A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 37/2013. (V. 10.) önkormányzati rendelete indokolása

Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről

Általános indokolás

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57. § (3) bekezdése és a 62. § (7) bekezdése a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe utalja a helyi építészeti örökség védelmével összefüggésben a helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelméről szóló rendelet megalkotását.

A rendelet - a törvényi felhatalmazás alapján - biztosítani kívánja azt a közel 20 éve kezdődött munkát, amelynek alapját az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) teremtette meg a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelme érdekében.

A Rendelet hatálybalépése óta eltelt időszakban az épített örökség védelmének jogszabályi környezete számos ponton változott, azonban a Rendelet előírásai a kezdetektől gyakorlatilag változatlan formában szabályozzák a Fővárosi Közgyűlés által fővárosi helyi védelem alá helyezett épületeket, épületegyütteseket. A Rendelet felülvizsgálatának, végül új rendelet megalkotásának a közelmúltban az építésügyet érintő, nagy számú új és módosult jogszabály hatálybalépése adott aktualitást, amely a fővárosi helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védelmét is számos tekintetben érintette.

A Rendelet melléklete, „Budapest helyi védettségű értékeinek jegyzéke” (a továbbiakban: Jegyzék) új címmel és új szerkesztéssel, de változatlan tartalommal, e rendelet mellékletét képezi. A Jegyzéket szakmai felülvizsgálat alapján, lehetőség szerint fél éven belül, korszerűsíteni kell a benne szereplő adatok pontosításával és tartalmában is.

Az új jogszabály szükségességét alátámasztó társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, valamint a szabályozás várható hatásai:

A rendelet a korábbi Rendelet fő céljait megtartva, az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek megőrzése érdekében - a megváltozott jogszabályi környezethez igazodva - újraszabályozza a helyi védelem keletkezésére és megszűnésére, a korlátozásokra és kötelezettségekre, valamint a védettségek érdekében biztosított önkormányzati támogatásra vonatkozó előírásokat.

A helyi védelem keletkezésének és megszűnésének szabályai biztosítani kívánják, hogy a védetté nyilvánításra irányuló kezdeményezéseket értékvizsgálat alapján készített értékvédelmi dokumentáció alapozza meg. Ezzel biztosítható az ötletszerű vagy az építészeti értékek védelmének szándékától eltérő indíttatású kezdeményezések kiszűrése, és megteremthető az alapja a megalapozott döntéshozatalnak és a szakszerű értékőrző tevékenységnek.

A védetté nyilvánítási eljárásban érdekeltek levélben történt értesítése korábban jelentős adminisztrációs terheket jelentett a hivatal számára, ugyanakkor a földhivatali nyilvántartás adatai alapján címzett levelek gyakran nem értek célba. Mindezek ismeretében a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján történő kifüggesztés és az internetes hírportálon történő közzététel a mai viszonyok között biztosabb, célszerűbb hírközlési módot jelenthet. Így az érdekelteken túl a téma iránt érdeklődők is értesülhetnek az építészeti érték védetté nyilvánításáról vagy annak megszüntetéséről, azonban észrevételt csak az érdekeltek tehetnek, amelynek határideje 15 nap. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetés jogbiztonságot ad a tulajdonosnak, mivel a tulajdonában lévő ingatlannal kapcsolatos jogi változtatás a tulajdoni lapon megjelenik.

A műemlékek, műemléki környezetek, műemléki jelentőségű területek (MJT) - összefoglaló néven országos (nemzeti) örökség - és a helyi építészeti örökség viszonyát az Étv. 57. § (1)-(2) bekezdése úgy határozza meg, hogy a helyi építészeti örökség védelme az országos egyedi műemléki védelemre nem terjedhet ki, ugyanakkor az országos területi műemléki védelemben helyi egyedi védelem lehetséges. Ebből következik azonban, hogy az országos területi műemléki védelemben helyi területi védelem nem lehetséges. A rendelet 6. § (2) bekezdése ezzel összhangban rendelkezik.

A korlátozásokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok hivatottak elérni azt a célt, hogy a helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékei hosszú távon is megőrizhetőek legyenek, hiszen társadalmi érdek a várost alkotó legértékesebb épületállomány jó minőségben való fennmaradásának biztosítása, a védett épületegyüttesek karakterének megőrzése. Ennek megfelelően bontásra, részleges bontásra csak kivételes esetben kerülhet sor, ha az épületegyüttesben vagy az egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében lévő bontani kívánt épület vagy az egyedi védettségű építmény bontani kívánt épületrésze építészeti értéket nem hordoz. Az építészeti érték szakszerű megállapítása érdekében részletes értékvédelmi dokumentáció készítése szükséges, amelynek felmérési tervet is tartalmaznia kell.

