezdésekben foglaltak szerinti gyakorlására - a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban - a 17. § (10)-(12) bekezdések rendelkezéseinek keretei között kerülhet sor.

Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

24. § *  (1) A Fővárosi Önkormányzat üzleti vagyona felett a tulajdonosi jogokat

a) *  5 milliárd forint egyedi forgalmi értéket elérően vagy azt meghaladóan - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Fővárosi Közgyűlés,

b) *  5 milliárd forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt * 

a) értékhatártól függetlenül a Budapest 4. számú metróvonal I. szakasz (Kelenföldi pályaudvar-Keleti pályaudvar) elnevezésű, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok adásvételi szerző-désének megkötéséről a projekt támogatási szerződésének keretei között;

b) *  5 milliárd forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a Fővárosi Önkormányzat, valamint a fővárosi önkormányzati feladatkörbe tartozó közszolgáltatást végző gazdasági társaság által megvalósuló beruházások során felmerülő közműáthelyezés és közmű-átalakítás vonatkozásában a közműkiváltásra irányuló megállapodás megkötéséről a beruházási előirányzat erejéig.

Vagyongazdálkodási terv

25. § (1) A vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül.

(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá.

(4) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.

25/A. § * 

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

Egyes külön eljárások

Közbeszerzés

26. § (1) Ha a Fővárosi Önkormányzat által megszerzendő vagyon beszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala Közbeszerzési Szabályzatának megfelelően, a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet alapján és szabályai szerint ezen vagyon megszerzésről a közbeszerzési eljárásban döntésre jogosult szerv dönt.

(2) Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat által lefolytatandó közbeszerzési eljárásban kerül sor a fővárosi vagyon hasznosítására (a vagyon hasznosítása a beszerzés ellenértékeként vagy az ellenérték részeként szerepel), úgy az eljárásra a közbeszerzés szabályait kell alkalmazni, és a vagyon hasznosításáról az (1) bekezdésben meghatározott szerv dönt.

(3) Kizárólagos jogot a Fővárosi Önkormányzat számára törvényben vagy a Fővárosi Közgyűlés rendeletében meghatározott közfeladat ellátásához kapcsolódóan lehet alapítani. A kizárólagos jog kedvezményezettje - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a jogképes szervezet lehet, amelyet közérdekű feladat ellátására alapítottak, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, és amely felett a Fővárosi Önkormányzat közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza. Az e rendelet 4. mellékletében felsorolt szervezetek, az ott meghatározott szolgáltatások nyújtására kizárólagos joggal bírnak.

(4) Kizárólagos jogot a Fővárosi Közgyűlés e rendelet 4. mellékletének egyidejű módosításával, egyéb rendelettel is alapíthat.

(5) A kizárólagos joggal rendelkező szervezetek e jogosultsága nem értelmezhető kiterjesztően.

27. § * 

Önkormányzati feladat- és hatáskörök változása

28. § (1) Értékhatártól függetlenül a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő tulajdonba adását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(2) Amennyiben törvény a Fővárosi Önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, vagy állami feladatot fővárosi önkormányzati feladatként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, vagy állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.

Vagyonkezelés

29. § (1) *  A fővárosi vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, továbbá a vagyonkezelésben lévő fővárosi vagyonra az e címben foglaltakat kell alkalmazni. Vagyonkezelésbe adható minden olyan fővárosi vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálhatja, kivéve a gazdasági társaságban fennálló, fővárosi tulajdonban lévő társasági részesedést. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

(2) *  A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés eltérően nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy

a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,

b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,

c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint

e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő fővárosi vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást.

(3) A fővárosi vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják.

(4) Vagyonkezelési szerződés kizárólag e rendelet 3. § 55. pontjában felsorolt személyekkel köthető és vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható. Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog kizárólag a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható.

(5) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Fővárosi Közgyűlés dönt.

(6) A vagyonkezelői jogot alapító szerződés a nemzeti vagyonról szóló törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vagyonkezelő e rendelet 3. § 55. pont d) és e) pontjában meghatározott tulajdonosi szerkezete megváltozik. A vagyonkezelői jogot alapító szerződés megszűnésének időpontja az a nap, amelyen a 3. § 55. pont d) vagy e) pontjában, meghatározottaktól eltérő tulajdonosi szerkezetet eredményező tulajdonosváltozás bekövetkezik.

30. § (1) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a fővárosi vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi jogviszonyokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(3) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

31. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni a fővárosi vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, valamint a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

32. § Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető, kivéve, ha a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a 18. § (4) bekezdésben foglalt mérlegelési jogkörében a versenyeztetés lefolytatásáról dönt.

33. § *  Fővárosi vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. Az ingyenes vagyonkezelésbe adásról a Fővárosi Közgyűlés minősített szavazattöbbséggel dönt.

34. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) *  a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését oly módon, hogy a vagyonkezelésbe adott eszközökről készült eszközleltár a vagyonkezelési szerződés kötelező mellékletét képezi,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott, a Fővárosi Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott módon pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló a 18. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit a Fővárosi Önkormányzat értékelési szabályzata tartalmazza. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Fővárosi Önkormányzat részére be kell számolnia. A Fővárosi Önkormányzat köteles a tevékenység helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, továbbá közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(7) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyonelemen végzett, (4) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a vagyonkezelő az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó összegét a Fővárosi Önkormányzat számára megtéríti.

35. § A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez a Fővárosi Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

36. § (1) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében - e rendelet szabályai szerint - adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Fővárosi Önkormányzat felé.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni a Fővárosi Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

37. § (1) *  A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott fővárosi vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: a fővárosi önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá a Fővárosi Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

38. § (1) A főpolgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, fővárosi önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) A főpolgármester a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

39. § (1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a Fővárosi Önkormányzatot tájékoztatni.

40. § *  A Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben tájékoztatja a Fővárosi Közgyűlést, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.

41. § (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.

(2) A Fővárosi Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

42. § A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

A Fővárosi Önkormányzatot megillető vagyonkezelői jog gyakorlása * 

42/A. § *  A Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében lévő vagyonelemek vonatkozásában a vagyonkezelőt megillető jogokat - a 42/B. §-ban foglaltak kivételével - az alábbi szervek gyakorolják:

a) a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a főpolgármester - a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság javaslatának kikérésével - dönt a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében lévő közterületeken a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, cseréjéhez, valamint a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadásáról és az ezzel összefüggő, jogszabályban előírt szolgalmi, vezetékjogi, igénybevételi vagy más megállapodás megkötéséről, a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között. A tulajdonosi hozzájárulás megadását és a megállapodás megkötését - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a főpolgármester ellenszolgáltatás biztosításához kötheti.

b) a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a főjegyző - a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság javaslatának kikérésével - dönt a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében lévő közterületek

ba) alatt vagy felett elektronikus hírközlési berendezések és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben - amennyiben ahhoz elvi építési engedély, építési engedély szükséges - az építési jogosultság igazolása, a tulajdonosi hozzájárulás, továbbá az ingatlanok tulajdonjogának korlátozása miatt kártalanítással kapcsolatos kérdésekben, 50 millió forint értékhatárig, a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között;

bb) alatt vagy felett, valamint abban zárt felhasználói csoport részére elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, továbbá zárt célú hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását szolgáló elektronikus hírközlési berendezés és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben - amennyiben ahhoz elvi építési engedély, építési engedély szükséges - az építési jogosultság igazolása, a tulajdonosi hozzájárulás, valamint az ellenszolgáltatás kérdésében, 50 millió forint értékhatárig, a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között.

c) a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt az a)-b) pontokban nem szabályozott egyéb kérdésekben.

42/B. § *  (1) A Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében lévő közterületek (ideértve az egyéb ingatlanok közhasználatra átadott részét is) vonatkozásában:

a) a Fővárosi Közgyűlés dönt a 10 évet meghaladó időtartamú közterület-használati hozzájárulás tárgyában.

b) *  a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt az a) és c) pontokban foglaltakon kívüli egyéb közterület-használat tárgyában.

c) a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben főpolgármester dönt

ca) film-, fénykép-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez szükséges közterület-használat tárgyában;

cb) az építési, szerelési munkával kapcsolatos vagy hulladék összegyűjtésére szolgáló konténerek elhelyezéséhez, fennmaradásához szükséges közterület-használat tárgyában;

cc) betonpumpa elhelyezéséhez, daruzási munkálatokhoz szükséges közterület-használat tárgyában;

cd) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához szükséges közterület-használat tárgyában;

ce) a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás megtagadásáról, a jóváhagyás egyedi feltételeinek (ideértve a közterület-használati díjnak) meghatározásáról, a kérelmezővel tartott egyeztetés eredményének jóváhagyásáról, valamint a jogellenes közterület-használat következményeiről.

(2) A Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében lévő közterületek (ideértve az egyéb ingatlanok közhasználatra átadott részét is) vonatkozásában a közterület-használat tárgyában szükséges döntések meghozatala során egyebekben a közterület tulajdonosa által a tulajdonában lévő közterületek használatára vonatkozóan alkotott jogszabályok rendelkezéseit, ilyen jogszabályok vagy egyéb jogszabályoknak a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésében lévő közterületek közterület-használatára vonatkozó rendelkezései hiányában pedig a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozóan alkotott fővárosi közgyűlési rendeletek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

42/C. § *  A Fővárosi Önkormányzatot megillető vagyonkezelői jog gyakorlása során a jogszabályokban és megkötött vagyonkezelési szerződés esetén a vagyon-kezelési szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell eljárni.

Vagyongazdálkodási szerződés

43. § (1) A Fővárosi Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, továbbá vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a fővárosi vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása; valamint a fővárosi bevételek növelését szolgáló hasznosítása, értékesítése (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés - közbeszerzés nélkül - kizárólag e rendelet szerint kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, a fővárosi vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében köthető.

(3) Az (4) bekezdésben foglaltak kivételével a Fővárosi Közgyűlés dönt a vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről.

(4) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, úgy - a 26. § (1) bekezdésének megfelelően - a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet alapján a közbeszerzési eljárásban döntésre jogosult szerv dönt a vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről.

