Jogtár
Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

 

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2012. (XI. 26.) önkormányzati rendelete

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat vagyonáról, és vagyongazdálkodásának szabályairól

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

a) ingatlanra;

b) ingó dologra;

c) vagyoni értékű jogra;

d) üzletrészre, társasági részesedésre és részvényre (a továbbiakban együtt: üzletrész);

e) értékpapírra

terjed ki.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni

a) az Önkormányzat által vállalkozásba vitt vagyonra;

b) az Önkormányzatot megillető követelésre

is.

(3) Az Önkormányzat a vagyonával az 1. mellékletben meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve szerint gazdálkodik.

2. A vagyonelemek minősítése

2. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak a 2-4. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján forgalomképtelen vagyon körébe tartoznak az alábbiak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a terek, parkok,

c) a vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények,

d) az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyaga,

e) azok a vagyon elemek, amelyeket a törvény forgalomképtelenné nyilvánít.

(3) A törvény alapján forgalomképtelen vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat törzsvagyonából a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak azok a vagyonelemek, amelyek önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.

(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az alábbiak:

a) a műemlék jellegű épületek,

b) a kulturális javak,

c) a védett természeti terület,

d) a közművek,

e) az Önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló épületek, egyéb önkormányzati középületek,

f) azok a vagyon elemek, amelyeket az Önkormányzat e rendelettel korlátozottan forgalomképtelenné nyilvánít.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 4. melléklet tartalmazza.

(8) Az Önkormányzat vagyonából az üzleti vagyon körébe tartoznak a 2-4. mellékletben fel nem sorolt vagyonelemek.

(9) Az üzleti vagyonba tartozó ingatlanokról, és az ingó vagyontárgyakról a jegyző külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a vagyontárgy azonosításához feltétlenül szükséges adatokat tartalmazza ingatlan vagyon esetén az ingatlanvagyon-kataszteri leltári számának, ingó vagyontárgy esetén a vagyonleltári sorszámának feltüntetésével.

(10) Az önkormányzat vagyona elsősorban a működés biztosítását szolgálja.

3. § (1) Az önkormányzat vagyonának a 2. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a körülmények változása, valamint az új adatok, tények felmerülése ezt szükségessé teszi.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a vagyonelemet, ha

a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) az átminősítést településrendezési változás szükségessé teszi.

(4) A polgármester gondoskodik a vagyonelemek átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:

a) jogszabályi előírások betartása,

b) önkormányzati érdek érvényesítése,

c) a funkció megváltoztatásának szükségessége,

d) kérelemben foglaltak célszerűsége.

(5) A törzsvagyonból történő kivonás kizárólag önkormányzati rendelettel történhet.

3. Rendelkezés az Önkormányzat ingatlanvagyonával

4. § (1) A törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan vagyonelemek felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok hasznosítása vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A vagyon hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok elidegenítése vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Az önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő földhasználati jog létesítéséről vagy megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

(5) Önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő szolgalmi jog létesítéséről a képviselő-testület dönt.

(6) Önkormányzati tulajdonú ingatlant terhelő jelzálogjog létesítéséről a képviselő-testület dönt.

(7) Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog törléséről - amennyiben a jelzálogjog alapjául szolgáló körülmény már nem áll fenn - a polgármester dönt.

(8) Az Önkormányzatot más ingatlanra megillető visszavásárlási vagy elővásárlási jog érvényesítéséről a képviselő-testület dönt.

(9) A polgármester dönt:

a) veszélyhelyzetet megszüntető munkákról,

b) lakás műszaki megosztásának, bővítésének, átalakításának, korszerűsítésének engedélyezéséről,

c) reklámtáblák felszerelésének, vitrinek létesítésének engedélyezéséről,

d) az épületen végzendő felújítási és karbantartási munkákról,

(10) Épület bontásához a képviselő-testület tulajdonosi jogkörében járul hozzá.

