Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
Indokolás
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet

Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, 36. § (1) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 62. § (2) bekezdésében és 63. § (1), (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros közigazgatási területén található valamennyi helyi jelentőségű védett természeti területre, amely lehet természetvédelmi terület, vagy természeti emlék.

2. § A védetté nyilvánítási eljárás során előnyben kell részesíteni - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 22. §-ában felsoroltakra figyelemmel - a védelemre érdemes, beépített környezetben zárványként fennmaradt természeti területeket.

3. § (1) A helyi jelentőségű természetvédelmi területet jelölő tábla felirata: „Természetvédelmi terület - Budapest Főváros Önkormányzata”.

(2) A helyi jelentőségű védett természeti emléket jelölő tábla felirata: „Védett természeti emlék - Budapest Főváros Önkormányzata”.

4. § *  A helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezeléséről, fenntartásáról a Fővárosi Önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik.

5. § *  A Fővárosi Önkormányzat a helyi jelentőségű védett természeti területeinek őrzését, megóvását, károsításának megelőzését a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság keretein belül, önkormányzati természetvédelmi őrök őrszolgálata útján látja el.

6. § Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében - egyéb jogszabályban meghatározottakon túl - a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:

a) sziklamászáshoz;

b) filmforgatáshoz;

c) közterület-használati engedélyek kiadásához;

d) közlekedési táblák elhelyezéséhez;

e) a terület nem természetvédelmi célú igénybevételéhez.

2. Helyi jelentőségű védett természeti területek

7. § Budapest Főváros Közgyűlése a következő területeket helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja:

1. „Balogh Ádám-szikla természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a beépített környezetben zárványként megmaradt élőhely védelme, valamint a terület jelentős geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi értékének megőrzése. E rendelet 1. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

2. „Apáthy-szikla természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a Budai-hegység felsőtriász dolomit összletének, legjelentősebb faunalelőhelyének, földtani alapszelvényének, a terület természetes növénytársulásainak, védett növény- és állatfajainak, valamint meghatározó tájképi értékének megőrzése. E rendelet 2. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

3. „Fazekas-hegyi kőfejtő természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a nemzetközileg is jelentős felsőtriász csiga (Gastropoda) faunalelőhely, valamint a felhagyott kőfejtőhöz kötődő természetes növény- és állatvilág megőrzése. E rendelet 3. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

4. „Ferenc-hegy természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a terület botanikai, zoológiai, geológiai, tájképi értékeinek megőrzése, mely a fokozottan védett Ferenchegyi-barlang felett található. E rendelet 4. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

5. „Mihályfi Ernő kertje természetvédelmi terület”: a kert védetté nyilvánításának célja a több mint félszáz fás szárú és közel 300 lágy szárú taxonból álló növényállománynak mint kiemelkedő értékű botanikai gyűjteménynek a megőrzése. E rendelet 5. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

6. „Róka-hegyi bánya természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a részben alapszelvényként számon tartott, eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat magába foglaló földtani értékek megőrzése, valamint a bányához tartozó értékes növény- és állatvilág védelme. E rendelet 6. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

7. „Mocsáros természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja az érzékeny vízháztartás fenntartása és az ezzel összefüggő időszakos vízállások kialakulásának biztosítása, melyhez fajgazdag, mocsári élőhelyekre jellemző növény- és állatvilág kötődik. E rendelet 7. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

8. „Újpesti homoktövis természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a védett természeti területen található homoki növénytársulások és a hozzájuk kötődő állatfajok védelme, valamint tudományos és oktatási célból történő tanulmányozhatóságának biztosítása. A védett élőhelyen található a homoktövis egyetlen hazai természetes élőhelye. E rendelet 8. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

9. „Palotai-sziget természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a Duna fővárosi szakaszán csak néhány helyen fennmaradt ártéri ligeterdők egyikének megőrzése, mely számos védett madár-, kétéltű és ízeltlábú fajnak ad otthont, valamint jelentős tájképi értékkel is rendelkezik. E rendelet 9. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

9/a. *  Felsőrákosi-rétek természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a Rákos-patak mentén fennmaradt értékes lápi élőhelyeket, közöttük jó állapotban megmaradt üde lápréteket, kékperjés kiszáradó lápréteket, égerligeteket magában foglaló növénytársulások, védett növényfajok és a rendkívül gazdag állatvilág védelme, valamint a terület jelentős tájképi értékének megőrzése. E rendelet 9/a. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

10. „Budai Arborétum természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a hazai oktatásban, kutatásban kimagasló szerepet betöltő botanikai gyűjtemény megőrzése, mely a főváros egyik legjelentősebb, több mint 1400 fás szárú fajt és fajtát bemutató gyűjteményes kertje. E rendelet 10. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

11. „Rupp-hegy természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a természetes növénytársulásokkal rendelkező, számos védett, valamint veszélyeztetett állat- és növényfaj élőhelyének megőrzése, illetve az itt található földtani értékek védelme. E rendelet 11. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

12. „Kőérberki szikes rét természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a főváros egyetlen megmaradt sziki növénytársulásának megőrzése, mely alatt rendkívül jelentős keserűvíz-lelőhely található. E rendelet 12. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

13. „Ördögorom természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a rendkívüli gazdagságú és jelentőségű flóra, valamint fauna, illetve az egyedülálló földtani képződmények védelme. E rendelet 13. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

14. „Kis-Sváb-hegy természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a tájképileg is jelentős, zárványként fennmaradt élőhely botanikai, zoológiai és geológiai értékeinek megőrzése. E rendelet 14. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

15. „Denevér úti gyepfolt természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a fennmaradt löszgyepek védelme, valamint geológiai, bányászati emlékeinek megőrzése. E rendelet 15. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

16. „Fácános természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja az élőhelyen található rendkívül értékes, érintetlen budai nyúlfarkfüves gyeptársulás és a környezetében megmaradt természetes vagy természetközeli erdőterületek, valamint az ezekhez kötődő élővilág megőrzése, különös tekintettel a helyi védettségű fővárosi területekről mára eltűnt idős bükkállományokra. E rendelet 16. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

17. „Csillagvölgyi út természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a részben beépített ingatlanok keleti és északi részén található, zavarástól mentes, járatlan, természetes tölgyes-kőrises erdőállomány, valamint az ezekhez kötődő növény- és állatvilág megőrzése. A zárt erdő egyben a meredek domboldal erózió elleni védelmét is biztosítja, mellyel fenntartható a völgytorkolat természetközeli jellege. E rendelet 17. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

18. „Istenhegyi úti kert természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a természetes vegetáció és a lakókert harmonikus együttesének, valamint a jelentős utcaképi értéknek a megóvása, a kocsánytalan tölggyel, vadgesztenyével, juharral elegyesen kialakult, zárt növényállomány és a díszkerti örökzöldek védelme. E rendelet 18. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

19. „Művész úti kert természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a táji adottságoknak leginkább megfelelő „erdős” kert megóvása, az idős, természetes növényállomány (kocsánytalan tölgy, bükk, juhar) és a díszkerti fák, örökzöldek (életfa, tiszafa, álciprus) harmonikus képének védelme, megtartása. E rendelet 19. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

20. „Turjános természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a Pesti-síkságra egykor jellemző tájkép megőrzése, növényzetének és állatvilágának védelme. E rendelet 20. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

21. „Naplás-tó természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a fővárosban egyedülálló természetes növénytársulások, védett és veszélyeztetett növényfajok, a rendkívül gazdag állatvilág védelme, valamint jelentős tájképi, rekreációs értékének megőrzése. E rendelet 21. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

22. „Merzse-mocsár természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a főváros emberi tevékenység által kevésbé zavart vizes élőhelyének védelme, növény- és állatvilága fennmaradásának biztosítása, jelentős tájképi értékének megőrzése. E rendelet 22. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

23. „Péceli úti kert természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja egy olyan botanikai magángyűjtemény megőrzése, amely a kiemelkedően magas faj- és fajtagazdagságával jelentős szerepet vállal a környezeti nevelésben. E rendelet 23. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

24. „Kis-Háros-sziget természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a dunai zátonysziget természetes úton kialakult növényzetének védelme, háborítatlanságának és kutatásának biztosítása. E rendelet 24. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

25. „Tétényi-fennsík természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a különböző természetes növénytársulások és a fővárosban egyedülálló védett és veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyének védelme, különös tekintettel a nagy kiterjedésű sztyepprétekre. E rendelet 25. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

26. „Soroksári Botanikus Kert természetvédelmi terület”: a terület védetté nyilvánításának célja a fennmaradt természetes, vízhez kötődő növénytársulások védelme mellett a kutatásban, oktatásban és környezeti nevelésben fontos szerepet betöltő gyűjtemény megőrzése. E rendelet 26. melléklete tartalmazza a terület természetvédelmi kezelési tervét.

27. * 

8. § Budapest Főváros Közgyűlése védetté nyilvánítja a következő természeti emlékeket:

1. „Bécsi kapu téri védett szőlőtőke”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja az 1944-ben telepített, tekintélyes méretekkel rendelkező Izabella fajtájú szőlőtőke megőrzése. E rendelet 28. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

2. „Gazda utcai hársfa”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja a főváros egyik legidősebb fájának védelme. E rendelet 29. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

3. „Kondor úti Libanoni cédrus”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja a tájképi szempontból is kiemelkedő, Közép-Európa egyik legidősebb libanoni cédrusának megőrzése, amely Fedák Sári egykori villájának kertjében áll. E rendelet 30. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

4. * 

5. „Heinrich István utcai olimpiai emléktölgy”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja a szoliterként nőtt, sporttörténeti értékű, közel 100 éves kocsányos tölgy megőrzése, mely egyike a 10 darab, 1936-os berlini olimpián kapott magyar aranyérmek mellé járó tölgyfacsemetéknek. E rendelet 32. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

6. „Eötvös úti kocsánytalan tölgy”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja az idős kocsánytalan tölgy megőrzése, mely a régi nagykiterjedésű budai erdők egyik utolsó túlélője a főváros beépített részén. E rendelet 33. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

7. „Felhő utcai hegyi mamutfenyő”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja a jelentős természeti értékkel bíró, idős hegyi mamutfenyő megőrzése, amely kiemelkedő magasságával és törzskörméretével Budapest egyik legjelentősebb példánya. E rendelet 34. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

8. * 

9. „Mártonfa utcai eperfa”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja az ország legnagyobb, 500 centimétert meghaladó törzskörmérettel rendelkező, háromágú fekete eperfájának megőrzése. E rendelet 36. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

10. * 

11. „Ráth György utcai platán”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja a Magyarországon egyedülálló, hétágú platánfa megőrzése, mely Budapest legidősebb példányai közé tartozik. E rendelet 38. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

12. „Svájci úti bükk”: a természeti emlék védetté nyilvánításának célja a hajdani nagykiterjedésű budavidéki bükkösök egyik utolsó kertvárosi képviselőjének megőrzése, mely fővárosi viszonylatban egyedülálló. E rendelet 39. melléklete tartalmazza az emlék természetvédelmi kezelési tervét.

3. Záró rendelkezések

9. § E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

10. § (1) * 

(2) E rendelet 7. § 27. pontja és 27. melléklete 2013. december 31-én hatályát veszti.

Sárádi Kálmánné dr. s. k. Tarlós István s. k.
főjegyző főpolgármester

1. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Balogh Ádám-szikla természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Balogh Ádám utca-Endrődi Sándor utca által határolt, 10 798 m2 terület.

2. Érintett helyrajzi számok: 12456/17, 12456/18, 12456/31, 12456/32, 12456/33.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

b) *  Védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: piros madárbirs (Cotoneaster integerrimus), magyar repcsény (Erysimum odoratum), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), árlevelű len (Linum tenuifolium), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), budai imola (Centaurea sadleriana), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), apró nőszirom (Iris pumila), lisztes berkenye (Sorbus aria), budai berkenye (Sorbus semiincisa), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), ligeti futrinka (Carabus nemoralis), szarvasbogár (Lucanus cervus), fali gyík (Podarcis muralis), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), fenyvescinege (Parus ater), csuszka (Sitta europaea).

c) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: középhegységi cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae).

d) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit!

e) Az egyedi tájkép megőrzése.

f) A természetes folyamatok fenntartása.

g) Az özönnövények visszaszorítása, fásszárúaknál lehetőség szerint vegetációs időszakon kívül.

h) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra kiépítése, folyamatos karbantartása.

i) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület kimagasló geológiai értékeinek rendszeres ellenőrzéssel, szükség esetén karbantartással való megóvása.

b) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

e) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, meglévő sétautak fenntartásával, pihenőhelyek létrehozásával.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A kizárólag gyalogosan látogatható területet csak a meglévő sétautakról lehet megtekinteni, ezekről letérni tilos!

c) A kijelölt tűzrakó helyen kívül tüzet gyújtani tilos!

d) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

e) A szikla falfelületére felmászni, azt bármilyen módon károsítani, kőzetet gyűjteni tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és az információs tábla karbantartásával és bővítésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény, kerítés, kapu stb. nem helyezhető el.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető.

d) A korlát ellenőrzése és karbantartása kötelező, új építése csak igen indokolt esetben szükséges.

e) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

a) A Balogh Ádám-szikla területének tájképi jellegét meg kell őrizni.

b) A sziklákon esetlegesen megjelenő, vandalizmusból adódó festékfoltokat el kell távolítani.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A területen elhelyezkedő 11A erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, faanyagtermelésre nem szolgáló erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

c) A cserjésedés megállításához, a cserjefoltok kismértékű visszaszorításához csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítés szükséges.

d) A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

e) A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

2. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Apáthy-szikla természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Nagybányai út-Nagybányai lépcső-Páfrány út-Szalonka út-Páfrányliget utca-Görgényi út által határolt, 91 752 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 11662/1, 11723, 11663/39 és 11733/3, továbbá az 11663/40 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1774 m2 nagyságú területrész: E645269-N243332, E645279-N243344, E645287-N243358, E645304-N243371, E645337-N243379, E645355-N243381, E645409-N243344 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes dolomitképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat, különös tekintettel a bennszülött budai nyúlfarkfüves területekre.

c) *  Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: kövér daravirág (Draba lasiocarpa), budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), magyar gurgolya (Seseli leucospermum), törpe nőszirom (Iris pumila), tarka nőszirom (Iris variegata), nagy pacsirtafű (Polygala major), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), nagyezerjófű (Dictamnus albus), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis), piros madársisak (Cephalanthera rubra), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), gérbics (Limodorum abortivum), téltemető (Eranthis hyemalis), Szent István-szegfű (Dianthus serotinus ssp. regisstephani), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), nappali pávaszem (Inachis io), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalantalepke (Vanessa atalanta), dunántúli kékfutrinka (Carabus germarii), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), gyászcincér (Morimus funereus), imádkozó sáska (Mantis religiosa), rezes futrinka (Carabus ulrichii), szarvasbogár (Lucanus cervus), fali gyík (Podarcis muralis), törékeny gyík (Anguis fragilis), erdei sikló (Zamenis longissimus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), bajszos sármány (Emberiza cia), európai mókus (Sciurus vulgaris).

d) Az egyedi tájkép megőrzése.

e) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum pubescenti-cerris), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), dolomit-sziklafüves lejtő (Chrysopogono-Caricetum humilis), budai nyúlfarkfüves dolomitsziklagyep (Seslerietum sadlerianae), gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Querco petreae-Carpinetum).

f) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása.

g) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

h) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület peremén tapasztalható építkezések, beépítések területre gyakorolt hatásainak - illegális hulladéklerakások, fásszárúak eltávolítása az erdőszegélyekből, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése.

b) A látogatható részeken a bemutatást segítő információs rendszer kiépítése, valamint az élet- és balesetvédelmet szolgáló létesítmények fenntartása.

c) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) Az özönnövények visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

f) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

g) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

h) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

i) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozásával.)

j) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett és fokozottan védett növényfajok (különös tekintettel: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), Szent István szegfű (Dianthus serotinus ssp. regis-stephani), budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), magyar gurgolya (Seseli lecospermum) illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni!

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozás).

d) A területet átszelő ösvényekről letérni, tüzet gyújtani, hulladékot elhelyezni tilos!

e) A sziklakibúvásokon és a rajtuk kialakult sziklagyepen tartózkodni tilos és életveszélyes!

f) A tervezési területen tilos sziklát mászni!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület kiépített ösvényein a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) A tervezési területen található korlátok állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha állagromlás tapasztalható, a karbantartásokat haladéktalanul el kell végezni.

d) A meglévő parkerdei infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A területen elhelyezkedő 52A erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, faanyagtermelésre nem szolgáló erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

c) A cserjésedés megállításához, a cserjefoltok kismértékű visszaszorításához csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítés szükséges. A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

d) A tájidegen fafajok vegetációs időn kívüli rendszeres eltávolítása szükséges.

e) A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

4.3.2.2. Gyepek kezelése

a) A lágyszárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

b) Az értékes sziklagyepek beerdősülésének folyamatát meg kell akadályozni.

3. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Fazekas-hegyi kőfejtő természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Torda utca-Villám utca-Bátori László utca-Uzsoki utca által határolt, 6421 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 50129, 50136, továbbá

az 50126 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 730 m2 nagyságú területrész: E643040-N244711, E643035-N244691, E643037-N244690, E643034-N244683 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

az 50127 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 800 m2 nagyságú területrész: E643016-N244692, E643013-N244671, E643018-N244650 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

az 50128 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 990 m2 nagyságú területrész: E643017-N244650, E643020-N244642, E643011-N244635 EOV koordináták és E643064-N244673, E643055-N244669, E643059-N244660 EOV koordináták által meghatározott vonalak közé eső rész;

az (50130) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 182 m2 nagyságú területrész: E643015-N244628, E643010-N244625, E643019-N244611, E643014-N244609 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész;

az 50135 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1449 m2 nagyságú területrész: E643016-N244606, E643007-N244599, E643003-N244590, E643013-N244552 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) Az értékes élőhelyek, területrészek zavarmentességének biztosítása.

b) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

c) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes dolomitképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat.

d) *  Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: magyar repcsény (Erysimum odoratum), budai imola (Centaurea sadleriana), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), budai berkenye (Sorbus semiincisa), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri), lábatlangyík (Anguis fragilis), területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus), barátcinege (Parus palustris).

e) A területen fontos feladat a természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucospermo - Festucetum pallentis), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis).

f) Az egyedi tájkép megőrzése.

g) Az özönnövények visszaszorítása, valamint a cserjésedő gyepfoltok fokozatos megnyitása.

h) A díszfák, díszcserjék, gyümölcsfák és lágyszárú kultúrnövények eltávolítása.

i) * 

j) * 

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

b) A geológia alapszelvényt figyelembe véve a természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

d) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása, ezzel az eredeti élővilág számára alkalmas élőhelyek helyreállítása.

e) * 

f) Az élet- és balesetvédelmet szolgáló létesítmények fenntartása.

g) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

h) * 

i) Az értékes sziklagyepek beerdősülésének folyamatát meg kell akadályozni.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek és élettelen környezete kezelése és fenntartása

a) Az alapszelvényt védeni kell a talajosodástól és az élővilág térhódításától. Legalább kétévente szükséges a talaj és a megtelepedő növényzet teljes körű eltávolítása.

b) Gondoskodni kell a falfelületek kopogózásáról, melynek idejét előzetes állékonyságvizsgálatokkal kell meghatározni.

4.3.1.2. Fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett növényfajok illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni!

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.3. *  Látogatás

a) A terület a háborítatlanság fenntartása érdekében és a fokozott balesetveszélyre tekintettel csak engedéllyel látogatható.

b) A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása céljából külön engedély nélkül is lehet a területen tartózkodni.

4.3.1.4. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület peremrészein a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

4.3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.6. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) * 

d) * 

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

4.3.1.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A területen elhelyezkedő 120A erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, faanyagtermelésre nem szolgáló erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

c) A cserjésedés megállításához, a cserjefoltok kismértékű visszaszorításához csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítés szükséges. A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

d) A lágy szárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

e) A tájidegen fafajok vegetációs időn kívüli rendszeres eltávolítása szükséges.

f) A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

4. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Ferenc-hegy természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Zuhany utca-Ferenchegyi út-Őzgida utca-Törökvész út által határolt, 86 233 m2 terület.

2. Érintett helyrajzi számok: 15430/1, (15430/15), 15476/2, 15476/6, 15476/7, 15424/7, 15434/28, (15398/2), (15439), 15476/1, (15476/15), (15476/16), (15476/17), (15498/1), 15482/1, 15483/1 és (15482/2).

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes dolomitképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat.

c) A Ferenc-hegyi barlang felszínének zavartalanságát meg kell őrizni.

d) Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: Borbás-kerep (Lotus borbasii), déli berkenye (Sorbus graeca), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), bíboros kosbor (Orchis purpurea), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), nagyezerjófű (Dictamnus albus), piros madárbirs (Cotoneaster integerrimus), nappali pávaszem (Inachis io), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalanta-lepke (Vanessa atalanta), fali gyík (Podarcis muralis), zöld gyík (Lacerta viridis), fürge gyík (Lacerta agilis), karvaly (Accipiter nisus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csuszka (Sitta europaea), európai mókus (Sciurus vulgaris).

e) Az egyedi tájkép megőrzése.

f) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek, élőhelytípusok: pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), középhegységi cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), valamint a virágos kőrises (Fraxinus ornus) erdőfoltok.

g) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása.

h) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

i) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület peremén tapasztalható építkezések, beépítések területre gyakorolt hatásainak - illegális hulladéklerakások, fásszárúak eltávolítása az erdőszegélyekből, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése.

b) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

c) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) Az élet- és balesetvédelmet szolgáló létesítmények fenntartása.

e) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

f) Az erősen cserjésedő, értékes lejtősztyepprétek megnyitása, újbóli becserjésedésének megakadályozása.

g) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

h) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

i) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

j) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozásával.)

k) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett növényfajok illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni!

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozás).

d) A területet átszelő ösvényekről letérni, tüzet gyújtani, hulladékot elhelyezni tilos.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület peremrészein a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

d) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

e) A meglévő parkerdei infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A terület üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, részleges korlátozású, faanyagtermelésre nem szolgáló parkerdő és talajvédő erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) A lágyszárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

c) A tájidegen fafajok vegetációs időn kívüli rendszeres eltávolítása szükséges.

d) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni, a terület természetvédelmi értékét adó háborítatlanságának minél nagyobb megtartásával.

e) A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

f) A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

5. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Mihályfi Ernő kertje természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Bogár utca 23., 3628 m2 területtel.

2. Érintett helyrajzi szám: 12611/1.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A magántulajdonban lévő kert jelentős növénygyűjteményének fenntartása és fejlesztése.

b) A magánkert növénygyűjteményi szerepének megőrzése.

c) Ritka fajok és fajták, valamint változatok bemutatása.

d) Oktatási, ismeretterjesztési szerepvállalás, bemutathatóság lehetőségeinek bővítése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) Mihályfi Ernő kertje fenntartását és folyamatos karbantartását a tulajdonos látja el.

b) A mesterségesen kialakított növényegyüttes csak folyamatos kezeléssel tartható fenn, ennek érdekében a terület kezelőjének pótolnia kell az eltűnő gyűjteményi fajokat, a meglévőket ápolni, és meg kell akadályoznia az oda nem illő fajok betelepülését.

c) Szükséges a néhány helyen nem kellően karbantartott kert egészének rendbetétele, a gyűjteménybe nem illő berendezési tárgyak és egyéb deponált anyagok eltávolítása.

d) A kertben jelen lévő gyomfajok rendszeres eltávolítása kötelező.

e) A kert megtekintését elősegítő utak, ösvények rendszeres ápolása, karbantartása kötelező.

f) A tervezési területen a kert természetvédelmi funkcióihoz kötődő oktatás, bemutatás lehetőségeit meg kell teremteni.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) Gyűjteményi, gyepterületen: kertészeti fenntartó kezelést kell alkalmazni az alábbi szempontok szerint:

b) A gyepet a vegetációs periódusban a terület kezelője köteles rendszeresen, elsősorban mechanikus módszerekkel ápolni, gyomtalanítani.

c) A védett fajok vagy védett területekről való beszerzés esetében az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

d) A bemutatás feltételeinek megteremtéséhez és fenntartásához a terület kezelőjének gondoskodnia kell a kertépítészeti elemek rendszeres karbantartásáról, elhasználódás esetén cseréjéről, tájékoztató táblák kihelyezéséről.

e) Kivett, udvarterületen: kézi vagy könnyű géppel végzett kaszálás, fűnyírás alkalmazandó az alábbi szempontok szerint:

f) A területet gyommentesen kell tartani kaszálással, indokolt esetben vegyszeres gyomirtással. A vegyszeres kezelést csak úgy szabad alkalmazni, hogy az a növénygyűjteményt ne károsítsa. A levágott növényi anyagot a területről a kaszálást követő egy hónapon belül el kell szállítani.

4.3.1.2. Látogatás

A terület a tulajdonos engedélyével látogatható.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A kert tulajdonosa rendszeresen alkalmat ad az oktatás és kutatás szabadon történő elvégzéséhez, mely tevékenységet a kert területén a jövőben is lehetővé kell tenni és fent kell tartani.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A kert mindenkori használata a növénygyűjtemény épségének megőrzése alá van rendelve.

c) A kert teljes területén kertészeti tevékenység folyik.

d) A tervezési terület az oktatáson kívül faj- és fajtagyűjtemény bemutató helyszíneként funkcionál.

e) A fent felsorolt területhasználati módokat fent kell tartani, más irányú és újabb területhasználat nem engedélyezhető.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

Mihályfi Ernő kertje területének tájképi jellegét meg kell őrizni.

6. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Róka-hegyi bánya természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest III. kerület, Gyöngyvirág utca-Ibolya utca-Rózsa utca-Ürömi út-Üröm közigazgatási határa által határolt, 194341 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 065418; 065416/1, kivéve az E649277-N249712; E649307-N249700; E649289-N249663; E649279-N249640; E649273-N249606; E649209-N249634; E649213-N249674 EOV koordináták által lehatárolt rész

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes sziklaképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat.

c) Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), árlevelű len (Linum tenuifolium), magyar repcsény (Erysimum odoratum), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), budai imola (Centaurea sadleriana), pézsmahagyma (Allium moschatum), Borbás-kerep (Lotus borbasii), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), borzas vértő (Onosma visianii), selymes peremizs (Inula oculus-christi), apró nőszirom (Iris pumila), bíboros kosbor (Orchis purpurea), pusztai meténg (Vinca herbacea), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), tavaszi hérics (Adonis vernalis), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), nappali pávaszem (Inachis io), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalanta-lepke (Vanessa atalanta), dolomit kéneslepke (Colias chrysotheme), nagy pávaszem (Saturnia pyri), közepes pávaszem (Saturnia spini), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), ragyás futrinka (Carabus cancellatus), rezes futrinka (Carabus ullrichii), gyászcincér (Morimus funereus), imádkozó sáska (Mantis religiosa), pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), erdei sikló (Zamenis longissimus), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), gyurgyalag (Merops apiaster), területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), holló (Corvus corax), bajszos sármány (Emberiza cia), keleti sün (Erinaceus roumanicus), kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum).

d) Az egyedi tájkép megőrzése.

e) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek, élőhelytípusok: pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), középhegységi cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), valamint a törmeléklejtők pionír növénytársulással és a nyílt sziklafelszínek.

f) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása.

g) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

h) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület peremén tapasztalható építkezések, beépítések területre gyakorolt hatásainak - illegális hulladéklerakások, fásszárúak eltávolítása az erdőszegélyekből, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése.

b) A látogatható részeken a bemutatást segítő információs rendszer kiépítése, valamint az élet- és balesetvédelmet szolgáló létesítmények fenntartása.

c) A balesetveszélyes bányafalak állékonyságának rendszeres szakmai vizsgálata, kopogózása.

d) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

e) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

f) Az özönnövények visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

g) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

h) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

i) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

j) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozásával.)

k) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi területen kizárólag a kiépített tűzrakóhelyen lehet tüzet gyújtani.

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett és fokozottan védett növényfajok - különös tekintettel: gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), bíboros kosbor (Orchis purpurea), tavaszi hérics (Adonis vernalis), apró nőszirom (Iris pumila) - illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni!

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

e) A holló (Corvus corax) fokozott védelmének biztosítása a költési időszakban.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozás).

d) A területet átszelő ösvényekről letérni, tüzet gyújtani, hulladékot elhelyezni tilos!

e) A sziklakibúvásokon és a rajtuk kialakult sziklagyepen tartózkodni tilos és életveszélyes!

f) A tervezési területen sziklát mászni csak az arra kijelölt és kiépített mászóhelyeken, jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel szabad.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület kiépített ösvényein a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) A tervezési területen található korlátok állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha állagromlás tapasztalható, a karbantartásokat haladéktalanul el kell végezni.

d) A meglévő parkerdei infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A cserjésedés megállításához, a cserjefoltok kismértékű visszaszorításához csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítés szükséges. A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

b) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni, a terület természetvédelmi értékét adó háborítatlanságának minél nagyobb megtartásával. A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos.

7. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Mocsáros természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest III. kerület, Határ út-Ingovány utca-Nádszál utca-Gladiátor utca által határolt, 243 095 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 22995/129, 22995/130, 22995/131, 22995/132, 22995/133, 22995/135, 22995/136, 22995/137, 22995/138, 22995/139, 22995/140, 22995/141, 22995/142, 22995/143, 22995/144, 22995/145, 22995/146, 22995/147, 22995/148, 22995/149, 22995/150, 22995/151, 22995/152, (22995/153), 22995/154, (22995/155), 22995/156, 22995/157, 22995/158, 22995/159, (22995/160), 22995/161, 22995/162, 22995/163, 22995/164, 22995/165, 22995/166, 22995/167, 22995/176, 22995/177, 22995/178, 22995/179, 22995/180, 22995/181, 22995/182, (22995/183), 22995/184, 22995/185, 22995/186, 22995/187, 22995/188 és (23019/2), továbbá

a (22911) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1617 m2 nagyságú területrész: E649519-N247613, E649517-N247613 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső rész;

a 22908 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 17590 m2 nagyságú területrész: E649086-N248207, E649085-N248074, E649327-N248078 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északkeletre eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek aktív kezeléssel történő fenntartása, lehetőség szerinti bővítése. Az engedély nélküli létesítmények eltávolítása.

b) Az özönnövények visszaszorítása a tervezési területen és annak közvetlen környezetében.

c) Monitoring kutatások kidolgozása, elindítása.

d) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: mocsári kosbor (Anacamptis laxiflora), mocsári csorbóka (Sonchus palustris), Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis), az összes sásfaj (Carex), pézsmacincér (Aromia moschata), kékfutrinka (Carabus violaceus), nappali pávaszem (Inachis io), zöld levelibéka (Hyla arborea), vöröshasú unka (Bombina bombina), kecskebéka komplex (Pelophylax kl. esculentus), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), pettyes gőte (Triturus vulgaris), vízisikló (Natrix natrix), zöld gyík (Lacerta viridis), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld küllő (Picus viridis), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), függőcinege (Remiz pendulinus), sárga billegető (Motacilla flava), cigánycsuk (Saxicola torquata), tövisszúró gébics (Lanius collurio), sárgarigó (Oriolus oriolus), sordély (Emberiza calandra), nádi sármány (Emberiza schoeniclus), a területen költő egyéb rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae).

e) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit.

f) A természetes folyamatok fenntartása.

g) A területen található láprétek, magassásosok, nádasok, zsombékosok, bokorfüzesek és puhafaligetek, valamint az időszakos nyílt vízfelületek háborítatlanságának megőrzése.

h) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: meszes kiszáradó láprétek (Succiso - Molinietum), magassásrétek (Caricerion gracilis), nádas társulások (Phragmition australis), zsombékosok (Caricerion rostratae), rekettyés fűzláp (Calamagrosti - Salicetum cinereae), puhafaligetek (Salicion albae), valamint a kaszálórétek és az időszakos nyílt vízfelületek.

i) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

j) A bemutatást szolgáló infrastruktúra bővítése, a meglévők folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület megfelelő vízháztartási rendszerének kialakítása, fenntartása.

b) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának megőrzése, lehetőség szerinti bővítése, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek kialakításával.)

f) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, a rendszeres gyepkezelés, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágy szárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) *  A kizárólag gyalogosan, lóval és kerékpárral látogatható területet csak a meglévő sétautakról lehet megtekinteni, ezekről letérni tilos!

c) A tervezési területen gépjárművel közlekedni a közutak kivételével csak természetvédelmi célú tevékenységek esetén szabad!

d) Szemetet elhelyezni, tüzet gyújtani tilos!

e) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

f) A nádassal borított területeken, valamint a kékperjés lápréteken közlekedni még gyalogosan is tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák kihelyezésével és az információs táblák fenntartásával fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen új épület, egyéb építmények, kerítések és kapuk stb. létesítése és infrastruktúra kiépítése nem engedélyezhető.

c) A tervezési területen tilos a vadászat!

d) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

e) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

f) A területen új építésű közmű nem építhető.

g) A láprétek megtartása miatt a nád és a gyomvegetáció kaszálása vegetációs és fészkelési időn kívül szükséges. A levágott anyagot a területről el kell szállítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Mocsárosnak és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Gyepek kezelése

a) A (főleg lágyszárú) özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

b) A természetvédelmi szempontból értékes gyepterületek rendszeres kaszálása évente egyszer, október-decemberben elvégzendő.

c) A levágott kaszálékot a vizes élőhelyrészekről a kaszálás után mihamarabb ki kell hordani.

d) A gyepek kezelésekor törekedni kell arra, hogy hosszú távú fenntartásuk legeltetéssel valósuljon meg ott, ahol ez természetvédelmi szempontból elfogadható. A területen elsősorban juhokkal, lovakkal és szarvasmarhákkal történő gyepkezelés kívánatos. Az állatállomány nagyságát az adott faj sajátosságainak figyelembevételével, a terület eltartóképességének és a taposási kár minimalizálásának függvényében minden esetben pontosan meg kell határozni.

