Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A Fővárosi Közlönyben megjelent, a Fővárosi Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott hivatalos szöveg.

20/2017. (VI. 21.) Főv. Kgy. rendelet indokolása

egyes fővárosi közgyűlési rendeletek módosításáról

Általános indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) alapján szükséges a jogszabályok tartalmi felülvizsgálata. Erről fővárosi közgyűlési rendelet esetén a főjegyző gondoskodik. E felülvizsgálat keretében az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve áttekintésre kerültek a Fővárosi Közgyűlés által alkotott egyes fővárosi közgyűlési rendeletek.

A felülvizsgálat során célként az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, valamint a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozás került meghatározásra. A módosító rendelet törekszik arra, hogy a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan rendelkezések hatályon kívül helyezésre, illetve módosításra kerüljenek.

A rendelettervezethez a Jat. 17. § előírásainak megfelelően hatásvizsgálat készült. A Jat. 19. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően megtörtént a lakosság közvetlen tájékoztatása a www.budapest.hu honlapon keresztül annak érdekében, hogy az érintettek tudomást szerezzenek a készülő rendelettervezetről.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A Budapest Főváros Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 22/2012. (III. 14.) Főv. Kgy. rendelet (Vagyonrendelet) különös szabályainak kiegészítése szükséges az ún. közüzemi szerződések vonatkozásában. A közüzemi szolgáltatóknál rendszeresített formanyomtatványokon a közüzemi szolgáltatók és a Fővárosi Önkormányzat intézményei, illetve gazdasági társaságai között kötendő szerződéseknél több esetben felmerül a Fővárosi Önkormányzat mint tulajdonos aláírási kötelezettsége, figyelemmel az adott közüzemi szolgáltatásra vonatkozó ágazati jogszabályi előírásokra. Tekintettel arra, hogy a díjfizetésre kötelezett fogyasztó ezekben az esetekben az intézmény vagy a társaság, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi aláírása technikai jellegű és operatív hatáskörgyakorlást igényel.

A 2. §-hoz

A Vagyonrendeletnek a költségvetési szervekre vonatkozó speciális szabályát pontosítani szükséges, kikerül a szövegből a nemzeti köznevelési törvényben előírt működtetési feladatokat ellátó fővárosi önkormányzati intézmény. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 99/G. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek 2017. január 1-jétől a tankerületi központot illetik meg, illetve terhelik. Az Nkt. 99/H. § (1) bekezdése alapján továbbá a 2016. december 31-én települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló települési önkormányzati vagyon és vagyoni értékű jog leltár szerint 2017. január 1-jén a területileg illetékes tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe került. Ennek megfelelően a nemzeti köznevelési törvényben előírt működtetési feladatokat már nem lát el fővárosi önkormányzati intézmény.

A 3. §-hoz

A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 40/2006. (VII. 14.) Főv. Kgy. rendelet hatályát szabályozó előírások pontosítása szükséges, tekintettel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény azon változásaira, hogy a köznevelési feladatok ellátását szolgáló önkormányzati vagyon a működtetési feladatokat átvevő állami szervek vagyonkezelésébe került.

A 4. §-hoz

A Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 53/2014. (XII. 12.) Főv. Kgy. rendelet (SZMSZ) módosítását a gyakorlati tapasztalatok, az időközben felmerült újabb igények és Budapest Főváros Kormányhivatalának BP/1010/00106-1/2017. számú szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslatai indokolják.

Az (1) bekezdésben az SZMSZ 54. § (4) bekezdése szerint a főpolgármesternek a Közgyűlés két ülésszak közötti halaszthatatlan ügyekben való döntési jogosultságai közül a 10. pontban foglalt hatáskör pontosítására kerül sor, mivel a közelgő Vizes Világbajnokság kapcsán számos olyan - nem kizárólag a fővárosi fejlesztések megvalósításával összefüggő - ügy merülhet fel, mely halaszthatatlan döntések meghozatalát teszi szükségessé.

A (2) bekezdésben ugyancsak az SZMSZ 54. § (4) bekezdése szerint a főpolgármesternek a Közgyűlés két ülésszak közötti halaszthatatlan ügyekben való döntési jogosultságai egészülnek ki a VEKOP-5.3.1 Fenntartható Közlekedésfejlesztés Budapesten tárgyú kiírás keretén belül már megkötött támogatási szerződések és konzorciumi megállapodások módosításaival. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program VEKOP-5.3.1 - „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú kiírás keretén belül Budapest Főváros Önkormányzata 12 projekt vonatkozásában nyert támogatást. A projektekben kerületi önkormányzatok, valamint a BKK vesz részt konzorciumi partnerként. A projektek célja, hogy Budapesten a mindennapi közlekedési célú utazások esetén növekedjen a kerékpáros közösségi közlekedési módot választók részaránya, hozzájárulva ezzel az élhetőbb és fenntarthatóbb városi környezet alakulásához. A megállapodások tekintetében felmerülő módosítási igények mennyisége és az azzal kapcsolatos eljárásrend indokolja az SZMSZ 54. § (4) bekezdésének további kiegészítését.

