Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

35/2014. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet indokolása

Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról

Általános indokolás

Az alapvető jogok biztosa az AJB-237/2012. számú ügyben hozott jelentése, valamint az elmúlt időszak tapasztalatai és az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások indokolják az R. módosítását.

Részletes indokolás

Az 1. és 8. §-okhoz

Az alapvető jogok biztosa az AJB-237/2012. számú ügyben vizsgálatot folytatott le az alábbi tárgyban.

A panaszos gépjárművével az egyik kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterületen, időben érvényes parkolójeggyel várakozott, ám ennek ellenére a területileg illetékes parkolásüzemeltető pótdíjfizetési felszólítást helyezett el a gépjárművén. A panaszos a várakozási díj és pótdíj tartozás törlése érdekében kérelemmel fordult a pótdíjat kiszabó parkolásüzemeltetőhöz, csatolva a megváltott parkolójegyét. A parkolásüzemeltető a panaszos kérelmét elutasította, tekintettel arra, hogy a becsatolt parkolójegyet nem a területileg illetékes önkormányzat területén, hanem egy azzal szomszédos másik önkormányzat parkolásüzemeltetőjénél váltották.

Az alapvető jogok biztosa jelentésében felkérte a főpolgármestert, hogy Budapest Főváros egységes parkolási rendszerének kialakítása érdekében kezdeményezze olyan szabályok megalkotását, amelyek egyértelműen és átláthatóan szabályozzák a kerülethatárokon történő gépjárművel várakozás esetén a parkolójegyek, illetve lakossági várakozási engedélyek kölcsönös elfogadásának feltételeit.

A területileg nem illetékes parkolásüzemeltetőnél váltott, időben érvényes parkolójegy elfogadásának kötelező előírása több okból sem lehetséges.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9/D. § (3) bekezdése alapján a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat vagy a parkolásüzemeltető és a várakozási terület igénybevevője közötti polgári jogi jogviszony, ezért a jogszabályokban előírt várakozási díj, illetve pótdíj megfizetése nem történhet egy harmadik fél, azaz egy másik helyi önkormányzat vagy parkolásüzemeltető részére.

A Kkt. 9/D. § (6) bekezdése továbbá rögzíti, hogy a polgári jogi viszony alapján a parkolási szolgáltatást igénybe vevő által megfizetett várakozási díj és pótdíj összege a helyi önkormányzatot illeti meg. Abban az esetben tehát, ha a területileg illetékes - a várakozási díjra, valamint pótdíjra jogosult - helyi önkormányzat a területileg nem illetékes üzemeltetőnél váltott parkolójegyet elfogadja és a kiszabott várakozási díj és pótdíj tartozást a nyilvántartásból törli, azzal bevételről mond le, amelyet azonban csak a vonatkozó rendeletében meghatározott módon és esetekben tehetne meg.

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: KM rendelet) mellékletét képező Forgalomszabályozási műszaki szabályzat 2011. október 25-étől hatályos 35.15. b) pontja kimondja, hogy amennyiben a várakozási területen a közterületeknek nem azonos a tulajdonosa, abban az esetben a tulajdonosok előzetes egymás közötti megállapodását követően lehet csak bevezetni a díjfizetési kötelezettséget. Ebben az esetben a tulajdonosok (az általuk megbízott üzemeltetők) kötelesek bármely - azonos tarifaövezetben lévő - parkolóautomatánál váltott parkolójegyet elfogadni. A hivatkozott rendelkezés értelmében, a 2011. október 25-e után bevezetett várakozási díjfizetés esetén - feltéve, ha a tulajdonosok egymás között erről előzetesen megállapodtak - már lehetőség van az időben érvényes parkolójegyek kölcsönös elfogadására. Tekintettel azonban arra, hogy a fővárosban a várakozási övezetek jelentős részén még 2011. október 25-e előtt lett a várakozási díjfizetési kötelezettség bevezetve, azok vonatkozásában a hivatkozott rendelkezés nem alkalmazható.

A fentiekre figyelemmel csak annak meghatározására van lehetőség, hogy melyek azok az esetek, amelyek nem minősülnek díjfizetés nélküli várakozásnak, azaz melyek azok az esetek, amikor a Kkt. által meghatározott egyórai várakozási díj és pótdíj nem szabható ki.

A 2. és 4. §-okhoz

Egy várakozási övezet területén állandó lakóhellyel rendelkező lakó a kerületi önkormányzatnál azért nem kapott lakossági várakozási hozzájárulást, mert a gépjárművet a munkáltatótól kizárólagos használatba kapta, de az nem személygépkocsi, hanem 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi volt. A hatályos R. 10. § (1) bekezdése szerint, ha a gépjármű a saját üzemben tartásában lett volna, akkor megkapta volna a lakossági várakozási hozzájárulást, ezért indokolt összhangba hozni a két szabályozást.

A 3. §-hoz

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 50. § (1) bekezdése - amely arról rendelkezik, hogy milyen esetekben kell a jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni - kiegészült a személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében vagy a pénzügyi szolgáltatást végző szervezet által üzemeltetett pénz- és értékszállítást rendszeresen végző járművel és a közterületi polgárőri szolgálat ellátása során e tevékenységet végző járművel. Mivel a KRESZ 50. § (2) és (3) bekezdései alapján, a feladat végzése közben ezek a járművek is behajthatnak olyan útra vagy övezetbe, ahová egyébként tilos, ezért ezzel összhangban az R.-t is módosítani szükséges.

