Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

7/2016. (III. 3.) Főv. Kgy. rendelet indokolása

a fővárosi közlekedést érintő egyes fővárosi közgyűlési rendeletek módosításáról

Általános indokolás

Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat várakozási övezetekkel és a védett övezettel kapcsolatos módosítási javaslata, a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata várakozási övezet módosítási és új várakozási övezet kijelölési javaslata, a Kúria Önkormányzat Tanácsa Köf.5014/2015/4. számú határozata, az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítások, valamint egyéb igények indokolják a Parkolási Rendelet, a Teherforgalmi Rendelet módosítását, valamint a Parkolási és Közlekedésfejlesztési Keret szabályozásáról szóló 25/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Keret Rendelet) hatályon kívül helyezését.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény, valamint a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján, amennyiben a várakozási közszolgáltatás díját mobiltelefon segítségével egyenlítik ki, az csak az állam 100%-os tulajdonában álló, vagy az állam 100%-os tulajdonában álló szervezet 100%-os tulajdonában álló, a Kormány által kijelölt szervezet által működtetett, országosan egységes rendszer igénybevétele útján történhet. Ezek alapján célszerű rögzíteni, hogy a Parkolási Rendeletben meghatározott, mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer alatt ezt a rendszert kell érteni, valamint a Parkolási Rendeletben a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszerrel kapcsolatos előírásokat hatályon kívül kell helyezni, mivel azt felsőbb szintű jogszabályok szabályozzák.

A 2. §-hoz

Az egységes parkolási rendszer érdekében célszerű azt szabályozni, hogy a várakozási övezetek esetén várakozási díj csak a Parkolási Rendeletben meghatározott parkolásüzemeltetési rendszer felállítását követően és annak tényleges üzemeltetése esetén szedhető, így nem fordulhat elő, hogy a várakozási övezetekben különböző díjszedési módok legyenek.

A 3. és 6. §-okhoz

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának követelményeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet meghatározza a környezetkímélő gépkocsi fogalmát, míg a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet kimondja, hogy a közlekedési hatóság az ilyen gépkocsikra zöld alapszínű különleges rendszámtáblát ad ki.

Bár a Parkolási Rendelet korábbi módosítása (az 57/2015. (XII. 23.) Főv. Kgy. rendelet 2. §-a) már kimondta, hogy a zöld alapszínnel ellátott forgalmi rendszámmal rendelkező környezetkímélő gépkocsi számára Budapest főváros közigazgatási területén belül a várakozás díjmentes, azonban ennek a szabályozásnak jogtechnikai pontosítása szükséges.

A 4.és 13. §-okhoz

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5014/2015/4. számú határozatával megállapította, hogy a Parkolási Rendelet 48. § (3) bekezdésének „az ellenőrzés napjától számított 5 munkanapos jogvesztő határidőn belül” szövegrésze és utolsó mondata törvénysértő, ezért azt megsemmisítette. A határozat a Magyar Közlöny 130. számában 2015. szeptember 16-án jelent meg, így ettől az időponttól kezdve a parkolójegy utólag korlátlanul bemutatható.

Az eljárás bírói kezdeményezésre indult, amelyben a bíró azért kérte a két szabály megsemmisítését, mert véleménye szerint ezekre a jogalkotónak nem volt felhatalmazása és megbontja a közszolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyát. Az eljárás során a Fővárosi Önkormányzat is kifejthette álláspontját, amelyben arra hivatkozott, hogy a szabályozás véleménye szerint nem törvénysértő, a jogalkotó a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 16/A. §-a, 23. § (4) bekezdés 10. pontja és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 15/A-15/E. §-ai és 48. § (5) bekezdése alapján a díjmegállapítás és a díjalkalmazás teljes körű szabályozására kapott felhatalmazást, amelybe beletartozik a díjfizetéssel kapcsolatos élethelyzetek szabályozása is. A Fővárosi Önkormányzat állásfoglalásában azt is kifejtette, hogy egy esetleges megsemmisítés milyen gyakorlati következményekkel járna az önkormányzatok számára.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Fővárosi Önkormányzat álláspontját nem fogadta el, és a Parkolási Rendelet 48. § (3) bekezdésének két szabályát megsemmisítette, így korlátlan felhatalmazást adott a gépjármű-üzembentartók számára a parkolójegyek utólagos bemutatásának lehetőségére, amely kedvezőtlenül hat a várakozási díjfizetési hajlandóságra, és ezzel elsődlegesen csökken a várakozási díj forgalomszabályozási hatása, valamint másodlagosan a helyi önkormányzatok számára többletköltséget okoz.