(5) A vagyongazdálkodási szerződés - a kizárólagos joggal rendelkező szervek kivételével - csak olyan szervvel köthető, amely a szerződésben vállalja a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, valamint a vagyongazdálkodási szerződés időtartamára megfelelő felelősségbiztosítás kikötését, egyebekben a vagyongazdálkodási szerződés megkötésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

(6) A vagyongazdálkodási szerződésben a Fővárosi Önkormányzat - helyi önkormányzatokról szóló törvényben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlására vonatkozó törvényi előírásoktól nem lehet eltérni.

(7) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról.

(8) A vagyongazdálkodási szerződésben a vagyongazdálkodással megbízott szerv (a továbbiakban e szakaszban: megbízott) megbízható azzal, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében és képviseletében eljárva, e rendelet és a vagyongazdálkodási szerződés keretei között

a) gondoskodjon a vagyon őrzésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok más személyek, vagy szervezetek igénybevételével történő elláttatásáról;

b) lebonyolítsa az értékesítést vagy a hasznosítást (az értékesítésről, hasznosításról szóló szerződéses rendelkezések alapján és keretei között) oly módon, hogy az értékesítés, hasznosítás módját, tartalmát és feltételeit meghatározza, a döntéshozatalhoz szükséges előkészítő munkákat elvégezze és a döntésre vonatkozó javaslatát a tulajdonosi jogot gyakorló szerv elé terjessze;

c) lebonyolítsa a versenyeztetést oly módon, hogy a versenyeztetés jogszabályban előírt feltételeinek teljesülése esetén (a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek a versenyeztetés lefolytatására vonatkozó, a vagyongazdálkodási szerződésben rögzített döntése alapján és keretei között) az egyes versenyeztetési eljárások módját, tartalmát és feltételeit meghatározza, az eljárást megindítsa, lefolytassa és annak eredményére vonatkozó javaslatát a tulajdonosi jogot gyakorló szerv elé terjessze;

d) a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között aláírja a vagyonelemek értékesítéséről, hasznosításáról szóló szerződést;

e) ellássa a vagyonelemeket érintő beruházási, felújítási feladatokat.

(9) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást is tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek konkrét értékesítéséről, vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására - e rendelet szabályainak megfelelően - kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.

(10) A vagyongazdálkodási szerződésben a felek - elszámolási kötelezettséggel - megállapodhatnak az értékesítésből, hasznosításból befolyt árbevétel vagy hozam megosztásában, vagy meghatározott hányadának a megbízott részéről a Fővárosi Önkormányzat javára történő befektetésében.

(11) A megbízott a vagyongazdálkodási szerződéssel használatában lévő fővárosi vagyonnal - az önkormányzati kötelező feladatellátás sérelme nélkül - a vonatkozó jogszabályok és e rendelet, valamint a szerződés keretei között gazdálkodik.

(12) A vagyongazdálkodási szerződésben meg kell határozni a vagyongazdálkodásra átadott vagyonnal kapcsolatban a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségek teljesítésének szabályait.

(13) A megbízott a fővárosi vagyont érintő beruházási, felújítási feladatainak ellátása során a Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló rendelet előírásai szerint köteles eljárni.

Ingyenes vagy kedvezményes fővárosi vagyonszerzés, valamint fővárosi vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása, használatba adása

44. § *  (1) A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vagy kedvezményes vagyonszerzése esetében - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) 5 milliárd forint értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Fővárosi Közgyűlés,

b) 5 milliárd forint értéket el nem érően a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság

dönt.

(2) Víziközmű vagyon ingyenes megszerzéséről - a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve - értékhatártól függetlenül a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt.

(3) Helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételéről a Fővárosi Közgyűlés dönt.

45. § (1) *  A fővárosi vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, továbbá a vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról - a 49. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - értékhatártól függetlenül a Fővárosi Közgyűlés dönt, minősített szavazattöbbséggel.

(2) *  A fővárosi vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni vagy a vagyont kedvezményesen hasznosítani - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - törvényben meghatározott versenyeztetési kötelezettség hiányában lehet oly módon, hogy az a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztetheti és érdekeit egyébként nem sértheti, figyelemmel az állami támogatásokról szóló jogszabályokban és a vonatkozó uniós előírásokban foglaltakra is.

(3) *  Fővárosi vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. A közfeladat ellátásához már nem szükséges, leselejtezett tárgyi eszköz tulajdonjoga ingyenesen átruházható.

(4) Fővárosi vagyon ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző fél - az állam kivételével:

a) az ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;

b) az átruházott vagyon hasznosításáról köteles évente beszámolni a vagyont átadó szervezet felé.

(5) Az ingyenesen átruházott ingatlanon - az állam által történő tulajdonszerzést kivéve - 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. Az elidegenítési tilalmat a (4) bekezdés a) pontja szerinti határidő leteltét követően a tulajdonos kérelmére törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból.

(6) *  Amennyiben megállapítást nyer, hogy a tulajdonjogot ingyenesen megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a Fővárosi Közgyűlés felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére megszabott határidő elmulasztása esetén a tulajdonjogot megszerző fél köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét felszólításra, az abban meghatározott határidőig a Fővárosi Önkormányzat részére nemteljesítési kötbérként megfizetni. A jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a Fővárosi Közgyűlés a nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházását eredményező szerződéstől azonnali hatállyal elállhat.

(7) *  A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni

a) az állam által ingyenesen megszerzett ingatlanok,

b) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint ingyenesen átruházott lakóingatlanok,

c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált, ingyenesen visszaadásra kerülő közterületi ingatlanrész

esetében.

(8) *  A Fővárosi Közgyűlés az általa a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott fővárosi vagyon tekintetében az átruházást követően, az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére - egyedi döntéssel hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez.

(9) *  Fővárosi vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátás céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

Perbeli és peren kívüli egyezség

46. § (1) A Fővárosi Önkormányzat meglévő vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a) *  50 millió forint pertárgy értéket, vagy peren kívüli egyezségben szereplő 50 millió forint értéket el nem érően a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság,

b) 50 millió forint pertárgy értéket, vagy peren kívüli egyezségben szereplő 50 millió forint értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Fővárosi Közgyűlés

jogosult.

(2) Egyezség megkötésének tekintendő a Fővárosi Önkormányzatot megillető követelés érvényesítése során a részletfizetésben, vagy más teljesítési kedvezményben való megállapodás, továbbá a követelésről - a 47. § (1) bekezdés szerint - történő teljes, vagy részbeni lemondás is.

A Rác Fürdő beruházáshoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlása * 

46/A. § *  (1) *  E rendelet hatásköri szabályaitól eltérően a Rác Fürdő és Hotel beruházás (a továbbiakban: Rác Fürdő beruházás) megvalósulásával összefüggő valamennyi ügyben, értékhatártól függetlenül a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság jogosult a Fővárosi Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogok gyakorlására.

(2) *  Az 57. § (3) bekezdéstől eltérően a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BVH Zrt.) mindenkori létesítő okiratának VI. fejezet ym) pontjában meghatározott, a Fővárosi Önkormányzat által magához vont hatáskört - az e rendelet 6. mellékletében szereplő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (Budapest Gyógyfürdői Zrt.) kapcsolatosan - a Rác Fürdő beruházás tekintetében a BVH Zrt. Igazgatóságának javaslatára a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság gyakorolja.

Követelésről lemondás

47. § (1) Behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés teljesítése valamilyen okból (pl. egyéb várható előny miatt) már nem áll a Fővárosi Önkormányzat érdekében. Ilyen esetben a 46. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a követelésről vagy annak egy részéről történő lemondás a döntésre jogosult egyoldalú nyilatkozatával is történhet.

(2) Behajthatatlanná vált követelés leírása - az erre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - a gazdálkodó szervezetek, a fővárosi vagyon körébe tartozó ilyen követelés tekintetében - a behajthatatlanság tényéről és egyúttal az ilyen követelésről való lemondásról szóló döntést követően - a Főpolgármesteri Hivatal feladata. A behajthatatlanság tényének megállapításáról, és egyúttal az ilyen követelésről való lemondásról

a) 300 ezer forint követelés összeget el nem érően a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv vezetője, a Főpolgármesteri Hivatalnál a főpolgármester,

b) 300 ezer forint követelés összeget elérően vagy azt meghaladóan, de a 2 millió forintos értékhatárt el nem érően a főpolgármester,

c) *  2 millió forint követelés összeget elérően, vagy azt meghaladóan, de az 50 millió forintos értékhatárt el nem érően a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság,

d) *  50 millió forint követelés összeget elérő, vagy azt meghaladó ügyek esetén a Fővárosi Közgyűlés dönt.

Telekalakítás

48. § (1) E rendeletbe foglalt fővárosi önkormányzati tulajdonú, vagy tulajdonba bekerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás végrehajtása során - az e szakaszba foglalt kivételekkel - a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó általános szabályok figyelembevételével kell eljárni.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója dönt

a) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett, a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, aláírásáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről;

b) az érintett ingatlan(ok) forgalomképességének telekrendezési eljárás során történő esetleges megváltoztatásáról.

(3) Amennyiben a telekrendezés több, különböző forgalomképességű ingatlant érint, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölése szempontjából - a 9. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - az ezek közül legkevésbé forgalomképes ingatlanra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni, kivéve, ha a legkevésbé forgalomképes ingatlan értéke az 1 millió forintot nem haladja meg. Ez utóbbi esetben a forgalomképesség szerint következő ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) *  A tulajdonosi jogokat a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság gyakorolja abban az esetben, ha a telekrendezési eljárás a Fővárosi Közgyűlés által rendeletben elfogadott Fővárosi Szabályozási Keretterv, vagy a Fővárosi Közgyűlés egyetértésével vagy egyező véleményével rendeletben elfogadott Kerületi Szabályozási Terv végrehajtása érdekében történik.

Alkalmi célú igénybevétel

49. § (1) *  A fővárosi vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről - a vagyonkezelésbe, vagy vagyongazdálkodásba adott vagyonelemek, valamint az 54. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjának kivételével - a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság jogosult dönteni.