4.3.2.2. Erdők kezelése

A fás állományok kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

8. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Újpesti homoktövis természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest IV. kerület, Szilas-pataktól északra-külső Váci út jobb oldalán, a közigazgatási határtól délre található, 388 444 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 076508/1, 76511/9, 076512/407, 076512/10, 076512/409, 076511/5, 076518/6, továbbá

a 076509/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 63817 m2 nagyságú területrész:

Északi rész: E653379-N250185, E653309-N250219, E653265-N250232, E653253-N250264, E653254-N250332 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész;

Déli rész: E653166-N250151, E653288-N250175, E653417-N250118 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész;

a 76510 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 27406 m2 nagyságú területrész:

Északi rész: E653614-N250213, E653595-N250195, E653565-N250175, E653532-N250162, E653500-N250157, E653433-N250160, E653379-N250185 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész;

Déli rész: E653417-N250118, E653457-N250109, E653497-N250107, E653525-N250111, E653568-N250127 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész;

a 76511/6 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 55450 m2 nagyságú területrész: E653543-N250848, E653784-N250711, E653511-N250295 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

a 076512/411 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 113385 m2 nagyságú területrész: E654008-N250827, E653947-N250728 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északnyugatra eső rész;

a 076525 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 7407 m2 nagyságú területrész: E653225-N250124, E653261-N250093, E653304-N250024, E653318-N249952, E653335-N249902 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

a 76588/21 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 162 m2 nagyságú területrész: E654276-N251096, E654308-N251077 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes, őshonos homoki vegetáció és a hozzá kapcsolódó őshonos állatvilág megőrzése.

b) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: homoktövis (Hippophaë rhamnoides), csikófark (Ephedra distachya), homoki kikerics (Colchicum arenarium), homoki varjúháj (Sedum sartorianum), homoki kocsord (Peucedanum arenarium), homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata), pusztai meténg (Vinca herbacea), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), kései szegfű (Dianthus serotinus), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), báránypirosító (Alkanna tinctoria), homoki cickafark (Achillea ochroleuca), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), téli zsurló (Equisetum hyemale), szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), bikapók (Eresus cinnaberinus), imádkozó sáska (Mantis religiosa), sisakos sáska (Acrida hungarica), mezei homokfutrinka (Cicindela campestris), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), szarvasbogár (Lucanus cervus), mezei futrinka (Carabus granulatus), kék futrinka (Carabus violaceus), keleti rablópille (Libelloides macaronius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), nappali pávaszem (Inachis io), farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), barátcinege (Parus palustris), őszapó (Aegithalos caudatus), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), sárgarigó (Oriolus oriolus), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius).

c) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit!

d) A természetes folyamatok fenntartása.

e) A terület háborítatlanságának megőrzése.

f) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: évelő homokpusztagyepek (Festucion vaginatae), egynyári homoki gyepek (Bassio laniflorae - Bromion tectorum), valamint a kocsányos tölgyes (Quercus robur) és fehér nyaras (Populus alba) foltok.

g) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

b) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

c) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozása nélkül.)

d) Telepített tájidegen cserje- és fafajok honos fajokra való folyamatos cseréje.

e) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágy szárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület csak oktatási, kutatási céllal a természetvédelmi hatóság engedélyével látogatható.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területet csak természetvédelmi őr jelenlétében, vagy érvényes természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet látogatni.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület és egyéb építmények nem helyezhetők el.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű nem építhető.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területnek és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

b) A tervezési területen megmaradt kisméretű homokpusztagyep foltok területeinek fenntartását és növelését a cserjék (kivéve a védett homoktövist) folyamatos visszaszorításával, gyepfoltban levő nem védett fiatal fa- és cserjeegyedek eltávolításával kell elvégezni! A kezelési feladatot a gyep védelme érdekében minél kisebb taposással, vegetációs időn kívül, szakfelügyelet mellett szükséges végrehajtani.

c) A fás vegetációból a gyom és tájidegen cserje- és fafajok egyedeinek folyamatos eltávolítása, valamint a honos fafajok egyedeinek javára végzett természetvédelmi célú tisztítás, illetve gyérítés szükséges.

d) A - főleg fásszárú - özönnövények vegetációs (és egyben költési) időn kívüli visszaszorítása elvégzendő.

9. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Palotai-sziget természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest IV. kerület, Újpesti vasúti híd-Zsilip utca-Duna sor-Rév utca-Duna által határolt 478 297 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok:

a 75834 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület, kivéve az E652404-N249101, E652403-N249095 és az E652309-N248350, E652308-N248270, E652316-N248261, E652307-N248100 vonalaktól keletre lévő rész,

a 75838/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 9127 m2 nagyságú területrész: E652234-N247988, E652284-N247984, E652289-N247998, E652317-N247995 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész;

a 75840 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 248 703 m2 nagyságú területrész:

Északi rész: E651886-N248028, E652205-N247988 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész;

Déli rész: E651791-N247059, E652023-N247061 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész;

a 75841 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 163 092 m2 nagyságú területrész: E651883-N248028, E651844-N248035, E651987-N248713, E652119-N249082, E652166-N249133 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

Északi rész:

Déli rész:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes, őshonos ártéri vegetáció és a hozzá kapcsolódó őshonos állatvilág megőrzése.

b) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), pézsmacincér (Aromia moschata), kis színjátszólepke (Apatura ilia), mocsári teknős (Emys orbicularis), a területen előforduló összes békafaj (Anura), vízisikló (Natrix natrix), héja (Accipiter gentilis), egerészölyv (Buteo buteo), kabasólyom (Falco subbuteo), billegető cankó (Actitis hypoleucos), fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), zöld küllő (Picus viridis), hegyi billegető (Motacilla cinerea), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), sárgarigó (Oriolus oriolus), eurázsiai hód (Castor fiber).

c) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit!

d) A természetes folyamatok fenntartása.

e) A terület háborítatlanságának megőrzése.

f) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: bokorfüzesek (Salicion triandrae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici - Populetum albae), feketenyár-ligetek (Carduo crispi - Populetum nigrae), fűzligetek (Leucojo aestivi - Salicetum albae), nádas társulások (Phragmition australis).

g) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

b) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

c) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozása nélkül.)

d) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A kizárólag gyalogosan és kerékpárral látogatható területet csak a meglévő sétautakról lehet megtekinteni, ezekről letérni tilos!

c) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák bővítésével és információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület, egyéb építmények, kerítések és kapuk stb. létesítése és infrastruktúra kiépítése nem engedélyezhető.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű nem építhető.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Palotai-sziget és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

Az erdők kezelését a terület háborítatlanságának minél nagyobb megtartásával kell elvégezni. A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos.

9/a. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Felsőrákosi-rétek természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest X. kerület, Rákos-patak medrétől északra és délre fekvő, Pilis utca-XVI. kerület közigazgatási határ, XVII. kerület közigazgatási határ és a Keresztúri út által határolt terület, 1 619 806 m2 kiterjedéssel.

2. *  Érintett helyrajzi számok: (042752/2); 042801/1; 042802/1; 042805/1-2; 042805/5-29; 042805/33-40; 042805/42-45; 042805/47-90; (042806); 042807/1-7; 042807/9-26;

042807/27 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 13 067 m2 (kivéve a következő töréspontokkal határolt része: E661055-N238893, E661060-N238893, E660964-N238701, E660968-N238700);

042807/28-87; 042807/89-125; 042807/126 (kivéve: b alrészlet); 042807/127-153; 042807/154 (kivéve: b alrészlet); 042807/155-168; 042807/169 (kivéve: b alrészlet); 042807/170-186; 042808; 042814; (042815);

042816 (kivéve a következő töréspontokkal határolt része: E661009-N238434, E660964-N238302, E661048-N238296, E661119-N238300, E661147-N238384, E661089-N238406, E661097-N238430);

042820; (042822); 042823; 042824; (042825); (042828); 042829/1 (kivéve: a alrészlet);

042829/2 helyrajzi számú ingatlanból 44761 m2 (kivéve a következő töréspontokkal határolt része: E661425-N238953, E661468-N238935, E661390-N238833, E661460-N238823);

042830; 042831/1; 042834/1; 042839/5-7; 042845/1-3; 042846;

042847/1 helyrajzi számú ingatlanból 62870 m2 (kivéve a következő töréspontokkal határolt része: E661927-N238572, E661932-N238558, E661917-N238537, E661889-N238547);

042847/3-7; (042850);

042851 kivéve: b, d, f, h, j alrészletek, a következő töréspontokkal határolt része: E661695-N238699, E661703-N238671, E661592-N238646, E661603-N238688 és a következő töréspontokkal határolt része: E661960-N239054, E661954-N239029, E662024-N239008, E662033-N239032;

042852; (042854); 042855; 042856/11-12; 040940/4; (040940/5); 040945/20-21; 040957/37;

a 042849/5 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 5764 m2 nagyságú területrész: E661887-N238686, E661887-N238656 koordináták által meghatározott egyenestől keletre;

a (042752/1) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 7341 m2 nagyságú területrész: E659734-N238707, E659728-N238695 koordináták által meghatározott egyenestől keletre.

3. *  A tervezési terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek aktív kezeléssel történő fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület vízgazdálkodási problémáinak felmérése, megoldása.

c) Az özönnövények visszaszorítása a tervezési területen.

d) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: szibériai nőszirom (Iris sibirica), lápi sás (Carex davalliana), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), kormos csáté (Schoenus nigricans), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), budai imola (Centaurea sadleriana), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), vitézkosbor (Orchis militaris), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), mocsári csorbóka (Sonchus palustris), parti fűz (Salix elaeagnos), fehér zászpa (Veratrum album), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus), magyar tarsza (Isophya costata), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), mezei futrinka (Carabus granulatus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), pézsmacincér (Aromia moschata), kis színjátszólepke (Apatura ilia), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalantalepke (Vanessa atalanta), pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus), barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (Bufo viridis), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei béka (Rana dalmatina), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), kis tavibéka (Pelophylax lessonea), zöld levelibéka (Hyla arborea), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), mocsári teknős (Emys orbicularis), kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), barna rétihéja (Circus aeruginosus), vörös vércse (Falco tinnunculus), kabasólyom (Falco subbuteo), vízityúk (Gallinula chloropus), szárcsa (Fulica atra), guvat (Rallus aquaticus), haris (Crex crex), bíbic (Vanellus vanellus), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), füleskuvik (Otus scops), füsti fecske (Hirundo rustica), molnárfecske (Delichon urbicum), partifecske (Riparia riparia), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), réti tücsökmadár (Locustella naevia), berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylvidae), pintyfélék (Fringillidae), széncinege (Parus major), kékcinege (Parus caeruleus), sárgarigó (Oriolus oriolus), tövisszúró gébics (Lanius collurio), nádi sármány (Emberiza schoeniclus), mezei cickány (Crocidura leucodon), közönséges vízicickány (Neomys fodiens), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), menyét (Mustela nivalis), hermelin (Mustela erminea), ürge (Spermophilus citellus), a területen előforduló denevérfajok (Microchiroptera).

e) A természetvédelmi kezelés keretében történő beavatkozásokat a területen élő védett növény- és állatfajok szaporodási időszakát figyelembe véve kell ütemezni.

f) Telepített tájidegen fa- és cserjefajok folyamatos eltávolítása, honos fajok telepítése.

g) A vonuló madárfajok minél nagyobb háborítatlanságának fenntartása.

h) A terület háborítatlanságának megőrzése.

i) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: meszes kiszáradó láprétek (Succis-Molinietum), magassásrétek (Caricerion gracilis), nádas társulások (Phragmition australis), rekettyés fűzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae), fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), síkvidéki égerligetek (Paridi quadrifoliae-Alnetum), valamint bodzás szegélyek, kaszált gyepek és időszakos nyílt vízfelületek.

j) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

k) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása, fejlesztése.

l) Bemutathatóság fejlesztése.

m) Monitoring kutatások kidolgozása, elindítása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület láprétjei kiszáradási okainak pontos felmérése és az eredmények tükrében való természetvédelmi kezelése.

b) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának megőrzése.

c) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A területen található gyepterületek hosszú távú fenntartását elsősorban extenzív legeltetéssel, illetve kaszálással kell végezni. A természetes állapotú láprétek esetében a fenntartási módszer a kaszálás.

e) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

f) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

g) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek kialakításával.)

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; Fajok védelme

a) A területen megjelenő madarak riasztása, zavarása tilos!

b) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és növelése élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, a nádas területek mozaikszerű kaszálása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával. A termőre fordult idősebb egyedeket a talajfelszín magasságában ki kell vágni, sarjképzésüket csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával meg kell akadályozni.

d) A lágy szárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

e) A tervezési területen a gyepek kezelése szarvasmarhával, juhval történő extenzív legeltetéssel, illetve kaszálással kell történjen.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A tervezési területen technikai sport végzése tilos! A lovaglás az arra kijelölt utakon végezhető.

c) A tervezési területen tilos a kutyák póráz nélküli sétáltatása, a fészkelő madarak bármilyen formában történő zavarása.

d) A helyi védett természeti területeken biztosítani kell a közlekedést a jogszerű tevékenységet végzőknek. A nádasokban március 1. és október 30. között csak természetvédelmi célból lehet tartózkodni, közlekedni.

e) Szemetet elhelyezni és tüzet gyújtani tilos! A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

a) A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák kihelyezésével kell biztosítani.

b) A meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartására kell törekedni.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

a) A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni, kivéve, ha a kutatást a természetvédelmi kezelő vagy természetvédelmi hatóság végzi.

b) A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében rendszeresen vizsgálni és dokumentálni kell a növényzet változását, a védett növény- és állatfajok, valamint az özönnövényfajok elterjedését, állományváltozását.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.

b) A területen újabb épület, egyéb új építmények, kerítések és kapuk stb. létesítése és új infrastruktúra kiépítése csak természetvédelmi érdekből engedélyezhető.

c) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

d) A tervezési területen tilos a horgászat!

e) A területen új építésű közmű nem létesíthető.

f) A nyílt vízfelszín megtartása miatt a vizes élőhelyeken felszaporodó nád és gyékény kaszálása vegetációs és fészkelési időn kívül szükséges. A levágott növényi anyagot a kezelt területről két héten belül el kell hordani.

4.1.3.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

a) A tervezési területnek és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Gyepek kezelése

a) A terület természetvédelmileg értékes láprétjei erdő művelési ágba tartoznak.

b) A tervezési területen található kaszálást igénylő láprétek általános kaszálását a vegetációs időszakon kívül (november-február) kell elvégezni. A tervezési területen található kaszálást igénylő láprétek általános kaszálásán kívül, kettő - négy évente, június hónapban is szükséges kaszálást végezni, figyelembe véve a területen élő védett növény- és állatfajok szaporodási- és tenyészidejét.

c) A tervezési területen található lápréteken a lágy szárú özönnövényeket virágzásuk kezdetekor el kell távolítani.

d) A kaszálásokat alternáló kaszával, kézi, vagy kézi motoros kaszával kell végezni.

e) A lápréteken az erősen becserjésedett/beerdősült gyepfoltokat vegetációs időn kívül meg kell nyitni, a területet ligetessé kell változtatni. Törekedni kell a tájidegen fásszárúak visszaszorítására, gyérítésére.

f) A keletkezett szénát a tervezési területről el kell szállítani a kaszálástól számított két héten belül.

g) A gyepek kezelésekor törekedni kell arra, hogy hosszú távú fenntartásuk extenzív legeltetéssel valósuljon meg ott, ahol ez természetvédelmi szempontból elfogadható. A tervezési területen elsősorban juhval és szarvasmarhával történő gyepkezelés kívánatos. Lótartás a 042829/2, lóval történő legeltetés a 042824 helyrajzi számú ingatlanon megengedett. Az állatállomány nagyságát az adott faj sajátosságainak figyelembevételével, a terület eltartóképességének és a taposási kár minimalizálásának függvényében minden esetben pontosan meg kell határozni.

4.3.2.2. Erdők kezelése

a) Az erdők kezelésekor a „természetközeli” megoldásokat kell alkalmazni.

b) A fás vegetációból a gyom és tájidegen cserje- és fafajok egyedeinek folyamatos eltávolítása, a honos fafajok egyedeinek javára végzett természetvédelmi célú tisztítás, illetve gyérítés szükséges.

c) A fás szárú özönnövények vegetációs (és egyben költési) időn kívüli visszaszorítása elvégzendő.

d) Erdőtelepítés, erdőfelújítás kizárólag őshonos fajokkal történhet.

10. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Budai Arborétum természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XI. kerület, Ménesi út 43-45., Villányi út 29-31. és 35-43. alatti kert, a Szent István Egyetem Arborétuma, 89 444 m2 területtel.

2. Érintett helyrajzi számok: 4938 és 5094.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) Az Arborétum Magyarországon egyedülálló és nemzetközileg is jelentős növénygyűjteményének fenntartása és fejlesztése.

b) Az Arborétum növénygyűjteményi szerepének, a botanikai ismereti szakoktatásban, kutatásban, géntartalékok megőrzésében, honosítási, nemesítési kísérletek folytatásában betöltött szerepének megőrzése.

c) Magyar fajták, népi szelekciók bemutatása.

d) Genetikai alapok felkészítése a lehetséges klímaváltozásra.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A Budai Arborétum szakmai felügyeletét a Budapesti Corvinus Egyetem (továbbiakban: BCE) Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke, fenntartását, kezelését a BCE Budai Campus Koordinációs Irodája látja el.

b) A mesterségesen kialakított növényegyüttes csak folyamatos kezeléssel tartható fenn, ennek érdekében a terület kezelőjének pótolnia kell az eltűnő gyűjteményi fajokat, a meglévőket ápolni, és meg kell akadályoznia az oda nem illő fajok betelepülését.

c) A tervezési területen az Arborétum természetvédelmi funkcióihoz kötődő oktatást, bemutatást szolgáló létesítmények fenntartásáról, fejlesztéséről gondoskodni kell.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) Gyűjteményi, gyepterületen: kertészeti fenntartó kezelést kell alkalmazni az alábbi szempontok szerint:

b) A gyepet a vegetációs periódusban a terület kezelője köteles rendszeresen ápolni, gyomtalanítani. A gyűjtemény fejlesztését nemesítéssel és a nemzetközi növénycserével kell biztosítani, esetenként a hazai élőhelyekről történő betelepítés is megengedett. A védett fajok vagy védett területekről való beszerzés esetében az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

c) A bemutatás feltételeinek megteremtéséhez és fenntartásához a terület kezelőjének gondoskodnia kell a kertépítészeti elemek rendszeres karbantartásáról, elhasználódás esetén cseréjéről, tájékoztató táblák kihelyezéséről.

d) Kivett, udvarterületen: kézi vagy könnyű géppel végzett kaszálás, fűnyírás alkalmazandó az alábbi szempontok szerint:

e) A területet gyommentesen kell tartani kaszálással, indokolt esetben vegyszeres gyomirtással. A vegyszeres kezelést csak úgy szabad alkalmazni, hogy az a növénygyűjteményt ne károsítsa.