A fentiek alapján a Parkolási Rendelet módosítására van szükség, amely egyrészt rögzíti, hogy a várakozási díj megfizetése nem merül ki a parkolójegy megváltásával, hanem ahhoz szorosan hozzákapcsolódik a várakozási díj megfizetésének ellenőrzése is, valamint meg kell szüntetni a parkolójegy utólagos bemutatásának lehetőségét és ezt törvényi szinten kell szabályozni. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának utólagos bemutatási lehetősége továbbra is megmarad.

Az 5. §-hoz

Két kerületi önkormányzat kezdeményezése alapján olyan különleges várakozási övezetek meghatározására van szükség, ahol a várakozási övezetekre vonatkozó általános szabályoktól való eltérésre van lehetőség.

Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat kezdeményezte, hogy a Budai Várban lévő zárt rendszerű várakozási övezet közlekedésének megkönnyítése érdekében bizonyos autóbusz-üzemeltetőknek lehetősége legyen arra, hogy a várakozási díjat egy évre egy összegben megfizethessék, így nem a kihajtási pontnál kell a várakozási díjat megfizetni, ezzel csökkenhetne a Budai Várban egyre többször kialakuló közlekedési dugó.

A IX. kerületi József Attila lakótelep mellett halad el az M3 metróvonal, amelynek 3 megállója is a lakótelep közelében található, így a külső kerületekből és az agglomerációból érkező gépjárművezetők egy része a lakótelep várakozóhelyeit P+R célból használja, így az itt lakók nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak szabad várakozóhelyeket találni.

A felvetődött probléma orvoslása céljából Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 268/2013. (XI. 7.) számú határozatában kimondta, hogy a József Attila lakótelepen, az Ifjúmunkás utca-Üllői út-Ecseri út-Távíró utca által határolt területen, valamint az Üllői út (Távíró utca-Határ út) közötti szakaszán, beleérve a Távíró utca mindkét oldalát a Dési Huber utcáig várakozási övezeten kívül eső fizető várakozóhelyeket kíván kialakítani.

A várakozási övezeten kívüli fizető várakozóhelyek előnye, hogy nem kell viszonylag költséges parkolójegy-kiadó automatákat telepíteni és üzemeltetni, azonban kedvezményre jogosító várakozási hozzájárulások nem adhatók ki. A várakozási övezetben a Parkolási Rendeletben meghatározott várakozási hozzájárulások kiadhatóak, azonban csak a Parkolási Rendelet 6. mellékletében meghatározott parkolásüzemeltetési rendszerrel lehet a várakozóhelyeket üzemeltetni, amely előírja a parkolójegy-kiadó automaták használatát.

A tapasztalatok alapján a várakozási övezet kijelölése, azaz a várakozási díjfizetés bevezetése után a területet P+R funkcióként használó gépjárművezetők más, díjmentes várakozóhelyeket fognak keresni és a lakótelepen nagyrészt a helyben lakók, lakossági várakozási hozzájárulással fognak várakozni, így a parkolásüzemeltetési rendszer beruházása csak nagyon hosszú idő múlva, vagy egyáltalán nem fog megtérülni. Ezen okok miatt a kerületi önkormányzat a kisebb beruházási és üzemeltetési költségű, előre váltható kézi beszedésű parkolójegyes rendszert kívánta volna megvalósítani, amely viszont jelentősen eltér a fővárosban általánosan alkalmazott parkolójegy-kiadó automatánál váltott parkolójegyes gyakorlattól, így a parkolási rendszer még széttagoltabb lett volna. A kerületi önkormányzat a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer magas részarányával is indokolta a kérését.