Az 5. §-hoz

Az őrzött, fizető P+R várakozóhelyeken történő várakozás feltételeit szabályozza.

Az őrzési díjak módosítása az éjszakai igénybevétel növelését célozza meg, mivel az éjszakai parkolások száma nem számottevő, a nappali parkolások 1%-át sem éri el. Ezzel elérhető az is, hogy a szinte nullával egyenlő éjszakai bevétel magasabb szintre emelkedjen. A kombinált bérletek eladási számai is minimálisak, az összes bérleteladás mindössze 4,7%-át teszik ki, így az ezen bérletek után fizetendő díjak csökkenése remélhetőleg megnöveli az igénybe vevők kedvét a kombinált bérletek megváltására. Különösen igaz ez azokon a helyeken, ahol az őrzött, fizető P+R várakozóhelyek közel esnek a lakóövezetekhez, így lakóövezetekben élők kedvező díj ellenében tudják tárolni gépjárműveiket. A negyedéves és a féléves bérleteket pedig kihasználatlanság miatt célszerű kivezetni a rendszerből.

A 6. §-hoz

A szabályozás lehetővé teszi, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló mélygarázsokban és parkolóházakban a kétkerekű motorkerékpárokkal is lehessen várakozni, azonban a várakozásért díjat kell fizetni. Tekintettel arra, hogy ezek a területek nem minősülnek a Kkt. szerinti várakozási területnek, így a kétkerekű motorkerékpárok várakozásáért is lehet várakozási díjat fizettetni.

A 7. §-hoz

A városrendészeti behajtási-várakozási hozzájárulás és a városrendészeti behajtási hozzájárulás kiadásának 5 munkanapos határidejét az ügyintézés időszükséglete miatt 15 munkanapra módosítja.

A 9. és 12. §-okhoz

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (4) bekezdésének 10. pontja szerint a Fővárosi Önkormányzat feladata különösen a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása, míg az Mötv. 23. § (5) bekezdésének 3. pontja szerint, a kerületi önkormányzatok feladata különösen a parkolásüzemeltetés.

Tekintettel tehát arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken is a területileg illetékes kerületi önkormányzatok jogosultak a parkolásüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az ezekről a területekről származó várakozási díj és pótdíj bevétel - a Kkt. 9/D. § (6) bekezdése alapján a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg, a Fővárosi Önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok megállapodást kötöttek.

A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzattal (a továbbiakban: I. kerületi Önkormányzat) a tárgyban folytatott egyeztetések során kiderült, hogy a Rudas Gyógyfürdő és Uszoda előtti, Szent Gellért rakpart elnevezésű, az I. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő útszakaszon jelenleg azért nincs parkolásüzemeltetés, mert a terület az R.-ben nincs nevesítve. Az egységesség érdekében, az I. kerületi várakozási övezetet célszerű ezzel az útszakasszal kiegészíteni.

A KM rendelet mellékletét képző Forgalomszabályozási műszaki szabályzat 35.15. pontja szerint a telítettség mérését a várakozási terület parkolóhelyszámának 2011. október 25-én meglevő férőhelyszámának 10%-nál nagyobb bővítése esetén kell megállapítani, így jelen módosítás esetén a telítettségmérésre nincs szükség.

A módosítást az 1. melléklet „3 órás maximális várakozási idejű területek” cím és a 2. melléklet „2 díjtételű területek” cím I. kerületre vonatkozó rendelkezései esetén is szükséges átvezetni.

A 10., 11., 13. és 15. §-okhoz

A felújított margitszigeti futókör könnyebb elérhetősége érdekében a kisebb telítettségű, 0.00 óra és 10.00 óra közötti időszakban indokolt a várakozóhelyeken fizetendő várakozási díj mérséklése, így ebben az időszakban az 1. díjtételű díj helyett csak 4. díjtételű várakozási díjat kell fizetni.

Az Mötv. 22. § (4) bekezdése szerint a főváros területe kerületekre és a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre tagozódik, ezért indokolt az R.-ben „a Margitszigeten az északi fizetőparkoló és a szállodák várakozóhelyei” szövegrészt tartalmazó várakozási övezeti felsorolásokat módosítani úgy, hogy az R. 1. és 2. mellékletében a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezések közül kikerül, és egy új, önálló „Főváros” elnevezésű felsorolásba kerül át, míg az 5. mellékletben a „XIII. kerület” szövegrész hatályát veszti.

A 14. §-hoz

A VIII. kerület, Rákóczi tér alatt létesített mélygarázs üzemeltetési tapasztalatai alapján elmondható, hogy az eseti, parkolójeggyel történő parkolások száma elenyésző, inkább a környékbeli lakosok gépjárművük tárolására használják a mélygarázst. A megnövekedett kereslet miatt indokolt mind a nappali, mind az éjszakai, mind pedig a kombinált havi bérlet árának egységesen 2000 forinttal történő megemelése.

A 16. §-hoz

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.