A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 2013. január 1-jétől hatálybalépő 23. § (4) bekezdés 6. pontja és 143. § (3) bekezdése nyomán szükségessé vált a közterület- és városrésznevek megállapításáról bekezdés, valamint azok jelöléséről szóló 9/1989. (1990. I. 31.) Főv. Tan. rendelet helyett egy új önkormányzati rendelet megalkotása.
A közterületek elnevezése minden időszakban jelentős társadalmi érdeklődés mellett zajlott. Az elnevezések a korábbi szabályozás szerint megosztott hatáskörben történtek, míg a továbbiakban az egységes várospolitikai szemlélet érvényesülését is biztosítva a fővárosi önkormányzat feladata lesz - az érintett kerületek véleményének kikérése után - a főváros közterületeinek az elnevezése.
Az új rendelkezés a napjaink viszonyaihoz, elvárásaihoz igazítva, de az elmúlt 140 év hagyományait, tapasztalatait figyelembe véve jelöli ki a közterületek elnevezésének, az elnevezések megváltoztatásának, illetve a házszámok megállapításának a szabályait.
Meghatározásra kerül a földrajzi nevek kategóriájába tartozó közterület- és városrésznév, az utcanévtábla és házszámtábla, valamint a védett utcanév fogalma.
Fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy valamennyi fővárosi közterület el legyen nevezve. Az elnevezés elsődleges feltétele, hogy az elnevezendő terület az ingatlan-nyilvántartásban közterületként legyen bejegyezve. A magánutak esetében az érintett önkormányzat és a tulajdonos között külön szerződésbe foglaltak szerint közhasználat céljára átadott területek esetében kell a közterületre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.
Az érintett lakosok jogbiztonságának érdekében (lakcím-bejelentés, közszolgáltatások igénybevétele, stb.) a lejegyzést követően legkésőbb egy éven belül meg kell állapítani a közterületek nevét.
A tájékozódás biztosítását szolgálják az időközben elkülönült utcaszakaszra, meghosszabbításra kerülő útszakaszra vonatkozó rendelkezések.
Budapest történelmi hagyományait figyelembe véve került a rendeletbe a betűk, számjegyek, dátumok tilalmára vonatkozó szabályozás, így a fővárosban már csak a védelem alatt álló XVII. kerületi arab és római számos utcák, az 1900-ban elnevezett XXII. kerületi római számos utcák találhatóak, valamint dátumot csak az 1993. előtt elnevezésre kerülő közterületek neve tartalmaz.
Az azonos elnevezések nem segítik a tájékozódást, ezért törekedni kell a többes elnevezések csökkentésére, meglévő közterületek nevének ismételt felhasználása csak a taxatívan felsorolt kivételek esetében lehetséges.
A közterületek elnevezése során előnyben kell részesíteni a tájékozódást segítő (irányjelölő, helyhez kötődő) elnevezéseket a személyről történő elnevezésekkel szemben. A személyek esetében az emlékállításnak más módja is lehetséges pl.: szoborállítás, intézmény elnevezése, szülő- vagy lakóházon emléktábla elhelyezése.
Az elnevezés kezdeményezésére mind lakóhelyén, mind a fővárosi önkormányzatnál bárki jogosult.
A korábbi szabályozáshoz képest jelentős változás, hogy a közterületek elnevezésére 2013. január 1-jétől a fővárosi önkormányzat jogosult. Ez a változás lehetővé teszi ezen a területen az egységes várospolitikai szemlélet kialakítását. A döntést azonban minden esetben megelőzi az érintett kerület véleményének kikérése. A kerületi képviselő-testület döntése az érintett lakosság felhatalmazása alapján kerül kialakításra, így a helyi érdekek is megjelennek a döntés előkészítése során.
A közterület elnevezése, nevének megváltozása, megszűnése, a városrésznevek és a védetté nyilvánított utcanevek a korábbi gyakorlatnak megfelelően a Fővárosi Közlönyben való kihirdetés napjától hatályosak. A döntésről a főjegyző értesíti az érintett önkormányzati, közszolgáltató és nyilvántartó szerveket.