(2) *  Különös méltánylást érdemlő esetben a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság - a 45. § (2) és (9) bekezdésekben foglaltak betartásával - dönthet a fővárosi vagyonelem térítésmentesen vagy kedvezményesen történő alkalmi célú igénybevételéről is.

(3) *  Alkalmi célú igénybevétel keretében valamely fővárosi vagyonelem 90 napon belül összesen legfeljebb 7 napot meg nem haladó időtartamú használata biztosítható. A 90 napot a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság azonos igénybevevőre vonatkozó, ugyanazon ingatlant érintő első döntésétől kell számítani.

Elővásárlási jog gyakorlása

50. § (1) *  A Fővárosi Önkormányzatot bármilyen jogcímen megillető elővásárlási jog tekintetében értékhatártól függetlenül a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság jogosult dönteni.

(2) Elővásárlási jog gyakorlása a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére történhet.

Hatósági és egyéb eljárások

51. § *  A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos vagy azokat érintő olyan hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak (így például: építésügyi-, telekalakítási hatósági eljárás kezdeményezése; földhivatali adatváltozás átvezetése, határozat kiegészítése, kijavítása, ügyintézési határidő meghosszabbítása iránti kérelem; hiánypótlás teljesítése; fellebbezés benyújtása stb.), az ügyfél jogait - az 54. § (3) és (4) bekezdésében, valamint az 59. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a főpolgármester (megbízottja útján), továbbá vagyonkezelési, vagy vagyongazdálkodási szerződés esetén - a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő vagy vagyongazdálkodással megbízott gyakorolja.

51/A. § *  A Budapest 4. számú metróvonal projekt keretében a Kelenföldi pályaudvar kijáratának megvalósításával összefüggő építési munkák vonatkozásában, az ahhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulásokkal kapcsolatos szerződések megkötéséről - értékhatártól függetlenül - a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt.

Társasházi közgyűléseken történő tulajdonosi joggyakorlás * 

51/B. § *  A társasházakról szóló törvény szerint a társasházi közgyűlésen a tulajdonostársat megillető szavazati jogot - a tulajdonjog változásával járó (a tulajdonjog módosulását vagy megszűnését eredményező) döntések kivételével - a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a főpolgármester gyakorolja.

51/C. § *  A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és más jogszerű használatában lévő ingatlannal kapcsolatos víz-, csatorna-, gáz-, távfűtési vagy egyéb közüzemi szolgáltatási szerződés vonatkozásában a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a főpolgármester gyakorolja a tulajdonos szerződéskötési jogosultságát, amennyiben azt a vonatkozó ágazati jogszabályok az adott közüzemi szerződés vonatkozásában a tulajdonos számára is előírják.

Elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó rendelkezések

52. § (1) A Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben eljárva a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt * 

a) *  a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, vagy egyéb ingatlanokon (épület, létesítmény), azok alatt vagy felett, valamint abban elektronikus hírközlési berendezések és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben - amennyiben ahhoz elvi építési engedély, építési engedély szükséges - az építési jogosultság igazolása, a tulajdonosi hozzájárulás, továbbá az ingatlanok tulajdonjogának korlátozása miatt kártalanítással, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:27. § (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben, 50 millió forint értékhatárig,

b) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken vagy egyéb ingatlanokon (épület, létesítmény), azok alatt vagy felett, valamint abban zárt felhasználói csoport részére elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, továbbá zárt célú hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását szolgáló elektronikus hírközlési berendezés és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben - amennyiben ahhoz elvi építési engedély, építési engedély szükséges - az építési jogosultság igazolása, a tulajdonosi hozzájárulás, valamint az ellenszolgáltatás kérdésében, 50 millió forint értékhatárig.

(2) A kártalanítás és ellenszolgáltatás mértéke csökkenthető vagy az teljes egészében el is engedhető, amennyiben a fizetési kötelezettség

a) a Fővárosi Önkormányzat vagy más, az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szerv vagy azok szervezetei (pl. költségvetési szerveik, gazdasági társaságaik) beruházása keretében, vagy általuk finanszírozott beruházás során keletkezett,

b) a Fővárosi Önkormányzat érdekében, vagy érdekeit szolgáló egyéb beruházás keretében keletkezett.

(3) A Fővárosi Önkormányzat vagy saját szervezetei (pl.: költségvetési szervei, gazdasági társaságai) beruházása keretében, vagy általuk finanszírozott beruházás során szükségessé váló elektronikus hírközlési berendezések és az ezekkel összefüggő építmények áthelyezése esetében kártalanítást és ellenszolgáltatást nem kell fizetni, amennyiben az áthelyezendő elektronikus hírközlési berendezések és az ezekkel összefüggő építmények jogszerűen létesültek.

Az intézményekre vonatkozó rendelkezések

53. § *  A 6. § 2., 5. és 5/a. pontjaiban meghatározott vagyon működtetésére - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelésre, valamint a vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Vagyonkezelési, vagyongazdálkodási szerződés hiányában, annak megkötéséig az 54. § szabályait kell alkalmazni.

54. § *  (1) *  Gazdasági szervezettel rendelkező fővárosi önkormányzati intézmény (költségvetési szerv) esetében ezen intézmény (költségvetési szerv) vezetője, gazdasági szervezettel nem rendelkező fővárosi önkormányzati intézmény gazdasági szervezetének vezetője - az intézmény, hozzárendelt intézmény, alapító okiratában meghatározott alapfeladat sérelme nélkül - a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett önállóan dönt a fővárosi önkormányzati intézmény működtetésében lévő:

a) 50 millió forint nettó könyv szerinti egyedi értéket el nem érő ingó vagyon hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész

ba) alkalmi célú igénybevételének biztosításáról, az ingyenes, kedvezményes alkalmi célú igénybevétel (49. § (2) bekezdés) kivételével, valamint

bb) legfeljebb 1 év időtartamra történő hasznosításáról, a szerződésbe foglalt időtartam-hosszabbítás lehetősége nélkül.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott személy - az intézmény, hozzárendelt intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladat sérelme nélkül - a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság előzetes hozzájárulásával dönt a fővárosi önkormányzati intézmény működtetésében lévő

a) 50 millió forintot elérő vagy azt meghaladó nettó könyv szerinti egyedi értékű ingó vagyon hasznosításáról,

b) ingatlan, ingatlanrész határozatlan idejű, valamint 1 évet meghaladó határozott idejű hasznosításáról,

c) a fővárosi vagyont érintő, civil szervezettel való olyan együttműködési megállapodás megkötéséről, amely egyidejűleg tartalmazza a civil szervezetnek az intézmény címére történő székhelybejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott személy a főpolgármester előzetes hozzájárulásával gyakorolja a fővárosi önkormányzati intézmény működtetésében lévő fővárosi ingatlanvagyonnal kapcsolatos vagy azt érintő, az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járó hatósági engedélyezési eljárásban az ingatlantulajdonos ügyfél jogait. Nem kell előzetes hozzájárulás, ha az ingatlanra vonatkozóan a Fővárosi Közgyűlés vagy szerve a Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló rendelet szerinti célokmányt, vagy engedélyokiratot hagyott jóvá.

(4) *  Az (1) bekezdésben meghatározott személy az intézmény, hozzárendelt intézmény székhelyével vagy telephelyeivel szomszédos ingatlanokra kiadott építési, használatbavételi, telekrendezési, bontási és egyéb hatósági határozatokkal kapcsolatos fellebbezési jogot a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett önállóan gyakorolja.

Önkormányzati társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

55. § (1) A Fővárosi Önkormányzat részesedésével működő vagy többségi befolyása alatt álló valamennyi gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átláthatósága tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Fővárosi Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot és - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel - nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható.

56. § *  (1) *  A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság (a továbbiakban e szakaszban: társaság) vonatkozásában a tulajdonosi pozícióból eredő tagi, részvényesi jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről - a (3)-(5) bekezdésekben foglaltak kivételével - a Fővárosi Közgyűlés dönt. Egyszemélyes társaság esetén a Fővárosi Közgyűlés egyedüli tagként, részvényesként közvetlenül dönt, többszemélyes társaságnál pedig a társaság legfőbb szervének döntését megelő-zően hozza meg tagi, részvényesi döntését a Fővárosi Közgyűlés.

(2) A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő egyes - e rendelet 5. mellékletében felsorolt - társaságok vonatkozásában e társaságok legfőbb szervének törvény vagy társasági szerződés alapján kizárólagos hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a főpolgármester előterjesztésében foglalt javaslat alapján hozza meg döntését a Fővárosi Közgyűlés:

a) a felügyelőbizottság tagjainak, továbbá a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

b) az igazgatóság tagjainak, az ügyvezető(k)nek, valamint a cégvezető(k)nek, vezérigazgatónak megválasztása, kinevezése, visszahívása, díjazásának megállapítása.

(3) Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő egyes - e rendelet 5. mellékletében felsorolt - társaságok vonatkozásában a társasági szerződés alapján az igazgatóság tagjai, az ügyvezető, valamint a cégvezető, vezérigazgató feletti egyéb munkáltatói vagy megbízói jogok gyakorlása a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik, úgy e kérdésekben - a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben - a főpolgármester dönt. Egyszemélyes társaság esetén a főpolgármester közvetlenül dönt, többszemélyes társaságnál pedig a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően határoz a főpolgármester.

(4) *  A munka törvénykönyvéről szóló törvény szerint a tulajdonosi jogkör gyakorlójának hatáskörébe utalt, a vezető állású munkavállalókat érintő jogokat - társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - egyszemélyes társaság esetén a főpolgármester közvetlenül gyakorolja, többszemélyes társaság esetén pedig a társaság legfőbb szervének ezen joggyakorlásról szóló döntését megelőzően a főpolgármester hozza meg a tagi, részvényesi döntést.

(4a) *  A REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. vonatkozásában a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi, a Fővárosi Önkormányzat, mint egyedüli tag hatáskörébe tartozó kérdésben a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt, amennyiben az egyébként nem ütközik a hatáskör-átruházás törvényi tilalmába.

(5) *  56. § (5) A Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. mindenkori alapító okiratában az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó, a Budapest 4. számú metróvonal I. szakasz (Kelenföldi pályaudvar-Keleti pályaudvar) elnevezésű, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításával kapcsolatos ingatlan vagy más vagyontárgy, vagyoni értékű jog elidegenítéséről szóló szerződés megkötéséről - értékhatárra való tekintet nélkül - a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörben a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt.