A (3) bekezdésben Budapest Főváros Kormányhivatalának szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslatai alapján került pontosításra az SZMSZ 57. § (5) bekezdésének jelenlegi szabályozása. A Kormányhivatal szerint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény (Mötv.) 82. § (3) bekezdés szerinti szabályozási feladatból származóan a Fővárosi Közgyűlésnek az a kötelezettsége, hogy a főjegyzői feladatok ellátásának módját eltérést nem engedő módon rögzítse helyi rendeletében, hogy ezen feladat ne maradjon ellátatlanul. Az SZMSZ jelenlegi szabályozása, melynek értelmében a főjegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége/tartós akadályoztatása esetén a főjegyző által írásban megbízott főosztályvezető látja el a főjegyzői feladatokat, a Kormányhivatal véleménye szerint egzakt módon nem határozza meg a feladatellátás módját, hanem lényegét tekintve egyfajta döntési jogot ruház át a főjegyzőre, továbbá hogy ez a meghatározás a főjegyzői tisztég betöltetlensége esetén nem is értelmezhető. Erre tekintettel, valamint az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján a főpolgármestert a főjegyző vonatkozásában egyébként megillető kinevezési jogosultságra is figyelemmel a javaslat szerint a jövőben a főpolgármester által írásban megbízott főosztályvezető látja el ideiglenesen a főjegyzői feladatokat a főjegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén.

A (4) bekezdés a 2. §-hoz fűzött részletes indokolásban ismertetett Nkt-változásokkal való összhang megteremtése érdekében szükséges szövegpontosítást tartalmazza.

Az (5) bekezdés az időközbeni jogszabályváltozások átvezetését tartalmazza. Az állami köznevelési közfeladat ellátásban fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében a tankerületi központ a Nemzeti Pedagógus Kar, a feladatellátási területén működő területi és helyi szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a települési és a nemzetiségi önkormányzatok képviselőiből álló tankerületi tanácsot működtet. A Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése alapján az SZMSZ 6. mellékletének 1.22. pontját indokolt kiegészíteni a tankerületi tanácsba történő tag delegálásával.

A (6) bekezdés a meglévő szabályozást egészíti ki további fővárosi alapítványok vonatkozásában.

A (7) bekezdés a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 117/D. § (3) bekezdésében foglalt intézményfenntartói feladat- és hatáskör főjegyzőre telepítéséről rendelkezik, más Szoctv. szerinti feladat- és hatáskörök telepítéséhez hasonlóan.

Az 5. §-hoz

Az a)-c) és h) pont szerinti hatályon kívül helyezések a Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslata alapján szükségesek. A Kormányhivatal szerint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) korábbi rendelkezése szerint az önkormányzati költségvetési szerv irányítási hatásköreit a képviselőtestület/közgyűlés mint irányító szerv gyakorolta egyes, megnevezett hatáskörök (gazdasági vezetővel kapcsolatos munkáltatói jogosítványok, jelentéstételre, beszámolásra való kötelezés) kivételével, melyeket a (fő)polgármester hatáskörébe utalt. Az Áht. 2015. január 1-jétől hatályos 9/A. § (1) bekezdése értelmében azonban a költségvetési szervek valamennyi, az Áht. 9. §-ában felsorolt irányítási hatáskörét - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az irányító szerv vezetője gyakorolja, aki az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet II/1. a) pontja alapján a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetében a polgármester/főpolgármester. Az önkormányzati költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzata jóváhagyásának jogkörét - eltérő törvényi vagy kormányrendeleti szabályozás hiányában - az Áht. alapján eleve a (fő)polgármester gyakorolja, így ez a hatáskör nem tartozik a Fővárosi Közgyűlés döntési (és hatáskör-átruházási) kompetenciájába.

A d) pont szerinti hatályon kívül helyezés az adott költségvetési szerv megszűnése miatt szükséges.

Az e)-g) és i)-j) pont szerinti hatályon kívül helyezésekre azért van szükség, mert az érintett pontokban szereplő hatáskörök alapjául szolgáló jogszabályok időközben hatályukat veszítették, így ezek a hatáskörök is megszűntek.

A 6. §-hoz

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.