A vagyongazdálkodással összefüggésben a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet (Vagyonrendelet), valamint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 40/2006. (VII. 14.) Főv. Kgy. rendelet (Helyiségrendelet) módosítása vált szükségessé, egyrészt a közelmúltban hatályba lépett törvény- és rendeletmódosításokkal (Nemzeti köznevelésről szóló tv., Államháztartás számviteléről szóló rendelet, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, stb.) való összhang megteremtése érdekében, másrészt a Vagyonrendelet és Helyiségrendelet egyes rendelkezéseinek gyakorlatban történő alkalmazása hatékonyabbá tétele céljából.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) törvény módosításai folytán egyes állami köznevelési intézmények fenntartói feladatai az állami intézményfenntartó központtól más fenntartóhoz kerültek: az Szt. 4/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az állami szakképző intézmények fenntartója a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter; az Szt. 4/A. § (2) bekezdése szerint az agrárágazathoz tartozó szakképzés főszabály szerint az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter által alapított intézményben folyhat; az Nkt. 19. § (5) bekezdése szerint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az Oktatási Hivatal látja el. A Fővárosi Önkormányzat a feladatellátást szolgáló vagyont az új fenntartónak is köteles biztosítani. Indokolt kiterjeszteni a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét az állami köznevelési közfeladat ellátását szolgáló vagyonra, arra is tekintettel, hogy az állami fenntartót ezen vagyonelemek felett a törvény erejénél fogva megilleti az ingyenes vagyonkezelői jog vagy az ingyenes használat joga.
Indokolt továbbá kiterjeszteni a korlátozottan forgalomképes vagyoni kört a Budapesti Városigazgatóság Zrt., a BKK Zrt., valamint a BKV Zrt. leányvállalatainak használatában lévő, feladatellátást szolgáló vagyonelemekre is.
A módosító rendelet (3) bekezdése a korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés fennállásának korlátait pontosítja egyes korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek tekintetében.
Tekintettel az új államháztartás számviteléről (Áhsz.) szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 22. § (2) és (3) bekezdésére, a leltározás végrehajtását az Szt. 69. §-a szerint kell végrehajtani, ezért az önkormányzati tulajdonú társaságok üzemeltetésében, kezelésében lévő eszközök, valamint az államháztartáson kívül vagyonkezelésbe adott eszközök leltározására vonatkozóan a gazdasági társaságok leltározási és leltárkészítési szabályzatát egységesen kell elkészíteni. A leltárt olyan részletességgel kell összeállítani, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza az üzemeltetésre, kezelésre átvett eszközöket. Mindezek biztosítása érdekében szükséges a Vagyonrendeletet kiegészíteni a leltárkészítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéssel.
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal való rendelkezés szabálya körében pontosítja a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemeket.
E rendelkezés indoka, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 16. pontja értelmében a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés a Közgyűlés hatásköréből nem ruházható át.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. rendelkezései szerint a napirendet is tartalmazó társasházi közgyűlési meghívót elegendő legkésőbb 8 nappal a közgyűlés napja előtt megküldeni. A társasházi közgyűlési meghívó megküldése/hivatalba érkezése és a közgyűlés időpontja közötti időtartam a legtöbb esetben nem elegendő a társasházi közgyűlésen történő részvételhez szükséges meghatalmazás testület általi kiadására, illetve azt megelőzően a hivatali koordináció lefolytatására. A közgyűlési meghívó hivatalba érkezését követően 8 napon belül a legtöbbször testületi ülés tartására sem kerül sor. A törvényben előírt rövid határidő tarthatósága érdekében indokolt a társasházi közgyűlésen történő tulajdonosi joggyakorlást a főpolgármester hatáskörébe telepíteni.
A fővárosi önkormányzati intézmények működtetésében lévő ingatlan hasznosítása során az az időtartam, amely esetén az intézményvezető a testület egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett a hasznosításról önállóan dönthet, 1 éves időtartamra csökken, tekintettel arra, a 3 éves időtartam indokolatlanul hosszú.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 76. § (6) bekezdése szerint az állami intézményfenntartó központ és a szakképzési centrum fenntartásában lévő ingó és ingatlan vagyont a tulajdonos önkormányzat nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, ezért indokolt a rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített fővárosi vagyon körét e vagyonelemekkel kibővíteni.
