Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

72/2013. (X. 14.) Főv. Kgy. rendelet indokolása

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról

Általános indokolás

A települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos fővárosi önkormányzati szabályokat a többször módosított - a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló - 59/2011. (X. 12.) Főv. Kgy. rendelet állapította meg, mely szerint a közszolgáltatást - a főváros közigazgatási területén - kizárólagos joggal látja el a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (a továbbiakban: közszolgáltató).

2013. január 1-jétől a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a települési folyékony hulladék szabályozási kérdéseit nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz megnevezéssel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) hatálya alá utalta.

Merőben új eleme a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízkezelési közszolgáltatást szabályozó új rendeletnek - a Vgt. által előírt - a kéttényezős díjszámítási rendszer, melyben a közszolgáltatás díja alapdíjból és ürítési díjból épül fel.

Az alapdíj a szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő (üzemeltetési költségek, számlázás, díjbeszedés, környezetvédelmi kiadások stb.) költségeket tartalmazza, míg az ürítési díj az ártalmatlanításra átadott szennyvíz mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál.

A hatályos szabályozást érintő fenti változások indokolják, hogy - az Önkormányzat megújuló közszolgáltatási politikájának kifejezéseként is - a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos elveket, feladatokat, hatásköröket és jogviszonyokat a Közgyűlés újraszabályozza és azokat új rendeletben határozza meg.

A jelenleg hatályos szabályozás számos szakmai eleme ugyanakkor megfelel a követelményeknek, ezért azokat a javaslat átveszi az új szabályozáshoz. Különösen az ingatlanon fogyasztott ivóvíz mennyiségéhez kapcsolódó díjszámítás elvét, melynek 2012. március 1-jét követő bevezetésével legalább megduplázódott az ártalmatlanító rendszerben megjelenő szennyvíz mennyisége, és biztosított a közszolgáltató kizárólagos jogának érvényesítése.

Az új rendelet megőrzi, illetve erősíti a közszolgáltatáshoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek rendszerében az indokolt és szükséges hatósági, tulajdonosi és magánjogi viszonyok elkülönítésével a közszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetőségét az alábbi célok érdekében:

- a lakosság egészségének védelme, a természeti és épített környezetének, felszíni és felszín alatti vízkészlete minőségének megóvása a vízgazdálkodás eszközeivel;

- Budapest környezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizek által okozott terhelésének minimalizálása, környezetkímélő ártalmatlanítása.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A rendelet, személyi, tárgyi és területi hatályát határozza meg.

A 2. §-hoz

A rendelet szövegében használt fogalmakat határozza meg annak érdekében, hogy a következő szabályokban már e fogalmak, mint értelmezett fogalmak kerüljenek alkalmazásra.

A 3. §-hoz

A rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel összefüggő önkormányzati feladatok általános telepítéséről és az ezekhez kapcsolódó hatáskörök gyakorlásáról rendelkezik.

A 4. §-hoz

A rendelet e részében dönt az Önkormányzat arról, hogy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő közszolgáltatást szervez. A közszolgáltatás kötelező igénybevételét és kötelező megszervezését a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgt.) 4. §-a és a IX./A. fejezet §-ai szabályozzák.

A szabályozás tárgyi hatálya a közművel nem összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési és szállítási közszolgáltatás, amelynek általános céljait és tartalmát - a Vgt. rendelkezéseivel összhangban - határozza meg a rendelet. E szabályozás biztosítja, hogy a közszolgáltatásban közreműködők, illetve a szolgáltatás igénybevételére kötelezettek pontosan ismerjék, hogy a közszolgáltatás milyen tevékenységeket ölel fel.

A Javaslat az ingatlantulajdonosokat kötelezi, hogy a közszolgáltatást a rendeletben meghatározottak szerint vegyék igénybe.

Az 5. §-hoz

A Javaslat részletezi - a Vgt. rendelkezéseivel összhangban - az Önkormányzat közszolgáltatás-szervezési kötelezettségének a tartalmát és meghatározza a közszolgáltatás ellátásának lehetséges szervezeti kereteit.