4.3.1.2. Látogatás

a) A terület szabadon látogatható. Nyitva tartás: H-P: 8-18, Szo-V: előzetes bejelentkezés alapján.

b) A mindenkori aktuális látogatási szabályok elérhetők a http://budaiarboretum.uni-corvinus.hu/ oldalon.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

a) A Budai Arborétum - tekintettel arra, hogy a kertészeti felsőoktatás hazai vezető intézményének ad színteret - elsődleges, elválaszthatatlan feladata az oktatásban való részvétel.

b) Több tanösvény, közöttük pl. faápolási és vakok tanösvénye folyamatos karbantartása szükséges.

c) 2006-ban az Arborétum elnyerte a „Madárbarát kert” címet, Madárbarát Mintakert tartozékai bemutatási céllal megtalálhatók az Arborétum területén, amelyek karbantartását folyamatosan el kell végezni.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) Az Arborétum mindenkori használata a kertészeti felsőoktatási képzés alá van rendelve.

c) Az Arborétum teljes területén kertészeti tevékenység folyik.

d) A tervezési terület az oktatáson kívül faj- és fajtagyűjtemény bemutató helyszíneként funkcionál.

e) Az Arborétum rendszeresen otthont ad a hazai kertészeti cégek ősszel és tavasszal megrendezendő kiállításának, mellyel a magyar kertészeti kultúra széles körű megismertetését segítik elő.

f) A fent felsorolt területhasználati módokat fent kell tartani, más irányú és újabb területhasználat nem engedélyezhető.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Budai Arborétum területének tájképi jellegét meg kell őrizni.

11. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Rupp-hegy természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XI. kerület, Spanyolrét út-Rupphegyi köz-Ördögorom lejtő által határolt, 76001 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: (1345/5), továbbá

a 1478/4 helyrajzi számú terület E644602-N236817; E644618-N236827; E644663-N236827; E644699-N236834; E644713-N236840; E644723-N236842; E644738-N236839 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre fekvő része.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása a tervezési területen.

c) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: borzas szulák (Convolvulus cantabrica), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), fürtös homokliliom (Anthericum liliago), pézsmahagyma (Allium moschatum), árlevelű len (Linum tenuifolium), borzas vértő (Onosma visianii), budai berkenye (Sorbus semiincisa), fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius), nagy pacsirtafű (Polygala major), tarka imola (Centaurea triumfettii), árvalányhaj-fajok (Stipa sp.), nagyezerjófű (Dictamnus albus), apró nőszirom (Iris pumila), sárga koronafürt (Coronilla coronata), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), selymes peremizs (Inula oculus-christi), bíboros kosbor (Orchis purpurea), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), piros madársisak (Cephalanthera rubra), gérbics (Limodorum abortivum), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), bikapók (Eresus cinnaberinus), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), Dunántúli kékfutrinka (Carabus germari), szarvasbogár (Lucanus cervus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), rezes futrinka (Carabus ullrichii), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne), farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), gyászlepke (Nymphalis antiopa), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros), nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis), platinabagoly (Apamea platinea), erdei béka (Rana dalmatina), fali gyík (Podarcis muralis), pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri), zöld gyík (Lacerta viridis), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), vörös vércse (Falco tinnunculus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), széncinege (Parus major), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), kék cinege (Parus caeruleus), barátcinege (Parus palustris), csuszka (Sitta europaea).

d) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit!

e) A természetes folyamatok fenntartása.

f) A terület jelentős geológiai értékeinek megóvása.

g) Telepített tájidegen fa- és cserjefajok folyamatos eltávolítása, honos fajok telepítése.

h) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum pubescenti-cerris), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), dolomit-sziklafüves lejtő (Chrysopogono-Caricetum humilis), középhegységi mészkedvelő molyhos tölgyes (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis).

i) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

j) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

k) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

b) A terület jelentős geológiai értékeinek megóvása.

c) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

f) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek kialakításával.)

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A tervezési területen technikai sport végzése tilos!

c) A tervezési területen gépjárművel közlekedni a természetvédelmi célú fenntartó munkák kivételével tilos!

d) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni.

e) A területet átszelő ösvényekről letérni, tüzet gyújtani, hulladékot elhelyezni tilos!

f) A sziklakibúvásokon és a rajtuk kialakult sziklagyepen tartózkodni tilos!

g) Szemetet elhelyezni tilos!

h) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

a) A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák bővítésével és információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

b) A meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartása kötelező.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület, egyéb építmények, kerítések és kapuk stb. létesítése és infrastruktúra kiépítése nem engedélyezhető.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű nem építhető.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

a) A tervezési területnek és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

b) A tervezési terület geológiai értékeinek megőrzéséhez a terület rendszeres vizsgálata és szükség esetén szakszerű karbantartása szükséges.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A területen elhelyezkedő 9A erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, faanyagtermelésre nem szolgáló erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

c) A fás vegetációból a gyom és tájidegen cserje- és fafajok egyedeinek folyamatos eltávolítása, valamint a honos fafajok egyedeinek javára végzett természetvédelmi célú tisztítás, illetve gyérítés szükséges.

d) A - főleg fásszárú - özönnövények vegetációs (és egyben költési) időn kívüli visszaszorítása elvégzendő.

e) Az erdőrészletekben levő természetvédelmileg fontos gyepfoltokban (kiemelten a nyugati és déli részeken) történő cserjésedés megállításához a cserjefoltok kismértékű visszaszorítása és a nem védett fiatal faegyedek eltávolítása szükséges, amit csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítéssel szabad megoldani. A kezelés szakfelügyelet mellett végezhető, a levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

f) A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

12. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Kőérberki szikes-rét természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XI. kerület, Poprádi út-Keserűvíz utca-Gyógyvíz utca-Egér út-Kőérberki út-M1-M7 autópálya által határolt, 418 165 m2 kiterjedésű terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 1039/2, 1052/2, 1055, 1056, 1084/2, 1090/4, továbbá

az 1039/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 144 845 m2 nagyságú területrész:

Keleti rész: E646849-N234592, E646838-N234532, E646702-N234582, E646683-N234581, E646665-N234573, E646633-N234530, E646614-N234534, E646600-N234553, E646634-N234584, E646601-N234616, E646569-N234599, E646471-N234742, E646555-N234851 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északkeletre eső rész;

Déli rész: E646579-N234441, E646636-N234501, E646695-N234453, E646715-N234474, E646648-N234536, E646682-N234573, E646698-N234575, E646836-N234525, E646836-N234521 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész;

Nyugati rész: E646538-N234478, E646591-N234542, E646459-N234735, E646216-N234937 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

az (1053/1) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 4373 m2 nagyságú területrész: E646981-N234477, E646979-N234463 EOV koordináták által meghatározott vonaltól nyugatra eső rész;

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

A védett terület őrizze meg:

a) az egykori vegetációt idéző szikes társulásokat,

b) *  védett és ritka növény- és állatfajok állományait. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), mocsári kosbor (Anacamptis palustris subsp. palustris), nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), magyar sóvirág (Limonium gmelini), sziki őszirózsa (Aster tripolium), sziki útifű (Plantago maritima), sziki pozdor (Scorzonera cana), sziki árokvirág (Samolus valerandi), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), diófacincér (Aegosoma scabricorne), hosszúcsápú szalmacincér (Calamobius filum), hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis), pusztai bibircsesbogár (Apalochrus femoralis), szélesfejű sztyepplevelész (Cheilotoma musciformis), imádkozó sáska (Mantis religiosa), aranypettyes bábrabló (Calosoma auropunctatum), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), mezei futrinka (Carabus granulatus), változó futrinka (Carabus scheidleri), rezes futrinka (Carabus ulrichii), dunántúli kékfutrinka (Carabus germari), citromlepke (Gonepteryx rhamni), kardoslepke (Iphiclides podalirius), c-betűs lepke (Nymphalis c-album), nappali pávaszem (Inachis io), atalanta lepke (Vanessa atalanta), a területen előforduló összes békafaj (Anura), a területen előforduló összes hüllőfaj (Reptilia), karvaly (Accipiter nisus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), füsti fecske (Hirundo rustica), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caerulea), vörös vércse (Falco tinnunculus), egerészölyv (Buteo buteo), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), tövisszúró gébics (Lanius collurio), sárgarigó (Oriolus oriolus).

c) a természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: szoloncsák sziki rétek (Scorzonero-juncion gerardii), valamint szikfoltok a mesterségesen kialakított csatornák mentén, nedves kaszálórétek és száraz kaszálórétek.

d) az egyedi tájképet.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A vízháztartási problémák (talaj kiszáradása és a vele járó kiédesedés) pontos felmérése és szükség esetén megfelelő orvosolása.

b) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása. (Teljes elkerítés további fenntartása, nyár végén, illetve ha szükséges, ősszel kaszálás elvégzése, háborítatlanság biztosítása.)

c) Az özönnövények visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

e) Az illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. Megfelelő kezelés alatt a háborítatlanság biztosítása - illetve az ebből következő taposási kár elmaradása - és a nyárvégi, illetve őszi kaszálás értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

d) A magyar sóvirág (Limonium gmelinii ssp. hungaricum), mely Budapesten, természetes élőhelyen csak itt fordul elő, illegális szedésének megakadályozása érdekében a virágzás ideje alatt fokozott védelem szükséges.

4.3.1.2. *  Látogatás

a) A terület a természetvédelmi hatóság engedélyével látogatható.

b) A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása céljából külön engedély nélkül is lehet a területen tartózkodni.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület peremrészein a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen több jelenleg is használt, valamint több használaton kívüli keserűvízkút található.

b) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

c) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

d) A tervezési területet körülvevő kerítés és kapuk állapotát rendszeresen ellenőrizni kell.

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

g) A vízháztartási problémák (a terület kiszáradása, és a vele járó kiédesedés) pontos felmérése és megfelelő orvosolása öt éven belül szükséges.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Gyepek kezelése

a) A lágyszárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

b) A terület évente maximum kétszer kaszálható, a kaszálásokat a nyár első felében (június közepe-július közepe), illetve ősszel (szeptember közepe-október vége) lehet elvégezni.

c) A keletkezett szénát a kaszálást követően egy hónapon belül el kell hordani.

d) A gyepek kezelésekor törekedni kell arra, hogy hosszú távú fenntartásuk legeltetéssel valósuljon meg ott, ahol ez természetvédelmi szempontból elfogadható. A területen elsősorban juhokkal, lovakkal és szarvasmarhákkal történő gyepkezelés kívánatos. Az állatállomány nagyságát az adott faj sajátosságainak figyelembevételével, a terület eltartóképességének és a taposási kár minimalizálásának függvényében minden esetben pontosan meg kell határozni.

13. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Ördög-orom természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Edvi Illés út északi és déli oldala mentén található, 175 416 m2 terület. A védett élőhely magában foglalja az Ördögormot, az Edvi Illés úti mészkedvelő tölgyest és a Farkas-völgyi karsztbokorerdőt.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 2157/3, 8824/1, 8826/4, 8840/28, 8840/42, 8867/10, (8867/11), 8868/1, (8872/5), 8872/6, (8873), (8874/1), (8875/4), 8877, 8878/3, 8878/7, 8884, 8887/2, 8887/3, 8887/4, 8887/5, 08888/5, 8888/6, 8888/7, 8868/3, 8870, 8945/1, 8945/2, 8947, 8957/13, 9014/4, továbbá

a (8834/4) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1412 m2 nagyságú területrész: E645709-N237615, E645752-N237602, E645779-N237596, E645800-N237593, E645818-N237596, E645809-N237604 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész;

a 8872/8 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 895 m2 nagyságú területrész: E645453-N237663, E645408-N237654 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész;

a 8885 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 5637 m2 nagyságú területrész: (E645091-N237643, E645156-N237591 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északkeletre eső rész;

a 8886 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 2501 m2 nagyságú területrész: E645066-N237664, E645091-N237643 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északkeletre eső rész;

a 8887/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 2844 m2 nagyságú területrész: E645030-N237658, E645050-N237642 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északkeletre eső rész;

a 8944/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 3210 m2 nagyságú területrész: E644899-N237681, E644867-N237654, E644921-N237595, E644950-N237621

a 8946 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 17 562 m2 nagyságú területrész, kivéve az E645357-N237466, E645344-N237463, E645330-N237466, E645312-N237478, E645310-N237498, E645319-N237519, E645358-N237523, E645371-N237517, E645389-N237488 EOV koordináták által határolt területrész;

a (8960) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 600 m2 nagyságú területrész: E645016-N237558, E645015-N237556 és az E645211-N237414, E645205-N237416 EOV koordináták által meghatározott vonalak közé eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes dolomitképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat.

c) *  Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: magyar gurgolya (Seseli leucospermum), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius), nagyezerjófű (Dictamnus albus), apró nőszirom (Iris pumila), fürtös homokliliom (Anthericum liliago), gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), budai berkenye (Sorbus semiincisa), turbánliliom (Lilium martagon), sárga koronafürt (Coronilla coronata), selymes peremizs (Inula oculus-christi), tarka imola (Centaurea triumfettii), bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), pézsmahagyma (Allium moschatum), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), nagy pacsirtafű (Polygala major), tavaszi hérics (Adonis vernalis), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), bíboros kosbor (Orchis purpurea), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), gérbics (Limodorum abortivum), madárfészek békakonty (Neottia nidusavis), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens), illatos bibircsvirág (Gymnadenia odoratissima), farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), árlevelű len (Linum tenuifolium), nappali pávaszem (Inachos io), kardoslepke (Iphiclides podalirius), gyászlepke (Nymphalis antiopa), kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne), nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalanta-lepke (Vanessa atalanta), kis rókalepke (Aglais urticae), imádkozó sáska (Mantis religiosa), rezes futrinka (Carabus ullrichii), selymes futrinka (Carabus convexus), szarvasbogár (Lucanus cervus), fali gyík (Podarcis muralis), zöld gyík (Lacerta viridis), pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri), rézsikló (Coronella austriaca), karvaly (Accipiter nisus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), európai mókus (Sciurus vulgaris).

d) Az egyedi tájkép megőrzése.

e) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum pubescenti-cerris), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), dolomit-sziklafüves lejtő (Chrysopogono-Caricetum humilis), középhegységi mészkedvelő molyhos tölgyes (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis), hegyvidéki gyertyános tölgyes (Carici pilosae-Carpinetum), törmeléklejtő-erdő (Mercuriali-Thilietum).

f) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása.

g) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

h) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület peremén tapasztalható építkezések, beépítések területre gyakorolt hatásainak - illegális hulladéklerakások, fásszárúak eltávolítása az erdőszegélyekből, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése, megakadályozása.

b) A látogatható részeken a bemutatást segítő információs rendszer kiépítése, valamint az élet- és balesetvédelmet szolgáló létesítmények fenntartása.

c) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) A területen található felhagyott kőfejtőben tapasztalható cserjésedési folyamatok megakadályozása.

f) Az özönnövények visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

g) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

h) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

i) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

j) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozásával.)

k) Az illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett és fokozottan védett növényfajok (különös tekintettel: magyar gurgolya (Seseli leucospermum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), tavaszi hérics (Adonis vernalis), illatos bibircsvirág (Gymnadenia odoratissima), gérbics (Limodorum abortivum), vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens), törpemandula (Amygdalus nana), farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia), illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni!

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi- vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozás).

d) A területet átszelő ösvényekről letérni, hulladékot elhelyezni tilos!

e) Tüzet gyújtani csak a kiépített tűzrakóhelyeken lehet.

f) A sziklakibúvásokon és a rajtuk kialakult sziklagyepen tartózkodni tilos és életveszélyes!

g) A tervezési területen sziklát mászni tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület kiépített ösvényein a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) A tervezési területen található korlátok állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha állagromlás tapasztalható, a karbantartásokat haladéktalanul el kell végezni.

d) A meglévő parkerdei infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.4. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.4.1. Erdők kezelése

a) Az 51B erdőrészlet üzemtervezett erdő, melyben egészségügyi termelés folyik. A 40 TN és 40 ÉP erdőrészletek nyilvántartásban vannak, de üzemtervezés nem történt a területükön.

b) A területen elhelyezkedő 40A és 51C erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, faanyagtermelésre nem szolgáló erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

c) Az erdők kezelésekor a terület minél nagyobb háborítatlanságát meg kell őrizni.

d) A fás vegetációból a gyom és tájidegen cserje- és fafajok egyedeinek folyamatos eltávolítása, valamint a honos fafajok egyedeinek javára végzett természetvédelmi célú tisztítás, illetve gyérítés szükséges.

e) A - főleg fásszárú - özönnövények vegetációs (és egyben költési) időn kívüli visszaszorítása elvégzendő.

f) Az erdőrészletekben levő természetvédelmileg fontos gyepfoltokban, valamint a felhagyott kőbányában történő cserjésedés megállításához a cserjefoltok kismértékű visszaszorítása és a nem védett fiatal faegyedek eltávolítása szükséges, amit csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítéssel szabad megoldani. A kezelés szakfelügyelet mellett végezhető, a levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

g) A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos.

14. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Kis-Sváb-hegy természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Gaál József út-Álom utca-Pethényi út által határolt terület, 118 813 m2 kiterjedéssel.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 9834, 9848, 9853, továbbá

a 9835/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület, kivéve a alrészlet;

a 9836 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 58 722 m2 nagyságú területrész: kivéve az E647147-N239807, E647120-N239969 EOV koordináták által meghatározott egyenestől nyugatra eső rész, továbbá az E647237-N239743, E647247-N239755, E647295-N239733, E647344-N239727 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész;

a 9847 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 345 m2 nagyságú területrész: E647093-N240006, E647092-N240004, E647110-N239995, E647119-N239986, E647120-N239977, E647124-N239973 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északkeletre eső rész;

a 9849 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 889 m2 nagyságú területrész: E647043-N240070, E647039-N240061, E647104-N240034, E647110-N240048, E647108-N240042 EOV koordináták által határolt része;

a 9850 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 685 m2 nagyságú területrész: E647047-N240080, E647043-N240070 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

a 9851 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1687 m2 nagyságú területrész: E647054-N240101, E647047-N240080 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északkeletre eső rész;

a 9852/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 182 m2 nagyságú területrész: E647058-N240111, E647054-N240101 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

a 9852/7 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 3070 m2 nagyságú területrész: E647058-N240111, E647062-N240146 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

a (10114) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 407 m2 nagyságú területrész: E647386-N239861, E647392-N239864 EOV koordináták által meghatározott vonaltól északra eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes dolomitképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat.

c) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

d) *  Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: pókbangó (Ophrys sphegodes), bíboros kosbor (Orchis purpurea), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), tavaszi hérics (Adonis vernalis), sárga koronafürt (Coronilla coronata), sárga len (Linum flavum), csillagőszirózsa (Aster amellus), nagyezerjófű (Dictamnus albus), harangcsillag (Asyneuma canescens), dunai berkenye (Sorbus danubialis), magyar repcsény (Erysimum odoratum), budai imola (Centaurea sadleriana), imádkozó sáska (Mantis religiosa), kis Apolló-lepke (Parnassius mnemosyne), farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), nappali pávaszem (Inachis io), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalantalepke (Vanessa atalanta), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis), pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), európai mókus (Sciurus vulgaris), keleti sün (Erinaceus roumanicus).

e) Az egyedi tájkép megőrzése.

f) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), valamint virágos kőrises (Fraxinus ornus) erdőfoltok.

g) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása, helyükre őshonos fajok telepítése, illetve ezek természetes elterjedésének elősegítése.

h) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

i) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület peremén tapasztalható építkezések, beépítések területre gyakorolt hatásainak - illegális hulladéklerakások, fásszárúak eltávolítása az erdőszegélyekből, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése, megakadályozása.

b) A látogatható részeken a bemutatást segítő információs rendszer kiépítése, valamint az élet- és balesetvédelmet szolgáló létesítmények fenntartása.

c) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) Az özönnövények visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

f) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

g) A terület kimagasló geológiai értékeinek megóvása.

h) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

i) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozásával.)

j) Az illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett és fokozottan védett növényfajok - különös tekintettel: pókbangó (Ophrys sphegodes), bíboros kosbor (Orchis purpurea), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), csillagőszirózsa (Aster amellus), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) - illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni!

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területen csak gyalogosan lehet közlekedni (kivétel a természetvédelmi célú beavatkozás).

d) A területet átszelő ösvényekről letérni, tüzet gyújtani, hulladékot elhelyezni tilos!

e) A meredek északi kitettségű hegyoldalakon és a rajtuk kialakult lejtősztyeppréten tartózkodni tilos és életveszélyes!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület peremrészein a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) A tervezési területen található korlátok állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha állagromlás tapasztalható, a karbantartásokat haladéktalanul el kell végezni.

d) A meglévő parkerdei infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.2.1. Erdők kezelése

a) A területen található 42A jelű erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, részleges korlátozású, faanyagtermelésre nem szolgáló parkerdő és talajvédő erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) Az erdők kezelésekor a terület minél nagyobb háborítatlanságát meg kell őrizni.

c) A tájidegen fafajok vegetációs időn kívüli rendszeres eltávolítása szükséges.

d) Az értékes lejtősztyepprétek beerdősülésének folyamatát meg kell akadályozni.

e) A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

f) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni. A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

15. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Denevér úti gyepfolt természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Denevér út-Fodor utca-Szúnyogh út által határolt, 9651 m2 terület.

2. Érintett helyrajzi számok: 8657/3 és (8657/6).

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) *  Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: törpe nőszirom (Iris pumila), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans), pusztai meténg (Vinca herbacea), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), árlevelű len (Linum tenuifolium), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), selymes peremizs (Inula oculus-christi), nappali pávaszem (Inachis io), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), imádkozó sáska (Mantis religiosa), pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri), fali gyík (Podarcis muralis), a fürge gyík (Lacerta agilis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), csuszka (Sitta europaea).

b) Az egyedi tájkép megőrzése.

c) A területen fontos feladat a természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása, bővítése. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: középhegységi mészkedvelő molyhos tölgyes (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), dolomit-sziklafüves lejtő (Chrysopogono-Caricetum humilis).

d) Az özönnövények visszaszorítása (fásszárúaknál lehetőség szerint vegetációs időszakon kívül).

e) A bemutatást szolgáló infrastruktúra kiépítése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület peremén tapasztalható építkezések, beépítések területre gyakorolt hatásainak folyamatos ellenőrzése, szakmai felügyelete.

b) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

c) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

d) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

e) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

f) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozása nélkül.)

g) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével és ezáltal megőrzésével biztosítható. Megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

d) A védett növények illegális szedése, a tövek kiásása megakadályozásának érdekében a virágzás ideje alatt fokozott védelem szükséges.

4.3.1.2. Látogatás

a) A terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

a) A tervezési területen a bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák bővítésével és karbantartásával fejleszteni kell.

b) A tájékoztató táblán az értékeken kívül a terület meredekségét, és emiatt nehezen járhatóságát, balesetveszélyességét is fel kell tüntetni.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) A területet átszelő ösvény állapotát balesetvédelem szempontjából felül kell vizsgálni, ha szükséges, akkor a megfelelő, a gyep minél kisebb károsodásával járó javításokat, fejlesztéseket el kell végezni.

d) A tervezési terület déli részén lévő meredek ösvényre a védett értékek minél kisebb károsodásával járó technikával lépcsőfokokat kell beépíteni.

e) A kovabánya körüli kerítés állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és ha szükséges, akkor karban kell tartani.

f) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

g) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A lágyszárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

b) Az erdőfoltok kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni, a terület háborítatlanságának minél nagyobb megtartásával.

c) A tájidegen fafajok vegetációs időn kívüli rendszeres eltávolítása szükséges.

d) Az értékes sziklagyepek beerdősülésének folyamatát meg kell akadályozni.

16. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Fácános természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Zugligeti út-Béla király út-Csermely út által határolt, 67 348 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 010525/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 64 594 m2 nagyságú területrész, az ingatlan teljes b alrészlete és az a alrészletből az E644262-N240994, E644284-N241009 EOV koordináták által meghatározott egyenestől északnyugatra eső rész;

a 010525/3 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 2753 m2 nagyságú területrész az E644373-N241193, E644279-N241249 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délre eső rész;

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes dolomitképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat, különös tekintettel a bennszülött budai nyúlfarkfüves területekre.

c) *  Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), budai imola (Centaurea sadleriana), sárga koronafürt (Coronilla coronata), nagyezerjófű (Dictamnus albus), magyar repcsény (Erysimum odoratum), turbánliliom (Lilium martagon), árlevelű len (Linum tenuifolium), madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis), nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora), budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalantalepke (Vanessa atalanta), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), gyászcincér (Morimus funereus), szarvasbogár (Lucanus cervus), fali gyík (Podarcis muralis), törékeny gyík (Anguis fragilis), erdei sikló (Zamenis longissimus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), európai mókus (Sciurus vulgaris).

d) Az egyedi tájkép megőrzése.

e) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum pubescenti-cerris), cserszömörcés karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis), nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis), pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), budai nyúlfarkfüves dolomitsziklagyep (Seslerietum sadlerianae), gyertyános-kocsánytalan tölgyes (Querco petreae-Carpinetum), északi-középhegységi bükkös (Melittio-Fagetum).

f) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása.

g) A biztonságos és egyben a terület kutatásának, valamint természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra kialakítása és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület nyugati pereménél található beépítések területre gyakorolt hatásainak - illegális hulladéklerakások, fásszárúak eltávolítása az erdőszegélyekből, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése.

b) A déli, részben beépített területrészek elhanyagolt állapotban lévő épületeinek folyamatos ellenőrzése balesetvédelmi okokból.

c) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

d) Az özönnövények visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

e) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

f) A terület kimagasló botanikai és geológiai értékeinek megóvása.

g) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának és területarányának, valamint a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

h) A kutatási tevékenység irányítása, szabályozása.

i) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett növényfajok - különös tekintettel: nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora), budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), turbánliliom (Lilium martagon) - illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni!

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonosok hozzájárulásával látogatható.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A sziklakibúvásokon és a rajtuk kialakult sziklagyepeken tartózkodni tilos és életveszélyes!

d) A tervezési területen tilos sziklát mászni!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési terület határán, a sétautak kezdeténél és a jellegzetes sarokpontokon a bemutatást védettséget jelző táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos.

b) A tervezési területen található sétautak és támfalak állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha állagromlás tapasztalható, a karbantartásokat haladéktalanul el kell végezni.

c) A meglévő parkerdei infrastruktúra hálózatot fel kell újítani, majd karban kell tartani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A területen elhelyezkedő 62A erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, faanyagtermelésre nem szolgáló erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) Az erdőrészletben bükkös, valamint kocsánytalan tölgyes kialakulása a távlati cél.

c) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

d) A gyepeken történő cserjésedés megállításához, a cserjefoltok kismértékű visszaszorításához csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítés szükséges. A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

e) A lágyszárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

f) A tájidegen fafajok vegetációs időn kívüli rendszeres eltávolítása szükséges.

g) Az értékes sziklagyepek beerdősülésének folyamatát meg kell akadályozni.

h) A 62A erdőrészletben lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

17. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Csillagvölgyi út természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Csillagvölgyi út 2., 4., 22 925 m2 területtel.

2. *  Érintett helyrajzi számok: (10448/2), 10447, továbbá

a 10448/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 8833 m2 nagyságú területrész: E644544-N240593, E644457-N240447 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A terület kiemelkedő botanikai és zoológiai értékeinek megóvása.

b) Védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: gyászcincér (Morimus funereus), szarvasbogár (Lucanus cervus), törékeny gyík (Anguis fragilis), erdei sikló (Zamenis longissimus), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), csuszka (Sitta europaea), európai mókus (Sciurus vulgaris).

c) A terület felső - keleti és északi - részén található értékes természetes és természetközeli élőhelyeinek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: mészkedvelő tölgyes (Orno-Quercetum pubescenti-cerris), valamint virágos kőris (Fraxinus ornus) erdőfoltok.

d) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit!

e) Az egyedi tájkép megőrzése.

f) A természetes folyamatok fenntartása.

g) Az özönnövények visszaszorítása, fásszárúaknál lehetőség szerint vegetációs időszakon kívül.

h) A látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra kiépítése, folyamatos karbantartása.

i) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület kimagasló botanikai értékeinek rendszeres ellenőrzéssel, szükség esetén karbantartással való megóvása.

b) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

e) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, meglévő sétautak fenntartásával, pihenőhelyek létrehozásával.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonosok hozzájárulásával látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A tervezési területen tüzet gyújtani tilos!

c) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

d) Az erdőállományt és a hozzá kötődő élővilágot károsítani tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és az információs tábla karbantartásával és bővítésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

A tervezési területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési terület tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A területen elhelyezkedő erdőrészlet üzemterv szerinti besorolása: védett természeti területen lévő, faanyagtermelésre nem szolgáló erdő. A vágásérettségi kor 999 évesre tervezett, azaz a területen örökerdő fenntartása a cél.

b) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

c) A cserjésedés megállításához, a cserjefoltok kismértékű visszaszorításához csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítés szükséges.

d) A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

18. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Istenhegyi úti kert természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 80., 4044 m2 területtel.

2. Érintett helyrajzi számok: 9690/1, 9690/2.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A terület kiemelkedő botanikai és zoológiai értékeinek megóvása.

b) A terület értékes természetközeli és kertépítészetileg átalakított, angolkert jellegű élőhelyeinek fenntartása.

c) Védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: szarvasbogár (Lucanus cervus), fürge gyík (Lacerta agilis), fali gyík (Podarcis muralis), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), csuszka (Sitta europaea), európai mókus (Sciurus vulgaris).

d) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit!

e) Az egyedi tájkép megőrzése.

f) A természetes folyamatok fenntartása.

g) A spontán betelepült özönnövények visszaszorítása, fásszárúaknál lehetőség szerint vegetációs időszakon kívül.

h) A látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra renoválása, bővítése és a megfelelő állapot elérése után folyamatos karbantartása.

i) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület kimagasló botanikai értékeinek rendszeres ellenőrzéssel, szükség esetén karbantartással való megóvása.

b) A terület fajgazdagságának, zavartalanságának, valamint a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az invazív gyomfajok és egyes helyeken a borostyán visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A védett területen illegális hulladéklerakások, valamint a balesetveszélyes létesítmények felszámolása.

e) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, meglévő sétautak renoválásával, fenntartásával, pihenőhelyek létrehozásával.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található, spontán betelepült tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, az értékes dísznövények megóvása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonosok hozzájárulásával látogatható.

b) A tervezési területen tüzet gyújtani tilos!

c) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

d) A faállományt és a hozzá kötődő élővilágot károsítani tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák kihelyezésével, valamint ezek karbantartásával és bővítésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

A tervezési területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

Az Istenhegyi úti kert tájképi jellegét meg kell őrizni.

19. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Művész úti kert természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Művész út 9-11., 4187 m2 területtel.

2. Érintett helyrajzi szám: 9327.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A terület kiemelkedő botanikai és zoológiai értékeinek megóvása.

b) A terület értékes természetközeli és kertépítészetileg átalakított, angolkert jellegű élőhelyeinek fenntartása.

c) Védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: szarvasbogár (Lucanus cervus), fali gyík (Podarcis muralis), macskabagoly (Strix aluco), fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), kék cinege (Parus caeruleus), széncinege (Parus major), fenyvescinege (Parus ater), csuszka (Sitta europaea), európai mókus (Sciurus vulgaris).

d) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit!

e) Az egyedi tájkép megőrzése.

f) A természetes folyamatok fenntartása.

g) A spontán betelepült özönnövények visszaszorítása, fásszárúaknál lehetőség szerint vegetációs időszakon kívül.

h) A látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra renoválása, bővítése és a megfelelő állapot elérése után folyamatos karbantartása.

i) Bemutathatóság fejlesztése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület kimagasló botanikai értékeinek rendszeres ellenőrzéssel, szükség esetén karbantartással való megóvása.

b) A terület fajgazdagságának, zavartalanságának, valamint a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az invazív gyomfajok és egyes helyeken a borostyán visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A védett területen illegális hulladéklerakások, valamint a balesetveszélyes létesítmények felszámolása.

e) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása irányító táblák kihelyezésével, meglévő sétautak renoválásával, fenntartásával, pihenőhelyek létrehozásával.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található, spontán betelepült tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, az értékes dísznövények megóvása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonosok hozzájárulásával látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A tervezési területen tüzet gyújtani tilos!

c) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

d) A faállományt és a hozzá kötődő élővilágot károsítani tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák és információs táblák kihelyezésével, valamint ezek karbantartásával és bővítésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

A tervezési területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Művész úti kert tájképi jellegét meg kell őrizni.

20. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Turjános természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XV. kerület, a Szilas-patak-Rákospalotai határút-Csömör közigazgatási határ közötti, 107 966 m2 terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 098123/8, 098123/9, 098123/108, 098123/109, 098123/110, 098123/111, 098123/112, 098123/113, 098123/114, 098123/115, 098123/6, 098123/7, 098123/67, 098123/68, továbbá

a 098123/107 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 902 m2 nagyságú területrész: E659087-N245259, E659114-N245233 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

a 098123/14 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 150 m2 nagyságú területrész: E658879-N245052, E658877-N245049, E658900-N245019, E658902-N245021 EOV koordináták által határolt rész;

a 098123/47 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 569 m2 nagyságú területrész: E658929-N245411, E658924-N245413, E658919-N245412, E658893-N245399, E658884-N245392 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész;

a 098123/48 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1025 m2 nagyságú területrész: E658884-N245392, E658844-N245361 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész;

a 098123/49 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 583 m2 nagyságú területrész: E658844-N245361, E658825-N245344 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész;

a 098123/50 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 526 m2 nagyságú területrész: E658825-N245344, E658809-N245326 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész;

a 098123/51 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 313 m2 nagyságú területrész: E658809-N245326, E658805-N245318, E658805-N245308, E658806-N245301, E658806-N245293 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész;

a 098123/56 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 698 m2 nagyságú területrész: az E658806-N245293, E658806-N245287 és az E658933-N245409, E658929-N245411 EOV koordináták által meghatározott vonalak közé eső rész;

a 098123/65 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 419 m2 nagyságú területrész: E658800-N245271, E658792-N245256, E658769-N245228 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délkeletre eső rész;

a 098123/66 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület 1007 m2 nagyságú része: kivéve az E658806-N245287, E658800-N245271, E658794-N245277 EOV koordináták által meghatározott területrész;

a 098123/69 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1215 m2 nagyságú területrész: E658933-N245409, E658988-N245365 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

a 098123/119 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1193 m2 nagyságú területrész: E659114-N245232, E659115-N245229 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes, őshonos puhafás láperdő-vegetáció és a hozzá kapcsolódó őshonos állatvilág megőrzése.

b) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: konkoly (Agrostemma githago), széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), pézsmacincér (Aromia moschata), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), kardoslepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalanta-lepke (Vanessa atalanta), egerészölyv (Buteo buteo), vörös vércse (Falco tinnunculus), fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csuszka (Sitta europaea), tövisszúró gébics (Lanius collurio), sárgarigó (Oriolus oriolus).

c) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit.

d) A természetes folyamatok fenntartása.

e) A terület háborítatlanságának megőrzése.

f) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: bokorfüzesek (Salicion triandrae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici - Populetum albae), feketenyár-ligetek (Carduo crispi - Populetum nigrae), fűzligetek (Leucojo aestivi - Salicetum albae), nádas társulások (Phragmition australis), valamint bodzás szegélyek és kaszált gyepek.

g) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása. (Növelni kell az őshonos nyár- és fűzfajokból álló puhafás ligeterdők nagyságát a jelenleg kanadai aranyvesszővel benőtt kaszálórétek területének rovására. Növelni kell továbbá a területen áthaladó magasfeszültségű távvezeték alatt található bokorfüzes-foltok területarányát az ugyanitt található akácos és nádas-bodzás területek rovására.)

b) Az invazív gyomfajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása, kaszálással, szükség esetén vegyszer alkalmazásával.

c) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása az erdő körül kialakított tanösvény létesítésével. Az összefüggő erdőterületen belül ösvények kialakítása tilos!

d) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. Megfelelő kezelés alatt az özönnövények irtása és az őshonos puhafafajokkal borított erdőterület nagyságának növelése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágyszárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a kijelölt utakon szabadon látogatható.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A látogatók csak az erdő körüli földutakon közlekedve tekinthetik meg a területet.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák bővítésével és információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

c) A tervezési területen tilos a vadászat!

d) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

e) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

f) A terület északnyugati része felett áthúzódó két - 140 és 400 kV-os - távvezeték alatt jelenleg cserjések vannak. A vezeték alá 5 méternél magasabbra növő fásszárú ültetése tilos!

g) A területen új építésű közmű nem építhető ki.

h) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Turjános természetvédelmi területnek és környezetének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Gyepek kezelése

A gyepek kezelésekor törekedni kell arra, hogy hosszú távú fenntartásuk legeltetéssel valósuljon meg ott, ahol ez természetvédelmi szempontból elfogadható. A területen elsősorban juhokkal, lovakkal és szarvasmarhákkal történő gyepkezelés kívánatos. Az állatállomány nagyságát az adott faj sajátosságainak figyelembevételével, a terület eltartóképességének és a taposási kár minimalizálásának függvényében minden esetben pontosan meg kell határozni.

4.3.2.2. Erdők kezelése

a) A terület üzemterv szerinti besorolása: természetvédelmi és tájképvédelmi rendeltetésű helyi védett erdő.

b) A telepített tájidegen fafajokat fokozatosan ki kell cserélni őshonos fajokra.

c) A levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

d) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni, a terület természetvédelmi értékét adó háborítatlanságának minél nagyobb megtartásával. A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

21. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Naplás-tó természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XVI. kerület, Cinkotai út-Simongát utca-Zúgó-patak és a Nagytarcsa közigazgatási határ-Budapest XVII. kerület közigazgatási határ között, a Naplás út északi és déli oldalán, 1 668 657 m2 kiterjedésű terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 118611/17, 0118612, (0118613), 0118616, 0118617, 0118618, 0118619, (0118620), 0118621, 0118622, 0118623/1, 0118625, (0118626), 0118627, (0118689), 0118690, 0118692/13 és 0118692/14, továbbá

a (0118695) ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 17 170 m2 nagyságú területrész: az E663602-N241124, E663582-N241102 és az E664194-N240917, E664202-N240945 EOV koordináták által meghatározott vonalak közé eső rész;

a 0118615/2 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 5420 m2 nagyságú területrész: E665224-N240815, E665297-N240791, E665311-N240786, E665356-N240757 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

a 0118615/3 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1331 m2 nagyságú területrész: E665356-N240757, E665363-N240747 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

a 0118615/4 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 3899 m2 nagyságú területrész: E665363-N240747, E665377-N240714 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

a 0118615/5 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1996 m2 nagyságú területrész: E665377-N240714, E665385-N240697 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

a 0118615/6 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 1335 m2 nagyságú területrész: E665385-N240697, E665389-N240686 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész;

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek aktív kezeléssel történő fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület vízgazdálkodási problémáinak felmérése, megoldása.

c) Az özönnövények visszaszorítása a tervezési területen.

d) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: szibériai nőszirom (Iris sibirica), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae), struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris), réti iszalag (Clematis integrifolia), konkoly (Agrostemma githago), lápi sás (Carex davalliana), egyvirágú csetkáka (Eleocharis uniglumis), mocsári lednek (Lathyrus palustris), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), fehér zászpa (Veratrum album), vitéz kosbor (Orchis militaris), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), mezei futrinka (Carabus granulatus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), Atalantalepke (Vanessa atalanta), pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (Bufo viridis), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei béka (Rana dalmatina), mocsári béka (Rana arvalis), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), zöld levelibéka (Hyla arborea), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix), mocsári teknős (Emys orbicularis), törpegém (Ixobrychus minutus), szürke gém (Ardea cinerea), kis vöcsök (Tachybaptus rufi collis), tőkés réce (Anas platyrhynchos), cigányréce (Aythya nyroca), egerészölyv (Buteo buteo), héja (Accipiter gentilis), karvaly (Accipiter nisus), barna rétihéja (Circus aeruginosus), vörös vércse (Falco tinnunculus), kabasólyom (Falco subbuteo), vízityúk (Gallinula chloropus), szárcsa (Fulica atra), guvat (Rallus aquaticus), bíbic (Vanellus vanellus), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), füsti fecske (Hirundo rustica), molnárfecske (Delichon urbica), partifecske (Riparia riparia), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), réti tücsökmadár (Locustella naevia), berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus), barátcinege (Parus palustris), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), sárgarigó (Oriolus oriolus), holló (Corvus corax), nádi sármány (Emberiza schoeniclus), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), menyét (Mustela nivalis), hermelin (Mustela erminea), vidra (Lutra lutra).

e) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a felsorolt élőlények egyedeit.

f) A természetes folyamatok fenntartása.

g) Telepített tájidegen fa- és cserjefajok folyamatos eltávolítása, honos fajok telepítése.

h) A vonuló madárfajok minél nagyobb háborítatlanságának fenntartása.

i) A terület háborítatlanságának megőrzése.

j) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: meszes kiszáradó láprétek (Succis-Molinietum), magassásrétek (Caricerion gracilis), nádas társulások (Phragmition australis), rekettyés fűzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae), fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), síkvidéki égerligetek (Paridi quadrifoliae-Alnetum), valamint bodzás szegélyek, kaszált gyepek és időszakos nyílt vízfelületek.

k) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

l) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

m) Bemutathatóság fejlesztése.

n) Monitoring kutatások kidolgozása, elindítása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A terület láprétjei kiszáradási okainak pontos felmérése és az eredmények tükrében való természetvédelmi kezelése.

b) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) A védett területen illegális hulladéklerakások felszámolása.

f) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek kialakításával.)

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A területen megjelenő madarak riasztása, zavarása tilos!

b) A mocsári teknős (Emys orbicularis) állományának fenntartása esetében szükséges a vörös- és sárgafülű ékszerteknősök (Trachemys scripta), és egyéb behurcolt teknősfajok eltávolítása a tóból.

c) A vízben található bedőlt fát, faágat kivenni tilos, mivel ezek a mocsári teknősök (Emys orbicularis) kedvelt pihenőhelyei.

d) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

e) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

f) A lágy szárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A tervezési területen technikai sport végzése tilos! A lovaglás csak természetvédelmi hatóság engedélyével, az arra kijelölt ösvényeken végezhető.

c) A tározó jegére lépni szigorúan tilos és életveszélyes!

d) A horgász köteles a horgászhelyét tisztán tartani a horgászat alatt, illetve annak befejezésekor tisztán elhagyni.

e) A tervezési terület teljes területén tilos kutyák póráz nélküli sétáltatása, a fészkelő madarak bármilyen formában történő zavarása.

f) Az alsó- és felső lápréten, valamint a fűzláp területén csak a gyalogos közlekedés megengedett, az arra kijelölt utakon. A nádasban április 1. és október 30. között mindenféle közlekedés és tartózkodás tilos!

g) A tervezési területen gépjárművel közlekedni a természetvédelmi célú fenntartó munkák kivételével tilos!

h) Szemetet elhelyezni tilos, tüzet gyújtani csak a kijelölt tűzrakóhelyeknél, a tilalmi időkön kívül lehet.

i) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

a) A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák bővítésével és információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

b) A meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartása kötelező.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület, kerítések és kapuk létesítése nem engedélyezhető.

c) A tervezési területen tilos a vadászat!

d) A tervezési területen új infrastruktúra hálózat nem építhető ki, kivéve a természetvédelmi célból és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történő infrastruktúra-fejlesztést. A természetvédelmi szempontok érvényesülése érdekében minden esetben, már a tervezési szakasztól kezdve egyeztetéseket kell folytatni a terület természetvédelmi kezelőjével.

e) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

f) A területen új építésű közmű nem építhető.

g) A tervezési területen újabb vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el.

h) A pótlások vad elleni védelmét biztosítani kell.

i) A tóba kizárólag őshonos halfaj telepíthető.

j) A tóban történő horgászatot a területileg illetékes horgászatra jogosult szervezet szabályozza, a természetvédelmi hatósággal egyeztetve.

k) Horgászatra csak a tározó nyugati és déli partja vehető igénybe.

l) Csónakból horgászni csak a befolyó és a túlfolyó között meghúzott vonaltól délre lehet.

m) A befolyóban horgászni tilos!

n) A területileg illetékes horgászatra jogosult szervezet a horgászatból származó terhelés megítélése céljából köteles éves jelentést tenni a természetvédelmi kezelőnek az adott évre vonatkozó horgászlétszám adatairól.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A tervezési területnek és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Gyepek kezelése

a) A terület természetvédelmileg értékes láprétjei erdő művelési ágba tartoznak.

b) A vegetációs időszak előtti (január-február) kaszálások elvégzése a lápréteken kötelező.

c) A természetvédelmi szempontból értékes gyepek (kifejezetten a kékperjés láprét foltok) esetében a vegetációs időszakban (nyár-június, július eleje) foltokban, évenként váltakozva történő kaszálást meg kell tervezni és végre kell hajtani.

d) A kaszálásokat alternáló kaszával vagy kézi fűkaszával kell végezni.

e) A felső lápréten az erősen becserjésedett/beerdősült gyepfoltokat vegetációs időn kívül meg kell nyitni, a területet ligetessé kell változtatni.

f) A keletkezett szénát a területről el kell szállítani a kaszálástól számított egy hónapon belül.

g) A lágy szárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

h) A gyepek kezelésekor törekedni kell arra, hogy hosszú távú fenntartásuk legeltetéssel valósuljon meg ott, ahol ez természetvédelmi szempontból elfogadható. A területen elsősorban juhokkal, lovakkal és szarvasmarhákkal történő gyepkezelés kívánatos. Az állatállomány nagyságát az adott faj sajátosságainak figyelembevételével, a terület eltartóképességének és a taposási kár minimalizálásának függvényében minden esetben pontosan meg kell határozni.

4.3.2.2. Erdők kezelése

a) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

b) A fás vegetációból a gyom és tájidegen cserje- és fafajok egyedeinek folyamatos eltávolítása, valamint a honos fafajok egyedeinek javára végzett természetvédelmi célú tisztítás, illetve gyérítés szükséges.

c) A fás szárú özönnövények vegetációs (és egyben költési) időn kívüli visszaszorítása elvégzendő.

22. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Merzse-mocsár természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XVII. kerület, Rákoskert-Ecser közigazgatási határ-Liszt Ferenc repülőtér közötti, 487 073 m2 kiterjedésű terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 0138235/2, 0138237/11, 0138238, 0138239/11, 0138239/13, 0138245, 0138247/1, 0138247/2, 0138248, 0138249, 0138252/2, 0138252/4, 0138252/5, továbbá

a 0138237/12 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület 1134 m2 nagyságú b alrészlete;

a 0138237/13 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület 5557 m2 nagyságú b alrészlete;

a 0138237/14 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 140 m2 nagyságú területrész: E668072-N233890, E668090-N233914 EOV koordináták által meghatározott vonaltól keletre eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek aktív kezeléssel történő fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület vízgazdálkodási problémáinak megoldása.

c) Az özönnövények visszaszorítása a tervezési területen és annak közvetlen környezetében.

d) Monitoring kutatások kidolgozása, elindítása.

e) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), mocsári kosbor (Anacamptis palustris subsp. palustris), parti fűz (Salix elaeagnos), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae), egyvirágú csetkáka (Eleocharis uniglumis), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), kékfutrinka (Carabus violaceus), szalmacincér (Calamobius filum), farkasalmalepke (Zerynthia polyxena), fecskefarkú lepke (Papilo machaon), vérfűboglárka (Maculinea teleius), kis nappaliaraszoló (Boudinotiana puella), csőröslepke (Libythea celtis), c-betűs lepke (Nymphalis c-album), atalanta lepke (Vanessa atalanta), barna varangy (Bufo bufo), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), vöröshasú unka (Bombina bombina), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix), mocsári teknős (Emys orbicularis), kis vöcsök (Tachypatus ruficollis), tőkés réce (Anas platyrhynchos), cigányréce (Aythya nyroca), egerészölyv (Buteo buteo), barna rétihéja (Circus aeruginosus), kabasólyom (Falco subbuteo), vízityúk (Gallinula chloropus), szárcsa (Fuilca atra), guvat (Rallus aquaticus), bíbic (Vanellus vanellus), piroslábú cankó (Tringa totanus), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), lappantyú (Capmirulgus europaeus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides), berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), széncinege (Parus major), kékcinege (Parus caeruleus), barátcinege (Parus palustris), csuszka (Sitta europaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), sárgarigó (Oriolus oriolus), nádi sármány (Emberiza schoeniclus), közönséges vízicickány (Neomys fodiens), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), menyét (Mustela nivalis), hermelin (Mustela erminea).

f) Amennyiben a területen bármilyen engedélyezett munka történik, az egyáltalán nem veszélyeztetheti a fent felsoroltak egyedeit.

g) A természetes folyamatok fenntartása.

h) A terület háborítatlanságának megőrzése.

i) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: meszes kiszáradó láprétek (Succis-Molinietum), magassásrétek (Caricerion gracilis), nádas társulások (Phragmition australis), rekettyés fűzláp (Calamagrosti-Salicetum cinereae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae), fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), valamint bodzás szegélyek, kaszált gyepek és időszakos nyílt vízfelületek.

j) Az egyedülálló tájképi érték megóvása.

k) A bemutatást szolgáló infrastruktúra bővítése, a meglévők folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület megfelelő vízháztartási rendszerének tervezése és végrehajtása.

b) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása.

c) Az özönnövények és tájidegen fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása a megfelelő infrastruktúra kialakításával. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek kialakításával.)

f) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A területen megfelelő kezelés alatt a védett területen található tájidegen- és özönnövények visszaszorítása, valamint az őshonos növényfajok terjedésének elősegítése értendő.

b) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

c) A lágy szárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A kizárólag gyalogosan és kerékpárral látogatható területet csak a meglévő sétautakról lehet megtekinteni, ezekről letérni tilos!

c) A tervezési területen gépjárművel közlekedni a természetvédelmi célú fenntartó munkák kivételével tilos!

d) Szemetet elhelyezni tilos, tüzet gyújtani csak a kijelölt tűzrakóhelyeknél, a tilalmi időkön kívül lehet.

e) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

f) A nyílt vízfelületen csak jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet csónakon közlekedni, minden egyéb vízi közlekedés tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A tervezési területen az oktatást és bemutatást szolgáló infrastruktúrát védettséget jelző táblák bővítésével és információs táblák kihelyezésével fejleszteni kell.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A területen épület, egyéb építmények, kerítések és kapuk stb. létesítése és infrastruktúra kiépítése nem engedélyezhető.

c) A tervezési területen tilos a horgászat!

d) A tervezési területen tilos a vadászat!

e) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

f) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

g) A területen új építésű közmű nem építhető.

h) A nyílt vízfelszín megtartása miatt a mederben felszaporodó nád és gyékény kaszálása vegetációs és fészkelési időn kívül szükséges. A levágott növényi anyagot a meder területéből ki kell hordani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Merzse-mocsárnak és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Gyepek kezelése

a) A (főleg lágyszárú) özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

b) A természetvédelmi szempontból értékes gyepek (kifejezetten a kékperjés láprét foltok) rendszeres kaszálása évente egyszer, október-decemberben elvégzendő.

c) A gyepek kezelésekor törekedni kell arra, hogy hosszú távú fenntartásuk legeltetéssel valósuljon meg ott, ahol ez természetvédelmi szempontból elfogadható. A területen elsősorban juhokkal, lovakkal és szarvasmarhákkal történő gyepkezelés kívánatos. Az állatállomány nagyságát az adott faj sajátosságainak figyelembevételével, a terület eltartóképességének és a taposási kár minimalizálásának függvényében minden esetben pontosan meg kell határozni.

4.3.2.2. Erdők kezelése

a) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

b) A lágyszárú özönnövények - virágzásuk kezdetekor történő - rendszeres kaszálással való visszaszorítása kötelező.

c) A tájidegen fafajok vegetációs időn kívüli rendszeres eltávolítása szükséges.

d) A 39/A, 39/B, 40/A, 40/E és 40/F erdőrészletben lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos!

23. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Péceli úti kert természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XVII. kerület, Péceli út 206., 3451 m2 területtel.