Megoldási lehetőség, hogy a várakozási díj megfizetése a parkolójegy-kiadó automatáknál és a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használatával történik, azonban a parkolójegy-kiadó automaták elérési távolsága - kísérletképpen, kizárólag a József Attila lakótelepen - 75 méterről 150 méterre növekedik, amellyel a parkolójegy-kiadó automatákhoz történő gyaloglási távolság is megnövekedik, így a várakozási díj megfizetése érdekében, a gépjármű megállását követően türelmi időt kell biztosítani. Ezen kívül olyan információs táblák kihelyezése is szükséges, amelyek tájékoztatják a gépjárművezetőket a parkolójegy-kiadó automaták helyéről és távolságáról, valamint a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer arra az övezetre érvényes kódjáról.

A 7., 8., 9. és 19. §-okhoz

Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat megvalósította a „Budai Vár és környéke közlekedésének fejlesztését” célzó - KÖZOP-5.5.0-09-2011-0027 számú - projektet, amely célul tűzte ki, hogy a Budai Vár egy olyan vonzó területté váljon, mely mind az ott lakók, mind az odalátogatók számára, különböző közlekedési módokkal és eszközökkel könnyen elérhető legyen. A távlati cél egy olyan környezet kialakítása, ahol a közlekedési hálózat és a járműállomány modernizációja révén korszerű, magas színvonalú, környezetbarát, akadálymentes, a Budai Vár egészét feltáró közösségi közlekedés biztosítja a Budai Váron belüli forgalmat és a Budai Vár elérhetőségét. A KÖZOP (IKOP) céljainak megfelelően a projektben érvényesül a környezeti értékek védelme, a kedvezőbb környezeti hatással jellemezhető közlekedési módok előtérbe helyezése, a közlekedési eredetű környezetszennyezés, a szén dioxid-kibocsátás lehető legalacsonyabb szintre szorítása.

A projekthez kapcsolódó Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány szerint hosszú távon célként fogalmazódik meg a közel gépjárműmentes Budai Vár kialakítása, ahol a kedvező feltételekkel rendelkező gyalogos és kerékpáros közlekedés, valamint - a közlekedési hálózat és a járműállomány modernizációja révén - korszerű, magas színvonalú, környezetbarát, akadálymentes, a Budai Vár egészét feltáró közösségi közlekedés biztosítja a Budai Váron belüli forgalmat és a Budai Vár elérését. Ugyanakkor a Budai Vár környezetében kialakítandó parkolók az egyéni és a turistabuszos közlekedés számára is biztosítják a Budai Vár elérését, de a Budai Váron belüli személygépjármű- és turistabusz-mozgás és tárolás korlátozott lesz.

A fentiekből jól látható, hogy uniós pályázati kötelezettség van a forgalom csökkentésére, amely alapján a - Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzattal egyeztetve - a védett övezetben a hozzájárulás nélküli behajtás időtúllépése esetén a korábbi szabályoktól eltérően nem megkezdett naponként, hanem megkezdett óránként kell várakozási díjat fizetni, amely jobban ösztönzi a gépjárművek vezetőit a védett övezet minél előbbi elhagyására. Ezen kívül a Budai Vár védett övezetébe érvényes, a főpolgármester átruházott hatáskörébe tartozó behajtási, valamint behajtási-várakozási hozzájárulások kiadása előtt minden esetben ki kell kérni a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat véleményét.

A 10. §-hoz

A várakozási övezethez hasonlóan a várakozási övezeten kívül eső fizető várakozóhelyeken történő várakozásidíjfizetés szabályait pontosítja.