Indokolt a Helyiségrendelet hatálya alól az állami intézményfenntartó központ által fenntartott, a Fővárosi Önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények használatában lévő helyiségeket is kivenni, hiszen ezen helyiségek hasznosítására a Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet speciális szabályokat rögzít. Az intézmények használatában lévő vagyonról való önálló döntés tekintetében a köznevelési intézmények működtetését ellátó, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv vezetőjének az önkormányzati intézmények és gazdasági szervezeteik vezetőjével azonos hatáskört indokolt biztosítani.
A Helyiségrendelet 21/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés kiegészítésének indoka az a gyakorlati tapasztalat, hogy az óvadékfizetés - a jelenleg hatályos rendeletben foglaltak szerint - nem csupán a kizárólagos állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, hanem a kizárólagos állami, vagy önkormányzati fenntartású intézmények esetében is az állami, vagy önkormányzati központi költségvetési elszámolási számlára történik, mely összeg kompenzáció, vagy támogatás formájában visszakerül az intézményhez. Ezen intézmények esetében a kizárólagos állami, ill. önkormányzati fenntartás garanciát jelent a szerződéses kötelezettségek (bérletidíj-fizetés, karbantartás, stb.) teljesítésére, ezért az óvadék fizetési kötelezettség előírása az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokhoz hasonlóan az állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények vonatkozásában nem indokolt.
A Helyiségrendelet 21/A. § (2) bekezdése a bérleti jogviszony létesítésekor az óvadék mértékének minimális mértékét 3 havi piaci, vagy a versenyeztetési eljárás eredményeként kialakult 3 havi bérleti díj összegében határozza meg. A hatályos szabályozás nem ad eltérési lehetőséget a 3 hónapnál rövidebb időtartamú bérleti jogviszonyok esetében, ilyenkor is 3 havi bérleti díjat határoz meg óvadékként, mely összeg indokolatlanul magas, nincsen arányban a bérleti jogviszony időtartamával. Ezen aránytalanság kiigazítását biztosítja a módosítás: a bérleti jogviszony időtartamával arányos összegű óvadékot kell a bérlőnek megfizetnie, illetve előre történő, egyösszegű bérletidíj-fizetés esetén óvadék fizetése nem szükséges.
Gyakorlati problémát vet fel a Helyiségrendelet 26. § (7) bekezdése szerinti azon szabályozás, miszerint a helyiségbérleti jogviszony minden típusú felmondásáról a meghatározott időszakonként ülésező Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság jogosult dönteni. Egyes bérbeadói felmondások esetében ugyanakkor a felmondási határidőt törvény rögzíti (bérlet díj meg nem fizetése esetén a Lakástörvény 25. §-a, és e 8 napos felmondási határidőn belül a testületi döntéshozatali mechanizmussal nem lehetséges a felmondási jogot gyakorolni. Erre tekintettel került kivételként meghatározásra a 26. § (8) bekezdésében azon eset, amikor a felmondási jog gyakorlására rendelkezésre álló rövid határidő miatt a főpolgármester jogosult dönteni.
A Helyiségrendelet 27. § (3) bekezdése az önkormányzati ingatlanok albérletbe adását tiltó rendelkezés alóli kivételi kört szabályozza. E kivételi kör alanyi körének módosítása arra tekintettel merült fel, hogy állami költségvetési szervek, valamint közfeladatot ellátó vagy a Fővárosi Önkormányzattal költségvetési szerződéses jogviszonyban álló nonprofit gazdasági társaságok részére a Fővárosi Önkormányzat által színház, egyéb kulturális, köznevelési vagy sportcélra bérbe adott ingatlanok egyes helyiségeit alkalmi jelleggel jogszerűen adhassák albérletbe (pl.: büfé vagy kávézó részére, céges rendezvény, árverés tartására stb.) szakmai tevékenységüket kiegészítő egyéb szolgáltatások nyújtása céljából, továbbá e módosító rendelkezéssel albérletbe adható a nemzetiségi önkormányzat részére köznevelési célra használatba adott helyiség is a köznevelési feladatellátáshoz szükséges egyéb szolgáltatások nyújtása vagy a szakmai feladatok ellátását nem zavaró rendezvények, szabadidős tevékenységek tartása érdekében.
E rendelkezés a folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan átmeneti rendelkezést tartalmaz a Helyiségrendelet óvadékfizetéssel kapcsolatos módosítására tekintettel.
A 13-15. §-okhoz
A Fővárosi Önkormányzat működését szabályozó jogszabályok koherenciájának érdekében, a Vagyonrendelet és Helyiségrendelet módosítása folytán szükséges módosítani a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának az önkormányzati rendelettel a főpolgármesterre, valamint a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottságra átruházott hatásköröket tartalmazó mellékleteit.
A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