2. Érintett helyrajzi szám: 134109.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A magántulajdonban lévő kert jelentős növénygyűjteményének fenntartása és fejlesztése.

b) A magánkert növénygyűjteményi szerepének megőrzése.

c) Ritka fajok és fajták, valamint változatok bemutatása.

d) Oktatási, ismeretterjesztési szerepvállalás, bemutathatóság lehetőségeinek bővítése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A Péceli úti kert fenntartását és folyamatos karbantartását a tulajdonos látja el.

b) A mesterségesen kialakított növényegyüttes csak folyamatos kezeléssel tartható fenn, ennek érdekében a terület kezelőjének pótolnia kell az eltűnő gyűjteményi fajokat, a meglévőket ápolni, és meg kell akadályoznia az oda nem illő fajok betelepülését.

c) Szükséges a néhány helyen nem kellően karbantartott kert egészének rendbetétele, a gyűjteménybe nem illő berendezési tárgyak és egyéb deponált anyagok eltávolítása.

d) A kertben jelen lévő gyomfajok rendszeres eltávolítása kötelező.

e) A kert megtekintését elősegítő utak, ösvények rendszeres ápolása, karbantartása kötelező.

f) A tervezési területen a kert természetvédelmi funkcióihoz kötődő oktatás, bemutatás lehetőségeit meg kell teremteni.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) Gyűjteményi, gyepterületen: kertészeti fenntartó kezelést kell alkalmazni az alábbi szempontok szerint:

b) A gyepet a vegetációs periódusban a terület kezelője köteles rendszeresen, elsősorban mechanikus módszerekkel ápolni, gyomtalanítani.

c) A védett fajok vagy védett területekről való beszerzés esetében az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

d) A bemutatás feltételeinek megteremtéséhez és fenntartásához a terület kezelőjének gondoskodnia kell a kertépítészeti elemek rendszeres karbantartásáról, elhasználódás esetén cseréjéről, tájékoztatótáblák kihelyezéséről.

e) Kivett, udvarterületen: kézi vagy könnyű géppel végzett kaszálás, fűnyírás alkalmazandó az alábbi szempontok szerint:

f) A területet gyommentesen kell tartani kaszálással, indokolt esetben vegyszeres gyomirtással. A vegyszeres kezelést csak úgy szabad alkalmazni, hogy az a növénygyűjteményt ne károsítsa. A levágott növényi anyagot a területről a kaszálást követő egy hónapon belül el kell szállítani.

4.3.1.2. Látogatás

A terület a tulajdonos engedélyével látogatható.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

A kert tulajdonosa rendszeresen alkalmat ad az oktatás és kutatás szabadon történő elvégzéséhez, mely tevékenységet a kert területén a jövőben is lehetővé kell tenni és fent kell tartani.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A kert mindenkori használata a növénygyűjtemény épségének megőrzése alá van rendelve.

c) A kert teljes területén kertészeti tevékenység folyik.

d) A tervezési terület az oktatáson kívül faj- és fajtagyűjtemény bemutató helyszíneként funkcionál.

e) A fent felsorolt területhasználati módokat fent kell tartani, más irányú és újabb területhasználat nem engedélyezhető.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Péceli úti kert területének tájképi jellegét meg kell őrizni.

24. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Kis-Háros-sziget természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XXII. kerület, Dunapart utca, Ánizs utca magasságában az M0-s hídtól délnyugatra található, 28 855 m2 kiterjedésű sziget.

2. Érintett helyrajzi szám: 232047/2.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi célkitűzések

a) A természeteshez közelítő fajösszetételű és mintázatú vegetáció fenntartása, kialakítása a területen.

b) A terület teljes háborítatlanságának megőrzése.

c) A terület egyedi tájképi értékének megőrzése.

d) *  A területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: ligeti szőlő (Vitis sylvestris), rucaöröm (Salvinia natans), pézsmacincér (Aromia moschata), kis színjátszólepke (Apatura ilia), a területen előforduló összes békafaj (Anura), vízisikló (Natrix natrix), telelő réceállomány (Anas sp., Aythya sp.), egerészölyv (Buteo buteo), tőkés réce (Anas platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), nagy fakopáncs (Dendrocopos major), kis fakopáncs (Dendrocopos minor), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), zöld küllő (Picus viridis), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csuszka (Sitta eropaea), rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla), sárgarigó (Oriolus oriolus), eurázsiai hód (Castor fiber).

e) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelyek és élőhelytípusok: bokorfüzesek (Salicion triandrae), fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici - Populetum albae), feketenyár-ligetek (Carduo crispi - Populetum nigrae), fűzligetek (Leucojo aestivi - Salicetum albae), valamint őshonos és amerikai szőlőfajokból álló ún. függőavar-vegetáció.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése a természetes szukcessziós folyamatok biztosításával.

b) A nem őshonos, agresszíven terjeszkedő fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

c) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. (A terület nem látogatható.)

d) Az illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A területen egyelőre közepes (pl. őszirózsa fajok - Aster sp.) és kisebb (pl. magas aranyvessző - Solidago gigantea) mértékben jelen lévő, de gyors terjedésre képes invazív lágyszárú fajok kiszorítása érdekében a szálankénti mechanikus eltávolítás, nagyobb foltok esetén a július 1. után végzett évenkénti egyszeri kaszálás jöhet szóba.

b) A Duna segítségével több nem őshonos fafaj is megtelepedett a szigeten. Ezek közül nagyobb arányban csak az amerikai származású zöld juhar (Acer negundo) van jelen. Ezek eltávolítása kiemelkedően fontos feladat, mely munkát kizárólag a vegetációs időszakon kívül lehet csak elvégezni (november 1. és február 15. között).

4.3.1.2. Fajok védelme

A háborítatlanság fenntartása elősegíti a területen az állatfajok védelmét.

4.3.1.3. Látogatás

a) A tervezési terület - háborítatlanságának fenntartása érdekében - nem látogatható.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.4. Oktatás és bemutatás

a) A terület csak jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel látogatható, illetve vehető igénybe oktatási, bemutatási célra.

b) A terület oktatási és bemutatási célú hasznosítása csak korlátozottan, a Duna partszakaszán kihelyezett táblákkal lehetséges.

4.3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.6. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen mezőgazdasági tevékenység folytatása, valamint szerves- és műtrágya tárolása, kijuttatása tilos. Vegyszer használata csak különösen indokolt esetben, kizárólag természetvédelmi kezelés esetén, az özönnövények visszaszorítása során lehetséges.

b) Horgászállás nem létesíthető, mindennemű horgászati tevékenység tilos!

c) A vízháztartást befolyásoló tevékenység a tervezési területen nem végezhető.

d) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

e) A területen épület, egyéb építmények, kerítések és kapuk stb. létesítése és infrastruktúra kiépítése nem engedélyezhető.

f) A területen táborozni tilos!

4.3.1.7. Tájképi értékek

A Kis-Háros-sziget és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) Üzemterv szerint a terület rendeltetése védett terület, mely teljes korlátozás alá esik.

b) Az özönnövények visszaszorítása (pl. zöld juhar - Acer negundo, gyalogakác - Amorpha fruticosa stb.) (fásszárúaknál vegetációs időszakon kívül és az énekesmadarak költése előtt) végrehajtandó, melyeket mechanikus technológiával kell eltávolítani a területről. A levágott növényanyag a területen hagyható.

c) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni, a terület természetvédelmi értékét adó háborítatlanságának minél nagyobb megtartásával. A területen lévő holtfák eltávolítása a gazdag állatvilág fenntartása miatt tilos.

25. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Tétényi-fennsík természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XXII. kerület, Balatoni út-Dózsa György út-Budaörs közigazgatási határ-Budapest XI. kerület közigazgatási határ-Szabadkai utca közötti, 1 306 607 m2 kiterjedésű terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: (0239905), 0239906, 0239908, (0239909), 0239910/1, 0239912, 0239913, (0239914), 0239916/1, 0239915, továbbá

a 0239904/5 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből 125 837 m2 nagyságú területrész: E646005-N231497, E646077-N231458, E646110-N231447, E646125-N231454, E646272-N231434, E646285-N231436, E646295-N231433, E646267-N231397, E646272-N231329, E646343-N231302, E646349-N231294 EOV koordináták által meghatározott vonaltól délnyugatra eső rész.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A területen található értékes élőhelyek fenntartása, lehetőség szerinti bővítése.

b) A terület jelenlegi formájában őrizze meg a jellegzetes dolomitképződményeket, valamint a kialakult és azokhoz kötődő értékes növénytársulásokat.

c) Telepített, tájidegen fa- és cserjefajok folyamatos eltávolítása, honos fajok szükség szerinti telepítése.

d) Az özönnövények monitorozása és visszaszorítása.

e) A terület jelentős geológiai értékeinek megóvása.

f) *  Védett növény- és állatfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen előforduló legfontosabb megőrzendő élőlényfajok: magyar gurgolya (Seseli leucospermum), homoki kikerics (Colchicum arenarium), selymes peremizs (Inula oculus-christi), fehéres csüdfű (Astragalus vesicarius), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), tavaszi hérics (Adonis vernalis), selymes boglárka (Ranunculus illyricus), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), pézsmahagyma (Allium moschatum), árlevelű len (Linum tenuifolium), kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis), borzas vértő (Onosma visianii), homoki vértő (Onosma arenaria), pusztai meténg (Vinca herbacea), Borbás-kerep (Lotus borbasii), sömörös kosbor (Orchis ustulata), bíboros kosbor (Orchis purpurea), vitéz kosbor (Orchis militaris), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla), csinos árvalányhaj (Stipa pulcherrima), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), apró nőszirom (Iris pumila), homoki nőszirom (Iris arenaria), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), henye boroszlán (Daphne cneorum), szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), bikapók (Eresus cinnaberinus), imádkozó sáska (Mantis religiosa), sisakos sáska (Acrida hungarica), magyar darázscincér (Chlorophorus hungaricus), magyar virágbogár (Netocia ungarica), kis szarvasbogár (Dorcus paralellipipedus), bőrfutrinka (Carabus coriaceus), dunántúli kékfutrinka (Carabus germarii), mezei homokfutrinka (Cicindela campestris), magyar futrinka (Carabus hungaricus), déli bűzbogár (Blaps abbreviata), árgusszemű cincér (Musaria argus), hengeres szalmacincér (Theophilea subcylindricollis), dárdahere-zsákhordóbogár (Tituboea macropus), csőröslepke (Libythea celtis), kis bábrabló (Calosoma inquisitor), c-betűs lepke (Nymphalis c-album), kardos lepke (Iphiclides podalirius), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), érdes futrinka (Carabus scabriusculus), citromlepke (Gonepteryx rhamni), szilva-farkincásboglárka (Satyrium pruni), kökény farkincásboglárka (Satyrium spini), w-betűs farkincásboglárka (Satyrium w-album), kis tűzlepke (Lycaena thersamon), nagyszemes boglárka (Glaucopsyche alexis), nappali pávaszem (Inachis io), kis tarkalepke (Melitaea trivia), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros), zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora), nagy gyöngyházlepke (Argynnis paphia), közönséges szemeslepke (Arethusana arethusa), tarka szemeslepke (Chazara briseis), törpebusalepke (Spialia orbifer), dongószender (Hemaris tityus), dolomit kéneslepke (Colias chrysotheme), Atalantalepke (Vanessa atalanta), nagy pávaszem (Saturnia pyri), közepes pávaszem (Saturnia spini), magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium), magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), díszes medvelepke (Arctia festiva), buckabagoly (Staurophora celsia), kakukkfű-törpebagoly (Apaustis rupicola), keserűgyökér-nappalibagoly (Schinia cardui), keleti rablópille (Libelloides macaronius), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), pannon gyík (Ablepharus kitabelii fitzingeri), rézsikló (Coronella austriaca), egerészölyv (Buteo buteo), karvaly (Accipiter nisus), vörös vércse (Falco tinnunculus), mezei pacsirta (Alauda arvensis), parlagi pityer (Anthus campestris), cigánycsuk (Saxicola torquata), a területen költő rigófélék (Turdidae), poszátafélék (Sylviidae), pintyfélék (Fringillidae), csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus), csuszka (Sitta europaea), tövisszúró gébics (Lanius collurio), citromsármány (Emberiza citrinella), bajszos sármány (Emberiza cia).

g) Az egyedi tájképi és geomorfológiai jelleg megőrzése.

h) A természetes élőhelytípusok állapotának fenntartása, szükség esetén annak javítása. A legfontosabb megőrzendő élőhelytípusok: pusztafüves lejtősztyepprét (Cleistogeni-Festucetum sulcatae), nyílt dolomitsziklagyep (Seseli leucospermo-Festucetum pallentis), árvalányhajas dolomitsziklagyep (Stipo eriocauli-Festucetum pallentis), dolomit-sziklafüves lejtő (Chrysopogono-Caricetum humilis), középhegységi mészkedvelő molyhos tölgyes (Vicio sparsiflorae-Quercetum pubescentis).

i) A jelenlegi földúthálózat kisebb forgalmú szakaszainak lezárásával vagy a behajtás nehezítésével a gépjárműforgalom kizárása a területről.

j) A peremterületeken a másodlagosan kialakult őshonos fajokból álló cserjés megtartásával a tájképbe illeszkedő természetes határ fenntartása, szükség esetén bővítése.

k) A nagy forgalmú látogatás feltételeit és egyben a terület természeti értékeinek védelmét biztosító infrastruktúra folyamatos karbantartása.

l) Bemutathatóság fejlesztése.

m) Monitoring vizsgálatok folytatása, illetve bővítése.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A tervezési terület peremén tapasztalható építkezések, beépítések területre gyakorolt hatásainak - illegális hulladéklerakások, fásszárúak eltávolítása az erdőszegélyekből, növényzet taposása, megsemmisítése - folyamatos ellenőrzése.

b) A látogatható részeken a bemutatást segítő információs rendszer kiépítése, valamint az élet- és balesetvédelmet szolgáló létesítmények fenntartása.

c) Az értékes területrészek zavarásmentességének biztosítása.

d) A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

e) Az özönnövények visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

f) A galagonyás cserjeállományok fokozatos megnyitása és az újbóli becserjésedés megakadályozása.

g) A védelemhez szükséges eszközök karbantartása.

h) A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának, valamint területarányának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, illetve növelése.

i) A látogatás, valamint az oktatási és kutatási tevékenység irányítása, szabályozása. (Irányító táblák kihelyezése, sétautak fenntartása pihenőhelyek létrehozásával.)

j) Illegális hulladéklerakások felszámolása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható.

b) A védett és fokozottan védett növényfajok - különös tekintettel: magyar gurgolya (Seseli leucospermum), apró nőszirom (Iris pumila), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), tavaszi hérics (Adonis vernalis) - illegális szedését, a tövek kiásását a virágzási időben történő fokozott védelemmel meg kell akadályozni.

c) A fás szárú özönnövények egyedeit maghozó állapotuk előtt el kell távolítani mechanikai úton, vagy speciális csepegésmentes növényvédőszer kijuttatásával.

d) A lágy szárú özönnövények eltávolítása - az adott területrész érzékenységétől függően - történhet kézi-, vagy gépi kaszálással, esetleg az érzékeny részeken kézi gyomlálással.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható, de az ott végzett tevékenységek csakis a természetvédelmi előírások figyelembevételével végezhetők.

b) A fenntartó beavatkozások idején és balesetveszély esetén a természetvédelmi hatóság időszakos látogatási korlátozást rendelhet el.

c) A tervezési területre csak természetvédelmi céllal és jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet járművel behajtani.

d) A tervezési területen technikai sport végzése tilos! A lovaglás csak természetvédelmi hatóság engedélyével, az arra kijelölt ösvényeken végezhető.

e) A területet átszelő ösvényekről letérni, tüzet gyújtani, hulladékot elhelyezni tilos!

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

a) A tervezési területen kihelyezett védettséget jelző táblák és a területet bemutató táblák folyamatos karbantartása kötelező, bővítésük szükséges.

b) A tervezési területen található tanösvény állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, leromlás esetén karbantartása szükséges.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A 0239904/5 helyrajzi számú ingatlan EOV szerint meghatározott E646001,2959-N231512,2132, E646181,1736-N231410,5481, E646184,7714-N231393,6046, E646225, 9900-N231332,7752, E646341, 2406-N231288,3207, töréspontjai valamint a (0239903) és a 0239904/1 helyrajzi számú ingatlanok által határolt területrészére földhasználattal kapcsolatos korlátozások nem vonatkoznak. Mivel a terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 5. melléklet 5.19.2. pontja értelmében Natura 2000-es terület, az ilyen területekre vonatkozó, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben foglalt szabályozásokon túl további, jelen kezelési tervből fakadó korlátozás nem vonatkozik.

b) Sorompók fenntartásával és továbbiak elhelyezésével meg kell szüntetni a gépjárművel történő bejárás lehetőségét. Földsáncok kialakítása szükséges a Kamaraerdei út mentén és a MOL Zrt. gázállomása környezetében. A sáncokon kaszálással meg kell akadályozni a tájidegen- és gyomfajok elterjedését.

c) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

d) A tervezési területen épület és egyéb építmény nem helyezhető el.

e) A tervezési területen található sorompók és egyéb bejutást akadályozó létesítmények állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ha állagromlás tapasztalható, a karbantartásokat haladéktalanul el kell végezni.

f) A természetvédelmi infrastruktúra fejlesztése csak természetes anyagokból, tájba illesztett módon történhet.

g) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

h) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki.

i) A területen új építésű infrastruktúra hálózat nem építhető ki, kivéve a területet határoló közutak nyomvonala mellett közvetlenül kialakítandó kerékpárutakat.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

a) A tervezési területen a szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosításával a táji értékek megőrizhetők.

b) A II. világháborús sánc és lövészárokrendszer maradványainak állapotát fel kell mérni és a jobb állapotúakat ki kell tisztítani, bemutató táblával jelölni. A kevésbé jó állapotú árkokat lehetőség szerint fel kell számolni.

c) A területen a bemutathatóság miatt a fennmaradt levendulaültetvény fölötti cserjést meg kell nyitni!