A 11., 12., 20. és 21. §-okhoz

A Parkolási Rendeletben és a Teherforgalmi Rendeletben meghatározott, a főpolgármester átruházott hatáskörébe tartozó hozzájárulások kiadásakor online igénybejelentés esetén 2 munkanapos, normál ügyintézés, normál igénybejelentés esetén (személyes, fax, elektronikus út) 2 munkanapos normál és 6 munkaórás sürgősségi ügyintézés lehetséges. A kérelmezők részéről felmerült, hogy online igénybejelentés esetén is legyen 6 munkaórás sürgősségi ügyintézés, amelynek technikai akadálya nincs, azonban a Parkolási Rendeletben és a Teherforgalmi Rendeletben is meg kell határozni az ehhez kapcsolódó költségtérítés összegét.

A 14., 15. és 16. §-okhoz

Az 5. §-hoz kapcsolódóan a József Attila lakótelep várakozási övezetet a Parkolási Rendelet 1. mellékletében, mint időtartam-korlátozás nélküli terület, és 2. mellékletében, mint 5. díjtételű terület is fel kell sorolni. Ehhez kapcsolódóan Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának Képviselő-testülete azt is kezdeményezte, hogy a meglévő várakozási övezet a Haller utca - Mester utca-Tóth Kálmán utca-Soroksári út-Vágóhíd utca-Nagyvárad tér által határolt területtel, valamint a Vágóhíd utcából nyíló két zsákutcával egészüljön ki.

A várakozási övezet kijelöléséhez és módosításához szükséges, a Kkt.-ben, valamint az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet mellékletét képező Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzatban meghatározott telítettségmérés elkészült, a telítettség a 70 százalékot meghaladja, így a javasolt területek várakozási övezetnek kijelölhetőek.

A 17. §-hoz

Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat javaslatot tett arra, hogy a Budai Vár zárt rendszerű várakozási övezetében a várakozás megkezdésekor biztosított 30 perces díjmentes időszak kerüljön megszüntetésre. Tekintettel arra, hogy a zárt rendszerű várakozási övezetek esetén előfordulhat, hogy gépjárművel az övezetbe behajtanak, és csak a megállásnak megfelelő ideig tartózkodnak, majd az övezetből kihajtanak, így az övezetből való kihajtásra történő esetleges várakozást is beleszámítva 10 perces díjmentes időszak kerül meghatározásra, azonban ezen felül történő várakozás esetén ez a 10 perc is beleszámít a várakozási időtartamba.

A 18. §-hoz

Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat kezdeményezte, hogy a kerületi önkormányzat által kiadott lakossági várakozási hozzájárulások a Parkolási Rendelet 5. mellékletében meghatározott fővárosi önkormányzati területeken kívül a Bem rakparton, a Fő utcában, a Lánchíd utcában és a Krisztina körút Mikó utca és Orvos utca közötti szakaszán is biztosítsanak díjmentes várakozást. Tekintettel arra, hogy ezeken a területeken nagyrészt lakóházak vannak és nincsen nagyobb forgalomvonzó létesítmény, valamint sok esetben nem különíthető el egyértelműen a kerületi és a fővárosi tulajdon, ezért a kezdeményezés méltányolható. A módosítással egy időben az Alagút utca és az Apród utca kikerül a területi felsorolásból, így ezeken a helyeken már nem lesznek érvényesek a lakossági várakozási hozzájárulások.

A 22. §-hoz

A Parkolási és Közlekedésfejlesztési Keret szabályozásáról szóló 25/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet (Keret Rendelet) deregulációjáról rendelkezik.

A Keret Rendelet 2009-ben alkotta meg a Fővárosi Közgyűlés. Akkor az volt a cél, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a várakozásból származó bevételük egy részét a Parkolási és Közlekedésfejlesztési Keretbe utalják, és az itt képződő összeget a Keret Rendeletben meghatározott eljárás szerint a rendeletben maghatározott célokra lehet fordítani.

A Kkt. 2010-ben bekövetkezett módosításával, valamint az Mötv. 2012. január 1-ei hatálybalépésével megváltoztak a várakozással és a várakozási díjjal kapcsolatos alapvető szabályok, továbbá a Parkolási és Közlekedésfejlesztési Keretbe sem történt befizetés, így ennek fenntartása feleslegessé vált, a Keret Rendelet hatályon kívül helyezhető.

A 23. §-hoz

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.