A 6. §-hoz

A Javaslat a központi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően szabályozza az Önkormányzat és a közszolgáltató szervezet között megkötendő közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi követelményeit, illetve a szerződés megszűnésének, megszüntetésének eseteit és feltételeit.

A Javaslat tartalmazza a közszolgáltatást igénybe vevők jogos érdekei védelmének rendeleti előírásait. A közszolgáltatási szerződés tartalmi követelménye - a jogszabályokban meghatározottak mellett - a közszolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeit szolgáló garanciák, garanciális elemek, pl. fogyasztói üzletszabályzat (közüzemi szabályzat), valamint a garanciális szabályok előkészítésének, elfogadásának és felülvizsgálatának eljárási rendje.

A szerződésben a közszolgáltató kötelezettségei között került meghatározásra a közszolgáltató nem szerződésszerű teljesítésből eredő kötbérfizetési kötelezettsége, amely egyrészt ösztönzi a közszolgáltatót a megfelelő teljesítésre, másrészt szankcionálja a hibás teljesítést. A minőségi feladatellátás biztosítását szolgálja, hogy a szerződés kötelező eleme a minőségi paraméterek meghatározása és az előírt mutatók ellenőrizhető mérése.

A 7. §-hoz

A Javaslat nevesíti, hogy a közszolgáltatást a főváros közigazgatási területén - a Vagyonrendelet 3. mellékletével összhangban - kizárólagos joggal látja el a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft., mint közszolgáltató.

A 8-10. §-okhoz

A Javaslat meghatározza a közszolgáltatás ellátásának rendjét, rögzíti a közszolgáltatás kötelező igénybevételét és az ingatlantulajdonos kötelezettségének konkrét normatív feltételeit, a szerződéses jogviszonyba lépő felek rendeletben biztosított, illetve előírt jogait és kötelezettségeit.

A fogyasztók érdekeinek védelmében, előírást tartalmaz a közszolgáltató által létrehozandó és fenntartandó adminisztrációs rendszerről.

Taxatív felsorolást tartalmaz azokra az esetekre, melyek teljesülése esetén az ingatlantulajdonos mentesül a közszolgáltatás igénybevétele alól.

A 11. §-hoz

A korábbi szabályozással ellentétben a Javaslat a gazdálkodó szervezetekre is kötelező érvénnyel írja elő a közszolgáltatás igénybevételét, amennyiben azok tevékenysége során nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik.

Azokban az esetekben, amikor az ingatlanon fogyasztott ivóvíz kisebb-nagyobb mennyisége a gyártott termékbe beépül, vagy mint folyékony hulladék hagyja el a technológiát, a gazdálkodó szervezeteknek lehetőséget biztosít az általánostól eltérő feltételek egyedi szerződésben történő rögzítésére.

A 12. §-hoz

A Javaslat az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban határozza meg a közszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások vezetésére és az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

Az információs önrendelkezési jogról és az információ-szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (1) bekezdése alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

A Vgt. 44/C. § (2) szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg többek között a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.

A Javaslat alapján a közszolgáltató válik jogosulttá és kötelezetté az ingatlantulajdonos adatainak kezelésére, és ezzel összefüggésben köteles a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezések betartására.

Azon ingatlantulajdonosok esetében, akik a közművel nem összegyűjtött háztartási szennyvizüket a közszolgáltatónak adják át, a háztartási szennyvíz nyilvántartásáról külön jogszabályban meghatározottak szerint a közszolgáltató gondoskodik.

A 13. §-hoz

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezése, ártalmatlanítása a vízügyi hatóság által meghatározott leürítőhelyen történhet. A leürítőhelyek közhatalmi típusú meghatározása biztosítja, hogy a háztartási szennyvíz elhelyezése, ártalmatlanítása a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történjen.

A háztartási szennyvíz közcsatornába történő leeresztéséért a közszolgáltató azonos elbírálás alá esik más közcsatorna-használókkal, ezért a csatornahasználati díjat köteles megfizetni a csatorna üzemeltetőjének.