A helyi védettségű építészeti örökség építészeti értékeinek megőrzése szakmai és anyagi támogatással is segíthető, annak érdekében, hogy a tulajdonosok az átlagoshoz képest nagyobb költséggel és speciális szakmai ismeretekkel megvalósítható értékőrző felújításaik során ne maradjanak magukra. Szakmai támogatás a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben elsősorban településképi véleményezés útján adható az Étv. rendelkezései alapján.

A rendelet hatálya alá tartozó építmények felújításához kiírásra kerülő „Építészeti Értékvédelmi Támogatás” pályázata kapcsán, a hivatal szakemberei a felújítás folyamatában szintén hatékony segítséget nyújthatnak az építészeti értékek megőrzése érdekében. Az anyagi támogatást maga a pályázaton elnyerhető összeg jelenti, amely vissza nem térítendő támogatásként nyújtható az építészeti értéket felújítani szándékozó tulajdonosnak. Mivel a pályázók csak támogatást kapnak, tehát a munka bekerülési összegének egy bizonyos hányadát, saját anyagi forrásaikat is igénybe kell venniük. Ez a tapasztalatok szerint azt eredményezi, hogy a támogatás összegének két-háromszorosa is megmozdul az építészeti értékek helyreállítása érdekében. A felújított épület vagyonnövekedése pedig - például homlokzatfelújítás vagy az épület belső közösségi tereinek megújulása esetén - az eredeti támogatási összeg többszörösét is kiteheti, mivel a rendbe hozott épületekben a lakások értéke megnő. További kedvező jelenségnek tekinthető az a felújítási hullám, amelyet egy-egy fővárosi támogatás segítségével történt épületfelújítás vált ki a szűkebb környezetében.

A pályázat kiírásának alapfeltétele, hogy az „Építészeti Értékvédelmi Támogatás” a Fővárosi Önkormányzat éves költségvetésében szerepeljen.

A pályázat célja olyan, az eredeti építészeti értékek megújulását eredményező munkák elvégzésének segítése, amelyek a fővárosi védelem alá helyezést indokolttá tették. A támogatás hangsúlyozottan az építészeti értékek megőrzését szorgalmazza. Az épületek megfelelő műszaki állapotban tartásához szükséges, a jókarbantartás körébe sorolható munkák elvégzését más források - önerő, egyéb pályázatok - bevonásával lehet megvalósítani. Ezzel biztosítható, hogy a támogatás a lehető leghatékonyabban szolgálja a főváros által védelem alá helyezett építészeti értékek megőrzését.

A Rendeletben kamatmentes kölcsönként nyújtott kedvezmény az utóbbi években kevésbé volt keresett a pályázók körében, mivel a vissza nem térítendő támogatás hatékonyabb segítséget jelentett számukra az egyre szűkülő anyagi lehetőségeik között, valamint a jelzálogjoggal biztosított hitelfelvétel a lakosság tudatában összekapcsolódott a devizahitelekkel.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Megfogalmazza a rendelet célját, az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelmével kapcsolatos alapelveket és feladatokat. Egyértelműen rögzíti, hogy a javaslat hatálya nem terjed ki az Étv. 57. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az építészeti örökség azon elemeire, amelyek országos egyedi műemléki védelemben részesültek.

A 2. §-hoz

Meghatározza az alkalmazás során felvetődő legjelentősebb fogalmakat. Az építészeti érték, építészeti örökség, építmény fogalmakat a mindenkor hatályos épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.

A helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetét az adott ingatlan helyszínrajzi határai határozzák meg. A korlátozások és kötelezettségek vonatkozásában a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a helyi egyedi védettségre, ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartási feljegyzés az ingatlan helyszínrajzi határain belül lévő teljes területre vonatkozik.

A fogalmak meghatározása során különbséget kellett tenni a helyi védelem keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos kezdeményezésekhez elkészíteni szükséges értékvédelmi dokumentáció és a bontáshoz vagy részleges bontáshoz szükséges, műszaki jellemzőket is tartalmazó részletes értékvédelmi dokumentáció között. Az első esetben az épület felmérési terveit tartalmazó, költséges dokumentáció elkészíttetése nem szükséges, azonban az a bontásnak vagy részleges bontásnak elengedhetetlen feltétele kell, hogy legyen. Csak így dokumentálható egyértelműen, hogy egy építménynek olyan része, vagy egy épületegyüttesnek egy olyan tagja kerül bontásra, amely kimagasló építészeti értéket nem képvisel.