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Gyepek kezelése

a) A gyepfoltokban történő cserjésedés megállításához a cserjefoltok közepes mértékű visszaszorítása és a nem védett fiatal faegyedek eltávolítása szükséges, amit csak fokozatos, vegetációs időn kívül történő gyérítéssel szabad megoldani. A kezelés szakfelügyelet mellett kézi szerszámokkal végezhető, a levágott növényanyagot a területről el kell távolítani.

b) Az erősen gyomosodott részek tisztító kaszálása és az egykori sztyepprétek részleges helyreállítása szükséges.

c) A gyepekben található özönnövényeket a tervezési területről mechanikus és kíméletes vegyszeres technológiával (injektálás, kenés) el kell távolítani.

d) A gyepek kezelésekor törekedni kell arra, hogy hosszú távú fenntartásuk legeltetéssel valósuljon meg ott, ahol ez természetvédelmi szempontból elfogadható. A területen elsősorban juhokkal, lovakkal és szarvasmarhákkal történő gyepkezelés kívánatos. Az állatállomány nagyságát az adott faj sajátosságainak figyelembevételével, a terület eltartóképességének és a taposási kár minimalizálásának függvényében minden esetben pontosan meg kell határozni.

4.3.2.2. Erdők kezelése

a) Az erdők kezelésekor a természetközeli megoldásokat kell alkalmazni.

b) A területen elhelyezkedő 1A, 1B, 3A, 3B erdőrészletben az üzemterv szerint törzskiválasztó gyérítés, a 3C erdőrészletben pedig tisztítás végzendő az őshonos fajok javára.

c) A fás vegetációból a gyom és tájidegen cserje- és fafajok egyedeinek folyamatos eltávolítása, valamint a honos fafajok egyedeinek javára végzett természetvédelmi célú tisztítás, illetve gyérítés szükséges.

d) A - főleg fásszárú - özönnövények vegetációs (és egyben költési) időn kívüli visszaszorítása elvégzendő.

26. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Soroksári Botanikus Kert természetvédelmi terület adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XXIII. kerület, M5-ös autópálya, M51-es autóút, Túri István út és Vecsés út által határolt, 631 029 m2 kiterjedésű terület.

2. *  Érintett helyrajzi számok: 0196059/1, 0196059/2, 0196059/3, 0196059/4, 0196059/5, 0196059/6, 0196059/7, 0196059/8, (0196059/9), továbbá

a 0196063/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú terület, kivéve a alrészlet.

3. *  A védett terület térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A több évtizedes munkával létrehozott génalap tartalék élőgyűjtemények fenntartása és fejlesztése.

b) Védett és veszélyeztetett növényfajok in situ és ex situ megőrzése kutatási munkákhoz.

c) Biológiai ismeretterjesztő bemutatóanyag fenntartása.

d) A botanikai és természetvédelmi oktatás fejlesztése.

e) A Soroksári Botanikus Kert természeti értékeinek megőrzése.

f) *  A természetesen előforduló védett növényfajok állományainak megőrzése. A tervezési területen természetesen előforduló legfontosabb megőrzendő növényfajok: közönséges kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), csikófark (Ephedra distachya), pusztai meténg (Vinca herbacea), budai imola (Centaurea sadleriana), kiszfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), buglyos szegfű (Dianthus superbus), kései szegfű (Dianthus serotinus), homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata), fényes poloskamag (Corispermum nitidum), homoki varjúháj (Sedum hillebrandtii), kormos csáté (Schoenus nigricans), magyar lednek (Lathyrus pannonicus), homoki nőszirom (Iris arenaria), szibériai nőszirom (Iris sibirica), fehér zászpa (Veratrum album), vitézkosbor (Orchis militaris), mocsári kosbor (Orchis laxiflora subsp. palustris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae), lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa), homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), kisvirágú pacsirtafű (Polygala amarella), mocsári békaliliom (Hottonia palustris), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), réti iszalag (Clematis integrifolia).

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A Soroksári Botanikus Kert szakmai felügyeletét a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara, fenntartását, kezelését a Növénytani Tanszéke látja el.

b) A Soroksári Botanikus Kert egyedülálló természetes társulásainak megőrzésében a legújabb tudományos módszerek alkalmazása (monitoring, védett növények in situ megőrzése mellett az ex situ megőrzés feltételeinek megteremtése) nemzetközi ajánlások alapján.

c) Az oktatási és kutatási céllal létrehozott növénygyűjtemények ápolása, a gyomosító növények visszaszorítása, újabb értékes növényfajok szaporítása és telepítése, elektronikus adatnyilvántartás, növények jeltáblázása.

d) A természetvédelmi és botanikai oktatást, a bemutatást szolgáló infrastruktúra fejlesztése.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

4.3.1.1.1. Meszes talajú száradó láprét (Succiso-Moliniaetum)(Rezervátum):

a) Természetvédelmi kezelésében legfontosabb az eredeti állapot megőrzése, javítása.

b) A terület védett és veszélyeztetett növény- és állatfajainak rendszeres feltérképezése, cönológiai és fenológiai megfigyelések, az értékes növénypopulációk fokozott védelme.

c) A degradáció megakadályozása, ill. mérséklése, gyomosító, adventív, idegenhonos növényfajok visszaszorítása a területről, talajsérülések megakadályozása, nagy szárazságban vízutánpótlás a csatornák feltöltésével.

d) Évi egyszeri őszi kaszálással a fás gyomok megtelepedésének visszaszorítása, illetve a társulást alkotó fajok termés-, és magérlelésének elősegítése.

e) A láprét legértékesebb részein idegen növények telepítése tilos!

4.3.1.1.2. Nyílt- és zárt homokpusztagyepek (alföldi homokdomb):

a) Az egykor telepített akác helyett a társulásra jellemző fás, pl. közönséges boróka (Juniperus communis), homoktövis (Hippophae rhamnoides), sóskaborbolya (Berberis vulgaris) és homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), kék szamárkenyér (Echinops ruthenica), homoki cickafark (Achillea ochroleuca), kései szegfű (Dianthus serotinus), csikófark (Ephedra dystachia) stb. növényfajok visszatelepítése, a terület eredeti állapotának helyreállítása.

b) Az idegenhonos növényfajok visszaszorítása.

4.3.1.1.3. A zsombékos (Caricetum elatae) és a vizes élőhelyek:

a) A víz utánpótlása szükség szerint mesterséges vízellátással.

b) Az inváziós növények irtása: pl. vadszőlő (Vitis sp.), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis).

c) Télen a nád (Phragmites australis), a gyékény (Thypha sp.) és a sás (Carex sp.) téli vágása és eltakarítása a területről.

4.3.1.1.4. Erdők, hazai erdőtársulásokat bemutató parcellák:

a) A Botanikus Kert alapítása előtt létrehozott erdészeti ültetvények fokozatos átalakítása oktatást szolgáló bemutató egységekké.

b) Fás gyomosító növényfajok visszaszorítása, beteg-sérült fák, lehasadt ágak levágása, folyamatos erdőifjítás, értékes, nagyméretű fák védelme.

c) A kivágott sarjak, a levágott ágak felaprítása, mulcsozás, természetes cserje- és gyepszint kialakítása honos évelő növényfajokkal.

4.3.1.1.5. Tematikus gyűjtemények (rendszertani gyűjtemények, gyümölcsfajok és fajták, évelő és hagymás dísznövények, fűszer- és gyógynövények, szubtrópusi és mediterrán dísznövények): kertész-szakmai szempontok szerinti gondozása.

4.3.1.2. Fajok védelme

a) A botanikus kert teljes területén a növények begyűjtése és rongálása tilos!

b) A Soroksári Botanikus Kert kiemelt szakmai feladata a BGCI (Botanic Gardens Conservation International) ajánlásainak megfelelően a növényvilág genetikai sokféleségének megőrzése: védett növényfajok ex situ fenntartása és szaporítása.

c) A Magyarországon védett, vagy potenciálisan veszélyeztetett növényfajok közül az alföldi-homoki növényfajok, szártalan csüdfű (Astragalus exscapus), homoki csüdfű (A. varius), homoki vértő (Onosma arenaria), sziklagyepi- és lomberdei évelők, kökörcsinfajok (Pulsatilla sp.), erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), kónya zsálya (Salvia nutans), osztrák zsálya (Salvia austriaca) szaporítása és megőrzése kiemelt tevékenység.

4.3.1.3 Látogatás

a) A terület nyitvatartási időben szabadon látogatható.

b) A kiemelten védett láprét (rezervátum) egyes részei csak külön engedéllyel, szakképzett vezetővel látogathatók.

4.3.1.4. Oktatás és bemutatás

A Soroksári Botanikus Kert - tekintettel arra, hogy a kertészeti felsőoktatás hazai vezető intézményének ad színteret - elsődleges, elválaszthatatlan feladata az oktatásban való részvétel.

4.3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.6. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A botanikus kert mindenkori használata a kertészeti felsőoktatási képzés alá van rendelve.

c) A botanikus kert teljes területén kertészeti tevékenység folyik.

d) A tervezési terület az oktatáson kívül faj- és fajtagyűjtemény bemutató helyszíneként funkcionál.

e) A fent felsorolt területhasználati módokat fent kell tartani, más irányú és újabb területhasználat nem engedélyezhető.

4.3.1.7. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Soroksári Botanikus Kert területének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.2.1. Erdők kezelése

a) A Soroksári Botanikus Kert területének fele (32 ha) erdő. A kert alapítása előtt létrehozott erdészeti ültetvények fokozatos átalakítása oktatást kiszolgáló bemutató egységekké.

b) A kert szélein az eredeti erdészeti ültetvények fontos védősávok: akác, kőris, vadkörte, nyár.

c) Fás gyomosító növényfajok visszaszorítása, beteg-sérült fák, lehasadt ágak levágása, folyamatos erdőifjítás, értékes, nagyméretű fák védelme.

d) A kivágott sarjak, a levágott ágak felaprítása, természetes cserje-, és gyepszint kialakítása honos évelő növényfajokkal (pl. Vinca, Polygonatum, Glechoma, Helleborus, Scilla, Galanthus).

27. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez * 

28. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Bécsi kapu téri szőlőtőke természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. Budapest I. kerület, Bécsi kapu tér 8., 546 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi szám: 6618.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A tájképi és kultúrtörténeti jelentőségű védett szőlőtőke (Vitis vinifera ssp. sativa) fennmaradásának biztosítása.

b) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása.

b) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása és folyamatos karbantartása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

a) A téli metszést minden évben el kell végezni.

b) A szőlőtőkén megjelenő kártevők és kórokozók elleni védekezés kötelező.

c) Az új hajtások támrendszerhez való rögzítése, hajtásrendszer megtámasztása és a védelmét szolgáló pergola szükség szerinti karbantartása végrehajtandó.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a lakóház házirendjétől függően szabadon látogatható.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő újabb információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. *  Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a növényt és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúrahálózat csak úgy építhető, ha az a növényt és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúrahálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a növényt és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Bécsi kapu téri védett szőlőtőke és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

29. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Gazda utcai hársfa természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Gazda utca 45., 2614 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi számok: 54194/1, 54194/2.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések:

a) a botanikai értékű és tájképi jelentőségű idős fa (szabad állásban nőtt kislevelű hárs) fennmaradásának biztosítása;

b) a fához kötődő állatvilág megőrzése;

c) a bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása.

b) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása és folyamatos karbantartása.

4.3 Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

A kislevelű hársfa (Tilia cordata) megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonos engedélyével látogatható.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. *  Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúrahálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúrahálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Gazda utcai hársfa és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.

30. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Kondor úti libanoni cédrus természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Kondor út 5., 4360 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi szám: 11696/3.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A botanikai értékű és tájképi jelentőségű idős fa - kb. 130 éves, szabad állásban nőtt példány, mely az ország harmadik legöregebb libanoni cédrusa (Cedrus libani) - fennmaradásának biztosítása.

b) A fához kötődő állatvilág megőrzése.

c) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

a) A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása a faegyeden.

b) A bemutatást szolgáló jelenlegi infrastruktúra fenntartása és folyamatos karbantartása.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

A libanoni cédrus (Cedrus libani) megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület szabadon látogatható.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. *  Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúrahálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúrahálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Kondor utcai libanoni cédrus és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.

31. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez * 

32. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Heinrich István utcai olimpiai emléktölgy természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest II. kerület, Heinrich István utca 3-5. északi részén, 1773 m2 kiterjedéssel.

2. *  A 11377/1 helyrajzi számú területből 1773 m2 nagyságú, az E644091-N243886, E644115-N243853, E644150-N243877, E644124-N243911 EOV koordináták által meghatározott területrész.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A botanikai és sporttörténeti értékű és tájképi jelentőségű idős kocsányos tölgy (Quercus robur) védelme.

b) A fához kötődő élővilág megőrzése.

c) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása, fejlesztése és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása a faegyeden.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

A tölgyfa megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonos engedélyével látogatható, de a fát a Heinrich István utcáról szabadon meg lehet tekinteni.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. *  Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúrahálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúrahálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Heinrich István utcai olimpiai emléktölgynek és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.

33. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Eötvös úti kocsánytalan tölgy természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Eötvös út 17. déli részén, 3201 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi szám: 9417.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A jelentős dendrológiai értékkel bíró idős kocsányos tölgy (Quercus robur) védelme.

b) A fához kötődő élővilág megőrzése.

c) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása, fejlesztése és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása a faegyeden.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

A tölgyfa megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonos engedélyével látogatható, de a fát az Eötvös út felől szabadon meg lehet tekinteni.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

Az Eötvös úti kocsánytalan tölgynek és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.

34. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Felhő utcai hegyi mamutfenyő természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Felhő utca 17., 2484 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi szám: 9619/5.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A jelentős dendrológiai értékkel bíró idős hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) védelme.

b) A fához kötődő élővilág megőrzése.

c) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása, fejlesztése és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása a faegyeden.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

A mamutfenyő megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonos engedélyével látogatható, de a Felhő utca felől szabadon megtekinthető.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Felhő utcai hegyi mamutfenyőnek (Sequoiadendron giganteum) és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.

35. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez * 

36. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Mártonfa utcai eperfa természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Mártonfa utca 4., 2579 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi szám: 8652/22.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A jelentős dendrológiai értékkel bíró idős fekete eperfa (Morus nigra) védelme.

b) A fához kötődő élővilág megőrzése.

c) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása, fejlesztése és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása a faegyeden.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

Az eperfa megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonos engedélyével látogatható, de a fát a Mártonfa utca felől szabadon meg lehet tekinteni.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Mártonfa utcai eperfának és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.

37. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez * 

38. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Ráth György utcai platán természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Ráth György utca 13., 1076 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi szám: 7008.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A jelentős dendrológiai értékkel bíró idős platán (Platanus acerifolia) védelme.

b) A fához kötődő élővilág megőrzése.

c) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása, fejlesztése és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása a faegyeden.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

A platánfa megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonos engedélyével látogatható, de a fát a Ráth György utca felől szabadon meg lehet tekinteni.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Ráth György utcai platánnak és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.

39. melléklet a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelethez

Svájci úti bükk természeti emlék adatai és természetvédelmi kezelési terve

1. *  Budapest XII. kerület, Svájci út 2., 2023 m2 kiterjedéssel.

2. Érintett helyrajzi szám: 9247/1.

3. *  A védett természeti emlék térképi vázlata:

4. Természetvédelmi kezelési terv

4.1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

a) A jelentős dendrológiai értékkel bíró idős bükk (Fagus sylvatica) védelme.

b) A fához kötődő élővilág megőrzése.

c) A bemutatást szolgáló, jelenlegi infrastruktúra fenntartása, fejlesztése és folyamatos karbantartása.

4.2. Természetvédelmi stratégiák

A szükséges egészségügyi, állapot-fenntartási beavatkozások folyamatos biztosítása a faegyeden.

4.3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

4.3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.

4.3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása; fajok védelme

A bükkfa megőrzését elősegítő beavatkozásokat (száraz, letört ágak eltávolítása, sebkezelés) vegetációs időszakon kívül, de az énekesmadarak költési időszaka előtt kell elvégezni.

4.3.1.2. Látogatás

a) A tervezési terület a tulajdonos engedélyével látogatható, de a fát a Széchenyi-emlék út felől szabadon meg lehet tekinteni.

b) A kezelési beavatkozásokat, balesetveszélyt elhárítók, jogszerű, engedélyezett tevékenységet, továbbá engedélyezett munkát végzők számára biztosítani kell a belépést a területre.

4.3.1.3. Oktatás és bemutatás

Az oktatást és bemutatást elősegítő új információs tábla kihelyezése.

4.3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

A tervezési terület egészén jogerős természetvédelmi hatósági engedéllyel lehet kutatást végezni.

4.3.1.5. Terület- és földhasználat, természetvédelmi infrastruktúra

a) A területen minden ipari és bányászati tevékenység tilos!

b) A tervezési területen új épület és egyéb új építmény csak úgy helyezhető el, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

c) A területen új építésű infrastruktúra hálózat csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

d) A meglévő infrastruktúra hálózat karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

e) A területen új építésű közmű csak úgy építhető, ha az a fát és gyökérzetét nem érinti.

f) A meglévő közművek karbantartása során az eredeti állapotot minden esetben helyre kell állítani.

4.3.1.6. Táj- és kultúrtörténeti értékek

A Svájci úti bükknek és környékének tájképi jellegét meg kell őrizni.

4.3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Természetvédelmi beavatkozáson kívül egyéb beavatkozások nem végezhetők el.