A Fővárosi Közgyűlés által megalkotott, Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása szükséges a védetté nyilvánított és kezelt területek körének aktualizálása, egyes területek lehatárolásának és a térképi vázlatok pontosítása, a megőrzendő értékek kiegészítése, valamint egyes területek látogathatósági szabályainak változása miatt.
A Fővárosi Önkormányzat Budapest összes helyi jelentőségű védett természeti területének természetvédelmi kezelési feladatát ellátja a FŐKERT Nonprofit Zrt.-n keresztül, ezért szükségtelen kivételek szerepeltetése a Rendeletben.
A Fazekas-hegyi kőfejtő természetvédelmi terület kis területe és a fokozott balesetveszély miatt nem alkalmas és nem is javasolt turisztikai célpontnak. A látogathatóság biztonságos kiépítése pedig a természeti értékek háborítatlanságának megőrzése érdekében nem indokolt, ezért a szabályozás ennek megfelelően módosul.
A földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet Róka-hegyi bánya földtani alapszelvény természeti emlék néven a Róka-hegyi bánya helyi jelentőségű természetvédelmi terület 0,5972 ha kiterjedésű részét országos jelentőségűvé nyilvánította. A helyi önkormányzati, illetve miniszteri rendeletben történő - a tárgyi területre vonatkozó - együttes szabályozás indokolatlan és többszintűséget eredményez, amely a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-át figyelembe véve nem megengedett.
A kettős védelem és a többszintű szabályozás megszüntetése érdekében a magasabb szintű országos védettségre tekintettel az érintett ingatlan helyi jelentőségű védettsége a Róka-hegyi bánya esetében 0,5972 ha nagyságú területen feloldásra kerül.
A Mocsáros természetvédelmi terület sétaútjain a lovaglás természetvédelmi szempontból nem kifogásolható, ezért a természetvédelmi kezelési terv szövegezésében engedélyezésre kerül.
A Rupp-hegy természetvédelmi terület északi szélén egy földút húzódik, amely a védett terület mellett álló lakóingatlanoknak a közterülettel történő összeköttetési lehetőséget biztosítja. A földút nem képvisel természeti értéket, élővilág nem található rajta, így a védett terület lehatárolása a természetbeni állapotnak megfelelően pontosításra kerül.
A Kőérberki szikes réten lévő keserűvízkutak működése és a vízbázis védelme indokolják ugyan a szigorú előírásokat és a terület fokozott védelmét, azonban természetvédelmi szempontból a látogathatóság teljes tiltása nem indokolt, ezért a szabályozás enyhítésre kerül.
A helyi természetvédelmi területeken található védett növény- és állatfajok állományának változását a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság keretein belül működő természetvédelmi őrszolgálat folyamatosan nyomon követi. Ennek megfelelően a kiemelt értékek a természetvédelmi kezelési tervekben aktualizálásra kerülnek.
A Budapest I. kerület, Bécsi kapu téri szőlőtőke, a II. kerület, Gazda utcai hársfa, Kondor úti libanoni cédrus, valamint Heinrich István utcai olimpiai emléktölgy természeti emlékek természetvédelmi kezelési terve pontosításra kerül a tervezési terület meghatározásának szükségessége miatt, amelyre a kezelési előírások vonatkoznak.
Az egyes területek lehatárolásának térinformatikai pontosítása és a vázrajzok cseréje szükséges. Pontosítás nélkül egyes, a földhivatali bejegyzéshez szükséges, földhivatali alaptérképen alapuló vázrajzok nem állíthatók elő, valamint a pontatlan lehatárolások a természetvédelmi hatósági munkában is fennakadást okozhatnak.
A földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet a Pusztaszeri úti védett földtani alapszelvény természeti emléket országos jelentőségű természeti emlékké nyilvánította. A helyi önkormányzati, illetve miniszteri rendeletben történő - a tárgyi területre vonatkozó - együttes szabályozás indokolatlan és többszintűséget eredményez, amely a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-át figyelembe véve nem megengedett.
A kettős védelem megszüntetése érdekében a magasabb szintű országos védettségre tekintettel az érintett terület helyi jelentőségű természeti védettsége feloldásra kerül.
A Lóránt úti korai juhar természeti emlék állapota oly mértékben leromlott, hogy balesetveszélyessé vált, ezért kivágása elkerülhetetlen volt. A természeti védettség szakmai indoka a továbbiakban nem áll fent, ezért a védettség visszavonásra kerül.
A Hangya utcai feketefenyő természeti emlék a 2014. év végén lehullott nagy mennyiségű ónos eső során károsodott, a balesetveszély elhárítása érdekében a fa koronája visszacsonkolásra került. Mivel a fa oly mértékben sérült, hogy a védettségének indokát elveszítette, valamint balesetveszélyessé vált, a természeti védettség visszavonásra kerül.
Fazekas-hegyi kőfejtő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervének egyes pontjai a terület mint turisztikai célpont megszűnése miatt változnak.
A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