57. § *  (1) A BVH Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. tulajdonában álló - e rendelet 6. mellékletében felsorolt - gazdasági társaságok (leányvállalatok) vonatkozásában az e társaságok legfőbb szervének egyes - a BVH Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. mindenkori létesítő okiratában a Fővárosi Önkormányzat által magához vont - hatáskörei közül a Fővárosi Közgyűléstől átruházott hatáskörében eljárva a főpolgármester közvetlenül és önállóan gyakorolja

a) a társaság vezető tisztségviselői közül az ügyvezető(k) és vezérigazgató(k) megválasztását, kinevezését, visszahívását, díjazásuk és egyéb juttatásaik megállapítását,

b) az a) pontban meghatározott személyek vonatkozásában a BVH Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. mindenkori létesítő okiratában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat.

(2) A BVH Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. tulajdonában álló - e rendelet 6. mellékletében felsorolt -gazdasági társaságok (leányvállalatok) vonatkozásában az e társaságok legfőbb szervének egyes - a BVH Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. mindenkori létesítő okiratában a Fővárosi Önkormányzat által magához vont - hatáskörei közül a leányvállalatok felügyelőbizottsági tagjainak és elnökének megválasztását, kinevezését, visszahívását, díjazásuk és egyéb juttatásaik megállapítását a főpolgármester előterjesztése alapján a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.

(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a BVH Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. mindenkori létesítő okiratában meghatározott - az e rendelet 6. mellékletében felsorolt gazdasági társaságokkal (leányvállalatokkal) kapcsolatos - az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb, a Fővárosi Önkormányzat által magához vont hatásköröket a tulajdonos társaság (BVH Zrt., BKK Zrt., BKV Zrt.) igazgatóságának előkészítése mellett, a főpolgármester előterjesztése alapján a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.

58. § *  (1) Az 56-57. § alkalmazásában díjazásnak minősül a munkabér, tiszteletdíj, megbízási díj meghatározása.

(2) Az 57. § alkalmazásában egyéb juttatáson a prémiumfeladat és a prémium-keretösszeg kitűzését, a prémiumfeladat teljesítésének elfogadását, jutalom adását, a prémium, jutalom és további béren kívüli juttatások kifizetésének engedélyezését is érteni kell.

58/A-58/B. § * 

A BFVK Zrt. tevékenységére vonatkozó szabályok

59. § (1) E rendeletet a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: BFVK Zrt.) által a Fővárosi Önkormányzat portfólió vagyonával és a Fővárosi Önkormányzat ingatlanvagyonával való gazdálkodás tekintetében az e §-ban meghatározott eltérő rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A BFVK Zrt. - az alapító okiratában meghatározott tevékenységi körön belül és rendelkezések szerint, az általa az e rendelet 4. mellékletében biztosított kizárólagos jog alapján végzett, vagyongazdálkodással érintett fővárosi vagyon tekintetében - e rendelet 43. § (8) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározottak szerint önállóan jár el a forgalomképes ingatlanvagyon és a portfólióvagyon értékesítésének lebonyolítása, továbbá az ingatlanvagyon őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás, az ingatlanvagyont érintő beruházások, felújítások megvalósításával kapcsolatos feladatai ellátása, valamint az ingatlanvagyon és a portfólióvagyon hasznosításának lebonyolítása során.

(3) *  A BFVK Zrt. vagyongazdálkodási feladatai körébe tartozó, 5 milliárd forint értékhatárt el nem érő fővárosi ingatlanvagyon tekintetében telekalakítás esetében a tulajdonosi jogokat a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság gyakorolja.

(4) A BFVK Zrt. és annak képviselője - a BFVK Zrt. alapító okiratában meghatározott tevékenységi körön belül és rendelkezések szerint, az általa e rendelet 4. melléklete szerint kizárólagos jog alapján végzett, ingatlanvagyon gazdálkodással érintett fővárosi vagyon tekintetében - a Fővárosi Önkormányzat ingatlan vagyona tekintetében olyan hatósági eljárásokban (így például építésügyi-, telekalakítási hatósági eljárás kezdeményezése, földhivatali adatváltozás átvezetése, határozat kiegészítése, kijavítása, ügyintézési határidő meghosszabbítása iránti kérelem, hiánypótlás teljesítése, fellebbezés benyújtása stb.), amelyek az ingatlan tulajdonjogának változásával nem járnak, a vagyongazdálkodási szerződésében a Fővárosi Önkormányzattól kapott meghatalmazás (tulajdonosi döntés) alapján, annak keretei között gyakorolja az ügyfél jogait.

(5) A BFVK Zrt. a rábízott fővárosi ingatlanvagyont érintő beruházási, felújítási feladatainak ellátása során Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló rendelet előírásai szerint köteles eljárni.

(6) A Fővárosi Közgyűlés folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a BFVK Zrt. vagyongazdálkodási tevékenységét. Ennek érdekében a Fővárosi Közgyűlés és a fővárosi közgyűlési képviselők teljes körű betekintést nyerhetnek a BFVK Zrt. vagyongazdálkodással kapcsolatos irataiba, részletes írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást kérhetnek - a szerződésben meghatározott körben -, ellenőrizhetik a megkötött szerződéseket, vizsgálhatják a társaság hitelességét, konkrét ügyeket vizsgálhatnak meg.

A portfólió vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

60. § (1) A Fővárosi Önkormányzat kizárólag betéti társaság kültagja, korlátolt felelősségű társaság, nonprofit gazdasági társaság - korlátozott felelősségű - tagja és részvénytársaság részvényese lehet.

(2) A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló portfólió vagyonnal kapcsolatos portfóliógazdálkodási tevékenységet az e rendelet 4. mellékletében meghatározott kizárólagos jog alapján a BFVK Zrt. látja el, vagyongazdálkodási szerződés (43. §) alapján, annak keretei között, az alábbi portfólió vagyonelemek (társasági részesedések) tekintetében:

a) a „stratégiai” besorolású portfólió vagyon,

b) az „üzleti” besorolású portfólió vagyon (ideértve a végelszámolás és felszámolás alatt álló gazdasági társaságokban meglévő fővárosi önkormányzati részesedéseket is) körében az „üzleti megtartandó” portfólió vagyon, továbbá az „üzleti értékesítendő” portfólió vagyon közül azon társasági részesedések, melyek a vagyongazdálkodási szerződésben nevesítésre kerültek.

(3) A fővárosi portfólió vagyon tekintetében - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - az alábbiak az irányadóak:

a) *  az 5 milliárd forint egyedi forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó portfólió vagyon felett a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

b) *  az 5 milliárd forint egyedi forgalmi értéket el nem érő portfólió vagyon felett a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

c) *  portfólió vagyonrész, vagy vagyontömege értékesítése esetén 5 milliárd forint együttesen számított forgalmi értékig az értékesítésről, továbbá a vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság dönt, feltéve, hogy az együttesen értékesített, egy adott gazdasági társaságban meglévő társasági részesedések egyedi forgalmi értéke nem haladja meg az 5 milliárd forintot.

(4) A tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó vagyongazdálkodási szerződésben foglaltak végrehajtása során - az értékesítési minimálárak Fővárosi Közgyűlés által történő megállapítását követően - a főpolgármester határozza meg a tőzsdén jegyzett értékpapírok értékesítésének konkrét időpontját és feltételeit.

(5) A vagyongazdálkodási szerződés alapján a portfóliógazdálkodó:

a) *  javaslatot tesz a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság, vagy a Fővárosi Közgyűlés számára a fővárosi portfólió vagyon feletti rendelkezésre,

b) előkészíti a fővárosi portfólió vagyon feletti rendelkezéssel kapcsolatos tulajdonosi döntéseket és jogügyleteket, és közreműködik azok lebonyolításában, tőzsdén jegyzett értékpapírok esetén pedig a Fővárosi Önkormányzat nevében és képviseletében, mint meghatalmazott eljár az értékesítés érdekében.

(6) A portfóliógazdálkodót a rábízott, társasági részesedésekből álló portfólióval összefüggésben - ha a vagyongazdálkodási szerződés másként nem rendelkezik - nem illeti meg javaslattételi jog a társaságok által megválasztandó, kijelölendő vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok és a könyvvizsgáló személyére.

(7) A Fővárosi Közgyűlés folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a portfóliógazdálkodási tevékenységet. Ennek érdekében a Fővárosi Közgyűlés és a fővárosi közgyűlési képviselők teljes körű betekintést nyerhetnek a portfóliógazdálkodással megbízott ezzel kapcsolatos irataiba, részletes írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást kérhetnek - a szerződésben meghatározott körben -, ellenőrizhetik a megkötött szerződéseket, vizsgálhatják a portfóliógazdálkodással megbízott hitelességét, konkrét ügyeket vizsgálhatnak meg.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

62. § (1) *  A 75/2007. (XII. 28.) Főv. Kgy. rendelet szerinti kiemelt fejlesztésekre és a kiemelt fővárosi vagyonra vonatkozóan létrejött és fennálló szerződésekben a feleket megillető jogok gyakorlása és a feleket terhelő kötelezettségek teljesítése során az e rendeletben foglalt előírásokkal összhangban kell eljárni azzal, hogy az e rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik.

(2) *  A nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi vagyonra vonatkozóan jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket az e rendelet rendelkezései nem érintik.

(3) A nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e rendelet hatályba lépését követően történő meghosszabbítása esetén - a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - az e rendeletben foglaltakat alkalmazni kell.

63. § * 

64. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Sárádi Kálmánné dr. s. k. Tarlós István s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelethez

A Fővárosi Közgyűlés által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített fővárosi (nemzeti) vagyon

A fővárosi vagyonba tartozó

1. *  Tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyagai

2. Komp- és révátkelőhelyek, azok hajózást kiszolgáló létesítményeivel együtt,

3. Egyéb közterületek

4. * 

5. Erdők

6. Fasorok és a fasorok egyéb építményei

7-10. * 

11. A Főváros vagyonához tartozó egyéb ingatlanok:

Sorszám Kerület Helyrajzi szám Cím Rendeltetés
1. * 
2. * 
3. * 
4. II. 50199/2 Ördögárok utca árok
5. III. 23796/30 Hajógyári sziget partfal
6. * 

12. *  A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint a köznevelési intézmények feladatellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon (mellyel kapcsolatos rendelkezési joggyakorlás során a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó szabályaira is tekintettel kell eljárni).