A személyről történő közterület-elnevezés mindig a figyelem középpontjában van, számos körülmény vizsgálata szükséges, ezért indokolt ennek a területnek a részletesebb szabályozása.
Személyről a halála után - az elmúlt időszak tapasztalatai alapján kialakításra kerülő - 5 éves időkorlát figyelembevételével lehet közterületet elnevezni, melytől csak Budapest díszpolgárai esetében térhet el a döntéshozó.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően szabályozásra került, hogy a névadó személyiség nevét hogyan jelenítse meg az utcanév.
Szintén szabályozásra került az elnevezési eljárás során felmerülő egyik legfontosabb kérdés, hogy kiről lehet, kiről indokolt utcaelnevezéssel megemlékezni.
A közterületnevek és a városrésznevek megváltoztatásának lehetnek társadalmi, politikai vagy helytörténeti indokai. A viszonylagos állandóság megteremtése érdekében, a lakosság kényelmi szempontjait is figyelembe véve került kialakításra a névváltoztatás 15 éves időkorlátja a korábbi 10 évvel szemben.
A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 37. §-a értelmében a közterület elnevezése során költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie, a lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak. Ezzel összhangban az önkormányzati rendelet 11. § (3) pontja is kitér arra, hogy az érintett lakosságot a közterület nevének megváltozásakor lakcímbejelentési kötelezettség nem terheli.
A szabályozás a város- és helytörténeti értékek védelmét, e tekintetben az állandóságot szolgálja, tekintettel arra, hogy védett közterület nevét nem lehet megváltoztatni.
A védett utcák listája a kerületi önkormányzatok bevonásával, javaslataik figyelembevételével történt. A helyi vélemények helytörténészek, szakértők, lokálpatrióták és civil szervezetek közreműködésével kerültek kialakításra. A védett közterületek felsorolását kerületenkénti bontásban a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A főjegyző által vezetett nyilvántartás közhitelű, az utcanév hitelessége szempontjából irányadó, adattartalma részletesen szabályozott.
A város fejlődése, alakulása során számos új közterület kialakulása mellett sok régi utca szűnik meg, alakul ki máshol. A műszaki szempontból megszűnt utcák nevei is értelemszerűen kikerülnek a nyilvántartásból. A megszűnés bejelentését a jogszabály az érintett kerület számára 30 napon belül kötelezően írja elő.
A városrészek tekintetében szintén széles körű előkészítő munka után alakították ki javaslataikat a kerületi önkormányzatok. Bizonyos városrészek eltűntek, újak alakultak a várostörténeti, helytörténeti szempontok és a köztudatban berögzült helyi hagyományok figyelembevételével. A városrészek neveit és azok lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
Az utcanévtáblák a megállapított közterületneveket, kerületet, városrészt, valamint az adott útszakasz házszámait tartalmazzák, ezzel segítve a járókelők, turisták tájékozódását. Az egységes városkép kialakítása érdekében került meghatározásra a táblák formája, mérete, anyaga és az adattartalma a 4. melléklet szerint. A rendelet - összhangban az Mötv. 23. § (3) bekezdésében foglaltakkal - rögzíti, hogy az utcanévtábla kihelyezéséről, karbantartásáról és pótlásáról a kerületi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Részletesen leírásra kerültek a táblák számának, kihelyezésének szabályai, a korábbi elnevezés adatait tartalmazó táblák elhelyezésére vonatkozó előírások.
A rendelet szerint a házszámtáblák igazodnak az utcanévtáblák megjelenéséhez a 4. melléklet szerint.
A rendelet - összhangban az Mötv. 23. § (3) bekezdésében foglaltakkal - rögzíti, hogy a sorszámozás megállapításáról, megváltoztatásáról a kerületi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
A hatálybaléptetésről, illetve hatályon kívül helyezésről szóló rendelkezések.