A helyi védettségű építészeti örökség összefoglaló meghatározása a helyi egyedi védettségű építményeknek és a helyi területi védettségű épületegyütteseknek.

A 3-8. §-hoz

Rögzíti a védelem keletkezése és megszűnése hatásköri szabályait. Meghatározza a védelem alá helyezési vagy megszüntetési kezdeményezés lehetőségeit, tartalmi elemeit, előkészítésének rendjét.

Garanciális szabály, hogy a kezdeményezésekről az érdekelteket értesíteni kell, és arra észrevételt is tehetnek, valamint, hogy a helyi védettségű építészeti örökség keletkezése, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni. Ez a rendelkezés egyben a jogbiztonságot is szolgálja.

Az Étv. 57. § (1)-(2) bekezdése alapján a helyi területi védelemben lehet országos egyedi műemléki védettség, azonban az országos egyedi műemléki védettségre a helyi védelem szabályai nem vonatkoztathatók. Az országos területi műemléki védelemben lehet helyi egyedi védettség. Az országos területi műemléki védelem ugyanakkor az egyes ingatlanokon fennálló helyi területi védelem hatályát érinti, vagyis műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben nem lehet helyi területi védelem. A műemléki védelem alá helyezett helyi védettségű építészeti örökség helyi védelme ennek megfelelően helyi egyedi védettség esetén továbbra is fenntartható, a helyi területi védelem azonban megszüntetendő.

A 9. §-hoz

Megfogalmazza a helyi védettségű építészeti örökség megőrzése, fenntarthatósága érdekében szükséges korlátozásokat és kötelezettségeket, és a kötelezettségek gyakorlati érvényesítése érdekében intézkedésre hatalmazza fel - az építésügyi jogszabályoknak megfelelően - az első fokú építési hatóságot.

A 10. §-hoz

Rendezi, hogy a helyi védettségű építészeti örökség bontására, részleges bontására milyen esetekben és milyen feltételekkel kerülhet sor. A helyi egyedi védettségű építmény egésze nem bontható, mivel az építmény megsemmisülésével a védelem tárgya szűnne meg, ezáltal a védelem értelmét vesztené. Helyi területi védettségű épületegyüttesek területén vagy az egyedi helyi védettségű építmény közvetlen környezetében azonban lehetnek olyan építmények, amelyek az épületegyüttes karakterétől, építészeti értékétől lényegesen eltérnek. Bontásukkal megnyílhat a lehetőség a védett épületegyüttesbe illeszkedő új építészeti érték létrehozására.

A 11. §-hoz

Az Étv. 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, továbbá a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése szerint a fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt.

A 12. §-hoz

A rendelet a helyi védettségű építészeti örökség megőrzését anyagi támogatással is segíteni kívánja. Ezt szolgálja az „Építészeti Értékvédelmi Támogatás”, amely alapelveiben azonos az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendeletben meghatározott „Települési Értékvédelmi Támogatás”-sal.

A 13. §-hoz

A Közgyűlés a pályázat kiírása során évente határozza meg az annak tartalmára vonatkozó részletes feltételeket annak érdekében, hogy a pályázati kiírás aktualizálható legyen az adott időszakra vonatkozóan, a rendelet módosítása nélkül.

A 14. §-hoz

A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el, mivel ez a támogatási forma tudja a leghatékonyabban segíteni a pályázókat az építészeti értékek megőrzésére irányuló felújításaikban.

A 15. §-hoz

Rendelkezik a rendelet hatálybalépéséről.

A 16. §-hoz

Utal a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazás kötelezettségére is.

Az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet melléklete, „Budapest helyi védettségű értékeinek jegyzéke” azonos tartalommal, de a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint meghatározott szerkesztéssel, a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, annak 1. mellékletét képezi, „Budapest fővárosi helyi védettségű építészeti örökségének jegyzéke” címmel. A Jegyzék felülvizsgálata alapján, annak korszerűsítését a rendelet hatálybalépését követő fél éven belül célszerű elkészíteni.

A 17. §-hoz

A rendeletben a főpolgármesterre átruházott hatásköröknek megfelelően módosítja az SZMSZ 10. számú mellékletét, mely a Közgyűlés által önkormányzati rendeletben a főpolgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét tartalmazza.

A 18. §-hoz

Jelenleg az 54/1993. (1994. II. 1.) Főv. Kgy. rendelet szabályozza a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelmét. Ezt a Rendeletet váltja fel a rendelet, amely a megváltozott jogszabályi környezethez igazodva szabályozza Budapest főváros építészeti örökségének fővárosi helyi védelmét.