2. melléklet a 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelethez * 

A vagyonkimutatás tartalma és összeállításának követelményei

I. A vagyonkimutatással szemben támasztott jogszabályi követelmények

A Fővárosi Önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani. [2011. évi CLXXXIX. tv. 110. § (1)]

Az ingatlan vagyon nyilvántartását és az adatszolgáltatás rendjét a módosított 147/1992. (IX. 6.) Korm. rendelet, míg az összvagyon nyilvántartását és kimutatását a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, illetve az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet szabályozza.

A fővárosi vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell kimutatni. [2011. évi CLXXXIX. tv. 110. § (2) bekezdése és a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. §-a)]

A vagyonkimutatással szemben követelmény, hogy az egyezőség fennálljon az éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott értékadatokkal, valamint az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben szereplő és megfeleltethető adatokkal, de nem helyettesíti az államháztartás számviteléről szóló Korm. rendelet előírásai szerint készítendő mérleget alátámasztó leltárt.

II. A vagyonkimutatás tartalma

A vagyonkimutatásban a fővárosi tulajdonban lévő vagyont a rendeletben meghatározott vagyoncsoportok szerint az alábbi adatokkal jellemezve kell számba venni.

1. A vagyonkimutatás 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. §-a szerinti tartalma

1.1. Nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen befektetett eszközök

1.1.1. Nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen immateriális javak, tárgyi eszközök

1.1.1.1. Nemzeti vagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonú immateriális javak, tárgyi eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az immateriális javakat, ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket, tenyészállatokat, beruházásokat és felújításokat, tárgyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.1.1.2. Nemzeti vagyonba tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű immateriális javak, tárgyi eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja, valamint az 1. melléklete szerinti immateriális javakat, ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket, tenyészállatokat, beruházásokat és felújításokat, és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.1.2. Nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök

1.1.2.1. Nemzeti vagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonú koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az államháztartáson kívül koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, egyéb eszközöket könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.1.2.2. Nemzeti vagyonba tartozó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az e rendelet 5. § (1) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja, valamint az 1. számú melléklete szerinti kiemelt jelentőségű államháztartáson kívül koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, egyéb eszközöket könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.1.3. Nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen forgóeszközök

1.1.3.1. Nemzeti vagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonú forgóeszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: a készleteket, értékpapírokat könyv szerinti értéken, önkormányzati szinten összesítve.

1.2. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes befektetett eszközök

1.2.1. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes immateriális javak és tárgyi eszközök

1.2.1.1. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes immateriális javak, tárgyi eszközök a költségvetési intézményeknél, amely tartalmazza: az immateriális javakat, ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket, tenyészállatokat, beruházásokat és felújításokat, tárgyi eszközök értékhelyesbítését az intézmények mérlegében kimutatott könyv szerinti nettó értéken, ágazatra összesítve,

1.2.1.2. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes immateriális javak, tárgyi eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az immateriális javakat, ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket, tenyészállatokat, beruházásokat és felújításokat, tárgyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.2.1.3. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes immateriális javak, tárgyi eszközök a Főpolgármesteri Hivatal mérlegében, amely tartalmazza: az immateriális javakat, ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket, tenyészállatokat, beruházásokat és felújításokat, tárgyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.2.2. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes befektetett pénzügyi eszközök

1.2.2.1. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes befektetett pénzügyi eszközök a költségvetési intézményeknél, amely tartalmazza: a tartós részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését az intézmények mérlegében kimutatott könyv szerinti értéken, ágazatra összesítve,

1.2.2.2. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes befektetett pénzügyi eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó, továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint e rendelet 6. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti társasági részesedést a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályai szerint megszerző gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.2.3. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök

1.2.3.1. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az államháztartáson kívül koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, továbbá az egyéb eszközöket könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.2.4. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes forgóeszközök

1.2.4.1. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes forgóeszközök a költségvetési intézményeknél, amely tartalmazza: a készleteket, az értékpapírokat könyv szerinti értéken ágazatra összesítve,

1.2.4.2. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes forgóeszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza a készleteket, az értékpapírokat könyv szerinti értéken a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.2.4.3. Nemzeti vagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes forgóeszközök a Főpolgármesteri Hivatal mérlegében, amely tartalmazza a készleteket, az értékpapírokat könyv szerinti értéken a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.3. Nemzeti vagyonba tartozó üzleti vagyon

1.3.1. Nemzeti vagyonba tartozó üzleti immateriális javak, tárgyi eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az immateriális javakat, ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket, tenyészállatokat, beruházásokat és felújításokat, tárgyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.3.2. Nemzeti vagyonba tartozó üzleti befektetett pénzügyi eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: a tartós részesedéseket (1.2.2.2. pont szerinti részesedések kivételével), tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.3.3. Nemzeti vagyonba tartozó üzleti koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az államháztartáson kívül koncesszióba, vagyonkezelésbe adott ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, egyéb eszközöket könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.3.4. Nemzeti vagyonba tartozó üzleti forgóeszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: a készleteket, értékpapírokat könyv szerinti értéken a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.4. Vagyonkezelésbe vett eszközök

1.4.1. Vagyonkezelésbe vett eszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az államháztartáson belül vagyonkezelésbe vett immateriális javakat, ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, gépeket, berendezéseket, felszereléseket és járműveket, tenyészállatokat, beruházásokat és felújításokat, tárgyi eszközök értékhelyesbítését könyv szerinti nettó értéken, a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban,

1.4.2. Vagyonkezelésbe vett forgóeszközök a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: az államháztartáson belül vagyonkezelésbe vett készleteket, értékpapírokat könyv szerinti értéken a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

1.5. Pénzeszközök

1.5.1. Pénzeszközök a Főpolgármesteri Hivatal saját és az önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: a hosszú lejáratú betéteket, pénztárakat, csekkeket és betétkönyveket, forintszámlákat, devizaszámlákat és az idegen pénzeszközöket a mérlegekben kimutatott értéken,

1.5.2. Pénzeszközök a költségvetési intézménynél, amely tartalmazza: a hosszú lejáratú betéteket, pénztárakat, csekkeket és betétkönyveket, forintszámlákat, devizaszámlákat és az idegen pénzeszközöket a mérlegekben kimutatott értéken, ágazatra összesítve.

1.6. Követelések, egyéb sajátos eszközoldali elszámolások és aktív időbeli elhatárolások

1.6.1. Követelések és az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások, valamint az aktív időbeli elhatárolások a Főpolgármesteri Hivatal saját és az önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: a költségvetési évben esedékes követeléseket, költségvetési évet követően esedékes követeléseket, követelés jellegű sajátos elszámolásokat, egyéb sajátos eszközoldali elszámolásokat, aktív időbeli elhatárolásokat a mérlegekben kimutatott értéken,

1.6.2. Követelések és az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások, valamint az aktív időbeli elhatárolások a költségvetési intézményeknél, amely tartalmazza: a költségvetési évben esedékes követeléseket, költségvetési évet követően esedékes követeléseket, követelés jellegű sajátos elszámolásokat, egyéb sajátos eszközoldali elszámolásokat, aktív időbeli elhatárolásokat a mérlegekben kimutatott értéken, ágazatra összesítve.

1.7. Kötelezettségek, egyéb sajátos forrásoldali elszámolások és passzív időbeli elhatárolások

1.7.1. Kötelezettségek és az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások, valamint a passzív időbeli elhatárolások a Főpolgármesteri Hivatal saját és az önkormányzati mérlegében, amely tartalmazza: a költségvetési évben esedékes kötelezettségeket, költségvetési évet követően esedékes kötelezettségeket, kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, passzív időbeli elhatárolásokat a mérlegekben kimutatott értéken,

1.7.2. Kötelezettségek és az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások, valamint a passzív időbeli elhatárolások a költségvetési intézményeknél, amely tartalmazza: a költségvetési évben esedékes kötelezettségeket, költségvetési évet követően esedékes kötelezettségeket, kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, passzív időbeli elhatárolásokat a mérlegekben kimutatott értéken, ágazatra összesítve.

1.8. A Vagyonkimutatás mérleg szerinti adatainak összesítése, amely tartalmazza: az előző pontokban részletezett értékadatok fővárosi önkormányzati szintű összesítését.

1.9. Egyéb kimutatások

1.9.1. A „0”-ra leírt eszközök állománya, amely tartalmazza: a Főpolgármesteri Hivatal adatait, a Főpolgármesteri Hivatal önkormányzati adatait és az intézmények adatait ágazatra összesítve,

1.9.2. Érték nélkül nyilvántartott eszközök

a) Levéltári anyagok, amely tartalmazza: az anyag mennyiségét fm-ben (kiemelt jelentőségű önkormányzati törzsvagyon),

b) Tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyaga, amely tartalmazza: az anyag megnevezését, az anyag mennyiségét fm-ben (kiemelt jelentőségű önkormányzati törzsvagyon),

c) Kulturális javak, régészeti leletek állománya, amely tartalmazza: a muzeális gyűjteményeket, régészeti leleteket tárgycsoportonként, megnevezésének, mennyiségének (db) feltüntetésével (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon),

d) Érték nélkül nyilvántartott egyéb eszközök, amely tartalmazza: a kis értékű tárgyi eszközöket, készleteket, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközöket a mennyiség (db), vagy bruttó érték (E Ft) feltüntetésével a Főpolgármesteri Hivatal adatainak, és az intézmények adatainak ágazati szintű összesítésével (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon).