(11) Az önkormányzat intézménye használatában álló ingatlan esetében, ha az intézmény nem a teljes ingatlant használja, a korlátozottan fogalomképes törzsvagyonra vonatkozó szabályokat csak az intézmény által használt ingatlanrész tekintetében kell alkalmazni.

(12) Az önkormányzat intézménye használatában álló ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása és bérbeadása tekintetében, a Képviselő-testülete, egyedi elbírálással, az ingyenes használat és bérbeadás céljának, tartamának és bérbeadás esetén, ellenértékének, vizsgálata mellett, határozattal dönt.

4. Rendelkezés az Önkormányzat ingóvagyonával

5. § (1) Ha az ingó vagyon a Képviselő-testület és szervei, valamint intézményei tevékenységét szolgálja, elidegenítéséről, hasznosításáról és megterheléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról évi legfeljebb öt millió forint értékhatárig a polgármester, ezen felül a Képviselő-testület döntése alapján a jegyző gondoskodik, utólagos tájékoztatási kötelezettséggel. A hasznosításból származó bevétel az Önkormányzat költségvetését illeti meg.

(3) Ingó vagyont a polgármester engedélye alapján lehet selejtezni a selejtezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.

5. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat törzsvagyona és üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelemre önkormányzati közfeladat hatékonyabb ellátása végett vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására vonatkozó döntést megelőzően meg kell határozni

a) azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, amely a feladat ellátásához szükséges vagyon kezelésbe adása útján hatékonyabban látható el, és;

b) a vagyonkezelői jog ellenértékét.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértékét a képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel évente a vagyonkezelői jog ellenértékének megfelelő összegű vagyonkezelői díjat fizet az önkormányzat számára.

(4) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető.

8. § (1) A vagyonkezelő felújítási, pótlólagos beruházási feladatához kapcsolódóan a képviselő-testület az éves költségvetésben dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést megelőzően előzetesen meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, amelynek figyelembe vételével a képviselő-testület a vagyon állagának megóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet határoz meg.

(3) A vagyonkezelő köteles a jó gazda gondosságával eljárni a kezelt vagyon működtetése során. E kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

(4) A vagyonkezelő

a) az általa kezelt önkormányzati vagyonnal kapcsolatos költségekről és a vagyon állagát érintő változásokról nyilvántartást vezet, arról a képviselő-testület számára évente, a költségvetési koncepció elfogadása előtt adatot szolgáltat;

b) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt kötelezettségeket.

9. § (1) A vagyonkezelői tevékenység ellenőrzését az Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága és a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja látja el.

(2) A vagyonkezelői tevékenység ellenőrzése minden év július 31. napjáig és január 31. napjáig történik, illetve esetileg elrendelt ellenőrzés is végezhető.

(3) A vagyonkelezés ellenőrzéséhez a vagyonkezelő adatot szolgáltat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja számára.

10. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint a szerződés általános tartalmi elemein kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ellátandó önkormányzati közfeladatot - különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező, az eszközök értékét is tartalmazó tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, a vagyonkezelő által az Önkormányzat számára fizetendő vagyonkezelői díj mértékét, ingyenes átengedés esetén az ingyenesség tényét, a vagyonkezelői díj megfizetésének gyakoriságát,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat.

11. § (1) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ellene végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló intézkedésre került sor,

c) 3 hónapnál régebbi lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) a vagyonkezelő szervezet tulajdonosi szerkezete megváltozik.

6. Az Önkormányzat javára történő vagyonlemondás elfogadása

12. § (1) Bármely személy vagy szervezet által a tulajdonában levő vagyontárgyról az önkormányzat, vagy annak valamely intézménye javára történő térítésmentes lemondás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vagyontárgy abban az esetben fogadható el, ha az terhek nélkül kerül az önkormányzat tulajdonába, és annak az előzetes felmérés szerinti fenntartása nem haladja meg a hasznosításából származó várható bevételt.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt lemondással és annak elfogadásával a vagyontárgy az önkormányzat tulajdonába kerül. Amennyiben a lemondás kifejezetten az Önkormányzat valamely intézménye javára történik, a vagyon az önkormányzat tulajdonába, és a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a kedvezményezett intézmény használatába kerül.