A 14-15. §-okhoz

A Javaslat a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos mennyiségi, minőségi és - a jogszabályokkal, illetve szakmai követelményekkel összhangban álló - szakmai szabályokat állapít meg. Ezek alapján a közszolgáltató a megrendeléstől számítva a rendeletben meghatározott időtartam alatt köteles eleget tenni a szolgáltatási kötelezettségének, amely szolgáltatás csak jogszabályban meghatározott kivételes esetben korlátozható vagy szüneteltethető és a rendeletben meghatározott eszközökkel és módon köteles a közszolgáltatást elvégezni.

A Javaslat a korábbi szabályozással ellentétben, a szolgáltatás kötelező teljesítését a megrendeléstől számított 72 óra helyett, a megrendeléstől számított 3 munkanapban határozza meg. Ezzel a megoldással kiküszöbölhető a hétvégi, vagy többnapos ünnepek miatt határidőn túli teljesítés.

A közszolgáltató tevékenysége ellátásához jogosult közreműködőt igénybe venni. A közreműködő igénybevételének lehetőségét és feltételeit a Közszolgáltatási Szerződés határozza meg.

A 16-17. §-okhoz

A közszolgáltatási díj megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás változásával összhangban a Javaslat szerint a közszolgáltatási díj megállapítás, kéttényezős módon történik, alapdíjból és üritési díjból épül fel, amelyek legmagasabb díjait legalább 1 éves időtartamra a Közgyűlés állapítja meg. A Javaslat meghatározza a díj megállapítása során alkalmazandó alapelveket.

Más jogszabályokkal összhangban tételes felsorolást ad a Javaslat azon lehetőségekről, melyeket csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az ingatlanon képződő háztartási szennyvíz mennyiségének meghatározása során.

Az ingatlanon keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízmennyiség kiszámításánál az ingatlanon fogyasztott vízmennyiséget kell alapul venni, és a közszolgáltató jogosult az erre az esetre a Közgyűlés által meghatározott ürítési egységnyi díjtétellel (1. melléklet) számolni.

A Javaslat szerint a közszolgáltató az érintett ingatlantulajdonosoknak a vízórán mért vízfogyasztás alapján utólagos elszámolással, rendszeres időközönként olyan számlát bocsát ki, amely tartalmazza a közszolgáltatás alapdíját, ürítési díját, továbbá minden olyan kedvezmény érvényesítésre kerülhet, amire a csatornaszolgáltatást igénybe vevők is jogosultak, például a locsolási kedvezmény, locsolási mellékmérő alkalmazása, csőtörésből származó vízelfolyás jóváírási lehetősége.

Azon esetekben, amikor az egységnyi időszakban az ingatlanról elszállítandó települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége meghaladja az ugyanarra az időszakra vonatkozó mért vízfogyasztást, az ürítési díj megállapításánál a vízfogyasztáson felül elszállított szennyvízmennyiséget a közszolgáltató jogosult az erre az esetre a Közgyűlés által meghatározott egységnyi díjtétellel elszámolni. Ilyen körülmény jellemzően akkor fordulhat elő, ha az ingatlanon lévő közműpótló műtárgyba a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízen kívül csapadékvizet is bevezetnek, vagy a műtárgyba bármely ok miatt kívülről a talajvíz bejut.

Azon ingatlanok esetében pedig, ahol nincs vezetékes ivóvíz, az ürítési díj megállapításánál az elszállított szennyvízmennyiséget a közszolgáltató továbbra is jogosult az erre az esetre a Közgyűlés által meghatározott egységnyi díjtétellel elszámolni.

A közszolgáltató rendszeres időközönként számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére a teljesített közszolgáltatásra kibocsátott számla alapján utólag, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíteni.

A 18. §-hoz

A locsolási kedvezmény szabályainak megalkotása és rendeletbe illesztése az Alapvető Jogok Biztosa AJB-8497/2012. ügyszámon 2013 februárjában közölt jelentésének megállapításai alapján történt meg.

A 19-20. §-okhoz

A záró rendelkezések a rendelet hatálybalépéséről szóló rendelkezést és a jogtechnikailag szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést, valamint a jogharmonizációs záradékot tartalmazzák.