1.10. A mérlegben nem szereplő követelések és kötelezettségek

a) Függő követelések és biztos (jövőbeni) követelések, amely tartalmazza: a kapcsolódó testületi döntés számát, a szerződő felet, a szerződés típusát, a követelés megnevezését és tárgyát, a követelés kezdetét, lejáratát és összegét,

b) Kezesség, illetve garanciavállalásokkal kapcsolatos függő kötelezettségek, amely tartalmazza: a kapcsolódó testületi döntés számát, a szerződő felet, a szerződés típusát, a kötelezettségvállalás kezdetét, lejáratát és összegét,

c) Egyéb függő kötelezettségek, amely tartalmazza: a kapcsolódó testületi döntés számát, a szerződő felet, a kötelezettségvállalás megnevezését, a kötelezettségvállalás kezdetét, lejáratát és összegét a Főpolgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei szerinti bontásban.

2. Az ingatlanok, részesedések és egyéb értékpapírok részletezése

2.1. Forgalomképtelen ingatlanok

2.1.1. A Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező ingatlanok

2.1.1.1. Helyi közutak és műtárgyaik

a) helyi közutak, kerékpárutak a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, út hossza, bruttó és nettó érték feltüntetésével, továbbá az önálló helyrajzi számhoz nem rendelhető kerékpárutak, az aktivált „kis korrekciók” (osztott gyalogos-átkelőhely, felhajtásgátló oszlopok stb. létesítése), parkolók bruttó és nettó érték feltüntetésével,

b) támfal és lépcső a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, kódszám, jelleg, összes terület, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

c) idegen tulajdonon lévő támfal és lépcső a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, kódszám, jelleg, összes terület, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

d) zajvédő falak a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, kódszám, építmény hossza, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

e) idegen tulajdonon lévő zajvédő falak és egyéb zajvédelem a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, kódszám, építmény hossza, tulajdonos, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

f) idegen tulajdonban lévő útingatlanok aktivált felújítása a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, cím, helyrajzi szám, leltári szám, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

g) kerületi kerékpárutak aktivált felújítása a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, cím, helyrajzi szám, leltári szám, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

h) hidak és felüljárók a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám vagy sorszám, szerkezeti hossz, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

e) aluljárók a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám vagy sorszám, terület, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.1.1.2. Terek és parkok

a) közterek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

b) terek zöldfelülettel a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, zöldfelület, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

c) közparkok és egyéb zöldterületek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, zöldfelület, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

d) idegen ingatlanon végzett aktivált zöldfelületi beruházások (parkosítások) a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, beruházás sorszáma, cím, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.1.1.3. Vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények

a) kisvízfolyások és központi kezelésű árkok tájegységenként a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, érintett helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, teljes hossz, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

b) fővárosi dunai árvízvédelmi vonalak tájegységenként a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, az üzemeltető, cím, érintett helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, teljes hossz, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.1.2. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fővárosi ingatlanok

2.1.2.1. E rendelet 1. melléklete szerinti erdők a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.1.2.2. E rendelet 1. melléklete szerinti fasorok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, mennyiség, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.1.2.3. E rendelet 1. melléklete szerinti fasorok egyéb építményei a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, beruházási egységszám, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.1.2.4. Komp- és révátkelőhelyek, azok hajózást kiszolgáló létesítményekkel együtt a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám vagy sorszám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, kiszolgáló létesítmények, valamint a bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.1.2.5. Egyéb kiemelt jelentőségű ingatlanok és egyéb közterületek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, lakásterület, lakásszám, valamint a bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.2. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok, részesedések és egyéb értékpapírok

2.2.1. Közművek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám vagy sorszám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.2. Köztemetők a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3. Önkormányzati költségvetési szervek, valamint az önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok.

2.2.3.1. Kulturális intézmények elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3.2. Köztéri szobrok, műalkotások a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3.3. Önkormányzati működtetésű köznevelési intézmények elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3.4. Sportintézmények elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3.5. Szociális intézmények elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3.6. Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3.7. Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.3.8. A Közgyűlés és szervei elhelyezését és feladatellátását szolgáló ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.2.4. E rendelet 3. melléklete szerinti önkormányzati gazdasági társaságok használatában, kezelésében lévő ingatlanok

2.2.4.1. Kulturális tevékenységet ellátó önkormányzati gazdasági társaságok ingatlanai a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.4.2. Köznevelési tevékenységet ellátó önkormányzati gazdasági társaságok ingatlanai a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.2.5. Egyéb korlátozottan forgalomképes ingatlanok

2.2.5.1. Erdőnek nem minősülő erdőterületek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.5.2. Parknak nem minősülő zöldterületek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.5.3. Trafóval rendelkező, megkötéssel hasznosítható területek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.5.4. Közüzemi vállalatoktól elvont korlátozottan forgalomképes lakásvagyon a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, lakásterület, lakásszám, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.5.5. Korlátozottan forgalomképes egyéb lakásvagyon a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, lakásterület, lakásszám, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.5.6. Egyéb korlátozottan forgalomképes ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.2.6. Korlátozottan forgalomképes ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke

2.2.6.1. Köznevelési intézmények elhelyezését, feladatellátását szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.6.2. Kulturális intézmények elhelyezését, feladatellátását szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.6.3. Szociális intézmények elhelyezését, feladatellátását szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.6.4. Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság elhelyezését, feladatellátását szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.6.5. Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága elhelyezését, feladatellátását szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.6.6. Egyéb korlátozottan forgalomképes ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.2.7. Vagyonkezelésbe adott korlátozottan forgalomképes ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2.2.7.1. Víziközművek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám vagy sorszám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.7.2. Víziközmű-ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások és felújítások értéke a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.2.7.3. Egyéb korlátozottan forgalomképes vagyonkezelésbe adott ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.2.8. Önkormányzati költségvetési szervek által kezelt tartós részesedések, értékpapírok (Főpolgármesteri Hivatal nélkül)

2.2.8.1. Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága részesedései a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, befektetés megnevezése, részesedés fajtája, alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, a részesedési arány, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték feltüntetésével,

2.2.8.2. Szociális intézmények részesedései a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, befektetés megnevezése, részesedés fajtája, alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, a részesedési arány, részesedés összege névértéken, mérleg szerinti érték feltüntetésével.

2.2.9. Egyéb korlátozottan forgalomképes tartós részesedések, értékpapírok

2.2.9.1. Egyéb korlátozottan forgalomképes részvények a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, alaptőke összege, részesedési arány, részvényfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték, igazgatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok feltüntetésével,

2.2.9.2. Egyéb korlátozottan forgalomképes üzletrészek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, törzstőke összege, részesedési arány, üzletrészfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték, felügyelőbizottsági tagok feltüntetésével.

2.3. Üzleti vagyonba tartozó ingatlanok, részesedések és egyéb értékpapírok

2.3.1. Üzleti vagyonba tartozó ingatlanok (a 2.1. és 2.2. pontok hatálya alá nem tartozó egyéb ingatlanok)

2.3.1.1. Közüzemi vállalatoktól elvont lakásvagyon a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, lakásterület, lakásszám, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.3.1.2. Nyugdíjasházak és egyéb lakásvagyon a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, lakásterület, lakásszám, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.3.1.3. Lakásépítésre előkészített és egyéb földterületek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.3.1.4. Beépítetlen földterületek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.3.1.5. Idegen tulajdonú felépítménnyel beépített ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.3.1.6. Egyéb gazdálkodó szervezetek (alapítványok stb.) használatában lévő ingatlanok

a) egészségügyi és szociális tevékenységet ellátó egyéb gazdálkodó szervezetek használatában lévő ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

b) kulturális tevékenységet ellátó egyéb gazdálkodó szervezetek használatában lévő ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

c) köznevelési tevékenységet ellátó egyéb gazdálkodó szervezetek használatában lévő ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.3.1.7. Üzleti vagyonba tartozó egyéb ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, bruttó és nettó érték feltüntetésével,

2.3.1.8. Parking Kft.-től átvett ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, leltári szám, megnevezés, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.3.2. Üzleti vagyonba tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2.3.2.1. Üzleti vagyonba tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, cím, helyrajzi szám, terület, használt terület, használat jogcíme, ingatlan tulajdonosa, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.3.3. Üzleti vagyonba tartozó tartós részesedések

2.3.3.1. Üzleti vagyonba tartozó önkormányzati gazdasági társaságok részvényei a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, alaptőke, részesedési arány, részvényfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték, igazgatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok feltüntetésével,

2.3.3.2. Üzleti vagyonba tartozó önkormányzati gazdasági társaságok üzletrészei a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, törzstőke, részesedési arány, üzletrészfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték, felügyelőbizottsági tagok feltüntetésével,

2.3.3.3. Üzleti vagyonba tartozó egyéb tartós részvények a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, alaptőke, részesedési arány, részvényfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték feltüntetésével,

2.3.3.4. Üzleti vagyonba tartozó egyéb tartós üzletrészek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, törzstőke, részesedési arány, üzletrészfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték feltüntetésével.

2.3.4. Üzleti vagyonba tartozó nem tartós részesedések

2.3.4.1. Üzleti vagyonba tartozó nem tartós részvények a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, alaptőke, részesedési arány, részvényfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték feltüntetésével,

2.3.4.2. Üzleti vagyonba tartozó nem tartós üzletrészek a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, törzstőke, részesedési arány, üzletrészfajta, részesedés névértéke, mérleg szerinti érték feltüntetésével.

2.3.5. Üzleti vagyonba tartozó egyéb értékpapírok

2.3.5.1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, mennyiség, értékpapírfajta, értékpapír névértéke, mérleg szerinti érték feltüntetésével,

2.3.5.2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, megnevezés, mennyiség, értékpapírfajta, értékpapír összege névértéken, mérleg szerinti érték feltüntetésével.

2.4. Vagyonkezelésbe vett ingatlanok

2.4.1. Vagyonkezelésbe vett Duna-parti ingatlanok a vagyonkezelő/vagyongazdálkodó, üzemeltető, cím, helyrajzi szám, terület, tulajdonos, rendeltetés, bruttó és nettó érték feltüntetésével.

2.5. Ingatlanok, részesedések és az egyéb értékpapírok (2. fejezet) összesítése szervezeti egységek és forgalomképesség szerint.