7. Követeléskezelés, követelésről való lemondás

13. § (1) Az önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető lejárt követelés teljesítése végett a Polgármesteri Hivatal a követelés lejártát követő 15 napon belül, majd legalább havonta az önkéntes teljesítésre történő felhívást küld a követelés kötelezettjének, egy éven túli, 10.000,- Ft-ot meghaladó lejárt követelés teljesítése végett végrehajtási eljárást kezdeményez.

(2) Az önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha az legalább öt éve behajthatatlan, és

a) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés nem hajtható be, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

b) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

c) a követelés kötelezettje bizonyíthatóan nem lelhető fel, vagy;

d) a felszámolási eljárás, a csődeljárás, vagy a bíróság bevonásával történő végrehajtási eljárás során a követelésről való lemondásról felszámolói egyezség, csődegyezség, vagy bírói egyezség megkötésére került sor. Ilyen egyezség abban az esetben köthető, ha a követelés részben vagy egészben előreláthatólag nem realizálható, és a követelésről vagy annak egy részéről való lemondás

nem veszélyezteti az önkormányzat fizetőképességét.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában említett egyezség a követelés egészének vagy egy részének részletekben történő teljesítésére, a követelés egy része megfizetésének határozott időre szóló elhalasztására, vagy a követelés egészének vagy egy részének elengedésére irányulhat. Az egyezségi tárgyalás során az e bekezdésben leírt sorrend szerinti teljesítést kell megkísérelni.

(4) Az önkormányzatot megillető követelésről való lemondásról, valamint a (2) bekezdés d) pontjában említett egyezség megkötéséről a képviselő-testület dönt.

8. Az önkormányzati vagyontárgy értékesítése, hasznosítása

14. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendelet megalkotásakor meghatározza az értékesítésre kijelölt ingatlanok jegyzékét, mely tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, a földterület térmértékét, a helyi építési szabályzat szerinti övezeti besorolását és becsült forgalmi értékét. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok jegyzékét a költségvetési rendelet kihirdetésével egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos - www.nagykovacsi.hu - honlapján közzé kell tenni.

(2) Értékesítésre kijelölni csak üzleti vagyont szabad.

(3) Amennyiben értékesítésre előzetesen ki nem jelölt ingatlanra érkezik vételi ajánlat, az értékesítés előkészítésére csak abban az esetben kerül sor, ha az értékesítés előkészítésének várható költségeit - különösen az értékbecslés, esetleges rendezési terv módosítás stb. költségét - az ajánlattevő megelőlegezi. Az értékesítés előkészítéséhez szükséges munkálatokat az önkormányzat rendeli meg és készítteti el.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt ajánlat alapján az ajánlattevővel létrejön az adásvételi szerződés, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani.

(5) Amennyiben a (3) bekezdésben megjelölt értékbecslés alapján a nyilvános versenyeztetés kötelező, és

a) a (2) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, és vele az adásvételi szerződés létrejön, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani,

b) a (2) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, de a szerződés az ajánlattevő hibájából nem jön létre, az értékesítés előkészítésének megelőlegezett költségét az ajánlattevő viseli, az nem jár vissza az ajánlattevőnek,

c) nem a (2) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, részére az értékesítés előkészítésének általa megelőlegezett teljes költségét a pályázati eljárás befejezését követő öt munkanapon belül vissza kell fizetni.

15. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatának illetve hasznosításának jogát átengedni, 25 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén, kizárólag nyilvános versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Képviselő-testület határozatával nyilvános versenyeztetés nélküli értékesítés és hasznosítás esetei a következők:

a) bérbeadás, használatba adás, amennyiben államháztartási körbe tartozó szervezet, állami, önkormányzati feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetek javára történik,

b) peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében,

c) önálló építési teleknek nem minősülő földrészlet értékesítés esetében,

d) ingatlancsere esetén, beleértve a tulajdonjog, bérleti jog cserét is, amennyiben külön jogszabály, ide nem értve az önkormányzati rendeletet; a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás ingatlan,

e) az önkormányzat ingatlan vagyonának vagyonkezelésbe adásához,

f) az önkormányzat intézménye használatában álló ingatlan helyiségeinek egyedi elbírálás alapján történő, ingyenes használatba adás és bérbeadása.

9. A gazdasági társasági tulajdon létrehozásának, elidegenítésének és képviseletének szabályai

16. § (1) Gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságban történő üzletrész, részvény megvásárlásáról, vagy eladásáról, gazdasági társaságok üzletrészeire vonatkozó elővételi jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzat vállalkozásban jóváhagyott üzleti terv alapján vehet részt.

(3) A nemzeti vagyonnal vagy vagyonrésszel működő gazdasági társaságok vezetésében, irányításában és felügyeletében az önkormányzati képviseletet biztosítani kell.

(4) A gazdasági társaságokban az önkormányzati tulajdont (üzletrészt) a polgármester képviseli, amennyiben a taggyűlés jogkörét nem a képviselő-testület gyakorolja.

(5) A polgármester köteles előzetesen kikérni a képviselő-testület felhatalmazását a törzstőke felemelését, csökkentését vagy pótbefizetést elrendelő, továbbá végelszámolási döntést megelőzően, továbbá ha a gazdasági társaság felszámolását elrendelték.

(5) Ingatlan apportjával megvalósuló vagyoni hozzájárulás esetén független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell készíttetni.

10. A pénzügyi befektetések szabályai

17. § (1) Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt vásárolhat.

(2) Az előző bekezdésben foglaltak vásárlásáról, eladásáról a Képviselő-testület dönt a legkedvezőbb befektetés elvének szem előtt tartásával.

(3) A Polgármesteri Hivatal a pénzügyi befektetések időszakos alakulásáról félévente beszámol.

11. Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb rendelkezések

18. § (1) Kezesség vállalásához esetenként ötszázezer, de évi legfeljebb kétmillió forint erejéig a polgármester jogosult, ezen értékhatáron felül a képviselő-testület előzetes hozzájárulására van szükség.

(2) A más személy tulajdonában lévő ingatlanon az Önkormányzat javára fennálló jog gyakorlására vonatkozó feltételek módosításához a polgármester járulhat hozzá.

(3) A vagyont érintő ajánlatról, kérelemről - tekintet nélkül arra, hogy az Önkormányzat mely szervének, vagy tisztségviselőjének teszik - a polgármestert haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) A polgármester figyelembe véve az ajánlat megalapozottságát és piacképességét a Képviselő-testület elé terjeszti az ajánlatot, kérelmet, ezen rendelet előírásai szerint.

(5) A polgármester minden év február 15-ig tájékoztatja a Képviselő-testületet az Önkormányzat vagyonának előző évi hasznosításáról és vagyoni helyzete alakulásáról

12. Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet a 2013. január 1-jétől lép hatályba.

(2) * 

Nagykovácsi, 2012. november 22.

Bencsik Mónika
polgármester
Tóthné Pataki Csilla
jegyző

__________________

1. melléklet a .../2012. (......) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve

2. melléklet a .../2012. (......) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján forgalomképtelen vagyonelemek

3. melléklet a .../2012. (......) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemek

4. melléklet a .../2012. (......) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó vagyonelemek

5. melléklet a .../2012. (......) önkormányzati rendelethez

A vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek

6. melléklet a .../2012. (......) önkormányzati rendelethez

A nyilvános versenyeztetés szabályai