A fővárosi önkormányzat az Alaprendelet megalkotása után kapott felhatalmazást az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben településképi véleményezési eljárásról szóló rendelet megalkotására. A Fővárosi Közgyűlés e tárgykörben rendeletet alkot, ezért vált szükségessé az Alaprendelet módosítása.
Az Alaprendelet helyi egyedi védettséget és nem területi védettséget kíván szabályozni, ezért vált szükségessé az épületegyüttes meghatározását tartalmazó értelmező rendelkezés pontosítása.
A tervezet rögzíti, hogy a helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését, így az értékvizsgálat biztosítását is a főépítész végzi. Ezzel az állampolgárok részére kedvezőbbé válik a védetté nyilvánítás kezdeményezése. A nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezések esetén a tervezet lehetővé teszi, hogy a költséges értékvizsgálat és az az alapján készülő értékvédelmi dokumentáció elkészítése nélkül is megtagadható legyen a védetté nyilvánítás.
A tervezet itt is pontosítja, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyi egyedi védelem alá helyezi az arra érdemes építményeket és épületegyütteseket.
A tervezet megnevezi, hogy a főpolgármester a helyi védettségű építészeti örökség védelme érdekében mely jogszabályok alapján járhat el.
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése szerint bontási engedély alapján végezhető a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő bontási tevékenység. A 46. § (2) bekezdése szerint a bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság többek között vizsgálja, hogy a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó örökségvédelmi követelményeket.
A Fővárosi Önkormányzat részére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése lehetővé teszi többek között, hogy a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről rendeletben döntsön. Ennek alapján határozza meg az e szakaszban szabályozott korlátozást.
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján a fővárosban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt. Figyelemmel arra, hogy a bontási engedélyezési eljárás is építésügyi hatósági eljárás, ezért került nevesítésre ez az eljárás.
Pontosításra kerül, hogy milyen munkákra lehet igénybe venni az Építészeti Értékvédelmi Támogatást.
A tervezet átvezeti az Alaprendelet 9. § (7) bekezdésének módosítását a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (III. 18.) Főv. Kgy. rendelet vonatkozó rendelkezésén.
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A rendelet hatálybalépéséről intézkedik.