2.6. Tájékoztató adatok

2.6.1. Tájékoztató adatok a korlátozottan forgalomképes vagyonhoz

2.6.1.1. Világörökség (összefoglaló vagyonkategória),

2.6.1.2. Védett természeti területek (összefoglaló vagyonkategória),

2.6.1.3. Műemlékek és műemlék jellegű területek (összefoglaló vagyonkategória),

2.6.1.4. Védett régészeti területek (összefoglaló vagyonkategória),

2.6.1.5. Vagyonkezelésbe adott köznevelési ingatlanok a cím, helyrajzi szám, terület, tulajdoni hányad, rendeltetés, építési övezet, 2013. 12. 31-i állapot szerinti bruttó és nettó értékek feltüntetésével.

A vagyonkimutatásban kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévő, valamint a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak szerepeltethetők. Korábban értékesített, vagy bármilyen más jogcímen önkormányzati tulajdonból kikerült, továbbá az államháztartáson belül vagyonkezelésbe adott vagyon csak „tájékoztatás” címszóval elkülönítetten szerepelhet.

A tájékoztató adatokat forgalomképesség szerinti bontásban kell összeállítani úgy, hogy tartalmazzák a világörökségre, védett természeti területekre, műemlékekre, valamint a középületekre vonatkozó összefoglaló adatokat is.

Mellékletek: a) helyiségek jegyzéke

b) lakások jegyzéke

Helyrajziszám-mutató

3. Egyéb rendelkezések

A vagyonkimutatást a Fővárosi Közgyűlés határozathozatalát követően meg kell küldeni a Szakkönyvtárnak és az Ügyfélszolgálati Irodának.

Az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások, felújítások könyvviteli mérlegben kimutatott, aktivált értékét elkülönítetten kell szerepeltetni.

A vagyonkimutatás mellékleteként be kell mutatni a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, amelyeket a vagyonkimutatástól függetlenül a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti egységei külön is nyilvántartanak. Tartalmaznia kell továbbá a helyiségek tekintetében egyenként a használat jogcímét, a bármilyen jogcímen használó megnevezését, a használat ellenértékének, díjának havi mértékét.

A vagyonkimutatás megjegyzés rovataiban kell feltüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékénél, hasznosításánál stb. kiemelt jelentőséggel bír, így különösen a terheket.

Egy vagyontárgyat több helyen is fel lehet tüntetni, de ebben az esetben - a helyrajziszám-mutatóban - utalni kell a vagyonkimutatásban lévő előfordulási helyére.

Amennyiben egy helyrajzi szám alatt több ingatlanrész (föld, telek, épület, építmény stb.) is szerepel, a vagyonkimutatás 2. fejezetében egy önálló ingatlannak kell kezelni az értékadatok összesítése mellett. A helyrajzi számhoz tartozó eltérő funkcióval rendelkező ingatlanrészeket a funkciónak megfelelő táblázatokban kell kimutatni.

A vagyonkimutatásban az értékadatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.

3. melléklet a 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelethez * 

Önkormányzati társaságok

1. BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BVH Zrt.)

2. BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKK Zrt.)

3. Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.)

4. Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BFVK Zrt.)

5. * 

6. ENVIRODUNA Beruházás Előkészítő Korlátolt Felelősségű Társaság (ENVIRODUNA Kft.)

7. Budapest Főváros Városépítési Tervező Korlátolt Felelősségű Társaság (BFVT Kft.)

8. REK Rác Fürdő Eszközkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (REK Kft.)

9. BUDAPEST ESÉLY Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (BUDAPEST ESÉLY Nonprofit Kft.)

10. Budapest Bábszínház Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapest Bábszínház Nonprofit Kft.)

11. BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (BFTK Nonprofit Kft.)

12. * 

13. József Attila Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (József Attila Színház Nonprofit Kft.)

14. Katona József Színház Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Katona József Színház Nonprofit Kft.)

15. Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Kolibri Színház Nonprofit Kft.)

16. Madách Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

17. Örkény István Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

18. Radnóti Miklós Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft.)

19. Szabad Tér Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.)

20. Thália Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Thália Színház Nonprofit Kft.)

21. TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

22. Új Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

23. Vígszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

24. Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Budapest Film Zrt.)

25. BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (BVA Nonprofit Kft.)

26. Budapesti Sportszolgáltató Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft.)

27. * 

28. * 

29. Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.)

30. Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Fővárosi Vízművek Zrt.)

31. BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Korlátolt Felelősségű Társaság (BDK Kft.)

32. Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft.)

33. *  Budapest 2024 Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság „végelszámolás alatt” (Budapest 2024 Zrt. „v.a.”)

34. Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Rév8 Zrt.)

35. Budapesti Nagybani Piac Zártkörűen Működő Részvénytársaság

36. Schöpf-Mérei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ Közhasznú Társaság „végelszámolás alatt”

37. mindazon gazdasági társaság, amelyben a Fővárosi Önkormányzat 25%-os vagy azt meghaladó tulajdonrésszel rendelkezik

4. melléklet a 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelethez

Kizárólagos joggal rendelkező önkormányzati társaságok

1. Az önkormányzati vagyon értékbecslésének és társasági üzleti részesedés értékelésének elkészítése tekintetében:

a) a BFVK Zrt. (kivéve a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. által hasznosított fővárosi vagyon értékbecslésének és társasági üzleti részesedése értékelésének elkészítése tekintetében),

b) a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. között létrejött fővárosi vagyon hasznosítására és kezelésére vonatkozó szerződésben Fejlesztési Területként megjelölt vagyon vonatkozásában).

2. Az e rendelet 3. mellékletében felsorolt gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok szolgáltatási és gazdasági tevékenységének - az e rendelet 56-57. §-aiban meghatározott alapítói döntések megalapozása érdekében készítendő - szakértői értékelése tekintetében:

a) a BFVK Zrt. (kivéve a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. tekintetében),

b) a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. között létrejött fővárosi vagyon hasznosítására és kezelésére vonatkozó szerződésben Fejlesztési Területként megjelölt vagyon vonatkozásában).

3. A fővárosi vagyon hasznosításához, vagy értékesítéséhez szükséges bármilyen versenyeztetési eljárás lebonyolítására:

a) a BFVK Zrt. (kivéve a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. által a fővárosi vagyon tekintetében lebonyolítandó versenyeztetési eljárást),

b) a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. között létrejött önkormányzati vagyon hasznosítására és kezelésére vonatkozó szerződésben Fejlesztési Területként megjelölt vagyon vonatkozásában).

4. A forgalomképes fővárosi portfólió vagyonnal való gazdálkodás tekintetében:

a) BFVK Zrt. (kivéve a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt.-részvényekből álló portfólió vagyon tekintetében),

b) a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. között létrejött fővárosi vagyon hasznosítására és kezelésére vonatkozó szerződésben Fejlesztési Területként megjelölt vagyon vonatkozásában).

5. A fővárosi ingó és ingatlan vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, ideértve a vagyonelemek őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodást, a vagyont érintő beruházási, felújítási feladatok ellátását, a vagyon értékesítésének, hasznosításának lebonyolítását (különösen az értékbecslést, a versenyeztetésben, döntés-előkészítésben és szerződéskötésben való közreműködést):

a) *  a BFVK Zrt. (a Fővárosi Önkormányzat és a BFVK Zrt. között létrejött vagyongazdálkodási (közszolgáltatási) szerződésben megjelölt vagyon, valamint a „Közraktárak” épületegyüttes befejezése vonatkozásában),

b) az Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a Fővárosi Önkormányzat és a Budapest IV. kerület, Újpest Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában lévő, Budapest IV. kerületében található ingatlanok fejlesztése vonatkozásában),

c) a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. között létrejött vagyongazdálkodási szerződésben Fejlesztési Területként megjelölt vagyon fejlesztése, értékesítése, elidegenítése, hasznosítása, a vagyon őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás, a vagyont érintő beruházási, felújítási feladatok ellátása vonatkozásában).

6. Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő, a Fővárosi Önkormányzat és a BFVK Zrt. között létrejött vagyongazdálkodási (közszolgáltatási) szerződésben megjelölt ingatlanokat érintő beruházási és felújítási munkákhoz kapcsolódó műszaki szaktanácsadás és műszaki ellenőrzés tekintetében: a BFVK Zrt.

7. *  A fővárosi ingatlan vagyon kezelése tekintetében, az általuk kezelt vagyon vonatkozásában:

a) a BFVK Zrt.,

b) *  az FKF Nonprofit Zrt.,

c) * 

d) a BUDAPEST ESÉLY Nonprofit Kft.,

e) a FŐKERT Nonprofit Zrt.,

f) *  a Budapest Közút Zrt. (a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő parkolók, az európai uniós forrásból megvalósult P+R várakozóhelyek, a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet (Parkolási Rendelet) 34-35. §-aiban meghatározott őrzött, fizető P+R várakozóhelyek tekintetében, a Parkolási Rendelet 1. melléklete „Időtartam korlátozás nélküli területek” címen belül szabályozott Margitszigeten az északi fizetőparkoló és a szállodák várakozóhelyei, valamint a Parkolási Rendelet 7. melléklet „Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló, felszín alatti és felszín feletti várakozóhelyek” cím alatt szabályozott terület vonatkozásában, kivéve azon parkolók, várakozóhelyek tekintetében, amelyek európai uniós támogatásból kerültek megvalósításra és a fenntartási kötelezettség a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t terheli, mely esetben a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.)

g) a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. (a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt. között létrejött fővárosi vagyon hasznosítására és kezelésére vonatkozó szerződésben Fejlesztési Területként megjelölt ingatlanok vonatkozásában).

8. A nemzeti vagyonról szóló törvény 9. § (1) bekezdésére figyelemmel a vagyongazdálkodási terv, stratégia megalkotása tekintetében: a BFVK Zrt.

9. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdésének 16. és 18. pontjára, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 8. § (4) bekezdés a)-c) pontjaira, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. § (1)-(8) bekezdéseire figyelemmel, a Közszolgáltatási Keretszerződése szerinti közfoglalkoztatási közszolgáltatás; munkaerő-piaci közszolgáltatás; közegészségügyi közszolgáltatás - a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt., valamint a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt. közszolgáltatási feladatait és hatáskörét nem érintő körben -, továbbá esélyegyenlőségi és foglalkoztatásfejlesztési közszolgáltatás feladatok ellátása tekintetében: a Budapest Esély Nonprofit Kft.

10. *  A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetése tekintetében: a Fővárosi Vízművek Zrt.

11. *  A közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet 14. § (1) bekezdés r) és z/2. pontjából és a 14. § (14) bekezdéséből adódó feladatok, valamint a Parkolási Rendelet 18. §-ában és 21-24. §-aiban foglalt feladatok ellátásában való közreműködés tekintetében: a Budapest Közút Zrt.

12. * 

13. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 19. pontja, valamint a 23. § (4) bekezdés 3. és 11. pontja alapján:

a) a főváros köztisztaságáról szóló rendelet 2. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 2. § (3) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási feladatok tekintetében; valamint

b) a Budapest főváros területén végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 26/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 1-2. §-ban meghatározott közszolgáltatási feladatok tekintetében: a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt.

14. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdésének 1. és 10. pontja, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja, valamint a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet (fővárosi közútkezelői rendelet) 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ott meghatározott közútkezelői feladatok tekintetében: a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

15. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdésének 9. pontja alapján és a kegyeleti közszolgáltatásról és a köztemetők rendjéről szóló fővárosi közgyűlési rendeletben foglaltak szerint a Budapest közigazgatási területén a köztemetők és létesítményeik fenntartásával, üzemeltetésével összefüggő, továbbá az ott folyó temetkezési és a vonatkozó jogszabályok szerinti egyéb közszolgáltatási feladatok tekintetében: a Budapesti Temetkezési Intézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

16. *  A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (VI. 18.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a Budapest főváros közigazgatási területén lévő taxiállomások létesítésével, fenntartásával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátása tekintetében: a Budapest Közút Zrt.

16/a. *  A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló 31/2013. (VI. 18.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (17) bekezdése, 4. § (7) bekezdése, 13. § (1) bekezdése és 17. § (1) bekezdése alapján a személytaxi-szolgáltatást nyújtó gépjárművek megfelelőségének előzetes vizsgálatát és igazolás kiadását, a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működési feltételeinek előzetes vizsgálatát és igazolás kiadását, a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a szolgáltatást közvetítő szolgálat tevékenységének ellenőrzését, valamint - az üzemeltetés körébe tartozó feladatok kivételével - a taxiállomások használatával kapcsolatos szabályok betartásához fűződő ellenőrzési feladatok ellátása tekintetében: a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

17. *  A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pontja szerinti fővárosi önkormányzati feladat részeként a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában, fenntartásában lévő zöldterületek, zöldfelületek, valamint a fővárosi helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartásával, üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos közszolgáltatási feladatok; továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 1. pontja szerinti közútkezelői feladatok részeként a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő közutak zöldterületeinek, zöldfelületeinek fenntartásával, üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátása tekintetében: a FŐKERT Nonprofit Zrt.

18. A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló rendelet 3. § (1) bekezdése alapján Budapest főváros közigazgatási területén a kéményseprő-ipari közszolgáltatás teljesítése tekintetében: a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság.

19. *  A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 72/2013. (X. 14.) Főv. Kgy. rendelet 7. §-a alapján Budapest főváros területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult közszolgáltató: a FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.

20. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdésének 9. pontja, valamint a főváros díszkivilágításáról szóló rendelet alapján a Fővárosi Önkormányzat kötelező közvilágítási feladatainak ellátása, a fővárosi díszkivilágítási berendezések üzemeltetése vonatkozásában, valamint a karácsonyi díszvilágítás tekintetében: a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

21. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 11. pontja alapján a Fővárosi Önkormányzat kötelező, ivóvízellátás biztosítására vonatkozó feladatainak ellátása tekintetében: a Fővárosi Vízművek Zrt.

22. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 11. pontja alapján a Fővárosi Önkormányzat kötelező távhő-szolgáltatási feladatainak ellátása tekintetében: a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.

23. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 11. pontja alapján a fővárosi önkormányzat kötelező, közművel történő szennyvízelvezetési, -kezelési, -ártalmatlanítási feladatainak ellátása tekintetében: a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

24. *  A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1), valamint a 23. § (4) 2., 12. pontja alapján, Budapest közigazgatási területén a terület- és településfejlesztéssel, a területrendezéssel, a kerületek határain átnyúló településrendezéssel, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok körében a jogszabályokban előírt vizsgálati és előkészítő munkák, a környezetvédelmi, területfejlesztési és településfejlesztési dokumentumok, településrendezési eszközök elkészítésével, tervezésével kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátása tekintetében: a BFVT Kft.

25. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 10. pontja alapján Budapest közigazgatási területén a fővárosi közösségi közlekedési feladatok tekintetében: a BKV Zrt.

26. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdése és (4) bekezdésének 2. pontja alapján, Budapest közigazgatási területén a Budapest Szíve Program - Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. ütem, a Budapest Szíve Program - Reprezentatív kaputérség kiépítése I. ütem projektekkel kapcsolatos alábbi városrehabilitációs közszolgáltatási feladatok ellátása tekintetében: a projekthez kapcsolódóan a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, a magánvállalkozások fejlesztési tevékenységének koordinálása, gazdaságfejlesztési elemek integrációja, projektelszámolási feladatok ellátása, a vonatkozó támogatási szerződéssel kapcsolatos előrehaladási és megvalósulási jelentések, monitoring és továbbhaladási javaslatok, az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása, a kapcsolódó adminisztratív, információs feladatok ellátása vonatkozásában: a Budapest Szíve Városfejlesztő Nonprofit Kft.

27. *  A BGyH Zrt., a BTI Zrt., az FKF Nonprofit Zrt., a FŐKERT Nonprofit Zrt., a FŐTÁV Zrt., és a FŐKÉTÜSZ Kft. által ellátott - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1), (4) bekezdésében meghatározott - településüzemeltetési közszolgáltatási feladatokkal összefüggő, annak részét képező szolgáltatások közül a szervezési, irányítási, koordinációs és ellenőrzési feladatok, amelyek vonatkozásában a BVH Zrt.

27/a-27/c. * 

28. *  A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult közszolgáltató, összhangban a vízgazdálkodásról szóló törvény 4. § (2) bekezdés b) pontjával: a FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (FTSZV Kft.).

29. *  A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítmény projekt működése során indikatív jelleggel szükségessé váló levegőtisztaság-védelmi (emisszió), valamint talaj- és talajvíz mintavételek, helyszíni víz (talajvíz, szennyvíz) vizsgálatok, valamint környezeti és munkahelyi zajmérés közszolgáltatási feladatainak teljesítésére kizárólagosan jogosult közszolgáltató, összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 11. és 12. pontjával: a FTSZV Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (FTSZV Kft.).

30. *  A Budapest közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról szóló 20/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti közlekedésszervezői feladatok ellátása tekintetében: a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

31. *  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdésének 1. és 10. pontja, továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja, valamint a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ott meghatározott közútkezelői feladatok ellátása tekintetében: a Budapest Közút Zrt.

32. *  A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 46/2006. (VII. 14.) Főv. Kgy. rendelet szerint a fővárosi aluljárókban lévő üzlethelyiségek üzemeltetése tekintetében: a Budapest Közút Zrt.

33. * 

34. *  A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatai körében a közvetlen vagy közvetett tulajdonában, használatában, kezelésében álló közfürdők által nyújtott közszolgáltatás tekintetében: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

35. *  A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatai körében a városarculattal, a városimázzsal és a közcélú tájékoztatási feladatokkal összefüggő közszolgáltatási feladatok tekintetében a Budapesti Városarculati Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (BVA Nonprofit Kft.).

36. *  A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott fővárosi szintű sport és szabadidősport, továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. §-ában meghatározott sport közfeladatok részét képező közszolgáltatások ellátása, valamint a sportról szóló 35/2002. (VI. 21.) Főv. Kgy. rendelet 4. § h) pontjában meghatározott, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező sportlétesítmények, sportcélú ingatlanok működtetése, fenntartása, fejlesztése és ezzel kapcsolatos közszolgáltatások tekintetében a Budapesti Sportszolgáltató Központ Közhasznú Nonprofit Kft.

5. melléklet a 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelethez * 

Az 56. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott ügyekkel érintett önkormányzati társaságok:

1. BVH Zrt.

2. BKK Zrt.

3. BKV Zrt.

4. BFVK Zrt.

5. * 

6. ENVIRODUNA Kft.

7. BFVT Kft.

8. REK Kft.

9. BUDAPEST ESÉLY Nonprofit Kft.

10. Budapest Bábszínház Közhasznú Nonprofit Kft.

11. BFTK Nonprofit Kft.

12. * 

13. József Attila Színház Nonprofit Kft.

14. Katona József Színház Nonprofit Kft.

15. Kolibri Színház Nonprofit Kft.

16. Madách Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

17. Örkény István Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

18. Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft.

19. Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.

20. Thália Színház Nonprofit Kft.

21. TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

22. Új Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

23. Vígszínház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

24. Budapest Film Zrt.

25. BVA Nonprofit Kft.

26. Budapesti Sportszolgáltató Központ Nonprofit Kft.

27. * 

28. * 

29. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

30. Fővárosi Vízművek Zrt.

31. BDK Kft.

32. Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft.

33. *  Budapest 2024 Zrt. „v.a.

34. Rév8 Zrt.

35. Budapesti Nagybani Piac Zártkörűen Működő Részvénytársaság

6. melléklet a 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelethez * 

A BVH Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságok (leányvállalatok)

1. A BVH Zrt. leányvállalatai:

1.1. Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Budapest Gyógyfürdői Zrt.)

1.2. Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (FŐTÁV Zrt.)

1.3. Budapesti Temetkezési Intézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BTI Zrt.)

1.4. Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (FŐKERT Nonprofit Zrt.)

1.5. * 

1.6. FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (FŐKÉTÜSZ Kft.)

1.7. Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (FKF Nonprofit Zrt.)

1.8. *  Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító Korlátolt Felelősségű Társaság (Fővárosi Közbeszerzési Kft.)

2. A BKK Zrt. leányvállalatai:

2.1. Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Budapest Közút Zrt.)

2.2. Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (BÖK Kft.)

2.3. *  Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.)

3. A BKV Zrt. leányvállalatai:

3.1. BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (BKV Járműjavító Kft.)

3.2. BKV Panoráma Korlátolt Felelősségű Társaság (BKV Panoráma Kft.)